Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Lassan, nyugodtan és megfontoltan sétál végig a folyosókon. Sosem volt jellemző rá a vad kapkodás. Mindig előbb gondolkodott, aztán cselekedett. Sosem volt beszédes típus, talán ezért is választott magának olyan feleséget, aki csacsog, mint egy kismadár. Tökéletesen összeillő ruhadarabjaiban, kínosan tökéletesen beállított hajával érkezik meg az irodája elé. Nem szerénykedik, igazi ritkaságokkal tarkította a helyet. Ezt is, és a pestit is. Nem titok, hogy ő egy igen neves család sarja, mi sem bizonyítja jobban, mint a családi címer elhelyezése a minisztérium címere mellé a falon. A családja hosszú nemzedékek óta jelen van a varázsvilág irányításában, és jól is van ez így. Végre lenyomódik a kilincs, és ez a magas, hűvös, gyakorlatilag karót nyelt figura besétál az elegáns irodába, ahova olyan nagyon beleillik.
- Mr. Warren, örvendek.
Egyenes háttal és egyenes kézzel fog kezet a férfivel, majd az asztal túlsófelére sétálva helyet foglal a széles bőrszékben, és ujjait keresztbe téve néz hideg, üres, fekete szemeivel a férfire.  Olyan, mintha el lenne átkozva, pedig sajnos nem, ez tényleg a valóság.
- Nem tudom, mennyit mondtak önnek arról, miért kellett ma eljönnie hozzám.
Nem mozdul, nem húz elő semmit, hiszen már a nap kezdetén mindent gondosan kikészített. Furcsa szokása, de az ügyeket mindig aszerint teszi sorba reggel, hogy napközben mikor következnek, és utálja, ha ez a rendszer felborul.
- Egy kisebb tárgyalás eredményeként önt áthelyezik a Budanekeresdi Minisztériumba, azonnali hatállyal. Mivel az iskolában tanít, gondolom ingázni szeretne, ide is jól jönne, ha néha besegítene, azonban a központi minisztérium élvezne minden esetben elsőbbséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Sejtette, hogy nem avatták be a férfit. Nem szokásuk. Szeretik a piszkos ügyeket másra bízni, ő is, ezt nem tagadja, azonban most ő lett az, akinek ezt el kell intézni. Sejti, hogy a férfi tiltakozni fog, és valóban. Szinte még be se fejezi a mondandóját, máris az ellenkezés kerül előtérbe. Nyugodtan emeli fel a kezét, jelezve, hogy szólni kíván, azonban türelmesen megvárja, amíg a férfi elmondja a véleményét. Az ilyesmi sosem kellemes, ő sem fogadta a legjobban, hogy két helyen kell dolgoznia, az elején megterhelő volt, ám később kárpótolták mindenért a fizetéseként szolgáló galleonok, az elismerség, a valakivé válás.
- Én pedig magyar, mégis az elmúlt évtizedek során nem kevés alkalommal szolgáltam más országokat. Tegnap még Amerika, ma Magyarország, ki tudja, lehet, hogy holnap már Finnország. Sosem lehet tudni, mit hoz a holnap a mi szakmánkban. Örüljünk, amíg elmondhatjuk, hogy van holnap.
Hiszen az aurorok élete nem könnyű. Adják-veszik őket, mintha egyszerű termékek lennének, nem veszik figyelembe, hogy van-e családja, vagy sem, hány éhes szájat etet, milyen kapcsolatokat alakított ki. Egyszerűen csak termékként tekintenek rá. A minisztériumok fele működik így nagyjából, a másik fele a biztos állások terepe, olyan állásoké, melyekre mindenhol megtalálják a megfelelő embert. Ezek az emberek csinálják jól, hiszen ők tudnak tervezni. Azonban, ha az ember nem akar beleőrülni a monotonitásba, akkor biztos, hogy azon az oldalon igyekszik elhelyezkedni, ahol veszély van, és ahol bizony adják-veszik az embereket.
- Bárkit áthelyezhetnek, bármikor. Most önnel is ez történt.
Nyugodtan beszél, mintha épp a mai, kissé borongós időjárást elemezné könnyedén. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Önérzetes, hazafiaknál amúgy is nehezebb a dolog. Ujjait végighúzza a dosszié oldalán, majd feltárva, a férfi számára is látható lesz egy kisebb iratkupac. A személyes aktája, amit átküldtek.
- A megbízása május elsejétől, határozatlan ideig szól. Ezek beutalók, az összes korábbi orvosi vizsgálatot meg kell ismételnie. Ezzel a minisztérium pszichológusához kell mennie, mindegy melyik kirendeltséget választja, ha jól tudom az itteni pszichológus, az a vörös hajú ismeri már. Ezen kívül kell egy független pszichológustól is vélemény. Ha nem ismer másikat, kérje meg az ittenit, biztos segít önnek. Rendelkezésére bocsáthatunk az itt tartózkodása alatti időszakra egy minisztériumi lakást. Bogolyfalván jelenleg két társasházi lakás és két kisebb kertes ház áll rendelkezésére, Budanekeresden hét társasházi lakás. Az elkövetkezendő egy hétben kell döntenie arról, igényel-e házat vagy lakást. Van kérdése?
Eddig inkább az előtte lévő papírt figyelte, illetve  a beutalókat, és a rendelkezésre bocsátható lakások, házak rövid, képes leírását válogatta össze és nyújtotta át a férfinek, gondosan ügyelve arra, nehogy valami kimaradjon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

A káromkodásra meg rezzen, hallott már a férfiről. Tudja, hogy indulatos, ahogy ő szokott finoman fogalmazni, katona. Nem lepődik meg rajta. Az itteniek közül is jó páran neveletlenek. Amíg a férfi káromkodik, ő az órájára pillant, ha így folytatja még benézhet a fiához is. Középső gyermeke nem hasonlít rá egy cseppet se, vele nem tudta megtalálni a hangot, ő inkább az anyja fia, de mivel már nem lakik otthon, így néha eleget tesz a neje kérésének, és megérdeklődi tőle hogy van, és hogy vannak az unokák. Amolyan hivatalos látogatás, amit a neje erőltet rá, és mindketten érzik, hogy kellemetlen.
- Nem kell elemeznie, erre megvan az emberünk. Nem kifejezetten kívánunk változtatni a munkakörén, ez egy kis pihenés lenne, hiszen itt is el kell látni a védelmet, de jóval kisebb területen. Azért remélem nem fog unatkozni, amíg nálunk van.
Felpillant a férfire és elmosolyodik, mely inkább egy gyilkos mosolya, mint egy hétköznapi emberé. A legtöbben itt tartanak ettől a mosolytól. Nem véletlenül, jól még nem jártak. Nem csoda, ha megdöbbennek az emberek, amikor megismerik a feleségét. Azok is, akik Botondot, a legidősebb fiát ismerték életében, vagy Balázst, a középsőt ismerik, képesek megdöbbeni, hiszen nem hasonlítanak rá. Egyedül Benjamin az, aki az apjára ütött, amit a férfi nem könyvel el olyan jó aránynak.
- Nos Mr. Warren, egy hét múlva ilyenkor ismét találkozunk, addig kérem végezze el a szükséges vizsgálatokat, és döntse el, kíván-e lakást igényelni. Nekem most van egy hivatalos találkozásom a mugli magyarázatszerkesztővel. Ha kérdése van, hagyjon üzenetet nekem a titkárságon, és igyekszem válaszolni. Az itteniekkel úgy tudom, már megismerkedett. Budanekeresdre egy hét múlva kísérem el, hogy az ottaniakkal is megismerkedjen. Most ha megbocsát.
Biccent is egyet hozzá, és lassan elindul kifelé az irodából. Ezt le is tudta, jön a következő nehéz menet, meglátogatni a fiát. Érezhetően inkább hallgatta volna még a férfi káromkodását.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Belépve a pályára, egy ismerős táj köszön vissza. Az iskolát és a falut elválasztó erdő, melynek mélyén járunk. Veszélyes terület, ez egy pillanat alatt ki is derült, hiszen a fiú mellett épp egy unikornis és kicsinye – még nem nőtt ki a szarva sem – vágtáznak el a fiú mellett, majd hamarosan egy kentaur és egy thesztrál is érkezik. Előbbi becolozza nyilával, és lőni készül, utóbbi csőr csattogtatva, a szárnyait mozgatva, indul meg felé. Ha ez nem lenne elég, még egy csapat diák is közeledik, akik abban a korban vannak, hogy mindenre pálcát rántanak, föntről pedig épp kiszúrta magának egy sárkány. Pillanatai vannak cselekedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

Bár a lakás ajtaja előtt álló minisztériumi alkalmazott tekintete szigorúnak tűnhet alapvetően nem azért van itt, hogy kellemetlenséget okozzon. Elvégre ő is csak egy láncszem a gépezetben, amely most azt rendelte el, hogy értesítse a családot a kormány döntéséről. Az édesapával nemrég beszélt, és várhatóan a férfi nem is viselte jól a hírt, mostanra azonban elcsendesedett - ha meg nem is nyugodott. Úgy rohannak el mellette, hogy bemutatkozni sincs ideje, csak a heves mozdulatok keltette légmozgásban libben meg a talárja.
Kováts Andor, örvendek - pótolja be mindössze gondolatban az udvariassági gesztust, majd tekintete megakad a kislány kíséretén. Érdekes, nem értesítették róla, hogy a családfőn és lányán kívül élne itt más is. Ha a nő is követi a lányt a lakásba, ő maga is visszatér oda, gondosan zárva maga mögött az ajtót. Talán könnyebb lesz, ha az édesapja közli a gyermekkel a hírt.

Szentgáli Róbert a lelke mélyén talán mindig is tudta, hogy így fog végződni, ha nem szedi össze magát. Csak épp erősebb volt a kényszer a menekülésre az ilyesfajta gondolatok elől, mint szembenézni velük. Könnyebb volt kora hajnalban felkelni, és még akkor elindulni munkába, amikor Krisztina aludt. Könnyebb volt éjjel tizenegykor azt mondani egy munkára, hogy "ez nem várhat", és bennmaradni, megkerülve a hazajövetel kínlódó-keserves rituáléját. Belépni abba a lakásba, amelyet még akkor vett, amikor fényesnek látta a saját és családja jövőjét is, és amely mára annak bizonyítéka lett inkább, hogy egyetlen lányáról sem képes megfelelően gondoskodni.
És tessék. Most is itt van ez a szegény kislány, akit annyira szeret, mégsem tud vele igazán mit kezdeni. Lélekben felkészült ő annak idején a gyereknevelésre, de nem arra, hogy ezt teljesen egyedül, a felesége nélkül tegye meg. A minisztérium pedig máris itt kopogtat az ajtaján, mint egy hatalmas vörös riasztó jelzés, hogy nincs már mit rendbe hozni. A türelmi időszak lejárt.
Ő pedig csúfosan elbukott, mint szülő.
- Nem kicsim, nem sérültem meg. Le kell ülnünk beszélgetni. - A szájpadlását száraznak érzi, hangja rekedt a negyed órával korábbi kitörése miatt. A minisztériumi küldött előnyére legyen mondva, türelmesen végigvárta, amíg abba nem hagyta az ordítozást arról, mit képzel magáról, hogy megítéli a szülői munkáját, mégis milyen alapon jön ide, hogy számon kérje?! Azóta csend ül a lakáson, csak az önmarcangolás képzelt csámcsogása töri meg a némaságot, aminek valamiért olyan hangja van, mint a volt nejének.
Ahogy a társaság minden tagja a látóterén belülre kerül, a pillantása megállapodik néhány másodpercre Artemisián, majd végül Krisztinán.
- Ő ki? - Pillanatnyilag igazán eszébe sem jut az udvariassággal pepecselni, máskor kérdés nélkül megtenné, de nem ebben a rémálomba illő helyzetben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Játszótér

- Hmh. Értem. Üdvözlöm, kisasszony. - Csak sikerült összeszednie a maradék lélekjelenlétét és udvariasságát még ennek a marcona férfinak is. Szebb napjain igazán tiszteletet parancsoló a termete és kiállása is, még most is látszik rajta ez a tény, ám most, leengedett vállaival és gondterhelt arckifejezésével inkább egy nagyon-nagyon fáradt ember benyomását kelti. Krisztina lelkes meséjére egy vérszegény, ámde szeretetteljes mosoly ül ki az arcára.
- Örülök, hogy sikerült ma is jó élményeket szerezned.
Megsimítja Krisztina fejét, majd Artemisia felé fordulva egy pillanatra tanácstalanul elmereng. Elküldeni illetlenség lenne, másrészt amiről beszélgetni készülnek, ez nem idegen füleknek való. Nem szívesen intézné ezt az eszmecserét egy teljesen ismeretlen szemei előtt. Még ahhoz is túl szétszórtnak érzi pillanatnyilag magát, hogy szilárd döntést hozzon ebben az ügyben, s így jobb híján egy mozdulattal hellyel kínálja a hölgyet az egyik fotel felé intve.
- Foglaljon csak helyet. Sajnálom, hogy nem tudok frissítő itallal szolgálni pillanatnyilag.

Andor a nagy családi egymásra találás alatt nem lépett beljebb a szobába, ott marad a nappali ajtajának küszöbén, onnan várakozik végtelenül türelmes varjúként. Ilyenkor mindig érdemes időt hagyni a családnak, ez az évek tapasztalata, nem kíván most sem türelmetlenül eljárni. Ebben a munkában semmi jó nem sül ki abból, ha valaki rögtön belecsap a közepébe.
A kislány erélyes fellépésére először féligmeddig meglepetten reagál, de ne legyen Kováts Andor a neve, ha ennyi kizökkentené! Ahány gyerek, annyiféle reakció, annyi szélsőséges válasz a minisztérium döntésére. Bezzeg, akik odafenn hozzák a döntést, azoknak könnyű, nem az ő mellkasukat verik fiatal kislányok és kisfiúk, hogy adják vissza nekik anyut/aput - hanem az övét!
De mindegy is, az én hibám, hogy boxzsáknak mentem.
Megvárja, amíg a lány lecsillapodik valamennyire, addig nem is válaszol az egymásután, sorjában feltett számtalan kérdésre; amelyek közül a "mit művelt vele?" igazán sértő feltételezés tudna lenni, ha éppenséggel sértődékeny lenne. Negyvenes éveinek derekára már nem véletlenül vegyültek gondosan hátrafésült mogyoróbarna hajába ősz tincsek, szeme sarkában elsőre nem feltűnő, de alaposabb szemlélődés után észrevehető szarkalábak ülnek; ez nem ez könnyű munka. Találkozott már ennél sértőbb attitűddel pályafutása alatt.
- A nevem Kováts Andor, a minisztérium megbízásából vagyok itt. Édesapáddal korábban megbeszéltük, hogy az ittlétem apropóját ő szeretné elmondani neked.
Óvatosan kerüli ki, hogy bármivel reagálnia kelljen arra, hogy miért nem értesítették őt. Holott ez meglehetősen egyszerű és egyértelmű. Krisztina így vagy úgy, de még csak egy fiatalkorú gyermek, nincs döntési és rendelkezési joga. A minisztériumnak az égegyadta világon semmiféle elszámolni valója nincs vele, bármiféle értesítési kötelezettség a családfő felé irányul.
Elfogadja a felé nyújtott kezet, fogása kellemes, nem kelti durva ember benyomását, pont olybá tűnik kisugárzás alapján, mint aki maga is egy családról gondoskodik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Reggel, miközben megitta a tökéletesen ízesített kávéját és elolvasta a különböző országok pénzügyi lapjait, Moken, a házimanója gondosan kikészítette az egyenruháját. Szereti, ha minden egyes részlet tökéletesen pontos, még akkor is, ha csak boltba megy. Amúgy nem szokott boltba járni, miért is tenné, az a felesége feladata. Reggeli közben az említett nő, és Gábor a fia az előkészítőről beszélgetnek, fél füllel figyel, de fontosabb, ha a mágustársadalom apró rezdüléseivel van tisztában. Bár amneziátorként dolgozik, mostanában egyre nagyobb belátása van a miniszteri hivatal működésébe. Titkon már sugdolóznak is, hogy a következő minisztert tisztelhetnek a személyében. Nos, nincs kizárva, bár ennyi idősen nem szokott az ember miniszter lenni. Mindenesetre nem fogja visszautasítani a lehetőséget, éppen ezért szeretné több területen is kipróbálni magát, hogy ha egyszer majd oda kerül, a kényelmes bőrfotelbe, akkor tudja is, hogy miről dönt. Ismerni akarja a folyamatokat.
- Ma későn jövök, ne várjatok meg a vacsorával.
Ezzel a mondattal búcsúzik a halványbarna hajú nőtől, és közös gyermeküktől. Felsétál a hálószobába, felöltözik, a Bálint család arany címerét a gallérjára tűzi, még a szintén a család örökséget képező zsebórát elhelyezi a zsebében. Indulnia kell. Aktatáskáját magához véve lép ki a robusztus épületből, mely előtt már ott várja Kata.
- Apádról van már hír?
A lány megrázza a fejét, miközben elindulnak a macskaköves úton. Lőrinc, a bátyja eléggé szabados életet él mostanában, inkább utazik, felfedezi a világot. Belefásult a családba. Van két gyermeke, Kata a maga tizenhat évével és Bálint a tizenkettővel, kimozdulna. Valahol érti, de ő maga nem ilyen könnyed, sosem tudta elengedni magát. Bence, az öccsük pedig kettejük keveréke, mindenképpen ő járt jobban. Az intézmény bejáratánál előre engedi a lányt, csak utána lép be ő is. Ha már az apja nincs itt, ő elkíséri. Hoppanálási vizsga, előrehozott. Büszke rá, tehetséges lány.
- Széles asszony!
Szólítja meg a pult mögött ülő nőt, aki éppen most tért vissza oda. Az előbb egy lánnyal foglalkozott, aki ott ül nem messze tőlük. Egy pillanatra pillantott csak rá. A nő mosolyogva köszönti őket.
- Előrehozott hoppanálási vizsga, Bálint Katalin Zsófia.
Megvárják, amíg a szükséges nyomtatványokat összekészítik, és végül helyet foglalnak az előbb említett lány mellett.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Néhány órával ezelőtt még egy osztrák motel padlóján fekve, apró szisszenések kíséretében próbáltam újra életet lehelni a tesztembe. Akkor, amikor lefoglaltam, még jó ötletnek tűnt, meg hát tetszett is, hogy a vasútállomás és a Mariahilfer Strasse között menő járat útvonalán fekszik félúton, barátságosnak írták. Arról szó nem volt, hogy egy kiálló rugós matrac és az ikea gyerekágy jelenti a barátságos környezetet. Mehettem volna persze a nővéremhez is, mivel őt látogattam meg, de abba a kicsi garzonba, amiben a fura pasijával él, nem szeretek létezni, eleve a pasival van a gond. Így nem tettem. Viszont láss csodát, képes voltam összekanalazni magam, gyorsan kijelentkezni, és még a vonatot is elértem. A minisztériumon aztán hoppanálással kértem a továbbutazásom, és így igen gyorsan Bogolyfalván termettem. Még egy gyors kávévásárlásra is jutott időm, mielőtt kiültem a novemberi napsütésbe. Bizony, napsütés, még szemüveget is kellett vennem.
- Eltaláltad.
Pillantok fel a békés napozásomból a lányra, és emelem feljebb a szemüvegem, ami végül megállapodik a fejem tetején. Magam mellett megütögetem a padot, invitálva, hogy dobja csak le magát.
- Örvendek Angelica, köszönöm, hogy eljöttél. Elmondom röviden, hogy miről lenne szó.
Mondjuk én és a röviden, az két különböző fogalom, de igyekszem azért nem feltartani őt, mert még haza is kell érnem, meg vissza a szerkesztőségbe.
- Idén a fiatal tehetségeket kutatjuk, elég jó eredményekkel amúgy. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a már ismert és elismert íróinkat kipenderítjük, pusztán csak szeretnénk valami új vonulatot vinni az arculatunkba. Aki nem regényíróként jelentkezik, akik az első nagy debütálásuk a jövőévi naptár, ahova tizenkét verset válogatunk be. Ha valaki nagyon jó, akkor akár önálló naptárat is kaphat, de mi inkább vegyesen szeretnénk. Minden kiadott vers után fizetünk, az első körben ez versenként tizenöt galleon, tudom, hogy nem sok, de első alkalmas szerzőket sokszor ennyiért sem. Szóval minél több versed megy át a szerkesztőségen, annál több a pénz, egy példa. Ha mondjuk hatot választunk be, az ugye kilencven galleon, ami azt jelenti, hogy mugli pénzben kicsit több, mint százharmincezer, ami valljuk be, jó pénz. Aztán, ha újabb szerződés van veled, akkor ugye nő az összeg, de ez a jövő zenéje.
Végül is, szerintem eléggé jól elmondtam, jutalmul iszok is egy korty kávét.
- Kérdezz bátran.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Mondom, ez csak szájkarate! - Hallatszik a távolból a lány hangja, érződik, hogy vidám, jót mulat a másikon, aki valamiről minden bizonnyal szeretné meggyőzni. A másik cicceg, de nem adja magát, úgy tűnik egy másik lány, bár hangja jó pár oktávval mélyebb, mint a másiké.
- Úgy volt, hidd el. Bebizonyítom.
A hangok egyre közelebbről hallatszanak, a két személy mozgásban van, bár semmiképpen sem sietik el. Hangjuk jól kivehető, mondataik egészen érdemtelennek hatnak. "Állj oda", hangzik a kérdés, mozgolódás, csevej, kacagás. Vizsgaidőszakban igen sok diák dönt úgy, hogy inkább a faluban tölti a napjait, nem utazik haza akkor sem, ha már a vizsgáit letudta, mert ilyenkor jó egy kicsit kötöttségek nélkül lenni. Talán ők is így vannak ezzel. Egy kis móka, egy kis önállóság.
- Támadj meg. - Hangjában érződik a nevethetnék, és a másik fél kuncogása is, majd elhangzik a fognövesztő átok. Logikus lépés, hiszen, ha nem tudja kivédeni, a hosszú fogak miatt nem tud újabb átkot küldeni. De kivédi, átkozódnak és beszélgetnek, kis gyakorlás. Nyilván betöltötték már a tizenhetet, hiszen az iskolán kívül máshogy nem tehetnék. Újabb és újabb átkok és bűbájok, aztán jön az a bizonyos, ami valóban kivédhetetlennek tűnik. A vékonyabb hangú elugrik, sikítva, míg a találat egyenesen a romos épületbe talál. Az idő pedig, mintha megállna, noha csak néhány pillanat az egész. Jó ideje kint van már rajta a tábla, hogy veszélyes és bontásra ítélt, egyesek szerint, ha lebontják, nem is építenek a helyére, mások azt rebesgetik, fák kapnak helyet itt, megint mások padokról pusmognak, és megint újabb hangok piacbővülésről. Egy mosdó se lenne rossz, ha már itt tartunk. A lényeg, hogy a bontás még nem kezdődött meg, de az elkerítést mindenki komolyan vette, az ember nem is sejtheti, hogy abban a pillanatban, amikor az átok a falba robban, odabent valaki éppen keresgél, pedig a nagy helyzet, hogy Elektra éppen akkor van bent.
A falak megremegnek, és mint, ahogy már korábban említettem, a pillanatok perceknek tűnnek, ahogy a repedezés végighasít a régi épületen, és alig egy szempillantás alatt omlik össze az egész, nyomában két lány sikítását, és megannyi port hagyva. A piacon vásárlók zöme mozdulatlan nézi végig, ahogy a bontásra ítélt épület leomlik. Állt volna ő még, de ez így menthetetlen volt. De vajon... sejtik, hogy van bent valaki?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

A jelenet odakint a piacon tartózkodók számára egyszerre volt érthetetlen, és riasztó, senki sem értette, hogy mi történt, és mire eloszlott a porfelhő, kétszer annyian lettek, mint annak előtte.
- Szegény kislány.
A hang Bözsi nénitől jött, aki mellett Vali és Erzsike bólogatva áll, és egészen addig így is maradnak, míg egy zavarodott férfihang meg nem kérdezi, hogy miért. Felpillantva rá, a nénik azonnal elmosolyodnak, mert hát sosem lehet kihagyni egy mosolygást se, főleg, ha egy férfi két gyerekkel sétál éppen, akiknek olyan csípkednivaló arcuk van.
- Tudja doktor úr, bár nem szabad bemenni oda, mert elbontják, azért amikor éppen Valira néztem, hogy mit gondol a paradicsomról, láttam, ahogy a rádiós kisasszony, Esztella bement. Szegény kis Imolának már csak ő volt, mert tetszik tudni, az édesapj... hová tűnt?
Mire Bözsi feleszmél, a jó doktor úr, név szerint William Payne már a romok mellett áll, nem is áll, pálcát ragadva óvatosan emeli el a köveket, vigyázva, hogy ne okozzon nagyobb bajt. Akár lehet szerencséje is. Azonnal mellé szegődik még két férfi és egy nő is, ilyen a csordaszellem, és ugyanazzal az óvatosággal kezdik el ők is az elpakolást, így alig egy percen belül elő is kerül egy kéz. A tömeg, akik mögöttük gyülekeznek, mintha közelebb csúsztak volna jó pár méterrel, a jobb kilátás reményében, hiszen a katasztrófaturizmus hasonlóan nagyúr. A férfi óvatosan lép a kövek közé, hogy a zúzódott testet megvizsgálja, a nő életben van, ám légzése gyenge. Finom, de határozott mozdulatokkal emeli fel a testet, és fordul meg, kis híján a kövek közé esve, amikor már szinte csak egy lépésre vannak az emberek. Kiváló.
- Kérem, vigyék el őket a Tündérmanóba, a bátyám otthon van.
Választ nem várva, elhoppanál, hiszen ő bárhonnan és bármikor megteheti, és meg is teszi, hiszen emberéletről van szó, egy édesanya életéről. Hasonló esetben képtelen lenne elfogadni, ha Norinát nem mentenék meg. Ha a gyerekeinek úgy kellene felnőnie, hogy nincs anyjuk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Akinek nincs családja, vagy éppen nincs messze a családja, az vállalja be a karácsonyi blokkot. Illetve az, akinél csak huszonötödikén van nagy családi banzáj. Ez utóbbi igaz rám is, reggel indulok a Balatonhoz, ahol összegyűlik a család. Már minden össze van csomagolva, éppen ezért vagyok ilyen könnyen ma este Szívesen vállaltam be, hogy a gyerekesek, meg a Szentestét megülők ott tudjanak lenni.
- És most jöjjön egy szám, melyhez második esélyt kér Laci Korinnától. Nagyon sajnálja az elmúlt hetek veszekedéseit, és kéri, hogy találkozzatok holnap ott, ahol minden elkezdődött. Kori, remélem hallod, és adsz egy esélyt ennek a fiúnak, hiszen ez egy igen feszült időszak.
Halkan már indul az utolsó szavak alatt a Please forgive me, én pedig lejjebb veszem a fülesem, hiszen most nem hallanak minket, és szokásos Andrisos féloldalas mosolyomat megvillantva az idő közben belépő felé biccentek.
- El fog menni. A csaj. A srác pedig megkéri a kezét, olyanok vagyunk, mint Cupido szárnysegédjei.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Szeretem a rádiózást, mert itt nem látszik az arcom, csak a hangom, és csinálhatok bármit. A helyzet pedig az, hogy vigyorok, mivel elképesztően romantikus alkat vagyok, komolyan, minden csajom maximálisan odáig volt ezért, meg értem is, és eddig mindig csak azért mentünk szét, mert nem volt meg a nagy szerelem, de teljes békében, nekem nincs olyan nagyon rossz élményem, amikről mások mesélnek. Valószínűleg, ha majd teljesen betalál a szívembe a nyíl, akkor majd nagyon fogok szenvedni.
- A szerelemhez sosincs elég korán. Ééés itt is van a következő kérésünk, ami egyben az utolsó is ebben a blokkban, és ami igazolja, hogy szerelemben nincs lehetetlen. Mielőtt elindítom Kori kérését, amivel Lacinak szeretne üzenni, kívánok mindenkinek csodálatos ünnepeket, bejglimérgezést és töltött káposzta undort. Éjfélkor csókoljátok meg a mellettetek állót, akár szeretitek, akár nem, hiszen ezen múlik a szerencsétek. Néhány perc múlva a mikrofonnál bájos kolléganőm csodás hangját hallhatjátok, ugyanis Rothstein Elektra már meg is érkezett a stúdióba. Még egyszer kellemes ünnepeket, és szóljon a Right Here Wating for You. Találkozunk az új évben, újabb kívánságokkal. Kori és Laci, hajrá! Üzenjetek.
A végét követően gyorsan benyomom a számot, majd felkelve nyújtózok egyet. Ez is megvolt.
- Rohannom kell, mert hajnalban megy a vonatom. Boldog ünnepeket.
Közelebb lépve egy nagy, cuppanós puszit nyomok az arcára, mielőtt ellen tudna állni, intek és a következő pillanatban kilépek a helyiségből. Valószínűleg, ha figyelmesebb lennék, nem tenném, de ma este is van egy nő, akivel még nagyon sok dolgom van, és nagyon koráb eljön az a bizonyos hajnal.