Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Ha meg akarsz róla győződni, hogy a testőröd (vagy inkább a fegyőröd) ébren van-e, vagy csak színlel, hajnali háromkor elkezded gyúrni, böködni, ölelgetni, rányálazol, és ha erre sem ébred fel, mehetsz a dolgodra. Ave nem mozdult, ebből már világos volt, hogy ha atomot robbantanék mellette, akkor is csak a másik oldalára fordulna- már ha méltóztat ennyire emberszámba venni. Ez pedig azt jelentette, hogy zöld utat kapok, míg fel nem ébred. Helyes! Úgyis gyakorlatilag korlátoz a kis mocsok, hogy ne menjek a kastélyba, ne lopkodjak, ne aludjak a bokorban. Panaszt kellene tennem az emberjogi bíróságon.
Azt el kell ismernem, hogy a kastély okozott némi fejtörést: az első öt percben sikerült eltarolni két házimanót, végignyalni egy festményt (komolyan csokinak nézett ki a festett parókája, de a nyomorult nem szólt volna, hogy az csak festék) és beleszaladni egy pattanásos szellemlányba, aki fel akart olvasni Nietzsche-től. Avery azt mondta, ha túl okos és lexikális tudással rendelkező madárijesztőkkel találkozok, azok a levitások. Avery-nek meg fogom mondani, hogy hülye, de előtte elgáncsolom, biztos ami biztos. Nagyot üt, ha felhúzzák.
A folyosók mind halmozódnak mögöttem, mostanra azt se tudnám megmondani, merre van észak. Azt viszont kapásból érzem, ha valami bűzlik, Amy odaégette a rántottát, anya tavaszi tekercset csinál, meg a jód is erősen átható szagú. Na most, ha nem tavaszi tekercset érzek és nem is égett rántottát, akkor marad a harmadik a felsoroltak közül: jód. Sőt, orvosi tisztaságszag. Ha pedig orvosi szagot érzek, jó helyen járok. Pár másodperc múlva fütyörészve rúgom ki a gyengélkedő ajtaját. Az egyetlen szerencse, hogy erre a zajra senki nem reagál- tehát üres a terep. Perfect.
Ja hogy nem mondtam, miért kerestem a gyengélkedőt? Igazából a faluban is beszerezhettem volna az etil alkoholt, de azért fizetni kell. Nekem meg nincs pénzem. Avery a buksza. Na most, ha nincs pénzed és nem tudod, mi tévő légy, rendszerint kölcsönzöl. Tiszta sor, ugye? Nekem alkohol kell (neem inni, nyugi), szóval kölcsönveszek. Ha meg észreveszik, rákenem arra a szemét festményre, hogy ő lopta el a parókája tisztításához. Ánem, kevés az esélye, hogy egyáltalán rájöjjenek, én jártam erre; nem is ismernek, Ave úgy őriz engem hét lakat alatt, mintha Mona Lisa lennék. Villantanom kellene talán? Az a csaj is eléggé odarakhatta magát, másképp miért érne annyit a képe amennyit? Sok beszédnek sok az alja, hol az a szesz mégis? Miért kell mindent ennyire elzárni? Upsz, azt az üveget neem akartam eltörni, dehogy, csak ide ne toljátok a képeteket, kíváncsik. Várjatok, míg megvan a cucc, amiért jöttem, kell a kísérletemhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Zsebvemp - Enyves kéz ZRT

Na még egy kicsit, úúúgy. Na nem így nyílsz? Tyhíh, több bajom van veled, mint a fennkölten alvó testvéremmel. Dúdoljak neked is Tankcsapdát ébresztőnek? Csiklandozzalak meg? Törzsfőnökül nem tudok, de ha kell, begyújtok egy-két matracot és füstölök neked. Az segítene, szekrény pajtás?
A csudába, tök forgalmas lett hirtelen a gyengélkedő. Óóó, hullanak az emberek? Szegény, biztos nem evett pirítóst reggelire! Úúú, a szőke tisztára emlékeztet Maria Cortezre Pöttöm sorozatából! Vajon ő az? Kérjek aláírást? „Helószia! Adnál egy autogramot a húgomnak? Asszem, téged csíp nagyon valami szappanoperából..” ... Neeem.
- Ne is mondd, a tesóm mellett Tankcsapdát énekeltem, arra sem kelt fel. Ez az időjárás kész komédia. – Hát képzelje el ő is, borzalmas! Ha ismerné Avery-t, tudná, hogy az énekhangomtól rövid időn belül a plafont kaparja a bátyám, mint Tom cica a mesében. Ótényleg, délelőtt tizenegykor adják a Cartoonon. Szerintem itt azt sem tudják, mi az a TV. És még a varázstalanok a civilizálatlan népség, hát nézzetek már tükörbe, könyörgöm... He? Óóó, te szőke jófej kisangyal, nézz már rá a tányér szemeimre! Látod ezt? Látod? Ilyen pofát vágok valahányszor egy hozzád hasonló irgalmas szamaritánusba ütközöm, aki megcsinálja helyettem a melót.
- Ki tudod? Imádnálak. Lo.... Kölcsönözzek érte forrócsokit? Vagy segíthetnél a kísérletemben akár. – De bele leszel rángatva valami ocsmány húzásba, szegény te. Vigasztaljon a tudat, hogy alapjáraton nekem ez normális, senki nem fog hülyének nézni, hogy belekeveredtél valami ökörségbe.
- Ja, amúgy Alexis vagyok. Te mondd már, mivel kened az arcod? Tök szép! – Nee húzódj el, csak megtapizlak. Óóóó, hideg a bőröd, ejnye, rossz a vérkeringésed. Ni, meghúzogatom az arcod, ííígy, szép a mosolyod, szuper. Most sem melegszel? Biztos beteg vagy! Pedig nem tűnsz annak... Na nem baj, mész te magadtól is orvoshoz, ha akarsz. Most csak szedd ki nekem az alkoholt és lássunk neki módszeresen felforgatni hajnali fél négykor a kastélyt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

- ÁLLJON MEEEEG.... Párduc, oroszlán, gorilla, makákóÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, Bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdióÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ - Marhára szeretem ezt a bandát, de komolyan. Rock Inger, veszett nagy agy volt az a nyomi, aki kitalálta, pacsi neki! De ez a szöveg... Na jó, ez hazavágott már első alkalommal, mikor meghallottam. Értitek? Alig vártam, hogy valakinek lenyomjam az új gitárral. Kár, hogy nem elektromosat szereztem, mert most a 220V-ot helyettesítő rúnatudjaistenmiafenéim alaposan odadöngölnének a kastélynak. Kb. ablakot lehet törni azzal a hangszereléssel, amit egy jól bekötött elektromos nyújt, pazar élvezet. Érzem, ahogy az ujjaim alatt rezegnek a húrok, a zene végigfut a gerincemen... Aaaahhhh, oké, sajnálom, a csaj az áldozatom lett, ez van, de nem, tuti nincs miért rinyáljon, jól nyomom, ez biztos. Még a képek közül is néhány velem nyomja léggitárban, mialatt átnyargalunk a folyosószakaszon.
- Maga lesz... Maga lesz a Júliám! Eldöntöttem! - A hirtelen váltás a semmiből jön, de fekszik, ott a ritmus, figyeld. Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben, Melyik ajtón menjek be?, na nem, én se tudom, pedig amikor gitározok, kisistennek érzem magam, de csak a bazinagy egóm miatt, maradjunk ennyiben. Nem vagyok amúgy egy nagy mellényű gyökér, de a zenei fejlődésemre ritka büszke vagyok. Mi? Nincs mire? Egy nap a világ színpadán fogok állni, öcsi, úgy nézz rám! Akkor majd a lábam nyomát is szívesen megcsókolnád majd!
Kezdem utolérni, ő is ki fog fulladni, hát még én... Már nehezen megy egyszerre nyomni az éneklést, gitározást és a futást is, eddig is redva nagy teljesítmény volt, de Júliáért mindent! Jó, oké, nem Júliának hívják, állítólag ő az új bigé, izé, Bözsike, Rözsike, Rönécske, na, ő, vágod...
- LÉGY A FELESÉGEM, KÉRLEK! Vagy, ha az nem, adj egy K-t év végén a vizsgámra és szeretni foglak, míg bele nem döglök! - No erkély? Francba, romantikusabban akartam lányt kérni, de ha csak egy pofázós festményektől teli folyosó van, miután végigrohantuk a fél kastélyt, legyen. Gyönyörű ívesen csúszok be elé a gitárral az ölemben, térden és akkora bociszemeket meresztek fel rá két lihegés közben, hogy ha nem sajnál meg, ő Medúza személyesen és itt fogok kővé dermedni. Szakadjak meg, úgy legyen!