Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Bagolyház

Mióta a kastélyba érkeztem, teljesen felpörögtek az események. Rengeteg élménnyel, vicces eseménnyel lettem gazdagabb, nem mellesleg pedig prédájául választott egy kísértet is. Olyan gyorsan telt az idő, hogy egészen megfeledkeztem az otthoniakról, csak nagy ritkán jutottak az eszembe. Tegnap este azonban, a kezembe akadt egy újság, egy családi katasztrófával a címlapján. Ezek láttán pedig minden feltört belőlem, amit Nizzából hoztam. Sűrű könnycseppek tengere lepte el arcomat, és még aznap este pennát ragadtam és írni kezdtem. Mindenről beszámoltam a szüleimnek: a házról, amibe beosztottak és az újdonsült barátaimról is. A levelemben azért sort kerítettem arra is, hogy felőlük érdeklődjek. Nagyon aggódtam az anyagi problémáink miatt, amik lehet azóta sem oldódtak meg, mióta eljöttem otthonról. Engem és a testvéremet csak nagy erőfeszítések árán sikerült beiskoláztatniuk, s emlékszem, hogy abban a hónapban már többször is jártak nálunk értékesítők, hogy elárverezzék egyes tárgyainkat. Siralmas volt a helyzetünk, de a szüleim minden nap reménykedtek abban, hogy egyszer jobbra fordulhat a sorsunk. Valószínű, tőlük örökölhettem azt a tulajdonságomat, hogy a nehéz helyzetekben is próbálom pozitívan szemlélni az eseményeket. Szörnyen éreztem magam, hogy eddig meg se akartam osztani velük, hogy mi mindennek a részese lehetek itt. Már kiskoromtól kezdve felügyelték az életemet, s most valahogy sikerült teljesen kizárni őket a történéseimből. Ennek a szériának azonban tegnap este vetettem véget, remegő kézzel tettem rá a viaszt a kis fehér boríték tetejére. Most pedig sebes léptekkel kerengtem a bagolyházban, kétségbeesett tekintettel kerestem Bobót, hófehér baglyocskámat.  
- Bobó? Merre vagy? - kérdezgettem, mire előröppent hófehér tisztaságával egy eldugott zugocskából.
- Már azt hittem, teljesen eltűntél - susogtam felé, hiszen nem túl megszokott, hogy a varázslók a baglyaikkal beszélgessenek.
- Lesz némi feladatod, ezt el kell vinned Nizzába - adtam ki az utasítást és szomorúan tekintettem utána, hogy ő mennyi olyan tájat járhat be, amit én valószínű soha nem fogok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Északi szárny → Északi Torony → Lélek szoba

A kastély északi szárnyában már jártam, akkor a bagolyházat kerestem fel, küldtem egy levelet az otthoniaknak. Ahogy a folyosón végighaladtam egy másik nagy tölgyfa ajtót is láttam, de nem mertem benyitni. Kis újoncként sok mindentől féltem, ez a hely közéjük tartozott.
Úristen, úristen.. vajon mi lehet odabent? - gondolataimat egyre ostromolták a rútabbnál-rútabb képzetek. Minden erőm elszállt, mikor átléptem a küszöböt, de nagy meglepetésemre kellemes zene és gyertyafény fogadott. Valószínű, a hely, a legutóbbi érzéseimet hozta elő, ugyanis nemrég volt egyfajta szerelmi kalandom a réten. A szívemben  furcsa érzések uralkodtak, a pillangókat egy jó tál spagettivel se lehetett volna kiszedni a gyomromból. A fotelek melletti polcok megteltek szerelmes könyvekkel, s az asztalon is termett néhány szív alakú mágikus édesség.
Merlin kérlek segíts, nem akarok találkozni senkivel - s egyre örömtelenebb ábrázat tuszkolta fel magát az arcomra. Hiába a szív alakú édességek, hiába a szerelem és éjjeli zene egyáltalán nem éreztem jól magam. Legszívesebben letagadtam volna az eseményeket.
Ami történt, megtörtént - sóhajtottam és jó nagy levegőt préseltem a tüdőmbe. Lehet, hogy a szervezetem működött, de én nem funkcionáltam túl zökkenőmentesen.