A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=498921#post498921][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.22. 14:03[/b][/url]

Elkeseredetten tekint körbe a pályán, ahol rajta kívül egyelőre egy árva lelket sem lát. Fogalma sincs róla, hogy került ki a kastélyból, és szublimált le a kviddicspályáig. Mert hát nem űzi ezt a sportot, semmi keresnivalója nem lenne errefelé, mégis itt találta magát úgy tíz perce. Azóta a pálya közepén áll, néz ki a fejéből, de sehol senki. Ahogy végigpillant a ruháján, úgy tűnik futni indult, vagy legalábbis valami olyasmire készülhetett. Nem tudja pontosan, valamiért mostanában kiesik neki pár időszak, de nem tudja megindokolni, mi miatt.
Miután vállat vont, kisétált a pálya széléhez, vett pár mély lélegzetet, és elindult, hogy lefussa az az öt kört, amit gondolatban eldöntött. Nem szokása sportolni, most mégis úgy érezte kell neki a testmozgás - na meg ki kell tisztítania a fejét. Először lassan indul el, fokozatosan gyorsabb tempóra váltva, de azért ő sem hülye, nem kezd rögtön az első tíz méter után őrült sprintbe. Úgy veszi a levegőt, ahogy apja tanította neki, mikor még nem volt iskola, és vele, meg a húgával együtt elmentek egyszer futni. Be a városba, majd haza. Alíz most ezt a technikát alkamazza, közben a szobatársaira gondol. Hogy hol lehetnek, mit csinálhatnak ezen a gyönyörű, enyhén meleg reggelen. Úgy bizony, Alíz reggel jött le futni, már fél hattól fent van, és csodák csodájára: minden szobatársa a helyén aludt, mikor ő felkelt. Ez azért szokatlan lehet annak, aki egy kicsit is ismeri a lányokat. No mindegy, azért a fél hat még Gwennek is biztos korán van. Hasonló gondolatokkal gyorsít picit a tempóján, közben pedig már érzi az enyhén szúró oldalát...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=498963#post498963][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.22. 15:16[/b][/url]

Csak fut és csak fut, aztán a változatosság kedvéért fut, de nem akar elfogyni az az öt kör. Többször is megfordult a fejében a gondolat, hogy farag abból az öt körből, de a végén sikerül neki tisztességesen letudnia a kitűzött célt, és pihegve, kezeit az oldalára szorítva csüccsen le a földre. Gyorsan kapkodja a levegőt, és a feje is elkezd fájni. Pedig szegénykém azért ment le a pályára, hogy kitisztítsa a fejét, hát erre nem megfájdul? Csóválni kezdi a fejét, miközben alig kap levegőt, és csak egy nyögésre telik neki. Fáj mindene, éppen ezért dönti el gyorsan magában, többet nem sportol semmit. Pedig igazán ráférne már szegény lányra, de jelen pillanatban nem tud mást tenni a fejcsóválásnál. Aztán egyszer csak egy fiú áll meg mellette, Alíz pedig kérdőn pillant fel rá, fogalma sincs mit kellene mondania, aztán a másik megszólal.
- Ööö... szia. Igen, ott vannak a karikák vagy mik, látod? - Szabad kezével a pálya túlsó vége felé mutat, az előbb említett tárgyakra. Amint a fiú arra tekint, keze rögtön visszacsúszik az oldalára, és úgy szorítja, mintha legalábbis valami halálos sebet próbálna orvosolni. Pedig nem véres az oldala, nem kell megijedni, nem fog elvérezni öt perc múlva.
- Alíz vagyok - Bólint pihegve. -, te kviddicsezel?
Oldalra dönti a fejét, úgy pillant Misire. Őszintén szólva nem hitte volna, hogy bárkit is itt talál ilyen korán, de a fiú minimum egy Gwen lehet fiú kiadásban, ha reggel korán már a kviddicspályán találja.
- Új vagy? Még nem láttalak errefelé - Na persze, mintha olyan sok időt töltenél mostanság a kastélyban. Jól van Alíz, inkább kérdezz mást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=498980#post498980][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.22. 16:15[/b][/url]

Nem vágyik másra, csak egy hordágyra, aminek segítségével feljuthat a kastélyba, és egy forró zuhany után ledőlhet az ágyába. Most jött csak rá igazából, hogy neki még korán van ehhez... Ehhez? Mindenhez. Nem érti Gwen hogy bír olyan keveset aludni, Elena meg prefektus és járőröznie kell, ő hogy bírja ki? Talán van valami varázslat, amit ő nem ismer, a lányok meg igen, és azt alkalmazzák? Erről feltétlenül meg kell majd őket kérdeznie.
- Semmi baj, velem is előfordul néha - Ingatja a fejét sajnálkozó arckifejezésel. - Én? Kviddicsezni? Neeeem. Csak a barátnőim. Nem értem hogy képesek játszani, én félnék ott fent a magasban. Meg ott van az a vaslabda is az izé... tudod, aminek van neve, csak én nem tudom, mi. Az egyik lány ott repked a póznák előtt, a másik pedig azokat a vas izéket ütögeti. Amikor néha kimegyek megnézni őket, mindig azt kívánom, nehogy engem találjon el egy olyan. Az nagyon fájhat.
Még bólogat is a szavaira, ezzel nyomatékosítva őket. Ő tényleg nem lenne képes seprűn repkedni, az túl félelmetes szegénykémnek. De nem is baj, egyelőre foglalkozzon a tanulással.
- Futottam. Sokat - Már nem szorítja olyan görcsösen az oldalát, sőt, kezeit el is veszi onnan. - Nincs baj, nyugi.
Ezzel pedig ujjait vissza is helyezi előbbi helyükre, hiszen attól eltekintve, mennyire melegíti az oldalát, nincs velük semmi baj. Elvannak ott. A fiú közben leül mellé, Alíz pedig arrébb csúszik, hogy elférjen. Pedig erre semmi szükség, az egész pálya az övék.
- Nem, de ezek szerint beletrafáltam - Misire mosolyog szépen, jó kislány módjára. - Én elég régóta itt vagyok, már lassan négy éve.
Térdeit felhúzza és átkarolja őket kezeivel, továbbra is liheg és köhécsel néha, de már enyhül a fájdalom a fejében és az oldalában is.
- Tegnap érkeztél. Melyik házba kerültél? -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=498996#post498996][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.22. 17:42[/b][/url]

Érdeklődve hallgatja Misi beszámolóját a kviddicsről, a sportról, amit ő nem is szívlel annyira. Nem tudná elképzelni magát fent a levegőben, a gurkók elől menekülve. Mert hogy közben az is kiderült, hogy hogy hívják a szörnyikéket. Neki igazából addig mindegy, míg nem fúródik egy a vállába, vagy a bordái közé. Már csak a gondolattól is libabőrös lesz.
- Nem próbáltam még... - Hangja vékony, kicsit furcsa is ezt neki kimondani. A diákok többsége repült már, és biztos szeretnek is repülni, Alíz viszont kényelmetlenül érzi magát. Tudomásom szerint nincs tériszonya, csak fél a seprűtől. Hogy miért, az jó kérdés. Apja többször is próbálta rávenni, hogy repüljön, vagy próbálja meg, de mindig nemet mondott.
- De kviddics előtt nem szoktál bemelegíteni? Tudod, futás, nyújtás, ilyenek - Elképedve pillant a fiúra. Ő mindig is úgy tudta a meccsek meg edzések előtt Gwenék is futnak, de lehet akkor csak rosszul hallotta. Hazugságban élt egész életében, hajj.
- Igen, négy év az sok idő - Bólogat saját szavaira. Valóban hosszú ideje él már itt a kastélyban; rengeteg emléke és élménye van, barátai is lettek, na meg pár ellensége is, akik igazából főleg Gwen ellenségei, de a lány is részt vett az ellenük való cicaharcban, szóval már az övé is.
- Tényleg? - Szeme látványosan felcsillan a háza nevének említésére, majd nem telik bele sok idő, és már Misi mellett térdel, egészen közel hajolva hozzá. Na persze nem annyira közel, de közel. - Én is eridonos vagyok. Hogy tetszik a ház?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=499578#post499578][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.24. 00:00[/b][/url]

Komolyan nem érti miért olyan nagy szám a kviddics. Ennyire szadisták lennének az itt tanuló diákok, vagy mi a szösz van? Fent repkedni meg passzolgatni azt a vörös cuccost még talán nem is olyan megerőltető feladat, de közben még kerülgetni egy, nem, bocsánat, pontosabban kettő hatalmas és veszélyes vasgolyót azért az már nem gyerekjáték. Ehhez társulnak a terelők, akik az ellenfél (akik igazából diáktársaik) felé ütik azt a hatalmas vasgolyót. Hát mi ez, ha nem szadizmus?
- Nem tudom. Félelmetes, meg veszélyes - Az esetlen vállvonás után az üres pályára pillant. Egyszerűen képtelen elképzelni a levegőben röpködő önmagát, amint egyik csapattársának passzolja a vörös labdát. Vagy akár gólt dob, vagy leszédül a seprűjéről egy sérülés miatt. Még belegondolni is borzalmas a zuhanó Alíz látványába, tehát ne, ismétlem, ne gondoljunk bele. Szegény még rosszat fog álmodni ettől az egésztől, aztán járhat majd Misi nyakára, hogy feledtesse el vele a kviddicset. Misi viszont azt hiszem jobban jár, ha a kisasszony nem nyaggatja ezzel napi huszonnégyben. Nem hiszem, hogy kellemes dolog a lány nyávogáshoz hasonló hangját hallgatni, miközben egészen közel hajol a füledhez, és szinte már belesikít. Igen, sikít, mert az hatásosabb.
- Hát nem nagyon tudok táncolni. De az nem akadály - Mosolyogva rántja meg vállait, közben fészkelődik egy sort. Ez a föld még sem annyira kényelmes, mint azt a futás után gondolta, és bár akkor jóval fáradtabb volt, valóban választhatott volna kicsit kényelmesebb ülő alkalmatosságot is, de hulla fáradtan mikor alig kap levegőt, ki az isten mássza meg azt a sok lépcsőt csak azért, hogy kényelmes helyre ülhessen le? Na ugye, hogy senki. Gondolatai közben lassan a háza körül forognak már, mikor a fiú megemlíti melyik házba került, ő pedig csökkenti a távolságot arcuk között. De persze nem tiszteletlen meg semmi, nem mászik bele a másik arcába.
- Igen, igen, Eridon! - Lelkesen suttogja a szavakat, elvégre így is közel van már a fiú. - Persze, nagyon jó közösség. Kedvesek az emberek, itt vannak a barátaim is, és biztos te is gyorsan beilleszkedsz majd. Ha kviddicsezel, akkor talán még egy barátnőt is össze tudsz szerválni vele. Elvileg a kviddicses fiúkákra jobban buknak a lányok. Vagy nem tudom.
Nevetve megvonja a vállát, közben jobb kezének mutatóujjával megböki Misi arcát, és mint aki jól végezte a dolgát, visszahuppan a helyére.
- Tetszeni fog a hely.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=499801#post499801][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.24. 20:30[/b][/url]

- Te leszel az első, akinek szólni fogok - Pihegve nagyot bólint, aztán egészen addig dönti hátra a fejét, míg meg nem hallja a hangos koppanást és érzékeli a lüktető érzést. - Áucs.
Jobbjával hátranyúlva megmasszírozza a fájó pontot, közben a mellette ülőre néz, és elneveti magát. Nem hangosan, senki figyelmét nem akarja magukra hívni, a kviddicspálya sem remeg bele kacagásába.
- Attól függ. De jobb szeretek sikoltozni, főleg az emberek fülébe - Vigyorogva fordul Misi felé és az arcába fújt tincsek takarásában próbálja meglátni a fiú arckifejezését. Aztán megelégeli a dolgot, és elkezdi először fújni, aztán ujjaival kigereblyézni a haját. Szörnyű milyen gyorsan szétjött a copfja, pedig jól begumizta még a kastélyban, vagy hát biztos ott tette. Mert itt már felöltözve, futásra készen találta magát.
- Nem viccelek, tényleg nem tudok táncolni. Éppen ezért lehet nem is lehetne azt táncnak nevezni, amit néha produkálok - Mosolyogva megvonja a vállait, és még mindig lüktető fejét előredöntve a pályára bámul.
A pár perce érzett fáradtság hirtelen elszáll belőle, ahogy meghallja házának említését. Teljesen fellelkesül, teljesen olyan, mintha nem most szaladgált volna öt kört a pálya szélén.
- Az eridonosok nagyon kedvesek, igen. Biztos szívesen fogadnak majd - Már csak ismételni tudja önmagát, többre szegénynek nem telik. Nincs olyan bő szókincse, három ugyanaz a szó egy mondatban pedig nem túl, hát hogy is mondjam. Szerencsés?
- Én még sosem gondolkoztam ezen - Elpirulva hajtja le a fejét, hogy aztán a körmeit piszkálgathassa zavarában. Nocsak, megérkeztünk a kínos témához, amiről Alíz nem tud beszélni. Nem tud beszélni erről. Ilyen létezik?
- Na, de... nem kviddicsezni jöttél ki? Én nem akarlak feltartani - Éppen ezért is készülődik mocorgásával az elmenetelhez. Amúgy is meg kell keresnie Elenát, mert... mert meg kell keresnie.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=499807#post499807][b]Szentesi Alíz Zsófia - 2015.07.24. 21:08[/b][/url]

- Nem szoktam futni, ez most lefárasztott - Lebiggyesztett ajkakkal tekint a fiúra, közben igyekszik a lehető legszomorúbb arckifejezését magára ölteni, hogy mindenképpen hiteles legyen az összkép. Nem biztos, hogy olyan szomorúnak tűnt a lány az arcába fújt hajával, de ki tudja.
Csendben hallgatja a fút, bólogat ahol kell, de különben nem reagál semmit az elkövetkezendő pár témára, amiről szó esik köztük. Kezdi megérezni a fáradtságot, amihez egy új érzés is társul: éhség. Magyarul ha tizenkét percen és nyolc másodpercen belül nem jut táplálékhoz, akkor iszonyú nyűgös lesz, ami kihatással van az egész napjára, és szerintem senki sem akar egy hisztis Alízzal együtt egy órán figyelni a tanárra. Esélyes, hogy ott minden lenne, csak tanulás nem.
- Szólok majd, nyugodt lehetsz. De a repülést felejtsd el. Abban nem vagyok benne - Komor arckifejezéssel néz háztársára, még a kezeit is összefonja maga előtt, mintha ezzel meg tudná akadályozni, hogy megforduljon Misi fejében az Alíz reptetésével való gondolat.
- Én is - Szomorúan megrázza a fejét, aztán a mögöttük lévő fal segítségével két lábra áll, és bár eleinte még imbolyog egy kicsit, hamar körül tud pillantani a pályán. Még egyszer, utoljára ezen a napon. Nem hinném, hogy a kislány valaha is repülni fog, vagy esetleg ami még rosszabb, kviddicsezni, de addig is megismerkedik majd a póznákkal, a kvaffal, és talán még a gurkókkal is. Vagy nem.
Amint Misi is feltápászkodott, Alíz csacsogva kezd el végre mesélni az Eridonról és annak lakóiról, na meg persze Maróti bácsi kutyájáról. Aztán a kastélyról kezd mesélni, a többi házról (már amennyit tud róluk), a vizsgákról, és úgy mindenről. Néha összefüggéstelen mondatokat ejt ki a száján, de ez őt egy cseppet sem zavarja.
A páros pedig lassan eléri a kastély hatalmas bejárati ajtaját.