Az erdő felé sétálva lassacskán egy apró, fából készült ház tűnik fel a láthatáron. Ahogy egyre közelebb jutunk a kis viskóhoz, kivehetővé válik a ház oldalánál megbúvó melléképület - ennek belsejében kisebb-nagyobb ketrecek, boxok találhatóak, amelyekben az ápolást igénylő kisebb állatok és bestiák kapnak szállást, illetve itt raktározzák a gondozásukhoz szükséges eszközöket is. A lak mögött elterülő, Mihály által rendbetett kicsi veteményes alaposan kinőtte magát, látszik, hogy gondját viselik. Néhány növény tud vigyázni magára, ezek a veszélyesnek ítélt látogatók közeledtére elszaladnak vagy elbújnak a földben, de akadnak itt teljesen hagyományos zöldségek, gyümölcsök és fűszerek is, továbbá bájitalhozzávalókat és egyéb gyógynövényeket is lelhet az elkerített területen a szemfüles kutakodó. A nyári szezonban hatalmas dinnyék nőnek itt, amiket szívesen megoszt látogatóival.


A házikót új gazdája nem igazán alakította át. Odakint még mindig nyúzott a lábtörlő, legfeljebb terepre való bakancs és gumicsizma állnak mellette; belül is leginkább a bútorok változtak csupán. A ház három helyiségből áll – egy fürdőszobából, egy konyhából és egy nappaliból. Ez utóbbiba érkezik az az illető, aki átlépte a küszöböt. Előszoba tulajdonképpen nincs, csak egy plafonról lelógó színes függönnyel elválasztott apró térrész szolgál arra, hogy felakasszuk a kabátot a falból meredő fogasra, vagy levegyük a cipőt.
Nagyjábóli látkép, a függöny nélkül
A nappali az épület legnagyobb helyisége, bár alapból nem mondható tágasnak. Az ajtótól jobbra egy hatalmas ablak található, amin rengeteg fény áramlik be. Talán a legnagyobb változás, hogy sokkal szellősebb, több a szabad tér - a padlót az ajtótól jobbra megemelték, otthonos zuggá alakítva, a bútorok nagyobbik része eltűnt. A szoba közepén heverő szőnyeget megőrizte, ám az ágyból mindössze a kényelmes matracot hagyta meg, amin tarka takaró és jópár párna hever mindig. A szekrényt egy ügyes bűbájjal voltaképp beleépítette a falba. Az elődje által gondosan fehérre meszelt falat Radúz rajzlapnak kiáltotta ki - amikor csak ideje vagy kedve engedi, festeget rá és díszítgeti. A szekrény melletti polcról jóformán eltűntek a könyvek (csak az okvetlen szükségesnek ítélt darabok maradhattak), így már felfért a gramofon és kevés személyes tárgya. A polc szélére apró égősort utánzó mágikus fényforrást aggatott.
A nappalit a konyha követi, amelyet most fagyöngysor helyett egy másik tarka, batikolt függöny választ el a másik helyiségtől. Berendezése tökéletesen átlagos, leszámítva azt a teakészletet, ami pusztán színeivel vonzza a takintetet. A pult álló fűszertartók száma gyarapodott, míg a rongyos, mugli szakácskönyvek eltűntek. A falak itt is fehérek, a kerámiatálak helyét pedig szárítani felakasztott növénycsokrok vették át. Az ablakban fűszernövények sorakoznak egy virágosládában.
A fürdőszoba meghökkentő egyszerűséget mutat. Bambusz kilépő, törülköző, illetve a tisztálkodáshoz használatos szerek. Az apró ablakra nagy, tarka üvegragasztó került és a ház egyetlen régi növénye is itt kapott helyet, hogy nuygodtan szövögesse magát tovább a végtelen (és a plafon) felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=540527#post540527][b]Kafka Radúz Arvid - 2015.11.08. 15:22[/b][/url]

Radúzra egyébként nyugodtan lehet különféle szemeket meregetni, többnyire teljesen immúnis az ilyesmire, úgyhogy ki-ki kedvére kiélheti rajta a vasvilla- és gyilkos tekintetek teljes tárházát. Mármint, érzékeli ő, csak épp nem veszi magára és ritkán ér el nála bármit - gyerekként pont ez tette istencsapásává, hogy jóformán semmivel sem lehetett rá hatni, már ami a klasszikus nevelési módszereket érinti. Szegény szülei egy ponton kicsit talán fel is adták és még automata tasliszóróval felszerelt dédije is csak a fejét ingatta.
Aztán jött a sámán meg a magyar puszta és Radúznak rengeteg ideje volt átértékelni az életét.
Persze, mint a mellékelt ábra mutatja, sokkal normálisabbá ettől sem vált, legfeljebb kicsit kezelhetőbbé. Ahogy Marcsus is feloldódik lassan, egész hadsereget megszégyenítő galoppal ropják, útjukból pedig előzékenyen menekül mindenki. Mégsem akarja prefektáját teljesen leamortizálni, így néhány zeneszámmal később megköszöni neki a táncot és engedi visszatérni a teájához, jómaga pedig körülnéz, számba véve a megjelenteket. Hmm, nagyjából mindenki itt van - vajon hol lehet Sebby? - úgyhogy talán ideje lerántania a leplet az este naaagy meglepetéséről. Kezeit felemelve tapsol, egy kis figyelmet kérve a mulatozóktól.*
- Fiókák! Van ma estére még egy vendégünk, akit szeretnék nektek bemutatni, viszont ehhez egy kis csöndre és fegyelemre lenne szükség. Mit gondoltok, menni fog?-*Az igenlő válaszokat követően hagy még egy kis időt, hogy kicsit lecsituljanak az izgatott Eridonosok és utána a házát övező tisztás egyik végébe terelgeti őket egy kupacba, majd nekifog rövid magyarázatának.*
- Két dolgot kell tudnotok: egy, ez az állat vad és nem szeretnénk, hogy emberhez szokjon, úgyhogy jó lenne, ha nem beszélnétek, amíg itt van. Kettő, nem tesztek hirtelen mozdulatokat és nem tolongtok. Szereti, ha simogatják, de egyszerre ne túl sokan, jó?-Ha megkapta a beleegyezéseket, mindenki nagy derültségére állathangokat kezd hallatni. Amilyen mókásnak tűnik, hogy egy ekkora torzonborz ember hirtelen huhogni kezd, annyira effektív. Talán egy perc telik el és bár semmit sem hallani, hirtelen jókora árny tűnik fel a levegőben, hogy kicsivel később puhán landoljon előttük, gondosan összehajtogatva szárnyait és kíváncsian nézve körbe. Ő az a tytogriff, aki eddig is segítette a munkájában, egy gyöngybagolyra hajazó, közepes méretű bestia. Radúz beharangozója ellenére elég barátságosnak tűnik, ahogy fejét tekergetve veszi szemügyre a kunyhót és környékét, megpróbálva megcsipegetni az egyik égősort, de hamar elveszti az érdeklődését. Meglehetősen fiatal és kíváncsi, úgyhogy lassan közelebb sétál, az asztalokat azonban elkerüli és az Eridonosok felé veszi az irányt.

//Egyesével-kettesével meg lehet simogatni és vakargatni, utána lassan zárunk ^ ^ //

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=575689#post575689][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.21. 02:03[/b][/url]

Sosem értette igazán, mi vezérli a diákokat arra, hogy az éjszaka közepén kirándulásokat tegyenek az erdőben, többnyire bármiféle szükséges túlélési alapismeret és felkészültség nélkül. Ha minden egyes emberért, akit visszaterelgetett a kastélyba, egy galleont kapott volna, már gazdag lenne, így viszont csak újra nyakába vette az erdőt, megszokott bűbájainak rejtekében. Az idő már tavaszi, azonban a derült éjjelek még bőven fagypont alá hűtik a levegőt - nem mintha őt zavarná, az öltözete a "ridegtartásnak" köszönhetően vékony és élvezi a sok hó után az ázott föld friss illatát. Nem kell azonban messzire mennie a kunyhójától és furcsa dologra lesz figyelmes, hunyorogva próbálja kivenni, mihez is van szerencséje. A távolban előtte imbolygó pálcafény semmi szokatlan, azonban amikor hoppanálva megközelíti, ismerősnek tűnik az alak, mozgásról. Ő is felemeli a pálcáját, Lumost intve, miközben megközelíti a srácot - á, igen, az egyik mestertanonc.*
- Helló!-*Köszön rá, mintha nem épp a rengeteg mélyén járnának, hanem randijuk lenne valami kellemes, otthonos kis helyen.*- Rellonos prefektus vagy, ugye? Mi járatban errefelé?-*A másik a legkevésbé sem tűnik megfelelően öltözöttnek vagy derűsnek, ráadásul nem is ösvényt követ, csak úgy a semmi közepén sétál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=575980#post575980][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.21. 22:55[/b][/url]

Azért annyi jóérzés van a vadőrben, hogy ne rémissze halálra az erdőbe tévedőket - na meg ha az ember mégsem szeretné kockáztatni, hogy egy barátságos hátbaveregetésért cserébe valaki leátkozza az arcát, akkor nem ijesztget pálcával felfegyverkezett diákokat, akik hajlamosak kicsit elhamarkodottan reagálni.*
- Á, tegezz csak!-*A látszat ellenére nem olyan sokkal idősebb a másiknál - sőt, alaposabban megnézve valószínűleg mindketten azok táborát gazdagítják, akik nem véletlenül viselnek arcszőrzetet, hanem mert elkopna a személyijük, ha nem tennék.*
- Elsős?-*Radúz hangsúlya leginkább egy lassú facepalmot idézett, míg pálcáját kissé leengedve az erdő felé fordította tekintetét, egy bernáthegyit idéző pillantással méregetve a sötétet. Annak valószínűsége, hogy valami bekövetkezik, általában fordított arányban áll azzal, mennyire szeretnénk, hogy megtörténjen, ami egy ilyen gyerek esetében nem zárta ki a küszöbön álló katasztrófát sem.*
- Mennyire juthatott messzire?-*Érdeklődött, visszafordulva Ethanhez, mert igazából nem is a diák megtalálása volt számára kérdéses, hanem a leghatékonyabb módszer kiválasztása - bár nem sajnálta az erőfeszítést, a gyakorlatiasság mindig arra intette, hogy ne fecsérelje feleslegesen az energiáját. Mert Murphyt ismerve, a diák nem fog csak úgy egyszerűen megkerülni, hanem csak a változatosság kedvéért összeakad majd valamelyik tavaszi nász-lázban égő, vagy épp költési időszakban ingerlékeny lénnyel, amiktől egyre inkább hemzseg az erdő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=576702#post576702][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.23. 23:41[/b][/url]

Visszamosolyog, elvégre ő nem tanár, csak a vadőr - az erdőben a helye és itt ő a helyi góré, de egyébként tök laza meg közönséges halandó. Mármint, amíg nem húzzák ki nála a gyufát, de ez elég sok elhivatottságot igénylő feladat.
- Nem Eridonos volt, ugye? A házamból vezet egy rövidítés a kastélyba.-*Reménykedett benne, hogy a válasz "nem" lesz, ugyanis bár a kastélyból nem lehetett kijutni így (az illető csak a szekrényében ragadt, bár igyekezett kibélelni puha párnákkal, azért nem volt annyira kényelmes hosszútávon), viszont ha Eridonos lépett a szekrénybe, akkor könnyedén visszatérhetett a toronyba. Egyebek iránt a legkevésbé sem firtatja Ethan motivációját, elvégre amíg nem hagyja csak úgy magára a másik diákot, addig nincs mit a szemére vetnie.
- Azért hál'azégnek ez nem igaz. De némi segítségre lesz szükségünk.-*Ezzel kioltja a Lumost és szótlanul nekifog, hogy erdőkompatibilissé tegye a mestertanoncot - pár pálcaintés és a fiatalúr immár nem illatozik, valamint szőr-, toll- és sárálló.*
- Na, kész. Pálcát el és sss, amíg nem szólok!-*Derűsen vezényel, majd lehunyja a szemét egy pillanatra és amint kinyitja, messze hallatszó, mély huhogás hasít a sötétbe, amire távolról rövid válasz is érkezik. Két-három perc telik el, teljes csöndben és sötétben, mielőtt hirtelen megzizzen előttük az avar - ha Ethan szeme jó, kiveheti egy jókora lény sziluettjét, ahogy a vadőr odalép hozzá és meghajol.*
- Ő egy tytogriff. Nem hallja, hogy beszélek hozzád. Gyere ide és mutatkozz be.-*A vadőr a bestia tarkóját vakargatja, amit az meglepő élvezettel tűr, kicsit felborzolva nyaktollait.*

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=576710#post576710][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.24. 00:27[/b][/url]

Élvezi a csendet, bár már emberek társaságában mindig nehezen állja meg, hogy jártassa a száját - imád beszélni és beszélgetni, de ez most nem az a helyzet, amikor ráérnek cseverészni. Előbb meg kell bizonyosodniuk róla, hogy a diák nincs az erdőben, és nem azért, mert valami útközben már megette. Gyalog is megtehetné, de sokkal gyorsabb, ha valakinek szárnya van, plusz úgyis rég látta a bestiát, legalább képbe kerül.
Ethan némi habozást követően megindul feléjük és a tyto tollait mereszti az ismeretlen közeledésére. Radúz felhagy a simogatással - bár mindig szörnyen élvezi, ha szörnyeket molesztálhat - amíg figyeli a lény reakcióját Ethanre. Módjában áll megakadályozni, hogy a tanoncnak baja essen, amennyiben nem nyeri el a bestia kegyeit, de néhány pillanatnyi mérlegelés után a bagolygriff lesimítja tollait és leereszkedően biccent a Rellonos irányába. A vadőr derűsen vállon veregeti, melodimágiáját használva továbbra is az állat számára nem hallható módon társalogva.*
- Segít nekünk átfésülni azt az erdőrészt, ami szóba jöhet. Próbáld nem meghúzni a tollait, azt rémesen utálja.-*Közben felkapaszkodott a tyto hátára, óvatosan helyezkedve, majd előrehajolt, a karját nyújtva Ethan felé, hogy segítsen neki - nyereg híján kénytelen lesz benne bízni és kapaszkodni. Amint sikerül a mestertanoncnak is elhelyezkednie, Radúz kiadja a felszállásra való kérést (egy tytot, főleg egy vad példányt, nem lehet csak úgy utasítgatni!) és a griff néhány ugrás után elrugaszkodik a talajtól, hogy nesztelen kapjon szárnyra. Most a vadőr sem beszél, helyette fejét szisztematikusan jobbra-balra forgatva szondázza a környéket, csak az élőlényekre fókuszálva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=576716#post576716][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.24. 01:46[/b][/url]

Ugyan nincs ideje szóval is méltatni, de sokat segít, hogy Ethannek legalább valamelyest van fogalma arról, hogy ülje meg a bestiát. Ha szól is, a tytoval beszél csak, amíg az a fák kopasz koronái felett suhan, hallásával és óriási, borostyán szemeivel egyaránt kutatva. Minden ilyet azonban kurta szavakra korlátoz, hogy minél effektívebben tudjon keresni, sokszor szemét is lehunyva, összhangban mozogva együtt a griffel. Egyedül utastársa félelme zökkenti ki, ahogy belékapaszkodik és megértően fordítja hátra a fejét, hogy hangja könnyebben találjon utat Ethanhez, miközben érdes tenyerével is mutatja közlendője lényegét.*
- Feljebb kapaszkodj kicsit! Könnyebben követed a mozgást.-*Ő magabiztosan és nem kevés rutinnal repül, seprűn sokkal kevésbé érzi magát ennyire jónak, valahogy nehezére esik egy darab fára bízni az életét, ami ennyire vékony és kevés kapaszkodót nyújt. A szárnycsapások sem olyan vészesek, a le- és felszállást leszámítva, így a tanoncnak nem kell aggódnia, nem repülnek túl gyorsan és éles kanyaroktól vagy hullámvasutazástól sem kell tartania. Leginkább egy nagy, lusta kört írnak csak le, hogy Radúz megbizonyosodhasson róla, nincs senki az erdőben. Miközben a fák csúcsa felett siklanak, újra és újra echozik, emberi elme után kutatva, míg számba veszi a környéken időző bestiákat is, ellenőrizve, nincs-e olyan a közelben, ami komolyan veszélyeztethetne egy eltévedt elsőst. Jó húsz perc röpséta után azonban megkönnyebbülten sóhajt, megpaskolva a jókora bestia oldalát, furcsán kedveskedő hangokat hallatva, amik leginkább dorombolásra hasonlítanak. A tyto erre irányt vált, pár perccel később pedig feltűnik a vadőrlak apró ablakainak fénye.*
- Készülj, landolunk!-*Figyelmezteti a Rellonost, ahogy a lény ereszkedni kezd, mert most nem szabad pánikolnia vagy csapdosnia, ha nem akar nagyot esni és még a bestiát is összezavarni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=576718#post576718][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.24. 02:17[/b][/url]

Ethan alkalmazkodik és kicsivel később már úgy tűnik, akár élvezheti is éjjeli sétarepülésüket, úgyhogy kevésbé figyel rá, amíg kutat. Egész kellemes így, már ha eltekint a körülményektől, amik összehozták ezt a kis nem tervezett utat neki, szívesen elrepdesne ő így, társasággal akár egész éjjel is.
Mindenesetre, diák sehol, úgyhogy ideje leszállni, ami egész simán megy. Utastársa ügyesen csusszan a földre, ő viszont még pár pillanattal odázza a dolgot, hogy jó alaposan megvakargathassa a tyto fején és nyakán azokat a pontokat, amiket a bestia maga nem érne el, hogy meghálálja neki a segítséget. Na meg hogy ő is kiélvezhesse a helyzetnek ezt az oldalát, mielőtt leginkább leugorva csatlakozna a Rellonos prefektushoz.*
- Ugyan, minden este kötelezően ellenőrzöm az erdőt, teliholdkor pedig egész éjjel kint vagyok.-*Csak derűsen biccent, mert neki ez a munkája, míg búcsúzóul még megveregete a griff vállát, mielőtt az nekiiramodna és felszállva egykettőre eltűnne a sötétben, éppoly hangtalanul, mint ahogy érkezett. Ekkor fordul csak teljes testével és figyelmével ismét Ethan felé.*
- Remélem, hogy nem rázott meg nagyon az út, de ha mégis, légy vendégem egy szíverősítőre. Esetleg némi forralt borra, az most jólesne.-*Ritkán van vendége, pedig imádja a látogatókat, mert mostanában kevesebb ideje van lemenni a faluba szocializálódni, ráadásul Csege is nagyrészt az egyetemen tölti az idejét, úgyhogy meglehetősen magányosan telnek estéi. Igazán örülne némi beszélgetésnek, amennyiben a mestertanonc nem tartja méltóságán alulinak az apró vityillót meg tarzanküllemű jómagát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=577207#post577207][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.24. 21:38[/b][/url]

- Mikor hogy. Átváltozás után nem kis távolságokat tudnak megtenni, így aki az erdőt választja, messze elkószálhat. Mindenkinek megvannak a kis szokásai, szóval mostanában azokat csekkolom főleg, akik kilógnak.-*Ugyan elég macerás volt elintézni, hogy valamennyi vérfarkassal mágikus kapcsot létesíthessen, megérte a fáradságot, mert könnyebben tudta követni, ki mit csinál és milyen karban van a teliholdak alkalmával. Jónak látta feljegyezni ezeket, még ha nem is adott le túl sűrűn jelentéseket a minisztériumnak, pusztán azért, mert tudta, milyen terheket ró ez a kór a fizikumra és a pszichikumra egyaránt. Tudni akart róla, ha valamelyikük gyengélkedik.*
- Ó, a tytok még egész puhán repülnek, sokkal kellemesebb rajtuk, mint egy tesztrálon vagy sima griffen. Bár az is tény, hogy ez egy vad példány, nem igazán van tekintettel a hátán ülőkre.-*Morfondírozik, azonban gondolatai hamar a meghívás és a forralt bor felé terelődnek, ahogy Ethan igent mond, vigyora szinte ijesztő méretet ölt.*
- Pöpec! Akkor irány a ház!-*Vezényel, belekarolva vendégébe, hogy esélye se legyen meggondolni magát és kereket oldani. Ahhoz túl jó mókának ígérkezik egy ismeretlent elrabolni és kedélyes alkoholizálásra kényszeríteni, némi felszabadult eszmecsere reményében.*
- Csak utánad! Vörös vagy fehér bor?-*Érdeklődik, ahogy kitárja az ajtót a tanonc előtt, majd belépve megválik bakancsától és vékony kabátját is az akasztóra dobja. Épp csak megvárja a választ, mielőtt a konyha felé indulna, hogy felszerelést, bort és fűszereket kerítsen. Közben válla felett szól hátra, Ethanre bízva, követi-e vagy inkább a központi szobában teszi le magát.*
- Dobd csak le magad, ahol jólesik, vagy nézelődj nyugodtan. Akartam is kérdezni, hogy honnan van tapasztalatod? Láttam már kviddicsest, aki a lábtartót kereste szerencsétlen bestián, ehhez képest te profin ültél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=577402#post577402][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.24. 23:46[/b][/url]

Radúz a világ legrellonosabb, százfejű sárkányát is vígan hátbaveregetné, ha nem lenne hozzá túl kicsi - ugyan valamennyire érzékeli, ha neheztelnek rá, bőven lepereg róla minden ilyen és eltökélten hiszi, hogy lelke mélyén mindenki csak egy nagy-nagy ölelésre vágyik. Ennek ellenére mégis kellemesebb, ha a másik is enged kissé rendhagyó bájainak és nem próbálja csuklóból leátkozni a fejét az első fizikai kontaktus alkalmával (amit a vadőr mellett lehetetlen megúszni. de tényleg.).
Odabent nincs túl meleg, de ha látogatója igényli, szívesen befűt kicsit, hogy teljes legyen a kényelme, legfeljebb majd lefekvés előtt kinyitja az ablakot, hogy kiszellőzzön a felesleges hő, mert ő már annyira megszokta, hogy fel sem tűnik neki a kastélyhoz mérten hűvös levegő.*
- Vétel!-*Jelez vissza, miközben a megfelelő palackot bűvöli elő, hogy nekifogjon az ital elkészítésének, de otthonosan mozog a konyhában, úgyhogy bőven marad ideje cseverészni vendégével.*- Ha éhes lennél, szólj nyugodtan, összeütök valamit. De lehet, hogy maradt még némi ropi is valahol, ha érdekel.-*Megérti, ha valaki nem bízik a főztjében, elvégre néha meglehetősen ijesztő dolgokat kreál és fogyaszt, de sosem erőlteti vendégeire az ilyesmit. Ethan jelenleg relatív biztonságban van, mivel még sem a pitypang, sem a csalán nem hajt olyan mértékben, hogy esetleg friss salátát szervírozzon neki, de azért akadna nála olyasmi, amitől a világfi alighanem gyorsan és angolosan távozna, francia létére.
Radúz otthona valóban meglepően színes és meglepően civilizált, amennyiben az ember eltekint a szekrény tetején szunyókáló öt csókától, a konyhájában tavalyról megmaradt, még üres madárfészektől és hasonló apró furcsaságoktól. Legalább a denevérek nem lógnak még a függönyén (bár lassan ők is felébrednek és beköltöznek majd). Meg Robi sincs idebent.*
- Pedig nem válna belőled rossz lovas szerintem. Tényleg, mi leszel, ha nagy leszel?-*Nevetés hallatszik a konyhából, de kommentálás közben azért a keze is jár. A háztáji bűbájokkal gyorsabban is halad, mintha mindent mugli módra csinálna, úgyhogy van ideje bögréket készíteni elő, valamint az igénynek megfelelően esetleg beleállni parallel valami más kotyvasztásába is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=577440#post577440][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.03.25. 01:01[/b][/url]

- Ahogy érzed. Én sajna szinte bármikor, bármennyit képes vagyok enni, főleg annak fényében, hogy a fene se tudja, mikor látok legközelebb kaját.-*Ez is a munkájával jár, bár sosem panaszkodna ilyen miatt, elég jól bírja a koplalást, viszont mint minden cseh (pontosabban, morva), imádja a hasát. Nem véletlenül tanult meg főzni és gyarapítja azok táborát, akik igenis jó kajákat tudnak készíteni. És ugye tudjuk, hogy ami élvezetes, az vagy erkölcstelen, vagy hizlal, vagy illegális, úgyhogy még talán ez a legkisebb vétke.
- Hát, idestova tíz éve foglalkozom bestiákkal, úgyhogy elég sokféle lényen ültem már. Az mondjuk másik kérdés, mekkora sikerrel maradtam nyeregben, de néha a puszta tény, hogy le tudtam ülni, dícséretes.-*Nem szerénykedik, ám nem is csinál belőle nagy ügyet. Azért csinálja, mert élvezi, mert elemében van és mert tényleg jó benne, természetének és mágiájának hála. Időközben szétengedi idáig meglehetősen szigorúan feltűzött loboncát, mert most már nem lesz útban és nem fenyegeti, hogy fészket rak benne egy rövidlátó állatka.*
- Jogi pálya? Paragrafusizó!-*Nevet Ethanre, aki ezen szerint profi lovagol vesszőparipán, míg ő egyszerűen elképzelhetetlennek tartja, hogy valaha is többet verjen a fejébe, mint amennyi a munkájához szükséges. Így is vért izzadt helyenként, mivel a puszta olvasással gondjai vannak.*- Azért le a kalappal előtted, nem könnyű pálya. Százszor inkább szelídítenék sárkányt, semhogy a jogszabályok útvesztőjébe merészkedjek. Meg folyamatosan rettegnék, hogy a nyakkendőm meg akar fojtani...-*Ez elég mókásan hangozhat egy olyan ember szájából, aki simán spanol óriáskígyókkal, de kinek a pap, kinek a papné, ugyebár. A másik téblábolása eközben a legkevésbé sem zavarja, sőt.*
- Aha. Remélem, szereted az erdei gyümölcsöket.-*Az egyik apró kompót-forma üvegcse tetejét kopogtatja meg, mintegy jelezve, hogy nyugodtan bontsa fel. A tartalmának szamóca, áfonya, szeder és málna illata van, de nem az a boltban kapható, hanem a vadon termő bogyósok fűszeres, erős aromája érezhető. Alapjáraton ez sült tea, azonban tökéletesen felhasználható aktuális itókájukba is, úgyhogy kisvártatva hozzá is adja a keverékhez, ami most már tényleg csak néhány percet igényel, hogy szervírozni lehessen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=587187#post587187][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.04.16. 01:58[/b][/url]

- Tudja a fene. Állítólag a felvett energia jó 75 %-át az agy nyeli el, már ha használják.-*Persze, az agytornától nem igazán lesz izmos az ember, de nem is hízik el mellette, feltéve, hogy nem a kajára gondol éjjel-nappal olyan megfeszített erővel.*
- Mi fogott meg ebben a pályában?-*Kíváncsiskodott egy kicsit, bárminemű rosszindulat vagy előítélet nélkül, elvégre az ő szavai ritkán takartak kettős értelmet. Megvolt józan egyszerűségének, őszinte szavainak és könnyed derűjének a maga varázsa, sőt, aki áldozott rá némi időt, tudta, hogy ha nem is egy akadémikus, remekül lehet vele társalogni ezer és egy témáról.*
- Hasznos?-*A vadőr nem buta, de néha kifejezetten lassan kapcsol és beletelik néhány pillanatba, mire leesik neki a tantusz - vagy legalábbis Ethan sokat sejtető vigyora értelmet nyer számára. Szemöldöke önkéntelenül felfelé vándorol, egyfajta meglepett, néma "oh"-t formálva, majd kicsivel később arckifejezése átmegy "oooooooooh"-ba. A zavar azonban elkerüli, inkább csak hamiskásan kunkorodik a szája széle a bajusza alatt és a szeplői kuncognak, ahogy cinkos pillantást vált a jogász úrfival. Eeeejnye.*
- Megfontolandó, bár azt hiszem, ennél... elegánsabban is meg tudnám oldani.-*Az emberek gyakran elfelejtik, hogy bár a pálcáját sokáig gyakran hajfeltűzésre használta, kivételes mágiahasználó, még annak ellenére is, hogy nem feltétlen érti vagy akarja mélyebben megismerni a varázslatok működését.
Hagyta, hogy Ethan kiélvezze az illatokat, mielőtt kilopta ujjai közól az üvegcsét, hogy tartalmát a borba keverhesse, az edény fölé hajolva ellenőrizve, nem hagyott-e ki valamilyen fűszert.*
- Kész!-*jelentette be kicsivel később. Nem maradt más hátra, mint két jókora bögrében szervírozni a gőzölgő italt és letelepedni valahol - a konyha ilyen szempontból nem túl jó, az asztal nem az a kényelmes darab, így inkább a központi helyiség felé tereli vendégét, ahol gyakorlatilag bárhol lehet ülni.*
- Egészségedre!-*poharát vendégére emelte, jóízűen belekortyolva a forró italba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=587617#post587617][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.04.17. 00:05[/b][/url]

- Nna, képzeld ennek a tökéletes ellentettjét és itt vagyok én. Három bátyám van, katona, orvos meg mérnök mind, szóval enyém a család kergebirkájának címe.-*Nem mintha őt zavarná, elvégre igazán nem fűlt soha a foga ahhoz, hogy a sort tökéletesítve mondjuk ügyvédnek vagy tudósnak menjen. Szerencsére nem is kényszerítették, még ha úgy is sejtette, eleve reménytelennek ítéltek minden ilyen törekvést. Teljes pedagógiai kudarca volt egyébként jófej szüleinek, akik nehezen, de beletörődtek ebbe.*
- Most úgy hangzol, mint egy hadvezér, azt tudod?-*Nevet, nem gúnyolódva, csak derűsen tetszését nyilvánítja, míg az egyik keze ügyébe akadó fűszereskanálkával zsonglőrködik, jóformán oda sem figyelve.*- Azt hiszem, tényleg neked való hivatás. Úgy tűnik, mindened megvan ahhoz, hogy jó legyél és élvezd is.-*A mestertanonc megjelenése, kisugárzása, beszédmódja, avatatlan szemnek meggyőző hozzáértése, gondolkodása és lelkesedése mind beleillettek a siker elég összetett egyenletébe.
Ethannak nincs mitől tartania, a vadőrről még a helyettese és tulajdon házának diákjai is nehezen hiszik el, hogy a vezetőjük, éreztetni pedig egyáltalán nem szokása nemhogy rangját, gyakran még felnőtt mivoltát sem. Radúz az utolsó, aki ilyen kis utalásokon kiakadna - igazából az emberi viselkedés nagyon kevés aspektusa lepi meg vagy hozza ki a sodrából - épp ellenkezőleg. *
- Ebben egyetértünk, bár én pálca nélkül is kifejezetten lebilincselő tudok lenni, ha akarok.-*Mosolya finoman fodrozódik, nem kérkedik, de nem is igyekszik szerénykedni. A kibontakozó játékos szóping-pong túl élvezetesnek ígérkezik, hogy ne csapjon le a feldobott labdákra - nem sűrűn akad olyan társasága, aki ilyen fesztelenül reagálna.
Ethan az evidens bútorhiány okozta  pillanatnyi zavarát és eleganciáját ellensúlyozva Radúz abszolút lezserséggel helyezi magát kényelembe (magyarán minden kellemet mellőzve huppan le), miután megadja vendégének a vigyorba ágyazott engedélyt.*
- Multifunkciós bútordarab, de főleg télen alszom benne. Már alig várom, hogy kiköltözhessek a csillagos ég alá!-*Jólesően nyújtózkodik, az italt élvezve, míg futólag eltöpreng, feldobjon-e valamilyen témát és ha igen, milyet, aztán egy képzelt vállrándítással elintézi az ügyet. Majd alakul, kár lenne erőltetni.*
- Amiről te beszélsz, azt sértés forralt bornak nevezni!-*Ugyan nyilvánvaló, hogy Radúz felháborodása megjátszott, valóban nem rajong az ilyesmiért - alapjában véve inkább sörkedvelő, de minden tekintetben a minőséget helyezi a mennyiség elé.*- Nálunk amúgy inkább a puncs dívik, külön szezonja van és olyankor mindenhol azt árulnak, tucatnál is több változatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=587959#post587959][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.04.18. 01:34[/b][/url]

Radúz legkisebb gyerekként egyfajta behozhatatlan hátránnyal indult - a legidősebb unokaöccse csak pár évvel fiatalabb nála - mire ringbe szállhatott volna a dicsőségért, a többiek már nagyon elhúztak. Épp ezért, talán a hülyeséget leszámítva, sosem próbált rátromfolni bátyjaira és diszlexiáját tekintve nem is vágyott igazán amolyan klasszikusan elismerést hozó pályára. Tanult ő a maga módján, a saját tempójában, közben pedig jól érezte magát, utazgatva és folyamatosan új kihívásokat keresett. Furcsa is számára ennyi ideig egy helyen rostokolni és ezért repes, ha vendége érkezik, főleg, ha ilyen kellemes társaságnak bizonyul. Pedig az ember első pillantásra nem mondta volna, hogy jól kijönnek, homlokegyenest eltérő dolgok iránt vonzódtak - azonban szerencsére ez sem állt a jó hangulat útjába.*
- Majd mindenképp gyere eldicsekedni, ha sikerül. Vannak még tartalékaim, megünnepeljük...-*Derűs kacsintással toldja meg a mondatot, bár pezsgő helyett sokkal inkább a jó, cseh sörök és gyógyfüvekkel kevert tömények dominálnak ebben a kínálatban. A vadőr pedig magában ritkán iszik, szereti megosztani italát és jókat beszélgetni mellette, legfeljebb a nyári hőségben hűtögeti magát sörös-limonádés fura löttyeivel.*
- A melodimágia azon oldala, amiről a tankönyvek szemérmesen hallgatnak. Nem mintha ez határt szabna a fantáziának...-*Radúz részéről játékosabb a puhatolózás, épp csak annyit árul el, hogy felcsigázza a másik érdeklődését és megpiszkálja a képzelőerejét. Ő ugyan szívesen eldiskurálna ezekről a rendhagyó alkalmazási módokról is a diákokkal, de a vezetőség alighanem megnyuvasztaná, hogy példát statuáljon vele, úgyhogy legfeljebb személyes konzultáció jöhet szóba.
Ethan meglepetése nem lepi meg, sőt, röviden elneveti magát mert valóban nem sokan mondhatják el magukról, hogy jurtában töltöttek hónapokat és utána önként repetára vágyva nekivágnak egy szál megbűvölt sátorral meg egy hátizsákkal a világnak. Abszolút megérti, ha valakinek nem álmai netovábbja a patakban fürdés és a természet lágy öle, elvégre ő is városi gyerek volt, még ha mára idegenné is vált számára a betondzsungelek világa.*
- Japp, kiakasztom a függőágyam, annál nincs kényelmesebb. Eléggé nomád életmódhoz szoktam, zavarnak a falak, úgy érzem magam, mint akit dobozba zártak. Más odakint a levegő, az étel is másképp ízlik, ha szabad tűzön készült.-*Radúznak eszébe sem jut, hogy az erdő veszélyes lenne, mert eleve máshogy tekint az azt lakó bestiákra, amiknek nagyobbik részét ismeri vagy szót ért vele, elvégre viselkedésüknek vannak egyszerűen megérthető alapszabályai. Ő sosem betolakodóként, hanem félig vendégként, félig lakóként viselkedik, úgyhogy biztonságban van, amennyire lehet.*
- Morvaországi vagyok, cseh-magyar-jóistentudja kutyulék. Azzal szoktam szórakozni, hogy kitöretem mások nyelvét a szülővárosom nevével.-*A cseh nyelv páratlanul gazdag a szlávot nem beszélők számára halálos dózisú, torlódó mássalhangzókat tartalmazó szavakban, amikkel előszeretettel gyötri a mazochista hajlamú érdeklődőket.*- Bár azt hiszem, esetedben abszolút vissza tudnál vágni. A franciára valahogy sosem kaptam rá, pedig megvan a dallamossága.-*Ennek fő oka valószínűleg, hogy az írása kész rémálom, hallás után tanulni pedig nem volt elég ideje. Vagyis lett volna, de mint annyiszor, a varázslatos lények előnyt élveztek az emberekkel szemben és így ez a csábos nyelv háttérbe szorult.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=591265#post591265][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.02. 20:52[/b][/url]

A teliholdas éjszakák után általában hosszú órákra kidőlt - ha valaki nincs tisztában munkájának természetével, könnyen vérfarkasnak vélhette a torzonborz vadőrt a szokásai alapján, bár messze nem volt olyan sovány és megviselt a legrosszabb napjain se, mint egy valódi likantróp. Mindenesetre, farkaséhesen ébredt, egyenest gyomra méltatlankodó morgására, úgyhogy elindult reggelizni. Aztán úgy döntött, reggelizik még egyet, csak mert épp nem akadt más dolga és rémlett, hogy valamiért itthon kellene tartózkodnia. Bőséges mennyiséget készített hát a friss tavaszi salátából, aminek hozzávalóit a ház körül szedte vagy a veteményesből hozta be és dudorászva készített mellé egy tálba fűszeres mártogatós öntetet. Előhalászta a maradék tiszta rozskenyerét - ezt is otthonról kellett importálnia többnyire, a magyarok valamiért a fehér, kalácsszerű és levegőízű alternatíva hívei voltak, amivel ő sosem lakott volna jól - és helyes kis pirítóshalmot kreált, majd némi gondolkodás után egy kis kecskesajttal toldotta meg a dolgot. Épp nekilátott volna az evésnek, a nappalija padlóján terítve, amikor kopogtattak és végre helyére kattant, miért is kell itthon lennie - Sebby.*
- Heeelló, kerüljetek beljebb!-*A feltáruló ajtóban felbukkanó derűs vadúr habozás nélkül tegezi le és veregeti hátba a felügyelőt, miután alaposan megölelgeti prefektusát.*- Csüccs le, mit hozhatok inni?-*Érdeklődik, miközben betereli túszait vendégeit szerény hajlékába, annak feltett szándékával, hogy étlen-szomjan biztosan nem engedi őket sehova. Meg amúgy se. Beszélgetni akar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=591284#post591284][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.02. 21:59[/b][/url]

- Ugyanmár, csak Radúz. Vagy válassz egyet a becenevek közül, amiket rám aggattak,-*javasolja kedélyesen, szemernyi jelét sem adva, hogy a hivatali személy jelenléte feszélyezné, vagy érzékelné a másik zavarát.
Kelemen Farkas. Farkas Kelemen? Most akkor végül is tegeződnek vagy magázódnak? Vigye el az ördög! Mármint nem a felügyelőt, csak azt a kacifántos kis nevét... Az ilyennekkel mindig bajban volt - nem mintha amúgy nem akadtak volna folyamatosan gondjai - mert már eleve annak eldöntése nehézséget okozott, a kettőből melyik is a keresztnév. A szlávok azt veszik előre (például eredetiben ő Radúz Arvid Kafka), a magyarok azt hagyják utoljára, de a környéken mindenki származása elég bizonytalan. Kapóra jött a témaváltás.*
- Ja-jaa, már fent vagyok egy ideje, csak szöszöltem a ház körül, aztán meghallgattam az első híradót is. Nemrég mentek el a srácok,-*utal csókáira, akik szokás szerint napkeltétől járőröznek, még ha tanítási időben általában eseménytelenül is telnek az órák. Jared szaglászása láttán nevetve hoz még két tányért, vendégei elé rakva.*
- Vegyetek csak, jut bőven.-*Hogy a felügyelő mihez kezd a csalán-pitypang-medvehagyma salátával, meg a többi, meglehetősen gyűjtögető életmódra valló aprósággal, már rajta áll, bár szerencséjére hosszú percekre kettesben marad a bizarr, zöldes alkotással, amíg Radúz "Aye, my sirs!" felkiáltással kivonul teát csinálni, a hangokból ítélve a konyhafelszerelésén dobolva a folyamat közben. A kérdést mégis meghallja még szólója közepette is.*
- Köszönöm, bár nem csak az én érdemem. Sokan rajzoltak a falakra, ezt szeretem a legjobban az egészben.-*Némi vízcsobogástól kísérve magyaráz, majd porceláncsörgés csatlakozik az akusztikus kísérethez, meg kiskanalak jellegzetes hangja.*- Harmadik éve? Nem is, már negyedik. Fúú, tök fura ennyi ideig ugyanott lenni.-*Végül feltűnik egy tálcával, amin egy óriási kancsó gőzölög, három tiritarka, hasonló méretű bögrétől kísérve, valamint méz és rum is érkezik a szettel, hogy teljes legyen a felhozatal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=591624#post591624][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.03. 23:52[/b][/url]

- Ugyehogy?-*A konyhából érkező kommentár kétséget sem hagy afelől, hogy a vadőr hallása remekül szolgál, ráadásul nem rest továbbra is bekapcsolódni a beszélgetésbe.*- Ha egyszer el kell költöznöm innen, tuti kérek majd egy képet tőled!
Míg letelepszik, maga alá húzza egyik kedvenc ülőpárnáját - gaucsa sosem lesz - és kényelmesen nekidől az ágyának, amint kellő mennyiségű ételt halmozott a tányérjára. Magának tisztes adag rummal keverte be a teáját, némi mézet adva hozzá - nem nagyon cukroz, legfeljebb befőzésnél - s ezzel öblítgetve jóízűen nekilát a falatozásnak. A kérdésre gyorsan lenyeli a falatot, mielőtt válaszolna.*
- Hát, ügyelni a rengeteg bestiáinak és állatainak számára, állapotára, mozgására, na meg megakadályozni, hogy a diákokkal kölcsönösen kárt tegyenek egymásban. Ezen felül figyelem a vadorzókat, likantrópokat, segítek bájital-alapanyagok beszerzésében vagy ennek felügyelésében, valamint sérült vagy árva állatokról is gondoskodom. Amúgy meg a kis veteményesemet gondozom, diákokat tanítgatok erre-arra, zenélek, ha az időm engedi.-*Pirítósával hadonászva sorolja a teendőit, majd lesöpör pár morzsát a szakálláról, mielőtt belekortyolna a grogjába, elvégre igazán nem szereti a teájában úszkáló, ázott kenyérdarabkákat.*
-  Most, hogy tanítani is fogok, valószínűleg segéd vagy tanonc után nézek majd. Jól jönne valaki, aki az állatokkal segít, azt semmiféle mágia sem tudja pótolni.-*Magyarázza, bár nem bocsátkozik feleslegesen részletekbe. Igazából még győzné is ezt így együtt, csak az a fajta ember, aki szeret újabb és újabb kihívásokat keresni, úgyhogy nem szereti minden idejét lekötni. Tele van megvalósításra váró ötletekkel, amik segítenek abban, hogy maradhasson - ezek nélkül már rég úton lenne valahova máshova.*
- Szóval, miről akartatok beszélni?-*Kérdezi, ha senki sem viszi tovább a beszélgetést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=592739#post592739][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.08. 21:33[/b][/url]

Figyelmesen hallgatja a vendéget, bár a táplálkozással ettől nem hagy fel, sőt, a teáját is szorgalmasan kortyolgatja, nyelvével csettintve jelzi tetszését. Azonban ettől eltekintve egész kulturáltan viselkedik, mindössze talpával dobol itt-ott valamiféle ritmust, töprengés közben.*
- Aye, a vérfarkas srác. A nevére nem emlékszem, csak arra, hogy nem volt vele minden rendben, tudod, lelkileg. Gyaníthatóan szándékosan nem vette be a bájitalát és az állatok is féltek tőle, szóval inkább kiütöttem éjjelre és reggel azonosítottam be, mert az ilyet jelenteni kell.-*Nem felháborodottan, inkább szomorkásan meséli a történetet, mert mindig sajnálja, ha nem tud segíteni az ilyen embereknek - nagyon magányos egy olyan lény, akit emberek és állatok egyaránt elkerülnek, bármennyire is próbál mást állítani; egy farkas pedig kiváltképp az. Aztán a megszokott, felhőhajszoló könnyedséggel, tovább is siklanak gondolatai.*- A környék valamennyi likantrópjával kialakítottam mostanra iunctiot, szóval figyelem a mozgásukat és ellenőrzöm is az állapotukat teliholdanként. Főleg ezért vagyok az erdőben egész éjjel, na meg, hogy a nem-vérfarkas egyedeket visszatereljem az ágyukba,-*meséli derűsen. Ha szorult volna bele pedagógiai érzék, az ilyen delikvenseket magával vinné, hogy hajnalig alaposan szembenézzenek azzal, amit nem is tudatosítanak, de ő egyszerű lélek volt, szerette biztonságban tudni a diákokat. A következő témára bólint, vonásai pedig enyhe nemtetszést tükröznek, mint rendesen, amikor ez felmerül.*
- Csúnya história. Rajtakaptam egy lányt, aki nyíllal megsebesített egy diákot és még azzal fenyegette, hogy legközelebb benne hagyja. A bizonyítékaim hiányosak, de szerintem több elpusztult és megsebesített állat is az ő felelőssége, mert az erdőben kempingezett - érted, csak úgy felhúzta a sátrát a rengeteg mélyén - és annak ellenére, hogy Lorival ketten voltunk a szemtanúk, semmi se történt, hiába jelentettük. Valami fontos ember lehet, van egy sárkánya is.-*A hangja egyértelműen elárulja, mi a véleménye az ilyen bestiák tartásáról, főleg ennyire éretlen fiatalok kezében - mondjuk ki, taknyosok - ráadásul egy iskola területén. Hát mire jó az ilyen? A lőfegyverről már nem is beszélve, mintha nem lenne elég a pálca, egyeseknél meg a mindenféle képességek. Aztán megenyhül, ahogy folytatja.*
- Egyébként csak az egyik falubéli bestiaszakértővel futok néha össze - ilyen fura, kék figura, a tesztrálját futtatja meg kíséri vadászni - na meg Warrennel, bár ő legalább érti a dolgát.-*Az arckifejezéséből ítélve töri a fejét, memóriáját tornáztatva, de ennél több nevet aligha fog előkotorni az emlékezetéből. Végül egy vállvonással feladja.*
- Ha a nevek kellenek, akkor kikereshetem majd őket. Azok tekintetében menthetetlen vagyok, Kálmán felügyelő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=595877#post595877][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.22. 23:29[/b][/url]

Hamiskásan kunkorodó mosollyal szája szegletében kortyol egyet, magában hümmögve csupán - az este és Ethan is tele vannak kellemesebbnél kellemesebb meglepetésekkel, így most rajta a sor, hogy gyarapítsa ezek számát. Mégis, nem árt a körültekintés, ha nem akar ellenkező hatást érni el, elvégre elég kevesen tudatosítják, mi mindenre képes egy ereje teljében lévő igéző (bár Radúznak még jó tizenöt éve van addig). Uralni mások érzelmeit, gondolatait, cselekedeteit, szétszabdalni és újraszerkeszteni a lelküket... Nem az a felismerés, amit csak úgy odavág az ember mások elé, feltéve, hogy nem akarja magát meglincseltetni, de minimum megutáltatni.*
- A mestertanoncok képzése nem az én asztalom, de Rochard prof csak nem haragszik meg, ha kicsit belekontárkodom, ha már ilyen lelkes érdeklődők vannak.-*Válasza olyan sima, hogy egy olajozott angolna megirigyelhetné, szinte fel sem tűnik a pillanatnyi szünet, ami alatt átfutott lehetőségein és kiválasztotta a legmegfelelőbbnek tűnőt. Velejéig Eridonos tulajdonság, de gondolkodás helyett sokkal inkább érzésből döntött, nem is annyira sötétben tapogatózva, elvégre a számos bestiák mellett eltöltött év megtanította rá, hogyan használjon fel és ki minden apró jelet. A csokoládébarna szemek megvillannak, újabb apró mosoly serken és a szobát lassan megtölti az egyre hangosodó dorombolás. Semmi egyéb, csak a macskáktól unalomig ismert, mégis megunhatatlan szólam, ami végtelenül kellemes, lusta érzéssel tölti el Ethant és könnyen lehet, hogy kedve támad megvakargatni a vadőr füle tövét, esetleg ő maga hiányolna egy simogató kezet. Radúz elszórakozik egy darabig ezzel, kíváncsian kísérletezve, mennyire hajlandó elengedni magát a másik, bár nem szeretne semmi olyat rákényszeríteni, ami nem esik jól.*
- Az első szinten nem tudsz senkit rávenni olyasmire, ami nem természete, ahogy haladsz azonban felfelé, egyre inkább ki tudod forgatni magából. Ez az apróság első lépcsős,-*magyarázta kicsivel később, míg kortyolt az italából. Úgy érezte, ennyivel tartozik a mestertanoncnak, így fair - ha tetszett neki és kíváncsi, szívesen mutat mást, többet, de hagy húzza meg a határokat és tegye fel a kérdéseket Ethan.*
- Valašské Meziříčí.-*Radúz irigylésreméltó könnyedséggel ejti a szót, majd kegyes mosolyt villant Ethanre.*- De ha gondolod, megpróbálkozhatsz a fagyival. Az 'zmrzlina'.-*Viszonylag hamar elneveti amúgy magát, ezzel is elárulva, hogy a legkevésbé sem várja el a másiktól, hogy valóban szenvedjen ezekkel a szavakkal, csak számára túl mókás ahhoz, hogy kihagyja a lehetőséget. Egyébként egyáltalán nem zavarja az angol, azt lazán megérti, ahogy a szláv nyelvek többségét is, a képességéből fakadóan könnyen tanult nyelveket, bár kevéssé kamatoztatta ezt a tudását, már ami az embernyelveket illette.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=595883#post595883][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.23. 00:47[/b][/url]

- A hitetlenek és az ostobák. Pedig tele szoktam pakolni figyelmeztetéssel minden hirdetőtáblát telihold előtt,-*lemondóan vállat von, kortyolva és újabb pirítós után néz, míg Farkas a papírjaival szöszmötöl, amikbe akkor se próbálna beleolvasni, ha egyenest az orra alá nyomnák. Fránya nyomtatott kis hangyabetűcskék, ugrálnak a szeme előtt, helyet cserélve meg viháncolva.*
- Azt hiszem, mindenképp jót tenne neki, ha megfelelő szakemberrel beszélne. A problémák java nem közvetlenül a vérfarkasságból vagy a felelőtlenségből szakad, inkább lelki okot tippelnék.-*Ugyan nem terapeuta, állatoknál felismeri az ilyesmit és a likantróp alakon világosan kiütközött, hogy a kóron túl is marcangolja valami belülről a fiút. Persze, nem tisztje ítélkezni, ő csak segíteni szeretne, mert lénye javarészt szelíd és jóindulatúan egyszerű. *
- Aha, ciánkék haj, meg trikófoszlányok, kockás ing, tépések és biztostűk nadrággal, tornacsuka, ja és millió fém.-*Élénk gesztikulációval szemlélteti a számára roppant pozitív benyomást keltő srácot, aki még nála is alacsonyabb és az ember azt hinné, az első szél elfújja, közben meg olyan, mint a csík, csupa izom.*
- Oh, okés, azt könnyebb lesz megjegyezni.-*Még szép, állatnév, ugyebár...*- Valahol itt vannak a jelentések,-*tápászkodik fel, hogy a szekrényből előhalásszon egy dobozt, amiben különösebb rendszer nélkül megtalálható valamennyi általa véres veríték árán begépelt jelentése. Turkál benne kicsit, mert többségében mégis a rendszeres jelentései foglalják a helyet, nem az ilyen esetek, aztán néhány lapot a felügyelő kezébe nyom, ügyet sem vetve a frissen rájuk került ujjlenyomatokra.*
- Ó, igen, két melodimágus lesz az éven a kastélyban, amiből az egyik spec eset. Biztosan fenn fog akadni a jelzőketyeréiken, mert szinte folyamatosan használja az erejét, de örülnék, ha nem nyaggatnák emiatt. Szüksége van rá és relatíve ártalmatlan, amúgy kvibli is.-*Nevet ismét nem tud mondani - mily' meglepő - de szerencsére van segítsége.*- Sebby, segíts, hogy is hívják?,*néz könyörgően a prefektusára, mert a delikvens negyedikes Eridonos és emlékei szerint hozzá osztotta be szobára, hogy a prefik segítsenek neki meg rajta tartsák a szemüket. Egyébként kedvelte a kis albínót, minden furcsasága ellenére egész jól szót értett vele, ha zenéről vagy állatokról volt szó, számára pedig mindkettő kimeríthetetlen beszédtéma.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=597383#post597383][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.05.30. 10:44[/b][/url]

- Ja, laza fazon, odavan a kígyókért, szóval dumáltunk egyet a párszaszó-tanulás kapcsán, tök jó tippeket adott,-*meséli lelkesen. Természetesen kifelejtette a történetből, hogy a kékség szintén melodimágus, na meg a környék valószínűleg legnagyobb mizantrópja. Nem mintha ez utóbbit Radúz túlságosan érzékelte volna... Hörpint egyet a teájából, majd megint, ujjával felcsipegetve néhány morzsát a tányérjáról, míg gondolkodik (meglepő, de néha szokott ezt is). Próbál releváns információkat adni, még ha sikerei nem is arányosak igyekvésével.*
- A diákok amúgy ilyen helyi bátorságpróbának tekintik, hogy a kertjébe másszanak, úgyhogy valszeg ő is tudna érdekeseket mesélni.-*Tudtán kívül a saját sírját ássa, de sokszor nem tudatosítja, hogy aki számára kellemes társaság, nem feltétlen érez így kölcsönösen, plusz minisztériumi embereket küldeni bárki nyakára eléggé necces húzás. Farkas pölö tök szimpi, ki ne látná szívesen vendégül egy teára?
A szöszi értetlenségére csak pislog, türelmetlenül magyarázva, mert még mindig nem jut eszébe a név és nem létezik, hogy Sebby ne tudja.*
- Az albínó! Vele laktok, direkt a prefis szobára raktam be!-*Radúz feje egy merő csodálkozással vegyes értetlenség, elvégre hova máshova tenne egy ilyen sebezhető kis csodabogarat, mint ahol igazán vigyázhatnak rá. A kezdettől fogva tartott tőle, hogy esetleg gúnyolni és bántani fogják - az emberek, főleg a serdülő emberpalánták, hajlamosak az ilyenre, mert megmagyarázhatatlan módon gyakran örömüket lelik benne - bár egyelőre nem történt atrocitás. Ezek szerint a srác ilyen jól titkolná?*
- Itt kergetőzöl vele hetek óta és nem jöttél rá?-*Na igen, ez meg a másik dolog, hogy a kicsi rendszeresen szökdös, hol a birtokon, hol még fent a kastélyban kapják el, de állandóan figyelni kell. Kész csoda, hogy még nem futott bele egyetlen felügyelő karjaiba sem - vagyis nem is annyira, a képességét tekintve, Sebbyék is csak azért csípik nyakon, mert nyomjelzőt tettek rá.*
- Most le kéne adnom valami tudományos maszlagot, de azért Rochardhoz kell menned. Annyi a lényeg, hogy a pálcás mágia lehet, hogy a melodimágiából ered és nála visszaütött, csak a régi forma van meg. Mint amikor a gyerekek farkincával születnek.-*Ilyeneket nem szeret magyarázni, mert bár ő vágja, elmondani nem tudja rendesen, főleg nem úgy, hogy a genetikai rész nincs igazán tisztázva. Egyszerűen nem elég választékos a szókincse, ő gyakorlatias ember és a melodimágia nem igazán esik bele a szakterületébe - használja, de mint a mágiát általában, nem érti maradéktalanul.*
- Mindegy, naszóval pici és fehér és főleg passzív cuccokat használt, echot tájékozódáshoz és mozgáshoz. Teljesen autodidakta és ösztönösen azokat a varázslatokat fejlesztette, amik neki segítenek, nem másokat manipulál vagy valami.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=599424#post599424][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.06.04. 23:07[/b][/url]

- Iiiigen, Ruru!-*úgy helyesel, mintha egy aranyos kisállatról beszélgetnének, nem pedig Sebby rettegett szobatársáról, aki Huidinit megszégyenítő ügyessséggel csusszan át a megkettőzött őrségeken, pedig igencsak feltűnő jelenség egyébként. A morgásra - mint aki meg sem hallotta a paanaszos hangsúlyt - sóhajjaal válaszol, homlokát dörzsölve.*
- Ha tudnék, már csináltam volna. Rossz nézni szegény gyereket, de nem nagyon tehetek érte többet, mint hogy rendszeresen behangolom, mert még nem tudja magát.-*Ismét a neki evidens, a többieknek viszont tökéletesen érthetetlen szituációk egyike áll fenn, amiből keveset érzékel, legfeljebb a nagyon értetlen arcok láttán töpreng el, vajon beszéd közben csehre váltott-e anélkül, hogy észrevette volna. Hiába, amivel ő tizenakárhány éve él együtt, az a kívülállóknak még spanyol falu, de az ember ritkán gondolkodik el a számára magától értetődő dolgokon.*
- Az az akta valszeg sok dolgot megmagyaráz. Am nem, nem csak a képessége miatt, de nem veszélyes, csak... más.-*Kicsit vakarózik, mert ezt mégse Sebby előtt kellene, főleg nem úgy, hogy evidensen nem is érdekli az egész. Mármint, nem ő az állami alkalmazottak díszpintye (vagy hogy a fenébe szokták ezt mondani), ennek ellenére van némi fogalma a titoktartásról meg ilyenekről. Olyan nagyon halovány. Egyébként meg az ilyet élőben kell szerinte látni, hogy igazán értse az ember, még ha minden előzetes felkészítés ellenére is ugyanolyan tanácstalan lenne vele szemben. A kérdésre elgondolkodik, félrebillenő fejjel nézegetve a plafont.*
- Csendes helyeken? Minél kevesebb valahol az ember, annál valószínűbb, hogy ott lesz. Bejár az óráira, szóval azok után is elkapható. Elég gyakran van a gyengélkedőn.-*Meglepő pontossággal sorolja a dolgokat ahhoz képest, hogy a fiú nevére nem emlékszik - ez is fura memóriájának velejárója, hogy a számára fontos tényeket jegyzi meg. Közben zörren az ablak és a párkányon kaparászás hallatszik, ahogy sorban landol öt tollas jövevény. Radúz csókái toporognak kíváncsian, kissé bizonytalanul az ismeretlen férfi láttán, aztán a vadőr által odavetett pár halk hangra felbátorodva berepülnek, körülállva Farkast, hogy jóóóó alaposan szemügyre vegyék, kicsit meg is csipdesve ruháját itt-ott, főleg a fényes gombokat és egyéb apróságokat.*
- Nekem nem, amíg rendes vagy vele,-*vonja meg vállát. Nincs oka eltiltani tőle a felügyelőket, bár talán több figyelmeztetést illene adnia - már ha igazán érzékelné Ruarc furcsaságait, ami azonban nála sosem működött.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=600518#post600518][b]Kafka Radúz Arvid - 2016.06.07. 11:34[/b][/url]

Radúz úgy csap a homlokára, hogy egy kisebb ember hanyattesne tőle, aztán sietve megmagyarázza a varázslatot, elvégre nem direkt nehezíti mindannyiójuk dolgát. Ritkán szokott ilyesmiről beszélni, úgyhogy még bele kell tanulnia a tanár szerepébe. Hogy is van az a mondás a jó pappal?*
- A hangolás egy alap melodimágus varázslat, egyensúlyba billenti a lelket-elmét, amolyan kis semleges, nyugodt lesz tőle az ember. A legtöbben maguk végzik, olyasmi, mint a meditáció meg az önismeret. Rurut rengeteg dolog kiborítja.-*Nem mintha a fiú panaszkodna, de érzi rajta, milyen könnyen elveszti azt a csekély nyugalmat is, amit idelent nyer. Igyekszik, dolgozik, megyeget is neki a tanulás, de amint visszatér a kastélyba, kezdődik minden elölről. Sehogysejóezígy.
- Igézői, én is meg Ruru is igézők vagyunk, szóval leginkább a lélekre-elmére tudunk hatni. Részemről állatokra specializálódtam és nem számítok különösen erősnek, inkább nyelvész-gyógyító irányba mentem el.-*Sosem lesz igazán profi mágiahasználó, nem fog bonyolult bűbájokkal, átkokkal foglalkozni behatóbban, de a munkájához szükséges vagy hasznos varázslatokat ismeri és végre is tudja hajtani. Önállósághoz szokott, szóval nem hősködik - ki előtt akarna felvágni? a vaddisznók nem szoktak tapsolni - inkább az effektivitásra helyezi a hangsúlyt.
A kérdésen elmereng, mert nem, nem is annyira látja az ember (eltekintve  attól, hogy a srác fehér, mint a frissen hullott hó, de Radúznak semmi újdonságot sem jelentett maga az albínósága), inkább érzi. Furcsán ingatja fejét, mint aki félig bólogat, félig nemet csóvál, tenyerébe támasztva állát. Végül mágiához folyamodik, míg Sebby úgyis mással van elfoglalva, megpróbálva valahogy összefoglalni a dolgot úgy, hogy csak a felügyelő hallja a hangját.*
- Eddig elszigetelten nevelték, ami nagyobbrészt szükséges is volt szerintem, nagyon pici, érzékeny, sérülékeny. Az albinizmussal egy csomó vacak jár, gyenge vagy alig látás, gyakran túlpörgetett idegrendszer satöbbi, szóval ebből fakad az egész. A hallására támaszkodik, úgyhogy sokszor nem  túl érthető számunkra, akik főleg látunk. És a tetejébe még elvesztette a családját.-*Ru aktája tartalmazza a részleteket, ebben csaknem biztos, elvégre elég sok hercehurca volt a gyerkőc körül, míg hagyták levizsgázni, beiratkozni, gyámot kapott (de még milyet!), átköltöztették... Sok lenne ez egyszerre egy normál embernek is.
- Igen, bár nagyrészt megtanuható anélkül is. Ők nem használnak infra- meg ultrahangokat, szóval könnyű velük cseverészni. Ugye, skacok?-*A kérdésre egybehangzó, rekedtes "Igen!" a válasz, ami öt torokból kicsit kánonszerűen hangzik fel. Ez amolyan szórakoztató kis trükk, amiben megállapodott a madarakkal - ha ő felteszi a kérdést, azonnal támogatják, amivel igencsak meg lehet viccelni az új ismerősöket és látogatókat.*
- Etetheted  őket, de szerintem most tömték tele a begyüket cserebogárral.-*A csókák rendszeresen felkeresték, hogy némi nyalánkságért cserébe beszolgáltassák a legfrissebb híreket, bár szükség esetén azonnal megkeresték és semmit sem vártak érte.*- Ők segítenek amúgy szemmel tartani az erdőt nappal, meg még néhány helyi állatkát beszerveztem, kajáért cserébe. Így sokkal gyorsabban kapok hírt, ha valami furcsa, szokatlan történik.-*Az előbbi néhány szó, amit velük váltott, pont erről volt, de jelenleg sehol semmi érdekes.*
- Nem agresszív ő, csak nyakas, meg nagyon-nagyon őszinte.-*Vállat von, mert őt aztán nem zavarja, a különféle illem elleni vétségeit pedig észre sem veszi, elvégre ő sem sokat ad az etikettre. Nagyjábó itt ért itala végére és üres poharát mustrálva pislant a vendégekre.*
- Még teát?