Minden valamire való tónak van stégje, még akkor is, ha csak picike. Így hát, a falubéli tónak is van egy. A faépítmény első látásra talán veszélyesnek tűnhet, de masszívan állja a sarat már évek óta. Jó idő esetén ki lehet rá ülni, lehet rajta napozni, vagy be lehet ugrálni a vízbe. Vannak olyanok is, akik a szenvedélyüknek hódolva hosszú órákat ülnek csöndben rajta, egy pecabot fölött. A lényeg, hogy mindenki kihasználja, 8 évestől a 80 évesig. Mindezek mellett a stég remek találkahely, gyakran látni szerelmeseket édesen elbeszélgetni rajta.

Czettner L. Zora munkája

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=694893#post694893][b]Kováts Marcell - 2017.08.08. 01:37[/b][/url]

Branny

Hála égnek nem kellett sokáig győzködnie Branny-t a fürdőzéssel kapcsolatban. Így hát fogták magukat, és a Boglyas térről átvánszorogtak a falu szélén elterülő tavacskához. Mellesleg szó legszorosabb értelmében vánszorogtak. Ebben a tikkasztó hőségben alig tudták vonszolni maguk után izzadt testüket. Legalábbis Marci. Úgy érezte, mintha a sivatagban lenne, s csak egy csepp vízért sóvárogna. Nos, valóban így van - mármint a víz után való sóvárgás - csak épp nem szomját oltaná vele, hanem egyenesen belevetné magát. Tulajdonképpen nem is érti miért nem ez fürdőzést beszéltek meg, annyi lehetőség van a környéken. A faluban a barlangfürdő, a kastélyban az alagsori medence, vagy akár még a bátrabbak a vízesénél is berakhatják lábukat, s nem beszélve arról a medencéről, amely Merkovszkyék udvarán terül el. Piszkosul ismeri, elvégre ő takarítja azt. Nem egyszer gondolt már arra, hogy mennyire jó lenne egyet csobbanni, azonban sosem volt még rá alkalma.
Lassacskán meg is érkeznek a kiszemelt helyszínre. Mikor a látóhatárban feltűnik, a vöröske megtorpan egy pillanatra, vigyorogva a Brannyre néz, majd azt mondja:
 - Verseny a tóig! Három... Kettő... Egy! - és Marci már rohan is, mint az őrült, nem törődve azzal, hogy lehet a levitás még fel se fogta, hogy ő valójában mit akart. Miközben szalad, megszabadul a trikójától, övét kezdi kicsatolni, s mire a tóhoz ér, lecsúsztatja magáról a nadrágját, amilyen gyorsan csak tud, megszabadul cipőjétől, s pillanatokon belül már a vízbe veti magát bomba alakot öltve. Elnyeli a víz. Egyenesen imádja ezt az érzést. Hamar kidugja buksiját, nem állt szándékában sokat időzni a víz alatt. A tó felszíne kellemes, a Nap jól átmelegítette, ám a lentebb azért nem ennyire mesés a helyzet. Azonban ebben a hőségben roppant jól esik.
 - Hát nem remek?! - kérdi elégedetten behunyt szemmel Brannytől. Csodálatos.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=694919#post694919][b]Kováts Marcell - 2017.08.08. 12:13[/b][/url]

Branny

Marci mindig is híres volt az őrült ötleteiről. Azt hiszem ott kezdődött az egész, amikor 9 évesen fogta magát, s éjnek évadján, mikor már a prefektusok is az igazak álmát aludták, - a tanárok meg főleg - úgy döntött, hogy lecsekkolja mit rejt a földszinten lévő elhagyatott mosdó. Szerencsére semmi bántódása nem esett, sőt, barátságot kötött egy goromba rellonossal. Aztán mikor a faluból minél gyorsabban vissza akart érni a kastélyba, s ezért az erdőt választotta, hiszen úgy tudta úgy lehet a legkevesebb idő alatt visszaérni... Nos, nem. A srácnak még rengetek ehhez hasonló sztori van buksijában, amiket baromi jó lesz az unokáinak mesélni esténként. Nyilván csak ezért csinált ilyen dolgokat.
Ez a mostani valójában semmi a többihez képest. Csak egy sima fürdőzés a tóban, semmi több. Valószínűleg rajta kívül még a többi ezer diáknak is eszébe jutott, no meg azoknak is, akik már évekkel ezelőtt végeztek a Bagolykőben. Ennél azért eredetibbnek kellene lennie.
Jól sejtette. Branny hirtelen azt sem tudta mi történik körülötte, mikor Marcika rohanni kezdett, akárcsak egy őrült. Futás közben megszabadult ruhadarabjaitól, s amint csak tudta, belevetette magát a vízbe. Egyébiránt a kis vöröske nyerte a versenyt, s mihelyst felbukkant Bran feje, vigyorogva mondta:
 - Én nyertem, pancser. Mi a jutalmam? - közben a srác közelebb úszott hozzá. Legalább így nem szükséges kiabálniuk egymásnak.
 - Naná! - egyezett bele semmi gondolkodás nélkül Marci. Baromi király ötletnek tűnt. Különben is, a kis vörös mindig is imádott úszni, főleg mert az első vízzel kapcsolatos élménye iszonyú mókásra sikeredett. Emlékszik, mikor Noel belehajította a vízesésbe, s majdnem megfulladt, ám mielőtt még utolsókat dobbant volna a szíve, Noel - akárcsak a Baywatchban - utána ugrott, mint egy hős, s kimentette a pici Marci. Hah, milyen mesés emlékek!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1096&post=695065#post695065][b]Kováts Marcell - 2017.08.08. 23:44[/b][/url]

Branny

Csupán egy hatalmas csobbanás hallatszik, jelezvén, hogy Kováts Marcell - hölgyeim és uraim - megérkezett a tavacskába, méghozzá bomba formájában. Micsoda ugrás! Egyszerűen legendásnak lehetne nevezni. Ilyet még az emberiség nem pipált, az tuti! Mellesleg a futóverseny győztese is a vöröske lett. Ennél baróbb napja valószínűleg nemigen lesz. Közben érdeklődik, hogy mi lesz a jutalma, elvégre minden nyertesnek jár legalább egy tábla csoki, minimum egy érem. Bár ő egy sörrel, vagy hétfogásos ebéddel is beérné, egyáltalán nem nagyravágyó.
Branny megkérdi, Marcit volna-e kedve olyan mélyre úszni, mint még soha. A válasz nyilvánvaló: IGEN.
Először a srác pálcája segítségével eltünteti a lenti sötétséget, hogy minden tökéletesen láthassanak, majd megragadja Marcika csuklóját, s a vöröske azt veszi észre, hogy egy vízhártya keletkezik a feje köré. Legszívesebben megtapogatná, azonban attól tart, hogy kilyukasztaná, vagy valami hasonló rossz dolog történne, s akkor pápá vízalatti kalandozás.
Az eridonost különösebben nem zavarja a másik fogása, sőt... egy idegen, különös érzés járja át, olyan, mint még soha. Megrázza fejét, mintha szabadulni akarna a váratlanul ért dologtól, s inkább azzal törődik mit láthat lenn. Nos, halakon, kagylókon, és egyéb ismeretlen cuccokon kívül más nem kerül szemei elé. Egész gyorsan haladnak, gyorsabban, mint az átlag. Aztán pillanatokon belül visszatérnek a felszínre. Marci fütyül egyet.
 - Hűha! - kezd bele - Ez aztán szuper volt! Szívesen mennék még egy kört, hátha összetalálkozunk egy sellővel. Gondolj bele, lehetne egy halbarink! - kacag a srác. Bár ha jobban belegondol, tényleg összehaverkodna egy olyan vízalatti lénnyel. Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy halbarija van. Marci pedig olyan akar lenni.
 - Na, gondolkodtál már a nyereményemről? - kérdi vigyorogva, miközben elfekszik a vízfelszínén, behunyja szemeit, s pusztán élvezi a napsütést. Ennél kellemesebb nem is lehetne!