Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Trófeaterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Trófeaterem

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Megy a műsor, valamelyik portré kicsapta a biztosítékot egy másiknál és éppen szétüvölteni igyekeznek a folyosót nagy pofával. Ő részéről a földön ücsörög törökülésben és éppen idegesen túrja szét a haját. Fogalmazni. Egyszer még beleveri Mira fejét a falba ezért, ha senki nem látja! Fogalmazzon 500 szóban arról, miért jó egy plüssmackóval aludni. Hát tudja mit? Itt nyomdafestéket nem tűrő szavak következnek, úgy hogy ugorjunk is.
A kezében ott forgatja a tollát, ölében ott van egy füzet és ráírva két szó: "Dögöljön meg az összes plüssmackó!" . Csak az a difi, hogy szegény, ártatlan, kitömött plüss nincs hogy meghaljon, legfeljebb bedarálhatják, ha úgy hozza a szerencse. Viszont akárhogy nézi, ez a mondat nem ötszáz szó. Fogát csikorgatva üt egyet ököllel a falra, mire a portréalakok még hangosabban kezdenek sápítozni és most már rá. Egy ideig tűri az óbégatásuk, de aztán...
-Na most már kuss legyen!- Az intenzív kiáltás elég ahhoz, hogy egy pillanatra mindenki döbbent csendbe fojtsa az éppen a szájára kéredzkedő szitkát, aztán viszont -és ez a legelképesztőbb- ismét egymásnak esnek, hogy jó, hogy nem harapják át a másik torkát. Egy-kettő nem átall átvergődni ellenlábasa képébe és rögtön verni kezdik egymást "nem apád" alapon.
Sóhajt egyet, morogva odavágja a tollt meg a füzetet, kinyújtóztatja a lábait és egy hosszú pillanatig a portréalakok üvöltözését hallgatja csak. Ezután felhúzza a térdeit, rájuk fekteti két karját és vigyorogva beszáll a meccsbe.
-Te Henrik... Tudtad, hogy Aurora megcsalt Freddyvel? Csak úgy mondom, hogy a függöny mögött csinálták tegnap.- Jegyzi meg röhögve, mire a Henriknek nevezett alak bömbölve elkáromkodja magát, kiront a saját képéből és nekiesik a szomszédjában eddig a vitában bajtársaként funkcionáló Freddynek, valamint fél kézzel az utána csörtető Aurora haját is elkezdi tépni. A többi portrélakó hirtelen kiabálva kezdi biztatni a feleket, hogy verjék csak szét egymás arcberendezését, ő meg vihogva figyeli az eseményeket teljes lelki nyugalommal. Jó ez a folyosó; itt legalább mindenki őszintén meg van veszve.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Henrik éppen Freddy-t veri hullára, Aurora sikítozik a háttérben, a többé portrélakó üvöltve biztatja (többségében) Henriket (mivel ő áll nyerésre), de akadnak szurkolók Freddy javára is, aki éppen most visz be egy alattomos jobbhorgost. Aurora erre felvisít, hogy „Üsd, Freddy!”, majd megszeppenve saját merészségétől és nyelvbotlásától inkább helyesbít a „Ne hagyd magad, szívem!” ordítással. Még az öklét is vehemens energiával rázza meg. Eközben ő lassan a veséjét kiköpve röhög az egészen, hogy a könnye is potyog már.
Ám nemsokára érzékeli, hogy nincs egyedül a folyosón. Arrafelé fordítja a fejét, ahonnan az alak jelenléte „sugárzik” az agyába... és elhúzza kissé a száját. Bár, amikor meglátja Barbie mai szerelését, némileg enyhül az arckifejezése és „csak” zárkózottá válik. Pillanatnyilag nem zavarja a szintkülönbség, nem fogja szíven ütni, hogy fel kell nézzen a szöszi hajasbabára. Csendben elkezd imádkozni (ami nála nagyon ritka dolog!), nehogy megint valami túl értelmes beszélgetést folytassanak ők ketten körítve pár varázslattal, történetesen mondjuk átokkal. Egy pillanatra lehunyja a szemét, mert meg kell jegyeznie magában, hogy erre most nagyon nem fog ugrani. Az utóbbi napokban túlságosan hagyta, hogy elragadja a szarkasztikus, vagánykodós fele, így most sokkal nagyobb önkontrollra van szüksége, hogy azért mégse legyen erőszakkal eltávolítva idő előtt az iskolából. Mondjuk, mielőtt kioperálja Barbie egyik veséjét, vagy a máját.
-Téged pedig megtanítottak öltözködni, gratulálok. A bébiruha nem állt valami jól, szöszi.- Jegyzi meg, miközben feltápászkodik a földről, összeszedi a füzetét és a tollát, majd vet még egy lenéző pillantást a továbbra is verekedő festményekre és egy „chh” hang kíséretében hátat fordít. Magában közben megjegyzi, hogy a rózsaszín nélkül még normálisan is néz ki ez a csaj, sőt szőke. A szőkék valamiért a gyengéi.
-Ma nem akarod lekötözni magad szado-mazó módra?- Érdekes módon a gúny most hiányzik a hangjából, sokkal inkább unott. Még a haját is felborzolja egy adott ponton egy életunt arckifejezés kíséretében. Viszonylag gyorsan vált hangulatot, ami azt illeti, ha elvesztette valamiben az érdeklődését. Értjük ezt most a portrékra.
-Mit kaptál büntetésül Mirától?- Végre teljesen szembefordul Szöszkével és érezhetővé válik a röpke százkilencven centije, amivel büszkélkedhet testhosszilag. A hangjában némi érdeklődés is villan, sőt tartja a szemkontaktust is, mintha valóban foglalkoztatná a csaj büntetése. Lényegében csak az érdekli, rosszabbat kapott-e Barbie, mint ő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

A hülyéken mindig is jól mulatott és ezt nem is próbálta véka alá rejteni. Most is elfogja a vihogás, ha Freddy liluló fejére vagy Aurora grimaszos arcára kell néznie. Élvezet látni, ahogy főnek a levükben- mert ostobák. Utálja a hülye embereket alapból. Nyugodt szemlélődését egyrészt azért rekeszti be, mert megunja a műsort, másrészt „vendége” akad, méghozzá a múltkori Barbie képében és bizony azóta belátta, hogy több ész, kevesebb bosszúság. Bár ezt folyton belátja, miután elpattan a cérnája. Barbie után is tartott egy minimális eszmefuttatást és arra jutott, nem kellett volna annyira nagyon verekedést emlegetnie, mert minek? Nem az, lányokat sem esik nehezére meggyúrni, ha nagyon felhúzzák és a tag kiprovokálja, de ez a csaj nem arra ment, simán csak trógerek voltak a körülmények.
Mindegy is, mert most legalább normális göncben ette ki a fene a házából, akármi is legyen az (rózsaszínért megint ütött volna) és nincs lekötözve, bár utóbbit a szadista fele valahol sajnálja, a gunyoros meg vihogva lovagol rajta épp verbálisan.
-Kár, pedig már majdnem reménykedni kezdtem.- És sikerül elvigyorodnia, de ezúttal a gúny mérséklődik, mert speciel most nem is annyira szívat (na jó, szívat, de alapjáraton jobban is tudna), csak inkább elüti az idejét, míg megjön az ihlete a plüssmackók fontosságának taglalásához. Apropó medve... Jó, hogy van esze rákérdezni, mit kapott a csaj és az még hajlandó válaszolni is.
-Király. Én ötszáz szavas esszét kell írjak arról, miért jó plüssmacikkal aludni. Mira gondolom, nem fogja értékelni, ha beleírom, hogy cseszheti a medvéit, hozok neki igazit, ami széttépje, ha erre indul be.- Na igen, ezt elképzelni is vicces, hogy Mira bukjon a nagy barna medvékre, de még poénabb lenne, ha egy elkezdené kergetni körbe-körbe a kastélyban a prefektát. Spec most bosszúszomjas ezért a dilis büntetésért és bármit megtenne- gondolatban eddig-, hogy szenvedni lássa a kis aljas, sunyi büntetőgépet. Őt csak ne büntetgessék meg!
-Figyelj, frankón jófej leszek és bemutatkozok: Mihael a nevem. Mit szólsz, kislány, cserélünk büntetést? Nekem a karórák jobban fekszenek, te meg elég cukinak festesz arcban, hogy macikról írj. Na?- Nem hülyéskedik, elég csak az arcára nézni őőő... pár tíz centi magasságból. Komolyan gondolta a cserét. Olyan szépet, de olyaaat írna a karóráról, hogy csergőre húzná vele Mirát reményei szerint. Ahhoz most több kreativitást érez, mint a plüssök lélektanához.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Aszongya, ajtó majdnem kiiktatva... Mindjárt... Ez az. Varázslat belőve, ja nem, kikukázva. Hogy az a jó trolltakony, ez a vén igazgató muszáj mindent hét retkes lakat alatt tartson? Még jó, hogy lenyúlta Michelle-től az egyik hajtűt. Oltári, hajtűvel parádézik, mert egyesek a felső zárat miért ne intéznék le a hagyományos úton, nem? Vén sunyi fószer igazgató. Na oké, első fázis megvan, valahogy kinyitotta egy óra vacakolás és nyomdafestéket nem tűrő, halk szitkok után ezt a korhadék ajtót. A következő az lesz, hogy előkeresse a kartotkéját, vagy mijét ... Miben tartják ezek egyáltalán a diákok adatlapjait? Jó kérdés, mindenesetre bekommandózik a jótékony sötétbe simulva... Aha, persze, azért ég egy kis lángnyelv Lumos formájában a pálcája végén mindjárt a belépése után, johh.
Első pillantásra igyekszik minél több részletet feldolgozni vizuálisan a halvány és pocsék fényviszonyok közepette. Példának okáért jó lenne nem elesni abban a kiálló karosszékben, vagy nekigyalogolni az asztal szélének, esetleg felborítani azokat az aloe verákat a cserepekben. Mi egy bolond igazgató; dzsungelt növesztett az irodája közepébe. Szenilis. Na de mindegy is, nem ezért jött, úgy hogy inkább az emlegetett íróasztal felé veszi az irányt, megkerüli és teljes lelki nyugalommal leveti magát a székbe. Az kisebb, csikorgó hangot hallat a másodperc törtrészéig, de aztán befogadja magába az új feneket munkára készen.
Ő maga először is a legfelső fióknak gyürkőzik neki, de hát persze sejthette volna, hogy az iskola szakállas Mikulása mindent lezárva tart.
-Hogy az a jó  ************.- Kisípolásra alkalmas részünket hallhatták. Mihael és a szép beszéd nem járnak jegyben, még ha sima hangos suttogás is az a beszéd most.
Megjegyzendő, ritka gondosan óhajtott belesimulni a környezetébe, ugyanis a fekete bőrszerelését megtoldotta néhány életveszélyes szögeccsel kirakott vállpánttal és csuklószorítóval, valamint ott van nála az elmaradhatatlan zsebkése is, hátha valakinek erre támad kedve barangolni és kér egy kis filézést. Sosem lehet tudni, ugyebár.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Kutakodik, próbálja a fiókot szabályosan szétoperálni. A következő fázis a balta lesz, ha sem a pálca, sem a kés nem nyitja a hülye zárat. Komolyan, ölni fog, ha nem kapja meg azt a tetves dossziét és írja át az évfolyamát harmadról negyedre, mert csak! Vizsgák, kackac, totál vicces. A máját szétröhögi, de azért él benne a sanda rettegés, hogy év végén mégis muszáj lesz kierőltetnie magából pár átmenőt, feltéve, hogy most nem tudja kinyitni a fiókot. Hülye Wickler! Hülye... idióta... Bagolykő...!
Ebben a percben nyílik, majd csukódik az ajtó, s mire odakapja tekintetét, ott ácsorog egy kölyökképű kis pelenkás, ujját a szájára szorítva, ő pedig csak egy fél percre tekint inkább az ajtólapra. Mintha röntgen szemei volnának és végignézné a falapon keresztül, ahogy elhalad a járőröző prefektus. Pedig nem is hallja, nem is látja, csak a srác testbeszédéből ítéli, hogy szorult helyzetből slisszolt ki éppen. Miután a kölyök meglógott, ő is sztoikus nyugalommal tér vissza a fiók megerőszakolásához, de az elhangzó mondatra akkorát horkant, hogy jó, ha rögtön nem tíz röfitermék szakad be a nyakukba.
-Mert te egy szűzéletű szent vagy és éjjel járod a folyosókat, meg az igazgatóit, hogy a hozzám hasonlókat megtérítsd, mi? Név, évfolyam? Lerí rólad, hogy éretlen zöld vagy, mint mi mind.- Ha pedig a tag nem egy Zöldségfalva lakói közül, hát bakot lőtt, max helyrepofozzák verbálisan, hogy elcsúszott a gondolatmenettel.
Itt nem is áll meg az események sora, mert nem sokkal később maga Michelle surran be az igi bá' irodájába. Seriously, what the bloody hell? Népgyűlés van itt rellonosokból kitákolva? Jó, a nővérére elfelejtett számítani, mert egy év alatt az ilyen apróságok, mint hogy Michelle minden lépését kisakkozza, ami tilosban járáshoz köthető, elfelejtődtek. Nem kell sok, hogy a testvére nekiessen szó szerint és a felsőjét kezdje markolni, meg beolvasni neki. Számára sem kell több biztatás; erő terén még mindig azért fölényben van tudomása szerint, úgy hogy erre apellálva elkapja Mich csuklóját és bizony hátra fogja csavarni arccal az asztalra nyomva a lányt. Mondjuk, ha ez a malőr összejön, Michelle attól még tud mozogni, de arra ügyel, hogy lábemeléssel tökön rúgni épp haddne rúgja a saját testvére. Azért egy futó csókot a jobb arcféltekére nem hagy le- kicsit eredetien fejezi ki néha a testvéri kötődését ikre felé.
-Csitulj már, drágám. Csak eljöttem kijavítani az évfolyamom, oké? Negyedév, mint te. Fogok itt galoppozni a tetves vizsgákkal, inkább átjavítom az évfolyamom. Segíthetnél kinyitni ezt a hülye fiókot. A vén tökfej levédte extra biztosan és nincs kedvem itt dekkolni még egy órát. A rohadt ajtaját is ennyibe telt kinyitni. És te is szedhetnéd magad. Legyél hasznos legalább. Még neked is cseppenhet valami.- Fordul a végére a becsusszant csibéhez, hogy ne csak meressze a hátsóját az asztalon, mert az rohadtul irritálná ebben a percben. Főleg, hogy Michelle miatt iszonyat zajt volt kénytelen csapni.
A mai éjszakának még jön a krémje, mivel ismét nyílik az ajtó és ezúttal már egy tisztes csaj tolja be a karosszériáját rajta. Mit ne mondjon, most még Michelle-ről is elfeledkezett hirtelen, úgy hogy a fogása is lazul.
-Kerty party-t terveztünk, de ha már itt vagy, lehet belőle monokini buli is.- Michelle ezt sem tudta kinevelni belőle, hogy vigyorogni kezdjen két mellbedobás láttán és egy csinos arc pillantásától. Na meg ugye a töltelék csípős beszólásai, mikért  legtöbb nő ütne. Na és? Őt fogja utoljára ez zavarni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

-Mindjárt kiderül, hogy a leszármazottja is vagy.- Nem süket azért - ez a hangmélység nem egy lányé, bár ránézésre elkezdte volna keresni Averyn a lyukat, de a hangja úgymond "mentesítette" a csekkolás alól. Miután a srác nem úgy néz ki, mint egy prefi, sőt inkább bemenekült ide egy elől, elkönyveli, hogy nem jelenthet túl nagy gondot, míg be nem pöccenti valami. Most éppenséggel nem hiányozna neki, hogy pattogni kezdjen egy nikkelbolha a közelében, szóval simán figyelmen kívül hagyja és tovább pepecsel a fiókkal, míg a drága nővére, Michelle be nem esik a képbe. Rövid időn belül jószerével teperi is a testvérét az asztalra nyomva és közli ittléte célját is. Michelle nem értékeli a jelek szerint valami sokra az ötletét, de hát nem érthetnek mindenben egyet, nem? Számára fontos, hogy könnyedén és a lehető legkevesebb munkával érje el azt, amit szeretne és jelenleg feltörni az igazgató fiókját meg irodáját gy ámblokk, és belenyúlni az adatokba, hát ez a legjárhatóbb út.
Avery magánakciójára csak felnyög gondolatban, mintha azt mondaná: zöldfülő, semmi finomérzéke nincs. Gyakorlatban meg csak a szemét forgatja meg és röviden biccent a dologra.
Amikor már röpke négyre fejlődik fel a számuk, csak enged a nővérkéje szorításán, mert a látvány egy fokkal jobban érdekli Michelle lenyugtatásánál. Meg is lesz a böjtje, mert a drágája úgy lép rá a lábfejére, hogy attól felszisszen és rögtön kicsúszik a kezei közé Michelle minden tartozéka.
-B**** **g, Michelle!- Gyilkos tekintettel mered a nővérére, aki kb teljesen elrontotta a jól megkoreografált beállásukat és őt juttatta röhejes helyzetbe. Ráadásul a beszólása sem javít a helyzeten. Még mielőtt a másik csaj reagálna, ő is benyögi a magáét, nehogy már adós maradjon.
-Nem akarsz beszállni? Úgyse csináltam még rokonnal.- Szavaiból csöpög a maró szarkazmus, ha már Mich rákapcsolt és húzhatnékja van. Nem bírja, mikor a testvére rajta lovagol és őrli az agysejtjeit. Maradna meg magának, vagy menne valaki ágyába bemászni; ő is szabadon elmehetne szobára akár itt helyben ezzel a dögös bigével, de neeeem, Michelle-re rájött az ötperc. Na de azért azt már ő sem engedi meg holmi frissen becsöppenteknek, hogy a nővérét csak úgy fenyegessék, így mikor a pálca és a friss hús Michelle mögé kerül, ő sem rest a csaj hátához állni és simán magához rántani hátulról pálca ide vagy oda. A fél keze nagyjából elég kellene legyen, de ha nem, használja a másikat is. Éppen csak magához akarja vonni a leányzót.
-A testvérem inkább ne fenyegesd.... rendben?- A hangjában lapul egy adag hideg nyugalom. Semmi fenyegetés, semmi él, mégis ez az egy mondat felér egy hadüzenettel: érj hozzá a nővéremhez és eltöröm a nyakad. Nagyjából így. Ezután rögtön elereszti Csinibabát, megadja neki a mozgás szabadságát, és még el is vigyorodik az ajánlatára.
-Benne vagyok, csak előbb megcsinálnám, amiért jöttem.- Ezzel fordul ő is vissza az asztalhoz és, ha már Mich és a másik tag keményen ásnak a papírhalomban, beszáll ő is a buliba, nevezetesen a fiókot áttúrni: csupa haszontalan dolog kerül elő, büntetési jelentések, nyugdíjazási kérvényből egy példány, akkor egy szülésis kérelem... Jó, hol a bánatban tartják az évfolyam naplókat mégis?
-Mitek van?- Avery válla fölött belehunyorít az éppen kézben levő aktába és füttyent egyet. Már eleve gyönyörű indítás a besorolása látványa: félvámpír.
-Csak tudnám, hogy ezeket ki a fene engedi ki az állatkertből meg a zártosztályról.- Van már zizzent alak errefelé (nem, ő neeem az, tényleg nem), akikkel nem akarna még ő sem összefutni. Pl vámpírok, vérfarkasok ilyenek, elvégre náluk lőheti a szikét, zsebkést, mindent, mert semmit sem érnek.
Na jó, újabb túrára indul, de az istennek sem találja, amit keres. Bár kezdi egyre jobban érdekelni a kompánia inkább úgy hogy direkte az előbb átfogott derék tulajdonosa mellé csapódik kutakodni.
-Ha már olvasókörre megyünk, a neved elmondhatnád éppen. Szeretem tudni, kivel... bújom a könyveket.- Jegyzi meg végleg levéve szemét-kezét a feltúrt irathalomról. Majd mindjárt rendbe rakja egy Pakolj!-jal. Addig is inkább veszi alaposabban szemügyre a kisasszonyt, akinek modora és szavai kellemes estét helyeztek máris kilátásba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Igazgatói iroda

Az estéje egyre fordulatosabbá válik, ahogy egy kisebb Rellon bulit kanyarít a véletlennek hála maga köré. Jó, persze nem ő a fő attrakció, de az egója simán ezt mondatja vele. Mich feltűnésére mondjuk nem számított, de ha már itt a nővére, próbálja ráncba szedni, hogy ne oktassa már ki ország-világ előtt, mint egy idióta kölyköt szokás. A csillapodást „javasolja” a lánynak, de persze a nővére nem az a fajta, aki bárkitől tanácsot fogadna el. Ezt ő tudja a legjobban.
A következőkben gondolatban már anyázik és fogja a fejét, hogy ez a két lökött tyúk pont itt kell egymásnak essen. Ez most komoly? Tegyék már ki mindjárt a „Tyúkbunyó! Jegyek a bejáratnál kaphatóak.” táblát és legalább összeszed ő is egy-két bankót a csipkelődésből. Jó testvéri kötelességből azért leszereli az újonnan jött bigét és összevillantja tekintetét Mich íriszpárosával, ami náluk egyenlő a köszönöm-kérem fogalommal, szóval minden lerendezve. A csaj halott lenne, ha hozzáérne egy ujjal is a nővéréhez, csak lehet, még nem tudatosult az agyában. Meghúzni azért jó lesz. Na de inkább belepillant Avery válla felett azokba az aktákba közben, s ha már adják, nyúl értük tök természetesen, mintha a sajátja volna mind.
-Ja, kössz.- Átveszi sráctól a halom papírt és elkezdi átfutni a nagyját, mi található benne és kiről és hát elég vegyes a kereskedés, de csak nem az, amit ő keres. A többieket biztos jobban izgatja kinek volt több büntetése, de ő most inkább a tetves évfolyamát javítaná át, szóval végül ő maga löki vissza az egyik éppen üres helyre a dossziékat. Azért azt megnézte, hogy nagyjából honnan szedte elő Avery, ugyanis, ha elsőre meglátszik, hogy kutattak, akkor van még mit tanulniuk bőven lopakodásból és álcázásból, meg a tilosban járkálásról.
Ideje áttérni a mai napi prédájára, de mielőtt teljesen elvonhatná a figyelmét Naomi, a tesójának muszáj erre is kommentálnia. Csak a szemét forgatja meg és vállat von az egészre, majd visszatér eredeti céljához: némi alapcsevejt fut le az előtte pózoló galambocskával, ha már ma éjjel legózni fognak.
-Mihael. – Ellentétben a csajjal, ő nem érzi szükségét leközölnie a családnevét is. Ha akarja, utánanéz, ha nagyon érdekli, de részéről ő is egyéjszakásnak szánja a kis barázdabillegetőt. Közben keresgél a saját dossziéja után és végre-valahára felleli, kb akkor, mikor a csaj is ajánlgatni kezd.
-Már megvan.- Közli oda sem figyelve, mert most épp átfutja az aktáját. Még elég vékony, maga is csodálkozik rajta. Amira két büntetése van belevésve, egyéb semmi kritikus. Hm, ezen sürgősen változtatnia kell majd. Végül is arra jut, hogy az évfolyamára tesz magasról, ha ma estére akadt jobb szórakozása, plusz nem úgy néz ki, hogy holmi dossziékba, ha belenyúl, át lesz varázsolva az évfolyama. Sok a papírmeló ezzel, s ha több ideje volna, megcsinálná, de így, társasággal necces.
-Ti? Még nézelődtök?- Utalna arra, hogy ha a másik kettő még marad, ő lelép légyottozni Naomival, ha viszont nem, távozhatna kettesével, hogy ne legyen annyira feltűnő az emberáradat, ami nem mellesleg az igazgatóiból csöpög kifelé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Fejetlenség Folyosója

Gúnyolódunk, gúnyolódunk? Talán több szufla is szorult a rózsaszín árnyalat bajnokába, mint azt első ránézésre hinné az ember? Mindjárt odarohan, meg vissza. Na jó, annyira nincs lenyűgözve, de egy századmásodpercnyi halvány elismerés felgyöngyözött benne a visszaszólás hallatán. Aztán el is apadt.
-Na látod, ezért nem lehet neked valami sok. Még te sem jöttél rá a csavarra.- Kekeckedik még egyet zárásképp a gondolathoz. Valljuk be, elég nagyot nézne, ha tudná, miben töri a fejét szintén büntetést kapott partnere, sőt talán közölné vele, hogy nem, azért neki is vannak standardjai, de erre a színre csak úgy különösen allergiás családi háttértörténet miatt. Továbbá azt is hozzátenné, hogy a futó kalandok területén csak olyan nőkkel áll le, akik nem akarnak rögtön gyűrűt is és nem veszik komolyan a dolgot. De hát nem tudja, mi jár a szőke haj alatt, így Aileen is kevesebb lesz ennyi infóval. Nem mintha bármelyikük élete függne az ő nőízlésétől.
-Mert francia is vagyok.- Közli enyhe lesajnálással a hangjában. Mihael- mi másnak lehetne értelmezni, mint franciának? Persze ez is csak az egoizmusát mutatja, hogy elképzelni sem hajlandó más nemzetbeli Mihaeleket konkurenciaként.
-M-i-h-a-e-l. A c-t hajlamosak hozzárakni, de nem, nem úgy lettem anyakönyvezve.- A biztonság kedvéért kiegészítette, nehogy ez a lány is c-vel kezdje emlegetni a nevét papíron, ha valamilyen furcsa véletlen folytán úgy alakul, hogy le kelljen vésnie az ő nevét.
A büntetést még azért megkérdezi Aileentől és leszűrheti, hogy sokkal normálisabb feladat jutott ennek a csajnak, mint neki. Felajánlja a cserét, de elég gyorsan leszerelik. Ha nem, hát nem, ő nem erőlteti, csak most döntötte el, hogy marhára nem lesz leadva az a büntetés részéről.
-Akkor ne mutatkozz. Úgyse hinnék el, hogy nem jókislány vagy, ha nem a magamfajtákkal lógsz... kislány.- Megvonja a vállát egy gúnyosra méretezett vigyor keretén belül, majd hátat fordít és elindul az alagsor irányába papírostól-írószerestől együtt. Mára pont elég volt a lenéző kisasszonyból, valószínűleg az érzés is kölcsönös. Hm, vajon Miránál kiválthatná egy múltkorihoz hasonlóval a büntetőmunkáját? Megéri megpróbálnia.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

  Allergia. Most már kijelenthető, hogy allergiában szenved, ami a hegedűket illeti. Ezek a koszos, szemét, mocskos hangszerek az idegeire mennek. Brutálisan. A melodimágiás tanár előtt még nem fejtette ki részletekbe menően, mi a véleménye a vonós agyi terrorról, de ha eléggé felszívja magát egy napon, talán kiselőadást tart még egy óra keretén belül a témával kapcsolatban. Addig még kitalálja, hogyan kell túlélni a felbőszült melodimágiásokat anélkül, hogy két lábon járó salátaagyúvá ne fejlesszék a véleményéért.
 Mi történik akkor, ha egy szó szerinti őrülttel laksz együtt? Jó, persze, ma reggel tükörbe is nézett, de ettől függetlenül. Ha ez az őrült még számos hegedűvel is rendelkezik, akkor ez már önmagában felhívás keringőre. Miután a múltkor Axelt olyan jól megfuttatta a hegedűjéért, most kitalálta, hogy Noel vinnyogós istencsapására is ráfér egy újramodellezés. Kihasználta hát, hogy a másik valószínűleg fennakadt valahol egy párkányon vagy szekrényajtón, fán, valamin, és nem volt a szobában, majd lenyúlta az egyik mezei hegedűjét. Csak úgy. Mert ki a halál akadályozza meg? Na ugye. A prefektusok már úgyis ilyen katatóniás állapotot súrolnak, mióta együtt laknak vele, Noellel meg azzal a harmadik nyúllal a halpiacról, Mátéval. Na az se százas teljesen.
 Fütyörészve halad a folyosón, fél keze zsebre vágva, másikban ott a fentebb nevezett mezei hegedű... ami éppen végigszánkázik a falon nyöszörgő hangok kíséretében. Szívfájdító szólammal könyörög segítségért az összes körzeti zenekedvelőnél, de úgy fest, senki nincs itt, hogy megmentse a darabkáit. Amint a szemét disznó, aki elbitorolta, az egykori pszichológus rendelője elé ér vele, függőlegesbe állítja, és nemsokára már egy jól irányzott ragasztó bűbájnak köszönhetően keresztbe feltapasztja az ajtóra látványosságként.
- Príma. Noelnek majd szólok rólad.... jövőre. Úgysem fog az hiányolni. - Még megpaskolja egyszer egy sötét vigyorral a hegedűt, aztán megfordul és elindul tovább a folyosón, mielőtt valami minden lében húsz kanál prefektus vagy tanár ide csörtet megnézni és méltatni a művészi érzékét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Hell is waiting for you - Noel

Mint aki jól végezte dolgát, még utoljára megszemléli a zseniális művészi kompozíciót (minimum könnyeket csal a szembe! ), magában még elnevezi mondjuk „Halál a vonókra” címen és irányba állva megindul tovább a folyosón. Igen ám, csak hogy alacsonyan szállnak újabban a cserepes virágok. Nagyon ízesen érzékelteti ezt az a tény is, hogy egy pont a tarkójába vágódik be. Hova tovább, szabályos kilencven fokos szögben hajol meg a fal felé tőle precíz japán meghajlást bemutatva! Hangsúlyozandó, hogy a fal roppantul megtisztelve kell érezze magát, mert ilyen szögben történő meghajlást csakis nagggyon nagy tiszteletnek örvendő személyek érdemelnek ki. Vagy épületi elemek. Mint a nevezett fal. Bizony, hosszú történelmet regélhetnénk csodás rücskösségéről, a felhasznált anyagok minőségéről, a bűbájokról, melyekkel lekezelték, vagy éppen a megannyi rovarról, akik Ágyugolyó Futamokat szerveztek rajta (tényleg?) . Ám ez mind belefér egy kétezer oldalas hősi eposzba, amit majd valaha valaki megír, ha a végőrület határán mozogna. Ő speciel csak csókot lopott a minőségi falfestéktől és legmélyebb szívfájdalmára az tett rá visszasmárolni! Kész, passz, vége az életének, megy és akasztja magát az első szemöldökfára, amit fellel.
Áhh, hogy ez nem a Valentin napi részleg? Elnézést, folytassuk akkor ott, hogy megfejelte a falat hála az „ibolya cseréppel” nevű különleges altatónak. Valami gond lehet a szervezetével, ugyanis alvás helyett csillagokat kezd látni, Oriont, Nagy Medvét, Kis szekeret, Közepes Rinocéroszt, Kígyót meg Hippi Békát... Áhh, ez egy üvegcserép volt, aha. A nyakát melengető valami bizonyára egy üvegdarab csóknyoma lehet. Hányszor megmondta már a szeretőinek, hogy ne szívják ki a nyakát, mert foltja marad, azistenit!
Lassan, rezignált mosollyal az arcán felemeli jobbját és nekitámasztja a falnak. Ezt követően valahogy kinyomja testét, hogy az függőlegesen álljon éééés elkezd megfordulni. Jééé, hát nem Noel az?
- Pedig hányszor elmondtuk neked, hogy ne krémezd a patáid pluszba, mert nem szívja be a bőröd, bahh! – Drámaiain megcsóválná a fejét, de a fintorgás és a vércsík (csak felületi sérülést szenvedett el) megakadályozzák a maradéktalan gúnyalakítás beteljesítésében.
- Nézd már, az nem egy hegedű véletlenül? – Avagy milyen az, amikor egy beteges ember nem bírja befogni a nagy pofáját. Hát ilyen. Húzd alá, hogy kicsináltál egy nagy értékű hangszert, úúúgy kell, gratulálok, idiotizmusból olimpiát nyernél, drága csillagom, csak meg ne erőltesd magad és a szép pofid. Hány Noelt is látsz? Kettőt? Nehogy dupla pofont kapj a végére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Mácsai Zója
- az alkalmassági vizsgálat |a Sintérrel való találkozás előtt -

Lassú, megfontolt lépésekkel halad a szinte kihalt folyosón. Minden percet elnyújt, minden lépést lerövidít, vagy átgondol, de összességében sokat tesz azért, hogy a lehető legtovább húzza az időt. Néha elhalad mellette egy-egy diák, de átlagosan ritka a forgalom az iskola ezen szakaszán. Nem kell azért aggódnia, hogy ... de, aggódhatna az ismerősök okán. Michelle-en kívül senkit sem ismer, sőt, a nővérére sem emlékszik, akkor mégis honnan tudná, ha szembejön vele X vagy Y, hogy ők valamikor esküdt ellenségek, vagy kebelbarátok voltak? Vagy még mindig azok? Saját, zavaros helyzete teljes súlyával telepszik elméjére. Nem tudja, mi merre hány méter.
Éppen ezért küldték el alkalmassági felmérésre Mácsai Zójához, a Bagolykő iskolapszichológusához- a nő feladata lesz felmérni, Mihael visszaengedhető-e vagy sem az iskolai közegbe, és az igazat megvallva szegény férfi háta már előre borsódzik a kérdések potenciális áradatától. Sem kedve, sem idege nincs túl sokáig húzni-vonni ezt a dolgot, főleg úgy, hogy válaszolni se nagyon tud a legtöbb kérdésre. Nem azt mondja, hogy semmire, de a legtöbbre tuti nem tud.
Némi idegességgel áll meg a rendelő ajtaja előtt. Még most, hogy a feladat kapujában áll, sem tudja leküzdeni a rossz érzéseit, és a futni akarhatnékját. Bárhol másutt szívesebben töltené az idejét, mint egy agyakban turkáló némber társaságában, viszont ettől most kénytelen lesz eltekinteni.
Erőt vesz magán, sóhajt egy mélyet, végül bekopogtat a rendelői ajtón, és ha engedélyt kap rá, belép.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Pszichológusi rendelő

Zója
-de rég volt o.o-

Nem mondhatni, hogy túl nagy kedv sugárzik felőle az idősnek egyáltalán nem mondható, sőt roppant csinos és (talán túlságosan is) tekintetet vonzó nő felé. Tegyük hozzá, azért a kezdeti rossz hangulata jelentősen feljavul a küllem láttán, már-már mágikus módon. Hiába, egy jó nő még az amnéziát is elfeledteti veled. Höhö.
- Jó napot... és köszönöm... - Normális ez? Hogy ő nem emlékszik Mácsai Zójára, de Zója rá igen? Hát persze, hogy az. Jelenleg minden, ami számára abnormális, a környezetének megszokott, legalábbis úgy hiszi. Azt sem tudja megállapítani, mi igaz és mi nem, túl nagy a zűrzavar odabenn. Kissé bizalmatlan modorral és testtartással járul a kanapéhoz, és löki le magát rá, miközben egy percre sem veszi le tekintetét Zójáról. Most még a legapróbb árnyék is gyanús.
Már az első mondatra gúnyos-nagyot horkant jellegzetes szarkasztikus arckifejezését segítségül hívva. Barát, mi?
- Ne haragudjon meg, hölgyem, de amióta meglátott az első gyógyító, mind azt fújja, hogy a barátom. Vagy én vagyok a világ legnépszerűbb krapekja, vagy mindannyian büdös nagyot hazudnak, és ha engem kérdez, én az utóbbira szavazok. Kezdjük inkább onnan a mesét, hogy honnan ismer és mi közöm van egy iskolapszichológushoz? Aktám van magánál, vagy mi? - Nyilvánvalóan próbálja a helyzetet valamiféleképpen a javára fordítani, kapaszkodót keresni, visszatámad Zójára és agresszíven próbálja kezelni a kialakult helyzetet. Ingerlékeny és labilis a képlékeny helyzetéből adódóan. Nem nyúl semmihez, nem kér semmiből a bizalom alapvető hiányából fakadóan. Előbb ezt a nehézséget kellene leküzdeniük.
- Remekül. Mint a százéves álomból ébredt Csipkejózsika. Bár persze örülnék, ha tudnám, ki vagyok, és mi a rákot keresek itt, higgye el, de amúgy minden pazar, elvagyok az unokaöcsémmel - Zója megkapta írásban, hogy jelenleg inkább nem terhelték Mihaelt azzal a jelentékeny infóval, hogy van egy fia. Michelle gyerekeként ismerkedett össze a picivel.* - naphosszat ténfergek, és szeretnék visszatérni a régi kerékvágásba, már ha valaha is rájövök, mi volt az... - Végre abbahagyja a kissé hisztisre sikeredett litániát. Hosszú tizedmásodperceket hagy eltelni szó nélkül, úgy, hogy meredten néz Zója szemeibe. Egyszerre dühöng benne az ámulattal vegyes csodálat a nő szépsége iránt, ugyanakkor ott dolgozik benne a vad düh és értetlenség, ami mindenféle varázslatba beleszól és csorbítja a hatást jelenleg.
- Őszintén? Várom, hogy felébredjek, és tudatosuljon, hogy csak álmodtam az egészet. Így érzem magam. Állítólag van egy nővérem, sőt, három egyszerre, ezen felül van két itt tanuló unokaöcsém, elvileg barátaim is akadnak a Bagolykőben, bár... minderre nincs bizonyíték emlékek nélkül. És ne várja tőlem senki, hogy a puszta adott szóra hagyatkozzak. - Immáron sokkal nyugodtabban beszél, használt az a kis beiktatott szünet, míg a vélaszármazékot stírölte. Volt ideje összekapni kicsit a gondolatait, ennek hála most rendezettebben, de még mindig nem kicsit zavarosan adja elő a benne feltörő első gondolathullámot.