Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=714812#post714812][b]Maximillian Liebhart - 2018.02.23. 18:23[/b][/url]

Nem voltak egy méret, még csak nem is hasonlítottak, az eltérésbe belefért volna még valaki, aki a nyakába ül a lánynak. Más kérdés, hogy a férfit ez nem zavarta, mert ha annyira akart valamit, megvolt az izomzata ahhoz, hogy lehajoljon a lányhoz. Még csak nem is volt megerőltető a számára.
- Az majd a nyáron lesz, nem? - kérdezte, mert a saját időpontjaik már nyilvánosságra lettek hozva és Lewy már lelkesen kivette a részét a tiltakozásból.
Max nem akarta megváltoztatni a lányt, de anno azért jött hozzá a nő, mert szerette volna kikapcsolni a képességét. Maxnak sok ideje ment rá, hogy kitalálja a megfelelő formulát. Számításokat és kutatásokat kellett végeznie, nem volt egyszerű, mert Lucához hasonló esetekről nem igazán sikerült feljegyzéseket találnia. Most pedig megitta a lány, anélkül, hogy hezitálva azt kérhette volna, ne tegye.
- Nem hiszem, hogy veled ilyen probléma lenne - mondta végül Max habozva és megvonta kissé a vállát. Nem szokott gondokat okozni a mérgeivel, bármennyire is tűnik úgy, hogy nem. Ő tudja, mit csinál. Luca ráfészkelődött óvatosan, ő pedig hagyta, hogy a lány az övéi közé fűzze az ujjait. Az arcához húzta, a német pedig szélesen elmosolyodott.
- Ez egy jó hír. - Elképzelhetetlenül megkönnyebbült a válasz hallatán, de ezt nem hagyta kiülni az arcára. Mégsem akárki ő, hanem Maximus Liebhart. Az igazi és egyetlen.
A habozó kijelentésre kicsit elhúzta a száját, beköltözött az a gombóc a gyomrába és nem is akart eltűnni onnan. Talán a bűntudat volt az, lehet, hogy más. Szóval kicsit simogatta Rea hátát, mielőtt aprót sóhajtott volna, a fejét a kanapéra ejtve.
- Csak nem tudtam, hogy... hogy te is vagy csak... szóval nehéz lehet eldönteni, mi van magától és mi nem. Gondolom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=715271#post715271][b]Maximillian Liebhart - 2018.02.28. 23:44[/b][/url]

Max egészen el is felejtette, hogy idén lesz a világkupa. Nem mintha őt annyira érintette volna, ott nem volt semmilyen munkaügye, de illett volna elkísérnie Lewyt. Elvégre, ha valami történik, ő felel érte, erről pedig papírja is van.
- Oda amúgy eljöhetnél velem. Mármint a világkupára - jegyezte meg a német, aki jelenleg azt sem tuta, hogy hol lesz tartva. Nem mintha annyira érintette volna a dolog, ezért volt szép a varázslólét. Gyorsan és viszonylag olcsón lehetett utazni.
Kicsiket bólintott, tetszett neki, hogy Luca bízik benne, mert mások nem mindig tették meg ugyanezt. Volt olyan, aki nem is mert tőle elfogadni semmi fogyaszthatót. Ilyen volt például az exfelesége teljes családja hosszú időn keresztül. Pedig tudhatták volna, hogy vannak bőrön keresztül felszívódó mérgek is.
- Hát, én csak reméltem, azt hiszem - mosolyodott el a német, értékelte, hogy Luca őszinte volt vele. Mindketten tudták, hogy nem egyszerű és még csak nem is átlagos a kapcsolatuk, de ezt egyikük sem bánta.
Max nem szeretett az érzéseiről beszélni. Fizikai ember volt, ha valamit érzett, akkor azt kimutatta, de nem feltétlenül szavakkal. Gesztusokkal. Luca is hasonló volt.
- Tudom, hogy próbálod és nekem ez elég is. Bőven elég. Tudod, hogy én is téged... - cirógatta végül Rea haját kicsit, még mindig ölelve a lányt. Szerette, de nem vette a legtöbbször a fáradtságot, hogy hangoztassa, hiszen érezte a másik. Úgy igazán. Annál jobban pedig úgysem mondhatja el. - Szóval azt hiszem, minden rendben van így.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=718161#post718161][b]Maximillian Liebhart - 2018.03.26. 10:26[/b][/url]

Újabban mondhatjuk, hogy Maxnak túl kevés problémája volt, mert olyan dolgok foglalkoztatták, amihez semmi köze nincsen. Mint, hogy Maja gyanúsan viselkedik újabban, vagy hogy mit posztol ő és a többi nő az instagramra. Mert bizony ez a találka azóta érett, hogy a német meglátta Lewy feleségének sütős posztját a folyamban. Rendesen rosszul érezte magát tőle, még a hideg is kirázta, de ez nem olyan téma volt, amit telefonban le lehetne tudni.
Szóval ma, mikor az egyetemi papírok intézésével végzett, az útja nem haza vezetett, hanem a lakása felé, ahol mostanság feltűnően kevés időt töltött. Az udvaron még mindig pár cipő árválkodott, a szomszéd néni, ahogy meglátta őt, berántotta a függönyt, a fiatal lány, aki amúgy mindig megpróbálta elcsavarni a fejét, csak elsietett az ellenkező irányba. Jó volt ez így.
Beütötte a kapukódot, majd a lépcsőházban igyekezett felidézni, hogy Keve lakása melyik is, ez nem tartott sokáig, szóval nem sokkal később már az ajtó előtt állt, kopogni készült. De csak rányitott a kilincsre és lám: az ajtó kinyílt magától. Max bent lerúgta a cipőjét, majd becsukta maga után és próbálta kisilabizálni, merre lehet a fiatalabb, kevés sikerrel. Aztán a víz csobogását hallva kissé összeszűkült tekintettel lépett a helyiségbe.
- Te meg mit csinálsz már megint? - a fürdőben a mély baritonja, ha lehet, még inkább felerősödött, ahogy a kád felé sétált, hogy ott jobban szemügyre vegye az ott pancsikáló görényt. Nem sokat gondolkodott, meg hezitált, mielőtt még megfogott volna egy törölközőt, majd a grabancánál fogva kiemelte volna a láthatóan józanodó srácot onnan. - Beszélnünk kell!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=718221#post718221][b]Maximillian Liebhart - 2018.03.26. 16:40[/b][/url]

Nem tudja már, mikor szánta el magát a cselekvésre, de eljutott eddig a pontig, mikor muszáj volt valamit kezdenie, nem ülhetett tovább ölbe tett kézzel, ameddig Keve tönkreteszi az életét. Mert ugye az egyszer elvált még nem hangzik olyan vészesen, bár Maja már most keresztet vetne. Van, akiknek ez az egy is nagyon soknak tűnik.
Szóval Max a srác érdekében gondolta a cselekedetet, mikor berontott az amúgy tárva nyitva álló lakásba, hogy most elbeszélgessen a fejével. Nem igazán látott rá nyomot, hogy merre lehet a lengyelszármazék, de aztán a hallgatózás közepette sikerült rájönnie, hogy valószínűleg a fürdőben. Legalábbis, a víz folyt.
Kikapta a pancsikoló görényt a kádból, aki amúgy kifejezetten jól érezte magát azzal, hogy ő ott úszkál. A német keze után kapott, de az gyorsabb volt nála, még éppen időben ejtette le hozzá, hogy ne érje el. Kicsit még hátat is fordított, miatta ne érezze magát kínosan a srác.
- Én kérdezem hát! - rázta meg a fejét rosszallóan, mikor hátrapillantott a válla fölött és már tényleg emberi mivoltot öltött a haverja. Nem értette a logikai kapcsot a két dolog közt, így értetlen fejjel meredt Kevére pár pillanatig, mielőtt megrázta volna a fejét.
- Mi?! Dehogy, te jó ég! - Még ő volt felháborodva a feltételezés hallatán. - Nem. De most már tényleg beszélünk kell, hogy tudod-e mit csinálsz, mert az internetes szemeteid alapján nem igazán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=718598#post718598][b]Maximillian Liebhart - 2018.03.28. 22:01[/b][/url]

Keve érzékei bejeleztek, hogy bizony itt nincs minden rendben és nagyon igazuk is volt. Maxi türelmes embernek vallotta magát - mások nem értette egyet vele feltétlenül -, szerette a csapattársait is, de az instagramja újabban nem bűvölte el. Mert egyre többször jöttek vele szembe képek Kevéről, nővel - mindig ugyanazzal -, kommentek, jelölések, közös selfiek. Ez pedig túl volt a tűréshatárán és idejének látta, hogy közbelépjen, mielőtt túl késő lesz.
Luca nem volt terhes és Maxot a gondolat is halálra rémítette, hogy esetleg mégis így lehet. Nem jókor hozta fel Keve a témát, mert az eddig is látványosan feszült Maxi még inkább ingerült lett. Egyik lábáról a másikra állt, néha a göndör tincsek közé túrt.
- Még jó, hogy nem leszek! Mein Gott! - horkant fel hangosan, kissé talán megvetően is. Pár másodperces fáziskéséssel követte az ex-görényt, aki közben éppen öltözködött. Nem, mintha ez zavarta volna Liebhartot, öltözőkben látott már eleget más pasikból is, nem hatotta ez meg.
- Mi bajom nincs?! Neked mi bajod van? - A német már napok óta magán kívül volt, ha szembejöttek az ismerősei posztjai és sajnos nem az örömtől. Nem értette, hogy a lengyel mit csinál és miért éri be valamivel, amit kezd megszokni, ahelyett, hogy inkább keresné tovább azt, amire tényleg vágyik. - Nem is tudom, a Teamen belül két napon belül negyedszerre jött szembe velem a barátosnéd. Mi ez az egész?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=718781#post718781][b]Maximillian Liebhart - 2018.03.30. 01:40[/b][/url]

Max biztos volt benne, hogy ha van olyan közös program, ami levehetné a feleségét a lábáról és munkával kapcsolatos, az a világkupa. Ugyan ott nem készült munkaruhában időt tölteni, de kapott exkluzív ajánlatot jegyekre, mind lengyel, mind német részről és hülye lett volna egy ilyen ajánlatot visszautasítani.
- AZ mindig, csak kevésbé érzékelhető, mikor az ember a levegőben van. - Maxi így látta, minden meccsnek megvolt a maga hangulata, a Krakkóban lévőknek is. Más kérdés, hogy azt csak azóta tudta, mióta kijárt Lucát támogatni.
Tudta, hogy nem egyszerű a lánynak. Persze, nem az élete minden szegletét ismerte, de tudta, hogy ha neki felajánlanák most ezt a képességet, nem élne vele, mert több hátrányát látná, mint előnyét. Néha egészen sajnálta is érte a törpillát, de ezt sosem kötötte volna az orrára, nem akarta megbántani.
- Mert az emberek nagy része a negatívumot, a hátsó szándékot keresi a másikban. Egy ilyen bejelentés után rögtön a legrosszabbat akarják látni. Pedig ha valaki ismer, szerintem egyértelmű, hogy nem tennéd. - Legalábbis, Liebhartnak az volt. Tudta, hogy azzal a súllyal, hogy manipulálsz valakit és ez kihatással van a kapcsolatotokra, nehéz együtt élni és a legtöbb ember nem is tud. Pláne nem Luca.
- Velem még nem rontottál el semmit és szerintem nem is fogsz - simította meg a mutatóujjával Luca arcát finoman, majd viszonozta azt a bizonyos csókot, kicsit közelebb is hajolva. Szerette az ex-czettnert és ezen ne változtathattak olyan apróságok, mint hogy a lánynak mikkel kell együtt élnie. - Lassan fel kéne öltözni, nem?
Kicsit le is eresztett, nem sok késztetést érzett emberek közé menni, de tudta, hogy kell, mert nem tudja megoldani a főzést alapanyagok nélkül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=719179#post719179][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.02. 01:15[/b][/url]

Aki még nem látta Maxot rosszban sántikálni, nem tudhatja, milyen profi tud lenni az ember az élet különböző területein. Ilyen például a méregkeverés, mások hajának ellopása, vagy éppen lakások és számzárak feltörése. Egy kis por a kaputelefonra és cshu, Maxy már ütötte is be a mocskos mancsú néni kapukódját. Igyekezett minél gyorsabban végezni a dolgokkal, nem szerette volna, ha Keve a saját lakásában... találja magát. Mert hogy ide már úgy érkezett, mint egyes lengyelek. Át is vedlett gyorsan, olyan tipikusan laza szerkóba, még a haját is buherálta kicsit, hogy olyan hanyag legyen az összkép. Aztán összeszórta a nő cuccait egy szatyorba és maga után hagyta a lakást, rosszalló grimasszal az arcán.
Utálta, hogy éppen mára kellett rakniuk azt a bizonyos fesztivált. Sok volt az ember és nyomasztónak érezte, amire készült, így igyekezett minél gyorsabban lavírozni a tömegben... főleg, miután meglátta Levendulát és mellette vélhetően a lakótársát. Ő még nem akar meghalni. Neki még dolga van ma!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=719184#post719184][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.02. 05:11[/b][/url]

Keve nem igazán volt abban az értelmi állapotban, hogy ezt a beszélgetést lefolytassa, de Maxot ez nem érdekelte, ő csak le akarta tudni. Zavarta az egész, szíve szerint már fel sem ment a fotós oldalra, pedig egy időben ő is rendszeresen posztolt. Még magáról és Lucáról is, sőt, Pascalról. De újabban más nem jött szembe, mint a barátai, meg az. Legalábbis, épp elégszer történt ez meg, hogy úgy érezze, teljesen jogos a felháborodása.
- Ilyenkor szívem szerint orrba nyomnálak, de nem teszem, mert rendes vagyok. Te meg olyan vagy, mint akinek beütött a kapuzárási pánik! - horkant fel Max. Úgy tudta, a nő látott épp eleget, többet, mint amennyit illene vagy szabad lenne és nem tetszett neki, hogy ennyire kezdett fixnek látszani. Találhatott volna Keve ezerszer jobbat is, miért éri be a selejttel?
Az, hogy a másik látványosan értetlenkedett, még rá is játszva az egészre, nem különösebben nyugtatta le, sőt, ha lehet, még csak tovább forralta a bremerhaveni amúgy is meglehetősen heves vérmérsékletét.
- Persze, hogy hangos vagyok, mert másképp nem is figyelsz! - fakadt ki Max, holott ebben nem volt igaza. Keve akkor is figyelt, csak nem érdekelte a mondanivalója.  Időt akart, csendet és azt, hogy Max békén hagyja, nem csak mára ezzel az egész kapcsolatfóbiájával.
- Mert nincs keresnivalója az ismerősi körömben és ha nem rajtad lóg, nem is lenne ott! De ott van és kiidegel. - Figyelte, ahogyan Keve adja az értetlent, még mutogatott is, ő meg hangosan felsóhajtott, hogy ez nem lesz olyan könnyű szülés mint ő szerette volna. - Arról, hogy meddig marad.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=719250#post719250][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.02. 13:55[/b][/url]

Maxi mint egy kommandós óvakodott, még a fejét is leszedte, hogy ha lehet, minél kevesebb embernek szúrjon szemet. Nem volt kedve magyarázkodni olyan embereknek, akiket mondjuk Keve ismer, de ő nem, így próbálta elkerülni Levendulát is, aki éppen valami padkán állt, mert jóval magasabb volt, mint amilyenre Maxi emlékezett. Nem is figyelt eléggé a lába elé, így sikerült Maja karjai közé futnia, aki azonnal meg is ölelte, gondolva, hogy a haverjához van szerencséje. Már a másikhoz.
- Sziiiia csajszi! Öm, nem, még be kellett ugranom pár cuccomért, amit itt hagytam, de kellenek. Még az anyjuknál vannak, most megyek értük. Talán majd holnap - ingatta meg egy kicsi a fejét, igyekezett olyan Kevés hangnemben beszélni, ami többé kevésbé sikerült is neki. Nem ez volt a feladat nehezebb része, ha már a lakásba is sikerült betörnie, akkor nem Maja fogja kétségbe ejteni. Vagy talán mégis.
- Oda indulok éppen. Nem tudom, nem kérdeztem, de gondolom. Húsvét van. Mi történt meg? - hirtelen kissé megzavarodott, nem tudta, hogy mi lehet olyan borzasztó, hogy Maja még a tömegben is halkabbra fogta a hangját. Kissé hunyorítós, értetlen fejet vágott, olyat, mint amit Keve szokott, ha be van állva és ő a majdnemkapcsolatáról kérdezgette.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=719286#post719286][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.02. 15:12[/b][/url]

Alaposan megszorongatta a lassan már pocisodó exnavinés, kifejezve az örömét, amit Max viszonzott is, még ha furcsa is volt neki. Nem szokott ő senkivel nagyon ölelkezni, Majának is járt a két puszi a találkozóknál, de nem szorongatták agyon egymást. Viszont lebukni sem akart ilyen nagyon hamar, szóval valahogy átmenetet kellett találnia.
- Nem megyek hosszú időre, nem kell a sporttáska - ingatta meg gyorsan a fejét Max, felvésve az okos kis fejébe, hogy lassan meg kéne érdeklődni, mennyi időt is tölt ott Keve, amit neki esetleg úgy ad el, hogy Lengyelországban volt. Mert sporttáskáról mindig elfelejtett valahogy szólni. - De, csak úgy gondoltam, hogy majd visszaugrom velük reggel,mielőtt még hazavinném őket. Annyi időm biztos lesz. Ha nem, majd csinálok.
Maja a szemüvegét feltolva értetlenkedett, amit Max szeretett volna gyorsan lezárni, mielőtt olyasmi kerül szóba, amiről nincs infója, vagy amit nem tud kimagyarázni, miért ezt meg azt mondta.
- Persze, szívesen, majd valamelyik nap beugrom érte, csak szóljál rám, el ne felejtsem! - pillantott körbe Max, mert hát, nem hiányzott hogy összeveszejtse ilyesmin Maját meg Kevét, jobb lesz, ha a lány azt hiszi, be volt állva, vagy ilyesmi és nem rémlik neki. Tudta, hogy úgyis kapni fog, ha ennek egyszer vége.
Aztán Max homlokán az a bizonyos ér elkezdett volna lüktetni, ha éppen nem teljesen más személy bőrében tartózkodik. A kislány apunak hívta Kevét, az a kis görény meg elsumákolta.
- Jaj, nem, dehogy fordult elő. Még csak az hiányzik! Nincs kedvem veszekedni miatta. Lewy is veled van? - nézett körbe látványosan, mint aki még most sem akarja, hogy a lengyel megtudja. Lehet, hogy megfojtja az exnavinést, ha egyszer a keze közé kerül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=719419#post719419][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.02. 20:50[/b][/url]

Maja annyira nem örült a sporttáska hiányának, mert ugye, Maxival ellentétben ő igenis drukkolt azért, hogy összejöjjenek. Tolta a supportot, meg az ábrákat is, már akkor, mikor a többiek még csak legyintettek, hogy majd biztosan elmúlik ez az egész.
- Emlegettetek? Miért? - kúszott fel Maxi szemöldöke, miközben erőst elgondolkozott Keve furcsa hóbortjain, mint a piercingek, meg a tetoválások. Nem értette, hogy miért szerette, már magát a folyamatot, mikor készült, a irkái lényegét már elmagyarázta egyszer a Teamben. De a pc sem jónak sem kényelmesnek nem tűnt, Max nem élte volna.
- Okés, szuper. Baj? Mi gond lenne? Minden király - biccentett egyet, vonva a vállán, de csak lazán. Pont ezért nem akart ő korábban találkozni senkivel az ilyen alkalom során.
- Undi fiúkat? Nem rémlik, de ja... - szusszant fel, mert próbált lenyugodni. Undi fiúk, aha... Majd Keve lesz az apjuk, aha. Szuper, nem is tudta, mi hiányzott még a boldogságához. Addig a pillanatig, míg Maja el nem kezdte keresni a tekintetével Lewyt. Mert hogy itt szíve szerint, nem vallásos létére vetett volna egy keresztet és futásnak ered. - Jaj, nem, nem érek rá, szivi, mennem kell, mert már várnak a gyerekek. Jó legyél, üdvözlöm Lewyt!
Még gyors puszit is nyomott Maja arcára, majd eltűnt a tömegben, méghozzá igen nagy sebességgel. Ha Bojarski ezt megtudja, ki fogja herélni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=720679#post720679][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.16. 01:27[/b][/url]

- Az egod meg túl magas ahhoz, hogy ejtőernyő nélkül leugorj róla. Igen, persze, az a gondom, hogy görényként fürdesz! Nem higiénikus, ezért jöttem. Tele van vele az internet! Ja, várj, nem is azzal van tele... - idegesen fújt egy nagyot a német, egyre jobban kiérződött az akcentusa és nem nagyon tetszett neki, épp csak az ér nem lüktetett a homlokán.
Természetesen nem volt igaza ebben a szituációban, mert a vele szemben ácsorgó, meglehetősen macskajajos gamer nem úgy látta a dolgokat, mint ő. De ezt nem látta volna be. Számára valós veszély volt, hogy ezek együtt maradnak, aztán a nő taccsra vágja érzelmileg az amúgy is labilis Kevét. Max épp nem akart rosszat, a csapaton belül ez így is szokott zajlani, csak nem látta pontosan, mi is a jó, amit akarni kéne helyette.
- Nem is vagyok az anyád. Persze, hogy felkaptam a vizet, meg volt beszélve, ott is voltunk mind, csak te nem, és még csak nem is szóltál előre. Miért jó neked, ha félrerakod a barátságaid amiatt? - az utolsó szót erősen megnyomta, még az ajtó felé is intett, jelezve, kire is gondol egész pontosan, holott mindkettejük számára tökéletesen egyértelmű volt. Max ki volt borulva, nem bírta feldolgozni ezt az egészet és nem állt szándékában végigasszisztálni mindazt, amit a saját életében egyszer már átélt.
- Leszarom kikkel van jóban, felőlem barinősködjön amennyit és akivel akar, ameddig nincs odabiggyesztve az #ohana az összes kép alá! De ott van, pedig rohadtul semmi köze hozzá! - Szinte már fröcsögtek Maxból a szavak, egyszerűen képtelen volt elfogadni, hogy egy ilyen nőt a családja részének kéne tekintsen. - Nem neki kell majd téged összekaparni, ha beüt a szar!
Max aggódott, még ha nem is mondta ki ezt hangosan ezidáig. Egy pillanatra meg is illetődött, épp elég volt hozzá, hogy ellazítsa az izmokat a hátában és felegyenesedjen rendesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=721654#post721654][b]Maximillian Liebhart - 2018.04.28. 21:31[/b][/url]

- Igen, tudom. Már, hogy szereted, azért is javasoltam a dolgot - jegyezte meg Maxi, utólag csatolva a magyarázatot, mert hirtelen nem volt benne biztos, hogy érthető a válasza.
- Tudnál, de nem akarsz. Éppen ez az, ami bizonyítja, hogy nem élsz vissza a képességeddel - világított rá a német diszkréten az általa megállapított véleményre. Mert ugye Luca képessége lehetővé tette volna azt is, hogy megváltoztassa a felé fűzött érzéseket, de nem tette, mert nem akart az emberek bizalmával és sebezhetőségével játszadozni.
- Helyes, majd én is igyekszem megkönnyíteni a dolgodat - bólintott Max egyetértően, ami nagy szó volt tőle. Mind az, hogy osztja valaki véleményét, mind hogy tesz egy kapcsolatért. Nem volt különösebben empatikus lény, de legalább ennek teljes tudatában volt és próbált rajta javítani... az esetek többségében. Kicsit persze még nem tipikus házasok voltak, mert ugye, nem laktak úgy igazán együtt, nem volt egy fix hely. Helyette itt is és ott is időzgettek közösen, ami egyelőre jó megoldásnak tűnt mindkettejük számára. Annak ellenére is, hogy ez az emberek nagy része számára nem szokott hosszú távon működni.
- Hát... este hat előtt oda kéne érni - közölte végül a német, finoman a lány ajkába harapva, a karját annak vékony dereka köré kulcsolva. - Mondhatjuk, hogy van időnk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=724470#post724470][b]Maximillian Liebhart - 2018.05.31. 01:22[/b][/url]

- Persze és Hannah rögtön négyet rendelt belőle, mert a tükörlakás fontos, de most nem erről van szó! - toppantott nagyot Max a lábával, Keve felé fordulva teljes testtel. Nem akart ő fenyegető lenni, de azért szerette volna letisztázni az erőviszonyokat és hogy jó lenne, ha Keve minél előbb eltakarítaná az undorító angolját a társaság közeléből.
- Nem tök mindegy?! - fakadt ki a német, a parancsoló hangnem ellenére is, sőt, inkább azért. Persze, szerette Kevét, de nem tudta neki a fiú megmagyarázni, hogy miért is lenne jobb bármiben a nő az előző prostijainál, akik végül valahogy mindig csalódást okoztak neki.
Keve kissé le is fagyott, persze, érthető, mert Max azt mondta, hogy Ohana, mindenféle gúny és grimasz nélkül, sőt, teljesen komoly aggályt fogalmazott meg, azzal kapcsolatban, hogy az ő családjába biz nem kerül bele az a céda, ha rajta múlik.
- Mivan?! - fakadt ki, nem értette, hirtelen Keve is miért kezdett el káromkodni, mikor az éppen az ő tisztje, mert ő fel van háborodva és mégis mi a f.sz történik egyáltalán?!
- Ez a terved? Juhú! Remélem rögtön gyűrűt is húzol az ujjára, hogy kevesebben hajtsanak rá. Hajrá! Tapstaps. Majd leszek a tanúd! - Még egy műkönnyet is látványosan eltörölt, mielőtt levágta volna magát nagy nyekkenéssel a kanapéra és hangosat sóhajtott. - Aggódom érted, Keve... csak ne csinálj semmi hülyeséget.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=730012#post730012][b]Maximillian Liebhart - 2018.07.23. 18:30[/b][/url]

- Otthon minden a legnagyobb rendben van a szőnyeggel - vetette oda foghegyről Max, mert tetszett neki, vagy sem, Keve nem akarta őt komolyan venni, a dühöngése ellenére sem. Vagy éppen ezért, ez egy nem tisztázott kérdés egyelőre.
Keve még ki is javította őt, elég higgadtan, amire Max agyvize még inkább a plafont verdeste és nem is értette, hogy nem látja be a barátja, hogy ő csak jót akar neki, meg meg akarja kímélni egy nagyon nagy pofára eséstől. Éppen ezért az Ohana dolog is egy nagyon érzékeny pont volt neki az életében, még ha nem is tolta mindenki orra alá. Az eredeti családjából csak a nővérét szerette már, így szerette volna, ha az új családjába tényleg csak az tartozik bele, aki megérdemli és oda való, nem pedig minden... jöttment.
- Leszarom, mit gondolnak a többiek, ha őszinte akarok lenni. - És miért ne lenne az? Ő volt Liebhart, megrögzött hazudozó, de nem volt kedve azért hazudni, hogy azt higgyék a többiek, kedvel egy nőt, akit nagyon nehezére esik még csak elviselni is. Eleget hallott már róla.
- Mi nem fog megtörténni? Nem csinálsz hülyeséget, nem kéred meg vagy nem döntök helyetted? Hold my beer - fújtatott nagyot Maxi, de aztán csak megpróbált lehiggadni és az arcát a kezébe temette. - Csak gondolkozz el ezen Keve. Kérlek. Nem jó ez így.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=731065#post731065][b]Maximillian Liebhart - 2018.08.03. 01:41[/b][/url]

Max a mai nap során úgy érezte magát, mint Don Quijote, aki a szélmalmokkal harcol, mert Keve hajthatatlannak tűnt a maga igazát illetően. Kicsit reálisabban is látta a tényállásokat, mint a német. Tudta, hogy neki ez így jó és egyelőre boldog vele. Míg Liebhart csak a potenciális veszélyforrást és azt látta a nőben, hogy el fogja törni a Teamet.
- Azt hiszed, vicces vagy ugye?! - fakadt ki a méregkeverő, mert Keve ezzel most semmit nem segített az ügyön, sőt, leginkább csak azt érezte, hogy most azonnal fog felrobbanni és ezen semmi nem segít. Szinte érezte, hogy belerándul az arca a lüktetésbe, ami a halántéka bal oldalán jelentkezett. Le kellett üljön, mert ha még magasabbra szökik a vérnyomása, biztosan belepusztul.
- Megint hülyeséget fogsz csinálni, igaz? Látszik az arcodon. - Megint elengedte a füle mellett, hogy mit is magyarázott az ügyeletes főgörény neki a nőről, nem akarta hallani, megérteni vagy feldolgozni, csak rossz érzés fogta el tőle, ha a közelében volt. - Mire jutottál, Keve? Csak azt ne mondd, hogy megint olyan baromság, mint a múltkor a kiakadásod, hogy miért nem laktok együtt! Légyszi, ne már...
Inkább le is ült a kanapéra, a kusza, mogyoróbarna tincseket egy laza mozdulattal hátratúrva az arcából. Pár pillanatig meredt a fiatalabbra, majd egy morranással elvette a sört és lepattintotta a kupakját a karikagyűrűjével. Hasznos cucc.
- Nem akarok veled veszekedni...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=733851#post733851][b]Maximillian Liebhart - 2018.09.11. 02:37[/b][/url]

- Lassan megörökítem neked, mert k.rva sokat látom az arcodon - szusszant fel Max, nem szerette ezt a nézést, mióta Keve átváltott valamiféle monogám életmódra és már nem gyűjtötték a cipőket a szökőkútnál a tér közepén. Néha kicsit hiányoztak is neki a régi idők, amikor még minden este lementek inni egyet-kettőt. Így csak figyelte, ahogyan a másik felkel és tesz pár kissé bizonytalan lépést.
Hallotta, ahogyan Keve a teljes nevét mondta ki és nem volt különösebben elragadtatva a gondolattól, mert hát, attól még, hogy mérges volt Kevére, ő nem akart vele összeveszni olyan hülyeségeken, mint a nő.
- Az nem ugyanaz Kev, Luca... az más. Szeretem és régebb óta ismerem, mint a legtöbben gondolnák, ez csak... valami új, nem hiszem, hogy valaha lesz ez még ilyen bárkivel. Nem is akarom, hogy legyen. Nekem ő kell. Csak... ne csinálj baromságot, mint annál az Anne bigénél. - Még neki is olyan szürreálisan hangzott az egész a saját szájából, de egyetlen hazug szót sem ejtett ki. Nem akart mást, neki Rea volt a nagybetűs és ezt már belátta. Fájt volna, ha valaha mást kell szeressen, neki nem volt erre fölösleges érzelmi kapacitása.
Inkább a sörbe kortyolt és ízlelgette a kesernyés folyadékot pár pillanatig, mielőtt jobban leeresztett volna a kanapéban, elsüppedve kicsit. Utána pillantott a szeme sarkából Kevére.
- Miért, mit élsz? Azt, hogy két normál nő lábhosszát kapta meg? Abban van valami - Ezt nem tudta elitatni tőle, ő is elvitte volna egy körre még anno, de ez most más volt. Nem ez volt a zsánere egy ideje. - Mi a jó neked ebben?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=741313#post741313][b]Maximillian Liebhart - 2018.11.21. 14:42[/b][/url]

Kevében és Maxiban az volt a hatalmas eltérés, amit nem tudtak megértetni a másikkal, hogy a majdnem lengyelnek komplett háttérismerete volt a saját kapcsolatáról. Jobb esetben a dolgok nagy részére emlékezett, tudta, hogy nem mennének el mellőle, mert ő volt az, akiért az angol általában hátrahagyta az aktuális delikvenst. Ennek pedig nem egy és nem két hónapra visszanyúló hagyománya volt, amiről Liebhart mit sem sejtett.
- Be se mutasd, néha kicsit nosztalgiával gondolok rá, mikor még halál lazán vontam egyet a vállamon, ha reggel nem volt ott senki. Most meg majd beszarok, hogy mi van ha gondolt egyet és összepakolt. Durva, nem? - nevette el magát egész keserűen, de legalább már valami olyasmi volt, ami az embert a normál Maxra emlékezteti. A barna tincsek szanaszét álltak, kicsit olyan volt a külseje is, mint a lelkivilága: zilált. Nem akart összeállni a teljes kép.
- Nincs platinakártya? Szomorú. Aranyvérű, igazán lehetne - horkant fel Maxi, miután rosszallóan összehúzta a szemeit a Keve által levegőbe rajzolt - és amúgy meglepően pontos -, sziluett láttán.
Végighallgatta a mondanivalóját, ha mást nem is, azt kénytelen volt elismerni, hogy Keve tényleg itthon volt és görényként, ami azt jelenti, hogy bizony így jött haza. Mert az alkohol és egyéb szerek hatására néha bizony megragadt Maxi barátja abban az alakban is.
- Lassan lehet jobb, ha elhúzok, mielőtt még visszajön és meg kell magyarázzam, mit keresek itt - nyögött fel Max, nem tetszett neki a kommunikáció gondolata sem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=742507#post742507][b]Maximillian Liebhart - 2018.12.11. 16:39[/b][/url]

- Igen, tudom - sóhajtott fel Max, kicsit hangosabban is, mint tervezte, de nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Szerette Lucát és alapvetően benne volt a félsz, mi van, ha megint elcsesz valamit. És a nő erről tudott is, hiszen belélátott, ha nem is szó szerint, de érezte, amit a német. Kicsit félt is, ha a képessége nem lenne, talán nem is érezne Max iránt semmit.
Ha Max nem is akarta belátni, mindenki összetartozott a kis kompániában, mert máshogy nem mentek volna semmire. Szerették volna, de nem ment, így nem erőltették túl a dolgot, az eredeti családjaik szarravalók voltak.
- Ne boríts meg Keve, nem osztogatunk platinakártyákat - forgatta a hatalmas barnáit Max. A pénzt sosem féltette, de összességében meg mégis jobban szerette, mikor jó kezekben van.
A németnek volt egy olyan rossz szokása, hogy ha valakit utált, komolyan úgy gondolta, az érzés kölcsönös. Igaz, Green ennek soha, egyetlen szikráját sem mutatta, mert inkább csak rosszul esett neki, amiért a vőlegénye legjobb barátja ilyen szenvedélyesen ellenzi őt.
- Jól hangzik. Majd megbeszéljük. Mondjuk csütörtökön? - kérdezett vissza a német, hogy mikor is lenne jó a majdnemlengyelnek, majd megszorongatta finoman a vállát, mielőtt felkelve felöltözött volna és olyan hangtalanul távozott, mint ahogy érkezett. Az angol éppen ekkor sétált fel a lépcsőházban, egy elég nagy szatyorral a kezében és nyáltermelődést indító illatok társaságában. Egy biccentést követően el is tűnt Pécs utcáin főhősünk. Valamit tennie kell.