Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Gyakorlásra van szüksége - ezt mondta a tanárnő, aztán rászólt azért is, hogy igazítsa meg a kontyát. Lenke szó nélkül megtette, és próbálta tartani magát méltóságteljesen, pedig belül el volt fáradva és összetörve már. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy engedelmes legyen, gyakrolot. A tornaterembe szökött be, órák után, hogy egy sarkot válasszon ki magának ahol gyakorolhat. Kapucnis pulóverét a földre dobta, mellé az iskolatáskáját. Alaposan bemelegített, majd hátat fordított az ajtónak, hogy ne zavarja a folyosón járkálók látványa. Nem is láthatta, ha valaki megáll az ajtóban, pedig félig nyitva hagyta - hiszen úgy találta, mikor ideért.
Lélegzésén hallatszódott, hogy már fáradt, hogy megerölteti magát, talán túlságosan is. Nem adta fel azonban, végig akarta csinálni a rövidke koreográfiát, hibátlanul. Megkapta ezt a kis szólót, és nem akart csalódást okozni a mesterének. Csak akkor huppant le a földre pihenni kicsit, mikor már háromszor egymás után sikerült eltáncolnia hibátlanul. Ivott egy kortyot, és próbálta rendezni a légzését, kifújni magát, hogy aztán folytathassa a gyakorlást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Nem vette észre, hogy már nincs egyedül, hogy figyelik. Képes volt teljesen belefeledkezni abba, amit csinált, kizárni a zavaró tényezőket. Minden idegszálával csak a táncra figyelt. Mikor megpihent sem nézett hátra, Bence jelenlétéről egészen addig nem tudott, míg a fiú hozzá nem szólt. Lenke összerezzent, nem számított társaságra. Gyorsan fordította hátra a fejét, zavarodva nézett társára.
- Hát, köszönöm - bólintott. Szerette, ha dicsérik, most mégis inkább lett volna egyedül, szívesebben folytatta volna a gyakorlást. Ám Bence a teremben volt, beszélt hozzá, és a lányka sejtette, hogy nem fogja egyhamar otthagyni. - Nem lehet mindenkinek érzéke hozzá - vont vállat, miközben kecsesen felállt. - Ha mindenkinek menne, akkor nem emelné ki semmi a táncosokat. Egyébként meg lehet gyakorolni. Ha eleget gyakorol az ember mindent meg lehet tanulni. - Az másik kérdés, hogy Lenkénél a gyakorlás sokszor kemény, önpusztító folyamat tudott lenni. Nem mindig figyelt arra, ha elfáradt, ha nem bírná tovább, addig ment, amíg nem érezte azt, hogy elérte amit akar.
Lehajolt a kulacsáért, ivott néhány kortyot. Szúrós szemmel méregette Bencét, nem értette, valójában mit keres ott a srác. Csak annyi tudott, hogy ő gyakorolna, a másik pedig épp megzavarta ebben. Fáradt volt és csalódott, ilyenkor pedig nehezen bánt az emberekkel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

A szülei és a tanárai is erősködtek, pedig Lenke nagyon nem akart pszichológushoz menni. Egyszer egy balettos társa lett kiröhögve, amiért a szülei pszichológushoz vitték, de hallott jelzőket is azokra, akik "dilidokihoz" járnak. Mégsem mondhatott nemet, hiszen akkor anyja ideutazott volna, hogy személyesen kísérje Dánielhez, az pedig csak rontott volna a helyzeten. De egyszer csak túléli ezt a dolgot. Ha senkinek nem beszél róla...
Méltóságteljesen kopogtatott be az ajtón, de nem várta meg a választ, hiszen tudta, hogy őt várják odabent. Határozott léptekkel ment be. Azt a látszatot akarta kelteni, hogy vele minden rendben. Biztosan hitte, hogy ha elég magabiztos, bebizonyosodik majd, hogy feleslegesen van itt. Nem volt igaza se a tanárainak, se a szüleinek. Azt mondták "túl szigorú magához" és "ne féljen segítséget kérni". Hah! Podlovics Lenkének aztán nem kell segítség!
- Jó napot! - üdvözölte a pszichológust, arcán angyali mosollyal. Közben egy nem létező ráncot is kisimított sötétkék szoknyáján. Tökéletes Lenke.
Magának sem vallotta volna be, de kellemetlenül érezte magát. Kezdett zavarba jönni, és félt, hogy nem tudja majd tartani a szerepét. Nem volt kedve kettesben beszélgetni az idegen fickóval. Kezdett haragudni a szüleire, hogy ideküldték.
- Podlovics Yulia Lenke - nyújtotta jobbját illedelmesen. - Időben érkeztem? - Ezt már csak azért kérdezte, hogy jártassa a száját, pontosan tudta, hogy időre jött. Mindig pontosan érkezett, ha ő is úgy akarta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Tetszett neki, hogy a fiú dicsérte, de a random biológia tényekkel nem sokat tudott kezdeni. Lenke eszes volt, de sokkal inkább a tettek embere, mint az elméleti és tárgyi tudásé. Nehezen tudott mit kezdeni a száraz tényekkel. Főleg egy ilyen helyzetben. Főleg mikor gyakorolni akart volna, és nem ment neki.
- Ahaa - Csupán ennyivel reagálta le. Ez nem azt jelentette, hogy tudta, csupán azt, hogy nem tudja, mit kéne erre mondania. Persze hallott már a méhek táncáról, pont az egyik tánctanára mesélt róla, de már akkor sem kötötte le nagyon. - Nem biztos - jelentette ki aztán ridegen. Nem is biztos, hogy Bence várt konkrét választ a kérdésre, Lenke azonban kíméletlenül őszinte volt. Sok botlábat látott már a Podlovicsok között, sőt, még balett órán is. Szilárd meggyőződése volt, hogy van, aki nem tud megtanulni táncolni. - Én csak olyannal tudok táncolni, aki képzett balettos - jelentette ki egyenesen. Utálta, ha az amatőrök próbáltak beszállni. Még legjobb barátjával és unokatestvérével, Lyevvel sem akart táncolni soha. - De egy-két keringő lépést meg tudok neked tanítani, ha akarod - sóhajtott végül. Nem fognak tudni együtt táncolni, ezt már leszögezte korábban, de így, hogy a másik ennyire ragaszkodott hozzá, a legegyszerűbb lépéseket végülis meg tudta neki tanítani. Aztán lehet az se ment Bencének.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Lenke fejében régóta biztos tényként állt, hogy előbb-utóbb követi majd nővérét a művészetibe. Azt is tudta azonban, hogy ezért küzdenie kell, talán jobban, mint eddig bármiért. A művészetibe való bekerülés talán egyenes utat jelentett neki ahhoz, hogy hivatásos táncos legyen belőle. Sosem volt rossz, néhány dologban ki is emelkedett a társai közül, de ő is tudta, hogy ez nem lesz elég. Több időt és gyakorlást kellett beleölnie, mint az a heti négy csoportos óra, amire járt. És bár minden nap edzett, nyújtott és erősített, szüksége volt valakire, aki csak vele foglalkozik, aki egyéni segítséget tud neki nyújtani.
Így találták Vizsnyiczky Sárit, Dasha évfolyamtársát. Az eridonos a legjobb embernek tűnt a dologra, hiszen helyben volt, ráadásul nem csak ő, de az anyja is elismert valaki a szakmában. Lenke lelkes volt hát, hogy megismerje új tanárát, és elkezdjék a közös munkát. Az iskola kapujában várta meg Sárit, hogy aztán a tornaterembe vezesse, ahol ő már lepakolta a cuccait, a spicc cipőjével, vizesüvegével és azzal a listával együtt, amire azokat a dolgokat írta, amiken javítania kell. A papírt azonnal át is adta az eridonosnak, közben azonban végig - szokásához híven - magabiztosan kihúzva magát, mosollyal az arcán.
- Mindig leírom, hogy egy-egy gyakorlat vagy lépés hogy megy, hogy aztán lássam, mennyit fejlődtem - magyarázta a leírtakat. Akarta, hogy Sári tudja, milyenek az ő munkamódszerei, mit és hogyan tanítottak neki eddig. Ám vastag egoja mögött tudta, hogy a fejlődéshez alkalmazkodnia kell majd, ahogy alkalmazkodnia és változnia kell majd a művészetiben is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Határozottságából fakadóan Lenke kiválóan tudott utasításokat osztogatni, így a tanítási módszerei is valami ilyesmik voltak. Arcára egy félmosoly ült a másik lelkesedésétől, no meg attól, hogy akkor itt most tényleg ő irányíthatott. Ráadásul okosnak érezhette magát, hiszen ő tud mindent a táncról, míg Bence valószínűleg nem olyan sokat.
- Igen, az - felelt a kérdésre nagyokat bólintva. Közben félmosolya teljessé vált, fogai is megcsillantak egy pillanatra, ahogy Csali bizonygatni kezdte tudását. - Úgy - bólintott ismét. - De húzd ki magad, a tánc egy méltóságteljes dolog! - Már kezdte is az utasításokat. - És legyen a karodban is tartás meg könnyed feszesség! - Köhintett egyet, majd közelebb lépett a fiúhoz. Végül követve saját utasításait, felszegte állát és karjait felemelte. Jobbját Csali tenyerébe fektette, ám mielőtt balját a vállára tette volna, a fiú kezét a saját lapockára húzta. - Így elegáns - jegyezte meg. Végül ő maga is elhelyezkedett, bokáit összeszorította, majd megköszörülte a torkát. - Neked kell vezetni. A jobb lábaddal lépsz előre, míg én a ballal hátra - kezdett magyarázni. - Aztán lépsz egy picit oldalra a bal lábaddal végül pedig melle zárod a jobbat. Menni fog? - kérdezte, már most számonkérően. - Csak akkor tudunk igazán táncolni, ha ez a három lépés megy -jelentette ki szigorúan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Finoman, úriasan rázta meg a férfi kezét, aprót bólintva is hozzá. Kedves volt a pszichológus, nem is azzal volt a baj, hanem, hogy Lenke úgy érezte, neki ki kell majd itt tálalnia mindent.
- Lenkének szoktak szólítani - A másik nevét pusztán hagyományból viselte, csak az orosz nagyszülei becézgették néha Yuliaként. Ő volt az egyetlen a testvérei közt, aki a második nevét használta.
Az órára pillantva elégedetten bólintott, és lépett egyet beljebb. Többet még nem mert. Lassan járatta körül szemét a helyiségben, és úgy érezte, igazat kell adjon Dánielnek. Valóban túl hivatalos. Lenke pedig szerette a színeket, a dekorációkat - persze a megfelelő módon használva. Itt pedig még nem sok volt, de érezhetően hiányzott. Kékjei lassan állapodtak meg a széken és a tanári asztalon, ahol a férfi hellyel kínálta. Továbbra is tartva arcára varázsolt mosolyát, két nagy lépéssel ért a székhez és foglalt rajta helyet, szemben a pszichológussal.
- Lassan tíz éve. - Meglepte a kérdés hirtelen, bár feltételezte, hogy szülei és tanárai már meséltek róla, mikor felkeresték a pszichológust. Ám eddig fogalma sem volt, mit mondhattak róla, hogyan írhatták le, s valahol legbelül borzasztóan félt is kideríteni ezeket az információkat. Dániel részéről azonban bölcs döntés volt a balettal kezdeni, hiszen ez egy olyan téma, amiről Lenke bármennyit tudott beszélni. Ha pedig Lenke beszélt, az egyet jelentett azzal, hogy - szépen lassan ugyan, de - feloldódott. - Szeretnék majd a Grosserliebben tanulni a következő tanévtől, és hivatásos táncosként dolgozni majd. - Nem egy kifejezetten mágus szakma, de Lenkének talán fontosabb volt a tánc, mint a varázsereje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Meglepte az eridonos gondolata, és kicsit sértette is az egoját. Szigorú volt önmagával, de szerette, ha elismerik a tudását. Bíznia kellett azonban Sáriban, ha azt akarta, hogy sikeresen tudjanak együtt dolgozni. Márpedig ezen múlott most a jövője. Nem szólt hát semmit, csak mosolya lett egy árnyalattal halványabb.
- Kezdjük - bólintott határozottan. Közben kibújt csizmájából, és ő is felhúzta spicc cipőjét, ami egészen keveset volt eddig a lábán. A pulóverét is ledobta, a holmija tetejére, az csak nehezítené a mozgását. Már egymáshoz is szorította sarkait, lábfejeit kifelé fordítva. Tartása egyenes és kecses volt, mint mindig. Még ellenőrizte, hogy megfelelően csinálja-e, aztán pillantott fel Sárira, megerősítésért. - Mehetek tovább? - érdeklődött, kissé provokatív hangsúllyal. Azt akarta, hogy Sári lássa, ő valóban tud, és igenis a művészetibe való. Ha pedig Sári reagált, Lenke már tovább is lépett a második pozícióra.
Rohant, mert türelmetlen volt, legfőképpen önmagával szemben. Azt akarta, hogy minél előbb a birtokában legyen annak a tudásnak és magabiztosságnak, ami majd táncosnőt farag belőle. Emellett viszont aprólékos volt, ha új gyakorlatokról, új lépésekről volt szó, pusztán csak az alapokat unta, úgy érezte, pontosan tudja már őket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Az évnyitó számára sokkal jobban sült el, mint azt sokan hinnék. Míg mások megrémültek a káosztól, és évfolyamtársai újra gondolták, hogy jó helyre jöttek-e, Lenke teljes mértékben sikeres és szórakoztató első napnak könyvelte el. A Sámánbot áhított házába osztotta, új kapcsolatokat szerzett, és nem unatkozott.
Még fagyit is ígértek neki, most pedig azért tart a cukrászda felé, hogy ezt az ígéretet behajtsa az eridonos fiún. Tetszett neki a srác energiája, jó kedve, és szívesen beszélgetne még vele. Az pedig, hogy van-e közös pontjuk - a széles mosolyon kívül - majd most kiderül. Csak nehogy Alekszej megtudja, hogy a pici húga már most idősebb srácokkal fagyizgat.
- Bármilyet kérhetek? - csillan fel a szeme huncut módon, ahogy az eridonosra néz. Közben belöki maga előtt az ajtót, s szemei azonnal a fagylaltos pultra szegeződnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Bár az arcán bájos mosoly ült, legbelül szinte remegett. Fogalma sem volt róla, mit kéne itt neki mondania, hogy tulajdonképpen miért is küldték ide. Feleslegesnek is érezte, amikor annyi dolga lett volna még. Egy adag házi, no meg egy csomó gyakorlás.
Közben azért leült, úriasan kihúzva magát a szék szélén. Kezeit az ölébe ejtette, s baljával ráfogott a jobbra. Mint egy igazi hercegkisasszony. Közben azonban kezei görcsösen szorították egymást, és térdei is keményen egymásnak feszültek. - Még én sem tudom pontosan. - Felelet közben füle mögé tűrt egy hajtincset, és a mosoly is kicsit lejjebb hervadt az arcán. - Valószínűleg szakra, hiszen csomó más dolgot kell a baletthoz tanulni, nem csak magát a táncot. - Megragadta a lehetőséget, hogy okítsa a pszichológust, ám az zavarba hozta, hogy nem tudja a pontos választ.
- Először mindenképpen társulatnál - jól átgondolta már ezt. - Másképpen nem lehet kezdő táncosként. De ha már szerzek magamnak nevet, szívesen járnám a világot. Tanítanék is. - Igen szigorú tanárnő lesz majd a Podlovics lányból, ha megvalósítja a terveit. Mindenkitől a tökéletességet fogja elvárni. Kezei ismét összekulcsolódtak, mosolya pedig ismét kiszélesedett, ahogy a terveiről kezdett beszélni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

A balettvizsgájára indul, ami nem kevés okot ad arra, hogy izguljon. Már jóval a vonat érkezése előtt kiér az állomásra. Vállán a sporttáskája, benne minden cuccával, ami az órára kell. Előző nap egész délután gyakorolt, vacsora után pedig erősített és nyújtott két órát. Nem akarja a véletlenre bízni a sikerét. Egy csoportos és egy egyéni koreográfiája is van, s mindkettőben a maximumot szeretné nyújtani. Legalább szombatra tették a vizsgát, így az iskolai órákat nem kell végig ülnie. Ez mindenképpen nagy súlyt vesz le a válláról. Sokkal nagyobb energiával futhat neki a vizsgának. Jobban izgul, mint bármelyik iskolai vizsgájáért.
Valahol a táskája mélyén nyomorog egy szelet csoki és egy sajtos szendvics is, amit reggelinél rakott el. Nem sokat evett, egy pohár narancslén kívül csak egy banánra bírt nézni, amit az állomásra menet rágcsál. Csak azért próbálja legyűrni, mert tudja, szüksége van az energiára. A többi ételt is ezért hozta el, bár nem hiszi, hogy képes lesz a vizsga előtt megenni.
Kidobja a banán héját, s belép a váróterembe. Talál bőven szabad helyet, így a maga melletti székre táskáját is le tudja rakni. Egyenes háttal, lábát lóbálva ül a széken. Fejét kicsit felemeli, mikor a hangosbemondó megszólal, bár sejti, hogy még nem a Budapest felé tartó vonatról van szó. Csinos kis órájára pillant, s ingerülten sóhajt egyet. Szeretne már túllenni rajta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Már mielőtt a Bagolykőbe jött, várt egy hasonló pillanatra. Sos-sok diák, új ismeretségek, társasági élet. Annyit hallott a testvéreitől hasonlókról, aztán Nati ugyanezt Oroszországban is megélhette. Részben ezért akart végre a kastélyban élni.
Hosszas tanakodás után a farmer nadrág és kabát mellett dönt, amihez nem is rak fel sok sminket. Csupán azt a szájfényt keni fel a tükör előtt állva, amit Zsazsa a múltkor annyira megdicsért. Szemhéjaira vékony réteg fehér, csillámos szemfestéket ken, és már kapja is fel fekete hátizsákját, amit korábban összepakolt. Bájitaltan, LLG és melodimágia jegyzetek lapulnak benne főleg, ráadásként pedig két csomag sós chips és egy doboz vaníliás keksz.
Arcán levakarhatatlan mosoly ül, ahogy lefelé halad a faluba. Még megigazítja fején a hajpántot, mielőtt közelebb menne a tóhoz, de már hallja diáktársai beszélgetését. Az emberi hangok határozottan elhessegetik félelmét, amit az esti sötétség kelt benne.
Nem kell sokat mennie, hogy kiszúrja legjobb barátnőjét. Mosolya csak még szélesebb lesz, ahogy gyorsított léptekkel megindul felé. Hátulról ugrik aztán a lány nyakába.
- Halii - hangzik a köszönés, egyenesen Zsazsa fülébe, hogy aztán elengedve az eridonost köszöntse a barátnőjét körülvevő társaságot is. - Sziasztok! - Mindenkit megnéz magának, bár ismerni csak látásból ismeri néhányukat.
Kikerekedett, de csillogó szemekkel figyeli, ahogy a két nála jóval magasabb srác már belefog az ivászatba, ahogy azt is, mikor egyikük az arcába is kap egy adag löttyöt egy szőke csajszi jóvoltából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Széles mosollyal viszonozza legjobb barátnője üdvözlését. Hízeleg ám a rellonosnak, hogy ennyire örülnek neki. Na meg aztán élvezi az egész helyzetet, a diákok látványát, az este izgalmát.
- Utolsó pillanatos döntés volt - von vállat. - Mhm. - Egy hosszabb pillanatra be is hunyja a szemét, hogy Zsazsa megszemlélhesse a gondosan húzott vonalat. Úgy érzi, megtalálta a tökéletes külsőt az estére.
Közben megérkezik háztársa is, akire még az évnyitóról, az asztal alól emlékszik. Oda is int neki, miközben mások már el is tűnnek a körből. Lelkesen, csillogó szemekkel pillant körbe, ismerős és teljesen ismeretlen diáktársakon. Mielőtt még kibámészkodhatná magát, kezében landol egy üveg kóla, barátnője pedig már meg is ragadja, hogy magával vigye. Nem bánja egyik részét sem. Kötelességtudóan követi Zsannát. Visszapillant még azért és pont látja, ahogy a tűzijáték szétpattan a levegőben. Csilingelően kacag fel a feliratot látva. Aztán megtalálják, azt akit Zsazsa keres.
- Hali - emeli balját vidáman, hogy intsen az eridonos srácnak. Már az előkészítőből ismeri látásból, de sosem beszéltek. Viszont ha Zsanna azt mondja, jó arc, akkor annak úgy is kell lennie. Ellenben a csajtól kevésbé jófejség, hogy úgy otthagyja őket. - Kólát? - Jobb ötlet híján a kezében tartott palackot tartja Laca felé, hátha kedvet kap hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Értékeli, hogy barátnője így örül neki. Lenne is sértődés, ha nem tenné! Mondjuk az is igaz, hogy nem sokáig tart a nagy öröm, mert rögtön ott is hagyja őket kettesben Lacával. Nevetve fogadja a fiú puszijait, ám a mosoly aztán lankad, ahogy Zsanna után néz. Ráadásul egy srác miatt vonult el. Na szép.
Laca poénja viszont visszahozza a rellonos mosolyát, halkan még el is neveti magát.
- Igazából fogalmam sincs. - Közben megvizsgálja a kezében tartott kólás üveget, majd nevetve néz fel ismét újdonsült haverjára. - Valaki csak úgy a kezembe nyomta. Ezt hogy csináltad amúgy? - utal a hangra. Régen nem lepik meg a varázsvilág trükkjei, hiszen teljes családja mágusokból áll. Csupán kíváncsi, pontosan mi is lapul az eridonos srác tarsolyában.
- Nem! - jelenti ki határozottan, még baljának mutatóujját is felemeli, amolyan fenyegetésként. - Lenkének inkább. Lencsunak csak Zsazsa hívhat. - Régen megegyeztek, hogy ezek a becenevek kizárólag egymás között használhatók. Lenke nem is tudná elviselni mástól. - De mondhatjuk, hogy az - felel nevetve a következő kérdésre is. Azt persze be nem ismerné soha, hogy fordított esetben a Podlovics lány mellett is veszélyes élni.
- Van nálam elrontott bájital recept, egy oldal firka LLG-ről, meg melodimágia jegyzetek. - Maga elé húzza hátizsákját és úgy kutat benne, hogy Laca is könnyen belenézhessen. Nincs benne semmi titkos.
Aztán Zsanna is visszatér hozzájuk végre. Kap is egy szúrós pillantást Lenkétől. Ám a szikrát a szemében hamar el is üldözi, hogy eridonos barátnője feléjük tartja Dorián táskáját.
- Még szép! - Csillogó szemekkel nyúl a táskába, hogy ráfogjon egy üveg vajsörre. Kóstolta már, az íze nem lesz új, csupán az élmény, hogy ezúttal egy teljes üveg jut, csak neki.
A smároló pár felé mutat, mikor Zsanna felhívja rájuk a figyelmét. Barátnője kommentjére fel is nevet, utána viszont nem szentel túl sok figyelmet iskolatársainak. Had élvezzék egymás társaságát. Titkon persze vágyik rá, hogy valamikor ő is hasonló helyzetbe keveredhessen, és meglegyen az az ikonikus első csók.
- Égjenek a jegyzetek aztán táncolhatunk. - Le is rakja táskáját a földre, mellé pedig a vajsört, hogy - amint a selfie elkészült - kihalássza jegyzeteit és a tűz mellé lépjen.
Pont sikerül befurakodnia két háztársa között, s ha barátai is megtalálták, velük együtt be is dobja jegyzeteit a lángok közé. Egy darabig nézi, ahogy a papírok széle pörkölődik majd elég, majd a két eridonost kézen fogva húzza őket kijjebb a tömegből, hogy legyen helyük táncolni.