Végig nézz magán. Semmi külőnleges nincs rajta. Piros-fekete kockás ing , alatta fekete újatlan póló, világos kék majdnem fehér farmer nadrág, és ez kiegészítve egy barna csizmával.Nem érti mire célozz.Mikor felérnek a bagolyházba erős bűz csapja meg az orrát.
-Milyen problémád van a ruháimmal?-mutat magára.De tudja ha eltérnek a témától akkor már veszít bátyával szemben. Ez pedig nem fordulhat elő.
-Okot akarsz? Rendben.
1.) mit kerestél oda kint ilyenkor?-mutogat valahova,de ő sem tudja,hogy hova.
   2.) Nem is szólok bele abba,hogy mit veszel fel.
3.) a bátyám vagy-
kissé meg borzolja Jake haját ,hogy hatásosabb legyen előadása.
4.) én vagyok a te kis icike-picike,cukika-mukikA hugocskád akinek példát kell mutatnod. -és elő villantja csodás mosolyát.Na erre mondjon valamit

Jake

Elképedve néz báttyára. Méghogy saját pèldaképet kellene találnia ? Ha van is egy példaképe(mert van) akkor is.Jake-nek akkor is mutatnia kellene, hogy mi a helyes és mi nem.
-Igenis kell példàtmutatnod nekem.Nem gondolod , hogy most azt hiszem ,hogy lehet ki-be járkálnom akármikor,akárhová? -közelebb lèp bátyjához.Most legalább ő van előnyben.Kissè idegesen ,de hatásosan a fejéhez vágja:
-Akkor ennyi erővel elmegyek korcsolyázni  egyedül*merész állítást hozott fel mert tudja, hogy nem tud még nagyon korcsojázni*
- És nem érdekel hogyha elesek és összetöröm magam, mert te úgysem fogod tudni,hogy mi történt velem.*ezzel feltünősködve elsétál báttyától.De megáll egy pillanatra. A korcsolyához pénz kell. És már nincs semmije.Ó miért nassol ennyit? Muszáj lesz Jake-tol kérnie.De akkor már győzelemmel kér.*
-Hey*fordul vissza * ha már itt vagy lenne egy életbevágóan fontos dolog amit meg kell kérdeznem tőled*veti be közben aggódó fejét , és hatás szünetet tart mondanddojában*
-Adnál nekem egy pár Galleont?* mosolyodik el győzelemmel teli arcával*

Christopher Blake

Ruha

Állítólag valamikorra jósolták, hogy hulló csillag ,,esést "láthatunk, de nem emlékszem, hogy tegnapra vagy mára mondtàk. Jó lenne ha ma lenne. Még soha nem volt alkalmam igazán látni egy hullócsillagot főleg nem itt. Ezért úgy döntöttem, hogy hullócsillag lesz-e ide vagy oda akkor is felmegyek a Bagolyházba. Nem a legjobb hely, de nekem tökèlletes. Gyorsan felkapok valami ruhát és neki vágok. Egyre jobban fáradok el ahogy megyek felfelé a sok lépcsőn. Először még csak lihegek aztán ahogy egyre feljebb érek a vége felé már a lábamra támaszkodva veszem egyre nehezebben a lépcsőfokokat. Lassan megérzem a Bagolyház erős bűzét és megkönyebbülök , hogy nemsokára ott vagyok. Egyre erősebben érzem a toronyból szivárgó szagokat majd az utolsó lépcsőfokot is meglépve végre valahára felérek. A hideg kissé meg csapja az arcomat,de gyorsanegzokom. Lassan kilihegem magam majd a szélére sétálok és megnézem a gyönyörű csillagos éjszakai égboltot. Valamiért mindíg is szerettem az éjszakát. Jobban, mint a reggelt. Eszembe jut, hogy legutóbb itt veszekedtünk Jake-el. Szokásos testvér vita volt, de mégis megmaradtak bennem bátyám szavai. Gyorsan elhesegettem gondolataimat és a csillagokra koncentráltam. Kisebb szél fúj, de különösebben nem zavar. Olyan béke és nyugalom van. Akár örökké itt tudnék maradni.

Alina

Ruha

Fogalmam sincs, hogy mit kezdjek magamal annyira unatkozom. Jake-et sem látom egy ideje egy jó kis húgi - báttyó vita erejéig sem és még csak most fedezgetem fel a kastélyt. Halottam valami Lélek Szobáról amit állítólag feltétlenül meg kell látogatnom ha egy kis kikapcsolódásra vàgyom. Hát most semmire sem vágyom jobban. Az Északi Torony felé veszem hàt az irányt. Mindíg elgondolkodom ahogy megyek fel, hogy lépcsőzéssel lehet-e fogyókúrázni?! De aztàn mindíg el is hesegetem ezt a kérdést. Egy fa ajtó előtt állok meg. Már jónak tűnik a szoba a friss fa illat miatt. Lassan megfogom a kilincset és óvatosan kinyitom az ajtót. Ahogy bekukkantok a szobába látom, hogy nincs itt senki. Kicsit meg könnyebülök. Miutàn becsuktam az ajtót észre veszem, hogy a szoba színe változik. Nem is igazán tudom milyen színűre, de nagyon tettszik. Làgy zenét hallok meg ami egyre jobban erősödik és egyre jobban kivehető. Elég melankólikus, békès, nyugott,de a zene miatt (ami egyébként szimfonikus zenekar amit imàdok és egy történősebb vagy drámaibb zene) mègis kissé feszengős. Lehupanok egy fotelre és hírtelenes édeskés, de kicsit csípős fahéj illatra és az eső utáni friss, új ,tiszta illatra leszek figyelmes. Egy pillanatra hátra dőlök és becsukom a szemem. Azt hiszem igazuk volt. Tényleg kikapcsolódtam. Azt hiszem ez a tökély.