Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Egy bűvész sosem fedi fel a trükkjeit. De ígérem, mielőtt meghalok, megsúgom. - nem mintha emlékeznék arra. Jut eszembe keserűen a gondolat, hiszen mikor én meghalok, évek óta csak vegetálni fogok, nem emlékezve semmire és senkire. Saját magamra se.
- Nem, nem nézem ki belőle, de vannak pillanatok, amikor az ember meggondolatlan dolgokat tesz vagy mond. - mind követtünk már el ilyen hibákat, és nem hiszem, hogy ez olyan lehetetlen lenne, hiszen Botond is hajlamos rá. - Megkért, hogy vigyázzak rád, hogy vígasztaljalak meg. Ezért gondoltam, hogy hibázott, meg a hangja miatt. - azt nem mondom ki, hogy sírt, mert nem lenne illendő, de eléggé rekedt volt és kétségbeesett.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Valószínűleg igen. Arról sikerült lebeszélnem, hogy Miksa elé vesse magát. Most nem nagyon engedhetem meg magamnak, hogy Miksa börtönbe kerüljön.- minden szentnek saját maga felé nyúl a keze. Amúgy se szeretném, ha valami kis félreértés miatt egyből kinyírná itt az első sógoresélyes személyt. - Ugyan már Sacka, mi lehet annyira borzalmas, hogy inkább elfutottál? - mondjuk nem biztos, hogy női dolgokat velem kellene megbeszélnie, nem is értem, hogy miért kérdeztem rá. - Laura nem tud segíteni, vagy a nővéred, a húgom? Tudod, messengeren felhívod őket, bármelyik segít. - azt, hogy el kéne mennem, azt figyelmen kívül hagyom, és nem mozdulok mellőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Szexeltetek?! - olyan magas hangot nyomok ki döbbenetemben, amit nem is tudtam, hogy képes vagyok kiadni magamból, és sajnos a vizualitási készségeimnek hála egyből elém jön a kép, ahogy ez történik. A kishúgommal. Andrisnál is, amikor megértettem az esküvő után, hogy ő most azért sétál ki Eszterrel, mert le fog vele feküdni, teljesen elsápadtam, és most is ez történik. Én erre még nem voltam felkészülve, és most, hogy itt van a tény, azt hiszem, én is sokkot kaptam. - Ne haragudj, én nem tudtam. Saci, én tényleg azt hittem, hogy bántott. Hogy szavakkal vagy tettekkel, hogy olyat mondott vagy tett, ami miatt nem csak Miksa, de én is kitépném a szívét. De… nem vagy a felesége, ugye? Kényszerített? - akkor még simán kitépem a szívét, ha kötelezte erre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Csak meglepődtem. - emelem fel a kezeimet védekezőn, mert legyünk őszinték, ez azért váratlanul ért. - Csak mert tudod, azt mondtad, hogy megvárod vele a nászéjszakád, és arra gondoltam, hogy azért mentetek ki, hogy összeházasodjatok. - és szexelhessenek na, mondjuk ki a lényeget, mert, ahogy Saci is mondja, látszott Botondon, hogy mennyire ki van már, és ő még szerencsés, nem szexelt sok nővel, ha Laura tolt volna hasonlót, össze se jöttek volna Miksával.
- Szerintem ez az olajok nélkül is időszerű lett volna. Látszott Botondon, hogy nagyon a határon mozog a tűrőképessége, és nem tudom, hogy meddig húztátok volna. - néha jobb nem őszintének lenni, azt mondják, mert ez rosszul hathat, főleg, ha a jelen nem lévő fél tényleg mindent megtett.- Sajnálom Saci, hogy így alakult, tudom, hogy nem ezt szeretted volna. De a jó hír, hogy senkinek sem kell megtudnia, mert ez nem olyan dolog, ami látszik az emberen. - nem tudom, hogy hogyan kell embereket vigasztalni a szüzességük elvesztése után, még sosem csináltam ilyet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Az elmúlt időszakban elég sokszor kapom meg ezt, pedig eddig mindenkinek jó voltam, hogy jelen voltam, és ha valamit elcsesztek, akkor jött az, hogy segítsek megoldani. Szívem szerint visszaválaszolnék, hogy ne aggódjon, nem kell már sokat aludni ahhoz sem, de inkább csak lenyelem ezt a gondolatot. Az én halálom a bátyja halála is lesz, és ezt nem tudom, hogy Miksa szeretné-e majd mindenkinek elmondani.
- Nem igazán szeretnék megint országhatárokat átlépkedni egyedül, ez a legutóbb is szörnyen felelőtlen volt. - húzom el a számat, mert lássuk be, ha sűrűbben veszed észre, hogy vannak dolgaid, amik azt sugallják, hogy közeleg az a bizonyos szintlépés, amire nem vágysz, már a Balatonig elmenni se olyan könnyed. - Botond nem fog visszajönni, mert azzal, hogy ott hagytad, egyértelműen üzented neki, hogy, nos, ott hagytad. Azt mondta, hogy meghagyja neked a teret, amit megüzentél. Csak én azt hittem, hogy veszekedtetek, nem pedig, hogy lefeküdtél vele. - tényleg nem szólt egy szót sem, és nem tudtam, hogy mi történt. - Szeretnék segíteni neked, mert, tudod, megígértem, hogy az esküvő után elmondom a titkom, és Esztiék holnap hazajönnek. Erősnek kell lenned.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem szólok én sem többet, csak sóhajtok egy aprót, és mellé térdelve átölelem a rázkódó takarókupacot. Tudom, hogy nem könnyű, sőt, valószínűleg ez az egész a lehető legnehezebb neki, és nem tudom, hogy ilyen lelkiállapot mellett el merjem-e mondani neki, hogy mi van velem. Azt hiszem, hogy nem. Bármennyire is felkészültem, hogy megosszam velük, azt hiszem, ez nem lenne jó időszak, most Sárira kell koncentrálnunk, de nem tudom, hogy hogyan. Fogalmam sincs, hogy egy ilyen helyzetet hogyan kell kezelni. - Hidd el nekem Saci, nem akart bántani, és nagyon rosszul érzi magát, amiért ez megtörtént. Ismerem őt, sosem tett volna ilyet, egyikőtök sem hibás, ezt nem tudtátok irányítani. Meg fogja érteni, bármit is döntesz vele kapcsolatban. - ahogy ölelem, eszembe jut egy régi altatódal, amit az anyukám énekelt mindig nekünk, mikor betegek voltunk, és bár nem vagyok teljesen biztos a szövegében, mégis, halkan énekelni kezdem, hogy megnyugodjon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bosszant, hogy nem tudok többet adni neki, csak ennyit. Utálok kudarcot vallani, és a sors iróniája lehet az, hogy éppen egy olyan betegségben szenvedek, ami csak kudarccal végződhet. De amíg emlékszem arra, hogy mit csinálok, miért csinálom, kikkel vagyok, addig nem akarok egyetlen napot sem elvesztegetni. Éppen ezért is vagyok itt, mert Sára olyan ember, akit boldogan szeretnék látni az utolsó napjaimon. Táncolni az esküvőjén, kezeim között tartani a gyermekeit, hallgatni őt, ahogy csacsog, ahogy nevet. Így hát, most annyit tudok tenni, hogy itt vagyok, és várok, kivárom azt, amíg elég erős lesz előmerészkedni, és reményeim szerint ahhoz is elég erős lesz, hogy visszajöjjön velem. Mást nem tehetek, de magára semmiképpen sem fogom hagyni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Egyre többször kötök ki a padlón, ami nem feltétlenül jó, de sokszor segít. Nekem is, és Miksának is. Valami, amiről nem beszélünk, csak úgy csinálunk, mintha természetes lenne. A padlón vagyok, mert ott akarok lenni típusú helyzetek. Nem sokat tudtam így aludni, egy ideig az instát pörgettem, meg-megállva egy-egy közeli ismerős képe előtt, elmosolyodva azon, hogy miket is csinálnak éppen. Aztán tovább más oldalakra, míg végül ki nem kötöttem a legújabb diagnózisnál, amit kaptam. Ez volt az a pont, amikor szusszanva felkeltem, és némán a konyhába mentem, hogy megírjam a tapasztalt tüneteimet, az elmúlt nap fontosabb eseményeit, a tényeket Sacival és Botonddal kapcsolatban. A jelölőt átfordítottam erre az aktuális oldalra, majd a pulton hagyva nekiálltam reggelit és kávét készíteni, ami egészen addig megszokott rutin szerint ment, amíg nem köhintettek mögöttem, és én meg nem fordultam, egy pillanatig zavartan nézve a lányra, de az agyam szerencsére most nem hagyott cserben. Ezt fel kell írnom…a füzetem! A tekintetem automatikusan a bőrkötéses, vastag füzetre siklik, majd lazán vissza Saci arcára, mintha semmi lényeges ne volna.  - Felébresztettelek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Érzem, ahogy hevesen dobog a szívem attól, hogy a kezébe veszi a füzetet, és ha bele fog lapozni, ha csak egyet is visszalapoz, akkor látni fogja amit ma beleírtam, és azt hiszi, hogy komplett elmebeteg vagyok, aki figyeli őket, pedig nem, de nem biztos, hogy a mostani sokk után közvetlenül el kellene neki ezt mondanom. Viszont a döntés rajta áll. Újabban erősen nyomom rá a tollat a papírra, mert nincs érzékem a fogáshoz, tehát simán átüthetnek a szavak, és mégis felém nyújtja, én pedig indulnék, de mintha a lábamba ólomsúly került volna. - Nyugodtan. Csak, ha olyan, amit magaddal vinnél, akkor szerintem lapozz egyet, könnyebb kiszedni. - fő a nyugalom, nem igaz? Én nyugodt vagyok? Egyáltalán nem, de a reményt meghagyom magamnak, hogy annak látszom. - Kérsz kávét?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Érzem, ahogy megfeszül az állkapcsom, hiába próbálok természetesen viselkedni, és tudom, hogy nem tudom teljes mértékben leplezni a szomorúságot, ami bennem van. El kell mondanom. Neki is és mindenki másnak is, és tudom, hogy mikor, de fogalmam sincs, hogy hogyan fogom tudni elmondani. Azt hiszem, részegen. Részeg leszek, akkor megered a nyelvem. Furcsa nem? Az enyém megered, Sacié pedig éppen bezár, pont úgy, mint amikor az apukájuk meghalt.
- Nyugodtan használd a füzetet. Az emlékeim vannak benne, legalább erről a beszélgetésről is lesz emlékem. - nem mintha kérdések nélkül tudnám majd, hogy mire válaszolt. - Komfortosabb lenne, ha én is írnék? Levelezhetünk, ha gondolod.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nevethetnék is azon, hogy milyen vicces így veszekedni, és komolyan mondom, ha eddig nem mondtam még, akkor Botond megnyerte a főnyereményt Sacival. Nevetni azonban nem nevetek, ez most nem egy olyan helyzet. Hosszan nézem a papírt, és rajta az üzenetet, amit Saci írt. Jogosan van felháborodva. Megfogom a tollat, és végül úgy döntök, hogy én is írásban kommunikálok. - Ez nem igaz, csak túlságosan szeretlek ahhoz, hogy összetörjelek. - megállok én is, felé csúsztatom a lapot, de még mielőtt írhatna, visszahúzom, és felírom azt az egy szót: Manalzheimer. - mivel tudom, hogy ez így nem mond sokat, hiszen egy nagyon ritka betegségről van szó, ezért egy kiegészítő mondatot is írok hozzá. Jelenleg én vagyok a legerősebb mágus a világon, csakhogy a mana éppen “felzabálja” az agyam. - ennyi, ezzel teljesen leírtam mindent, és mégsem írtam le az az egyetlen szót, ami a valóság, hogy haldoklom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Saci… - suttogom szinte kétségbeesetten, mert ismerem, tudom, hogy miért tartja magánál a tollat, mert hallani akarja. De én nem tudom, hogy ezt hogyan mondhatnám el neki úgy, hogy ne bántsam. Ezt szerintem nem lehet úgy elmondani, hogy ne legyen rossz. - Fokozatos leépülést. Több szakaszon át. Három szakaszon át. Korai, mérsékelt, súlyos. Egy ideje már a mérsékeltben vagyok. A káromkodás, a dühkitörés, az, hogy elejtek vagy éppen meg sem tudok fogni tárgyakat, hogy néha nem tudom, hogy mit keresek az adott helyen, tünetek, amik azt jelzik súlyosabb a helyzet. Miksa volt az első, akit nem ismertem fel. Azóta ilyeneket készítek, ha megyek valahova. - előveszem a telefonom, és megnyomom a hangfájlt, amit idefele hallgattam, és amit elmondja, hogy ki vagyok, hogy ne pánikoljak, tudok vezetni, hogy hova jövök, kiért jövök, miért jövök. Majd újra elindul és megint, mielőtt kikapcsolom. - A memóriafejlesztők, a rejtvények, amiket Laurával játszom, azért vannak, hogy dolgoztassam az agyam. Nyelveket tanulok, hangszereken játsszom. A betegek maximum húsz évet tudnak élni ezzel a betegséggel, de ez nem jelenti azt, hogy húsz évig vannak tudatában azzal, hogy kik ők, vagy kik vannak a környezetükben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem tudja. Azt hiszi, hogy a vérét szívom, hogy nem elég okos Miksához. - először nem hagytam nyerni, aminél bűntudatom volt, de ahelyett, hogy rosszul esett volna neki, újabb játékot talált, majd én is ajánlottam, és ez lett a mi kis közös elfoglaltságunk. Csak nem tudja, hogy miért teszem ezt.
Szorosan magamhoz húzom, ringatom kicsit, nyugtatóan, és szeretnék valami jót mondani, valami biztatót, de az ebben a helyzetben nyilván nincs. - Elmentem Fannihoz, hogy jósoljon nekem. A negyvenet megérem még, aztán a többi homályos. Talán egy pár évet látott még utána, de érzelmileg ez őt is megviselte akkor. - hát ezzel nem hiszem, hogy olyan nagyon vigasztaló lennék, és nem is tudom, hogy mit mondhatnék még neki. - Mindig itt leszek, Saci. Mindig szeretni foglak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Márton sosem hívott még ilyenkor, ezért is csodálkoztam rajta olyan nagyon, és ezért is nem jutottam el odáig, hogy felöltözzek, így a mai reggelen a szomszédok a második, gyorsan érkező, boxeres fiút láthatják berohanni a házba, csak ez a példány még mezítláb is van. Az ilyenkor már a padon gyülekező megfigyelőállás egyből kombinálhat, hogy mi is történhetett itt és a Macskabagoly utcában éjjel, de a valóságtól minden talány nagyon messze van.
- MIKSA! - alig kapok levegőt, ahogy odaérek a hálószobába, és riadtan nézem a földön fekvőt, majd Mártont, majd a dobozokat, majd megint Miksát, és érzem, ahogy a páni félelem végigrohan rajtam, ahogy melléjük térdelek, és a fejét az ölembe veszem. Nem érzékelem, hogy a hívott segítség mikor érkezik, csak azt, hogy elhúznak mellőle és én nem hagyom, végül pedig engedik, hogy én legyek a kísérője az úton, hogy aztán a fertőtlenítő szagú folyosón várakozzak, rángó lábakkal, idegesen.
- MIÉRT NEM MOND MÁR VALAKI VALAMIT?! - nem szoktam felemelni a hangom, de most képtelen vagyok türtőztetni magam. - Mondtam neki, hogy vizsgáltassa ki magát, mondtam, bassza meg, hogy ebből baj lesz. De neeeem, majd elmúlik. A faszom beléd Miksa, csak gyere ki onnan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Ifjabb Holló Albert. - fogok én is kezet vele. Az utóbbi időben sok időt töltöttem itt, de vele még nem találkoztam, emlékeznék rá. Az állapotom romlása miatt sok vizsgálatom volt nekem is, és a másik oldalról nem tűnik olyan hosszúnak, mint várakozóként. Ez egy élethossznyi idő volt most is. Mindenre bólintok, amit mond, a tesztekre, és egészen addig bólogatok, amíg ki nem mondja a diagnózist. Akkor megfagy az ereimben a vér, elsápadok, és riadtan nézek rá. - Nem, én… ezzel kezdeni kell valamit, én nem élhetek nélküle, ez nem opció. - azt, hogy jóindulatú, meg sem hallom, csak azt, hogy agydaganat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Ami Miksa agyában van, az is óriási, ugye? - biztos vagyok benne, hogy igen. A fenébe is! Fenébe! Sokkal jobban oda kellett volna figyelnem rá, hogy tényleg elmenjen kivizsgáltatni magát, de közben meg hinni akartam, hogy tényleg én reagálom túl. miért nem figyeltem oda jobban? Miért kellett ezt hagynom? - Jól lesz utána? Bármeddig élhet? - ez a karma. A sok elbaszott döntésünk miatt, amit életünk során hoztunk. Eddig csak nekem ütött vissza, de úgy néz ki, hogy most már Miksát is megtalálta. De miért? Én voltam a legyengült szervezet, ezt nekem kellett volna bekapni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Ez nem volt opció, sosem volt opció, hogy vele valami történni fog. Az élet-halál dinamikánk teljesen rendben volt, sokat beszélgettünk arról, hogy együtt halunk meg, megnéztük az országokat, ahol lehetséges ez, videót készítettünk, hogy én is emlékezzek rá, hogy mit beszéltünk meg. De azt, hogy ő is szenvedjen, azt nem tekintettük sosem opciónak. Ez nem így volt megbeszélve. Érzem, ahogy a könnyek elkezdenek végigfolyni az arcomon, és kezd kicsúszni a lábam alól a talaj, és elsötétül minden.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Nagyon furcsa időpontban találta ki Laura, hogy sétáljanak egyet, és nem tudom, hogy ez a "séta" mennyire hasznos most, de ő tanul ilyesmit, ő tudja, én csak nemet intettem, amikor rám villantotta a zöld szemeit, és akkor rájöttem, hogy ez nem olyan séta lesz, ahol nekem is jelen kell lennem. Sóhajtva kiköhögtem inkább magam, aztán a következő pillanatban már azon kaptam magam, hogy őszintén nevetek. - Nem szexelni vitte el, hanem miattad. - a nevetés köhögés fullad, és bármennyire is szeretném a sosem létezett macsó vagyok, akinek semmi sem fáj attitűdömet prezentálni, erre esélyem sincs. A mellkasom közel áll hozzá, hogy leszakadjon, és a sok köhögés miatt a hasam is fáj már. Egy valami lett szexibb, a hangom. Mint egy láncdohányosé - Nem vagyok rád veszélyes, csak jobbnak látták, ha megfigyelnek, meg aztán Miksa vigyáz rám, így nem nagyon lehetek most máshol. Bocs, hogy nem írtam. Elvették a telefonom. Nagyon szép vagy ma is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Le sem véve róla a szemem nézem, ahogy közelebb sétál, és azt mondja, hogy valamit meg kell magyaráznom, elképzelni sem tudom, hogy mi lehet az, ami kirívóbb, mint minden más, és amikor rákérdez, egy pillanatra le is fagyok. Pislogni nem mertek, a szám is O alakban áll, és ahogy felismerem, hogy valószínűleg szenzáció lettem, az Ó hang kis is jön a torkomon, hosszan elnyúlva.
- Egyszer egy lány azt mondta, ha nem jön be a tanárság, akkor lehetek még modell, építem a karrierem meg az önbizalmam. - vigyorodok el úgy, mintha nem egy tizenkét éves szégyenlős kisfiú lennék, akinek nagyon tetszik a padtársa, hanem, mint egy férfi. Nyilván, erre kevés az esély. Így csak sóhajtok egyet. - Meztelenül alszom, de amióta visszatérő lányvendégünk van, ha kimegyek a konyhába, felkapok egy alsót. - azt inkább nem mesélem el, hogy az első reggelek egyikén meztelenül mentem ki a konyhába, és Laura szemrebbenés nélkül kérdezte, hogy kérek-e kávét. Értem én, hogy Miksa mellett mindenki másodhegedűs, de azért na, létezik férfiúi büszkeség is. - Márton akkor hívott fel, amikor azon agyaltam, hogy felkeljek-e, és eszembe jutott mielőtt kimentem, hogy nem kéne meztelenül közölnöm vele, hogy a párja éppen összeesett így felkaptam, szóltam neki, és már futottam is Mártonhoz. Nyilván a piacra meg a misére is akkor ment mindenki, amikor én átrohantam két utcányira. - hálistennek az ő történetében volt rajtam valami. Anya csak sóhajtott, és annyit kérdezett, hogy "de pucéran, kisfiam?". Akkor valahogy pont nem érdekelt.
- Tüdőgyulladás. Önmagában nem lenne problémás, csak a kis agybajom miatt kockázatos vagyok és veszélyes önmagamra. Egy vadállat vagyok. De nem szabadulsz tőlem ilyen könnyen, azt mondják.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Szinte már látom, ahogy egy naptársorozat lóg a falon rólam, és a bátyád minden hónapban kiszúrja a szemeimet meg Hitler bajuszt rajzol nekem. Úgy is szép lennék, csak mondom. - akkor is szép lennék, ha olyan kunkori juhászemberes bajszom lenne, hát engem senki sem állít meg abban, hogy ne legyek szép. Terveim szerint életem végét követően is fene gyönyörű maradok. - Héhéhé, nyugi, nincs semmi baj. Abban a tóban én is benne voltam, sőt, magammal rántottalak téged is. Még jó, hogy neked nem lett nagyobb bajod. - mind a ketten ugyanannyi időt voltunk a vízben, ráadásul rajta több réteg ruha is volt, én legalább a felsőmet levettem. Fogalmam sincs, hogy melyik volt a jobb döntés. A keze után nyúlok, ami olyan jó volt, hogy eddig a kezemen volt, de összefonja maga előtt, így köhögve, de feljebb tornázom magam, nem akarok az a béna lenni, aki csak fekszik ott. - Autumn Rue - kedvesen szólítom meg, és szerintem még sosem használtam mind a két nevét, de úgy érzem, hogy most ez a helyes megszólítás. - Ha belehalnék is, akkor is megérte volna. Ha tudnám, hogy ugyanez lesz a vége a dolognak, akkor ezerszer is újracsinálnám. Azt az estét senki se veheti el tőlünk. Nézd, én nem hittem volna, hogy ez lesz belőle, biztos, hogy számos dolgot tehettem volna azért, hogy megelőzzem ezt, de nem tettem. Te is a tóban voltál, és egészséges vagy. Most már tudjuk, hogy az immunrendszeremet jobban kell építeni. Vannak ennél rosszabb sorsok is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Ez az egész egy új helyzet, nem csak azért mert hozzám ér, hanem mert ez most más, ez most különleges. Nagyon sok lánnyal voltam együtt, de egyik érintését sem kívántam annyira, mint az övét, csak élvezem, hogy visszatalálnak hozzám az ujjai, majd a kérdésre sóhajtok egy nagyot. Tudtam, hogy elő fog kerülni ez a téma, csak reméltem, hogy mégsem. - Tudom, hogy ez egy szomorú helyzet, mégis, vicces. Agybajos, mint én, csak ő műthető, és reméljük, hogy nem marad nyoma. Jóindulatú, szerencsére. - és sok mindent megmagyaráz. Mindazt, ami az utóbbi időben történt. Most kicsit megváltozik majd körülöttünk minden, de remélem, hogy nem veszítjük majd el önmagunkat. - Voltak jelek, de nem figyeltünk. Azt hittük, hogy a szokásosnál is több benne a feszkó. Mindenki próbált nagyon türelmes lenni vele, valójában azonban más volt a gond. De egyikünk sem egy webbeteg, nem úgy indítunk, hogy a fejfájás egyenlő az agydaganattal. - pedig most ez az elmélet volt az igaz. Nyilván, ha bírunk minden tünetet, akkor is ez jön ki, csak legyintettünk volna. - A sors iróniája, hogy mind a ketten fejben romlottunk el.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Elmosolyodok a csípőbő jött válaszra, és megingatom a fejem a korainál. - Egyáltalán nem, ő ennél sokkal cifrábbakat is szokott mondani. - arról nem is beszélve, hány házastársi vitánk volt már Rue miatt, és egészen biztos vagyok benne, hogy a helyzetünk okán ezek megsokszorozódnak majd. Két tűz között vagyok, és egyiket sem szeretném elengedni. Addig, amíg csak a saját érzéseimben lettem egyre biztosabb, nem volt gond, hiszen nem éreztem úgy, hogy ebből bármi több lehet, de az első csók óta már tudom, hogy hasonlóan gondolkozunk. - Csillagpor - olvasom fel hangosan a címet, miközben végigsimítok a borítóján. A fülszöveg és az ajánló alapján felkelti az érdeklődésem, de illetlenség lenne most nekiállni olvasni. - Köszönöm, ez életmentő itt bent. - pillantok fel rá hálásan és a keze után nyúlva, végigsimítok a kézfején, szórakozottan elmosolyodva. - Hamar túlleszünk ezen, rendben? Hamarosan már csak egy városi legenda lesz az, hogy szinte pucéran szaladgálunk az utcákon. - de addig nem mehetek ki, amíg Miksát ki nem engedik. Tudom, hogy jó kezekben van, de szerintem a legjobban akkor is az én felügyeletem alatt van, és ha kell, akkor minden pénzemmel lefizetek mindenkit, hogy a végéig itt lehessek. Megjegyzem, házat vettünk, felújítottuk és tanárként dolgozom, senkinek se legyen illúziója arról, hogy a Bahamákon sütteti magát a pénzemből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Minket így neveltek. - felelem zavaromban elpirulva, mert Andris is így jött hozzánk, hivatalosan bemutatkozott, és engedélyt kért a szüleinktől, hogy udvaroljon. Miksát is és engem is erre tanítottak, és biztos vagyok benne, hogy ő is annyira be volt szarva, amikor először találkozott Laura nagypapájával hivatalosan, mint én attól a ténytől, hogy le kell ülnöm Winterrel megbeszélni a dolgokat. Azt se tudom, hogy mit mondanék, csak azt tudom, hogy a nagymamájának kell vennem virágot. - Szóval...ti csak úgy járni kezdtek azzal, aki megtetszik nektek, és akinek ti is tetszetek? - fontos lenne, hogy ezt tisztázzuk, mielőtt még három nyakkendő között járkálva ki nem derül, hogy csak még nagyobb hülyét csináltam magamból. - Nem tudtam, hogy elment, és ti? Ti itt maradtok? - ez egy fontos részlet azért, mert ha visszamenne, akkor egy kicsit nehezebbé válna a dolgunk. Viszont tudom, hogy Írország az, ahol boldog volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Nem, de azért nem is hiszem, hogy kellett volna. - furcsa lett volna, ott ülni egy-egy lány apjánál, akik lehet, hogy puskával lőttek volna le mind a kettőnket. Engem azért, mert a lányukkal kezdek, a lányt meg azért, mert a testéből él. - Más a kettő. - nem akarom megbántani azzal, hogy kimondjam, minden pletyka igaz, hogy sok lánnyal voltam együtt, és közöttük volt olyan is, akinek ezért fizettem. Felesleges a múlton rágódni ilyen szempontból.
Mivel én egyáltalán nem voltam még kapcsolatban, még mindent Miksától, Botondtól meg Andristól lestem el, fogalmam sincs, hogy tudok-e valaha abban lenni. Miksa olyan lányt talált, aki képes a megjegyzéseire jól reagálni, Botond olyan szerelmes, hogy Saci bármit megtehetne vele, de úgy látom, hogy a legjobban építkeznek, most, hogy a nehezén túlvannak, Andris pedig... nos nem is tudom, hogy milyen volt az életünk előtte, ő nagyon hamar érkezett a családba, és olyan természetes a jelenléte.
- Ezzel nem tudok vitatkozni. Tényleg könnyebb. - többek között ennek is köszönhetjük, hogy most itt vagyunk mind a ketten egy kórteremben, ki-ki a maga betegségétől szenvedve. Miksával, miután kiderült, hogy beteg vagyok, elhatároztuk, hogy az élet császárai leszünk, és ebben minket senki se fog megakadályozni. Hárítottunk, és hárítottunk akkor is, amikor a rosszullétei voltak. - Elmondtad már neki a félelmedet? Ha tudja, nem csak tudat alatt sejti, hanem ki is mondják, hogy szükség van rá, hogy szeretnék, hogy maradjon, az jó, mert az egy fontos megerősítés abban, itt a helye. Legyen bármilyen kemény is a másik, szerintem nem árt tisztázni vele a fontosságát a mindennapokban.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

Próbálom nem felköhögni az alvót, akit nem is volt olyan könnyű áttenni az ágyamra, hogy elfoglalhassam a széket. Muszáj Miksához kicsit közelebb lennem, és ez a fekvés megőrjít. Nem tudom, hogy ébren van-e, de azt igen, hogy nagyon utálja, ha nézik. Így én most az ágyára könyökölve, egész közel hajolok hozzá, hogy irritáljam a jelenlétemmel. Tudom, hogy hagynom kéne pihenni,csak valahogy nem is tudom, hallani szeretném a hangját. Most aztán megtapasztalhatom, hogy érzelmileg milyen pocsék dolog a legjobb barátomnak lenni, ez az állandó aggódás idegtépő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Nehéz ellenfél, de imádok nyerni. - vigyorodom el szélesen, és élvezem, hogy ebben is jobb vagyok. Szeretek nyerni, az adrenalin csúnya dolog, főleg akkor, ha a szervezeted válasza az, hogy akkor kicsit jobba leépül. - Fosul vagyok Miksa, tüdőgyulladásom van. - jelentem ki olyan büszkén, hogy még ki is húzom magam, ami agy újabb adag köhögéshez vezet. - Haza akartak vinni, de én nem megyek el nélküled. Kihasználtam, hogy az apukám befolyásos ember. Életemben először igazi ribanc voltam, és nem csak szexuális értelemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Sem az, hogy előtte beleestem a tóba éjjel. - nem volt otthon, amikor hazaértem, aztán meg felgyorsultak az események, és most itt vagyunk. - Nem volt nálam pálca, de ha lett volna, akkor se hiszem, hogy megszárítom magam, mert nem pazaroltam volna erre. - vonom meg kicsit a vállaimat, mert lássuk be, mindig ezt mondom, de valójában abban reménykedek, hogy így halogatom a dolgot, és mostanra már igencsak muglimód élek. - Persze, hogy szeret. A szüleim az elmúlt napokban inkább hozzád jöttek látogatóba, csak sokszor aludtál. Laura egész ügyesen elmondott mindent, mintha lenne egy saját orvosunk, tiszta VIP az egész. - bökök a fejemmel az alvó lány felé, majd visszafordítom a fejem Miksához, és kipillantok az ablakon. - Valószínűleg. Eléggé rossz gyerekek vagyunk idén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Elmondtam Rue-nak, hogy haldoklom, követték egymást az események. Nem dugtam meg. - tudom, hogy ez lenne a következő kérdése, hogy akkor már pontot tehetünk-e az ügy végére. Nem, de ezt inkább apránként adagolnám. Nem kéne most felhúznom. - Egy egész ispotály, a családjaink és a nagyapja se tudta rávenni arra, hogy húsz percnél tovább távol legyen tőled. Esélyed sincs. - apám még azzal is megfenyegette, hogy így megbukik a VAVon, de nem hatotta meg. - Ez tuti. Kár, hogy jobban sikerült átok ez, mint a Disney összes átka. Mondtam Fanninak, hogy szerintem kurvára összefüggés lesz a sorsunkban. Éreztem, hogy baj lesz. Ez szívás.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Fővárosi Mágikus Baleseti és Rontáskúráló Ispotály

- Szerintem még sosem láttam varázsolni. - morfondírozok ezen egy kicsit, de nem, egyáltalán nem rémlik, hogy használta volna a pálcáját.
- Ugyanarról beszélünk, Miksa. Nem fog elmenni, szerintem, ha nem unsz rá, ő végig fog kísérni az úton. - emlékszem, hogy mennyire megnyugodott attól, hogy nem heteim vannak hátra. - Jobban meg kéne becsülnünk az életet? Lehet, hogy ez egy figyelmeztetés arra, hogy ne vegyük természetesnek, hogy élünk. - ami mondjuk kicsit groteszk lenne úgy, hogy tizenhat éves korunk óta jelen van a halál. Sőt, már az apukája halálával jelen volt. - Azt mondták, hosszú rehabilitáció lesz, de utána jobban leszel. Ez azért jó hír.