Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Az utolsó vizsgáját követően Adler prof leültette beszélgetni - megint. De most legalább nem terpeszkedett a Keselyű baljóslatú ómenként a szeme sarkában. A lényegen nem változtatott. Nem tudta még, mi vár rá az elkövetkezendő hónapokban, de ez az este pont azért volt, hogy elfelejtsen mindent.
 Éppen pálcájával bűvölt óvatosan egy nagyobb rönköt a tűzrakás köré, hogy legyen hova szállnia a füs- Szóval hogy legyen mire leülnie a többieknek. Hangosan puffant a lába előtt a tereptárgy, büszke pillantást vetett rá, mert nem tudta, hogy a platánnal ilyen nehéz súlyt is képes megmozdítani. Aztán Doriánra nézett büszkén, remélve, hogy ő is szemtanúja volt a mozdulatnak.
 Ellaposodó tekintettel konstatálta, hogy az eridonos megint turbékoló galambot játszik azzal a mugli szarral az ujjai közt. Zalán aztán megelégelte a látványt és unott fejjel intett megint a pálcával, hogy a telefon végül az ő kezében kössön ki.
 - Befejezted? - kérdezte vontatottan és jelentőségteljesen pislantott, hogy nem ezért jöttek le.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ujjai a hideg üveggel találkoztak, először megleste mi az pontosan, majd fél szemöldökét megemelve nézett fel a srácra. Mint akik testvériesen kiegyeztek volna, szó nélkül dobta vissza a telefont Doriánnak.
 - Kíváncsi vagyok, szóval csináld. Még úgysem láttam, milyen alakja van. Hadd találjam ki. Beagle? Tacskó? Ú, megvan! Veréb! - hegyezte mutatóujját a másikra, mint aki élete felfedezését tette, ezzel is heccelve őt. Még elégedetten bólintott is mellé, de aztán csendben hátradőlt, úgy figyelte, mennyire volt igaza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Pofátlan vigyort eresztett meg a kézlendítéstől és leült az imént lepakolt vaskos rönkre. Az arcára volt írva, hogy azért a patrónust formájától függetlenül lenyűgözőnek találta, de hazudott volna, ha azt állítja, nem volt nevetségesen nyálas az eredmény.
 - Ne csináld már - rázkódott az elfojtott nevetéstől. - Már ott vesztettem, amikor azt hittem, elég elvenni azt a vacakot tőled - utalt a Dorián alakját körüllengő ezüstös fényre, ami számára a rózsaszín köd metaforája is lehetett volna. Fejét rázta hitetlenül. Reménytelen a gyerek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Őszintén nem akarom tudni. De a pulyka esélyesnek tűnik. Vagy valami gülüszemű kuvik.
 Épp a platánpálcával pörkölt volna a farakás alá egyet, amikor egy lány jelent meg a szeme sarkában. Majdnem megrándult a keze a felismeréstől, de még időben tudta korrigálni a bűbája célpontját. Feszülten pislantott Zsannára, akit azóta nem látott, amióta megpróbált utánakoslatni azon a bizonyos estén. Hasonlóan kimért biccentéssel köszönt neki és inkább az éledő tűzre koncentrált.
 A nap már nyugovóra járt, még több diáktársuk jöttének reményét jelezte.
 - Elárulod Zimmermann, mi a jószagú griffganénak akarsz napszemüveget hordani este? - kérdezte őszinte kíváncsisággal, ahogy kiszúrta maga mellett a levitást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Élből dőlt hátra, amikor a személyes terébe pofátlankodtak, jószerével hanyattesett ültében tőle. Már épp beolvasott volna ezért Zimmermannak, de a hang megakadt a torkán. És nem értette, miért. Mintha konfúziós bűbájt szórtak volna a nyakába. A kacsintás verte ki végképp a biztosítékot nála, de volt annyi erő a lábaiban, hogy sikeressen kicsússzon a gyerek alól anélkül, hogy egy centivel is közelebb került volna hozzá. Lendületesen, mintha végig ez lett volna a terv, felegyenesedett, hogy Kornélia mögé sétáljon és felhasználhassa élő pajzsnak.
 Gondolkodás nélkül kapta ki barátja kezéből a whiskey-s üveget, mikor észrevette és úgy húzott rá egyet, mintha nem lenne holnap. Kezét tartotta fel, ha esetleg valaki fenntartásokkal kezelte volna a döntését és eltávolodott a többiektől, hogy egyelőre kivonja magát a forgalomból. Még nem volt olyan állapotban, hogy ésszel bírja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Az alkohol égette a torkát, épp azzal volt elfoglalva, hogy hozzászokjon az érzéshez, amikor egy szőke villanás sejlett fel az orra előtt, majd jött a hideg zuhany. Utóbbi nélkül is eleget hápogott volna, hogy most mégis kinek lehetett vele problémája, mikor ujjaival végigtörölt egyszer az arcán, hogy kitisztuljon a látása. Bonnie nevetésre görbülő száját vette ki először, amikor koppant neki, mire volt jó ez az egész. Elbambulva nézte, ahogy a félhomályba burkolózó tópart felé szédeleg és ő is megmosolyogta volna, ha Dorián nem taszajt rajta egyet hátulról, majd nem szegül Kornélia is kísérőjének.
 - Tervben van - motyogta halkan felocsúdva barátjának és engedelmesen elindult mellette Bonnie irányába. A lány elé tartotta az üveget közben, mintha még ő lenne a gáláns lovag, hogy a saját italával kínálja az eridonost.
 - Szép mentés - pillantott elismerően a navinésnek, mielőtt lehajolt volna a vízhez. Hajába túrt, mintha használna ez bármit is a kócos katasztrófának és mire felegyenesedett, már Dorián a bűbájjal erősített beszédét kezdte kántálni.
 Zalán kezéből formált szócsövet és fülsiketítő kurjantással éljenezte az ötletet a csoportosulás szélén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Cinkos félmosolyt eresztett meg Bonnie magyarázatára és bólintott mellé, hogy spongyát az egészre, jó volt ez így. Aztán megérkezett Armand, nem sokkal később pedig a sötét eget tűzcsóva szelte át, ami egy felettébb ízléses felirattá robbant szét. Megbabonázva nézte a fényjátékot, de csak addig, amíg ugyanaz nem jutott eszébe, mint Kornéliának. Egymásra néztek és a lánynak ki sem kellett mondania, Zalán rácuppantotta a dugót a Lángnyelv Whiskey-re, hogy egy cseppje se menjen kárba, ha már ő futni kezd vissza a tábortűzhöz.
 - Akkor szedd a lábad! - hagyta le egy pillanat alatt a másikat, hogy visszarobbanjon a társaságba és megkeresse Armand szerzeményét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Úgy sietett, először csak egy futó heló-t eresztett meg, bár fogalma sem volt, ki köszönt rá... na várjunk csak.
 Derékból fordult a hang irányába, ami azt eredményezte, hogy figyelmetlenül elbotlott egy kiálló fűcsomóban. Szerencsére még akadt annyi egyensúlyérzéke, hogy korrigálja magát, de a látvány így is árulkodó volt, hogy meglepődött Theodore-on. Kori az utolsó métereken így sikeresen elhúzott mellette, míg ő bevárta a rellonost. Fojtott hangon kezdte faggatni.
 - Te meg mi a fenét keresel itt? - Úgy kérdezte, mintha a fiú nem is egy diáktársa lett volna, hanem valamiféle képzeletbeli barát, akivel meg szokta vitatni a látomásait és csupán akkor látja, amikor valami fontos megbeszélnivalójuk van. - Jószagú trolltakony... - nyúlt meg arca és amennyire az alkohol okozta pír még engedte neki, elsápadt. - Megint láttál valami újat?
 Armand felé fordította fejét, amikor az ecsetelni kezdte, miféle kincseket hozott még magával a tüzijátékon kívül, tekintete pedig el is laposodott, mikor Kornélia benyögte, hogy éppen hánytatni voltak őt, de figyelmét még így is inkább Ebony felé irányította.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ajkai elnyílnak, egyre jobban, ahogy leesik neki a tantusz. Alapjáraton visszavágott volna. Főleg a gyökér-jelző ragadt meg neki, de helyette inkább elnevette magát és megveregette Theo vállát - a kelleténél talán kicsit erősebben. Szóval ilyen az, amikor érti is a humorát a srácnak. És ehhez tényleg innia kell annak, akivel leáll beszélgetni? Ma is tanult valami újat.
 - Bocsánat, de nehezen lehet elképzelni, hogy te... - kezdte, mikor a rellonos srácok készleteinek megcsapolására tett kísérletet. - ...szoktál szórakozni is, Ebony.
 Kíváncsian vonta fel szemöldökét és udvariasan elvett ő is egy pohárral abból, amivel Armand kínálta, de azért még kért mellé abból a gyömbéres cuccból is, hogy lassabban szálljanak a fejébe a dolgok. Egyelőre még nem is ivott bele. Kornélia üvegével együtt letette azt a farönk tövébe, mert valami azért még mindig váratott magára. A táskájából szedett-vedett mozdulattal kotorta elő a saját jegyzetkupacát. Bőven volt azért még annyi lélekjelenléte, hogy átlapozza, biztosan nem lesz-e ezekre már szüksége. Ujjai egy gyűrött pergamenen állapodtak meg, s mikor felismerte azt, őszintén meglepődött, vajon hogyan keveredhetett oda. Rue kézírása volt az. Az utolsó gondolatai, amit még Kornéliával küldött el neki arról, amit a Lélekszobában látott. Belefagyott a mozdulatába és arcáról is lassacskán leolvadt a mosoly.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Megérezte magán Theodore tekintetét, de nem mozdult, amikor kíváncsian mellésomfordáltak. Úgyis csak ő tudta, kihez tartozik az a kézírás. Akkor viszont már összereztent, mikor Armand kezdte korholni a hangulata miatt, ami épp most indult el a lejtőn. A rellonos minden szava elevenébe vágott. Bár nem tudhatta, pontosan minek okán, de Zalán elgondolkodó tekintete többet sugallt annál, minthogy csupán a kínkeservesen megírt jegyzeteitől képtelen megválni. Hosszú pillanatokig tépelődött magában, mikor keze a hűvös fémmel találkozott.
 Szemeit végül lehunyta, mert nem akarta látni, amit most fog csinálni. Esély volt rá hogy visszakozik vagy még idő előtt megbánja. Tenyerét nyomta először a papírdarabra a stóc tetején, majd ujjai görbültek, hogy összegyűrje azt és a hurkolt betűk végképp olvashatatlanná váljanak. Csak azután mert újra felpislantani kék íriszével. A többiek már azt olvashatták le róla, hogy valami vak merészség motiválja őt és ez akkor vált bizonyossá, mikor szabad kezével a papírhalom maradékát ideiglenesen ledobta a lábuk elé.
 Követte Armand utasításait és a galacsint a csőbe tuszkolta, s mikor a szájához emelte azt, suttogva hagyta el ajkait az első dolog, ami eszébe jutott.
 - Búcsúzom attól, mit más idő eltörölni képtelen...
 Eltartotta magától, hogy véletlenül se robbanjon az arcába, a szerkezet pedig tette a dolgát. Fülsiketítő durranás kíséretében lőtte a lángoló pergament a fejük fölé, hogy Zalán elsuttogott ígéretét perzselje a csillagok közé.
 Nem merte sokáig bámulni, mert úgy érezte, hogy valami mardossa őt belülről és sajnos nem az alkohol volt az. Határozottan nyúlt a poharáért, megemelte a srácok előtt és húzott rajta egyet, remélve, hogy ez javítani fog a kedélyén. Ha pedig mégsem... Nos, még temérdek papír várt arra, hogy hamuvá égjen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ajkait préselte össze Armand Torokégetőjétől, ami azt eredményezte, hogy az orrán kifújt levegővel együtt egy pár apróbb láng is távozott. Nem volt ideje ezen meglepődni, mert újabb durranás bolygatta fel mégjobban az egyébként sem nyugalmas tópartot. Kíváncsian fordult meg, hogy megbámulja Kornélia tüzijátékát. Sokkal nagyobbra sikerült, mint az övé, és ezért végtelenül hálás volt. Pillanatok alatt sikerült túlragyognia Zalán égresuttogott melankólikus gondolatait.
 Éppen lehajolt volna egy újabb adag papírért, amit már a máglyára szánt, mikor két idegen láb úszott be a látóterébe. Értetlenül egyenesedett fel, csak a kérdést követően lett egyáltalán figyelmes arra, hogy azóta valaki zenét is intézett. Méghozzá eléggé...
 Mire megtalálta a dal forrását, addigra már látta is, hogy Dorián egyenesedik fel a gramofontól. Zalán fülének szintén ismeretlen volt, ám lényegesen emészthetőbb. Ha nem szállt volna a fejébe olyan gyorsan az alkohol, valószínűleg zavarában magához szorította volna a jegyzeteit és hosszú, kínos pillanatokig mérlegelte volna, mit kéne csináljon azt követően, hogy tűzbe vágta Autumn utolsó neki szánt szavait. Utoljára is akkor táncolt lánnyal, amikor...
 - Hamu se maradjon - nyomta Theodore kezébe a sárkánytan jegyzeteit. Amúgy is kérdőre akarta vonni, miért nem hozott magával a rellonos semmi tűzrevalót. Dorián buzdító vállonveregetése pedig már csak a rajtot jelezte neki.
 - Vétek lenne kihagyni - eresztett meg egy pimasz mosolyt, ahogy elkapta a lány kezét, hogy olyan helyre irányítsa, ahol senkit és semmit nem boríthattak fel, azt követően kérdés nélkül közelebb húzta magához. A mosolya őszinte volt, de mégis testidegen lehetett annak, aki már ismerte őt. Ő maga sem tudta volna megmagyarázni teljesen, mitől csillan ridegség a szemében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Merőben más volt, mint amikor Autumn-ot vezette a parketten. De talán pont erre volt szüksége akkor és ott. Futólag ismerte az arcot is, és talán ezért nem feszengett a következményektől sem. Tekintetét járatta végig a partnerén, még pislogni is csak akkor jutott eszébe, mikor már égette a szemét a tábortűz melege.
 Ajka rándult meg aztán kérdéstől, a hangja kizökkentette őt az üresjáratból. Nem akart beszélgetni, és ezt a lassan fakuló mosoly is jelezte. Mozdulatain inkább valami eszetlen motiváltság tükröződött, hogy kiverje a fejéből azokat a zöld szemeket. Már ott megmutatkozott, hogy nem hagyta sokáig eltávolodni magától a lányt, ujjai hamar a derekára fonódtak, pillantása révetegen tükrözte a lángokat. Nem nevetni akart, hanem felejteni.
 Mikor belékapaszkodtak, engedelmesen hajolt kicsit lejjebb. A suttogástól borzongás futott végig a gerincén a másik is érezhette, ahogy kicsit megremeg a kezei alatt. És akkor még fel sem fogta, miféle szavakat intéztek hozzá. Zalán ledermedt és nemhogy válasz nem jutott eszébe hirtelen, azt sem tudta mit csináljon, amikor még lejjebb húzták, hogy felérjenek az arcáig. Csak abban volt biztos, hogy a tánc segített neki, de amikor megálltak, a határozottság szertefoszlott. Nem húzódott el, de tanácstalanul fonódott össze tekintete a barna írisszel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Vállai rándultak meglepetten, amikor a lélegzetvételét csókba fojtották. Mint aki azt hitte, hogy itt még képes értelmes beszédre, belenyögött a mozzanatba halkan, de hamar belátta, hogy nincs értelme. Beletörődött a helyzetébe, a benne lévő hormonok még arra sem adtak esélyt neki, hogy mérlegeljen. Ajkai engedelmesen nyíltak el és amint rákapott az érzésre, újra bátorság ébredt benne. Szemét lehunyta, nem volt képes megítélni mennyi ideig feledkezett a másikba, de mozdulatai is azt tükrözték, hogy neki nem elég egy pillanat.
 Az alkohol azért ott is éreztette hatását, hogy akármennyire is akarta, nem tudta kikapcsolni az agyát. Az egész helyzet túlságosan ingergazdag volt számára, de még ez sem volt elég neki, így egy ponton félkábán kinyitotta a szemét és kíváncsian pillantott fel, miközben ujjai a lány csípőjére kulcsolódtak, mintha ennél még tudná közelebb engedni magához. Kiszúrta Kornélia kicsit sem józan ábrázatát. Hasonló állapotban volt ő is, ezt már elkönyvelhették. Az őt bámuló rellonos alakulatra siklott a tekintete és megállapodott a lányon, közvetlenül Theodore mellett. Nem ismerte fel, de volt egy tippje már arra vonatkozóan, Ebony miért választotta a fotózást a hobbijának. Talán pont a barátnője? Belemosolygott a csókba, mert szórakoztatta a gondolat, szemöldökét emelte kérdőn Theo-nak, mintha csak választ várna az el nem hangzott teóriára. Kezei mindeközben lejjebb csúsztak, még mielőtt untatni kezdené a lányt a lassuló mozdulataival.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Ha nem szakadnak el tőle, eszébe nem jutott volna leállítani magát. Még úgy sem, hogy a többiek gunyoros vagy épp bíztató füttyögésével vegyült a társaság kedélyes zsibongása. Visszatért arcára az elégedett félmosoly, sokkal őszintébb volt, mint azelőtt. Még kihasználta, hogy lophat egy utolsó, játékosabb csókot, aztán csak egy darabig indult meg vele együtt Jankovitsék felé, hogy keressen magának valami kevésbé töményet. Mikor már megkaparintott egy üveg mézsört, búcsúképp finoman végigszántott ujjaival a lány arcán. Valahogy muszáj volt éreztetnie vele, hogy nem bunkóságból hagyja ott. Ez is inkább csak a saját lelkiismeretén segített. Doriánra ezzel ellentétben annál szélesebben vigyorgott rá, hiszen a patrónusa célba ért, majd még mindig mámortól ittasan vonult vissza a társasághoz, akiket az előbb otthagyott.
 Érdeklődve méregette Kori mellől Armandot, akinek ismét egy tüzijáték fénylett a kezében, aztán lefagyott kicsit, mikor Theodore beazonosíthatatlan ábrázatára siklott a tekintete.
 - Mi az, nem neked lett kikészítve? - próbálta felvenni a fonalat és kérdőn a tüzijátékra mutatott. Talán még Theo is tépelődik rajta, hogy mit suttogjon bele. - Vagy esetleg neked? - siklott tovább ujja az ismeretlen lány felé és jelentőségteljes mosoly húzódott ajkaira, ahogy végigmérte a párost. Lehet, hogy kicsit lassítania kell az ivászattal, mert már gyorsabban beszélt, mint ahogy jöttek neki a gondolatok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Szavai elakadtak, amikor a lány felé fordult. Zavarba jött a csinos arc látványától, így hamar le is eresztette a kezét. Most Theo ábrázatáról az értetlenség az ő vonásaira vándorolt át. Persze, hogy nem ismeri őt, hiszen nem mondhatnák el egymásról, hogy barátok lennének. Ha nem lenne közös a látomásuk utáni tudásszomj, valószínűleg sosem álltak volna szóba egymással. És ha mégis annak mondhatnák magukat, miért foglalkoztatja ez Ebonyt?
 - Merlinre, mint akinek pálcát dugtak volna fel. Mit érdekel téged, mit csinálok? - tört fel belőle váratlan őszinteséggel a kérdés. Bár józanul is hasonlóképp tett volna, de biztos, hogy jobban megválogatta volna a szavait.
 Pont akkor durrant Armand újabb tüzijátéka, választ adva az előbbi kérdésére. Kicsit azért megijedt, hogy a mellettük lévő fára célzott vele, de betudta annak, hogy már a rellonos is ivott valamennyit.
 Ha már épp a tüzijáték forrására tekintett, elkerülhetetlen volt utána a számonkérő pillantás Kori irányába. Mit pletykált már megint össze?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Kénytelen volt megint visszafordulni, mikor Theo visszaugatott neki. Már a nyelve hegyén volt a replika, miszerint kettejük közül magát tartja kivételesen nyugodtabbnak, mikor aztán hozzáértek. Mint akit megigéztek, ajkai elnyíltak a hűvös ujjaktól, de hang most sem akaródzott feltörni belőle. A negédes pillantás elhallgattatta, mielőtt visszakérdezhetett volna, értetlenül  bámult le a lányra. Szavai lassan jutottak el a tudatáig, még akkor is dermedten állt ott, mikor a páros továbbállt. Előbb tátogott el Ebonynak egy "mibajodvan"-t, minthogy koppant volna neki, ki volt az a lány. Száját úgy tátotta el, mintha most szóltak volna neki, hogy azt a jegyzetét dobta az imént tűrze, amiből holnap még vizsgát kéne írnia. Hajába kapkodva túrt bele, mintha attól tartana, hogy a rellonos házisárkány belekent valami mérgezőt. Rohadtul remélte, hogy rosszul tippelt és nem ez a csaj Theodore barátnője.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Egyik kezét emelte arcához, hogy beletemesse. Nem mert a rellonos páros után nézni, ma épp elég volt, amit a fejéhez vágtak, már a lány kacagásba fulladó sikkantásától is libabőrös lett a karja. És nem a jó értelemben.
 Barátja hozzászólása hallatán azonban sandán kilesett az ujjai között.
 - Kori... - dünnyögte halkan az orra alatt.
 Kezeit megadóan emelte meg kissé, mikor megérezte, hogy belékarolnak. Esélyt nem hagytak neki gondolkodni, Kornélia szemmel láthatóan mindent megtett, hogy ne ezzel a témával foglalkozzanak és csacsogni kezdett Marinának is.
 Már tervei közt szerepelt, hogy ráhányja inkább a maradék jegyzetét a tűzre, de úgy látszott Mae-nek más elképzelése volt. Beleegyezően lépett a lány után, de két ujjával még előtte saját szemeire mutatott, majd Koriéra, jelezve, hogy nem úszta meg ennyivel.
 Kissé feszengett, hogy még több rellonos közé keveredett, bár Marina kisugárzása inkább hasonlított Armandéhoz. Ez kis reménységre adott okot neki. Egészen addig, amíg meg nem említették neki a repülést.
 - Kissé túloz, ne hallgass rá - nyújtotta a kezét mosolyogva Márk felé, habár az utolsó kérdés megakasztotta kicsit a mozdulatot. Nyökögve kezdett bele a válaszba és ezen az sem segített, hogy premierplánban nézte végig, ahogy Rómeó nem a jegyzeteit, hanem komplett könyveket dobál a lángok közé. Szemöldöke értetlenül szökött a magasba és egy pillanatra azt is elfelejtette, mit akart mondani.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Zalán ajkait kelletlenül harapta be és nézett a két rellonosra, hogy vajon kinek kéne előbb szembesíteni Rómeót a kegyetlen igazsággal... úgy véglegesen. Megszólalni nem mert, csak szánakozva rázta fejét az eridonosnak. Nem. Azok a könyvek nem fognak csak úgy kitáncolni a lángokból. Vagyis már csak füst és hamu formájában. Ezt még részegen is képes volt megállapítani.
 Próbálta felvenni inkább a fonalat Márknál ismételten, mielőtt még szöget verne fejében a bűntudat, hogy köze volt szerencsétlen Rómeó lelkivilágának rombadöntéséért. Így azért már sokkal könnyebb volt bevallania a másik kellemetlen igazságot.
 - Én... szóval nem repülök már... egy ideje.
 Kimondva sokkal gázabb volt, mint azt gondolta. A híres Hollósi unokája letette a seprűt. Ez rosszabbul hangzik, mintha az ifjabb Szárnyaszegettként csúfolnák őt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Elhátrált egy lépést, mert kezdte végtelenül kényelmetlenül érezni magát. Épp csak elkezdett versenyeket nyerni, sosem gondolta volna, hogy egyszer amiatt kell magyarázkodnia, miért nem csinálja már többet. Egy kínkeserves, vontatott ő-zés szakadt fel belőle, mikor Marina hozzáért.
 - Nem, a Kométával nincs semmi baj. És a fejemmel sem - tette hozzá hirtelen gyorsasággal. Eleve meglepődött, hogy Márk inkább gondolt valami mentális gebaszra, mint mondjuk...
 - Sportsérülés! - az alkohol jószerével kiabálva adta szájába a választ. - Igen, az van, hogy... a lábam - fűzte tovább gyorsan a történetet. - Szóval van valami az izmokkal. Odalent.
 Képes volt egy egészen használható sztorit kifundálnia. Bárcsak ne húzta volna ki magát olyan büszkén miatta...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Már kezdhette megszokni, hogy Theodore lassan olyan szívügyének tekinti Zalán gondját, mint a sajátjait. Ismerte a kimért Ebonyt, és azt is, amelyik gátlástalanul az arcába mondja az embernek a véleményét. De kiabálni? Új szintre emelkedett a kapcsolatuk.
 Nem akarta leengedni a pálcáját, hogy odavilágítson, mert akkor a bűbájával kreált esernyő is eltűnne a feje felől, így inkább közelebb lépett és szabad kezének ujjaival segített rá, hogy a vésetet kitapintva igazat adjon a rellonosnak.
 Nem tudta körülírni az érzést, ami a hatalmába kerítette. Csalódottság? Beletörődés? Számított egyáltalán ennyi idő után valami hasznosra? Nem akarta elfogadni, hogy megint vakvágányra futott, de akkor miért viseli ezt ilyen nyugodtan?
 - Tudom, hogy már kérdeztem... de biztos, hogy ez volt az a név? Mi van, ha rosszul láttad? - fordult Theo felé. Ujját saját arca elé emelte, hogy jelezze a másiknak, hogy van valami az övén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Bogolyfalvi temető

Ajkát összeszorította a bizonyosság hallatán. Talán ezért fájhatott annyira Theo-nak ez, mert ő és nem Zalán találta a nyomot. Gondolataiba merült volna újfent, de kiszúrta szeme sarkából, mit csinál a másik. Idegesen kapott a rellonos csuklója után, hogy abbahagyja a föld túrásátt pálcájával.
 - Azért ne akard kikaparni a helyéről, könyörgöm! - szólt rá rémülten, noha így, hogy kimondta, nem tudta tagadni maga előtt, hogyha tudná, hogy számára fontos dolgot találnának odalent, ő volna az első, aki elkezdene ásni.
 Meglepetten pislogott, mert a szorítása alatt Theo keze azonnal elernyedt. Aztán közölte, miféle felfedezés okán.
 - Szuper, tudunk majd kacsázni velük a tócsákban. Menjünk inkább.