A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

Majd ő bebizonyítja, hogy helye van a kviddicsek között és anyja nagyot téved azzal, hogy ki akarja venni a csapatból. Ügyes és akar a csapat tagja lenni, bármennyire is rossz az, ami a nővérével történt, amit szintén nem fogad el. Briginek nincs semmi baja, ezért is jön vele megint a pályára gyakorolni. Többi testvérét nem hívta, ők nem engedték volna fel a seprűre, de a szőke lány mostanában nem szól semmit az ilyen akcióiért, sőt Bogival alig beszélget, ami elszomorítja a kis levitást. Régen olyan jól kijöttek egymással, minden apró-cseprő dolgot megbeszéltek, most meg alig akar megszólalni az idősebbik és Bogi nem tudja mi miatt. Talán azért, mert az egyik meccsen nem védte meg Brigit a gurkóval való találkozástól és pár napig kórházba került, de hát onnan kijött már (nem jött, csak ő képzeli azt) és jobban van. A kisebbik kobold, sokszor elnézést kért, és egyre szomorúbb a kialakult helyzettől, de legalább Brigi a jelenlétével mellette van és támogatja. Többen furcsán pillantanak felé, mert hozzá beszél, és ő ezt nem érti, pedig nincs ebben semmi különös. Az viszont kihagyhatatlan tény, hogy ikernővére most kórházban fekszik és kómában, szóval Bogi csak maga mellé képzeli és tudjátok, volt régen az a mese a Fosterék háza képzeletbeli barátoknak. Na, olyan módon ő is elképzelt magának egy testvért, mert képtelen volt elfogadni a tényeket.
Sietős léptekkel halad a pálya felé, belül reménykedik abban, hogy most senki nem tart ott edzést és kettesben tudnak lenni testvérével, aki a friss levegőn talán elmondja problémait neki is. Késő délután van, ez a kapitányok kedvenc időpontja, hogy megtartják a heti gyakorlást, de nem ezen a napon, ugyanis a pálya üres. Már korábban elvette a seprűk közül azt a kettőt, amelyik a legszimpatikusabb volt, sőt a cikesz mellé egy kvaffot is hozott, hátha akarnának dobálózni vele.
- Akkor kezdhetjük? - fordul a szőke felé hatalmas mosollyal az arcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=614983#post614983][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.08.31. 14:52[/b][/url]

Majd ő bebizonyítja, hogy helye van a kviddicsek között és anyja nagyot téved azzal, hogy ki akarja venni a csapatból. Ügyes és akar a csapat tagja lenni, bármennyire is rossz az, ami a nővérével történt, amit szintén nem fogad el. Briginek nincs semmi baja, ezért is jön vele megint a pályára gyakorolni. Többi testvérét nem hívta, ők nem engedték volna fel a seprűre, de a szőke lány mostanában nem szól semmit az ilyen akcióiért, sőt Bogival alig beszélget, ami elszomorítja a kis levitást. Régen olyan jól kijöttek egymással, minden apró-cseprő dolgot megbeszéltek, most meg alig akar megszólalni az idősebbik és Bogi nem tudja mi miatt. Talán azért, mert az egyik meccsen nem védte meg Brigit a gurkóval való találkozástól és pár napig kórházba került, de hát onnan kijött már (nem jött, csak ő képzeli azt) és jobban van. A kisebbik kobold, sokszor elnézést kért, és egyre szomorúbb a kialakult helyzettől, de legalább Brigi a jelenlétével mellette van és támogatja. Többen furcsán pillantanak felé, mert hozzá beszél, és ő ezt nem érti, pedig nincs ebben semmi különös. Az viszont kihagyhatatlan tény, hogy ikernővére most kórházban fekszik és kómában, szóval Bogi csak maga mellé képzeli és tudjátok, volt régen az a mese a Fosterék háza képzeletbeli barátoknak. Na, olyan módon ő is elképzelt magának egy testvért, mert képtelen volt elfogadni a tényeket.
Sietős léptekkel halad a pálya felé, belül reménykedik abban, hogy most senki nem tart ott edzést és kettesben tudnak lenni testvérével, aki a friss levegőn talán elmondja problémait neki is. Késő délután van, ez a kapitányok kedvenc időpontja, hogy megtartják a heti gyakorlást, de nem ezen a napon, ugyanis a pálya üres. Már korábban elvette a seprűk közül azt a kettőt, amelyik a legszimpatikusabb volt, sőt a cikesz mellé egy kvaffot is hozott, hátha akarnának dobálózni vele.
- Akkor kezdhetjük? - fordul a szőke felé hatalmas mosollyal az arcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615045#post615045][b]Piper Evelyn Brown - 2016.08.31. 20:44[/b][/url]

Magában beszélő lány

Normális esetben a kviddicspálya lelátóinak a közelébe se mennék, de a kastélyban elcsíptem egy beszélgetést, miszerint ma nem tartanak edzést a pályán, ezért errefelé vettem az irányt én, és a hónom alatt hurcolt 849 oldalas horror könyvem. Már régóta meg akartam nézni a híres neves kviddicspályát, na meg amúgy is kerestem egy helyet, ahol egyedül lehetek, így két legyet üthetek egy csapásra. Útközben lapozgatom a könyvet és keresem, hol is tartok jelenleg. Sohasem használok könyvjelzőt, szerintem azt azok használják, akik nem is figyelnek annyira az olvasmányra, így pedig rá vagyok kényszerítve, hogy odafigyeljek mindenre, hogy tudjam, hol hagytam abba legutóbb. Amikor megtalálom - 312. oldal - odateszem az ujjamat és ott is tartom, míg a pályához nem érek.
A pálya hatalmas, teljesen olyan, mint amilyennek elképzeltem, így nem is pocsékolom nézelődésre az időmet, hanem a pálya kellős közepére sétálok, leülök a földre és neki állok olvasni. Egy idő után annyira belemerülök, hogy észre sem veszem a lányt, csak akkor, amikor hallom a hangját. Kicsit összerezzenek, bár nem hinném, hogy a lány lenne az oka, inkább a könyv. Viszont, ami felkelti a figyelmemet az az, hogy bár a lány egyedül van, mégis beszél valakihez. Azt látom, hogy nem hozzám beszél, engem észre sem vesz, így hát körülnézek, de sehol sem látok egy lelket sem kettőnkön kívül. Mi a fene? Gondolom. Egy kis idő kell hozzá, míg felfogom, hogy ez a csajszi magában beszél. Biztos bolond egy kicsit, és ezzel a gondolattal meg is próbálom kizárni a külvilágot, hogy elmerülhessek a könyvemben. Viszont nem bírom sokáig, eléggé idegesítő, ezért odakiáltok.
- Hé, bolond! Nem zavar, hogy én itt olvasnék? - kérdezem és közben felmutatom neki a könyvet, hogy lássa, miről is beszélek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615153#post615153][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.09.01. 16:57[/b][/url]

Végre újra a pályára léphet, nem mintha nemrég ne ott lenni volna, ugyanis előző meccsük pár héttel ezelőtt volt. Szpiiant egyet a friss, nyárvégi levegőből és el is felejti, hogy tanulnia kéne a vizsgákra. Rengeteg K betűvel gyarapodott ebben a pár napban és a többivel sem lehet baj, ha így folytatja. Édesanyja és bátyjai is mondták, hogy tanuljon sokat és ne hozzon rájuk szégyent, de egy várakozáson felüli csak nem lehet olyan rossz, még az is szép, főleg, ha az ikrek jegyeivel hasonlítjuk őket össze.
Nem figyeli a pálya további részét, az egyébként sem olyan fontos, amint elengedi a cikeszt az majd össze-vissza fog repkedni, Bogi pedig követni fogja, ahogy kell és remélhetőleg minél előbb ujjai között lesz a labda. Épp egy kérdést intéz „testvére” felé, mikor kicsit távolbbbról valaki felé szól. Összerezzen a kiabálásra, de inkább arra, hogy nincsenek egyedül és vélhetőleg egy idősebb személyről van szó a hangja alapján. Felé fordul és érdeklődve közelít felé, Brigit magára hagyva pár pillanatra.
- Szia és nem vagyok bolond – köszön elsőnek, mert ő tudja mi az illem és ebben az esetben sem hagyja el, majd válaszol a bunkó megszólításra is. Lepillant a vastag könyvre, majd vissza a lányra és nem érti, miért itt olvas. Annyi hely van a kastélyban, körülötte és a faluban is, hogy máshol is tudna, nem tudja máshol falni a sorokat? Most sem bunkón szólal meg, ugyanolyan ártatlan és kedves, mint az előbb, talán egy kis félelem is érezhető hangjában, de ez észrevehetetlen.
- Mi szeretnénk edzeni egy kicsit. Nem ülnél fel az egyik kilátóra? És akkor nem zavarjuk egymást – nem szeretnél elküldeni az idősebbet, még a tiszteletet is megadja neki, mégse lenne jó, ha a nagy repülésben véletlen elütné, vagy magával vinné egy körrepülésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615157#post615157][b]Piper Evelyn Brown - 2016.09.01. 17:35[/b][/url]

A dilis lány

Nem tehetek róla, de kitör belőlem a röhögés. Egyrészt azért, mert látom ezen az ártatlan kislányon, hogy mindjárt elsírja magát, amiért beszóltam neki, másrészt pedig még mindig többes számban beszél, pedig rajtunk kívül tényleg nincs más a pályán. Még körül is nézek újra és újra, de senkit nem látok. Csak ezt a lányt, két seprűvel a kezében.
- Nahát! Te igazán bátor lehetsz, ha egy fenékkel akarsz megülni két seprűt. Vagy talán a láthatatlan barátodnak hoztad? Nem veszélyes neked a kviddics? Talán még a végén azt képzeled egy meccs közben, hogy eltalált egy gurkó és csak úgy lezuhansz a magasból. - gúnyolódok vele még mindig nevetve.
Mivel elég zűrös éjszakám volt megint, ami azt jelenti, hogy visítozva ébredtem, így nagyon nincs kedvem valami flepnishez, aki másodmagával akar játszani, miközben totál egyedül van. Én csak olvasni jöttem ide, egyedül akarok lenni, semmi mást. Nem akarok ezzel a lánnyal balhézni sem, de ha most azonnal nem hagy békén, megteszem. Kezdek kijönni a béketűrésemből, úgy érzem, ami se nekem, se ennek a lánynak nem lesz jó.
- Figyelj, felőlem játszadozz csak, vagy menj és bőgd ki magad előtte, de én előbb voltam itt, mint te, és nem megyek innen sehova, míg a kedvem úgy nem tartja. Akár tetszik ez neked, akár nem. - beszéd közben felállok, hogy még ijesztőbb legyek és végre tényleg békén hagyjon ez a lány. - De, ha csak egy hajam szála is meggörbül, miközben te játszol, mert nekem jössz vagy ledobsz egy kvaffal, utána megnézheted magad. - fenyegetem.
Visszaülök a földre, újra kezembe veszem a könyvemet és úgy teszek, mintha senki sem állna előttem. Kissé furdal a lelkiismeret, amiért így rátámadtam valakire, akit egyáltalán nem ismerek, de megvan a saját problémám és semmi másra nem vágyok csak egy kis egyedüllétre, vagy alvásra, amit azért itt nem tehetek meg, de a teafűből, amit anya küldött, abból még van egy kicsi, szóval ma éjjel biztosan kialszom magamat. De addig is, olvasni jöttem ide, így olvasni is fogok és már csak azért sem megyek el innen. Előbb itt voltam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615417#post615417][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.09.03. 12:07[/b][/url]

El kell ismerni, hogy Bogi sokat szokott sírni és érzékeny lány, de most nem bőg, még csak egy könny sem csúszik le arcán, de a sírás határán van, ahogy mostanában sokszor. Nem azért amiért a lány így beszél vele, hanem, hogy nem veszi észre az egyértelműt. Miért vak mindenki és nem tűnik fel nekik, hogy Brigi mindig vele van? Próbálja összeszedni magát a válaszra, de meginog pici önbizalma és csendesen ejti ki a szavakat.
- Briginek lesz a másik seprű - hangja alig hallható, azonban nincs senki, semmi, ami hangos lenne itt a közelükben, szóval, ha a rellonos nem hall rosszul, értheti mit mondott a levitás lányka.
Ezután egy kérést intéz a másik felé, amivel nem szeretné feldühíteni. Ez nem sikerül és olyan durván válaszol, ahogy az előbb is. Nem érti miért ilyen vele a lányka, ő nem tett semmit, egyszerűen csak kviddicsezni szeretne. Úgy tűnik meg kell osztozniuk a pályán, amiből később baj lehetne, ha a lány nem kviddicsezne. A következő mondatra szintén összerezzen, őt még olyan durván nem bántották, pedig testvérei sok ilyet ígértek neki, ha nem fogad szót, de azokat viccből mondták jobb esetben.
- Nem fogják engedni, hogy bánts, a levitások nem olyanok - lehet a többi házban nem összetartóak az emberek, de a kékek mindig aranyosak vele és nem engednék, hogy bántsák a kislányt, ő legalábbis így gondolja. Ha mégis megtörténne, mert nem tudnak neki segíteni, akkor Berci bácsinak szólna, ami lehet gyerekes, de nem érdekli. És ez egy újabb indok lenne, hogy találkozhasson vele, mert mostanában elfoglalt a HV és Bogi nem tud vele beszélgetni, vagy odaadni neki csodás rajzait.
Visszafordul a seprűkhöz és a labdákhoz, majd kiveszi a cikeszt a helyéről, óvatosan, hogy az még ne menjen el, csak a kellő időben. Ha a következő idényben is úgy áll fel a csapat, mint, ahogy a mostaniban, előnyösebb lenne ütőt fognia és gurkóval gyakorolnia, mert megint terelő lesz a meccseken.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615730#post615730][b]Piper Evelyn Brown - 2016.09.05. 17:13[/b][/url]

Bogi

Oké, megeshet, hogy egy kissé szőrős szívű voltam ezzel a lánnyal. Vagy talán nem is szőrős szívű, inkább tapintatlan és bunkó. Azt mondja, valami Briginek hozta a másik seprűt, majd motyog még valamit és visszamegy a labdákhoz. Próbálok inkább nem is foglalkozni vele, tovább olvasok inkább, de egy idő után felüti a fejét a lelkiismeretem. Így nincs mit tenni. Egy nagy sóhaj kíséretében becsukom a könyvemet, feltápászkodok a földről és elindulok a lány felé.
- Hé! - szólok oda neki, aztán eszembe jut, hogy jobb lenne kedvesebb hangot megütnöm. - Vagyis, várj egy pillanatot!
Megállok a lánnyal szemben és mélyen a szemébe nézek, amitől még inkább egy kis féregnek érzem magamat, mert mást sem látok, csak szomorúságot.
- Ne haragudj, kérlek! Nekem is megvannak a magam problémái, amitől eléggé szúrós vagyok ma. Azért a pályára jöttem olvasni, mert a kastélyban hallottam, hogy ma nincs edzés, és itt még nem jártam. Gondoltam akkor idejövök. Szó, mind száz, elnézést kérek a viselkedésemért, viszont még mindig nem értem, kicsoda Brigi. Ha szeretnéd mesélhetsz róla.
Amióta az iskolában vagyok, még egy emberrel sem barátkoztam össze ennyire, mint amennyire most ennek a lánynak felajánlottam. Kissé olyan, mint én. Én is ilyen holdkóros szoktam lenni a rémálmaim után. Ezt persze nem mondom el neki, még nem, hiszen nem is rólam van szó, na meg nem is ismerjük egymást. Ja, és lehet, hogy a holdkóros jelzőre megsértődne. A bocsánat kérés után viszont csendben maradok és figyelem a leányzó reakcióját. Várom, hogy elküldjön melegebb éghajlatra, a másik opció pedig az lenne, hogy a vállamra borulva bőgi ki magát. Talán ez a Brigi egy gyerekkori képzeletbeli barátja, vagy lehet, hogy létező lány, csak én nem látom, mindenesetre eléggé szégyellem magamat, amiatt, ahogy viselkedtem. Szóval most várok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=617580#post617580][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.09.14. 21:10[/b][/url]

Vannak olyan emberek, akik nem szeretik a kicsiket és ez a lány is biztos így van vele, azért viselkedik így Bogival. A lányka nem szeretne előtte sírni, kivételes nem is fog, erős lesz és tartja magát, maximum akkor törli le a könnycseppet, ha elfordul és a másik nem láthatja. Elindul vissza Brigi felé, hogy aztán lábai közé vegye a seprűt és elengedje a cikeszt. Ekkor hangot hall maga mögül és a rellonost veszi észre, ahogy felé igyekszik, majd megáll előtte. Kérdő és kíváncsi pillantásokkal méregeti, felkészül arra is, hogy esetleg meg szeretné verni, bár ez számára is képtelen biztos nem verne meg egy kislányt.
- Semmi baj, nem haragszom - válaszolja kedvesen, mert tényleg nincs ezzel semmi baj, neki is lehet rossz napja, inkább Bogi túl gyenge lelkileg, ami nem Piper hibája. Bátyjai is szokták ezzel szívatni, őket már nem is veszi komolyan, de az idegeneket nem szereti figyelmen kívül hagyni.
- És mit olvasol? - érdeklődik és próbálja meglesni a könyv címét. Látszik rajta, hogy levitás, különben csak akkor érdekelnék a könyvek, ha könyvmoly lenne, vagy, ha olyan akadna a kezébe, ami nagyon érdekli. Egyébiránt ő is azért választotta ezt az időpontot, mert nincs itt senki és nyugodtan edzhet egy kicsit testvérével. Eszébe sem jut, hogy elengedte a cikeszt, ami biztos elszálldosott jó messzire és kapni fog a fejére, ha nem szerzi vissza. Ez a lány érdekesebbnek tűnik, azért beszélget vele, jobban mondva próbál vele, mert eddig ezt nem igazán lehet annak mondani. Még mielőtt belefogna mondandójába, elhelyezkedik a fűben és megvárja, hogy a rellonos is leüljön. Összehúzott szemöldökkel néz rá, nem érti, miért nem látja Brigit, hiszen itt áll pár méterre. Int is neki, hogy jöjjön közelebb és szálljon be a társalgásba, de ő nem így tesz, inkább integet és elindul a kastély felé. A fogólányka nem érti az egészet, ahogy azt sem miért nem beszél vele testvére már egy ideje. Ő nem tett semmi rosszat.
- Bogi vagyok, vagy Zsóka. Amelyik jobban tetszik. És Brigi a nővérem, aki mindig velem van. Te sem látod? Mások sem és nem értem miért, pedig itt van, jobban mondva ott megy. Nem tudom miért, de egy ideje haragszik rám és nem akarja elmondani miért - biggyeszti le ajkait és szomorúan néz oda, ahol elvileg Brigit látja. Még senkinek nem mesélt erről, testvérei csak azt látják, hogy a lány lát valamit, ami nem létezik.
- És téged mi gyötör, ha szabad tudni? Ha tudok, szívesen segítek - ajánlja fel és egy apró mosolyt is megereszt mellé.