Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848519#post848519][b]Vattai Júlia - 2022.06.26. 23:24[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A gondolataim elkalandozásával az ásó is el lett felejtve. Helyette rémülten próbálok rájönni arra, hogy mégis milyen filmben vagyunk épp.
A visszakérdésére kikerekedett szemekkel tekintek rá. Ez kurva jogos.
- Meleg van mint a rohadás. Meztelenek vagyunk, el van redőnyözve minden, basszameg mintha egy apokalipszis közepén lennénk. És a zombik, én, azt hiszem úgy ki tudjuk deríteni, hogy megharaplak és ha átváltozol akkor megharaptak. Add, add a kezed! - hajolok oda hozzá. Kockázatos, mert ha Will zombivá válik akkor meg kell ölnöm vagy...
- Ha zombivá válasz szeretnéd, hogy megöljelek? -kérdezek rá. Fő a diszkréció.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848522#post848522][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 00:14[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A paranoia valahogy teljesen magába ölel pár percre. Talán az intenzív valóságtagadás hiteti el velem az egészet, talán csak túl rég nem poroztam, de először tényleg majdnem becsinálok a bugyiba. A fogkiverés rángat vissza a valóságba. Will folyton ezt mondja. Mint valami szadista fogorvos.
- Mi ez a beteges ragaszkodásod a fogaimhoz? - morgolódom, mielőtt megfogom a kezét és beleharapok. Ha annyira szereti a fogaimat hát adok én lenyomatot nézegesse csak a lila-zöld foltokat amiket hagyok. Kicsit sem fogom vissza magam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848574#post848574][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 22:38[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Nem számítok az ütésre, meg amúgy sem lettem volna képes kivédeni. A fájdalomra odateszem a kezemet, mintha bármit érne és nagyot nyekkenek. Will megütött. Kicsit nehezen jut el az agyamig az információ, a düh ami máskor feltörne bennem valahol félúton elveszett az éterbe.
- William Martina Krise te megütöttél! - tájékoztatom, mintha nem volna egyértelmű, méltatlankodva - na meg pláne a kulcscsontomon? Hát az tök könnyen törik, aztán rohanhatsz te is velem az ispotályba mint Will - durcásan fordulok el tőle. Meg lettem haragudva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848577#post848577][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 23:08[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A békítés beválik, Will szeret és jó a seggem.
- De tényleg? Nem csak azért mondod, hogy kibékíts? - bújok vissza Willhez, legalábbis bújnék de mielőtt hozzáérnék már érzem a teste hőjét és inkább visszahőkölök. Azért mindennek van határa.
- Winter? Well winter is a season between fall and spring. Mostly cold as f*ck. - adok neki tájékoztatást.
- Ahh nagyon meleg van, hűtsd le, valahogy hűts le - nyöszörgök és ennél látványosabban lassan már nem tudok szenvedni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848579#post848579][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 23:32[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Mint aki a megváltót nézi, úgy figyelem Will mozdulatait. Annyira hiszek abban, hogy Will hideget fog csinálni, mintha pingvinkifutó lenne, mint télapóban a felvilágosítatlan kislány. Az üvegeket leveri, azok pedig baromi hangos csattanással törnek szét a padlón. Összevonom szemöldökömet.
- Aha a mosogatóba - bólintok és fel is állok. - mindjá' - mutatok még hátra mielőtt elindulok. Valami régen hallott népdalt kezdek énekelni, úgy megyek ki a folyosóra. Kicsit tovább tart a konyháig eljutni, mert félúton sokminden más is eltereli a figyelmemet, de azért olyan tíz-tizenöt percre rá visszaérek egy pohár vízzel.
- Na itt is vagyok - odacsoszogok a kiöntött vörös tócsákhoz és ráöntöm a vizet.
- No így. Így már nem fog ragadni - bólintok elégedetten. Aztán átpasszolom a fiolát Willnek. Ez a fejembe rohadt lazának és menőnek tűnt. De mivel random hozzávágtam nem biztos, hogy a valóságban is ilyen lesz az eredmény.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848581#post848581][b]Vattai Júlia - 2022.06.27. 23:51[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A víz megtöri a színes tócsát, bennem pedig valami büszke melegség lobban ennek a láttán. Olyan jó, büszke anyuka érzés lehet ez, mint mikor valami fontosat megoldott. Ezt is kibaszottul megoldottam. Rá kell csak nézni. Nem fog ragadni. Vagy legalábbis sokkal kevésbé mint sima szörppel. Mert van benne víz. Hoztam bele vizet. Kibaszott lángelme vagyok.
- Mé? - pillantok rá. Itt szar, de mindenhol szar. Szóval tök mindegy hol vagy szar. Szar az szar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848583#post848583][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 00:11[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Will jól érvel az elején. Miért ne? De utána a szentimentális érvek miatt lassan az agyam hátsó részéből előbukkan anyám képe.
Ujjaim elindulnak Will felé, aztán megtorpannak.
- Tegyek úgy mint azelőtt? Éljem az életem, mintha semmi sem történt volna? Nem tisztességtelenség ez? - egyszerre újra érzem a gyász súlyát, sőt talán még nehezebben mint azelőtt. Meghalt, tudatosul bennem.
- Nem, nem, itt fogom leélni az életemet a sarokba beállva, amíg el nem fogy a drog - rázom a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848626#post848626][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 21:44[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Légkondi. Valahogy ez a szó ebben a pokolban felér egy titkos jelszóval ami mindent megváltoztat. Plusz itthon csak az az egy fiola van amit épp Will markolgat. A többi a kastélyban van.
- Azt hiszem pár órára vissza...vissza tudok menni - gondolkodom el. Ha most írok az egyik házimanónak, akkor mire odaérünk a kis fiolák ott lesznek a háznál. Akkor át se kell ballagni a kastélyba.
- Na jó, tudod mit legyen - döntök végül nagy elszántsággal és már indulok is az ajtó felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848636#post848636][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 22:07[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

A szavaira megtorpanok és lepillantok. Hah, valóban. Pedig azt is eltudtam volna képzelni, hogy nagykabátban vagyok amilyen közel érzem magam a spontán öngyulladáshoz.
- Nincs kedvem felöltözni. Felöltöztetsz? - pillantok rá. Felöltözni mindig macerás. Pláne ha lány vagy, úgyhogy Willnek sokkal könnyebb felöltöztetni mert ő férfi és elég egy farmer meg egy nadrág.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848641#post848641][b]Vattai Júlia - 2022.06.28. 22:39[/b][/url]

William| Kicsit később
______________________________________________________

Ezzel tökéletesen megelégedtem, hogy majd felöltöztet. Szóval az, hogy meg se moccan, sőt még jobban eltehénkedik nem is foglalkoztam. Minden meg lesz oldva.
- Aludj csak, majd őrizem a szemed - kuncogok visszasétálva hozzá. A kanapéra semmi kedvem visszamászni, Willre meg pláne, a meleg test érintésétől is kiráz a hideg, helyette lekucorodok a kanapé elé magam alá húzva a lábaimat, hátam nekivetem a kanapénak, fejem pedig vagy a férfi valamilyen tagján vagy a puha kanapén pihen attól függ merre landol. Közben halkan dudorászok, a plafont bámulva. Hogy ebben a pózban órák vagy percek telnek el, azt sohasem fogom tudni megmondani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848800#post848800][b]Vattai Júlia - 2022.07.04. 00:55[/b][/url]

HV bácsi
WIWN|4
______________________________________________________

A csengő vékony, magas hangja kitép a homályos álomból. Ki a jó büdös vénasszonya képes úgy rátehénkedni erre a kibaszott csengőre, hogy az így vinnyogjon? Nem elég kopogni, amire nem kelek fel? De, de kurvára elég lenne.
Nyöszörögve dörgölöm meg a szemeimet és nyúlok ki az éjjeliszekrény felé, hogy még mielőtt kinyitnám a szememet a por édes ízét érezhessem ajkamon. Csak egy kicsi kell. Épp annyi, hogy ki tudjak kelni az ágyból, az ajtóhoz csoszogni és nem egy halálos átkot a másikra rászórni. Olyan ez mint a kávé. Nem árt ha van benned, de te árthatsz másoknak ha nincs.
Megérzem a hűvös fát ujjam hegyével, tovább tapogatózva azonban az üveget alig érintem, máris eltűnik. Csak a hang marad utána, ahogy koppan és reccsen a padlón.
- Édes faszom, na ne már - azonnal felülök, lepillantva. A gyönyörű, galaxys színű mézes por lassan szétterül a régi, megkopott linóleumon, s ahogy a redőny lyukain besüt a nap, úgy emelkednek ki apró csillagokként a benne csücsülő üvegszilánkok. Menten öngyilkos leszek. Ekkor újból megcsördül az a paraszt szar. Az lesz a legközelebbi aminek a drótját ki fogom tépkedni a lehető legnagyobb élvezettel.
- Anyádat nem tudsz elmenni már - mélyet sóhajtok. Ha gyorsan letudom akkor utána készítek magamnak egy hideg teát porral. Istenien kiegészítik egymást, pláne a jázminnal. Összefut a nyál a számba. Remek jutalom lesz. Így már mindjárt van időm felállni és a kis pizsamámban odacsoszogni az ajtóhoz, majd szélesre tárni. Elsőre meglep a látvány. Egy vénasszonyra számítok, Leilára vagy esetleg Willre ha nagyon eltévedt. Azonban Abe Mikihisa-ra, na arra nem. Pillantásomban épp ez a meghökkenés van jelen, mielőtt zavart megjátszott mosolyt erőltetnék magamra. Hogy volt képes ennyire eltéveszteni a navinét?
- Tanár úr? Szép napot, mi járatban? Beljebb tetszik jönni? - mondj nemet, mondj nemet, kérlek mondj nemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=848855#post848855][b]Vattai Júlia - 2022.07.04. 23:13[/b][/url]

HV bácsi
WIWN|
______________________________________________________

Nem tudom eldönteni, hogy azért van itt, mert sok lett a hiányzásom, vagy mert tényleg aggódik értem. Én általában az elsőre tippelnék, de ez a pali alapjáraton furcsa, és nem nézném ki belőle, hogy pár nap miatt ideállítana üvöltözni. Ugyan mennyi napja nem mehettem iskolába? Egy hét? Azért csak nem szokott kijönni a házvezetőség. Apropó, ugyan fejem nem mozdul, de tekintetem felméri a terepet, hogy vajon Warren bá is itt van-e. A kert üres mögötte, az utca csendes. Úgy tűnik a hvh inkább a kanapéján döglik. Jobb is így, már úgyis az egész falu arról beszél, hogy mennyi férfi jár hozzám mostanában. Ez a csávó meg plussz megjegyezhető is. Biztos az egész falu figyelmét magára vonta.
A meghajlásra zavartan bólintok, a kérdésre illedelmesen mosolygok. Be akar jönni. Hát nyilván be akar jönni.
- Természetesen tanár úr, kérem fáradjon beljebb - intek hátralépve, hogy ő is be tudjon jönni. Hogy esne át a küszöbön legalább.
- Nem vártam vendégeket, így kicsit nagy a rumli, ezt kérem nézze el nekem - amíg leveszi a cipőjét odaállok a konyhaajtóba és be is pillantok. Talán a nappali jobb döntés lenne, ott biztos nincsenek random fiolák, cigarettacsikkek meg kirángatott drótok. Bár a füstszag az egész házban jelen van.
- Jöjjön erre, kér esetleg valamit inni? Teát, kávét? Van behűtve jázmintea - a nappaliba vezetem. Ez se túl rendezett, de még egészen elfogadható. Ebbe a szobába nem sokszor járok, szóval nem volt itt tombolás.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849042#post849042][b]Vattai Júlia - 2022.07.09. 00:28[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

A telefon csörgésével kezdődött minden. A kanapéról az asztalhoz, az asztaltól a bőröndhöz, a bőröndtől a buszig, a busztól a házig. A házban már vártak. Egy pillanat gondolkodási időt nem adva nyomtak mindent a kezembe. Az örökléssel kapcsolatos papírokat elintézni, a koporsót kiválasztani, a papot meghívni, a virrasztásra a tort a kifőzdével ledumálni, virágokat a virágostól berendelni, a részvét nyilvánításokat mosolyogva megköszönni. Aztán végigülni és állni az egészet. Három napja megállás nélkül csak erre tudtam koncentrálni, s amikor a temetésről hazasétáltam és megálltam az üres házban, akkor zúdult minden igazán csak a nyakamban. A zajban nehéz felfogni a történteket, a csendben viszont kegyetlenül rád erőszakolja magát.
Leilát hívni kétségbeesett kalimpálás volt a mély vízben, amiben éppen elmerülök. Talán ő, ő segíthet. Nem tudom hogyan, nem tudom mivel, de az őrs óta ő lett az egyik legnagyobb mentőövem. Biztos töke kivan ezzel a feladattal. Újabb csitrit pesztrálni, de szükségem van rá.
A csengő kirántott egy talán órák óta tartó transz szerű állapotból, amit a konyhában ülve töltöttem. Remegnek a kezeim, ahogy kapkodva felállok a szék hátravédődik mögöttem, de nem hallom meg a koppanást.
A sírás határán tárom ki az ajtót és pillantok ki. Ott van. Megjött. Beharapom ajkam mint egy ötéves, s elkezdek rohanni felé, hogyaztán a kaput kivágva szorosan magamhoz öleljem.
- Eljöttél - hüppögő, suttogó hangon krákogok - tényleg eljöttél

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849085#post849085][b]Vattai Júlia - 2022.07.11. 21:57[/b][/url]

HV bácsi
WIWN|
______________________________________________________

Bólintok fogadva az együttérzését. Megérti. Hiszen még én sem igazán értem azt ami velem történik. Mindenesetre szépen mosolyogva beküldöm a nappaliba, míg én átmegyek a konyhába az italért. Abban nem vagyok biztos, hogy egy ekte ázsiai embernek, mint amilyen Abe bá' is , hogy fog ízleni a sarki abc-ből hozott, márkátlan ice tea, de azt hiszem ezt nemsokára kiderítjük, lévén, hogy nem állok neki mókolni a forró vízzel és teafűvel. Kikapom a hűtőből a palackot, a hónom alá veszem, másik kezembe két tiszta poharat. Vajon kér a bácsi szívószálat? Egy pillanatra zavartan ráhunyorítok a dunsztosüvegben csücsülő műanyag teknősgyilkolókra. Miért ne?
Hamar átcaflatok a motyóval a nappaliba. A férfi a kanapén egy pillanatra ismerős emléket idéz fel. Megtorpanok. Férfi a kanapén...szemem sarkába ekkor kúszik be a ragacsosra száradt színes pocsolya az üvegdarabokkal. Ettől a hirtelen felfedezéstől úgy meglepődöm, hogy a következő lépésemmel saját magamat gáncsolom ki.
Botladozva érek az asztalhoz és szabályosan levágom a lapjára a poharakat mint pultos a sört. Az ital közben kicsúszik hónom alól, lábam előtt landol a kopott szőnyegen.
- Oh egek kicsit szétszórt vagyok mostanában - megtartani a naiv, édes hangocskát miközben nyolc sornyi káromkodás fut végig az agyamban nem könnyű mutatvány, pláne nem ébredés után, por előtt.
Még egy utolsó pillantást vetek a száradt tócsára, aztán a sárga szívószálas poharakba kiöntöm az italt. Remélem Abe bá' nem legillimentor, mert ha rájön, hogy az ő Vattai-sanja mit művelt azon a kanapén amin épp csücsükél egy kedves, Brit úriember-sannal pár napja...hát...nem biztos, hogy ott maradna.
- Én...hát... minden rendben, a szomszédok hoznak enni nekem - nagyon random válasz. Az a profi, józan Júlia akinek mindig tökéletes, diplomatikus válasza volt, épp fingom nincs hol van, hogy őszinte legyek, pedig valahol itt kellene lennie a fene egye már meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849532#post849532][b]Vattai Júlia - 2022.07.20. 01:16[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Az ölelése meleg és jóleső. Gyengéden simogatja hátamat, bár az se számítana, ha csak állna mereven, úgy is a világ legtökéletesebb pontjának tartanám ebben a pillanatban. Sőt ő maga a világ minden melegségével és otthonosságával. A ház ami óv, a nap, ami hevít, a rum ami a szomjamat oltja. Az élet innen ered és ide fut be. A könnyeimnek nem tudok gátat szabni, pedig gyötör enyhe bűntudat a lány lassan átázott pólóját illetően. Mégsem tudok leállni, elengedni, hátrébb lépni, mert félek, hogy a végén újra a sötétségbe veszek. Alig három perce menekültem, ne, még ne kelljen visszamennem oda.
A hagyaték szó zökkent ki. Meglepetten pillantok fel rá elengedve.
- Hagyatékom? - megtörölgetem könyökömmel szemeimet - mármint anyám ruháira gondolsz? - kérdezek rá értetlenkedve. Nincs más amit rám hagyott volna. Semmi értékes, semmi boldogságot hordozó motyó, csak a mindennapi élethez való ketyerék és nyenyerék.
Azért bizonytalanul követem, halvány mosollyal az ajkamon. Hogy a francba tudok ilyet csinálni egy olyan személlyel, akit ennyire felszínesen ismerek? Talán csak az érzés belül, hogy ugyanolyan mint én, vagy csak kicsivel vagyok romlottabb nála idézi elő ezt bennem.
- Ugye? Még egy légkondi vagy valami varázslófasz és totálisan élhető, meg mondjuk egy teljes bútorcsere és inge-angos lakásdizájnlás - mutatok körbe behúzva magam mögött az ajtót.
- Kérsz valamit nni? Vagy rendeljünk hamit? Pécsről szállítanak pizzát is meg gyrost is csak sokat kell várni - nem emlékszem utoljára mikor ettem, de hirtelen egy egész lovat be tudnék falni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=849624#post849624][b]Vattai Júlia - 2022.07.21. 22:31[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=851873#post851873][b]Vattai Júlia - 2022.08.28. 20:17[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Bűvölöm a kis tégelyt, miközben Leilát hallgatom. Annyira egyszerűnek hangzik. Bekapni egyet aztán szórakozni és átrámolni a házat. Különben is egyszeri alkalom lenne nem? Csak ma, csak most, csak egyet. Holnaptól meg kitalálok valami mást. Nagyot nyelek és végül elveszem Leilátol a tégelyt és kiszedek egy kis izét belőle.
- De csak most - szögezem le, bár kétes, hogy magamnak vagy a mellettem ülő lánynak mondom. Talán kicsit mind a kettőnknek.
- Nem fogok visszaszokni, egyszeri alkalom lesz. Képes vagyok irányítani - folytatom, miközben előre dőlve az asztalról felveszem a poharam és leküldöm vele a pirulát.
- Mennyi idő még hat? - kérdezem visszasüllyedve a kanapéba. Hah, milyen kényelmes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=852036#post852036][b]Vattai Júlia - 2022.08.31. 23:26[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Bólintok Leilán, mintha ezzel ő is biztatni akarna, igen hallom a hangján a három szó mögötti, hosszabb, mélyebb jelentést, Képes leszel Júlia nem visszaszökni, rajtam nem múlik, támogatni foglak. Ilyen egy igazi barát, egy tökéletes, együttérző, támogató barát.
Beveszem a tablettát és a hatás tényleg gyors. Az egész olyan mintha hirtelen a rohadt gravitáció visszavonulót fújna és minden mozdulat pihe puha volna. Nem nehéz felemelni semmimet, sőt, kifejezetten kellemesen magától fel is csúszik, ha nagyobb mozdulatot teszek. A fények világosabbak lesznek, a szoba megtelik melegséggel. Az ablakon beszúródó redőzött sugarakban látni lehet, ahogy táncolnak a por pillék, csillogó, késő nyári hóesésnek hat a jelenés.
- A muterem motyója? Hm, merre is, ja igen a szobájában. Gyere, mutatom - felállok, vagy inkább röppenek, érzem, hogy kicsit lebegek mielőtt talpam a talajra érkezne. Tökre mintha tündér lennék.
Elindulok, bízva abban, hogy Leila majd követ. A rövidke folysó végén van a szülői háló, amit apám eltávozása óta csak anyám használt. Belépve az ő illata csak meg intenzíven. Keserű, nyers illat, ami a fertőtlenítők és gyógyszerek gennyes elegye. Ha felpattintottam a drogot amíg élt, akkor néhány órára más lett itt az illat. Édes, mézes, kellemes, aztán újra ez a vacak. Most már azt hiszem örökre ez is marad.
- Ez az ő illata, érzed? Keserű, akárcsak ő maga - suttogom, beljebb lépve. Egy hosszú, nagy falat elnyelő szekrény, francia ágy, két éjjeliszekrény. A másik falon kicsi könyvespolc, bár fogadok soha nem volt belőle kivéve egy könyv sem, amellett...
- Az íróasztal. Ez még apámé volt, soha sem lett megbolygatva. - már felnőtt vagyok, van egy házam és árva is mellesleg. Mégis ahogy ott álltam a bútor mellett, éreztem a szigorú tekinteteket és hallottam a tiltást. Ehhez hozzá ne merj érni Júlia mert egyenként töröm el az ujjaidat, megértetted?. Nagyot nyelek, hátrálva egy lépést. Riasztó ennyire élethűen hallani a szavakat apám hangján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853874#post853874][b]Vattai Júlia - 2022.10.04. 23:13[/b][/url]

Will|
| 3/6 |
______________________________________________________

Fekszem az ágyban totál meztelenül és a plafont böngészem. Az a kis repedés öregebb mint én. Mióta az eszemet tudom ott van és lényegében minden más is ami a szoba berendezését illeti. Tizennégy éves voltam amikor elmentem és azóta itt semmi nem lett változtatva. Én nem aludtam itt anyám haláláig, az anyát ápoló nő meg néhanap áthúzta az ágyneműt azt csók a családnak. Így a régi emlékek beágyazódtak a tárgyakba, szagként ott lebegnek a fejünk felett és mumusként várják, hogy elkapják lábunkat az ágy alatt.
Szusszanva fordulok oldalra, hogy a lerúgott unikornisos takarót felvegyem a földről amikor megpillantok félig az ágy alól kikandikálva egy terhességi tesztet. Oh, hát ez az első együttlétem után vettem. Egy házibuliban volt, akkor lehettem másodjára vagy harmadjára részeg és egy vadidegen fürdőkádban csináltuk tök szárazon. Elvigyorodom az emlékre. A tizenhárom éves énem elég laza volt.
Aztán visszahúzom a takarót az ágyra és közben elgondolkodom Will kérdésén.
- A gyász elég komoly dolog, másodjára veszítette el a gyerekét, nyilván kivan - vonom meg a vállamat gondosan betakarva a lábamat, meg dobok egy kicsit a férfi lábára is hátha fázik.
- Kár, hogy nem akar táncolgatni velünk vagy ilyesmi, sohasem voltunk még hármasban sehol - sóhajtok fel hátradőlve újfent a repedést keresve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853970#post853970][b]Vattai Júlia - 2022.10.07. 20:48[/b][/url]

Will|
| 3/6 |
______________________________________________________

A felvetésre csak megvonom a vállamat. Ehhez túl részeg vagyok már, hogy azon agyaljak mi volt akkor, meg mi volt most. Helyette csak a takarót igazgatom.
- Te már túltetted magad rajta akkor? - vonom össze a szemöldökömet, miközben egy foltot nézegetek a takarón. Valószínűleg Willnek sikerült beledobnia a temperába, amit idefelé jövet rúgott fel valamelyikünk. Mindegy, amúgy is ki kéne már dobni ezt a sok szart.
A hirtelen odafordulásra én is oda pillantok. A formabontó ötlet után féltem, hogy már megint valami hülye, szokatlan dugós pózt vagy helyszínt talált ki, de végül egészen értelmes dolgot nyög ki.
- Mint egy hármas randi? - ülök fel lelkesen ezzel a gondosan terített unikornisos szar orra jól beredőződik. Ilyen képpel már horrorfilmekbe is könnyen becastingolhatnák ezt a dogot.
- Vigyük el egy hármas randiraa! Igen! Szépen kisminkeljük és felöltöztetjük és és megcsinálom a haját is! - totálisan felhipeolva kezdem el sorolni a dolgokat, míg fel nem tűnik, hogy a gyomrom úgy felkavarodott, hogy menten odaokádok.
- Várj, kell egy wc szünet - nem baj, legalább hopponálás közbe kevesebb lesz az esély a rókára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=853974#post853974][b]Vattai Júlia - 2022.10.07. 21:07[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Ahogy ott állok anyáék hálójában és azt bámulom, hogyan dobálja Leila ki egyenként azokat a nyomorult göncöket elfog a vigyorgás. Ez annyira rossznak tűnik, hogy komisz kölyöknek érzem magam tőle. Csatlakoznék hozzá, hogy az összes polcról, minden porral és molylepke tetemmel együtt kiröppentsük a ruhákat a padlóra, mikor tekintetem az íróasztalra siklik.
Ez már sokkal rémisztőbb. Anyám cuccaival szórakozni egy dolog, apáméval egészen más.
Leila sokkal bátrabb, ő képes hozzáérni a fogantyúhoz. Reszketeg ámulattal nézem a nekifeszült próbálkozást. Nemsemmi lány. Igazi erős nő. Csillog a tekintetem, ahogy néhány könnycsepp legördül arcomon. Ezt az utolsó előtt pillanatba értetlenül törlöm le immár államról. Mi a fasz? Ezt most miért.
A kérdés zökkent ki.
- Mi? Oh. Ne, várj a pálcám - elkezdem keresni, a zsebeimben, az övemnél, aztán a hajamba. Egy nyúzott kontyot tart épp össze, így amint kihúzom a gubancos fészek a pofámba zuhan. Puffogok kicsit, hátra vetve a loboncot.
- Alohomora! - és a nyomorult, töketlen mugli zár azonnal kattan.
- Ezek papírok? - még mindig nem merek hozzáérni, így csak úgy odahajolva belelesek a résnyire nyílt lyukon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854392#post854392][b]Vattai Júlia - 2022.10.16. 19:59[/b][/url]

Adél
Rózsafa, éjek évadján| 1/6
______________________________________________________

A kanapén fekszek, órák óta mély álomban. A por amit még kora este vettem be totálisan kiütött. Ritkán hat ennyire intenzíven. Nem tudom pontosan mi idézi elő, talán az üres gyomor volt a ludas ami miatt így könnyebben szívódott fel. Akármi is okozta, a csörgésekre először meg se moccanok. Csak úgy a harmadik- negyedik irritáló csipogásra kapok fejemhez, hogy megdörzsöljem arcomat. Egy adag hajat is belekenve. Még pár csörgés és elér az agyamig az információ, aztán lassan dekódolja. Egy telefon csörög. Valahol alattam a remegésből kiindulva.
- Mi a fasz... - motyogom magam alá nyúlva. Addig tapogatózom ujjaimmal, amíg meg nem érintem. Onnan már egész könnyen kihúzom és megtalálva a kis zöld telefont a képernyőn fel is veszem.
- Háló?... - semmi beszéd, egyedül a zokogás. Mi van? Értetlenül hallgatom egy darabig. A szoba sötétbe borult, a félig behúzott függöny mögül az utcai lámpák sárga fénye világít be. Minden mozdulatlan és dermedt. Mintha az idő is megállt volna, és én is belefagynék vele együtt. Csak a zokogás állandó és létező.
- K-ki sír? Leila? - töröm meg a rám telepedett csendet rekedt, bizonytalan hangomon. Miért hívna Leila? Sohasem hívott még. Más barátnőm viszont nemigen akad aki pont engem hívna ha baj van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854395#post854395][b]Vattai Júlia - 2022.10.16. 20:40[/b][/url]

Adél
Rózsafa, éjek évadján| 1/6
______________________________________________________

A zokogó végre kinyög pár szót, de alig érthetően. Mégis amint elhangzik a név, már talpon vagyok. Will. Willt bevitték.
- Otthonról hívsz Adél? - kérdezek rá azonnal, közben épp átesek az asztalon.
- Figyelj kislány, nem lesz semmi baj, mindjárt ott vagyok - próbálok olyan hangot megütni ami nyugtató, de ebben a szituációban nem nagyon megy, felrángatok egy farmernadrágot és egy pulcsit, aztán zokniban, kócos hajjal már rohanok is a kandallóhoz, remélve, hogy addigra megerősíti hol van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854719#post854719][b]Vattai Júlia - 2022.10.19. 21:04[/b][/url]

Leila
Feketében| Goodbye Mommy
______________________________________________________

Kíváncsi vagyok milyen lapok azok. Valószínűleg a legtöbb csak egyszerű a hivatalból származó érdektelen hülyeségek voltak. Mégis azzal, hogy elzárta őket a világ elől érdekessé tette.
- A kezem? - azért odanyújtom neki. Viszont ahogy odahúzza a páni félelem tör rám. Apám cuccához érek. Rémült macska módjára kikerekedett szemekkel meredek az ujjaim alatti papírokra.
A kis monológja akár még biztató is lehetett volna, ha nem jut eszembe azonnal, hogy nem tudom, meghalt-e. Amikor elment, akkor még határozottan élt. Azóta eltelt nyolc év. Bármi történhetett vele, de megeshet, hogy semmi halálos.
Valahogy alig érzékelem, hogy elment, a beszariság még mindig éppen totálisan lefoglal. Kell pár pillanat, hogy végül elvegyem a kezemet és megbizonyosodjak róla, nem történt vele semmi rossz. Apám se termett itt, hogy nyakon vágjon, ezt egész jól Megúsztam.
A sodrófa meglep. Az még inkább, hogy nem rétest akar nyújtani vele. Na jó, az annyira nem, sohasem tudnám elképzelni, hogy rétest nyújt vele. Nagyot nyelek.
- Biztos jó ötlet ez? - ráncolom a homlokomat. Bá végül is nem történt az előbb se semmi rossz. Talán, talán megtehetem. Amúgy is ócska darab. Gyengéden megkoppintom a felületét behúzva a nyakamat. Semmi ellenállás.
- Na jó, csináljunk belőle gyújtóst - vigyorodom el és esek neki, a pirula okozta óriási lelkesedéssel. A pizza várhat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854829#post854829][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:29[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Sohasem voltam még börtönben, bár több okom lenne idebenn ülni mint Willnek, ironikus, hogy mégis látogatóként lépem át a küszöbét.  Hidegvér és nyugalom jellemez, bár tényleg elfog a kényszer, hogy átnyálazni mindent meg alaposabban végignézzek, kérdezgessek, ez mire jó, az hogy működik, de csak elküldenének a picsába, mint Várnaiék. Ráadásul Willt se kéne megváratni mellékesen.
Előbb érkezek, mint ő. Így helyet foglalok és felmérem a termet. Valahogy a mugli filmeken cseperedve egészen másra számítottam. Sötétség, rácsok, szar szag. Ez meg itt egy tök kulturált terem, sok paddal és székkel. Csak az elcseszett sárga kezeslábasok rondítanak a képbe.
Nem telik el öt perc Will bejön. Halvány mosoly jelenik meg ajkamon, ki gondolta volna, hogy ez a nyomi a végén hiányozni fog.
-Szarul festesz Krise - jegyzem meg lágy hangon - Ez a sárga határozottan nem a te színed.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854833#post854833][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:35[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Halkan felnevetek. Legalább a humora még a régi szar. Azután elkomorodik arcom.
- Figyelj Will, én most nem a hitvesi látogatás miatt vagyok itt vagy bármi hasonló szentimentális szar miatt, - szögezem le, közben óvatosan jobbra nézek aztán balra. -csak azt akarom mondani, hogy a letartóztatásod utáni estén a házban elég nagy buli volt, vágod nem?
Nem igazán figyelnek minket az őrök kigúvadt szemekkel és hallócsövekkel mégis butaság lenne csak úgy kimondani. Remélem, hogy az előző utalás után a virágnyelven közölt infomációk könnyen kódolhatóak lesznek.
- Amikor jött a két kertész, hogy megnézzék a hátsó kertet, a levélgereblyézés előtt felszedtem néhány különlegesebb levelet - közlöm vele, nagyon remélve, hogy levágja a szituációt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854836#post854836][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:38[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Gondolhattam volna igazán, hogy nem lesz könnyű dolgom. Összepréseltem a számat, csak, hogy megelőzzek egy látványos sóhajt.
- Aznap volt egy házibuli, igazi házat feje tetejére állító buli, szinte mondhatni úgy is hivatalos volt a fergetegessége - minden szót lassan mondok el, kihangsúlyozva a sok ház szót, meg a hivatalosat is, remélve, hogy így már csak leesik neki, miről pofázott az a nyomorult ügyvédje.
- A kertben voltak levelek. Csontfehér és hamufekete levelek. Érted? - reménykedem benne, hogy leesik neki. A Csontok, a hamvak már így is aggasztóan konkrét utalások voltak. Ajkamba haraptam és úgy néztem a férfit mint akitól a megváltást várom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854838#post854838][b]Vattai Júlia - 2022.10.20. 23:54[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Megint nem veszi a lapot. Látom az értetlen fején, hogy odabenn totális kékhalált kapott. Már a következő magyarázaton gondolkodok, mikor előre hajol. Na most vagy le fog baszni, hogy nélküle buliztunk vagy megfejtette a gazos nyelvet.
bármit is láttál, felejtsd el. Ezt valószínűleg ő sem gondolhatja komolyan, hogy megteszem. De azét felemelem a kezemet és megmutatom neki.
- Attól fogsz esetleg igent hallani akin rajta az a nyomorult gyűrű. Én a másik nő vagyok - emlékeztetem, flegmán felvont szemöldökkel.
- Egy német tulipánfa az előkertbe? Kész csoda, hogy nem volt kivilágítva. Mi a faszért volt egyáltalán a kertedben olyan? - mert a többi még csak-csak. Még esetleg, bár a koponyák sem az esetleg tartományba vannak. Viszont az a dokumentum, azokkal a képekkel.
- Ilyesmivel szórakozol szabadidődben? Ilyesmire tanított a nagyapád? - még most sem tudom, hogy bűnös vagy ártatlan. Adéllal ellentétben én tényleg nem tudom eldönteni. Mindkettőt kinézném Willből. Mindkettőre képes lenne jó indokkal. Ölni és élni hagyni is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854910#post854910][b]Vattai Júlia - 2022.10.21. 22:24[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Felvonom a szemöldökömet. Kutatásokhoz akarta felhasználni? Vagyis megismételni? Tovább tanulmányozni az elgennyesedett sebű csemetéket? Az arcomon is látszik ahogy elsápadok, miközben fejben egészen csúnya vonalat vesz fel a magyarázat.
Aztán megnyalom ajkam szélét és megrázom a fejemet. Ez most nem annak a helye Júlia. A látogatás ideje véges.
-Nem játszottál el a gondolattal? - kérdezek a válasz helyett vissza, majd mielőtt, válaszolna megállítom a kezemmel - de az nem most volt, nem ilyen állapotba és nem hiszem, hogy ennyire balfasz lennél ha mégis megtennéd. Nem azért jöttem, hogy tanúbizonyságot szerezzek arról mit tettél vagy nem tettél, csak ha kijössz azt hiszem kicsit el kéne beszélgetnünk arról, mit tennél - mert tudni akarok a kísérletekről amikhez olyan gyerekek kellenek. Romlott vagyok erkölcsileg, de nem egy lélek nélküli szörnyeteg, hogy bármit lenyeljek vagy elfordítsam a fejemet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=854917#post854917][b]Vattai Júlia - 2022.10.21. 23:15[/b][/url]

William
 a Zengőbarlang Mecseki Fegyintézet
______________________________________________________

Csak a fejemet ingatom enyhén, hátra dőlve a székben. Nem akarok itt nagy gesztusokat csapni az őrök miatt.
- Pont ez az. Már nem tudom mit tennél kutatás címszó alatt. Azok után nem. - halkan beszélek. Azok a képek még mindig élénken élnek a szemeim előtt. Túl élénken.
- De ez tényleg nem benti téma. Majd ha kijöttél egy rum mellett átbeszéljük. Merthogy kijössz. Kiszedünk innen. A feleséged legalábbis nagyon eltökélt. Kis buzgó törpe - vigyorodom el keserűen. Tényleg meglepően aktív, pedig ő sokkal többet vesztett és veszthet ha tovább kutakodik.