Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Pontosan tudta milyen gyereknek lenni, de sajnos ez az ő családjukban más teendőkkel és gondokkal járt, amelyet mások elképzelni sem tudnak. Az agyuk egy idő után rááll a kifogásokra, miért nem rendel, mikor mindenki más teszi, vagy éppen miért nem megy el találkozókra. Viszont Zalán minden nap azért küzdött, hogy Lédának ez kicsit más legyen. Talán egy fokkal jobb.
Habár nem látta a lány arcát felderülni, hangjából azonnal hallotta a változást. Persze nem volt olyan sok neki, mint ahogy Léda valószínűleg elképzeli, hiszen neki sem volt pénze. De igaz, ami igaz, azok mindig különböző nyelven voltak írva. Angolul, németül, egy-kettő talán még franciául is. Azok voltak az igazi csecsebecsék.
Nézte, ahogy a pici lány megint szomorkásba vált az üres szobája láttán. Nehéz is az elválás, saját bőrén tapasztalta meg nemegyszer. Azonban azt sem akarta, hogy Léda ne tanulja meg elfogadni a változást.
- Arra gondoltam, benézhetnénk a Bagolykőbe. Csak hogy lásd, hova fogsz járni szeptembertől. Ott is úgyis költöznek már ki a diákok, fel se fog tűnni nekik egyel több ember - legyintett Zalán. Pálcáját a tokból előhúzva intett a táskák felé, amelyek becipzározva magukat felálltak, hogy kövessék gazdájukat, bármerre mennek.
- Gyere - tette a kislány vállára kezét, és hátrahagyták az első komolyabb mérföldkövet. Nem is volt olyan nehéz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Hogy mennyire volt fáradt? Körülbelül annyira, hogyha nem ivott volna meg három kávét már dél előtt, akkor valószínűleg állva elalszik. De minden egyes fent levő pillanat megérte azért, hogy most azzal a kissé kövérebbé vált aktával sétálhasson újra Zlatan irodája felé. Bekopogott, és csak ezt követően nyitott be rajta. Azért ha meg is ígérte magának, hogy most bizony tegezni fogja a férfit, azért vannak általános szabályok, amelyet be kellett tartania.
- Szia Zlatan - lépett be, és becsukva az ajtót azonnal sétált is az asztal felé. - Elkészítettem mindent amit mondtál - tette le a mappát, és kihajtva bogarászni kezdett benne.
- Szabó Márton - mutatott rá a képre, amelyen egy szőke gülüszemű fiatal nézett vissza. - Nála találták meg a Tündérport. Azonban, mint kiderült nem ő vette - jelentette ki magabiztosan a férfi, és lapozott egyet. Annyira tengett benne a tettvágy, illetve a koffein jótékony hatása, hogy észre sem vette, hogy az általános illemszabályokkal nem is foglalkozva azonnal rátért a lényegre.
- A srác az egyik haverjától kapta a szert. Szerencsére jó pár kellemetlen pillanat után elmondta ki volt az. Felkerestem őt is, aki nem más, mint Ternai Jónás. Nehéz élet ilyen névvel - olyan hangon tette hozzá ezt az egy megjegyzést, mintha még mindig a demográfiai adatokat elemezné ki a férfinak. Még a szája sarka se rezzent. - Azt mondta most vett életében először a drogból. Megadta az árusító kinézetét is. Összehasonlítottam az összes emberrel, aki az iskolában tanul, és nem egyezett. Azt mondta az iskola melletti erdőben találkoztak a férfival, szóval bárki lehetett - húzta el a száját, és felegyenesedett. Olyan gyorsan sorolta el az adatokat, amelyek az elmúlt két nap alatt az agyába égtek, mintha minimum versenyből tette volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Hihetetlen megkönnyebbülés sodort végig rajta, ahogy sikerült minden információt gyorsan megosztania főnökével. Mintha már csak ezek tudása is hatalmas terhet jelentett volna neki, pedig ez nem volt így. Legalábbis nem szándékosan. Azonban kiadva magából, sóhajtott egy aprót, alig lehetett észrevenni.
- Mind a két gyereknek megmutattam, és egyikőjük azt mondta, hogy mintha látta volna egyszer a városban. Ami lássuk be, reális, tekintve, hogy ott lakik. A másik még ennyit se tudott róla - vonta meg a vállát Zalán. Elég kevés információ, ami mentén el tudnak indulni. De azt szokták mondani, hogy a remény hal meg utoljára. Még mindig volt egy ember, akit ki tudtak kérdezni.
- Esetleg az is lehet, hogy a terjesztő régi diák. Ha pár éve ballagott el, még mindig lehetnek bent ismeretségei a felsőbb évfolyamokon - vetette fel Zalán, ahogy végre ő maga is helyet foglalt a széken. Eddig csak azért nem tette meg, mert annyira pörgött benne a bizonyítási vágy és a kávé egyvelege, hogy ha leteszi formás kis fenekét, lába attól még ugyanúgy járt volna.
- Vagy ha a családból valaki oda jár. Például a húgom most kezdte ott, és amikor érte megyek elég sok diákkal találkozom - vetette fel Zalán. - Na nem mintha én.... sose tenném - kezdett el magyarázkodni azonnal. Nem ismerte még annyira mélyre menően Zlatant, és a férfi sem őt. Pedig Zalán tényleg azok között a ritka emberek között volt, akik soha még csak ki sem próbálták a hasonló dolgokat. Amikor abban a korban volt, épp már problémákkal kellett küzdenie. Az ideje egyszerűen nem engedte, hogy egy pillanatra is más utakon járjon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Lába pattogott a földön, ahogy igyekezett ő maga is még inkább összerakni a képet. Keze az állát támasztotta, és ha egyedül lett volna, talán még hümmögni is elkezd.
- Lehet csak nem kapták még el őket. A mestertanoncok már okosabbak és könnyebben kijátsszák a rendszert. Pláne, ha rellonosokról van szó. Ők már gyakorlottak is benne - próbálkozott tovább a férfi, de be kellett vallania, tökéletesen értette Zlatan álláspontját is. - Esetleg visszanézhetnék több aktát is, hátha az elmúlt időszakból találnék más drogfogyasztásos esetet - ajánlotta fel Zalán, habár erősen kételkedett ebben a lehetőségben. Az utóbbi hónapok összes ügye átsiklott már valamikor a keze alatt, ha csak a végső munkák elsimítására is. Ha lett volna valami, valószínűleg megtalálja. Azonban félt ezt bevallani. Emberből van. Tévedhet.
Remélte, hogy főnöke nem fogja rosszul értelmezni a mondottakat, és a nevetés is arra hajazott, hogy ez így történt. Azonban egészen addig nem mert újra megszólalni, míg a másik nem biztosított erről szóban is. Még a lába rezgése is megállt egy pillanatra, csak hogy aztán egy mosoly kíséretében újra folytathassa.
- Nem, köszönöm - mutatta kezével is az elutasítást. Zalán zero toleranciát alkalmazott magával szemben, ha munkáról volt szó. Koncentrálnia kellett minden kis részletre, nem hagyhatta, hogy bármi is befolyásolja az agysejtjeit.
- Én.. igen. Azt hiszem - válaszolta Zalán, és egy kunkori mosoly kúszott ajkaira, ahogy szép lassan felfogta, hogy a következő próbatétel elé érkezett. Mert persze, rettentően félt egy ilyen felelősségteljes munkától, de emellett fűtötte is a kihívás pezsdítő ereje. - Elolvastad a kérdéseimet? - kérdezte meg a mappa felé bökve fejével. Semmiképen nem akarta elszúrni ezt az alkalmat, még ha reményei szerint Zlatan végig mellette is marad. Ez a kikérdezés lehet a kulcsa az ügynek. Nem hagyhatja veszni.
Felállt helyéről, és a mappáért nyúlt, mintha abban lenne összes tudása, képes lenne a földön tartani. Készen állt. Készen? Muszáj volt neki. Senkinek nem okozhat csalódást, túl sokan számítanak rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Már több hete állt a nyomozás. Se új nyom, se szemtanú, se újabb fogyasztó. Mintha az árusító fülébe jutott volna, hogy Zalán nyomozni kezdett utána. Ez persze nem állította meg az aurortanoncot semmiben. Újra átfutotta az összes információt, amit csak a tündérporról szerzett, és a többi bejelentést is átnézte, hátha talál bennük valamit, amivel összekapcsolhatja a két ügyet. Zlatan pedig bármennyire is próbálta elterelni a gondolatait az ügyről, nem sikerült neki. Annyi munkával látta el, hogy a munkaidejét kitöltötték, de ezért Zalán az esti órákban kezdett el újra visszanyúlni a tündérporos aktához. Ez volt az első komolyabb nyomozása, és egyszerűen képtelen volt elfogadni, hogy megakadt benne.
Most is épp az egyik rablásos ügyön feküdt az agyon olvasott aktakupac. Zalán hátradőlt a székében, és oldalra fordulva szuggerálta a falra függesztett térképet, amelyen a az átadás helyszínei voltak. Túl véletlenszerű volt ahhoz, hogy bármilyen mintára gyanakodjanak, de valamiért segített a férfinek, ha nézhette agyalás közben. Legalábbis remélte, hogy eredményre jut ilyenkor.
Felnézett a hirtelen hangra, és egy gyors mozdulattal kezdte el arrébb pakolni a drogos esetet, csakhogy végül megnyugodva álljon fel helyéről. Nem Zlatan állt az ajtóban. Egyszerre volt ez jó hír, és igazán aggasztó. Pláne, hogy mióta megkapta az ügyet, egyre kevesebben álltak vele szóba. Sose volt nagy kedvenc, hiszen ő nem barátkozni járt a kirendeltségre, de most elkezdtek féltékenyek lenni rá a nyomozók.
- Üdv, igen, Egervári Zalán – nyújtotta karját a férfi. Ismerős volt számára az alak, pontosan meg tudta mondani a nevét és a kiküldetését is, ám sose beszéltek még szemtől szembe, így ez tűnt a logikus választásnak. – Persze, miben lehetek a szolgálatodra? – kínálta hellyel a férfit azonnal. Még mindig furcsa volt neki, hogy a felette állókat tegeznie kell, de ezen a helyen ez volt a szokás. S ha reményei beváltak, akkor pár hónapon belül már nem csak mint gyakornok kell megszoknia ezt a szokást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Általában a reggelek lassan indulnak az őrsön. Az ügyeletesek nem tudnak általában sok bűnözőt elfogni éjszaka, hiszen ez Bogolyfalva, a nap indulásakor pedig a kutyának sincs kedve bármit elkövetni. Szóval Zalán teljesen nyugodtan ült le a - most már - állandó helyére, és kezdte el kitölteni magának a szükséges koffeinadagot, hogy az agya legalább elindulhasson még a meeting előtt.
Bodócs sétált oda hozzá bozontos kinézetével, ajkain kaján mosollyal. Zalán sose szívlelte a férfit, és a tündérporos eset óta ez visszafelé is igaz volt. Szóval amikor meglátta közelíteni, már biztos volt benne, hogy ez a reggel nem fog jól indulni.
- Az éjszaka az egyik új tanonc behozott egy nőt prostitúcióért - kezdte minden előzetes bevezető nélkül.
- Prostitúció? Bogolyfalván? - rántotta össze azonnal szemöldökét Zalán, de már látta hova fog kifutni ez a történet. Még csak nem rég lett hivatásos auror, de máris neki kell feltakarítani a tanoncok szarságait. Remek.
- Mindjárt megyek, kérlek vigyétek be az egyik meghallgatóba a nőt... személyt - javította ki magát azonnal a férfi. Hiszen ki tudja milyen nemű volt az ember, ő aztán nem ítélkezik. És nem von le következtetéseket sem.
Bodócs felnevetett rajta, és az asztalára dobta az igen vékony kis aktát. - Zlatan azt mondta nem kell jönnöd a reggeli eligazításra, csak intézd el - hagyta ott a férfi. Zalán elhúzta száját, és kávéja felett belenézett. Remek reggel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Éppen csak az első pár mondaton jutott túl, amikor meghallotta a kicsit sem visszafogott üvöltözést, amelyet a nő lezavart. Hát ez aztán zseniális lesz. Tiszta kabaré az egész. Odalépett az egyik tanonchoz, aki ettől szinte azonnal hadba vágta magát. Apró félmosollyal nézte a reakciót, amelyet néha még mindig sajátjának érzett.
- Kérlek nézz utána egy Nadia Rosales nőnek. Minél gyorsabban, és ha megvan kopogj az egyes tárgyaló ajtaján - adta ki az utasítást, és készített még egy kávét. Az aktát a hóna alá csapta, és a szoba felé indult. Az ajtó előtt megállt és egy nagy sóhajt engedett ki. Akkor, kezdődjön a showműsor.
- Üdvözlöm, Egervári Zalán vagyok - fordult a nőhöz komoly, professzionális arccal, és letette elé a másik bögrét. - Remélem szereti a kávét, ilyen korai órán mással nem tudok szolgálni - vallotta be, és az aktát letette az asztalra. Kihajtotta a borítót, és gépiesen beszélni kezdett.
- Az éjjel, pontosan tizenegy huszonnyolckor egy bejelentés érkezett, miszerint Ön a Boglyas tér kivezető útjának egy részén kószált, és idegen férfiakat szólított le. Igaz az állítás? - kérdezte, és először nézett fel az aktából, egyenesen a nő szemébe. Ha megkapta a választ azonnal folytatta is a sorolást akkor is, ha Nadia hozzá akart fűzni valamit.
- Igaz-e, hogy a megjelenése kifogásolható volt, főleg ha az esti órákat tekintjük? Egy szemtanú leírása szerint, idézem: rövid ruhát viselt, megborult volt, látszott rajta, hogy sokat ivott, talán még drogozott is. Pont úgy nézett ki, mint aki a vöröslámpás negyedből szabadult, még a sarka is repedt volt - olvasta érzelemmentesen Zalán, és végre helyet foglalt a széken.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nem volt hozzászokva ehhez a korai intézkedéshez. Még csak reggel hét volt, ilyenkor egyáltalán van olyan ember, akinek működik az agya? Ráadásul nem csak hogy a reggeli kávéját nem tudta meginni, de azt is elutasították, hogy másnak adjon. Bár nem teljesen értette a nő logikáját, mert ha tényleg annyira szomjas volt, akkor megitta volna. Legalábbis ő biztosan. Inkább csak figyelmen kívül hagyta a nő mondatait, és elkezdte felolvasni az aktát. Hiszen mindenki így viselkedett volna, ha tagadni akar, és akkor is, ha nincs mit.
- Kérem hölgyem, tartsa meg a hideg vérét - próbálkozott Zalán a megnyugtatásával, de nem sokat ért el vele, azt egyszer biztos. Talán csak még idegesebbé is tette a nőt.
Válaszolta volna ő, hogy hát jobb cipőt kell választani, és akkor nem reped fel a sarok, de nem tűnt etikusnak a válasz a helyzetet eltekintve. Azonban a kérésnek nem mondhatott nemet. Lassan végigmérte a nőt. Bozontos haj, elkenődött smink, szakadt harisnya... nem is úgy nézett ki, mint aki a Ritzben szokott aludni a saját pénzén. Elhúzta a száját, és összeszűkítette szemét. Nem szívesen válaszolt a kérdésre.
- Én csak arra kérem, hogy válaszoljon a protokollkérdésekre. Amíg ezt nem teszi meg, nem tudom elengedni, értse meg - próbált a nő eszére hatni, ha már a szimpla nyugtatgatás nem ment. - Szóval, amikor az aurorok megtalálták, akkor éppen az útpadkán ücsörgött. Akkor is feltették magának a kérdést, de én most megteszem újra, mivel csak folyékony káromkodás hagyta el az Ön száját: várt ott valakire? - kérdezte még mindig nyugalmat erőltetve magára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Jó, nem a legelegánsabb válasz volt a hallgatás, ezt Zalánnak is be kellett ismernie. De most inkább mondta volna a nőnek, hogy "bocs, szarul nézel ki"? Azzal se segített volna a helyzeten, szóval inkább csak elnyomott egy nagy sóhajt, és beleivott a kávéjába, miközben a nőt hallgatta. Aztán végül csak megfeszült egy pillanatra az arca, ahogy a "semmilyen ügy" megütötte a fülét. Épp eléggé zaklatta őt a tündérpor, nem kellett, hogy még egy prostituáltnak titulált nő is az orra alá dörgölje, hogy nem halad.
- Nem mi vádoltuk meg önt. Három különböző bejelentést kaptunk, ami miatt az aurorok behozták tegnap este. Volt aki azt állította, hogy nem első alkalommal látja magát ott - magyarázta Zalán, bár nem tudta pontosan miért is ő magyarázkodik, amikor nem a tettes székében ül.
Ahogy a nőt hallgatta egyre feszültebb lett. Nem feltétlenül amiatt, hogy Nadia számon kérte, hanem sokkal inkább azért, mert az ügyeletesek figyelmen kívül hagytak nem egy, de minimum kettő jogot, amely megilleti a vádlottat. Magában meg is jegyezte, hogy ezután majd megkeresi őket, illetve a felügyelőjüket is, bár szinte biztos volt benne, hogy egy Bodócs féle alak lesz az ügy mögött.
- Szóval tanár - morogta maga elé Zalán. - Egy gyerekes anya, aki cigarettázik - foglalta össze a hallottakat, és szemei minden porcikáját kielemezték a nőnek. Kereste a hazugság bármely csöppnyi kis jelét, de eddig nem nagyon tudta beazonosítani. Ez a nő vagy igazat mondott, vagy a legjobb svindler volt, akivel találkozott.
- Igaz-e, hogy Ön... - kezdte, de kopogás hangja szakította félbe. - Egy pillanat - emelte fel hüvelykujját a nő felé, és kinyitotta a reteszt, ahol egy fiatal - még Zalánt is leköröző - srác állt. Láthatóan zavarban volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Lehet, hogy túl sokat árult el a nőnek az ügyről, de még mindig nem veszélyeztette a bejelentők személyiségi jogait, szóval nem volt gond. Az viszont egyértelműen aggasztotta, hogy a nő egyik percről a másikra vált stílust. Mintha játszadozna csak vele. Próbálkozik először dühösen, nem jön be. Aztán megpróbált szánalmat kelteni benne, most meg megint dühös. Ez csak két verziót jelenthetett Zalán számára. Egy, tényleg prostituált a nő, és minden lehető módszerrel próbál kiszabadulni a karmai közül. Vagy kettő, épp megvan neki a havija. Olyankor Roxy is mindig össze-vissza mindenhogy viselkedik és még az is baj, ha csak egy helyben ül. Ha pedig utóbbi esetet tekintjük, akkor bizony megértette a nő feldúltságát.
- Eszem ágában sem volt elítélni azért, mert cigarettázik - ingatta fejét Zalán. Ez az egész szituáció egyre reménytelenebbnek tűnt. Mintha valaki ma reggel úgy döntött volna, hogy megvicceli. Ez nem is egy rendes ügy, és a nő is csak színészkedik.
- Azt se tudja, mit akartam - képedt el Zalán, és talán először esett ki igazán a szerepéből. Jó is volt az a kopogás, így legalább egy kicsit rendbe tudta szedni a vonásait. Komolyan, az ember esze megáll mennyire nincs tisztelet mostanában az emberekben.
A férfi néhány papírt hozott oda neki, pár adattal, nem sokkal. A megjegyzésre csak egy sötétebb pillantást kapott a nő Zalántól, aztán vissza is nézett a papírok közé. Átvette őket, és egy köszönöm kíséretében visszafordult a nő felé.
- A beszélgetésünk alatt leellenőriztettem a történetét. Úgy tűnik egyezik minden amit mondott. Már csak egyetlen röpke visszajelzést várunk - jelentette ki Zalán. Bár egészen nehezére esett, az utóbbi percek után.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Higgadtan próbálta végighallgatni a nő egész mondandóját. Természetesen el tudta képzelni, hogy milyen zavaró lehet, hogy itt kell lennie, és ha tényleg van rá esély, hogy nem prostituált - ami valljuk be Bogolyfalván nem népszerű hivatás -, akkor frusztráló is. Zalán azonnal el is engedte volna a nőt, ha csak egy bejelentésről értesültek volna. De a három túl nagy szám volt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
- Biztosíthatom, a családját értesítettük róla, hogy bent kell tartanunk. Ahogy azt is elmondtuk nekik, hogy óvadék mellett elengedjük Önt, ha azonnal távozni kíván. Azonban az édesanyja hasonlóképp reagált, mint Ön, és ezt mondta, hogy "nem fizetek olyanért, ami nem is igaz". Idézet vége - tudatta a nővel Zalán, és az ajtó melletti falnak dőlt. - Higgye el, hogy nem szórakozásból tartom itt. Ha sikerült igazolnunk az alibijét, mely szerint egy étteremben tartózkodott egy férfivel, és külön utakon mentek haza, úgy el fogjuk engedni - sulykolta a nőbe az információkat. Hiába állította Nadia, hogy ez történt, igazi bizonyítékokra volt szükség ahhoz, hogy végül ejtsék a vádakat.
- Én szeretnék hinni magának. De emellett azt akarom elérni, hogy biztonságos legyen a város mindenki számára - jegyezte meg Zalán, és az asztalhoz lépve újra a bögréjéért nyúlt.
- Milyen tantárgyat tanít? - kérdezte a férfi, hogy oldja egy kicsit a feszültséget, és elterelje a nő gondolatait várakozás közben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Érezte Zalán, ahogy a hallottakra megfeszült az állkapcsa, de mégsem mondhatott semmit. Nem ismerhette el, hogy a nőnek igaza volt, nem is háborodhatott fel vele együtt nyilvánosan, hiszen akkor elismerte volna a kirendeltség bűnét. De lássuk be, melyik aurortanonc nem hibázott már legalább kisezerszer? Hisz olyankor már az ember úgy érzi övé a világ, mégse érzi cselekedetei következményeit. De ha végre hazajuttatták a nőt, akkor majd biztosan fogja.
- Én esküszöm magának, fogalmam sem volt a származásáról - magyarázkodott Zalán. Magyarázkodott? Inkább csak megemlítette. Nem szerette, ha rasszistának tekintik. Épp elég volt, hogy a nő nagy feministának tűnt. Mármint abból a fajtából, aki megsértődik azon is, ha Zalán kinyitná előtte az ajtót. Igazából mindegy is volt mit tesz, azzal csak a baj van.
- Mugliismeret, remek - bólintott a férfi komolyan. - Sajnos csak egyetlen telefonkészülékünk van. Azonban az igazgató biztosan ismeretes a helyzetről - szólt megnyugtatóan Zalán, és igazán reménykedett benne, hogy nem nyúl mellé ezzel a kijelentéssel. Ha a tanonc az egész elfogatást ennyire el tudta szúrni, akkor ezt is képes lehetett. Ahogy a felügyelő auror is, aki éjszaka a zöldfülű mellett ügyelt.
Beleivott kávéjába, és az éghez imádkozott közben, hogy végre visszaérjen valami jó hírrel az "asszisztense". - Szóval mugliismeret. Ismeretes is a világukkal, vagy csak érdekli? - kérdezte. Ha már ott voltak, üssék el az időt valamivel.
Aztán újabb kopogás szakította félbe a beszélgetésüket. Zalán úgy lépett az ajtóhoz, mintha minimum fuldokolt volna a bent lévő levegőtől. Suttogott neki valamit a férfi, ő pedig komolyan bólintott.
- Elnézést a félreértésért, Miss Rosales, az egész kirendeltség nevében bocsánatot kérek. Természetesen szabadon távozhat - tárta ki az ajtót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Könnyed bemutatkozásban le is tudták a kötelező köröket. Egyikük se tűnt olyan embernek, aki kicsit is tudta értékelni ilyen helyzetekben a mellébeszélést vagy a feszültségoldó pár kérdést, mint a "hogy vagy?" és a "szerinted ma esni fog?". Helyet foglaltak és már mehetett is a meló.
Zalán összefűzte ujjait maga előtt, és kényelmesen az ajkai elé helyezte. Minden egyes szót, amit Bertalan kimondott úgy emésztett meg, mintha gumiszerű rágós mangó lenne, pedig még soha nem ízlelte a gyümölcsöt. Agyában futkorásztak a különböző elméletek, hogy vajon ezekhez a dolgokhoz milyen köze lehet. Esetleg valamihez a segítsége kell? Egy régebbi aktával függ össze, amit ő zárt le? Vagy egy egészen más nyomozás.
Aztán elhangzott végre a kulcsfogalom. Tündérpor. Mintha a téma folyamatosan felette lett volna, mint Damoklész kardja. Testtartása is azonnal megváltozott, feszesebb lett, éberebb, mint amilyen volt.
- Csak nem új információd van? - kérdezte izgatottan, mint ahogy egy kisgyerek tenné. Talán nem volt rendjén, hogy egy ilyen ügy miatt legyen boldog, de nem tehetett róla. Valószínűleg az összes aurornak ilyen furcsán működött az agya, máskülönben nem tudták volna felfogni azt a sok szörnyűséget, amellyel nap mint nap szembesülnek.
- Elég sokat tudok az ügyről, de sajnos még mindig nem eleget - vallotta be, és felcsapva az aktát dőlt előre a székében. - Újabb diákok? - nézett rá a képekre elkerekedett szemekkel. - Mikor történtek ezek? - szórta következő kérdését a férfire.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Már lassan egy órája bent volt a kirendeltségen, még sem érezte úgy, hogy bármi hasznosat tett volna. Ott ücsörgött egy nővel a kihallgatóban, biztosra véve, hogy csak valami félreértés lehet az egész, de mégis muszáj végigmenniük most már az egész procedúrán. Egymással szemben, mind a ketten nyúzottan próbáltam valami beszélgetésfélét imitálni, hol egyikőjük, hol másikójuk jött jobban méregbe. Csak még Nadia temperamentumát három irodával arrébb is hallották, addig Zalán belső forrongását még az őt néző nő se tudta megállapítani.
Egy félmosolyt küldött a nő felé a megjegyzésre. Egy kvibli apával és egy mugli mostohaanyával ő sem mondhatta, hogy sok varázslat volt az otthonukban, mikor felnőtt. Pontosan látta milyen hátrányai vannak a varázslók elittudatának, és tökéletesen egyetértett a nővel. Több telefon kéne. Egy számítógép, belső információs rendszer, de természetesen ők inkább a nehezebb utat választották.
Mielőtt megszólalhatott volna, újabb kopogás szakította fél be őket. Természetesen nem volt rest azonnal bocsánatot kérni, még ha nem is az ő hibájából tartották ott Nadiat. Igazából már az ücsörgés közben kitalálta, hogy mit fog mondani, egyáltalán nem érte váratlanul a feladat.
- Volt egy őrangyala - mosolygott félszegen Zalán. Nem teljesen tudta eldönteni, hogy a hölgy mennyire haragszik rá a történtekért. Azért örült neki, hogy boldog vége lett a dolognak.
- Legjobb tudásom szerint nem jutott ki a hír, egyedül a családhoz és... nos Önhöz - bólintott. - Még egy utolsó megjegyzés erejéig rabolnám az idejét - ráncolta össze a homlokát a férfi, de hát csak nem bírta ki. - Egy ideig talán elkerülném a város idősebb korosztályát. Főleg a hölgyeket. Ha érti mire célzok - vetett jelentőségteljes pillantást Nadiara. - És még egyszer elnézést - indult vissza a tárgyalóba, hogy összeszedje az eszközöket. Fejben már el is kezdte kigondolni a pontos szavakat, amiket majd a tanonc fejéhez fog vágni. Nem lesz kellemes reggele, az biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Reflexszerűen nyúlt a férfi a szemüvege után, és tűzte fel orrára. Sokszor mondták már neki, hogy egy varázslattal megjavítják a látását, és habár kezdetben szülei miatt nem élt a lehetőséggel, azóta nagyon is megszokta már milyen a pápaszemes élet. Pláne, hogy csak az olvasáshoz kellett neki, és nem állandóan.
Kezébe fogta az aktát, és farkasszemet nézett az új tizenévesekkel. Nem, semmiképpen nem ismerte ezt a részét az ügynek, pedig szinte minden bejövő aktát igyekszik elolvasni, hogy újabb nyomokra leljen. Valahogy mégse éri váratlanul a hír, hogy valaki eltitkolta előle az aktát. Voltak aurorok, akiknek nem az ügyek lezárása és feltárása volt az elsődleges, hanem az előrejutás. És persze ehhez rögtön csatlakozott a féltékenység is, ha valaki olyan kap egy ilyen nagy ügyet, mint Zalán.
Felsóhajtott, ahogy újra az asztalra helyezte az aktát. - Nem, ezek sajnos teljesen új esetek. Olyan, mintha egyre beljebb férkőzne az iskolába a drog. A tinédzserek meg még könnyen befolyásolhatóak - húzta el a száját a férfi, és felállt a székéből, és saját, vaskos gyűjteményét odahelyezte Bertalan elé.
- Ez minden infó, amit eddig összeszedtem. Kezdve a tündérpor vegyi mintáival és alkotóelemeivel, egészen az elméleteimig - magyarázta meg, hogy miért tűnik olyan nagynak az akta. Pedig nem volt annyi ügy, amennyiből szeretett volna táplálkozni.
- Ez pedig... - mutatott a falon lévő térképre, amelyen különböző színű rajzszegek helyezkedtek el. - ...a felbukkanások helyszínei. A sárga az egyszer használó felnőttek, a kék akik már többször is vettek a szerből és felnőttek, a pirosak pedig a diákok - komorodott el Zalán, és két újabb tűt nyomott a térképbe. A szomorú látvány tökéletesen kimutatta, hogy a szerhasználók kétharmada diák volt. - Azt sajnos nem tudjuk, hogy a diákok csak gyorsabban buknak-e le, vagy tényleg több használó van köztük, de elég elkeserítő a helyzet - vallotta be. Az sem segített, hogy húga is már az iskolába járt. Igaz, biztos volt benne, hogy Lédát egyenlőre nem fenyegeti a veszély, hogy használó lesz, de már vészesen közeledett a lázadó tinikorszak felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Bólintott a másik szavaira. Pontosan ugyanolyan komolyan kezelték a kérdést, efelől nem volt Zalánnak kétsége. Másfelől nem kereste volna meg. A gyerekek oldaláról közelítette meg az ügyet, éppen úgy, ahogy Zalán is, csupán míg előbbi nem ismerte az akta kiterjedését, addig utóbbi igen. Beszélt a felnőttekkel, látott pár igen ronda esetet, és igyekezett a tinédzsereket is jó útra terelni. Azt se tudták mit csinálnak, vagy hogy vették valakitől, és hogy jó volt. Fiatalok és bolondok.
- Persze, amennyi idő csak kell. Talán jobb is, ha egy kicsit nem én olvasgatom - jelentette ki Zalán. Minden egyes betűt már kívülről ismert a vaskos lapokról. Azzal kelt, feküdt, álmodott. Nem hagyta nyugodni. Roxy is gyakran megjegyzéseket tett rá, hogy nem tudja abbahagyni az agyalást, de egyszerűen azt érezte, hogy ott van az orra előtt a megoldás, de mégsem látja.
- Pontosan, ahogy mondod. Viszont itt nem az utcai törvényeit kell néznünk - magyarázta a barna még mindig a térképpel farkasszemezve. - A legtöbb diák azt mondta valamiféle próbán kellett túlesniük, ami minden esetben közel esett a kastélyhoz. Gondolom arra oda kellett mennie a forrásnak is. Megnézni ki az új fogyasztó. Az ilyet nem szokták a terjesztőkre bízni - magyarázta, és a kis fekete x jelekre mutogatott a térkép pár pontján. - Valaki olyanról lesz szó, aki könnyen bejut az épületbe, a kertbe. De ki is onnan. Ebbe beleesnek a Bagolykő dolgozói, tanárai, illetve a 16 év feletti diákok is - fordult vissza Bertalan felé a férfi komoly tekintettel. Talán ez a kis információ zavarta a legjobban a nyomozásban. Mi van, ha pont az egyik diák sodorja ilyen veszélybe a társait?
- De kérlek nézd át az aktát. Utána talán pontosabb elképzelésed lesz az ügy egészéről. Remélem, hogy észreveszel valamit, amit nekem nem sikerült - helyezte be az új két diák ügyét is az aktába. A kezét nyújtotta Bertalannak. Szövetségesek. Megbíznak egymásban, hogy a gyerekeknek jobb legyen. Ez a feladatuk. Legalábbis nagyon remélte, hogy munkatársának is ugyanez jár a fejében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

A kezével dobolt az akta felett. A halk kopogás tökéletes szinkronban volt az esőcseppek pergésével az üvegablakon. Magában újraelemezte az akció minden kis részletét. Főleg azt, hogy hol csúszott el a dolog. Sóhajtott, és megmasszírozta szemeit. Fáradt volt, már napok óta nem aludt rendesen, annyira izgult, és ez csak most csúcsosodott ki, hogy már újra a kirendeltségen voltak. De még volt egy kihallgatása.
Végül felállt a székéből. Felkapta az aktát, és újra kinyitotta. A szőke férfi nézett rá, akit a falhoz szorított pár órával azelőtt. Az ember, akit végül sikerült elkapniuk. Visszahajtva a fedlapot a hóna alá csapta a vékony mappát, és gyors léptekkel szelte keresztül a folyosót. Néhányan rámosolyogtak, mások elismerően biccentettek. Egészen új volt ez a fajta hozzáállás, mint amit hónapok óta tapasztalt a kirendeltségen. Megbecsülést érzett, pedig nem érezte úgy, hogy annyival előrébb lenne.
Végül benyitott a kihallgató ajtaján. - Vadász Csenger Richárd, ha nem tévedek - olvasta fel a nevet újonnan a mappájából. Szinte hallotta Bródy hangján ahogy hozzáteszi a kérdést "hol az uszonya?". És habár Zalánt is érdekelte a dolog, mégse lehetett ennyire szakszerűtlen. Koncentrálnia kellett, ha a megfelelő infókat akarta kiszedni a férfiból.
- Csenger. A vád ami ellened szól, az illegális drogvásárlás és fogyasztás, talán még azzal való kereskedelem is. Természetesen jogodban áll ügyvédet fogadni - esett túl a formaiságokon Zalán szürke, erőtlen hangon. - De én inkább nem javasolnám. Sokkal inkább azt, hogy áruld el ki volt a férfi, akitől venni akartad a Tündérport. Ha együtt dolgozol velünk, talán tudjuk ejteni a vádakat - ült le Richárddal szembe a barna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nem szerette a kihallgatásokat. Nyomasztotta, mikor kérdéseket kellett feltennie, ugyanis habár a válaszokra kíváncsi volt, mégsem érezte, hogy elég nagy lenne a szakmai tapasztalata ahhoz, hogy egy ilyen mértékű kihallgatást végigvigyen. Így hát nem maradt más, követte a protokollt, és reménykedett benne, hogy a férfi előbb vagy utóbb színt vall.
A visszakérdezésére nem reagált semmit, a kitörését is csak csöndben hallgatott. Összevonta a szemöldökét az újabb információkra, de ezen kívül nem mutatott semmilyen más érzelmet. Bólintott a férfi, és lassan elkezdett előre dőlni. Kezeit összekulcsolva az asztalra helyezte, és rátámaszkodott.
- Akkor azt mondd meg nekem, hogy miért dobott el két üvegcse Tündérport a kereskedő, ha nem azért, mert te meg akartad venni tőle? Ezek a csempészek úgy rejtegetik a szert, mintha csak az életük múlna rajta. Hacsak nem volt már alapjáraton a kezében, kicsi az esélye, hogy elhagyja - tisztáztam vele az álláspontot. A műkincsekre még nem kérdeztem rá, előbb utána kellett járnom, hogy igazat mond-e. Az ilyen drogosok általában mindenre is képesek voltak, csak hogy szabaduljanak.
Zalán sóhajtott, és újra hátra dőlt. - Rendben. Kezdjük valami egyszerűbbel. 2010 szeptemberében jelent meg először a szárazföldön. Csaknem hat évet a felszínen töltött, majd visszament királyosdit játszani. Miért jött vissza? - szegezte neki a pőre tényeket. Az azóta eltelt nyolc évről sokkal kevesebb feljegyzésük van, ahhoz már a Minisztérium jóváhagyására kellene hagyatkozniuk, de a kirendeltség sose volt jóba velük. Túl kicsinek tartották az egységet, hogy egyáltalán számításba vegyék.
- Miért hagyta cserben a népét? Ezért? - emelt fel egy kisebb üvegcsét Zalán. Tündérpor. Teljes valójában, igaz kisebb mennyiségben, mint amiben találni szokták. Ez csak minta volt. Bizonyíték, hogy miért is van bent Csenger az őrsön.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Minél többet forgatta az aktát, annál kevésbé akart összeállni az egész. Mint akinek a nyelve hegyén a válasz, mégis mindig elkúszik előle. Hiába tartott megbeszéléseket Zlatannal, hiába mondta ki most is újra a részleteket. Egyszerűen nem jött rá. Vagy csak nem akart.
- Azt egyikőjük se árulta el. Vagy azt mondták nem emlékeznek, vagy csak szimplán azt mondták nem történt ilyesfajta próba. Szimplán odasétáltak és kész - sóhajtott Zalán. Talán több volt emögött, mint szimpla próba. Másféle átvilágítás volt, nem is olyan, mint amire alapjáraton gondolt. Megvakarta arca élét, miközben agytekervényei tovább pörögtek.
Fogalma sem volt róla, hogy az iskolának milyen szabályai vannak ezzel kapcsolatban. Múltkor elkapták Nadia Rosalest is. Igaz, az nem volt bizonyított a végére, de nem jelentette, hogy a feljelentőknek nincs igaza. Hiszen valahonnan venniük kellett az információt, nem?
- Gondolod, hogy egy tanár, vagy egy diák képes lenne rá? Az is lehet, hogy valamilyen új módszert dolgozott ki - agyalt hangosan, bár őszintén nem tudott semmire sem egyértelmű választ adni. Kivéve az utolsó kérdésre. Mivel Léda is az iskolában tanult, így az volt az első dolga, hogy körbenézzen a diákok között is. Arról nem is beszélve, hogy Gyárgyánné esetében még segédkezett is az unokái áthelyezésében. - Vannak. Nem is egyen - húzta el a száját a férfi. Már most érezte, hogy hosszú éjszaka áll előtte. Nem fogja hagyni nyugodni a téma. Majd hagy egy üzenetet Roxynak, hogy ne várja meg.
Felállt. - Köszönöm, már ez is sokat jelent - bólintott egy utolsót, mielőtt Bertalan elhagyta volna a helyet. Egy kicsit félt, hogy az a rengeteg munka esetleg rossz kezekben köt ki. Hogy eltűnnek belőle nyomok, de nincs olyan, amit ne jegyzett volna meg az elmúlt időszakból. Talán csak túléli, ha pár napig valaki másnál nyugszik az ügy.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

A férfi túl egyértelműen tagadott mindent. Túl támadóan ahhoz, hogy el tudja hinni a szavait. Igaz, semmi jelét nem mutatta annak, hogy hazudna, mégis Zalánban volt egy érzés, ami arra engedett következtetni számára, hogy a férfi nem osztja meg vele a teljes igazságot. Pedig ha gyorsan szabadulni akart, akkor muszáj lesz neki.
- Tőled kell hallanom - kerülte ki a kérdést Zalán. Amellett, hogy igaz volt az állítás, nem szívesen osztotta volna meg a nagyképű hercegecskével, hogy mennyire a sötétben tapogatódznak. Az egész tündérporos ügyben.
A visszakérdezésre elhúzta a száját. - Ezzel nem segítesz magadon - jegyezte meg rosszmájúan. Bármennyire is hinni akart a férfinek, ha ilyeneket mondott egészen megnehezítette a dolgát. Arról nem is beszélve, hogy a stílussal is gondok voltak.
- Jó fiú, aki elhagyta a népét, és a fekete piacon találtuk meg. Elég nehéz elhinni ezt a mesét úgy, hogy nem válaszolsz rendesen a kérdéseimre - vetette közbe Zalán, reménykedve, hogy esetleg ezzel majd sikerül kihúznia valami igazságfélét a férfiból. - Megkérdezem újra. Miért léptél újra szárazföldre? - kérdezte Zalán. Hangja magabiztosan, kissé fenyegetően csengett. Ez volt a férfi utolsó esélye, és ezt éreztette testhelyzete változtatásával. Kihúzta magát, arca komorságról adott tanúbizonyságot, és kezei ökölbe szorultak. Vége volt a játéknak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Az egész kihallgatás alatt Zalán végig figyelt a testbeszédére. Jól a fejükbe verték ezt az akadémián, konkrétan még a lélegzetvételére is odafigyelt. Azonban ahogy Richárdból kitört az igazság, mintha egy pillanatra leesett volna az álca az arcáról. Szemöldökei értetlenül húzódtak össze, és íriszeiben az értetlenség szürke homálya kezdett kavarogni. Még hogy az egész mágustársadalom tud róla, jó vicc. A minisztérium túl jó volt a titoktartásban, és azt Zalán egyre többször tapasztalta meg.
- Trónbitorlás? Miért nem kerested fel ezzel a hatóságokat? - morogta a férfi, de már egyáltalán nem az a passzív viselkedés látszott rajta. Lassan felállt, és az ajtóhoz lépve hagyta ott egy pillanatra Richárdot egy szó nélkül.
- Valami nézzen utána mi folyik jelenleg a sellőknél, fókuszálva a Balatonra - szólt megemelkedett hangon Zalán, és az egyik aurortanoncra mutatott. - Te ott. Gyerünk, iparkodj. Kapsz tíz percet - főnökösködött rajta, aztán visszament a kis szobába.
- Mint Bogolyfalvi kirendeltség, nem szólhatunk bele politikai ügyekbe. Szabadon kell, hogy engedjelek, ha igaz a meséd, jelenleg az egyik kolléga azon dolgozik, hogy igazolja ezt a számodra - ismertette az állást Zalán. Nem ült le, csak állt az ajtó mellett karba font kézzel. Nem tetszett neki a megváltozott helyzet.
- Azonban azt is el kell mondanom, hogy ha kilépsz az őrs ajtaján, sokkal könnyebben találnak majd rád. Tehát a kérdésem a következő: mi a terved? - sóhajtott a férfi, egy kicsit lejjebb engedve a stílusából. Hiába volt a szőke egy tapló. Utálta a felsőbbrendű stílusát. Mégis segíteni akart, mert ha mindez igaz, hatalmas bajban volt. Fene a jó szívét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Hogy végezhetné valaki rendesen a munkáját, ha csupán féligaz információkat kap a nap minden órájában? Úgy ült le Richárd elé, hogy fogalma sem volt róla, hogy jelenleg milyen változások érték az ottani társadalmat, pedig ha valakit, akkor az aurorokat értesíteni kellett volna róla. Akkor is, ha egy olyan kis városról van szó, mint Bogolyfalva. Kész vicc volt, de mostanában Annától több információt gyűjtött be, mint a hivatalos szervektől.
- Kész öngyilkosság lenne oda visszamenni - jelentette ki kertelés nélkül Zalán. A fenébe is, ha ránézett a szőke férfira, nem egy potenciális bűnöst látott rajta, csak egy megtört fiatalt. Pedig őszintén, idősebbnek kellett lennie, mint az aurornak. Mégis a lépése olyan botorság volt, amit egy király nem is tehetne meg. Főleg akkor nem, ha vissza akarja szerezni a trónját.
- Ha komolyan gondolod ezt az egészet, szükséged lesz segítségre. Két óra múlva végzek. Gyere a Boglyas téren lévő sörözőbe. Meglátom mit tehetek - jelentette ki visszafogott hangon Zalán, pedig tudta, hogy neki ebből nem lehet baja. Nem kéne, hogy baja legyen belőle.
Kopogás hallatszott az ajtón. A férfi odalépett, és egy pár papírlapot raktak a kezébe. Nem volt rajta sok információ, éppen csak annyi, amennyi elegendőnek bizonyult Richárd elengedéséhez.
- Nos, úgy látszik igazat állítottál. Elmehetsz. De gondold meg az ajánlatom - állt félre az ajtóból Zalán, hogy jelezze a sellőnek is, hogy elmehet. - A bejáratnál add meg a nevedet, és akkor visszakapsz mindent, amit nálad találtunk. Vagyis.. majdnem mindent. A port nem - nézett rosszallóan az auror, még mindig nem hitte el teljesen, hogy Csengernek semmi köze az ügyhöz. Kellett, hogy legyen kapcsolat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Már jó pár órája behozták a fiatalt, de egyelőre még várniuk kellett. Egy gyógyító minden órában bement megnézni az állapotát, de amíg egy kis tündérpor volt a szervezetében, jogilag nem volt megengedett a kihallgatása. Így lehet, hogy csupán hat óra, és egy intenzív orvosi kúra után értek el odáig, hogy bevigyék a lányt egy kihallgatószobába. Mint az ügyben legérdekeltebb tagot, Egervári Zalánt szinte azonnal értesítették. Mikor beért, megrökönyödött. Júlia túlságosan hasonlított a húgához. Nem kinézet ügyileg. Korban. Akár Léda is lehetne, ha Zalán nem tett volna meg mindent azért, hogy minél hamarabb elhozza abból a mérgező családi légkörből.
Megingatta a fejét. Megdörgölte a szemét, és sóhajtott egyet, mielőtt belépett volna a szűkös szobába. Leült a lánnyal szembe. - Szia! A nevem Egervári Zalán, és szeretnék feltenni pár kérdést - kezdte el. Úgy viselkedett, mint mindenki mással szokott, mégis a belsője mart. Talán ilyen, amikor igazán közel kerül hozzád egy ügy. Az idősebbektől már hallott róla históriákat, de a saját bőrén még sose tapasztalta.
- Mond csak Júlia, tudod miért vagy itt? - kérdezte Zalán, és összekulcsolta a kezeit maga előtt, ahogy előrehajolt kicsit. Nem fenyegetően, csak kényelmesen. Hitte, hogy ott lesznek egy ideig. Ha ő nem is, a lány biztosan.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Olyan fiatal még. Haja bozontosan kúszott a szélrózsa minden irányába, vékony teste alig volt magasabb 160 centinél. Szemében pedig egy ijedt kisegér bújt meg. Alatta hatalmas táskák hirdették az utóbbi pár óra borzadalmait, míg orcája egyszerre volt falfehér és pirospozsgás. Létezett ilyen? Annyira sajnálta. Mégsem mondhatta el neki. Erősnek kellett lennie, ahogy az akadémián tanították neki. Csak egy katona volt. Érzelmek nélkül. Múlt és jelen nélkül.
- Elég nagy bajban, igen - válaszolta meg a kérdését Zalán. Hiába hagyta volna figyelmen kívül, mind a ketten tudták miről van szó. - Most felsorolok néhány információt rólad, csak az adminisztrációhoz kell, kérlek erősítsd meg, és utána rátérhetünk a lényegre - nézett sokatmondóan a szőkére, majd felemente az aktát maga elől. Csupa formaiság, embertelen bánásmód. Hiszen az előtte ülő lány remegett a félélemtől. Legszívesebben egy szó nélkül elengedte volna. Hangja mégis erősen csengett a csendes szobában.
- A neved Vattai Júlia. - Kis szünet. - Január 13-án születtél. - Szünet. Rápillantott a lányra, ellenőrizte, hogy vele van-e még, vagy elveszett a gondolataiban. - Édesanyád neve Vattai Erzsébet. - Szünet. - Lakhelye Rózsafa - olvasta fel az utolsó tételt Zalán. Elég biztosak voltak benne, hogy ezek valós tények, mégis szükségesek a kihallgatáshoz.
Becsukta a mappát, és lefektette az asztalra. - Júlia, a szervezetedben Tündérport találtunk, amikor behoztunk. Tudod, hogy mi az? - kérdezte Zalán. Biztos volt benne, hogy igen. Ez nem partydrog volt. A kérdés szimplán csak felvezette a következőket.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nem Júlia volt az első, akit elkaptak, és valószínűleg nem is az utolsó. Mégis minden egyes alkalommal nehéz volt a kikérdezés. Ezek a gyerekek ilyenkor sarokba szorítva érezték magukat. Hazudtak, ha az kellett, és igazat mondtak csak hogy szabaduljanak. Minden kérdést háromféleképpen fel kellett tenni, hátha az összezavarja őket, és kibukik egy-egy csalfa szó. Júlián is ugyanaz az anyátlanság látszott, mint másokon.
- Hányszor fogyasztottál tündérport? - tette fel a következő kérdést. - Mást is kipróbáltál már? - Hangjában semmi változás nem állt be. Nem mutatta, hogy sajnálná, nem mutatta, hogy elítéli. Pedig mélyen belül nagyon utálta, hogy bárhogyan a diákok kezébe kerülhet egy ilyen veszélyes szer. Hiába tudta, hogy a húga ennél okosabb, mégis folyamatosan benne volt a félsz, hogy talán elcsábul. Most kezdődik csak igazán a lázadó korszaka, és totál egyedül van a nevelésében. Mi van, ha elrontja, és Léda úgy végzi, mint Júlia?
- Szeretném, ha pontosan elmesélnéd hogyan jutottál a szerhez - kérte a barna, és továbbra is teljes pókerarccal figyelte a reszkető gyereket. Hiába akarta volna gyorsan elintézni, fájdalommentesen. Ez az ügy annál nagyobb volt, minthogy félvállról vegye. Júlia volt a biztosíték arra, hogy új életet kapjon a nyomozás. Az utóbbi időben amúgy is túl sok falba ütköztek. Neki is továbbképzésre kellett mennie, a többi auror pedig nem volt alkalmas az ügy felgöngyölítésére. Talán nagyképűség volt tőle, de komolyan gondolta.
- Pontosan hogy nézett ki, akitől kaptad? - toldotta meg a kikérdezést.