37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos


Balázs atya
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
Írta: 2021. április 11. 22:34 | Link

Odett - Csermelymenedék

A nagybátyám elvesztése óta ez volt az első alkalom, hogy szórakozni indultam, méghozzá egy koncertre, amit Csermelymenedéken tartottak. A falut és a környékét amúgy is kedveltem, ott lakott egy régi barátom, emiatt többször is jártam már nála, sokszor jártuk be a patak partját, s most is Ő hívott el erre a falusi fesztiválra. Nem is tudom pontosan, hogy mit köszöntöttek, de a sátrakból és a tömegből ítélve úgy tűnt, hogy nagyon is népszerű lehet ez a program.
A régi cimborámmal úgy beszéltük meg, hogy majd a helyszínen találkozunk, odaérve azonban sehol sem találtam rá. Meglehetősen nagy volt a tömeg, amit elsőre nem tudtam mire vélni, aztán ahogy megláttam, hogy ki lesz a fellépő, már nem is csodálkoztam ezen a felhajtáson. Az egyik kedvenc előadóm volt kihirdetve, nagyon megörültem annak, hogy zenélni fog, gyorsan meg is akartam találni Tamást, hogy vele együtt tudjunk minél előbb helyet foglalni a színpad közelében.
Bevallom, bezsongtam, mint egy kisgyerek, s ez nem volt általában jellemző, de akadt egy-két olyan énekes, akinek nagyon szerettem a dalait és a munkásságát. Odett pedig pontosan ezen muzsikusok közé tartozott, még lemezem is volt tőle odahaza, amit gyakorta hallgattam. Szerettem, mert fiatalos hangzása volt a dalainak a pop-rock stílusában, és remek hangulatot biztosított a szürke hétköznapokon.
Az emberek egyre jobban tömörültek, kicsit nehézkes volt átvergődni köztük, sokaknak már műanyag pohárban lötyögött az itóka, egyszer majdnem le is öntöttek sörrel, de szerencsére időben sikerült távolabb  ugranom. Végül, kikeveredve a tömeg szélére, próbáltam a tekintetemmel felmérni a tömeget, hogy Tamás vajon hol lehet, aztán a rúnázott készülékkel próbáltam felhívni, de a vonal megszakadt. Nem tudom, hogy ez a terület mennyire volt mentes a mugli ketyerék alól, de mivel nem tudtam elérni Tamást, a keresésébe kezdtem. Újságíró volt a foglalkozása, s mivel aktívan közreműködött a falu életében is, úgy gondoltam, hogy talán most is félig-meddig dolgozik. Ezért indultam útnak a színpad melletti sátrakhoz, ácsorgott ott pár nagyobb alkatú úriember, s úgy tűnt, küzdenek is néhány fiatallal, így könnyedén tudtam elsétálni mellettük. Nem, mintha bármi hátsó szándékom is lett volna, inkább csak lötyögtem, mint aki nem tudja a világát, közben ide-oda pillantottam, majd az egyik  Staff jelzésű sátorba fordultam be, ott viszont nem volt senki, de a sátorból nyílt egy másik, így bátorkodtam átsétálni, hátha ott lesz a sajtó, s megtalálom Tamást. Pechemre őt nem leltem, viszont egy nő feküdt az egyik pad tetején.
- Elnézést , ez itt nem a sajtó sátor? - közben közelebb lépdeltem, a hölgyet ekkor már jobban láttam. A hétköznapihoz képest meglehetősen sokkal extrémebb öltözet volt rajta, kicsit el is kerekedtek a szemeim, aztán ahogy feljebb vezettem rajta a pillantásom, nagyon is ismerős vonásokat véltem felfedezni, s ahogy rájöttem, hogy ki Ő, le is blokkoltam, talán még a szám is tátva maradt egy kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2021. április 12. 09:07 | Link

Balázs
Ruházatom


A szüleim tudják, hogyan kell megadni a módját annak, hogy nagy felhajtást csináljanak, én pedig azt, hogyan kell engedelmes gyermekként hazatérni, és szívjóságból koncertezni. Elég sok mindenbe belementem az utóbbi időben, ilyen az is, hogy a fél szünetet itthon töltöttem, mert mondjuk eléggé bűntudatom volt attól, hogy megbuktam. Pontosabban sikertelen évet zártam vizsgán való meg nem jelenés okán. Milyen szépen hangzik, nem? De nem zavar, mivel kilátástalannak élem meg az életem, olyan szempontból, hogy az éneklésen kívül semmibe se tudom örömömet lelni, elképzelni magam egy irodában vagy egy étteremben. Ehh. És megint csak ehh. Képtelen vagyok nem pörögni, nem szeretnék haszontalan lenni, és nem akarok nem odafigyelni Zinára, akit az ilyen Mihail félék nézegetik. Az anyai ösztönök úgy tombolnak bennem, ha a kisfarkasomra gondolok, mintha tényleg én szültem volna. Nem hittem volna, hogy nekem ilyen kötődéseim lesznek, és tessék, elértük, hogy Damy-n kívül még két ember legyen a mindenem.
Ahogy ők, úgy a mostani, padon fekvős, elmélkedős állapotom is a mindennapok részévé vált. Egyáltalán nem szoktam például a koncertekre gondolni ilyenkor, hanem a magam kis ügyeit veszem sorra. Mostanság sokat agyalok Villőn, meg a köztünk lévő hasonlóságokon. Átvenni nem tudja a helyem, hogyha egyszer én már nem leszek, viszont, azt hiszem, őt is meg fogom szeretni. Bájos, kedves, kellemes jellem. Hihetetlen, hogy az ember vénségére mennyire szentimentális és érzékeny lesz. A vénség nálam huszonöt évet jelent, de tudjuk, hogy nálunk ez az idő eléggé lerövidült. A pár rossz hónapot most meglepően sok jó követett, de nem akarom elbízni magam, mert bármelyik holdnál változhat a történet. Épp a nyakamban pihenő Szent Dorottyát érinteném meg, amikor ismeretlen férfihangot hallok, ahogy egy eléggé egyértelmű helyzetet kérdez meg. Elvégre, mint látható, ez a hely nem az. Felpillantva rá, látom, hogy erre nem számított, így kuncogva ülök fel, és ingatom kicsit a fejem.
- Nem, az a színpad másik felén van.
Még tűsarkútlan lábaimat a padrészen támasztom meg, gondos és szoros mód fektetem a balt a jobbra, és hosszú, szőke, egyenes tincseimet kicsit piszkálva nézek az amúgy igen jóképű idegenre.
- Segíthetek?
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos


Balázs atya
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
Írta: 2021. április 25. 15:41 | Link

Odett - Csermelymenedék

Ráeszmélve a padon fekvő hölgy kilétére, már elég egyértelmű volt az, hogy ez bizony nem lehet a sajtósátor, és Tamásra sem itt fogok bukkanni. Sőt, nagyon úgy tűnt, hogy rossz sátorba tévedtem, s ha minden igaz, akkor ez egy művészeknek fenntartott hely lehetett, hisz Odettet felismertem, nem egyszer láttam már a plakátjait, szerettem a zenéit, és régebben már voltam egy koncertjén is, igaz akkor olyan távol tőle, hogy csak a kivetítőn láthattam jobban a vonásait. Most viszont itt hevert az asztalon, alig néhány lépésnyire tőlem, ráadásul az öltözete sem volt hétköznapi, s bár pap voltam, ennek ellenére mégis végig futtattam rajta a pillantásom, kár lett volna tagadni, mennyire gyönyörű. - A másik felén …színpad…öhm, én csak…- mit is keresek itt? Nos, valószínűleg más is így érezhette magát, ha egy hírességgel futott össze, akinek a közelében aztán ki tudja, hogy miért, talán a zavartól, de nem igazán jutott szóhoz. Velem is ez történt, de némi hebegés után azért csak kiböktem. - Tamást kerestem, az egyik jó barátom, ő hívott el ide, újságíró és én…azt hiszem, rossz sátorba tévedtem, mert Te, vagyis Ön…Te vagy Odett, igaz? - hát hogyne lenne igaz, nem látsz a szemedtől? Dehogy nem, persze, hogy láttam, csak eddig mondjuk a színpadon, vagy újságok hasábjain. Ilyen közelről azonban még egyszer sem volt hozzá szerencsém, emiatt is blokkoltam le kissé. - Én…nos -[/br] kicsit közelebb léptem, de nem annyira, hogy túlságosan is zavaróvá váljék.
- Kérhetnék egy…autogrammot? - csak sikerült kinyögnöm, de hát hányszor is találkozik az ember egy nagy kedvencével?
Utoljára módosította:Nemes Balázs, 2021. április 25. 15:43
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2021. május 5. 08:33 | Link

Balázs


- A te is megfelel, nem vagyok még olyan öreg, hogy csókolommal köszönjenek.
Pajkos kis mosoly gödröcske kerül az ajkaim szélébe, mert valljuk be, nagyon szórakoztató, hogy egy férfit én - vagy inkább az, aki vagyok - még zavarba tud hozni. Bizony, ezt is megértük. Az utóbbi években mindig ugyanazokkal az arcokkal találkoztam, mindenki hozzám szokott egy idő után, ha szabad ilyen egoista kijelentést tenni. Jól esik az ember lelkének, hogy minden ellenére még vannak ilyen pillanatok, amikor ő maga ennyire különlegesnek tűnik. Kell több? Nem hiszem. Engem ez a látvány, ez a zavar egy jó időre feltöltött önbizalommal, no nem mintha ne volna, hiszen ezért nem mindennapi férfi van az oldalamon már tíz éve.
- Tamás... újságíró... van egy szőke, magas, zöldszemű, aki tisztában van azzal, hogy a legtöbb nőt képes levenni a lábáról, meg egy barna, magas, kék szemű, aki szerényebb, de szerintem neki is van egy egészséges egoizmus a viselkedésében.
Persze lehet, hogy vannak még Tamások, csak nem mindegyik akarta, hogy megjegyezzem, a nyomulósokat kiszúrom, nem szeretem őket különösebben, habár ezt nem szoktam mutatni, hiszen nagyon kedves vagyok mindenkivel, legalábbis addig a szintig, ameddig a saját imázsom engedi, vagy nem a szétcsúszott Belián, aki úgy piszmog az étel felett szerelmi bánat címén, mintha előzőleg tájékoztattam volna, hogy igen erős méreggel itattam át mindet. Szörnyűséges. Viszont a lényeg, hogy most szinte teljesen civil vagyok, leszámítva azt, hogy pár perc múlva színpadra lépek.
- Persze, hova szeretnéd?
Pillantok fel rá ártatlan kék szemekkel, de azért hangom és ajkaim egy kis kacérságról árulkodnak. Egy kis flört sosem rossz, nem árt a hírnevemnek, és amúgy is, egy nyíltan nyitott kapcsolatban élek, valaki olyannal, aki egyáltalán nem fedne meg emiatt. Mondjuk, ha hívő keresztényként tudnám, hogy a velem szemben álló egy pap... nos... ez hivatalosan is a világ egyik legperverzebb cselekedete volna akkor most.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos


Balázs atya
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
Írta: 2021. május 30. 17:53 | Link

Odett

- Oh oké, tegeződjünk, így egyszerűbb, csak megszokás - eleresztettem felé egy mosolyt, miután már nem fagytam le attól, hogy egy ismert előadóval sodort össze az ég, aki nem csak, hogy ismert és gyönyörű, de még egy nagy kedvencem is. Nehéz is volt leírni szavakkal, hogy mit is éreztem pontosan, mert többnyire ezek az előadók olyan elérhetetlennek tűntek, most viszont itt volt alig pár karnyújtásnyira, én meg olyan csodálattal néztem rá, mint egy kisgyerek. - A második lesz, együtt jártunk a papneveldébe..öhm, szóval igen, a második - bólintottam egy barátságos mosollyal, s talán ha Odett is ismeri, akkor most sikerült elkottyintanom, hogy még az újságírói karrierje előtt papnak készült.  - Tulajdonképp megbeszéltük, hogy majd a bejáratnál találkozunk, de olyan sokan voltak, és közben jelezte, hogy a sátraknál, de akkor ezek szerint tényleg rossz sátorba sikerült kavarodnom, hogy a Tiédben kötöttem ki, és rettentően sajnálom, hogy megzavartalak, mert biztosan ez rosszul érint, gondolom, de nem akartam tolakodni, főleg nem így koncert előtt, ami tuti, hogy szuper lesz - csak mondtam és mondtam, dőltek belőlem a szavak, s nem mondom azt, hogy a prédikációk során nem megy ilyen jól, most viszont inkább a zavarom mondatta velem a szavakat. S végül is, csak sikerült kinyögnöm, hogy mit is szeretnék, mert nem mehettem úgy haza, hogy ne kapjak egy aláírást Odettől. - Hova? Hú, nem tudom, várj csak - kotorászni kezdtem a zsebeimben, de csak egy egyházi kis meghívó akadt a kezem ügyébe, s azt még sem írathattam alá. - Nekem…nincs papírom, csak egy egyházi meghívó van a zsebemben és egy…énekeskönyv- bukott ki belőlem, ahogy elkaptam kacér pillantását. Egy kicsit izzasztó volt a helyzet, de mentségemre legyen, odafönt Ő is láthatta, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek alapon működtem, s talán azzal még nem követtem el bűnt, ha elkönyveltem magamban, hogy élőben még gyönyörűbb az énekesnő, mint a plakátokon. - Ilyenkor mi a megoldás? - pillantottam rá, s még mindig zavarban voltam.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2021. június 5. 07:46 | Link

Balázs


Kedves fickó, és szimpatikus is, mi sem mutatja jobban, hogy nem vagyok bunkó, sőt, hangomba egy kedves kis él is csendül, amit csak nagyon kevesen hallhattak eddig, a szűk baráti köröm, ha úgy tetszik. Emellett a hajamat bizergálom, ösztönös női cselekedetként, egy szerencsés, vagy éppen szerencsétlen tincset fonok újra és újra az ujjam köré, hogy aztán visszahulljon, és újra kezdődjön ez a végtelen játszma. Ahogy, így jobban elmerülök benne, édesnek tartom a szeme csillogását, meg helyesnek azt, ahogy rám néz. Az ember nem szereti a nyalizókat, de tőle ez távol áll, ő valahogy olyan megkapóan nézi az embert. Mi a csoda, Angyal Odett még a végén zavarba jön? Erre akkor se voltam képes, amikor életemben először láttam meztelenül Beliánt, pedig a barátságunk akkoriban még kényes volt, az első telihold együtt, hármasban, és én úgy járkáltam Zina és Beli mellett, akik a földön kuporogtak, mintha Éva lennék a Paradicsomban, bár nem is, a jellemem inkább Lilith.
- Papneveldébe?
Oké, ez azért egy picit fejbe vág, és nem tudom, hogy viccel-e, vagy komolyan oda járt, és ha komolyan odajárt, akkor? Kizárt. Mármint, én láttam a mi papunkról fiatalkori képeket, és az Isten is papnak szánta, nem férfi katalógusmodellnek. Márpedig a velem szemben álló határozottan az utóbbi.
- Ő újságíró lett, és te?
Nem, kizárt, elképzelni sem tudom, ahogy előtte térdelek és az ostyáját a számba adja... habár... Ó de, ezt egészen el tudtam képzelni, csak a jelenethez járnak fények, kamerák, statiszták, meg egy rendező, és hipphopp kész is a fejben megszületett perverz és mocskos egyházi pornó. Azt hiszem, ezért nagyon sokat kell majd gyónnom jövőhéten.
- Igen, remélem, hogy tényleg az lesz, és ugyan, ne aggódj, gyerekeket fogyasztok a fő étkezések között, nem kifejlett férfiakat.
Kifejlett? Aham. Kifejlett, szexi, katalógus-pornós képzelgéses papneveldéseket. Erről tényleg nagyon gyorsan le kell állnom, de most őszintén, milyen cuki már ez a fickó, hát esküszöm, hogy megtartanám. Bár, nem tűnik olyannak, aki lelkesedne azért, hogy a mi nyitott kapcsolatos háremünk részévé váljon, pedig Istenemre mondom, hogy élvezném.
- Az énekeskönyvet csak nem írhatom alá.
Ahogy persze az egyházi meghívót sem, de ha már így megkérdezte, akkor segítek neki. Leszállva az asztalról a táskámhoz sétálok, és egy névjegykártya tartóból kihúzok egy példányt, a hátulját aláírom, nem teszem hozzá, hogy a privát elérhetőségeim vannak az elején, és egy még meg sem jelent CD-t teszek mellé. Ezekkel lépek vissza hozzá, egész szorosan közel állva, és kékjeimmel érdeklődve pillantok rá.
- Ez így jó lesz?
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos


Balázs atya
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
Írta: 2021. június 13. 18:52 | Link

Odett

Nem tehettem róla, de ha valamit szépnek teremtettek, azt képes voltam csodálni, Odett pedig tényleg gyönyörű volt, olyan, akiket a plakátokon lehet látni. S bár örök hűséget fogadtam, azért még nem voltam vak, és bizony ennek az énekesnőnek különleges karizmája volt, ami megbabonázta a férfiakat. Talán az ebből fakadó csodálatom, s maga a zene iránti rajongás volt az a kapocs, ami még mindig ott tartott, s ahelyett, hogy sarkon fordulva ott hagytam volna a sátrat, úgy álltam ott, mint egy kisfiú a vasútmodell kiállításon. Ámulva, s bámulva.
Nehéz volt rá nem úgy gondolni, s kicsit kezdtem úgy érezni, mintha flörtölne velem, ami még inkább zavarba hozott, tekintve, hogy papként nem ezt szoktam meg a gyülekezet tagjaitól. Ám most nem a gyülekezetben voltunk, s valószínűleg nem is tudta volna meg, hogy pap vagyok, ha nem szólom el magam, de azt hiszem, jobb is, hogy így történt.
- Igen…én meg…pap - mosolyodtam el a kérdésre szelíden, s hogy ezt ki is mondtam, sikerült visszarázódnom a zavaromból, bár most úgy tűnt, mintha a nő lenne zavarban. Nem is tudom, talán ha nem lennék az, ami, akkor talán, akkor lehet, hogy nem lett volna, mi visszatartson, de szerencsére még mindig tudtam kezelni az ilyen helyzeteket, elég volt csak emlékeztetnem magam a fogadalmamra. - Öhm, tessék? - kissé félve kérdeztem vissza, mert sikerült megzavarnia néhány másodperc erejéig, majd amikor lekászálódott az asztalról, s megindult felém, nyeltem is egyet, hogy vajon most akkor mi lesz. Eszembe jutott egy ACDC koncert, még fiatal koromból, amikor a zenészek a lányok karjaira és oldalára firkáltak a tollal. Vajon most ő is rám fog írni? Felhúzza a pólóm és rávési a mellkasomra a nevét??
Míg sikeresen ráparáztam, nem ez történt, s látva, hogy egy CD-t húzott elő, kifújhattam a levegőt. Merlinre, megmentettek azok a CD-k. Egy zavart mosoly azért még az arcomra szökött, a szívem is picit gyorsabban kalimpált, mert hát, mégis csak szóba állt velem egy ilyen híres énekesnő. Gyerekes voltam tán? Lehet, de az ember már csak ilyen, van, akiért rajong.
- Ez így…igen, köszönöm - mosolyogva, egy picit talán remegő kézzel vettem át az ajándékot, majd a kártyára pillantottam, amin olvasható volt frissen aláírt neve, s még egy szám is. - Ez…a számod? - meglepődtem, megint csak zavart mosoly húzódott az arcomra, mert nem tudtam mire vélni ezt az ajándékot.
Hozzászólásai ebben a témában
Angyal Odett Abigél
INAKTÍV


Piroskát is jól megette a Farkas | BOZ team
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 446
Írta: 2021. június 20. 19:03 | Link

Balázs


- Pap.
Ismétlem meg a szót, és próbálok nyugodt arcot vágni, és nem azt közvetíteni, hogy "nem hiszem el bazd meg, hogy egy normálisan kinéző srác és neked kötelezte el magát, Uram". Pedig ehhez lenne kedvem. Hát komolyan mondom, ha tényleg pap, akkor itt az ideje, hogy kicsit kibővítsük azt a mondást, hogy minden jó pasi házas vagy meleg, azzal, hogy vagy papnak áll, mert most mintha jött volna egy hullám, és mindenhol szexi papok mászkálnának. Nem hiszed? Nézd meg a csermelymenedékit, hát ohlala, de komolyan. A talárosi is jól néz ki, mintha egyszerre mentek volna nyugdíjba, és azon versengtek volna, hogy melyikőjük a legdögösebb.
- És merre felé vagy?
Teszem fel úgy a kérdést, mintha hirtelen kedvem lenne megtérni, vagy éppenséggel áttérni, vagy mi erre a jó szó. Nem, egyáltalán nem vagyok ateista és nem nevezném magam egyházszédelgőnek sem, rendes, katolikus gyereknek neveltek, a családom pedig maga a Biblia modern kiadása. Nem, ez egyáltalán nem hízelgő. Viszont tényleg hiszek, imádkozom lefekvés előtt, szoktam beszélgetni az úrral, gyónni... azt nem mondom, hogy keresztényi életet élek, mert nyitott kapcsolatban vagyok, és ha igaz, amit mond, akkor éppen egy papot próbáltam meg felszedni. Szinte hallom Damy-t, ahogy mosollyal a hangjában megjegyzi: Kedvesem, a hit magadba fogadása nem éppen azt jelenti, hogy egy pappal menj el. Az biztos, hogy ma az ő estéje fel lesz dobva, amikor elmesélem neki, hogy megadtam a számom valakinek, aki az urat szolgálja. De tegyük hozzá, elképesztően kár érte.
- Oh, igen. Szeretek a hitről vitatkozni, és új nézőpontokat megismerni.
Nem, egyik másik pap sem tudja a számom, de hát hogyan máshogy magyaráznám, hogy én éppen neki adtam meg. Jól van Odett fiam, régen égetted már be magad, éppen itt volt az ideje annak, hogy előrukkolj valamivel. Csak te valahogy mindig fölé lősz az elvártaknak. De, aki csak azért szexel egy idősebb sráccal katolikus és ősi máguscsalád leszármazottjaként, mert kíváncsi arra, hogy vízben csinálni olyan nagy élmény-e, és ezzel a csodás lépéssel nem csak a szüzességét veszti el, de még vérfarkas is lesz, nos, az ilyen ember valahogy mindig túl akarja szárnyalni az elérteket. Pedig nem kellene.
- Csak ne dobd körbe a haverjaid között.
Hozzászólásai ebben a témában

Nemes Balázs
Bogolyfalvi lakos


Balázs atya
offline
RPG hsz: 111
Összes hsz: 116
Írta: 2021. június 30. 20:16 | Link

Odett

- Igen - rámosolyogtam Odettre, mert ha nem csalnak az érzékeim, már pedig miért csaltak volna, akkor azt hiszem, hogy flörtölt velem. S talán épp ezért frusztrált és feszélyezett ez a helyzet, mert egy részem mégis csak észrevette, hatással volt, s ha nem lettem volna olyan elhivatott azon a pályán, amit örök életre választottam magamnak, akkor valószínűleg ez a találkozás talán máshogy alakult volna. S talán a gyönyörű énekesnő is épp erre gondolhatott, mintha csak letaglózta volna a tény, hogy pap vagyok. A mosolyom szinte elnézést kérő volt, kicsit beletörődő. - Bogolyfalván, de csak félig-meddig, kevesen vannak a közösségben, régebben a muglik közt szolgáltam. Emellett vendéglátózom, van is egy éttermem ott, Noé Bárkája - meséltem a nőnek, egy kicsit már oldottabban, mint az elején, mikor igen csak meglepett a jelenléte. - Ohh, rendben, szívesen megvitatom veled a..-felpillantottam rá, ahogy átvettem a kártyát, nem voltam abban biztos, hogy valóban ezért adta volna meg a számát, de nem számított. - Szóval, ha érdekel a téma, szívesen mesélek róla - egészítettem ki végül, majd még egy barátságos mosolyt is tűztem mellé.  - Ne aggódj, nem fogom és köszönöm - mondtam kedvesen, utalva ezzel az ajándék CD-re, meg arra, hogy milyen kedves volt velem, mint rajongójával. A sztárok általában felsőbbrendűen páváskodnak, Odett viszont nagyon emberien és kedvesen igazított útba, hogy megtaláljam a barátomat. Még aláírást, ajándékot és a számát is megkaptam, s noha utóbbival soha nem fogok élni, azért jó lesz erre majd visszagondolni. - Akkor, nem is tartanálak fel így a koncert előtt…sok sikert vagy hogy is szokták mondani, kéz és lábtörést? - rámosolyogva fordultam sarkon, egy lépés után azonban visszafordultam.
- Talán majd egy másik univerzumban - utaltam ezzel arra, hogy tudom mire gondol, mert egy pillanat erejéig én is arra gondoltam. Ezt követően elhagytam a sátrát, hogy megkeressem a barátomat, s együtt hallgassuk végig a koncertet, ami egész biztosan jó lesz.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok