Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

A Reiner birtok lubickol a napsütésben, de nincs brutál meleg így elviselhető a párosnak is. Főleg a homokszőkének, akinek a haja nedves a medence vizétől. Kende az egyik belépő mellett ücsörögve hallgatja Maet meg a zenét, aminek ritmusára aprókat bólint. Így részben olyan, mintha a Szösztalicska szavaira is bólogatna, de ez biztosan nem zavarja egyiküket sem.
- Hallod, mit szólsz, hogy holnap nem kell mennünk az évnyitóra? - szélesen elmosolyodik, de ajka széle megrezzen. Felhúzott térdén megtámasztott bal kezével apró mozdulatokat tesz, így a víz különböző formákat ölt a zene ütemével, de mosolygós pillantásával Mae-hez fordul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=867803#post867803][b]Reiner Kende - 2023.10.01. 14:31[/b][/url]

A Reiner birtok lubickol a napsütésben, de nincs brutál meleg így elviselhető a párosnak is. Főleg a homokszőkének, akinek a haja nedves a medence vizétől. Kende az egyik belépő mellett ücsörögve hallgatja Maet meg a zenét, aminek ritmusára aprókat bólint. Így részben olyan, mintha a Szösztalicska szavaira is bólogatna, de ez biztosan nem zavarja egyiküket sem.
- Hallod, mit szólsz, hogy holnap nem kell mennünk az évnyitóra? - szélesen elmosolyodik, de ajka széle megrezzen. Felhúzott térdén megtámasztott bal kezével apró mozdulatokat tesz, így a víz különböző formákat ölt a zene ütemével, de mosolygós pillantásával Mae-hez fordul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=868881#post868881][b]Marina Darik - 2023.10.27. 23:20[/b][/url]

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

Marina Darik életében először nem tudta mi lesz. Mármint ez így nem teljesen igaz. Sokszor sodródott csak az árral, vagy éppen hagyta, hogy a pillanat szülje a hirtelen döntéseket. De mindig volt egy nagyobb történet, amibe bele tudta helyezni az életét. És most csak azt tudta, hogy vissza kell mennie, és maga mögött hagynia az eddigi életét. Szóval úgy birkózott meg ezzel a helyzettel, mint a legtöbb korabeli tette volna: ignorálta.
- .... Ádám imádta ezt a filmet. És most csinálnak belőle egy új videójátékot. Tudod ez az a cucc, amiről beszéltem neked, azon a beöltözős parádén találkoztam vele. Az egyik srác hagyta is, hogy kipróbáljam azt a sok gombos irányítót. Na ez is arra lesz kitalálva, de képzeld el, hogy ez most valami új technológiával készül, ami... - magyarázott a barna a medence szélén könyökölve, lábai béka mód kalapáltak a vízben izgatottságában. Pedig ez is egyike azoknak a dolgoknak, amiket el kell, hogy felejtsen, ha hazaköltözik.
- Nem tudom. Furcsa - vágott egy grimaszt a kérdés hallatán. - Miért, te hogy érzed magad miatta? - kérdezett vissza magához képest egészen korán. Igazából hiányzott neki. Még akkor is, ha ez magával vonzaná azt a sok hülyeséget, amik évek óta az évnyitóval jártak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=868883#post868883][b]Reiner Kende - 2023.10.27. 23:50[/b][/url]

Bólogat pontosan úgy ahogyan már éveken át megtanulta azt, amikor Mae darálja a szavakat. Kívülről úgy tűnhet nem is figyel, pedig Kende mindig kiszűri Marina Darik szóáradatának lényegét. Ezért lepődik meg, amikor elég szűkszavú válasz érkezik. Hahh. Meglepi? Tényleg? Egy pillanat és kettő... nem, valójában nem lepi meg. Ismeri már.
- Én is furcsán. Hiányzik, de nem is - abbahagyja a víz buzerálását és jobban Mae felé fordul. - Asszem azért hiányzik, mert már megszoktam, tudod. Az, hogy többször nem megyünk a Bagolykőbe meg egyenesen ijesztő - beszél róla, hátha azzal kicsit segít Maenek is. Ott ismerte meg őt, Mihailt, Móricot, Rókát és a többieket. Az, hogy bármelyiküktől is elbúcsúzzon eszébe se jut, mert nem meghalni fog, csak vége a sulinak, de mégis az volt a hely ami összekötötte őket. - Közben meg várom, hogy végre csináljak valami újat. Full fókuszban tolhatom azt, amit igazán szeretnék pedig Brigitta és Károly mellett ezt sose hittem, hogy összejön. Erre pont az elemem miatt mégis, már ha bejegyzenek, ja meg ha sikerül kecót találnom a svédeknél - számolja az ujjain a buktatókat, majd kínjában nevetve megvonja a vállát. - Kitti már kint van, beköltözött addig a suliba amíg utána nem megyek - sztorizik, mert az sem volt egy rossz kör. Hónapokig tartó viták mentek le a Reiner birtokon mire végre sikerült Kendének - és legnagyobb meglepetésére Reiner nagyinak - megértetni a szüleivel, hogy Kittit magával viszi a skandikhoz.
Azt is pontosan tudja, hogy nem volt egyedül nyakig a szívásban ha szülőkről van szó. Nála is keresztbe húzhatnak minden tervet, ha beközli Zámbori, hogy Kende nem lesz bejegyzett hydromágus. Akkor nagy a gáz. De a Szösztalicskánál azt se tudja van-e bármilyen kompromisszum otthon. És nem is igazán akar rákérdezni, ha a dán nem szeretne róla dumálni.
- Szóval... videójákok, mi? - szemöldökét mozgatva biccent Mae felé, majd ujjait mozgatva küld pár buborékot a lány irányába, hátha kicsit feldobja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=868884#post868884][b]Marina Darik - 2023.10.28. 00:12[/b][/url]

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

Nem akart róla beszélni. Az összes szőr felállt a karján, ahogy Kende ezzel szemben mégis elkezdett róla beszélni. Ujjával kirajtolta a medence szélének mintáját. Egyszer, kétszer, háromszor... csak hallgatta némán, ahogy Kende olyan dolgokat mesél, aminek egyszerre nagyon örül, és utálja. Mert ő nincsen benne a tervekben. Imádja, hogy Kende ekkora magabiztosságra tett szert, és hogy sikerült Kittit is kijuttatnia. Mindig is ezt akarta, és most úgy tűnt minden álma teljesül. Csak éppenséggel a barna már nem volt közte, mert neki férjhez kell mennie. Míg neki eddig volt szabad az élet, most éppen az ő kalickája zárul össze apróra.
Századszorra is végigfutott az ujja a mintán, amely képes volt annyira lekötni a figyelmét, hogy a krokodilkönnyek ne törjenek utat maguknak. Ám a buborék kizökkentette a koncentrációjából, és csak hamar eltört a mécses.
- Én nem... én nem akarok hazamenni - döntötte tenyerébe orcáját, hogy Kende ne is lássa a könnyeit. Látta már sírni, de ez most más volt. Örülnie kellett volna a barátjának. Ahogy ő is mindig tette vele, amikor fordítva volt. Rossz barát volt. És rossz gyerek, mert ez volt az egyezség. Elvégzi az iskolát, és hazamegy. - Ott nem lesznek videójátékok, nem lesz semmi mugli, és legfőképpen nem leszel ott - szűrődött ki bőrén keresztül a rázkódó sírással kísérelt magyarázat. Igazán próbálta visszafogni magát, de tényleg. De nem ment tovább.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869053#post869053][b]Reiner Kende - 2023.11.03. 17:45[/b][/url]

Ruganyos mozdulatokat tesz mindegyik buborék, mielőtt kékes-lilás színekkel kikerekednek és megindulnak kipukkadni valamerre. Kende ajka szélén óvatos mosoly ücsörög, várja Mae reakcióját, de gyorsan kiderül, hogy a problémamegoldónk random terve visszafelé sül el. Hiába volt érezhető a levegőn, hogy valami nem oké, a hirtelen sírás és levegő kapkodás közti szavak térítik észhez. Mihailnál és Reiner nagyinál sem tudta mikor lenne a legalkalmasabb beszélni velük róla, meg felhozni, csak megtette, de ez az időzítése mindet lenyomja.
Lehajtott fejjel ül, annyira megszeppen, hogy hirtelen a szavakat sem találja. Mae sosem sírt ennyire mellette. Nem így, aminek a hangzásától Kende szíve meghasadt. Nagyobb a baj, mint azt ő gondolja, mert olyan mintha most igazán félne hazamenni a barátja. Egy tippje is elég, hogy miért, amikor Mae könnyáztatta tenyeréről szavak csapódnak vissza. Kende homlokába eső tincsei alól ránéz, nem is pislog mert majd attól biztos jobban kiérti a szavakat, de nem. Így aztán kell egy hosszú perc. Szomorúan csillan a szeme. Odaaraszol a medence széle mentén, hogy karjait és lábait is a lány köré fogva, akár egy koala, egyelőre lazán megölelje.
- Shhhh, na - húzza a még mindig kicsit vizes mellkasához. - Bocs. Hülyeség volt most ecsetelnem a költözés helyzetet - simogatja a hosszú, barna tincseket. Leginkább addig amíg a másik picit meg nem nyugszik. Addig hiába mondana bármit, sőt jelenleg nem is nagyon tud, csak jár az esze.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869190#post869190][b]Marina Darik - 2023.11.05. 22:57[/b][/url]

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

A könnyek újabb utat ástak ki a barna arcán, ahogy a medence vizébe csöpögtek, meg nem történté téve a jelenlétüket. Valamiért azonban egyikük se tudta figyelmen kívül hagyni. Marina azért, mert egyszerűen eltört az a fal, ami mögé hetekkel ezelőtt bezárta a negatív érzéseit, és most képtelen volt megállítani azok sodródását.
- Nem... én... csak... csak sajnálom - kapkodta a levegőt a lány, miközben úgy kapaszkodott Kendébe, mintha az élete múlna rajta. - Rossz barát... vagyok - nyöszörögte tovább, és talán még jobban is rákezdett, mint eddig. A mellkasa felszakadt, a szapora légzésektől pedig a nyílt seb egyre tágabbá vált, mintha az egész tüdejét ki szeretné lökni magából, hogy a mögötte megbújó érzelmek végre távozhassanak.
- Örülni akarok neked... örülök neked - jelentette ki, mikor kicsit alább hagyott a sírása, és már képes volt majdnem egész mondatokat kinyögni. - És Kittinek is. Nagyon jó lesz neki - jelentette ki Marina, bár arcán még mindig megállíthatatlanul folytak a könnyek. Kicsit távolabb húzódott Kendétől, hogy megtörölje az orrát. - Nem lehetne, hogy a hydroddal megállítod a sírásom? - kérdezte szipogva a barna.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869193#post869193][b]Reiner Kende - 2023.11.05. 23:31[/b][/url]

Marina Darik ebben a pillanatban olyan volt mint egy vízfelszínen elevickélő papírhajó, ami most esik szét. A darabjai pedig a könnyek, amik megállíthatatlanul potyognak mindenfelé. A vízbe, a csempébe, a bőrükre. Kende szomorúan szorítja össze szemeit, egy pillanatra megfeszülnek izmai is a szavakra és a nyöszörgésre, amitől azt kívánja bárcsak rögtön megoldhatná azt, ami ennyire fáj Mae-nek. - Nem. Soha ne mondj ilyet, Mae. Nagyon jó barátom vagy - amennyire halkan, annyira őszintén suttogja a lány füléhez. Nem csak vigaszból, hanem mert soha nem szeretné ezt hallani tőle.
Egy puszit ad a barna tincsek közé, aminek aztán az állát támasztja. Csendben, türelmesen ücsörög vele a vízparton, és csak akkor húzodik el tőle amikor a barátja is. Óvatosan letöröli az arcát, majd a sajátját is, amin egy két könnycsepp megszökött.
- A-a - apró mosollyal ingat a fején. - Jobb így, hidd el - rákacsint és mélyen sóhajt egyet. A víz felszín felé fordulva túr a hajába és közben ingat a fején.
- Nem lehetne, hogy lelépjünk valahova ahol a világ baszik ránk és mi is baszunk rá? - halk nevetést enged el. Nem az a legnagyobb baj, hogy Dánia messze lenne a svédektől. Nem is Dánia, hát a csaj imádja. Hanem az igazi gigantikus probléma a Darik család, meg mindaz ami Mae-t otthon várná ha haza kell mennie és Kende nem tudja, hogy a franca oldhatnák meg ezt a problémát. - És ha olyan kecót keresek, ahol két szoba van? - még az ő szemöldöke is megugrik. Csak egy hosszú pillanattal később pislákol le rá. - Hallod, Szösztalicska, összecuccolnál velem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=869229#post869229][b]Marina Darik - 2023.11.06. 22:55[/b][/url]

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

Hiába áztatják még mindig könnyei arcát, a komolytalan kérdésre azért maga is picit elnevette magát. Talán épp ez volt olyan szép a fájdalomban. Ha elég ideig keresi benne az ember, megtalálja a kiutat egy kis humorral. És ha volt kiút, azt Marina Darik mindig, minden szituációban megtalálta, ahogy most is.
Vörös szemeit egyesével megtörölte. Utána már csak úgy nézett ki, mint akinek mind a két szemébe belement a klór. - Elmehetnénk valahova messzire. Mondjuk Hawaiira. Ott aztán soha nem találna ránk senki. Te szörfözhetnél minden nap, én meg a parton nyomnám a hula táncot - nevetett Marina, ahogy elképzelte a szituációt. Nem is volt Földtől elrugaszkodott, csak közben ott volt az a fojtogató ígéret, hogy ezután hazamegy. Férjhez megy. Mert ez a szokás.
- Költözzünk össze? De... ezt csak akkor engednék meg, ha azt hinnék együtt vagyunk - ráncolta össze a szemöldökét Mae, aztán hatalmasra tágultak a pupillái. - Te azt akarod, hogy azt higgyék te meg én? - mutatott a kettősükre a lány. Végülis, akkor nem fosztanák meg a családi vagyontól, és a Reiner név nem olyan rossz, hogy keressenek neki valaki mást. Egy-két évig talán tudják is játszani a hülyét, mielőtt rájönnének, hogy semmi romantikus nincs köztük. Addigra pedig Mae talán rájön, mit akar az életétől.
- Tényleg hajlandó lennél? De ez most a te nagy lehetőséged - pislogott a barna, mint aki még mindig nem érti a szituációt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=870570#post870570][b]Reiner Kende - 2023.12.27. 19:55[/b][/url]

Oldalasan elmosolyodik a nevető Szösztalicskán, meg a képre, hogy ők ketten Hawaiion lógatják a lábukat. Ha a két legjobb barátja beszélne egymással is, ebbe a képbe a Brokémon is beleillene és aztán Kende szíve még nagyobbat dobban. Egy pillanatig sem felejtette el, hogy nem tudna tényleg mindenre és mindenkire baszni. Jó ideje nem. Kb mióta él, de ez nem lényeg.
Még bootol kicsit, mert nem teljesen meggondolatlanul dobta be az ötletet. Olyan Kendésen, de nem meggondolatlanul. Viszont a bólintás elmarad amikor a folytatás berúgja az ajtót. A szürkéskék szemek erőteljesen elkerekednek, a medencében eddig szórakozott víz is visszafogottá válik, majd ringatózva belassul. Kende szívverése ezzel együtt nyugodtan gyorsul kissé, mégsem dobog a fülében ahogyan azt hitte.
- Erre én nem gondoltam - hogy mi lenne a feltétele, hogy a Darik szülők belemenjenek. Mae akkor élhet úgy ahogy akar, ha egy hazugságban él, viszont Kende ebben a részben nem lehet partner. Egy elég komoly oka van rá. Mihaillal még mindig nem fejezték be a beszélgetést arról, hogy neki Svédországba kell költöznie mert Kitti ott fog továbbtanulni. Őt pedig felvették katasztrófaelhárítani, ami még egy jó beszélgetés volt, de legalább a békülős szex felejthetetlen maradt. Ez a parázás dolog része egy kapcsolatnak. Fasza. Mert bár érzi, hogy meg fogják ezt is beszélni, azért izgul. Arra, hogy ő mit akar bűntudattal megcsóválja a fejét. Bűntudattal, mert nem akarja, hogy azt higgyék ők ketten együtt vannak és mert nem mesélt Maenek az utóbbi évei egyik legfontosabb... a legfontosabb szereplőjéről.
- Komolyan mondom, hogy költözzünk össze - a lélegzetét még orra hegyén is megérzi. Elkapja a Szösztalicska tekintetét, mellkasában továbbra is zajlik az élet, ami arcán gödröcskés, sokat elmondó mosolyában bontakozik ki.
- De nem tehetek úgy mintha együtt lennénk, mert mióta meséltem neked arról, hogy van valakim, komolyabb lett a helyzet - aprót csóvál a fején. Megcsillan a szeme, gyomra összeszűkül. - Szeretem Mihailt - ajkait összepréseli. Nem tudja Mae hogyan fog reagálni, csak fürkészi. Közben rájön arra is, hogy mennyire nem volt értelme titokban tartani eddig ezt az egészet. Mert olyan érzés rohangál végig rajta tetőtől talpig, mintha valami megrázta volna. Reinerék valszeg nem fogják ezt értékelni, de most pont leszarja. - Tudod, hogy imádlak Szösztalicska, de ez nem lehet opció, mert ő van nekem és hamarosan a szüleimmel is közölni szeretném. Öhm, én, figyu én sajnálom, amiért eddig nem igazán beszéltem róla - rápiszkál fülére, aprót morzsolgat rajta ahogy gondolkodik és várja a reakciót.
- Viszont szeretnék segíteni neked. Valamit ki fogunk találni. Először is kell egy ötlet, ami téged sem kényszerít abba, hogy hazugságban élj. Vagy ha az elkerülhetetlen, asszisztálni tudok hozzá. Kitalálunk valamit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=870600#post870600][b]Marina Darik - 2023.12.27. 22:44[/b][/url]

#mindjártvége
#nemakarokbúcsúzni
#denmark?
#LostBoi

Butaság lenne azt mondani, hogy a szavak nem karcolták fel belülről a lány mellkasát. A pillanatnyi remény olyan gyorsan szánkázott tova, hogy még csak a meglétét se volt ideje felfogni. És nem is kellett. Mert ez a pillanat most egyáltalán nem róla, és a gondjairól szólt. Kende olyan sokszor hallgatta már meg, és annyiszor húzta ki gondokból, hogy egyszerűen nem lett volna fair ezt ráerőltetni.
- Tudom, hogy komolyan mondod. És azt is látom, hogy komolyan is érzel - mosolyodott el büszkén Marina, belenézve barátja csillogó szemeibe. - Nem lehetnék boldogabb érted - szélesedett ki minden mondattal a lány ajka, és már nem csak a szomorúság miatt gyűltek könnyek a szemébe. Ilyen ez, ha egyszer rákezd az ember, nincs visszaút.
- Elmondod a szüleidnek is? - akadt meg egy pillanatra Marina, és kilökve magát a vízből, felült Kende mellé a medence szélére. - Nagyon büszke vagyok rád. Ugye tudod? Azért is, mert elmondod nekik, és azért is, mert kimondtad, hogy szereted. Tudom, hogy ez milyen nehéz neked - borult a másik nyakába, mint egy kismajom.
- Büszke vagyok, és hihetetlenül örülök. Szóval mit szólnál, ha az én bajomat egy kicsit eltennénk a fiókba, és mesélnél végre róla? Tudod mennyi önuralomra volt szükségem, hogy egészen eddig ne kérdezzek semmit? Felért ez az egész egy kínzással, remélem tudod - nevetett izgatottam Marina, mint akinek nincsenek kétségei az életben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=870920#post870920][b]Reiner Kende - 2023.12.30. 19:15[/b][/url]

Komoly a szitu. Kende széles válla süllyed, ahogy a nagy megkönnyebülés eluralkodik rajta. Fontos neki Mae véleménye, jobban mint a legtöbb emberé - ez mindig is így volt és gyanúsan így is marad. Ugyanakkor a büszkeség és az őszinte öröm ami visszatekint rá a barátja vonásairól akarata ellenére így is meglepi és jólesően melengeti belülről. A bűntudat és a tehetetlenség okozta keserű szájíz nem múlik el csak úgy. A Szösztalicska újra gyülekező könnyeiben csapódik le igazán az az érzelmi skála, amit ezek ketten megint bejárnak. Olyanok ők, mint a wi-fi, totál egymásra hangolódva. Ha az egyiknek szar, a másiknak. Ha az egyik a seggét veri a földhöz örömében, akkor a másik is.
Először lassan, majd határozottan bólint válaszul. Halkan, hitetlenül nevet Mae minden szavára mielőtt automatikusan viszonozza az ölelést. Fejét fúrja a vizes, barna tincsekhez a másik nyakába amíg beigazolja mennyire túl jól ismeri már. Rásimít Mae hátára, amikor arra kéri az ő baját most tegyék parkolópályára. Szóval pár pillanttal később Kende már azon vigyorog micsoda önuralmat tanusított a barátosné. És tényleg.
- Merlin… el tudom képzelni! - baromi nagy szó. - Megedzettelek, mi? Kösz szépen, hogy türelmes voltál - tényleg hagyta Kendét élni és nem fojtotta meg hatalmas kíváncsi szemekkel, meg negyven plusz egy napi kérdés és spekuláció áradattal, mint Kitti. Észrevette a bátyján, hogy helyzet van és Kende megszívta. Ahhoz képest Mae nagy segítség volt, mert állandóan nehéz volt megállnia, hogy ne beszéljen Mihailról. Most egy mesélj róla kérésbe kerül és a szőke olyan szófosásba kezd, olyat még senki nem hallott.
- Erősen köze van ahhoz, hogy visszakaptam az elememet és asszem ez sokkal többet elmond, mint azt szavakkal fel tudnám neked vázolni. Édes ördög... szerintem igazából ő sem tudja mit vált ki bennem. Önzetlenebb mint ahogyan azt hiszi, figyelmes, támogató, vicces, okos és Mae, banyek, pokolian szexi. Járőrözésen találkoztunk. Először a pszichológusom lett, de mindig is ott volt köztünk valami sokkal több, amiről nem akartam lemaradni és ami miatt egy nap letepertem a konyhába és kurvára megtenném újra - óriási vigyor terül el a fején, amit a másik izgatottsága csak fokoz. Félre pillant, de újabb és újabb dolgok akarnak felbukni belőle. - Mae, én utálom a napokat amikor nem vagyunk egymás mellett és beszélgetés közben nem basztathatom a haját. Hiányzik még az is amikor egy szóviccemre csak vigyorogva megforgatja azokat a gyönyörű szemeit. Puffog, de nem bánja ha letépem róla a márkás cuccát, amiről én meg azt se tudom eszik vagy isszák. A legnagyobb cirkusz közepén is önmagunk vagyunk, ahogy akkor is amikor gitározok neki a nulla tudásommal, csak röhögünk és ez így tökre oké. A hibáinkat nem kell rejtegetni, mert ha elbaszunk valamit, megbeszéljük - ahogy beszél róla az egész testét nyugalom árasztja el. Mintha a világ legtermészetesebb dolgáról mesélne, pedig nagyon sokáig nem is hitt ebben. - Napról napra tök apró okokat ad rá, hogy jobban szeressem. Mindennél jobban biztonságban akarom tudni - ez már jóval több mint rózsaszín köd, mégis ugyanúgy virít a gödröcske az arcán, ahogy mesél Mae-nek.