Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846679#post846679][b]Layla Robillard - 2022.05.23. 23:08[/b][/url]

A zöldségek között válogat, amíg Lafayette önfeledten magyaráz neki olyan nyarakról és élményekről, melyek az ő életéből kimaradtak. Nem arról van szó, hogy soha nem utaztak el a szüleivel, éppen csak minden országban más és más az üdülési szokás, a kikapcsolódási lehetőség, így Layla-t természetesen leköti a fiú minden szava.
- Remélem, hogy lesz velem legalább még egy éhes száj, aki kisegít, ha bajba kerülnék - mosollyal arcán, ám visszafojtott nevetéssel felel, amikor végre befejezi a vöröshagymák válogatását. A krumpli már a kosárban tornyosul, ahogyan az olyan alapzöldségek is, mint a paradicsom, paprika vagy uborka. Azt is megkapták feladatként, hogy szerezzenek gyümölcsöt, mert tortát szeretnének majd sütni a gyerekeknek.
- Én köszönöm, hogy hívtál - arcán enyhe pír jelenik meg, zavarában egy tincset füle mögé tűr. Nem nagyon kellene itt lennie, a versenyszezon tombol, egy edzés kihagyása pedig akár a dobogós helyről való lecsúszással is járhat, mégis... Amikor a levitás feldobta, hogy nincs-e kedve vele tartani, csak az járt a fejében, hogy engedjék el, legyen bárhogy. Mert bizony igyekszik ám tagadni, leginkább maga előtt, hogy odavan a másikért, de egyre nehezebb dolga van, főleg mikor a szíve épp összevissza kalimpál. - Szerintem várjuk meg, hogy mi sül ki a mai napból. Esetleg este játsszunk velük valami olyat, amitől biztosan kifáradnak és nem lesz erejük rosszalkodni este - von vállat, s már tudja jól, hogy fogócskáztatni, bújócskáztatni fogja őket, ha rajta múlik. Amikor eljön a takarodó ideje, másra sem vágynak majd, csakhogy a navinés lekapcsolja végre a lámpát és alhassanak.
- Mondd csak, mi jók leszünk este vagy rosszak?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846695#post846695][b]Layla Robillard - 2022.05.24. 09:10[/b][/url]

Nem bírja megállni, hogy el ne nevesse magát, majd szemtelenül végigméri a levitást, hogy aztán még szemtelenebbül szóra nyissa száját. - Valóban. Most, hogy mondod, tényleg szemmel látható a hasonlóság - alsó ajkába harap, nehogy újra utat engedjen édes kacajának. Hiába csipkelődik, nem lehet rá haragudni, ez pedig tökéletes, ámde sohasem szánt szándékkal használt fegyver a kezében.
- Nem - vállat vonva füllent, mert azért ez így nem igaz, viszont semmiképp sem szeretné, ha a fiúnak lelkiismeret furdalása lenne. Layla döntött úgy, hogy kihagyja az edzéseit ebben a pár napban, tudja, hogy ez mivel járhat. Eredménytelenséggel, sérüléssel, a befektetett kemény munka sutba vágásával. Senki sem gondolná, mennyit jelent akár csak pár nap is egy sportoló életében. Maradjunk annyiban, hogy sokkal többet, mint hinnénk. - Nem megkínozni akarjuk őket, hanem levezetni a felesleges energiáikat. Szerinted a felügyelők engednék, hogy rabszolgamunkába sorvasszuk őket? - szinte már rosszallóan reagál, legalábbis azt lehetne hinni, ha nem görbülnének felfelé ajkai. Ebből azért Lafayette is sejtheti, hogy közel sem olyan szigorú a navinés, mint amilyennek hirtelen mutatja magát.
A hagymákat a kosárba teszi, majd egy újabb zacskóba almát kezd válogatni. Ezt a pillanatot választja, hogy olyan kérdést tegyen fel, amellyel talán még magát is zavarba hozná, ha hagyná, ám partnere nem tétlenkedik. Szinte azonnal megérzi a fiú testéből áradó melegséget, ahogy háta hozzá-hozzáér a mellkasához, miközben karjai, ha nem is szigorúan vett értelemben, de körülölelik. Arca egy pillanat alatt változik pipacspirossá, ha pedig egy kardiológus kéznél lenne, minden kétséget kizáróan szívritmuszavart állapítana meg nála. Most mit csináljak? Finoman nedvesíti meg ajkait, mielőtt az alsóra ráharapna, s minden erejével az almákra próbál koncentrálni. Ki tudja, talán Lafayette is hallja szíve dörömbölését?
- Csak... tudott, hogy rellonos vér csörgedezik az ereidben, biztos szeretnél takarodó után lófrálni, gondoltam... talán... - megköszörüli torkát, mielőtt folytatná, a kiválasztott gyümölcsöt pedig annyira szorítja, hogy tán szét is roppantja vékony ujjaival. - ... vigyázok, nehogy bajba kerülj, tudod.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846802#post846802][b]Layla Robillard - 2022.05.25. 20:41[/b][/url]

Nevetve biccent egyet, hiszen nyilván csak cukkolni akarja a fiút. Ha elég merész lenne, odanyúlna, hogy pólón keresztül összecsippentse ujjaival azt a kis bőrt, ami még a legsziklakeményebb hason is megtalálható, de mondjuk ki: ehhez túl nyuszi.
- Az élet és a tao bensőséges útjairól - kifejezéstelen arccal, szinte már lenyűgözetlenül ismétli meg Lafayette szavait, hogy aztán megcsóválja a fejét. Mit mondhatna? - Lehet nekünk sem ártana egy kúttúra, ha ilyen jótékony hatásai vannak - nocsak, még a végén némi iróniát vélhetünk felfedezni a lány szavaiban! Hallatlan! Mindenesetre azzal, hogy kamaszodásának véget kellett volna érnie, de tulajdonképpen még csak most kezdődik, elérkezett az az idő, amikor bontogatja resting bitch szárnyait. Mi tagadás, remek próbálkozás, csak abban reménykedhet, hogy a levitás nem veszi magára. Nem mintha nem lenne ő is kamasz...
Különben sincs idő azzal foglalkozni, vajon túlságosan flegma volt-e, elvégre vészesen közel kerülnek egymáshoz, amitől Layla minden gondolata egy szempillantás alatt elillan, ki tudja hova. Ezen az sem segít, hogy ismételten butaságokat fecseg összevissza, amely remek táptalajt biztosít Lafayette számára, már ami a cukkolást illeti. - Nem ítélkeztem, csak eszembe jutott? - a mondatvégi kérdő hangsúly arra enged következtetni, hogy zavara olyan csúcspontot ért el, amit ritkán szokott. Na most aztán elégedett lehet a fiú, navinésünk teljesen és totálisan az érzelmek keltette viharban igyekszik túlélni azokat a pillanatokat, amiket az elmúlt másodpercekben maguk mögött tudhatnak. - Elviszel este kirándulni? - ettől egy villanás alatt pörög fel, olyannyira, hogy abba is hagyja a válogatást és teljes testével a levitás felé fordul. Mi is jelképezhetné jobban, hogy minden figyelme az övé?
- A lány, aki tetszik - mint mindig, amikor Lafi ezt csinálja, Layla most is morcossá válik és durcásan fordul a gyümölcsök felé, miközben orra alatt olyasmit mormol, hogy "azt hittem, én tetszem neked". Nem biztos, hogy a másik ki tudja venni ezeket az alig formált, dörmögő szavakat, de ha csak a felét is érti, már aszaltra szívhatja vele Layla vérét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846893#post846893][b]Layla Robillard - 2022.05.28. 12:33[/b][/url]

- Talán puhánynak tartasz? Fogadjunk, hogy több vizet tudnék elcipelni, mint Te - szemében a kompetitivitás fénye csillan, s bár tudja jól, hogy Lafayette erejével nem veheti fel a versenyt, tulajdonképpen élvezné, ha kipróbálnák, a sok edzés mit ad. Vajon birokra kelhet az ellenkező nem teljesítményével? Érdekes kérdés és valószínűleg sohasem tudják meg, de eljátszani a gondolattal nem tilos. - Te levitás vagy - ez amolyan védekezés szeretne lenni, mintha csak azt mondaná, "te más vagy, mint a többi", esetleg "te sohasem lennél velem gonosz". Akármelyiket is nézzük, hízelgő és aranyos, újabb indok arra, hogy lehetetlen legyen haragudni a lányra, főleg úgy, hogy az arcán enyhe pír jelenik meg.
A kérdésre automatikusan visszakérdezne: te most randira hívsz? De persze ehhez nincs mersze, így csak teljesen eredménytelenül leplezve mosolyát fordul a fiú felé. - Nagyon szívesen, ha elviszel - ekkor már megengedi magának, hogy ajkai felfelé görbüljenek, gyomrában pedig, ki tudja micsoda, de tótágast jár. A pillangók olyan elánnal csapkodják színes, szerelmes szárnyaikat, hogy szinte már átrendezik belső szerveit, de egy cseppet sem bánja. Egyetlen új, izgalmas élményre sem tud úgy tekinteni, mint amit sajnálnia kellene. Korábban szerzett traumái sok mindenben korlátozzák, azon a fázison azonban már túllépett, amikor nem képes érezni. Hogy fél-e? Nagyon is fél, de ez nem is meglepő, ahhoz viszont, hogy legyőzze démonait, muszáj bátornak lennie és ismét bíznia. Apró lépésekben haladni, óvatosan szeretni és szeretve lenni, csak egy esélyt adni - hiszen nem mindenki rossz.
- Igen? - elkerekednek szemei és rémképek jelennek meg előtte. A levitás egy másik lányról áradozik, a selymes hajáról, a csodaszép, hibátlan bőréről, az angyali kacajáról, a gyönyörű, elbűvölő mosolyáról. Elvégre olyan emberekkel van körülvéve, mint La Rosa tanárnő, vagy épp keresztanyja Egerszegi Nina, akinek szépségéről a mai napig pletykák járnak. Layla csak a lány tablóképét látta, illetve valahol, az Edictummal összefüggésben kerültek a kezei közé képek, de leesett az álla. Túl magasan van a mérce ahhoz, hogy Lafayette választása egy olyan szürke kisegérre essen, mint amilyen ő. - Kíváncsi leszek - mosolyt erőltet arcára, de pontosan jól érzi, hogy szavai rémesen hamisan csengenek és talán némi keserűség vegyül bennük. De legalább kiderül, hogy nem szeret és pontot teszünk a dolog végére.

- - - o - - - o - - - o - - - o - - - o - - - o - - -
Becsukja szobájának ajtaját és kioson a találkozóhelyre, amit Lafayette-tel megbeszéltek. Izgatott. A csalódástól való félelem el akarna uralkodni rajta, ő mégsem engedi, mert jelen pillanatban csak arra tud gondolni, hogy tilosban járnak és egy része még mindig reméli, sőt hiszi, hogy valamiféle csoda folytán lehet esélye a levitásnál.
- Vajon nagyon megbüntetnek, ha lebukunk? - beharapja alsó ajkát, úgy pillog fel a fiúra. A csillagos ég és a dagadó hold fénye tükröződik vissza íriszeiben, melyeket egyenesen Lafayette-re szegez. Szeretném, ha szeretnél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=851296#post851296][b]Layla Robillard - 2022.08.18. 19:04[/b][/url]

- Állom a fogadást! - magabiztosan egyezik bele, s ahogy eltelik pár pillanat jön csak rá arra, hogy tulajdonképpen azzal nyer a leginkább, ha veszít. Hiszen akkor Lafayette vele megy majd el a bálba, őt hívja el és vele fog táncolni! Szíve rögvest hevesebben kezd verni, ám mielőtt emiatt elpirulhatna, a levitás újabb zavarba ejtő megjegyzést tesz. Ajkain várakozik a válasz: ez nem jelenti azt, hogy nem adom meg magam azonnal, hogy felfalhass. Még ő is meglepődik, micsoda rosszéletű lány lett belőle, ám nem segíthet sem magán, sem a helyzeten. A szíve irányít, ő pedig hosszú idő óta először hagyja.

- - - o - - - o - - - o - - - o - - - o - - - o - - -
Az adrenalin elnyomja érzékeit, nem is gondolkodik el azon, hogy épp csak összekulcsolták ujjaikat, hiszen legalább annyira viszonozza az érintést, mint amennyire magabiztosan kapja. Követi Lafayette-et és kérésének megfelelően az orra elé is néz, nem csak az előtte haladó barna fürtös fejet figyeli. - Nem hagyom, hogy magadra vállald, én is akartam. A büntetőmunka úgyis uncsi egyedül, csináljuk együtt - sohasem büntették még meg, bizony, még annál a folyosói incidensnél sem, amikor a páncélokat... Ne, inkább bele se menjünk, mert az emlékek hatására Layla elsüllyed szégyenében, én meg belehalok a nevetésbe. Csendben követi a levitást, egészen addig, míg elég messze nem érnek a tábortól, hogy már ne hallhassák meg őket.
- Hát... Ha lenne sem hiszem, hogy rendezne, de nincs - felvillan előtte Nathaniel arca, a képek egy szempillantás alatt rohamozzák meg, ő azonban tudatosan igyekszik kiűzni magából a démont, csupán a kellemesen langyos nyári éjszaka ellenére megjelenő libabőrök árulkodnak arról, hogy valami lidérces emlék rohamozta meg. - Különben is, ha a barátom nem vinne el csillaglesre, hanem hagyná, hogy más vigyen, meg is érdemelné - cinkosan elmosolyodik és Lafayette-re pillant. Ez azért nagyon huncut kijelentés, főleg úgy, hogy a navinés végképp nem az a típus, aki megcsalná a párját. De ha a fiú ugrathatja, akkor neki is szabad!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=859110#post859110][b]Layla Robillard - 2023.02.01. 21:57[/b][/url]

Nem tudta, csak remélte, hogy amikor ma este kijönnek, akkor fény derül arra, tetszik-e Lafayette-nek, hiszen az nyilvánvaló, hogy ő maga igencsak erős vonzalmat érez a másik iránt. Az ujjaira fonódó ujjak biztonságérzetet nyújtanak, s tudatosan igyekszik mélyre nyomni a fel-felgennyedző emlékeket: hogy érezte már ezt, hitte már, hogy nem eshet baja. Viszont a levitás sohasem mutatott még csak hasonló jegyeket sem, mint Nate. Nem érzi azt az erős birtoklási vágyat, a mindent szétmaró féltékenységet, mely végül mindkettejüket elpusztítaná. Ha jobban belegondol voltak intőjelek, most azonban nincsenek, csupán a múlt kísértete jár öles léptekkel a sarkában.
Ahogy megállnak és szembe kerülnek egymással, ösztönösen néz fel a fiúra, feje kissé hátrabiccen, hogy tekintete összekapcsolódhasson a nála magasabban lévő íriszekkel. Arcán finom pír játszik, bár a sötétben nem valószínű, hogy Lafayette-nek mindez feltűnik.
- Zavarba hozol - lesüti szemét, lángba borul egész teste, ujjai ösztönösen szorítanak rá a másik szintén meleg, óvó kezére. Itt volna az alkalom, hogy végre kimondja érzéseit, de képtelen rá, hiszen nemcsak attól fél, hogy a levitás számára értelmet nyer minden, hanem attól is: önmagának is beismeri. - Különben is, nem vagyok én olyan népszerű, egy menő rellonossal is állhatnál itt, elvégre tök he- - megakad mondandójában, ahogy érzi, most már a sötétben is tisztán kivehetően vöröslik feje. - Hát szóval nem vagy átlagos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=859112#post859112][b]Layla Robillard - 2023.02.01. 23:25[/b][/url]

Akárhogy is, Lafayette-nek nem kellett megerőltetnie magát, amennyiben tűzbe kívánta borítani a lány arcát. A szíve eleve sokkal gyorsabban és rendszertelenebbül vert, mint általában szokott, ezen pedig az olyan kérdések, mint a hogyan lehet még egyedül, melyekből süt az udvarlás, egyszerűen nem tudnak segíteni. De bánja tán, hogy így alakul az estéjük? Szívesen fel is gyullad, ha ez az ára annak, hogy tetszen a fiúnak.
- Inkább csak megismernek a seprűakrobatika miatt és különben is, csak nem azt akarod mondani, hogy erre is felfigyelsz...? Én sose veszem észre - egyértelműen süt hangjából a nyilvánvaló: ehhez tényleg vak, bár nem feltétlenül azért, mert nem képes megérezni, ha figyelik, épp ellenkezőleg. Eldöntötte, hogy nem vesz róla tudomást, így el tudja kerülni, hogy bárki is a közelébe férkőzhessen, persze Lafayette-et kivéve, aki már meg is tette még azelőtt, hogy Layla-nak lett volna lehetősége megelőzni mindezt.
Figyelmesen hallgatja a másikat, szíve már a torkában dobog, hiszen, ha nem is volt egyértelmű elsőre, mire akar kilyukadni a fiú, a végére még neki is leesik. Elmosolyodik és, bár le akar cövekelni, a teste automatikusan mozdul, hogy egy lépéssel közelebb kerüljön a másikhoz, így lecsökkentve a kettejük között lévő távolságot. - Szerintem először mondja el a lánynak, hogy tetszik neki - erősen koncentrál, hogy ezúttal ne kapja el tekintetét és képes legyen tartani a szemkontaktust, zavara ellenére. - Ha a lány... elpirul és mosolyog, vagy nagyon zavarba jön, esetleg... nem is tudom... - szabad kezét megemeli és finoman végigsimít a levitás karján. - ...megérinti, vagy közelebb húzódik, extrém esetben ki is mondja, hogy viszonozza az érzéseket...  Akkor csókolja meg - ahogy az utolsó mondatrészt kiejti a száján már nem bírja tovább és lehajtja fejét. Ha most félreértette Lafayette-et, akkor nagyon csúnyán beég, de ha csak egy szikrányi esély is van arra, hogy ugyanazt érzik, akkor végre tudni akarja. Tudni akarja, milyen a másikhoz bújni, milyen hagyni, hogy ajka ajkára forrassza a szót és milyen érzés ismét bízni. Fél tőle? Soha jobban. De azt mondják, nem az a bátor ember, aki nem fél semmitől, hanem az, aki szembe mer nézni azzal, amitől retteg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860285#post860285][b]Layla Robillard - 2023.03.05. 19:46[/b][/url]

Nem tudja, mire vár egészen pontosan, valószínűleg arra, hogy disney mesébe illő szerelmi vallomást kapjon, s lássunk csodát, ha nem is azt, de valami nagyon szokatlant megkap. Ahogy a francia hadarás elhangzik, szemei elkerekednek. Ebből Lafayette következtethet arra, hogy a lánynak halvány lila, ibolyán túli sugárzása sincs arról, mi történik épp, pedig a valóság csupán annyi, hogy minden szavát tökéletesen érti, elvégre az anyanyelvén érkezett a vallomás. Hirtelen nem bír megszólalni, bár minden porcikája sikít, hogy csináljon valamit, talán ez ösztönzi arra a levitást, hogy folytassa a megkezdett gondolatmenetet, ezúttal angolul.
Alig bírja visszafojtani mosolyát, jelen pillanatban sok száz méterrel jár a föld felett, egyenesen a felhők közé reppenve. Az 'úristenebb' jelző hallatán erősen ráharap alsó ajkára, s bár vére nem serken, ahhoz elég határozott a gesztus, hogy ne nevessen fel. Íriszei most már láthatóan örömmel telve és - kétség sem férhet hozzá, hogy - szerelmesen keresik a sötétben a fiú tekintetét. Soha nem gondolta volna, hogy a nála pár évvel fiatalabb iskolatársával össze fog jönni, de már hosszú ideje tudja azt, amit tagadni próbált mindez idáig.
Válaszolhatna valamit, de úgy érzi, hogy a tettek ezúttal többet mondanak minden szónál. Hogy kezdeményező típus-e? Egy cseppet sem, ám ezúttal, ha már egyszer hang nem hagyja el torkát, valahogy felelnie kell. Kezei végigsimítanak a felkarokon, hogy aztán a nyak köré fonódjanak, majd enyhén lábujjhegyre emelkedik és, hacsak Lafayette nem húzódik el, amiben mer reménykedni, akkor végtelenül esetlenül, de a testét átjáró vággyal és kívánással tapasztja egymásra ajkaikat. Mondanom sem kell, hogy fogalma sincs, hogyan mélyítse el a csókot, mert jelenleg abban sem teljesen biztos, hogy túl fogja élni a pillanatot, következtetvén pulzusszámából, ami infarktusközeli állapotot feltételez. Hallása is tompul, a természet zajai teljesen megszűnnek létezni, csupán szívverését és az ereiben őrültként száguldó vért hallja füleiben dobogni, miközben pontosan jól tudja, hogy arcán enyhe pír játszik. Annyira rég várta már ezt, hogy elmondani sem tudja. Csak egy aprócska pillanatra húzódik el, hogy nyomatékot adjon tetteinek.
- Ennél a vallomásnál már csak az úristenebb, hogy szívesen lennék a barátnőd, te lökött - szenvtelenül felel neki franciául, ezzel a másik tudtára adva, hogy elsőre is mindent értett. Édes, huncut mosoly játszik ajkán, ahogy hagyja, hogy a felismerés eljusson Lafayette tudatáig. Kis gonosz.