36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Faház - Vizsnyiczky Heléna Sára hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. július 25. 16:30 | Link


outfit|az első


- Francba! - A szempillaspirál úgy hullott a földre, mintha ez lett volna a mozdulat célja. Nem volt egyértelmű, hogy az izgalomtól, vagy a dühtől remegett, az viszont biztos volt, hogy ez vezetett szegény szeretett spirál csúfos eséséhez. Késésben volt, nem tudta mit vegyen fel, kifogyott a szempillafestéke és amúgy is, semmi sem úgy alakult, ahogy eltervezte. Fejben tök jól összerakta az utolsó óráján, hogy mit akar felvenni, persze nem találta azt a ruhát. Akkor átöltözött, de abban meg magának nem tetszett. Következett még három-négy összeállítás, az egyik túl sok volt, a másik túl kevés, mire végre megtalálta azt a hosszú sárga szoknyát és egyszerű fehér pólót. Magára kapta a fehér edzőcipőjét, hogy ne keltsen nagyon hivatalos hatást és hogy egyszerűbb legyen végigrohanni az iskolán. Aztán gondolta az már igazán semmiség lesz, hogy kicsit ráerősít amúgy sem rövid vagy szőke szempilláira, csakhogy negyed óráig tartott annyi festéket kivarázsolnia belőle, hogy ne legyen felemás a tekintete.
Természetesen igaza lett, mikor néhány órával azelőtt azt jósolta, hogy csúnyán el fog késni. Mérges volt magára, amiért a hiúsága érdekében ennyire megvárakoztatta szegény fiút. Végül is csak az út háromnegyedét tette meg futva, utána visszaváltott sétálásra, hogy ne kifulladva, vöröslő fejjel, kócosan jelenjen már meg, ha egyszer végre odaért.
- Ne haragudj, de feltartottak a szobatársaim - füllentette bűnbánó mosollyal. Ezt egyszerűbb volt kinyögnie, minthogy eddig készülődött. Így kevésbé érezte magát rosszul. - Merre megyünk? - érdeklődte meg az útvonalat Kíváncsi volt, miféle zseniális ötlettel állt elő a göndör ezúttal. Mert abban nem kételkedett, hogy valami egészen zseniálisat talált ki ismét.
Utoljára módosította:Vizsnyiczky Heléna Sára, 2020. július 25. 16:31 Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. július 27. 20:07 | Link


outfit|az első


Szégyellte magát eléggé anélkül is, hogy a fiú szóvá tette volna, de ezek után aztán végképp csoda volt, hogy nem borult lángba az arca. Hogy szó szerint vagy csak képletesen, azt inkább ne is firtassuk. Megnyugvással teli mosolyra görbültek ajkai, hogy a kedves szavak, a puszi vagy az összekulcsolódó ujjaik hatására azt talán ő maga sem tudta.
Fel tudta fogni, hogy mennyit jelenthet ez a hely a fiúnak, és igazán hálás volt, hogy most őt is elviszi oda. Bár azt már el sem tudta képzelni, hogy mit keresnek az erdőben. Úgy gondolta, hogy talán az erdei menedék felé tartanak, de aztán rá kellett jönnie, hogy az az út, nem ez az út. Néhányszor mikor a távolban megreccsent egy-egy faág, vagy zizzentek a lombok egy hajszálnyival erősebben szorította Zsombor kezét. Ha igazán töredelmesen bevallotta volna fél egy kicsit az erdőben, de úgy gondolta, hogy fényes nappal ketten csak biztonságban vannak. Végül is, mi árthatott volna nekik?
Kicsit nehezen vette észre, hogy ott fent az ágak között az folt nem csak egy folt, hanem egy aprócska házikó. Szemüveg nélkül olyan távolra már nem látott valami jól, de azért rövid megfigyelést követően már egészen ki tudta venni a formákat.
- Szeretnél te előre menni?- Valahol egy kicsit irigy volt a fiúra, ugyanakkor örömmel töltötte el, hogy neki sikerült leküzdenie ezt a félelmét. Legalábbis a szavai alapján Sári így vette le. Ő bármit megadott volna, ha szabadulhat a viharfóbiájától, de az évek múltán nem hogy csökkent, sokkal inkább erősödött a félelme. Sosem tudott teljesen konkrét választ adni, ha megkérdezték, hogy mégis mi olyan ijesztő benne. Hogy a hangos zajok, vagy a természet elsöprő eleje riasztotta-e meg egy megoldatlan rejtély maradt.
Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. július 30. 17:39 | Link


outfit|az első


Mint utólag belegondolt jobb is volt így, mert hiába volt elég hosszú a szoknyája, mégsem szerette volna ha valami véletlen következtében a fiú belát alá. Egy ideje már kínosan ügyelt arra, hogy a szoknyák, ruhák és rövidnadrágok ne engedjék láttatni a fenekét, bármilyen helyzetbe is kerül. Minden gond nélkül elérte a fa tetejét, és elkapta a feléje nyújtott kezet, még ha nem is lett volna rá szüksége. Egy minden szónál többet érő hálás mosollyal köszönte meg a gesztust, mielőtt beléptek volna az aprócska helyiségbe.
- Abban biztos vagyok. - Hiszen ez az egész kettejük között annyira különleges volt, hogy azt nehezen lehetett volna szavakba önteni. Így aztán nem kételkedett abban sem, hogy ez a délután is valami váratlant tartogat majd. Követte Zsombort az asztalhoz, majd példát véve róla leült a földre. Szépen elrendezgette élénksárga szoknyáját maga körül, mert azt azért nem hagyhatta, hogy csak úgy álljon a ruhadarab, ahogy épp sikerült neki.
-Mein Gott - motyogta amint lekerült a terítő a pizzás dobozról. Nem volt kifejezetten éhes, de ahogy megcsapták a különböző szeletek különböző ínycsiklandó illatai rögtön megjött a kedve, hogy beleharapjon a legjobban kinézőbe. - Hogy ismerhetsz ennyire? - kérdezte vigyorogva, mielőtt alaposan áttanulmányozta volt, melyik milyen ízű. Ez volt a lehető legjobb dolog, amivel meglehetett lepni. A kaja, ráadásul nem is akármilyen hétköznapi étel, hanem egy ilyen csoda.
- Egyébként egyedül az ananászosat nem szeretem, a többi jöhet. -A gyümölcs meg a pizza két olyan dolog volt, amit külön-külön nagyon szeretett, de együtt azért már kevésbé. Hosszas tanakodás után végül egy sima sonkás-gombás szeletet választott magának. - Jó étvágyat! -  szólt, mielőtt nekilátott volna a módszeres pusztításnak. Megpróbált visszafogottan és kulturáltan étkezni, több-kevésbé sikerült is.
Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. augusztus 4. 23:27 | Link


outfit|az első


Valószínű, ha nem lett volna olyan genetikával megáldva, amilyennel végül meglett nem rajongott volna ennyire a gyors kajákért, hanem ő is salátán meg vízen élt volna, mint azok a lányok, akik rá akartak hasonlítani. Vagy nem érdekelte volna és plusz harminc kilóval gurult volna a lépcsőkön séta helyett. Mindkettőt el tudta képzelni, de egyik sem tetszett neki igazán. Ellenben a vele szemben ülő illetve a köztük elhelyezkedő pizza nagyon is. Nehezen tudott volna választani, hogy mégis melyikük iránt érez nagyobb vonzalmat.
- Most igazán megkönnyebbültem - kapott a szívéhez kissé talán túl színpadiasan. Bár valóban, az ananászos pizza kifejezetten vízválasztó dolognak bizonyult egy kapcsolat során. Innen lehetett igazán megállapítani, hogy a két ember összeillik-e, mint a pizza két fele. sári legalábbis ilyen és ehhez hasonló dolgokon agyalt, miközben akkorát harapott a saját szeletéből, hogy abba más talán könnyedén belefulladt volna. Ő meg a túl nagy falat kifejezés nem álltak szoros kapcsolatban, gyakorlatilag hírből sem ismerte, hogy ilyen szókapcsolat létezik. - Köszi, de kihagyom. - Valahogy a kis rákocskák kevésbé tűntek biztatónak, mint az ő sonkája. Azt legalább tudta, milyen. Összevont szemöldökkel meredt a pofára fordított szeletre, majd a göndörre. Míg nem érkezett magyarázat nem igazán értette, hogy mégis mi a fene történik az asztalnál.
- De hát így lepotyog a feltét - vetette fel a legfőbb problémáját. Ha már megette, akkor mindenestül akarta és nem úgy, hogy az asztalról kelljen összecsipegetnie utána a gombát meg a sonkát. Mert hiába, hogy az olvadt sajt úgy-ahogy odatapasztotta a tésztához az alatta lévő hozzávalókat, de azért nem nyújtott elég védelmet ahhoz, hogy az eridonos teljesen megbízzon benne.
- Mit tervezel a szünetre? - kérdezte, miután benyammogta a szeletet. Egész konkrét témára akart rátérni, de nem akart ajtóstól rontani a házba, szóval inkább messziről kezdte a megközelítést. Ez a taktika eddig bevált.
Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. augusztus 5. 00:07 | Link


outfit|az első


Akár hajlandó is lett volna megosztani a fiúval a kajáját, de túlzottan lefoglalta az illatokban és ízekben való gyönyörködés, hogy totálisan elfelejtett mindent, ami nem ahhoz kapcsolódott, hogy egyen.
Vállat vonva fejjel lefelé fordította a sajátját is, de előtte azért közelebb hajolt az asztalhoz, hogyha a gomba esetleg szökni próbálna ne vesszen kárba azzal, hogy a földre pottyan. Akkor már kerüljön az eggyel tisztábbnak tűnő asztalra, ahonnan még meg tudja enni. Igyekezett nagyon figyelni, hátha tapasztal bármilyen változást, de az íze épp ugyanolyan volt, mint azelőtt. Egy kicsivel sem érzett mást, vagy intenzívebbet mint addig.
- Úgy tűnik, én rosszul működöm. Nem érzek semmi változást - vonta meg a vállát, majd inkább úgy folytatta az evést, ahogy elkezdte. Normális irányba a normális felével felfelé. Szeretett furcsa lenni, különc, de ezt valahogy nehezen fogadta el úgy, hogy számára semmi haszonnal nem járt. Ha tapasztalt volna változást biztosan rászokott volna, hogy így egye az olasz konyha fő remekművét, de így nem látta értelmét.
- Örömmel hallom - somolygott rá a doboz felett. Valóban örült, hiszen ez azt jelentette, hogy jobban volt, mint az előző években, és a barna szerette azt hinni, hogy ebben neki is szerepe van. Valahol tudta, hogy tényleg így van, de félt, hogy azzal túlbecsülte volna a saját jelentőségét, attól meg rosszul érezte volna magát. Szóval inkább csak hitt ebben. - Gondolom ismét mesenézéssel töltöm az időm. Meg persze vizsgázom, idén utoljára - sóhajtott kissé szomorkásan. Szép volt, jó volt, de úgy döntött, felesleges tovább a zeneiskolára is időt szakítania. Már épp elég képzett volt ahhoz, hogy egyedül is tudjon fejlődni és gyakorolni, így nem látta értelmét, hogy továbbra is ilyen szigorú keretek közé szorítsák. Tudta, hogy jobb lesz így neki.
- Szóval arra akartam kilyukadni, hogy lesz egy balett meghallgatás. És szeretném, ah elkísérnél. - Sokat jelentett volna neki, hogy a közönség soraiban a szülei mellett - vagy inkább jó távol tőlük - ott ült volna a fiú. Kiváltotta belőle azt a szabad megfelelési kényszert, ami nem a görcsösséget, hanem a pontosságot idézte elő a lányban. Ha tudta, hogy Zsombor ott van képtelen volt hibázni. Az anyja ellenben annyira stresszelte, hogy el sem tudta volna képzelni, hogy kettesben menjenek el egy ilyen eseményre. Akkor már legalább az apjának is el kellett kísérnie, hogy kicsit oldja a kettejük közötti feszült légkört.
Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. augusztus 6. 17:24 | Link


outfit|az első


- Nem a zongorázást, csak az iskolát hagyom ott - pontosított gyorsan. Nem tudta elképzelni, hogy legyen valami olyan törés az életében, ami miatt végleg otthagyná a zenét. Megesett már, hogy néha hónapokig nem találta a motivációt, az ihletet, de aztán mégis visszatalált a hangszerhez. Ha soha többé nem játszhatott volna a fekete-fehér billentyűkön legalább olyan fájdalmas törés lett volna az életében, mint egy közeli hozzátartozó halála. Ez éltette és mozgatta. - A kalandos vagy az unalmas utat szeretnéd választani? - kérdezte kuncogva. Bár az előző évi után már igazán nem lett volna semmi érdekes az egészben, hiszen a göndör már tudta, hogy hová kell mennie. Alig hitte el, hogy már ennyi idő eltelt. A hónapok szinte repültek, mialatt a kettejük kapcsolata gyökeresen megváltozott. Olyan felfoghatatlan volt Sárának, hogy tényleg ennyi ideje ismerik már egymást.
- Németországban működik egy balett intézet, az ország egyik legkiválóbbika, ahol előkészítőre jártam. És mondták, hogyha gondolom visszavárnak, legalább a meghallgatásra - válaszolt szemlesütve. Ez így kimondva nem hangzott annyira jól, mint azt szerette volna. Úgy hangzott, mintha újra kiakarna költözni és itt akarná hagyni az iskolát, holott erről szó sem volt. Bár fogalma sem volt, hogyha felveszik akkor hogy oldja meg a helyzetet, de azt tudta, hogy valahogy mindenképpen. - Egyébként ne aggódj, a lábam még tíz-tizenöt évig nem hagy cserben, aztán majd meglátjuk, mi jön - jutott eszébe hozzátenni, ha már Zsombor így kérdezett rá erre az egészre.
Mióta megjött a bagoly erre készült.  Gyakorolt, erősített, lépéseken agyalt. A kötelező művet ismerte, egyszer már táncolta, még kint egy gyerek előadáson, így nem volt számára ismeretlen. A saját koreográfia megtervezése viszont már egy kicsivel bonyolultabb volt, de ekkorra már egészen jól haladt vele. Az unalmasabb órákon megtervezte, majd délutánonként, mikor szabad volt a terem belopódzott a színjátszósok színpadára gyakorolni. Sokat jelentett volna számára, ha sikerül a megmérettetés. - Nem. Vagyis egy kicsit igen. A tánc mindig is fontosabb volt számomra, mint a zene és szeretnék végre több időt szakítani rá. Valamint meguntam a kötöttségeket. Szabadon akarok zenélni és nem úgy, ahogy szerintük jó. - Sosem volt gond a fegyelmezettségével, ha azt mondták, most Bachot kell játszani akkor Bachot játszott, ha Bartókot kellett akkor Bartókot. De feszegetni akarta a határait, kitalálni, hogy egyedül mire képes, ha senki nem mondja meg, hogy mit tegyen. És mióta kikerült a tánciskolából valóban nagyobb hangsúlyt kapott a zene, amit kifejezetten sajnált. Vissza akart térni a színpadra, főszerepet táncolni a A diótörőben, a Giselleben és A hattyúk tavában. Mert természetesen valami jeelntéktelen mellékszereppel nem érte volna be.
Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. augusztus 10. 18:21 | Link


outfit|az első


Zavartan harapdálta az ajkát, valahogy így már nem tűnt olyan jó ötletnek ez az egész. De nem akart kihátrálni ebből, ha már felhozta a témát. - Igazából arra gondoltam, hogy jöhetnél velünk. Csak jövünk meg megyünk, egy nap az egész - pislogott rá kissé talán félve. Ez azért elég nagy lépés lett volna, hogy hajlandó lett volna bemutatni a családjának. De azt is megértette volna, ha a göndör nem akarja ezt az egészet. Leginkább a szülei reakciójából félt. Nem attól, hogy nem engednék meg esetlegesen, hogy a fiú is velük utazzon, inkább attól, hogy mit szólnának, ha megtudnák, hogy mennyi ideje tart ez az egész. Az anyukája valamiért úgy gondolta, hogy neki kötelessége tudni mindenről, ami a kislányai életében történik, Sári viszont úgy gondolta, hogy az anyjának semmi köze a magánéletéhez, így otthon nem igazán mesélt Zsombiról, meg hogy mi van köztük pontosan.
- Ugye nem gondolod, hogy egyedül hagynálak? - Mert ebből nagyon úgy jött le az eridonosnak, hogy a meghívása úgy jött le, hogy elvárásokat támaszt, aztán Zsombi meg oldja meg ahogy akarja. - Tudod van egy élő kétnyelvű szótárad, szóval ha tényleg eljössz velem, akkor nem lesz gondod azzal, hogy megértesd magad - csóválta a fejét. Amúgy is a szerelemnyelve volt a német, biztosan nem tudta volna szó nélkül hagyni, ha a navinés kézzel-lábbal próbálta volna megértetni magát valakivel.
- Még nem tudom - válaszolt néhány másodperc késéssel. Egyáltalán nem gondolt bele, csak azt tudta, hogy mindennél jobban akarja és valahogy mindenképp megoldja majd. Itt látta jónak, hogy válasszon magának egy újabb szeletet, a feszültségoldás kajával valahogy még mindig a legjobb módszernek tűnt. Kipecázott egy szalámisat és nagyot harapott belőle, míg a fiú reakciójára vált.
Szál megtekintése

Vizsnyiczky Heléna Sára
INAKTÍV


a lány, aki lángralobbant
offline
RPG hsz: 375
Összes hsz: 758
Írta: 2020. augusztus 10. 20:19 | Link


outfit|az első


Összeszorult a szíve, ahogy barnái találkoztak azzal a kétségbeesett tekintettel. Határozottan nem akart ilyen érzelmeket látni a fiú arcán, de nem tudta, hogy mivel tudná enyhíteni ezt az érzést.
- Igazából sehogy. Biztos megkérdezik majd, hogy hány éves vagy, meg hogy mi akarsz lenni felnőtt korodban, de a kínos része a dolognak nekem jut majd - forgatta meg teátrálisan a szemeit, mintha csak valóban előre tudná, hogy mi vár rájuk és tényleg ez az egész neki lenne majd a legrosszabb. Nem félt attól, hogy a szülei esetleg olyan kérdéseket tennének fel, amikkel zavarba hozhatják Zsombort. Annyi empátia volt bennük azért, hogyha Sári végre hajlandó volt néhány szót szólni a göndörről és elmondta, hogy mik a kerülendő témák akkor azt nem hozták szóba csak azért is. De persze erről nem tervezett szólni a fiúnak, szerette volna azt a látszatot kelteni, hogy igazából nem lesz semmi baj, a szülei alapvetően is ilyen lazán veszik ezt az egész fiú ügyet.
Ha nem lett volna köztük az asztal gondolkodás nélkül ugrott volna a nyakába. Láthatóan fényévekkel jobb kedve lett, áthajolva a doboz felett cuppanós puszit nyomott Zsombi arcára. - Te vagy a legjobb - könyvelte el hangosan is vidám vigyorral. Így már azért az étel is jobban esett, mint néhány perccel azelőtt.
- Így van, mindent megoldunk - bólintott miközben összekulcsolta ujjaikat. Aztán jobb ötlete támadt, minek üljenek az asztal két felén, ha egymás mellett is elférnek? Ügyes mozdulatokkal mászott el az asztal mellett, hogy aztán lehuppanjon a fiú baljára. Felmosolygott rá, majd ismét magához vette a mutatványhoz a dobozra helyezett félig megrágott szeletét, hogy újra beleharaphasson. Igen, határozottan így félig a fiúra tehénkedve volt a legkényelmesebb enni.
Szál megtekintése

Faház - Vizsnyiczky Heléna Sára hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék