Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Még tíz perc az érkezésig. A fura fejű csaj már öt perce bámul. Szerintem nem esett még le neki, hogy én meg a hatalmas pattanást nézem az orra hegyén. Ha kinyomnám neki, azzal tennék egy szívességet az emberiségnek, mert istenemre, akkora az a gömb, mint az Everest. Olyat pukkanna... Mozdony, mozdony, Averynek kellene valami szuvenír onnan. Vagy lenyúljam a vészfék kábelét? Úgyis csak dísznek van, senki nem húzogatja. Még két kocsi... még egy kocsi. Hopp, mozdonyvezetői kabin!
Na tessék, most miért vicsorog? Csak megöleltem, nesze neked emberi szeretet, ez se tudja, mi fán terem. Vagy nem ismerte az előbbi nyuszikás „egyszerűen csak lerókázom” viccet. Sajtalanok a mozdonyvezetők, tanulság levonva. Azta, már állunk, nem csoda, hogy a bátyó szabadulni akar tőlem. Na de mégse kellene csak úgy körbeforognia velem a nyakában, el fog szédíteni és nem találom meg a kijáratot. Túl hangosan üvöltözik, komolyan belenyomok egy kendőt a szájába hangtompítónak. Így felveri a szomszédos villanypóznán fészkelő madarak csibéit. Mekkora pofátlanság már! Az a madár éjt nappallá téve dolgozik, hozza a kaját a csibéinek, meg tanítja őket re... Jaaaaa, tél van, nincs madár. De akkor se ordítson már kivörösödve! Most mit néz? Naná, hogy bámulok rá, naná, hogy meglepetten. Ha ölelsz valakit, az jó dolog kellene legyen, ez meg itt rákvörösen tiltakozik ellene. És már kimászott velem a peronra. Na tessék, megint körbe-körbe forog.
- Vííííííí.... - lehet, ha nem viháncolnék és több megbánás tükröződne az arcomon (de nincs mit megbánjak), hamarabb megbékélne a jóember. Nézd már, közönségünk is van, már körbe álltak minket. Oké, tatus, te nyertél, lepattanok rólad. Tessék, még meghajlást is kaptok, még a piercingeim is megnézhetitek közelről. Eredeti darabok, én magam tűztem be egyeseket. De hol lehet Avery? Ha nem jön, elkezdem felkutatni őt a környéken. Valahol csak tudják, merre van. A mókusok biztos! Azok mindent tudnak, amúgy is titkos ügynökök egytől egyig.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Ne nézz már rondán rám, nem ettelek meg, csak megöleltelek. És a nyakadon lógtam. És fojtogattalak pár percig. Igazán nem nagy ügy, túl sokat vinnyogsz. Annak a nőnek vagány a kalapja, vajon kölcsönadná? Leszedném róla a virágokat és felvarrnám a szoknyámra. Valamelyik állat meghúzta az előbb, jó ég, mindjárt lejön. Várj, haver, kell egy kis rásegítés a ruhámnak, hogy a helyén maradjon. Így jó lesz, köszi. Naaa, nyálesőt nem kértem, le lehet csitulni, sőt várj, még meghajolok egyszer a közönség felé. Csókokat nem dobálnék inkább, azt Ave-nek tartogatom.
De ő hol van? Ideje lesz felkutatnom, másképp itt hagy, amilyen jófej. Mondott valami olyat, hogy pálcát is kellene venni majd. Hahaa, végre nem csak ő lesz májer a családban. Az első intézkedésem mágusként az állatkert felszabadítása lesz. Le a tirannizmussal és a rexekk... PUFF!
- Áuh... – Alacsonyan szállnak a sporttáskáim. Vagyis az az egy. Az is bele a tarkómba. Nem kell túl sokat gondolkozni, ki szeret annyira, hogy megdobáljon a saját cuccommal. Tengely körül fordulás, szemrevételezés: a bátyám haja hosszú. Meg kell fogdosnom! A táska rövid úton a földön landol, s miközben a népsűrűség lecsökken, a vonat pedig továbbindul, a torkomból feltör a harci visítás. Helyből ráugrás Avery-re? Megszokott. Tőlem mindenképpen.
- Azt mondtad, hogy formás benne a hátsóóóóóm! – Ennél több szót nem tud belőlem kihúzni: ha nem áll félre, a nyakában fogok landolni és koala módjára rácsimpaszkodni cuppanós csókok közepette. Hiányoztam az életedből, ugye, Ave? A szoknyám ne zavarjon, se a katonabakancsom, majd úgyis megszokod. A horoszkóp mára a Vízöntőnek szoknyát írt elő, hát ki vagyok én, hogy ellentmondjak neki?
- Hiányoztam, mi? Mikor lesz pálcám? Nálad alszok tanévkezdésig? Király a séród. - Remélem, tisztában van vele, hogy a legrondább nézésével sem akadályozhatja meg, hogy gyakorlatilag belenyomjam a képem a hajába és szaglászni kezdjem jó kutya módjára. Csak ellenőrzöm, hogy tényleg Avery-vel van-e dolgom, vagy valaki éppen utánozza a bátyám. Mert, ha utóbbi, fájni fog az a valamije, ha lerúgom tőből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Ha meg akarsz róla győződni, hogy a testőröd (vagy inkább a fegyőröd) ébren van-e, vagy csak színlel, hajnali háromkor elkezded gyúrni, böködni, ölelgetni, rányálazol, és ha erre sem ébred fel, mehetsz a dolgodra. Ave nem mozdult, ebből már világos volt, hogy ha atomot robbantanék mellette, akkor is csak a másik oldalára fordulna- már ha méltóztat ennyire emberszámba venni. Ez pedig azt jelentette, hogy zöld utat kapok, míg fel nem ébred. Helyes! Úgyis gyakorlatilag korlátoz a kis mocsok, hogy ne menjek a kastélyba, ne lopkodjak, ne aludjak a bokorban. Panaszt kellene tennem az emberjogi bíróságon.
Azt el kell ismernem, hogy a kastély okozott némi fejtörést: az első öt percben sikerült eltarolni két házimanót, végignyalni egy festményt (komolyan csokinak nézett ki a festett parókája, de a nyomorult nem szólt volna, hogy az csak festék) és beleszaladni egy pattanásos szellemlányba, aki fel akart olvasni Nietzsche-től. Avery azt mondta, ha túl okos és lexikális tudással rendelkező madárijesztőkkel találkozok, azok a levitások. Avery-nek meg fogom mondani, hogy hülye, de előtte elgáncsolom, biztos ami biztos. Nagyot üt, ha felhúzzák.
A folyosók mind halmozódnak mögöttem, mostanra azt se tudnám megmondani, merre van észak. Azt viszont kapásból érzem, ha valami bűzlik, Amy odaégette a rántottát, anya tavaszi tekercset csinál, meg a jód is erősen átható szagú. Na most, ha nem tavaszi tekercset érzek és nem is égett rántottát, akkor marad a harmadik a felsoroltak közül: jód. Sőt, orvosi tisztaságszag. Ha pedig orvosi szagot érzek, jó helyen járok. Pár másodperc múlva fütyörészve rúgom ki a gyengélkedő ajtaját. Az egyetlen szerencse, hogy erre a zajra senki nem reagál- tehát üres a terep. Perfect.
Ja hogy nem mondtam, miért kerestem a gyengélkedőt? Igazából a faluban is beszerezhettem volna az etil alkoholt, de azért fizetni kell. Nekem meg nincs pénzem. Avery a buksza. Na most, ha nincs pénzed és nem tudod, mi tévő légy, rendszerint kölcsönzöl. Tiszta sor, ugye? Nekem alkohol kell (neem inni, nyugi), szóval kölcsönveszek. Ha meg észreveszik, rákenem arra a szemét festményre, hogy ő lopta el a parókája tisztításához. Ánem, kevés az esélye, hogy egyáltalán rájöjjenek, én jártam erre; nem is ismernek, Ave úgy őriz engem hét lakat alatt, mintha Mona Lisa lennék. Villantanom kellene talán? Az a csaj is eléggé odarakhatta magát, másképp miért érne annyit a képe amennyit? Sok beszédnek sok az alja, hol az a szesz mégis? Miért kell mindent ennyire elzárni? Upsz, azt az üveget neem akartam eltörni, dehogy, csak ide ne toljátok a képeteket, kíváncsik. Várjatok, míg megvan a cucc, amiért jöttem, kell a kísérletemhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

A bátyámnak fizikai fájdalmat okozna, ha kedves lenne. Néha elgondolkozok, hogy lehet, azért veri le rajtam az érzelmeit, hogy ő ne fetrengjen tőlük. Na de mégis! A táska a fejemből áll ki, ez azért túláradó szeretet lehet a részéről. Mindjárt viszem az orvoshoz.
- Önmagától adta ide, nem vettem el. - Vesszek meg, ha értem, mi baja a szoknyával. Nem néz ki tőlem jobban benne... Oké, az én lábam valamivel izmosabb talán. Ő nem mászik és fut annyit, mint én, de akkor sem vágom, mi baja, ha nem nadrágban mászkálok. Szerencséje, hogy nem születtünk skótoknak. Akkor még nemzeti viselet is lenne a szoknya. Belehalna.
Áh, kit érdekel ez? Már úgyis a nyakába lihegek- láátom, mennyire örülsz nekem. Ne is próbálj ilyen "elviselem" arccal mutrázni. Na még egy kicsit beletörlöm az orrom a fejedbe, ne mozogj... Afene, megelégelte. Ledobott. Talpra érkezés, megperdülés a tengely körül, meghajlás. Kár, hogy nincs közönségem, gyűjthetnék egy kis pénzt meg néhány szál virágot, ha nem smucig disznókból áll ki a csődület.
- Miért ne? Elalszok a fán, az ágyad alatt, bárhol. Kis helyen is. Fiókban mondjuk. Áááhh, értem már. Nem viszel be, mert van egy dugi csokikészleted. Zsugori! - Természetesen azonnal levágom a lényeget. Engem néz madárnak? Biztos csokit rejteget, de azért is le fogom nyúlni tőle a felét.
- Komolyra fordítva... Nem kell bébiszitterkedj, Ave. Abból már kinőttünk. Tudok magamra vigyázni. - Nézz a szemembe, tesó, és vedd észre, hogy komolyan beszélek. Veled együtt nőttem fel, nem ejtettek annyira a fejem lágyára, mint hiszed. Ráadásul, ha végre észreveszed az ujjaim között az idegen, virágos kalapot, az majd eltereli a figyelmed a pesztrálásomról. Lenyúltam a néni virágai miatt. Az enyveskezűsségemet sem ma fogják kigyógyítani belőlem, de legalább újradekorálhatom Amy szoknyáját.
- Mehetünk. Kérsz almát? Hoztam Pataki nénitől. Meg van egy félig rágott melegszenyám még. - Abszolút nyugodt a lelkem, rajzoltam szmájlit a néni hűtőjére. Biztos szeretni fogja. Két almáért és egy szendvicsért elég fizetség, ugye? Avery felé nyújtom az egyik emlegetett almát és a kabátzsebemből, hátha tényleg kell neki, de ha nem, benyomom magamban is. A kaját nem pazaroljuk. Közben mobilképes maradok, a táska pedig felkerül a vállamra, másképp szedhetem majd össze az állomásfőnöktől. Nane, azok mind öregek és zsémbesek szoktak lenni. Utálok zsémbes emberekkel tárgyalni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Ave

Ráncolja az orrát, nem jó jel. Ha alaposabban megnézzük, a szája szélébe már begyűlt a tipikus Lyall-féle lebecsmérlő szájhúzás ránca. Ilyet csakis a mi családunk tud produkálni; a lányoknál ez gúnyos mosollyal is társul. Higgyétek el, nem akartok felhúzni egy Lyall-lányt: sírva kérnétek bocsánatot, mert halálra szekálnának a húgaink. Avery egyszerűen csak figyelmen kívül hagy, ha már nagyon az idegeire mentél. Én már csak tudom; a nap huszonnégy órájában, ha teheti, nem vesz észre. Hogy éjszaka mit csinál, arról halvány lila segédfogalmam sincs, de kenyérre kenné a pici szívem, ha kiderülne, hogy engem néz és büszke testvért játszik. Akkor tudnám, hogy ideje elszívnom az utolsó cigit, meginnom az utolsó whisky-t, mert jön a világvége.
Egy pillanatig farkasszemet nézünk mozdulatlanul. Avery szavai bosszantóak és az még igazságtalanabb, hogy érzem az ellenkezésre való késztetést, de kapásból nem találok elég jó érveket. Egyet sem. Sajnos abban teljesen igaza van, hogy a meztelen hátsóm nem fog kimenteni egy mágikus balhéból. A nyelvemen lenne az önmagát adó kérdés, hogy amennyiben nem használhatom a pálcám, úgy hátvakaráson kívül mire is lesz jó? Egy darab deszkához is hozzá tudom magam dörzsölni, ha viszket a lapockám, ahhoz nem kell egy evőpálcika. Ja bocsmár, varázspálca, na. Mindez olyan szépen felsorakozott már a fejemben és tessék, elég a kihívó pillantását elkapni és máris elveszi az ember kedvét a további körök futásától. Le merném fogadni, hogy süt rólam, mennyire bosszús lettem fél perc alatt a még meg sem vásárolt pálcám máris elkobzásától, de mit ad Isten, be tudom mutatni, hogy a „hallgatás” szó az én lexikonomban is fel van tüntetve. A lehető legbosszantóbb pofám vágom be, meghúzom a vállam és kihasználva a pillanatot, mikor Ave hátat fordít, imitálok egy velős szellentési hangot. Ezt neked, bratyó, meg a tiltásaidnak. Ha nincs ló, jó a szamár, majd használom a tied. Katasztrófát csak nem okozok (dehogyneeeem) .
Időközben sikerült ráakadnom az útikajámra is és ugyancsak szívesen osztozkodnék, ha lenne kivel, de máris rontja az étvágyam ez a tapló drága testvérem. Tehetség kell ehhez is; olimpiát nyerne, ha létezne kedvrontási szám.
- Köl-csön-vet-tem. Ne magyarázd félre. Rajzoltam... nekik, nem mentem el hála nélkül. – Azt már inkább nem ragoznám agyon, hogy az a rajz egy csálén sikerült mosolyogó fej és inkább néz ki Frankeinstein vázlatának semmint egy barátságos pofázmánynak.
- Hm? Ja jó. De akkor enyém a két alma. – Na, mit akar az evőpálcikával? Már finnyás kézzel enni a szenyát? Úristen, Ave, mire nevelt téged egy év alatt ez az átkozott suli? Elképe...  Aztapaszuly! Ide érezni a me... Hogy csinálja? Jó néhány másodpercig eltart, mire eljut a tudatomig, hogy a szendvics bele lett nyomva valószínűleg a kezembe, mert hogy el nem tudtam venni a csodálkozástól és a bátyám biztos nem várja meg, míg felocsúdok, arra megesküdnék. Kisvártatva szerencsére eljut az én agyamig is, hogy jó lesz haladni a korral, így az a pár lépés tényleg egy pár, míg utolérem őrellonosságát. Lenne egy tonnányi kérdésem, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem fog válaszolni csak azért sem. Ilyenkor nem jutok vele semmire, mert eldöntötte kész passz, nem enged az igazából. Talán majd később.
Fel a járdaszegélyre... virágágyás, emelkedő, betonperem. Egy lépés, két lépés. Ha azt képzeled, hogy a lábad alatt kötél van, sokkal könnyebb egyensúlyozva járni. Ha leesel, nem zuhansz métereket, de egy rossz szög alatt kitörheted a csigolyád a betonon. Innen Ave nyakába is ugorhatnék. Nem, a táskám mindjárt elbillen jobbra, ha nem lökdösöm feljebb a balomon. Tovább, két kezet kitár, nem szárnyal, egyensúlyoz, mintha egy táska helyett semmi nem volna hátul, a csomagtartón.
- Otthon minden oké. Amy-t tegnap leoperáltam a tizedik tetejéről, de cserébe ide adta a szoknyáját kölcsön. Pöttöm beleszeretett a huszadik José Armandojába. Azt hiszem, legközelebb ki kellene törölnöd a szappanopera csatornát, vagy ovi helyett a tévéhez fog járni. Rád még hallgat. A kis töpszli megharapott valami kissrácot az oviban, mert az elvette a maciját. Adtam neki cukrot dicséretből. Anya... Anya jól van és hiányzol neki. Azt üzeni, mehetnél haza gyakrabban is. Megígértette, hogy küldök rólad képet, hogy megvan mindened. Majd lefényképezem a testrészeid, hogy leltárazhasson. - Nem tehetek róla, a végét muszáj elröhögnöm, ha belegondolok, hogy a gép hamarabb menne ezer darabra a falon hála a tesóm kedvességének, mint hogy anya egyetlen szál fotót is viszontlásson Ave-ről. Kár, pedig nagyon fotogén bátyám van.  
Mi a jó szent tehenet bámulnak ezek rajtam? Nem láttál még embert, néném drága? Megmutassam a hennázott karom? Hadd szörnyülködj. Na nézd már, a másik töpszlit nem tanították meg, hogy ne mutogasson ujjal. Anya ráverne a kezére és elmondaná, hogy nem illik. Ha odamegyek, nem köszöni meg. Egyáltalán merre vezet Ave? Tiszta elit zónában vagyunk. Komolyan itt akar dekkolni, míg meg nem kezdődik az új év? Na ne, ne is álmodjon erről, hamarabb megyek az első elhagyatott házba (van itt ilyen?), mint hogy egy fityinget is kicsaljanak a tesómtól őrült árak miatt. Büdös pénzes disznókolónia!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → Gyengélkedő

Zsebvemp - Enyves kéz ZRT

Na még egy kicsit, úúúgy. Na nem így nyílsz? Tyhíh, több bajom van veled, mint a fennkölten alvó testvéremmel. Dúdoljak neked is Tankcsapdát ébresztőnek? Csiklandozzalak meg? Törzsfőnökül nem tudok, de ha kell, begyújtok egy-két matracot és füstölök neked. Az segítene, szekrény pajtás?
A csudába, tök forgalmas lett hirtelen a gyengélkedő. Óóó, hullanak az emberek? Szegény, biztos nem evett pirítóst reggelire! Úúú, a szőke tisztára emlékeztet Maria Cortezre Pöttöm sorozatából! Vajon ő az? Kérjek aláírást? „Helószia! Adnál egy autogramot a húgomnak? Asszem, téged csíp nagyon valami szappanoperából..” ... Neeem.
- Ne is mondd, a tesóm mellett Tankcsapdát énekeltem, arra sem kelt fel. Ez az időjárás kész komédia. – Hát képzelje el ő is, borzalmas! Ha ismerné Avery-t, tudná, hogy az énekhangomtól rövid időn belül a plafont kaparja a bátyám, mint Tom cica a mesében. Ótényleg, délelőtt tizenegykor adják a Cartoonon. Szerintem itt azt sem tudják, mi az a TV. És még a varázstalanok a civilizálatlan népség, hát nézzetek már tükörbe, könyörgöm... He? Óóó, te szőke jófej kisangyal, nézz már rá a tányér szemeimre! Látod ezt? Látod? Ilyen pofát vágok valahányszor egy hozzád hasonló irgalmas szamaritánusba ütközöm, aki megcsinálja helyettem a melót.
- Ki tudod? Imádnálak. Lo.... Kölcsönözzek érte forrócsokit? Vagy segíthetnél a kísérletemben akár. – De bele leszel rángatva valami ocsmány húzásba, szegény te. Vigasztaljon a tudat, hogy alapjáraton nekem ez normális, senki nem fog hülyének nézni, hogy belekeveredtél valami ökörségbe.
- Ja, amúgy Alexis vagyok. Te mondd már, mivel kened az arcod? Tök szép! – Nee húzódj el, csak megtapizlak. Óóóó, hideg a bőröd, ejnye, rossz a vérkeringésed. Ni, meghúzogatom az arcod, ííígy, szép a mosolyod, szuper. Most sem melegszel? Biztos beteg vagy! Pedig nem tűnsz annak... Na nem baj, mész te magadtól is orvoshoz, ha akarsz. Most csak szedd ki nekem az alkoholt és lássunk neki módszeresen felforgatni hajnali fél négykor a kastélyt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Óóó, ez telitalálat volt! Láttátok a szőke fejét? Úristen, micsoda arcot vágott. Vajon kivédi? Csak egy sima krémest dobtam neki... aha, vagy húszat egyszerre. Áh igen, igen, talán az elején kellene kezdenem a sztorit, ugye?
Ha most körbepörögnék előttetek, láthatnátok az összes vízilovat az alsógatyámon és a hiánytalanul szőrmentes mellkasom is. Valahogy ez nálam genetikai gikszer, hogy a szőr az lekopik. Na mindegy is, a virgácsaim még mindig nagyon mutatósak, főleg ha csak az alsóm van rajtam és semmi egyéb. Averynek van miért irigykednie rám! Na jó jó -mondhatnátok- , de hogy jön ide a képbe a folyosó, húsz krémes szőnyegbombázása és Tejfel az orrunk előtt? Mert van egy szőke csajszi is kódnevén Tejfel, pont az orrom előtt pár méterrel.
Mentem én a nagyterembe, hasamat vakarva, szivárványos hajam dobálva, akár egy büszke póni, már be is lapátoltam a reggelim, mikor ez a ... lány ez egyáltalán? Na jó, legyen lány. Szóval már épp végeztem volna, mikor EZ bevágtatott és oda sem figyelve úgy meglökött, hogy előreestem, bele a teámba. Hát ember, a forró tea NAGYON fáj. Úgy NAGYON, aláhúzva, ez pedig meg sem állt, hogy elröfögjön egy "Bocsi"-t. A Lyall család jelszava, hogy "Szemet szemért, fogadat kiütöm, ha kötözködsz!" , így aztán a kiscsajnak hamar kerítettem egy jó nagy adag ragacsos csokitortaszeletet és hátulról megdobtam vele. Aztán a maradék húsz krémesemmel a tálamon felmásztam az asztalunkra, végigszaladtam a háztársaim között és a nyomomban felharsanó amazoni üvöltést bezsebelve még jobban rákapcsoltam a kijárat felé.
Ezért vagyunk most itt, ahol, a folyosón. Tejfelke elég bepöccentnek tűnik. Nem szereted a krémest? hülyegyerek, nem tudod, mi a jó neked! Nesze, még krémes, még, MÉÉÉG! Ezt védd ki, ha tudod, köszönjükEmese!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

Sackó

Ha harc, hát legyen harc! Te akartad, Nyuszifül, úgy felkenlek a falra, mint a glettet tatarozáskor, ha nem kérsz a végén bocsánatot. Teljesen te vagy a hibás és a krémeseket is megérdemelted a képedbe, de kaphatsz mást is, csak gyere közelebb, te rondaság. Bár ahogy elnézlek, inkább Pávának kereszteltek volna, ahogy tologatod itt a csípőd. Remélem, hamar szükséged lesz egy protézisre, Csontváz!
Eh, arrébb menni, arrébb menni, jön a robogó rondaság; a végén még rám néz és én is olyan felfújt hörcsög leszek, mint ő... Hogy mit mondott... ?
- Nézd már, a csontvázak tudnak beszélni. Nám, inkább rikácsolni. Nem tanítottak meg, hogy kérj bocsánatot, ha nekimész valakinek? Akkor nem dobáltalak volna meg, te utolsó varjú! – Tényleg úgy rikácsol, mint egy repedtfazék csóka. Hogy nem kell a torkára Negro ennyi krákogós szó után? Elképesztő... PFFFF! Ez a számba ment, hé! Esküszöm, hogy felragasztom a falra, ezt nem viszi el szárazon ez a hangyászsün. Lendül az öklöm, Nyuszifül, és a te képedben áll meg, ha elég hülye vagy egy helyben maradni. Úgyis szőke vagy, nem kell használd az agyad. Na végre abbahagyta. Már akartam hívni a pszichiátriát, hogy szőke nő sokkos állapotban, hozzák a hátulkötőst és a fodrászt. A cipője... nyaljam le. Hülye ez? Nyilván hülye, és még fogadom, büszke is rá. Na figyelj, angyalom, ilyen szépen, de tényleg i-lyen szé-pen nézek le a cipődre. Nézem nézem nézem –látod? – és amennyiben nem vagy egy Batwoman, a reflexből felcsapódó, kicsi gyomrodat megcélzó térdem nehéz lesz kivédened. Igen, éppen gyomron készüllek rúgni, Nyuszifül és jó, ha tudod, a reflexeim tökéletesen szuperálnak, sőt az sem zavar, hogy lány vagy. A szememben inkább rikácsoló varjúnak könyveltelek el, csak a tollas hátad hiányzik a képből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Konyha

Jules  

Oké, nem így terveztem a reggelt: az egyetlen, amire szükségem volt, az egy jó erős kávé, ehelyett most épp az idegbajos manók feje fölött dobálom az amerikai palacsintát juharszirupostól. Álmomban nem gondoltam volna, hogy vannak még olyan marhák a világon, akik ki mernek hívni kajacsatára. És vannak! Nem kell mágnessen vonzd a hozzám hasonlókat, mi megtaláljuk egymást. A srác valami harmadikosnak néz ki és egy sipítozó manó szerint András a neve. Agyalágyult András, megkeresztellek az Atya, a Fiú és a Szentlököttség nevében! Ámen! Bang, itt a következő lövedék, ezen még áfonya is volt díszítésnek. Mondtam, hogy allergiás vagyok az áfonyára? Remélem, ráragasztom és felpuffad tőle a vigyorgó képe!
- Van még ott, ahonnan ez jött! - Mert kibömbölni az asztal mögül jó! Ha melletted ott reszket és sápítozik egy manó, mit teszel? Először is belezabálsz a baracklekvárba, másodszor adsz neki egy ragadós puszit a homlokára, mert a világ szép és te szereted, kivéve a gyökereket. Ez a csávó akkora egy gyökér, hogy lassan fa fog nőni a fejéből és fotoszintetizál majd. Totál nem értem, minek kezdett üvölteni az előbb, hogy "Véged!" . Ő indította a kajacsatát, nézzétek csak meg, én csak válaszoltam! Ártatlan vagyok!
- Na jó, kezdesz sok lenni, mint a takony az orrban. - Ha a magam elé morgással ki tudnám ütni ezt a címerest a ringből, minden bajom megoldódna, de neeem, ennek be kellett ugornia az egyik tálalószekrény mögé, hát csodás! Hátrálok egy keveset az ajtó felé, de végig az asztalhoz tapadok, nehogy alkalma legyen képen törölni egy citromos lepénnyel (nem, nem a ló pottyantásáért szívom az ínyem, nyugodjatok meg) .
- Ha feltartott kezekkel előmászol, csak kicsit verem be az orrod. - Így is elég abszurd a helyzetünk, a minimum az lenne, hogy nyakon tosszam, mert surmó volt és megdobált, ráadásul LISZT MENT A KÁVÉMBA! Anyád jól van? Remélem, csuklik!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Bibircsókos banya folyosója

- Ne pattogjál, nekem is gáz ekkora dinnyéket cipelni a mellkasomon, jóóó? - Mire mennék az értelmes, IQ fighter megjegyzések híján? Valószínűleg több neuronom maradna, mint ennek a kötöznivaló szerencsétlennek. Hiába próbálom a szájába rágni, hogy Alexis vagyok, nem egy becserkészendő bige, csak röhög. Hát én mindjárt képen törlöm, esküszöm. Már amúgy is plafonon vagyok az idegtől, hogy se Lilike, se senki nem tudja, merre van a bátyám, erre valami trógerség folytán még az alaptartozékom is átalakult. Hallottatok már egy ilyet? Oké, szeretem szoknyában villogtatni a virgácsaim, de sohasem értettem egyet a kasztrálással! Ez már majdnem annak minősül, bahh.
Tényleg, így alaposan megnézve totál nagy melleim nőttek, hm. Te jó ég, ez legalább D kosár, azanyja! Szerintem Ave így rám se ismerne. De miket beszélek? A saját háztársam se vágja le, hogy Alexis Lyall vagyok, nem valaki más. Na jó, apukám, ennyi volt a móka mára. Akkora pofont adok neki, hogy heves csókolózásba kezd a fallal és még csak szerelmi bájital se kellett hozzá. Hogy is mondta egyszer anyám? A pofon mindent megold? Tényleg meg kell köszönnöm neki a jó tanácsot!
- Ha mindenki ilyen retardált állatként fog viselkedni, felrobbantom a gőtefarokba az egész kócerájt! - Egy kis dühöngés még nem ölt e... de, a dühöngő őrültek embereket szoktak ölni. Jó na, nekem is elgurulhat a gyógyszerem, ha mínusz egy szerv, plusz három másikkal ébredek tegnap éjjel után. Először azt hittem, már álmodok és csak bealudtam Leonie nyulán, de reggel szembesülnöm kellett a borzalmas ténnyel, hogy nagyon nem így van: szó szerint lány lettem, bár az ázsiai pofám megőriztem továbbra is. Ha megtudom, minek köszönhető ez a kavarc, valakinek ledugom a vécékefét az orrán! Fulladjon meg a kakától, amit kavart!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Rahedli adag piercing van a fejembe vésve, de viccen kívül. Anyától kaptam egy méretes istenezést az arcomra, vörös is lett a képem utána egy teljes napig, de megérte. A füleim végiglyukasztotta otthon egy haver, a tetoválásokra pedig találtam itt elég uborkaszerű szépséget a rellonosok között. Ember, el nem hinnétek, mennyi agyament kis giliszta csúszkál ide-oda a suliban különböző hobbikkal. Én is lesokkoltam, mikor megláttam, hogy úristen, az egyik tetkózik, a másik seprűket bűvöl meg javít, a harmadik a pálcádat karbantartja, szóval van itt pár igenfinom ínyencség, ha válogatni akarunk. Kész piac.
Nadekérem, az még finomabb volt, mikor kifogtam azt a csajt, a bigét, tudjátok, na. Szóval Belle-t. Elsőre kajak lánynak nézett, de már kezdem megszokni, hogy itt nem tudják, mit jelent a gatya, és csak arcból ítélnek. Európaiak, erre mit mondhatnék? Bocsmár, hogy anyám koreai, húú, én meg vágott szemű lettem. Mno, visszatérve Belle-hez, a csajt egész véletlen fogtam ki. Történetesen átestem rajta a hálójában, ahol aludni akartam. Véletlen, nem-e? Na. Úgy. Az is adott vagy két pofont, de örültem is neki. Vissza is adtam pár nyálas csókkal arra a szép képére, meg eláztattam a haját, hadd örüljön magának, de végül csak megbékültünk. Jó lány ő, csak néha elgurul a gyógyszer, vagy mintha gurulna ide-oda. Fene se tudja, de az tény, hogy a nővére itt dekkol a suliban, könyvtárosként, meg helyettes vezető is a levitásoknál. Ja, az okosoknál. Ők amúgy tényleg redva okosok; megáll az eszem, mennyi szemetet bevesz az agyuk, én annyit nem tudnék ülni és magolni, amennyit ezek füstölik az agyuk a könyvtárban. Brrr, a Jóisten őrizzen meg a könyvektől, és Belle nővére pont könyvtáros kell legyen, ojjé.
Kitaláltuk, hogy ideje előre hozni az április elsejét és tesztelni, hogy ityeg a szívroham Tildánál (így hívják a nőcit- szerintem királyság a neve, mintha Titánnak keresztelték volna. Teen Titans rulzz). Előkajtattam Avery egyik csecse gyűrűpárosát, az egyiket Belle ujjára nyomtam, a másikat a sajátomra. Döbbenés első elem: eljegyeztem a csajt. Kíváncsi leszek, mikor akar majd csontot törni a boszi.
- Hellóbellóóóóóó! Hogy ityeg? Szevasztok, szevasztok, nem kell felállni, jól vagytok így, tényleg. - Láttátok már a széles vigyorom? Neeem? Épp Belle kezét fogva masírozok be a könyvtárba- mindketten rendkívül elégedett pofát fogunk vágni mindjárt, ha a sok ledöbbent könyvmoly felénk sziszeg, hogy pofa befog, Tilda meg ránk szörnyűlködik. Nem vagyok az illem mellszobra, na...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Szegény Belle, el nem tudom képzelni, mit várt. Elvégre szóltam jó előre, hogy ha házasság, akkor megadjuk a módját és a cigányzenekar ott fogja húzni az esküvői banketten, de még ha egy tetves eljegyzés, akkor is kijár, hogy gyűrűt lopjak a formás szálka kis ujjára. Szóval én rendes, takaros ember vagyok, az anyukám jól kioktatott, mekkora füles jár az eltolt viselkedésért. Nem szeretek játszadozni a női haraggal, JÓ? Így is fáj még az a két pofon, amit Belle leosztott, pedig csak udvarias akartam lenni és nem a szekrényben, a melltartói között megrohadni. Ezentúl viszont meg sem kérdezem, ő mit akar, ha már én hordom a ga.... jó, vannak szoknyáim is, be lehet fogni, oké? Nekem tetszenek és nem skót stílusban hordom őket. Ahhoz azért senkinek semmi köze a kiválasztottakon kívül. Igyekszem nem leragadni egyetlen embernél.
Belle fenére jófej, úgy láttam, még díjazza is a bátyám gyűrűjét, még ha kicsit fityeg is azon a vékonyka ujján, de mondtam, hogy majd bevétethetünk belőle, csak előbb legyen meg az esküvői torta- legjobb biztosíték, hogy tényleg a feleségem. Feleség, JÉZUSOM! Oké, tisztázzuk, ez nekem még nagyon nem kell, csak vicc szintjén. Látod, hogy kiráz a hideg egy rendes nászünnepség gondolatára? Megházasodni? Én? SOHA! Előbb halok meg hétszer sárkány általi halálban (és ahhoz csak fel kellene húznom a családom bármelyik tagját, menő tüzet tudnak okádni képzeletben is már) . Hogy Belle hogy üti meg a bokáját ezzel a mesével, na hát addig nem vitte az agyam, csak kajak ráálltam a dologra, de szólt volna, ha nem akarja, nem? Mondjuk akkor is rántom magam után a kulimászba, de meglett volna a neve, hogy kinyitotta a száját és ellenkezett az ötletem ellen. Ahogy az ellen sem, hogy újrasminkeljem, mert rongyossá röhögte magát és a kencéjét. A lányok rém borzalmasak, ugye? Kifestik magukat jó drága marhaságokkal (a vízfesték miért nem jó nekik?), aztán szétröhögik az agyuk és bumm, elkenődött minden. Hozhattam rendbe az egészet azzal a szemböködős borzadállyal (szemspirál) meg a kis pamacs lótúróval (az lehetett a por állagú alapozó), aztán térdre rúgtam magam és jött a „Velem vagy vagy ellenem, Bözsi?” romcsi kérdésem. Nem volt túl sok választásunk, így hát egy életre szóló őrültséget fogadtunk egymásnak ott helyben, majd megindultunk a nővéréhez.
Titán természetes élőhelye a könyvtár; növényevőnek néz ki, de Tilda szerint ragadoz, ha a könyveihez érnek. Ebből leszűrtem, hogy bottal fogom megpiszkálni, mint tigrist az állatkertben, ha morogni-vicsorogni látom a csajt. Állítólag rendszeresen kivizsgálják, nem-e ragasztották rá a cronicus hülyeségitisz nevű szörnyen fertőző betegséget, ugyanis ezt a fajt rövid távon kinyírja a kórság, leépíti az agysejtjeiket és limitált szériakiadásról beszélünk mégis....
- Belle, mi az a „tanulás” ? – Marha értelmes a fejem, vágod? Kb annyi tömény szarkazmust rejtettem a hangomba egyetlen szó mögé, hogy egy fél SS hadsereget elrejtene, a másik fele meg sortüzet nyitva kilógna a védvonalból. Mikor Belle elsüti a „Na mit szólsz?” kérdést, muszáj eleresztenem és lassan, kitárt karokkal körbefordulnom, mint valami jólnevelt grillcsirke a nyárson, hadd döntse el Titán, hogy „Három kiló húsz deka a gyerek. Maradhat?” henteséknél szülés...
- Te biztos szép vagy, mint egy pár frissen mosott zokni. – Szerelmetesen rebegő hangom egyszerűen hányingerkeltően jól sikerül, de ez is ilyen egyszeri és megismételhetetlen rendszerhiba lehetett nálam. Titánról süt, hogy másnak képzelte a háziállat pofámat, valami nyugisabbra és kevésbé szívinfarktust okozóra pedálozott, de bocsmár, a piercingeimet és a tetkóimat redva nehéz volt beszerezni, oké? Nem is akarták megcsinálni, csak kikönyörögtem, de még anya aláírását is odahamisítottam, amiért külön szíjat hasítottak a szép hátamból. Oké, Titánnál rendszerleállás lépett fel, SOS SOS, süllyed a hajó, beállt a Windows Kékhalál, újraindítást kérünk! Ha az nem megy, dobd ki a hardot és rakj újat. Ja nem, Titán nem tud helyben agyat műteni önmagán. Úristen, talán most csináltunk infit Belle nővérének? Ritka király!
Szinte látom az arcán, ahogy mindjárt megkérdezi: Ugye ez csak egy álom? Ziher, hogy rávágom: Meg is haraplak, ha akarod, de ez a valóság.  Szegény, ez lehetett neki az ultimate pörölycsapás a fejre. Mikor rám terelődik az a döbbent nézés, leesik a tantusz, hogy a nevem érdekli, vagy legalábbis a lábméretem. Na nem, az titkos infó, anyukám, sajnálom, nem fogsz hozzáférni.
- Alexis Lyall, de leendő Grillhusi Alexis. Ja nem, Gryllus, na. Drágám, olyan ritka hülyén megjegyezhető családneved van. Felvennéd végre a Lyall-t? Annabelle Lyall tök menően hangzik. A gyereket is Lyallnek anyakönyvezzük majd úgyis... – Oké, ez totál random hülyeségként jött ki a számon, ezért még lehet, kapok két pofont, de annyira adta magát, hogy ha esküvő, akkor jön a gólya is. Remélem, Belle-nek nincs pasija, aki tényleg hozzon neki Belle.rar-t, mert akkor ritka nagy kakiban vagyok ....

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Második emelet → A "Fecsegő Dámák" freskójának folyosója

- ÁLLJON MEEEEG.... Párduc, oroszlán, gorilla, makákóÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ, Bambusznád, majomkenyérfa, kókuszdióÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ - Marhára szeretem ezt a bandát, de komolyan. Rock Inger, veszett nagy agy volt az a nyomi, aki kitalálta, pacsi neki! De ez a szöveg... Na jó, ez hazavágott már első alkalommal, mikor meghallottam. Értitek? Alig vártam, hogy valakinek lenyomjam az új gitárral. Kár, hogy nem elektromosat szereztem, mert most a 220V-ot helyettesítő rúnatudjaistenmiafenéim alaposan odadöngölnének a kastélynak. Kb. ablakot lehet törni azzal a hangszereléssel, amit egy jól bekötött elektromos nyújt, pazar élvezet. Érzem, ahogy az ujjaim alatt rezegnek a húrok, a zene végigfut a gerincemen... Aaaahhhh, oké, sajnálom, a csaj az áldozatom lett, ez van, de nem, tuti nincs miért rinyáljon, jól nyomom, ez biztos. Még a képek közül is néhány velem nyomja léggitárban, mialatt átnyargalunk a folyosószakaszon.
- Maga lesz... Maga lesz a Júliám! Eldöntöttem! - A hirtelen váltás a semmiből jön, de fekszik, ott a ritmus, figyeld. Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben, Melyik ajtón menjek be?, na nem, én se tudom, pedig amikor gitározok, kisistennek érzem magam, de csak a bazinagy egóm miatt, maradjunk ennyiben. Nem vagyok amúgy egy nagy mellényű gyökér, de a zenei fejlődésemre ritka büszke vagyok. Mi? Nincs mire? Egy nap a világ színpadán fogok állni, öcsi, úgy nézz rám! Akkor majd a lábam nyomát is szívesen megcsókolnád majd!
Kezdem utolérni, ő is ki fog fulladni, hát még én... Már nehezen megy egyszerre nyomni az éneklést, gitározást és a futást is, eddig is redva nagy teljesítmény volt, de Júliáért mindent! Jó, oké, nem Júliának hívják, állítólag ő az új bigé, izé, Bözsike, Rözsike, Rönécske, na, ő, vágod...
- LÉGY A FELESÉGEM, KÉRLEK! Vagy, ha az nem, adj egy K-t év végén a vizsgámra és szeretni foglak, míg bele nem döglök! - No erkély? Francba, romantikusabban akartam lányt kérni, de ha csak egy pofázós festményektől teli folyosó van, miután végigrohantuk a fél kastélyt, legyen. Gyönyörű ívesen csúszok be elé a gitárral az ölemben, térden és akkora bociszemeket meresztek fel rá két lihegés közben, hogy ha nem sajnál meg, ő Medúza személyesen és itt fogok kővé dermedni. Szakadjak meg, úgy legyen!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Már tegnap összepakoltam minden cókmókomat, Julcsi gyűrűjét zsebre vágtam és hagytam neki egy cetlit a tornacsukájában, hogy ha kell neki, tolja fel a randa képét Budapestre. Aztán keressen meg, wahhahhaaaa! Egy kétmilkás városban vállon is veregetem, ha érzésből megtalál a tag! Na igen, elég nagy a főváros, meg zajos, meg vagány, labirintusszerű, én már csak tudom. A bátyám mellett felnőni egyet jelentett az állandó kutyagolással szerte a városon keresztül és mindenféle sötét, lepukkant rész felfedezésével. Averynek mindig is különleges érzéke volt a horroros helyek felkutatásához.
Hm, furcsa lesz azért visszamenni abba az életbe, de nem feltétlenül rossz. Kaptam például tippeket, kitől tanulhatnék varázslást, ha mégis meggondolnám magam. Lehet, feltárcsázom majd a csajt alkalomadtán, de nem most. Anyának nagyobb szüksége van rám, hiszen apa még mindig kórházban van, bár már felébredt, ami nagy megkönnyebbülés az egész családnak, csak… na igen, ott van még előtte a sok rehab, amit fizetni kell. Muszáj hazamennem és segítenem, vagy felkopik az állunk.
Azt persze elfelejtettem említeni Krisznek, hogy hiába jön le velem a Fő utczára édességet venni, nem fogok vele visszamenni a kastélyba. Hát igen, elhallgatni még mindig szoktam. Néha. Csendben felzabáltam az adagomat, sőt az övére is szemet vetettem már az előbb, de kivételesen türtőztetni fogom magam. Ne nézz így, még én is ismerem az önuralom fogalmát, oké? Nincs feketelyuk a belem helyén, mint egyes Saint-Venant srácoknak.
- Tessék, neked adom! – Hirtelen jön a késztetés, hogy a maradék gumicukromat mind a markába toljam, noha nem biztos, hogy ez a kedvence. Vagy, hogy egyáltalán megtűri-e az ennyire édes holmikat. Tökmindegy, érzelmi kitörésektől szenvedek, ne szőrözzünk ezen! Mindjárt sírni fogok, passzus, ez nem igaz. Jó szobatársaim voltak, még ha rövid időre is, na és a pukizó székeink, meg a verekedős asztalaink, és a szerelmes ágyaink, és mind-mind Krisszel osztottam meg. És Julcsi agyának húzása, meg a röhögések, meg a bohóckodások, és szegény Erik képtelen volt aludni tőlünk vagy tanulni, na meg amikor rá akartam ugrani és éppen akkor csukta meg maga után az ajtót és nem is látott és nekivágódtam a lapjának és… és… és…
Haaajjj, nagyon sűrűn pislogok fel a hozzám képest colos Kriszre. Tuti úgy nézek ki, mint aki bedurcult és azért az összehúzott szemöldök és a lebiggyesztett száj, pedig csak nem akarok háromévesként bömbölni és vergődni a porban. Pedig nagy a késztetés, hú, de mekkora!
- Ja és… Nem megyek vissza a kastélyba… - Csend. Bejelentés megvolt, lássuk, rákérdez-e, miért? Áh, kinek van ezt türelme megvárni? Hátat fordítva fejtegetem tovább, miért nem lesz innentől közös iskolaidőnk egyáltalán.
- Úgy értem… Hát nemsokára jön a vonatom, tudod. Megyek haza és gáz lett volna a többiektől is nyálas búcsút venni, meg minden, szóval… Na, érted már, hiszen össze voltunk nőve, mint két gyilkos galóca egy fán. Nagyon ratyin nézett volna ki, ha nem böfögök neked annyit, hogy bú vagy bá, meg viszlát. – Jó mély sóhajtás. Folytasd, Lexi, illik rendesen kifejteni, mi a helyzet, ha már elhúzod a segged egyetlen búcsúszóval.
- Nem nekem való ez a suli, meg aztán… hát a családi helyzetem miatt muszáj… Áhh, figyelj, jó? Mert csak egyszer mondom el, és aztán elhúztam, meg se próbálj megfogni. Gyors vagyok és kicsi. – Búgócsiga módjára perdülök felé nagyon elszánt fejet vágva, miközben hátracsapom a megpakolt táskám. Már ez is gyanús lehetett volna neki. Kérdés, levágta-e már hamarabb, mire készülök, és csak jópofizott, vagy dunsztja sem volt az egészről? Dunno, mindegy is már.
- Kiérdemeltétek mindannyian az Abyssból, hogy a második családomként nézzek rátok. Eeez hatalmas teljesítmény, veregessétek magatokat hátba, mert nincs többször karácsony! És… hát… Avery után te lehetnél a második bátyám…. – Hm, csak nekem tűnik úgy, vagy tényleg tükörtojást lehetne sütni a képemen ebben a szent pillanatban? Biztos csak képzelődöm (fenéket) . De mielőtt még elszállna velem az unikornis, hátrálni kezdek Krisz elől az állomás irányába, mint aki menekülőre fogta- ja, mert így is van.
- Ha Budapesten jársz, nézz be hozzám. Otthagytam a címet a párnám alatt. Ja és vigyázz Julcsira, tök hülye, majd jól össze fogja törni magát…. És te se fogj padlót, jó? Meg Erikre is nézz rá néha. És ne büntess sokat. – Búcsúzóul így az utolsó mondatra még szemberöhögöm teli torokból Kriszt, de valahogy látszik az arcomon, hogy nem annyira oké minden. Jó, ideje elhúzni, de úgy tényleg. Lehet, hogy képzelődöm, de mintha távoli füttyszót hallottam volna. Irányba állok, fordultamban még intek egyet Krisz felé, aztán, mint akit puskából lőttek ki, vágtázva veszem irányba az állomást. Innen már csak Budapestre visz az út, vissza a családomhoz….