Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=877207#post877207][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.19. 18:04[/b][/url]

Két hetet adott neki. Pontosabban: miután a konkrétumokat kihagyva nagy vonalakban elmesélte a hétvégén történteket, az apja ennyit javasolt, ő pedig betartotta a fentről érkező tanácsot. Hiába élt köztük egész életében, valójában semmit sem tud róla, hogy működnek és gondolkodnak a nők - de ha tudná, a Charonnal való kapcsolata akkor is eléggé összezavarná hozzá, hogy fogalma sincs, mit tegyen. Csak adj neki teret, aztán hívd meg valahová, ahová a barátaiddal mennél, így szólt a szülői intelem, és ha azt akarod, hogy megkedveljen, ne helyezz rá felesleges nyomást.
Akarja, hogy megkedveljék? Persze. Eddig azonban ezért a státuszért sosem kellett dolgoznia. Akiket a személyisége nem, azokat megnyerte a háttere, így gyerekkorától fogva elég népszerű volt hozzá, hogy ne zavarja egy-két tag antipátiája. Azonban ez a tag történetesen a felesége lesz - és ez nem várt komplikáció az életében.
Nem sokkal a megbeszélt tizenegy óra előtt hoppanál a park környéki, erre kijelölt és muglik számára szeméttárolónak álcázott mellékutcába. Ugyan nem koszos, de reflexből porolja le magát és csak aztán indul tovább. A téren rajta kívül többen lézengenek és igyekeznek az épület felé (ami a muglik számára a Korda Filmstúdió része, megmagyarázva az esetenként számukra értelmezhetetlen "jelmezeket", "kellékeket" és "animatronikus állatokat"), így is hamar felismeri a ligetben álldogáló, könyvét olvasó lányt. Az agyában egymástól függetlenül két gondolat születik meg: Az első, hogy Charon legalább tudja, hogy kell felöltöznie. A második, hogy ettől a ténytől nem érzi kevésbé feszültnek magát.
   -  Hey! Örülök, hogy itt vagy. - Annyira közel érve szólítja meg, hogy ne kelljen kiabálnia, de ne rémissze meg, ha Charon esetleg belemélyedt a könyvébe? Mégis ki olvas az utcán könyvet? - Mehetünk?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=877210#post877210][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.19. 18:32[/b][/url]

Tehát ő megáll a lánnyal szemben, az egyik kezét a zsebébe ejtve, megvárja, amíg az feláll a padról és még egyet lép is hátra, tiszteletben tartva a személyes terét. Az üdvözlés épp annyira semleges, mint amennyire arra számított, az azt követő beleegyezés pedig szintén tárgyilagos a lánytól. Bólintással nyugtázza és ő is elindul mellette az épület felé.
Percek telnek el. Nem sok - talán egy vagy kettő. A versenypálya felől ritmusos, tradicionális zene szűrődik ki, a téren néha beszélgetésfoszlányokat hord feléjük a fel-feltémadó szél, a lábuk előtt elbukdácsol egy eldobott, öreg újságpapír.
   -  Szóval... milyen az iskola?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=877221#post877221][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.19. 20:38[/b][/url]

   -  Az jó.
Charon nem segít a válasszal, ő pedig nem tudja, mit tehetne hozzá. Utoljára akkor látta belülről a kastélyt, amikor három évesen az anyja bevitte és hagyta, hogy összekrétázza a házvezetői iroda padlóját, így a mondat teljesen üres és inkább "how are you doing"- érzetű, mint valódi kérdés.
Hagyja, hogy a csend visszatelepedjen közéjük. Akkor szólal meg leghamarabb, amikor az épületet övező, állatalakokkal díszített kovácsoltvas kerítés előtt megállni kényszerülnek egy pillanatra, ő pedig a pultnál megadja mindkettejük nevét. Futólag a zakója zsebébe nyúl és miután aláírta a regisztrációhoz tartozó papírt, egy galleont csúsztat a pultra, amit a túloldalon teljes természetességgel vesznek át. Ismeri a járást, ismeri az etikettet és nem hiszi, hogy Charonnak magyaráznia kell, hogy ez az első volt csak azoknak a borravalóként odanyújtott érméknek a sorában, amit ezekben a körökben mindenki, akivel interaktálnak, várni fog tőlük.
   -  Jártál már versenyen? - Kérdezi tőle, ahogy továbbindul az épület felé.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=877226#post877226][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.19. 21:21[/b][/url]

Igenre van nemre számít. Ami nem teszi kifejezetten csalódottá, de eldöntötte, hogy ha tényleg ennyit kap viszonzásul, akkor leülteti majd a lányt a lelátón, ő elnézést kér, kimegy a mosdóba és a magának tett ígéretével ellentétben beszedi azt, amit csak a miheztartás végett elhozott.
Azonban most először már majdnem használható mondatot kap válaszul. Az ő arca így most először válik már majdnem derűssé, ahogy oldalra néz a lányra.
   -  Ha van verseny, hétvégente általában kimegyek pár órára. Itt speciel csak kétszer vagy háromszor voltam csak.
Az épület ajtajában, ugyan annak tágassága ezt nem indokolná, mégis megtorpan, hogy előreengedje a lányt. Reflex. A küszöböt átlépve tágas csarnokba érkeznek, a közepén fekete márványból faragott hoppigriff-szoborral. Nem messze tőlük balra arannyal rácsozott ablakok hosszú sora kezdődik, mögöttük a fogadásokat bonyolító varázslókkal, míg a terem túlvégébenn jelenleg szélesre tárt, üvegezett ajtók vezetnek tovább a versenypályára, ahonnan a lelátók lépcsői is kezdődnek.
   -  Ha a griffek érdekelnek - folytatja -, két hét múlva az enyémek is versenyeznek Skóciában. Elkísérhetsz, ha van kedved.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=877243#post877243][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.20. 00:17[/b][/url]

   -  Na, ha érdekelnek, akkor ott a helyed. A kirkwall-i futam messze a legnagyobb, de az egyik kedvencem. Erre különben - teszi hozzá és a kezével mutatja az irányt a rácsos ablakok mentén. A fülkék előtt öt-hat embernyi sorok várakoznak, ők azonban a plebs: a boxok, amik őt érdeklik leghátul, vörös kötélkorláttal elválasztva várakoznak azokra, akik előzetesen regisztráltak és nagyobb tétben fogadnak. Eredetileg nem tervezett igazán nagyot nyerni (és veszíteni) ma, sőt, abban sem volt biztos, hogy fogadni fog. Azonban Charon társasága még mindig érezhetően feszültté teszi, ő pedig csak egyetlen módját ismeri a stresszlevezetésnek.
Ponrosabban, két módját. De a franciaországi hétvége óta jobbnak érzi a másodikhoz nem nyúlni addig, amíg nem feltétlen muszáj.
   -  Inkább papíron az enyémek, de nem én edzem őket, ha erre gondolsz. Úgy öt éve ki akart belezni az egyik, azóta szeretek egy egészséges... három vagy négy országnyi távolságot köztünk. Pont mint minden sikeres házasságban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=877273#post877273][b]Damian B. Krise-Flaviu - 2024.04.20. 23:56[/b][/url]

Lelkes? Egyáltalán nem. Képes tettetni annak érdekében, hogy ne hallja a tücsökciripelést? Abszolút. Rendben - a verseny említése tényleg jobban felvillanyozza, mint Charon üres és használhatatlan válaszai, pár mondatig pedig tényleg úgy érzi, hogy ezzel akár kezdhet is valamit, de... de nem.
A tanszünet említése ismét kényelmetlenül emlékezteti Charon életkorára és arra, hogy a lány iskolába jár. Ez még mindig olyasmi, amit úgy érzi, nem emésztett meg igazán. Ahogy pedig továbbsétál az előcsarnokban a fogadófülkék felé, ez a gondolat és annak a zavara ki is ül az arcára.
   -  Nem. Nem igazán.
Megáll a fülke előtt. A zsebébe csúsztatja a kezeit. Majd lepillant a karórájára a bal csuklóján. Elbambulhat egy pillanatra, így a bukméker halk köhintésére figyel fel, rendezi a vonásait és lép közelebb, hogy megtegye a tétjeit.
A délután további részében a lelátókon semmi érdemleges nem hangzik el köztük. Ő sokat nyer és sokat veszít - ahogy tervezte, ez azonban nem igazán segít a hangulatán.
Legközelebb akkor enged fel, amikor egy kényelmetlen csenddel felvezetett köszönéssel elszakad a lánytól és megáll ugyanabban a mellékutcában, ahová érkezett. Mély levegővétellel hunyja be a szemét és még sosem volt ennyire hálás a mugli szemeteskukák felszabadító szarszagának.