37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 1. 12:01 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Kedvese megérdemli, hogy néha ne csak a saját főztjét kelljen vacsorára fogyasztania, ezért hozta el most az étterembe, ahol történetesen olyan partiféle van. Egész vacsora alatt szól a zene, a terem egyik fele cigarettafüstbe burkolózik, mellettük nevetgélve vonulnak el a párok, akik táncolni készülnek.
Niko az utolsó kortyot issza ki poharából, végig Annát nézve, majd kézen fogja a nőt és felhúzza. Vigyorogva húzza közelebb magához, aztán elindul vele a táncparkettre.
- Mondtam már, milyen gyönyörű vagy ma este? - súgja Anna fülébe miközben kezeit derekára simítja.
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 1. 13:27 | Link

Niko

 Egyre több időt töltött a faluban, és ez bizony már másoknak is feltűnt. Csupán heti két-három éjszaka az eridon tornyába. Jobb esetben. De mit sem számított akkor, mikor vele lehetett.
 Az étterem kellemes volt, a füst jólesően gomolygott a teremben. Anna aprót kortyolt a borból, mikor Niko a táncparkettre hívta. Nevetve engedett a kérésnek.
 - Biztos jó ötlet ez? - mosolygott vidáman. A legutóbbi próbálkozásuk sem tartott pár percnél tovább.
 Legjobb tudása szerint tett pár lépést, de inkább hagyta, hogy Niko irányítson. Nem voltak túl bonyolult lépések, épp elég volt, hogy együtt mozoghattak.
 - Mintha említetted volna... - beleborzongott az érintésébe.
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 1. 15:30 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Sejtelmesen mosolyog kedvese kérdésére. Már hogy ne lenne jó ötlet! Az ilyesfajta tánc nem is a lépésekről, inkább a hangulatról szól. Az pedig, ha ezek ketten együtt vannak...elég heves.
Épp csak annyira fogja, hogy irányítani tudja és persze ezzel magához vonja, míg jobbját fel nem csúsztatja az oldalán egészen a nyakáig. Füle alatt állapodnak meg ujjai, s ezt követően a mozgás már magától jön. Hihetetlen, hogy a tánctudását "egykezemenmegtudomszámolnihányszor" megcsillogtató Niko milyen ügyesen veszi az akadályokat Anna hatására.
Végig a szemébe néz, majd kezével a nő kezéért nyúl. A lehető legközelebb áll hozzá, szinte egyként mozognak.
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 1. 16:55 | Link

Niko

 A zene kellemesen ringató volt, a gomolygó füsttel pedig egyenesen bódító. Behunyta a szemét, hogy kicsit elvesszen az érzésben. Niko érintésére libabőrös lett a benti meleg ellenére.
 Sosem gondolta volna, hogy ha egyszer visszatér az országba, majd itt is akar maradni. Hogy a tanulmányain kívül lesz még valami, ami miatt megváltoztatná a terveit, és felmondana mindazzal, amit a hónapokig tartó utazgatás alatt elképzelt. Erre most megjelenik ez az ember, és mintha a világot fordították volna ki magából.
 Belenézett azokba a sötét szemekbe, amik olyanok voltak, mintha minden fényt elnyelnének. Mindent elárultak róla, mégis sokszor úgy érezte Anna, semmit sem tud Nikoról.
 Kissé talán össze is vonta a szemöldökét ezekre a gondolatokra, majd egy aprót sóhajtott. Végigsimított kezével a pár napos borostán, majd tekintete az ajkaira kúszott. Fogalma sem volt, mégis mi vonzza őt ennyire hozzá. Vagy hogy egyáltalán hogyan jutottak idáig.
 Elmosolyodott, ahogyan testük együtt mozgott a zene ütemére, tökéletes összhangban.
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 1. 17:26 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Százszor is feltette már magának a kérdést, hogy hogy lehet ekkora szerencséje a múltja ellenére. Soha még csak gondolni sem mert rá, hogy kerül az életébe valaki, akire képes lesz úgy nézni, mint most Annára. Főleg ilyen rövid idő alatt.
A külvilág megszűnik létezni amikor együtt vannak. Nem lát senkit és semmit, még csak nem is hall mást a zenén és kedvese légzésén kívül. Úgy öleli magához, akárcsak egy féltve őrzött kincset, mégis hagyja, hogy a zene felfokozza vágyait.
- Nyáron elutazunk Kubába. Vagy Spanyolország legyen? - veti fel az ötletet a zene lassulásával egy időben.
Persze itt még nem engedi el. Sunyi vigyora mellé csillogó fekete szemek társulnak amikor kezeit a hátsójára csúsztatja és a lehető legközelebb húzza magához. Testük teljes egészében összeér.
- Nem mintha esténként sokat mennénk majd táncolni...
Anna ajkait figyeli míg beszél és sajátjait benedvesíti. Durvaság nélkül, de kellő hévvel csókolja meg, mintha csak utalást tenne a nyaralás éjszakáira.
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 1. 22:33 | Link

Niko

 - Őrült vagy - nevetett fel az ötletre. - Mégis hogy akarsz eljutni oda? Magára hagyod a kocsmát is?
 Nem tagadhatta, hogy felcsigázta az ötlet. Megint úton lenni, és látni. A legizgalmasabb pedig az lett volna, hogy mindezt az élményt megoszthatta volna Nikoval. Hatalmas mosolyából biztosan le tudta olvasni a férfi Anna gondolatait, mindannak ellenére, amit szóban kifejtett. Bár amennyi időt tölt abban a csárdában, nem csodálkozna, ha egyszer úgy döntene, ott tölti le élete hátralévő részét...
 Egy pillanatra elakadt a lélegzete, amint Niko magához húzta, és megcsókolta. Ez a mozdulat minden volt, csak nem egy étterem táncterébe való. Ezzel az apró ténnyel azonban abban a pillanatban fikarcnyit sem foglalkozott. Legalább olyan hévvel csókolt vissza, mint ahogyan Niko tette.
 Ahogy elváltak, kissé gyorsabban vette a levegőt, mint mikor még felálltak az asztaltól. Testével ugyanolyan szorosan préselődött a másikéhoz.
 - Egész jó a... meggyőzőképességed - suttogta vigyorogva, ahogy tarkójánál a férfi hajába túrt, hogy egy pillanatnyi levegővétel után ismét megcsókolhassa.
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2017. március 2. 07:33 | Link

Annám
egy étteremben
[zene]

Ráncolja a homlokát és ciccegve ingatja meg hozzá a fejét. Na jó, talán egy kicsit...egy igazán kicsit munkamániás a Weißling fiú, de egy nyaralást álmai nőjével nem hagyna ki. Vagy nőivel, ha Emma is csatlakozna egy barátjával.
- Nyugi, a csárda már elég idős hozzá, hogy egyedül hagyjam otthon - vigyorog Annára. - Amúgy remélem nem gondolod, hogy a főnök nem engedhet meg magának egy hét pihenést...
Megelégeli a beszédet. Nem hiába vonja magához és enged utat az érzéseinek. Legszívesebben ott helyben csinálna vele ennél jóval többet, na de mégiscsak egy étterem és emberek.
Önelégült vigyor terül el a képén. Egész teste zsibbad, ennek jelét a nő is érezheti. Mintha szeme is sötétebben izzana már, de a csókba beleveszik, lehunyja azt és csak jobban szorítja magához.
Végül lazít a tartáson, ujjait is ellazítja Anna gömbölyded testrészén és hátrahúzódik. Megnyalja ajkát, s tekintetével a folyosóra nyíló kijáratot keresi.
- Anna...? - féloldalas mosollyal pillant le kedvesére, majd a mosdók felé bök fejével.
Ha ebből érti a nő, hogy mit szeretne, máris fogja a kezét és lassan kivezeti.
Utoljára módosította:Nikolai Weißling, 2017. március 2. 07:34
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Szombat Anna
INAKTÍV


*Weißling(n)é
offline
RPG hsz: 386
Összes hsz: 2090
Írta: 2017. március 2. 17:00 | Link

Niko

 - A főnök megengedhetne magának egy kicsit több szabadidőt is... - jegyezte még meg, mielőtt ajkaik összeforrtak volna.
 Nem mintha nem találkoztak volna így is majdnem minden nap, de határozottan kellemesebb lett volna többet látni a férfit. Látta ő, mennyire leterheli a sok munka Nikot, és bár tisztában volt azzal, hogy valamiből meg kell élniük és fenntartaniuk magukat, szívesen levett volna némi terhet a válláról.
 Érezte, ahogy egész teste forrt, mikor elváltak egymástól. Elnézett a férfi válla fölött a távoli pultra, hogy kicsit visszarántsa magát a valóságba. Az étterembe. A cigaretta füsttől kicsit homályosak voltak a sziluettek, mintha csak egy álomban lenne. Vagy kipróbált volna valami bódítószert. Valami ilyesmi lehet az az érzés is.
 Lassan nézett fel Nikora, mikor a nevét hallotta, és ugyanolyan lassan követte a pillantását. Beharapta alsó ajkát, hogy kicsit visszatartsa előtörni készülő vigyorát, majd visszanézett a férfire. Egy játékos mosoly kíséretében adta tudtára, mennyire tetszik neki az ötlet. Elvégre... csak egyszer élnek. Ki kell élvezniük minden pillanatot.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok