Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

A megérkezésük utáni első gondolata az volt, hogy sosem járt még lány a szobájában. A második nyilván ezt felülírta, mert járt már lány a szobájában, főleg rokonkislányok, vagy olyanok, akikkel együtt gyerekeskedtek, azonban ténylegesen olyan célból, amiből most Cassandra van itt, nem volt még lány a szobájában. Össze kell szokniuk.
Természetesen nem alhatnak együtt, azonban az ébren töltött időt ajánlott együtt tölteniük. Kornél jó házigazda és szívesen van a lánnyal, így megérkezés után nem sok pihenőt hagyott neki, helyette a birtokon sétáltatta, mesélt családja történetéről, a hercegi rangról. Elvitte a kistóhoz, lóháton, hogy a jövendőbeli ne fáradjon el a sok gyaloglásban. Egy pár napot itt tölthetnek, a lányt elengedték az iskolából szerdától vasárnapig, így ma kora délelőtt együtt hoppanáltak el, hogy részt vegyenek egy korai ebéden, ahol természetesen mind a két oldalról az egész rokonság megjelent, így ennek köszönhetően közel három órán át tartott, majd az illő visszavonulási idő leteltével a birtok megtekintésére invitálta.
Ezt követően érkezünk meg az éppen most zajló jelenbe, egy újabb hosszú étkezés, a vacsora utáni időszakra, ahol párosunk éppen egy helyiségben, nevezetesen Kornél szobájában tartózkodik, és éppen ki-ki a maga dolgával foglalkozik.
- Valóban rossz ómen lehet, hogy még nincs esküvői dátumunk? - Felpillant a lányra, hangjában bizonytalanság cseng, még nem ismerik egymást olyan régen, és ha felrémlik előtte Adél és William, ők összeszokott párnak hatottak a megismerkedésükkor, míg Kornél maga abban se volt biztos, hogy megfoghatja-e kedvese kezét. - Szívesen házasodnék olyankor, amikor nincs sok esküvő. A nyár vége mindig zsúfolt ilyen téren, elfoglaltak leszünk, hiszen meg kell jelennünk mindegyiken. - Nem azért tudja, mert jelen szokott lenni, hanem mert édesanyja és jövendőbeli anyósa elmagyaráztak neki mindent az esküvőkről. Valójában mostanra Kornél fél úton jár a konstans pánik és az állandó vágyódás között. Reméljük elég erős szíve van ahhoz, hogy ezt a kettőt kibírja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842387#post842387][b]Ipkovich Kornél - 2022.01.18. 13:18[/b][/url]

A megérkezésük utáni első gondolata az volt, hogy sosem járt még lány a szobájában. A második nyilván ezt felülírta, mert járt már lány a szobájában, főleg rokonkislányok, vagy olyanok, akikkel együtt gyerekeskedtek, azonban ténylegesen olyan célból, amiből most Cassandra van itt, nem volt még lány a szobájában. Össze kell szokniuk.
Természetesen nem alhatnak együtt, azonban az ébren töltött időt ajánlott együtt tölteniük. Kornél jó házigazda és szívesen van a lánnyal, így megérkezés után nem sok pihenőt hagyott neki, helyette a birtokon sétáltatta, mesélt családja történetéről, a hercegi rangról. Elvitte a kistóhoz, lóháton, hogy a jövendőbeli ne fáradjon el a sok gyaloglásban. Egy pár napot itt tölthetnek, a lányt elengedték az iskolából szerdától vasárnapig, így ma kora délelőtt együtt hoppanáltak el, hogy részt vegyenek egy korai ebéden, ahol természetesen mind a két oldalról az egész rokonság megjelent, így ennek köszönhetően közel három órán át tartott, majd az illő visszavonulási idő leteltével a birtok megtekintésére invitálta.
Ezt követően érkezünk meg az éppen most zajló jelenbe, egy újabb hosszú étkezés, a vacsora utáni időszakra, ahol párosunk éppen egy helyiségben, nevezetesen Kornél szobájában tartózkodik, és éppen ki-ki a maga dolgával foglalkozik.
- Valóban rossz ómen lehet, hogy még nincs esküvői dátumunk? - Felpillant a lányra, hangjában bizonytalanság cseng, még nem ismerik egymást olyan régen, és ha felrémlik előtte Adél és William, ők összeszokott párnak hatottak a megismerkedésükkor, míg Kornél maga abban se volt biztos, hogy megfoghatja-e kedvese kezét. - Szívesen házasodnék olyankor, amikor nincs sok esküvő. A nyár vége mindig zsúfolt ilyen téren, elfoglaltak leszünk, hiszen meg kell jelennünk mindegyiken. - Nem azért tudja, mert jelen szokott lenni, hanem mert édesanyja és jövendőbeli anyósa elmagyaráztak neki mindent az esküvőkről. Valójában mostanra Kornél fél úton jár a konstans pánik és az állandó vágyódás között. Reméljük elég erős szíve van ahhoz, hogy ezt a kettőt kibírja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842410#post842410][b]Cassandra Romanova - 2022.01.18. 21:44[/b][/url]

Ezek a napok csak kettejüknek, kettejükért vannak. Bár Cassandra némiképp vonakodott teljesíteni a kérést, amikor egyedül maradt Kornéllal, hirtelen minden aggálya szertefoszlott, mivel meglepő módon üdítőnek találta a férfi társaságát. Noha már az első pillanatban is szemrevalónak találta, tartott attól, hogy naivitása és némiképp gyermeki vonulata majd végül kiöli azt a fajta vágyódást, amit egy házasságban tapasztalni volna érdemes. Azonban minden együtt töltött percben azt vette észre, hogy a férfi arcát fürkészi, szinte esdeklik teste egyetlen érintésért. Amikor nem figyelt, megnézte magának ajka ívét, s mikor engedte, hogy gondolatai elkalandozzanak, elképzelte, milyen lehet őket érinteni. Talán ezért is nem meglepő, hogy gonosz, ám annál édesebb tervet eszelt ki: noha ő maga nem vörös, ki mondta, hogy nem válhat azzá pusztán egyetlen nap erejéig?
Minden programjuk a szokott mederben haladt, semmi jelét nem mutatta annak, hogy készülne valamire, azonban holmijai között nem csupán sminkszettje, hanem egy paróka is lapult, gondosan elrejtve.
- Nem hiszem, hogy ez bármit is jelentene azon kívül, hogy még nincs dátumunk. Egyébként tudtad, hogy az ómen alapvetően is rossz előjelet jelent, így tévesen használjuk a kifejezést, miszerint 'rossz ómen'? - kérdőn viszi fel a hangsúlyt, ezzel is megpróbálva elterelni a férfi figyelmét, amíg megbújik a szoba egyik felében, kitakarva egy fél fal és bútorok által. Apró tükrében szemléli meg, sikerült-e tökéletesen felvennie a vörös parókát, egy kicsit megigazítja, majd rögvest a sminkekhez nyúl. Villám gyorsan húzza ki szemét a fekete ceruzával, szempillájára vékony rétegben helyezi fel a spirált, alapozót azonban nem használ, mivel bőre egyébként is kimondottan fehér. A tüzes rúzs tökéletesen illeszkedik tincseinek élénk színéhez, s kiemeli vakítóan kék íriszeit.
- Mit szólnál az őszhöz? A vénasszonyok nyara lehet ugyanolyan jó választás, mint egy fülledt augusztusi délután - utolsó simítások, szeplők kihangsúlyozása, a felsőt megigazítja, hogy hasának vonalában egy finom csík látni engedje a fedetlen területet. Minden készen áll arra, hogy előrukkoljon, ekkor azonban megérzi: szíve nagyon hevesen dobog. - Tudtad, hogy... - kezdi, s rövid hatásszünetet tart, hogy felegyenesedve kilépjen a takarásból és óvatos mosolyra húzza ajkait. - ...ma van a csókolj meg egy vöröset nap? - mintha csak gondolkodna, úgy lépdel közelebb, megszemlélve a falon lógó képeket, a bútorok tökéletesen megmunkált felületét... Egészen addig, míg közel nem ér az ágyhoz, ekkor ugyanis megáll és csillogó tekintetét Kornéléba fúrja. Kihívná a sorsot maguk ellen? Meglehet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842416#post842416][b]Ipkovich Kornél - 2022.01.18. 23:50[/b][/url]

- Valóban? Nem tudtam. De akkor, ha van egy ómenem, az jó? - Valljuk be, hogy ez így ebben a formában számára egy kicsit furcsán hangzott, hiszen még élénken élt benne az a múltbéli emlék, mely az anafilaxiás sokkot követően történt. Akkor azt mondták, hogy a családra nézve rossz ómen, hogy a legkisebb fiúcska ilyen szerencsétlenül fogant, hogy későn is, allergiásan is, és éppen a szőlőre. Ez nem jelenthet mást, mint a család végét. Bár, ha így nézzük, a családnak nem lett vége, sőt, éppen most készül gyarapodni egy kisasszonnyal, akit Kornél minden találkozásnál egyszer vonzóbbnak, szerethetőbbnek, vágyottabbnak talál. Ezelőtt nem volt sok tapasztalata a női nemmel, nem azt mondom, hogy teljesen tapasztalatlan, de a jó élményektől messze van, így ahelyett, hogy próbálkozott volna, amolyan csigaházas fickó lett, aki egy ponton túl már nem is próbálkozott. Hogy miért? Az épp olyan nagy titok, mint második keresztneve, de az izgulóknak elárulhatom, ezen titokra előbb fény fog derülni, mint a névre. Összességében hihető, hogy az ómen nem is rossz.
- Egyszer voltam egy esküvőn, egy pajtában tartották, nagyon hangulatos volt, de a flancos barátnőd miatt lehet, hogy valami komolyabba kellene gondolkoznunk? - Az ő esküvőjük úgyis irdatlanul gyors tempóban történik. Az ilyen villám esküvők a kínos botrányok elkerülése okán jönnek létre, noha éppen a gyorsaság az, ami előtérbe hozza a botrányokat. Milyen kínos, még jó, hogy az ő családjukban ilyen nem fordulhat elő. Ezzel a gondolattal pillant fel a lányra, hogy megkérdezze Adél másállapotáról, de, ahogy a tekintete találkozik Cassandra idomaival, úgy válik ez a kérdés, és úgy önmagában az erkölcsösség is másodrangúvá. Szóval a lány mellei, eddig valószínűleg nagyon odafigyeltek az öltözködésére, mert Kornél álmában sem gondolta volna, hogy Cassandra ilyen szépen dús keblekben. Vagy, ha valójában nem is az, ez most teljesen hidegen hagyja, mert neki gyönyörű.
- Csak csókolni szabad? - Érezhető, hogy itt, ebben a kérdésben egy hatalmas nyelés is akaratlanul megjelent, mert bizony a fiú sok minden mást is elképzelt maga elé, és nem tudja, hogy a másik átlépné-e a határt, és hirtelen nagyon messzivé válna az őszi esküvő, de majd nagyon vigyáznak, vagy, esetleg, lehet olyan is, hogy fizikailag nem történik behatolás, de mind a kettejüknek jó. Ha most lesz egy csók, nem fog tudni megállni. Tudja, hogy nem. Miközben kérdez, ujjaival Cassy combjának külső ívén simít végig, és hirtelen már nem akar zavarban lenni, most férfi akar lenni, férfiasan akar viselkedni, hogy a lány ne gondolja azt, hogy ebben a házasságban nem lehet majd boldognak lenni. Felnőtt, és bár imádja a gyermeki világot, ezért a lányért felnőtt akarna maradni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842425#post842425][b]Cassandra Romanova - 2022.01.19. 12:37[/b][/url]

- Öhm - kissé tanácstalanul bámul maga elé, miközben igyekszik meghányni-vetni magában a dolgokat. Az ómen nyilván nem lehet jó, hiszen rossz, viszont az ómen nem rossz, hanem a megléte az...? Cassy megrázza fejét, vörös tincsei meglibbennek a mozdulatra. - Nem. Egyáltalán nem. Az rossz, ha van egy rossz előjeled - bólint egyet magának is, bár már teljesen belezavarodott a dologba, így a maga részéről nem is erőltetné, hogy folytassák.
- Adél nem a barátnőm - talán kissé gyorsan vágja rá a választ, így össze is kell préselnie ajkait, ha nem akarja, hogy más is kicsússzon rajtuk. Ki nem állhatja, éppen eleget kap belőle szobatársként és a társasági eseményeken. Álszent, rejtegeti a várandósságát, tán még az sem lepné meg a lányt, ha esetleg nem Will gyermekét hordaná a szíve alatt, bár ez igencsak meredek elképzelés lenne. Mégis, ha Adélra gondol... Talán nem is annyira elrugaszkodott, csak hát Cassandra két lábbal áll a földön és biztos benne, hogy a rosszindulat mondatja ezt vele. - Nem szeretném, ha az esküvőnket másokhoz hasonlítva rendeznénk meg. Legyen olyan, amilyennek mi szeretnénk, ne befolyásoljon, hogy a Machay-Krise duó mit eszelnek ki maguknak - ez lehetne kimondottan romantikus is, ha nem lenne érezhető a hangjában vibráló feszültség. Annyi embernek kell már így is megfelelniük, miért akarjanak lepipálni valakiket? Az egész esemény körül így is túl nagy a felhajtás, hát még akkor mekkora lenne, ha megpróbálnák felvenni a versenyt velük... Nem. Szó sem lehet róla. A házassága nem egy hülye fogadás, nem valami méregetni való, pontozandó dolog és nem akarja, hogy mások életvitele alapján kelljen élnie benne.
Mivel azonban nem akarja, hogy ez a téma elvegye a kedvüket bármitől - de leginkább egymástól -, így színre lép, mintha csak gyanútlan vad lenne sétál be a ragadozó barlangjába. Megáll az ágy mellett, kissé nekitámaszkodik és elmosolyodik a kérdésre. - Ezt a kérdést a csók után kellene feltenned, nem gondolod? - huncut csillanással szemében felel, miközben közelebb húzódik a férfihoz. Különös izgatottság lesz úrrá rajta, mert nagyon kíváncsi, hogy mindaz, amit eddig elképzelt, vajon tényleg olyan lesz-e a valóságban, mint gondolataiban. Vajon finoman, óvatosan érinti-e össze ajkaikat, vagy szenvedélyesen magához rántja és a lelket is kicsókolja belőle? A hátára vagy derekára csusszan majd a keze, s mer-e lejjebb vándorolni annál? És ő? Vajon Cassy inkább a hosszú, szőke tincsekbe fog túrni, vagy megállapodik arc-nyak-tarkó tájékon? Szíve hevesebben kezd verni, s lassan semmi mást nem hall, csak a fülében erősődő dobogást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=842437#post842437][b]Ipkovich Kornél - 2022.01.19. 15:39[/b][/url]

- A hirtelen jött esküvőjük egy idő előtt születő, de tökéletesen fejlett gyermeket rejt? - A kérdés hangsúlya olyan ártatlan, mint Kornél maga, azonban, aki eleget jár ilyen körökben, pontosan tudja, hogy mit is jelent ez. Cassy-re senki sem mondhatja, hogy felkoppintott, hiszen tessék, ők már jó pár hete jegyben járnak, ismerkednek, és még mindig nincs dátum, amin egybekelnek. Az édesanyák persze finom nyomást gyakorolnak gyermekeikre, de olyan óvatosan teszik, hogy azt akár figyelmen kívül is hagyhatnák, ha Kornél fejében nem kezdett volna el a házasság, mint pozitív gondolat megfogalmazódni. Mert gondol rá, már nem csak néha, és nem is olykor többet, hanem sokat, és ha egy férfi, aki ezelőtt nem is elmélkedett a házasságról, majd megismerkedik egy lánnyal, és hirtelen sokat kezd el erre gondolni, az azt jelenti, hogy teljesen lenyűgözte. Ha valaki megnézi Kornélt amikor Cassandrával van, olyan, mintha kicserélték volna. Sokat mesél, komoly dolgokról beszélget, érdeklődik a lány dolgai iránt. Ebben a pillanatban a kis herceg, Ipkovich Kornél meg van győződve róla, hogy Cassandra Romanova a legjobb dolog, ami vele történhetett. - Bánnád, ha nekünk nem lenne gyermekünk az első öt évben? - A kérdést a lehető legkedvesebben teszi fel, bár tudja, hogy egy nőnek egy a kérdés elindíthat a fejében sok téves gondolatot, főleg abban az esetben, ha a jövendőbeli férj nagyon szereti a gyermekeket, köztük tölti a napjai jelentős részét.
Érzi, hogy beszélniük kell erről, hogy bár még egy esküvői dátumban sem állapodtak meg, tudniuk kell, hogy merre tart az életük, hogy mire vágynak, hiszen nagy a korkülönbség, és ezért Kornél belegondolt már abba is, hogy a lánynak előbb még élnie kell. Tudja, hogy őket nem fogják olyan erősen nyomni, hogy legyen utóduk, főleg olyanokkal nem, hogy fiuk legyen, mert ő számít csak. Felpillant, mert úgy érzi, hogy gondolatait jövendőbelije szemébe mondva kell közvetítenie, ám ahogy Cassandra látóterébe kerül, előbb csak keblei, majd arca formájában is, úgy felejti el, hogy mi is volt a cél valójában. - Cass... - Mit is szeretett volna mondani? Látható zavara úgy tűnik agyára is kihat, mert a lány, aki eddig is tetszett neki, elsősorban fizikailag, másodsorban szellemileg, hiszen a komolyabb beszélgetéseik csak ma kezdődtek igazán, lenyűgözi. Ahogy a vörös tincsek leomlanak, ahogy a szeplők rezzennek, ahogy beszél. Nem akar menekülni, egyáltalán nincs ellenére a helyzet, még úgy sem, hogy nem jellemző rá, hogy kihasználjon embereket, eseményeket, és úgy sem, hogy tudja, a lány még nem a felesége.
- Gyere hozzám feleségül. - Kérleli kedvesen, mert valójában ezt még nem mondta ki. Eddig ez csak tény és nem vágy volt. De vágyik rá, nagyon is vágyik. A felesége lesz, és megígéri, hogy nagyon fogja szeretni, és védelmezni. Ujjaival óvatosan érinti a karját, megsimítja, hogy aztán a vékony csuklón állapodjon meg, és közelebb húzva őt, ajkaira lágy csókot lehel. Azt hihetnénk, hogy többet nem is szeretne, ám a következő pillanatban teste megelevenedik, ujjaival Cassandra combjának hátulját simítja, hogy aztán erősen rámarkoljon, és ölébe rántsa. Jobbját hátára csúsztatja, hogy megtartsa, és ne essen le véletlenül, miközben a csókot elmélyítve, nyelvével türelmetlenül kér bebocsátást.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=843642#post843642][b]Cassandra Romanova - 2022.02.18. 10:02[/b][/url]

- Te most pletykálkodni szeretnél? - hamiskás mosolyra húzódnak vérvörös ajkai, miközben ellenőrzi a kis tükörben, hogy sminkje rendben van-e. Mindenképp szeretné elkerülni, hogy idő előtt elkenődjön. Egyébként azt mondják, hogy rúzsa csókálló, ezt pedig feltétlenül le kell tesztelniük, csak azért, hogy a későbbiekben már rutinosan vághassanak neki olyan vállalkozásoknak, mely a legtöbb aranyvérűt felháborítaná. - Egyébként Adél terhes, ez biztos. Ha rosszindulatú volnék, azt mondanám, nem Willtől van a gyerek, de erre a vádra semmi alapom nem lenne, a rosszindulat pedig távol áll tőlem - nem is szólhatna ennél igazabbat, hisz egyetlen egyszer sem próbált meg befeketíteni senkit, nemhogy szándékosan ártson másnak. Az, hogy született erejével akár akaratán kívül is sikerült megbabonáznia másokat, inkább nevezhető kellemetlen mellékhatásnak, semmint előre kitervelt fondorlatnak.
- Gyerek? - elkerekednek szemei és érzi, ahogy kirázza a hideg. - Nem, egyáltalán nem. Nem állok rá készen - ennél több tagadást képtelenség egyetlen válaszba sűríteni, így bizonyára Kornél is érezheti, hogy Cassandra nemhogy nem gondolkodott ebben, jelen pillanatban még nem is vágyja. Ennek persze semmi köze a férfihoz, nem az ő hibája az, hogy a lány pusztán gyermek még, egyelőre pedig talán magáról kéne megtanulni gondoskodni, nem pedig egy másik hús-vér élőlényről.
Előlépve nehezére esik leplezni az elégedettséget és azt a szívdobbanást, melyet akkor érez, mikor Kornélba fojt minden szót. Meg sem áll egészen az ágyig, egészen pontosan addig, míg jövendőbelije mellé nem ér. Talán valahol azt gondolja, a férfi majd szemérmesen lesüti szemét, s eszébe sem jut érinteni, vágyát kifejezni, s inkább tartja majd illetlennek, netán gyermeki oldala kerül előtérbe, mely nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel. Talán ezért is lepi meg a lánykérés, mely nem is igazán kérdés, hisz a szülők eldöntötték helyettük. Mégis, ez az apró gesztus, hogy ő maga akarja így, nem pedig a kényszer szüli házasságukat, finom mosolyt csal arcára. - Hozzádmegyek - hagyja, hogy csuklójánál fogva közelebb húzzák, s ösztönösen hunyja be szemeit, amikor ajkaik találkoznak. Mintha áramütés érné, olyan magától értetődően tökéletes ez a pillanat. Szabadon hagyott jobbját a váll vonalán végighúzva csúsztatja a nyakra és tarkóra, hogy aztán engedelmesen üljön a másik ölébe. Bár nem igen került még ilyen helyzetbe, valamiféle belső érzés vezérli mozdulatait: az eddig tarkón nyugvó kéz immáron átkarolja a nyakat, míg a másik a mellkasra csúszik, kiszabadulva a forró férfi tenyérből. Engedi, hogy a könnyednek, lágynak induló csók elmélyüljön, szíve majd' kiugrik a helyéről, s most már türelmetlen. Többre vágyik. Ujjai a felsőbe marnak, megmarkolják, úgy húzzák közelebb magához, akár egy mágnes a fémet.
Tudja, hogy ma ennél tovább nem mehetnek, de szeretné kiélvezni. S nem csak így, érzi, hogy le akarja venni a parókát, le akarja mosni a sminket, a maga ruháiban akar lenni, azt akarja, hogy úgy is vágyjon utána Kornél. Hogy aképp vágyjon utána igazán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=843644#post843644][b]Ipkovich Kornél - 2022.02.18. 11:11[/b][/url]

A pletykálás gondolatára zavartan húzódik mosolyra szája, mert bár nem illik ezt hangosan kimondani, de Cassandra már majdnem a családja, vagyis, arra kell gondolnia, hogy előtte már szabad ilyen szavakkal élnie, és ahogy a lány, úgy ő maga is szerencsésebb volna, ha elengedné magát. Hiszen, ha ezt nem teszi, vajon a lány hogyan is ismerhetné meg őt? Kornél ezt tudja és el is ismeri, a mai nap után pedig tudja, hogy megteheti, már nem kell vele annyira udvariaskodónak lennie. Mielőtt félreértés történne, szeretném konkretizálni, hogy ez nem azt jelenti, hogy a világ legbájosabb óriása mostantól átvált undok és mufurc zsarnokká, csupán annyit tesz, hogy bevállalhatja gyengeségeit, és ennek egyike az, hogy szereti a pletykákat. Hibáztatnunk kéne érte? Egyáltalán nem.
Ipkovich Kornél napjai nagy részét apró gyermekek között tölti, akik számos frizurát készítenek neki és teapartira invitálják, ahol szüleikről és társaikról mesélnek történeteket. Ő maga már rég tudta, hogy Piros és Lili szülei, pontosabban a két kislány anyukája egy párrá lettek, mielőtt még ezt bárki előtt felvállalták volna. A kislányok látták, hogy anyukáik csókolóznak, és ezt egy teázáskor elmesélték. A kisgyerekek sokkal könnyedebben veszik azt a tényt, hogy azonos nemű szüleik vannak, sokkal könnyedebben beszélnek róla. A két kislány pedig boldog, hogy testvérekké váltak. Emellett érdemes azt a tényt is kiemelni, hogy a férfiak igenis szeretnek pletykálni. Persze ezt nagyon sokan nem vállalják fel, valószínűleg féltik férfiasságuk csorbulását, de legyünk őszinték, Kornél ezt félti a legkevésbé.
- Érdekes pár, kissé merev. Azonban nem kizárt, hogy valóban nem tőle van, én is ezt éreztem. - Ha a gyermeke nem az övé lenne, Kornél valószínűleg akkor is nagyon szeretné. Az a fajta férfi, aki apának született, ha a jó zsaru, rossz zsaru felállásban gondolkodunk, egészen biztos, hogy ő a jó lesz, és Cassandrának kell majd határozottnak lennie. Azonban, úgy véli a neki szánt lány tiszta és erkölcsileg makulátlan, vagyis, ha egy nap gyermeke születik, az tőle lesz majd, vagy, legalábbis a házasságukba születik. De inkább abban biztos, hogy valóban a közös gyermekük lesz. Boldog gyermek vagy gyermekek, pár év múltán. Az első éveket csak vele kívánja tölteni, és ahogy a lány ajkait érinti, oldalát simítja, tudja, hogy ez a boldogság az, ami hiányzott az életéből. Cassandra hiányzott belőle. Nem azért nem házasították ki, mert elfeledkeztek róla, hanem mert az, akivel élnie kell, még nem jelent meg. Most viszont itt van, ölébe húzva csókolja, érinti, simítja. Többet akar, sokkal többet. A lányt akarja, most. Mégha nem is kaphatja meg.
- Nagyon gyorsan össze kellene házasodnunk - belemosolyog a csókba, és vágytól égő szemekkel pillant fel a lányra, hiszen most kicsit magasabban van, mint ő. Állára és gyönyörű ívű nyakára csókol, teste különböző részei pulzálnak, érzi ágyéka vágyát, ujjai bizsergését, gyomrának mozzanatait. Érzi, ahogy szíve intenzíven ver, olyan hevesen, mely korábban nem jelent még meg. Érzett már vágyat, vonzalmat, szerelmet, nem idegenek számára a testiség, Cassy azonban más. Ő több, más impulzust generál benne rendszeresen. - Szerettelek volna már megcsókolni, de nem akartam tolakodó lenni.