Emir, Nagypéntek
megjelenés

Húsvét. Egy ünnep, amikor nincs mit csinálnia, mert mindenki a családjával van és dolgozni sem tud, mert ők is a közeli rokonokkal töltik az idejüket. Számára nincs ebben a napban semmi különös, ahogy a többiben sincs. A reggelt futással kezdte, aztán úgy döntött, elnéz Bogolyfalvára, hátha belefut valakibe, aki még hozzá hasonlóan egyedül festegeti a tojást.
A stégen, közel a vízhez hasal egy puha pléden, s egy francia regénybe merül bele. Szép idő van, nem fázik még ujjatlanban sem. Valójában nem vágyik ennél többre, maximum némi társaságra, akivel megoszthatja, miről szól a könyv.
Néha-néha felpillant, körbenéz és magába szívja a friss levegőt. Azt mondták, eső lesz, de egy bárányfelhő sincs az égen, semmi jelét nem látja annak, hogy a nap folyamán bármikor is sötét felhők gyülekeznének a feje fölött.
Miközben olvas, társaságra lel. Egy cirmos kölyökmacska nyávog mellette, majd némi ismerkedés és simogatás után lefekszik Myra mellé a takarójára. Hát...társaságra vágyott, kapott egy csendeset.

Emir, Nagypéntek
megjelenés

Kellene valami változás az életébe, mert úgy érzi, túl sok lett a felszabadult szabadideje mióta nem tanul. Akkor volt igazán elemében, mikor még az éjszakái is foglaltak voltak és nem kellett azon gondolkodnia, hol fetrengjen unalmában és milyen macskákkal haverkodjon.
Gondolatban messze jár, a történetben, mert az legalább izgalmas, de valami visszarántja a valóságba. Egy ismerős hang, egy férfié, amelyet régen hallott már. Hónapok teltek el az utolsó alkalom óta, amikor furcsamód veszekedéssel és ajtócsapkodással váltak el.
Lustán, nem akaródzva fordítja felfelé a fejét és homlokához emeli a kezét, mert még így, napszemüvegen át is erős a napsütés.
- Mr. Amerika, téged még nem repített másik bolygóra az egód? - nem, nincs kedve jópofizni vele. A féltékenységi roham után semmi kedve újra végighallgatni, milyen egy rosszéletű ribanc. Nem sokat hallott róla, épp csak pár cikkbe olvasott bele, amiben a külföldi sikereiről írtak.

Emir, Nagypéntek
megjelenés

- Kösz, tudom - feleli, ahogy mindig. Nem fogja eljátszani, hogy meghatódik, vagy zavarba jön a bóktól, tisztában van vele és mindig tesz is érte, hogy ez így legyen.
Nem kínálja hellyel Emirt, mert bár társaságra vágyott, inkább választja a macskát, mint őt. Egy "jól nézel ki" nem teszi jóvá a viselkedését. Állítása szerint nem akart semmi többet, aztán mégis úgy elküldte a fenébe, amikor kiderült, hogy van más is. És még hogy a nőket nem lehet érteni.
- Nem tudom, Emir. Talán ha kinyögsz egy bocsit, elgondolkodok rajta - lemondóan szusszan fel, mikor a férfi közelebb kerül és a hajával kezd játszani. Pontosan ezért kedvelte akkoriban, mert van egy varázslatos kisugárzása.
Nem szól érte, mert becsukja a könyvet, csak a szemét forgatja. Ha már így elterelik a figyelmét, átfekszik a hátára és baljával elkezdi simogatni a cirmost.
- Szóval? Mi szél fújt Bogolyfalvára? - teszi fel a kérdést, ha már a férfi így becsatlakozott hozzá és az új barátjához.

Emir, Nagypéntek
megjelenés

- Köszönöm - kicsit meg is lepődik ezen, nem várta, hogy ennyire könnyen bocsánatot fog kérni tőle a férfi. Valójában mindketten hibáztak, de nyilván ezt Myra nem fogja beismerni. Megint a szemét forgatja. - A szex az szex.
Szeretné lezártnak tekinteni a témát. Nem tartja valószínűnek, hogy ugyanott tudnák folytatni, ahol abbahagyták és egyelőre azt sem tudja feltételezni, hogy barátok lehetnek. Ennek ellenére rákérdez, mi van vele, ha már összesodorta őket a szél.
- Az mondjuk nem rossz - egyetért a szigettel és a faházakkal, a pihenést Myra is inkább egy ilyen helyen képzelné, nem pedig Bogolyfalván. Csak hát oda egyedül nem utazik az ember.
- Meglett a diplomám, felszabadult egy csomó időm. Készülünk a bajnokságra és ja, igen, villogtatom a kockahasam a címlapokon - felsorolásszerűen mondja el az elmúlt hónapjainak történéseit. Emir részese volt Myra életének, így tudhatja, mennyire utálta ezt a pár évet, amíg el nem ért az ügyvédség végére. A kviddics az ő igazi szerelme.
- Nem is tudtam, hogy szereted a macskákat...

Emir, Nagypéntek
megjelenés

Nem feszélyezi a találkozás, de nem is akar belemélyedni túlságosan. A bocsánatkérés ellenére még igenis fájlalja a sebet, amit Emir ejtett az egóján. Jól megvoltak, kár, hogy nem használták ki igazán az időt.
- Nincs és így most unatkozom - sóhajt fel. A férfi is tudhatja, milyen az, amikor egy elfoglalt embernek megfogyatkoznak a feladatai és felszabadul az ideje, amiben aztán nem tudja, mihez is kezdjen. - De úgy néz ki, a napokban költözöm. Vettem egy saját kis házat Pécsen - büszke rá, de még nem mondta el sok embernek. Azt várja, hogy ténylegesen beköltözzön, átvigye az összes holmiját és majd házavatót tartson.
Finoman simogatja a cicát, aki hallhatóan élvezi a kényeztetést, de reflexszerűen húzza odébb a kezét, mikor Emir megérinti. Vele ellentétben nem hagyja abba a simogatást.
- Gondolom korábban mással foglaltuk el magunkat. Nem beszélgetéssel - de, voltak beszélgetéseik, emiatt tudnak egymásról egyet s mást, ezért nem kell ismerkedniük, de ez így jobban hangzott, mint a "lehet elfelejtettem".
- És azóta is hülyíted szegény nőket? - félmosolyra húzódik ajka amikor visszaemlékszik a korcsolyázásra és a lányra, aki miatt akkor Myra is majdnem faképnél hagyta őt.

Emir, Nagypéntek
megjelenés

Felnevet az örök haragon. Eddig a pillanatig úgy gondolta, nem fog megbékélni vele már, legalábbis nem annyira, hogy ennél a beszélgetésnél többet lásson. Ha már leült mellé a kérése ellenére, nem tehet mást, mint szóba áll vele. Aztán bedob egy ilyet és Myra megenyhül.
- Lehet róla szó. De kisujj eskü, hogy ha még egyszer leribancozol, letéphetem a tököd - egy lehengerlő mosollyal nyújtja a férfi felé az ujját. Ha ebbe nem megy bele, akkor elfelejtheti, hogy akár csak képekről is lássa az új lakhelyet. Pedig tervei szerint lesz egy jó kis összejövetel ott.
Egy kicsit kíváncsi, bár nem érdekli mások élete, mégis közel álltak egymáshoz Emirrel az összekapás előtt. Furcsa volt, hogy amíg ő Amerikában volt, üzenetben és videóchaten tartották a kapcsolatot, aztán vége szakadt. Talán egy picit hiányolja is.
- Hűha, mi történt? - nevetve ül fel és csúsztatja a könyvét a táskájába. Ez a téma szaftosabb, mint a regény bármely pontja. - Mutasd a kezed. Férj lettél? Nem... Akkor a fiúkhoz pártortál át? Tökre megérteném - somolyogva kezdi el nézegetni a férfi kezét.

Emir, Nagypéntek
megjelenés

- A szülinapomról egyébként is lemaradtál. Pedig nagy buli volt - mondja miközben megpecsételik az esküt egy kisujjrázással. Nem szokása ilyet csinálni, talán gyerekként tette utoljára, szóval ki tudja, miért éppen ezt a módszert választotta. - Meghívlak a házavatóra, ha nem felejtem el.
Azért még csipkelődik egy kicsit, mielőtt rákérdezne, merre rakta a farkát amíg kint modellkedett. Olyan dolgokat is felhoz, amit nem nézne ki belőle, meg hát a gyűrűt sem látja az ujján. Igaz, a mai világban nincs szükség gyűrűre a házassághoz, főleg, ha titkolni akarják.
- Barátnőd - szemöldöke felszökik, nem titkolja, hogy most ezen meglepődött. Emirt nem úgy ismerte meg, mint akit le lehetne kötni, de ha valakinek sikerült, az valamit biztos nagyon tudhat. - Gratulálok hozzá - őszinte a mosolya, de faggatni azért nem fogja a nőről. Valahogy nem olyan a kapcsolatuk, amibe ez beleférne, vagy kellemes beszédtéma lehetne.
- Szerintem az én szőke hercegemet valahol félúton ledobta magáról a ló és meghalt - neveti el magát Myra. Az elképzelés is vicces, hogy valaha az életben neki eljöjjön a nagy ő, aki majd elfogadja minden hülyeségével együtt és ő is jobban tudja szeretni a kviddicsnél. - Maradjunk annyiban, hogy én a cikeszre izgulok, nem a tartós kapcsolatra.

Emir, Nagypéntek
megjelenés

- Igazán? Nem is emlékszem már... - hümmögve tesz úgy, mintha elgondolkodna. Valószínűleg sohasem fogja elfelejteni, ami kettejük között volt és itt nem csak a rossz részekről van szó, hanem az egészről. Jó volt, szép volt, kár, hogy elmúlt.
Kettős érzései támadnak azzal kapcsolatban, hogy Emirnek barátnője van. Nem értette azokat a férfiakat, de nőket sem, akik egyszer azt állítják, hogy soha nem akarnak majd beleugrani egy kapcsolatba, aztán meg teljes pálfordulás. Ami viszont kettejük közt volt, lezáródott és nem biztos, hogy Myrának szüksége lenne egy olyan férfira, aki hónapokig távol van.
Tényleg úgy gondolja, hogy volt már egy nagy szerelem az életében és nem jön el egy új, meg hát nem is akarja, hogy jöjjön. A kviddicsnek él, azon viszont elmosolyodik, amit a férfi mond. Jó, hát igaza lehet.
- Akadnak kivételek.
Hazudna, ha ezek után azt mondaná, nem érez semmit, mikor Emir hirtelen közelebb kerül. Egy pillanatig lefagy, próbálja feldolgozni, mi történik és hogy mit kellene reagálnia. Ám mielőtt bármit tenne, vagy mondana, megszakad a pillanat és hosszan fújja ki a levegőt.
Nem próbálja meg itt tartani. Nem lesz valaki, aki tönkretesz egy kapcsolatot.

// //