37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bogolyfalva - Dr. Mácsai Zója összes RPG hozzászólása (82 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 » Le
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 17. 15:23 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Visszakérdezne, hogy hát miért hülye, hiszen ő legalább felvállalja, hogy a nővel akar lenni, míg a másik… a másik csak a háttérben van, olykor egy újabb örökössel gazdagítva a világ jövőjét alkotó réteget. Mondjuk az a része se rossz, leszámítva a sok veszekedést és hisztit, ami ilyenkor körbelengi őket. És valahol mélyen tényleg hülye, amiért nem beszélték meg ezt a dolgot előbb. Nem is biztos, hogy ennek még ki kellett derülnie.  
Látja Dwayne arcán a sértettséget, és hallja a hangján is, hogy a nagy önérzetes férfi feltámadt benne. Kicsit összevonja a szemöldökét, igyekszik elrejteni a mosolyát, de hát nagyon nehezen tudja. Hülye, hülye érzelmek, csak a baj van velük. Közelebb csusszanva a férfihoz finoman megsimogatja a hátát, miközben felé fordulva keresi a tekintetét.
- Ne mérgelődj ezen, te. Tudod, hogy olyan, mint te, nekem nem lesz még egy.
Ez pedig nem is feltétlenül olyan pozitív, mint amilyennek most hangzik. Senki se szeretne örökre szóló szerelmet egy férfi iránt, akit ilyen könnyen megrészegít bármely véla vérű nő. A fejét a férfi mellkasára hajtja, ami ösztönös, és nem is gondol bele, hogy mit csinál. Mert ha belegondolna, akkor lehet a játszótér másik végéről küldött volna neki egy baglyot, és utána hazáig futna. Most azonban valahogy ez jött ki lépésnek, aztán, hogy ebből mi lesz, az még a jövő zenéje.
- Nagyon haragszol rám?
A kérdés csendes, nem is akar nagy port kavarni vele, meg úgy amúgy is, most mintha nem lenne helye a hangos beszédnek. Valahol mélyen még meg is könnyebbült, kint van a nagy titok.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 17. 21:01 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Az a baj ezzel az egész felsorolással, hogy ki is nézi a férfiből, hogy ezeket meg is csinálja. Szegény Dani eddig sok mindent nem mert lépni az ügyben, mert Zója sejtette, hogy nem lenne köszönöm benne. Most már egyenesen biztos is benne.
- Pont egy fűzfára?
Ostoba kérdés, de igazából a helyzet oldására szolgál. A fejét menet közben felemeli a férfi mellkasáról, és nagy bambi szemekkel pillant fel rá. Mint egy szeretetéhes kisgyerek a komor apukájára. És titkon tényleg szeretné, ha egy aprócska érintéssel is, de viszonzást kapna.
- Komolyan mondtam, szerelmem...
Az utolsó szó az egyetlen, amit magyarul mond. Réges-rég mindig így hívta a férfit, és ez a kis dolog megmaradt a mai napig. Amúgy sem hazudik, hiszen ő az, akit tényleg, igazán képes szeretni, és ezt Dwayne is nagyon jól tudja.
- ... te vagy és te leszel a gyerekeim apja. Nem fogja senki elvenni vagy elszeretni őket tőled.
Amúgy is lehetetlen lenne, ám Zója sosem volt olyan, aki kígyót, békát kiáltott volna Dwayne Warren-re. Sőt, amikor Mina kisebb volt, és mindig az apjáról kérdezte, Zója elmesélte, hogy az apukája milyen jó ember. Mindig elismerte, hogy az ő hibája, hogy nem ismerheti. Azt is megígérte neki, hogy egy nap megkeresi az apukáját, ám az apuka előbb talált rájuk, még ha véletlenül is, mint fordítva. Azonban a sors tudhat valamit, mert ha az a találkozás nem lett volna, Mina talán sosem ismeri meg az apját, és sosem születik meg Sean, aki most éppen kitartóan araszol feléjük, hogy aztán az apja térdeiben megkapaszkodva, homoknyomot hagyjon annak nadrágján, miközben szélesen vigyorog rájuk.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 18. 15:29 Ugrás a poszthoz

Dwayne

A kérdésre egy pillanatra megvillan a szeme, ahogy ő ismeri Dwayne-t, úgy a férfi is ismeri őt, tudja, hogy a kérdés kényelmetlenül érinti, hogy nem szeretné ezt jobban kifejteni. A gyerek jelenléte miatt egyből megenyhül, mosoly kúszik az arcára, miközben óvón letörölgeti kicsit a kezeire tapadt homokszemeket. Még egy puszit is nyom rájuk, amire a kicsi fontos, de még kissé érthetetlen szófoszlányokkal gügyög.
- Amúgy tudja. Nagyrészt. Elmondtam neki, hogy nem tudok szerelemmel szeretni mást csak téged.
Vonja meg a vállát finoman. Végül is, a lényeg ez. Nem képes mást szeretni, csak ezt a nagy méregzsákot. Azonban ő már megtanult ezzel a tudattal együtt élni, és tudja, hogy ez Danitól nagy áldozat lenne, ha ennek ellenére is őt akarná. Nem is kér ilyet tőle, és nem is fogja becsapni azzal, hogy ezt az információt nem osztja meg vele. Daninak meg van a lehetősége dönteni, hogy akarja-e őt, ha ennek ellenére igen, akkor mindenképpen szereti fogja, még ha nem is szerelemmel, és ha nem, azt is megérti, hiszen minden embernek megvan a joga arra, hogy a másik ilyen téren őt szeresse a legjobban. Ha ez az egész nem jön össze, legalább egy kicsit kiélvezhette azt is, hogy milyen, amikor foglalkoznak vele.
- Ha arra gondolsz, hogy nőnek érzem-e magam mellette, akkor igen. Ha az érdekel, hogy megkapom-e azt a kényeztetést, ami hiányzott, akkor is igen a válaszom.
Persze ez még nem teljesen normális kapcsolat, ezt ő is tudja, de lehet azzá formálni, ha az ember odateszi magát. Persze fél tőle, nem is kicsit. És bizonytalan, jobban, mint bármikor, amikor Dwayne-nel volt, pedig mindegyik alkalom tű fokán való táncolás volt. Felpillantva a férfire, finom mosoly jelenik meg az ajkai szélén.
- Ő nem te vagy. Ezt nem adhatja meg nekem.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2015. november 18. 18:33 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Morogni morog, ezt hallja ő is, meg nem érti, ami talán jobb is. Inkább igyekszik úgy tenni, mintha minden figyelmét a fia felé fordítaná, holott pontosan ugyanannyit szán a férfire is, figyelve annak mozdulatait. Olyan más érzés vele lenni, nem olyan, mint régebben, amikor már attól is meg tudták volna fojtani a másikat, ha az levegőt vett. Itt és most, ezen a padon, olyan, mintha egy védelmi burok lenne kettejük között, és őszintén megvallva, ha nem lenne téma Dani, akkor már lehet, hogy megfeledkezett volna a létezéséről, pedig nem szabad. Nem engedheti, hogy a vére folyton felülkerekedjen rajta. Olyan jól megtartóztatta magát az elmúlt hetekben, nem lenne tanácsos visszaesni. Saját maga felé is elveszítené a bizalmát. Mégis, ahogy a sapkát megigazítja, ahogy morog, minden annyira egyszerű.
- Tök hülye vagy, ugye tudod?
Annyiszor elmondta már neki, hogy de igen is vele akarna lenni, ha a férfi is azt akarná. Annyiszor elmondta, hogy szereti őt, és neki így tökéletes. Annyiszor elmondta, hogy nem érdekli, ha a piszkos ruháit hetekig mossa, mire újra hordhatóak lesznek. Egyszerűen csak ő kell neki, ahogy van. Semmit sem változtatna meg rajta, és erre még mindig azt jelenti ki, hogy neki nem ő kell. Idióta. Persze nem akar veszekedni vele, több a szeretet a lehülyézésébe, mint amikor egy romantikus film végén szerelmet vallanak a főhősök egymásnak.
- Tudom, és csakis hozzád fordulnék.
Végre kiegyenesedik, ahogy Sean nekidönti a fejét az apja mellkasának, úgy egyenesedik fel ő is, és simogatja meg a férfi tarkóját. Akaratlan és ostoba mozdulat, és ha nem vigyáz, bajba kerül. Egy hosszú pillanatig farkasszemet is néz a férfivel, aztán zavart köhintéssel pillant le a gyerekre.
- Elfáradt. Le kéne feküdnünk. Már, hogy Seannal. Pihennie kellene.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. április 17. 19:49 Ugrás a poszthoz

Kriszti

Néhány napja múlt még csak, hogy Sean két éve megszületett. Szinte hihetetlen, hogy ilyen gyorsan megy az idő. Minán is látszik a változás, hiszen egyre magabiztosabb, azonban nem olyan szembetűnő, mint a törpicseken. Hiszen most volt épp, hogy csak sírni tudott, vagy, hogy először elmosolyodott, hogy csak nyögésekkel tudta jelezni, hogy akar valamit. Most viszont már sok szót ismer, az arca rengeteg érzelmet megjelentet, segítség nélkül jár, és önállóan játszik.
Most is ezt csinálja, már órák óta lenyűgözőnek találja a homokot, és azt, hogy a nedvessége miatt olyan szépen kijön a formából. Van itt minden, csillag, sárkány, unikornis. Minden, amit nevetve elkészíthetnek, és minden, amit utána hasonlóan csengő kacajjal szétrombolhat. Ha kívülről ne hasonlítana olyan nagyon Dwayne Warrenre, hát akkor ebből már biztos lehet mindenki, hogy az ő fia.
A tény, hogy Sean szomjas, mint a megváltó, úgy jön el Zója számára, hiszen végre kikelhetnek a homokozóból. Le is porolja a mai alkalomra választott egyszerű fekete nadrágját, majd a kisfiú kezét megfogva - hajlamos ilyenkor belendülni -, sétál vissza a táskájához, amit ott hagyott az egyik padon. Ebben mondjuk jobb, hogy itt neveli a gyerekeit. Nem kell tartania attól, hogy bárki elemelne bármit. Főleg mivel Bogolyfalva kis hely, így annak előbb híre meg, hogy a földről felemeltél egy sarlót, mint, hogy eszedbe jusson, hogy fagyit veszel rajta. Ilyen szempontból határozottan jó, legalábbis nappal. Az este sok furcsaságot takar. Ezért is nem örül annak, amikor a lánya zárásig dolgozik. A kicsi iszik, és már szalad is vissza, de már nem igényli az anyja társaságát, mivel egy kispajtása is megjelent. Így hát Zója inkább a padon egyedül üldögélő lány felé veszi az irányt.
- Szia.
Leül mellé, tekintete egy hossz pillanatig Sean figyeli, majd a lányka felé fordul.
- Hát te? Miért nem játszol a többiekkel?  
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. április 19. 06:43 Ugrás a poszthoz

Kriszti

Egy pillanatra összébb húzza a szemöldökét, amikor látja, hogy a kislány megrezzen attól, hogy megszólította. Nem tehet róla, szakmai ártalom, hogy egyből beindul nála a vérpszichológus, és ki akarja elemezni, hogy mi miért történik. Nem is érti, hogy miért nem valami olyan szakmát választott, ami nem hat ki élete minden egyes percére. A dolog akkor volt igazán súlyos, amikor elkezdte a saját egy év körüli gyerekét is elemezni, holott Sean köszöni szépen, teljesen jó ütemben fejlődött. Nem mindenben úgy, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, ez igaz, hiszen volt amiben lemaradt, míg másban kompenzált, de ez még nem ok arra, hogy komplett tanulmányt csináljon róla az ember.
- Szerintem addig nyugodtan játszhatsz még, amíg nem jön.
Valószínű, hogy az apukája, valamikor, de az is biztos, hogy nem most. Bátorkodik hát leülni a lány mellé a padra. Pár pillanatig figyeli, ahogy Sean játszik, majd a lány felé fordítja a fejét, és a felső testét, kinyújtva a jobb kezét.
- Zója vagyok.
Azt az aprócska tényt valahogy elfelejti közölni, hogy iskolapszichológus is. Ettől valahogy mindenki a falnak tudna menni, pedig nem bánt ő senkit. Sőt, nem az a hagyományosan működő iskolapszichológus, mint amilyeneket ismer. Szóval inkább a tény elhallgatásával igyekszik jó viszont kialakítani a kislánnyal, akiről csak úgy süt, hogy zavarodott. Vannak itt gyerekek, akik szülő nélkül jöttek ki, és olyanok is, akik kollégisták az előkészítőbe, messze vannak a szüleiktől, vagy nincsenek is szüleik.
- Új vagy még itt, ugye?
A többieket csak távolról szemlélés azt mutatja, hogy vagy nem alakított ki kapcsolatot, vagy éppen összeveszett minden gyerekkel, aki éppen a játszón van, de hát ez utóbbit nehéz elképzelni, mert a sok gyerek már ebben a korban is él a klikkesedés adta lehetőségekkel.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. április 24. 10:16 Ugrás a poszthoz

Krisztina

Bólintással fele arra a kérdésre, hogy még új. Oké, ez nem rendes pszichológia, csak egyszerű következtetés volt. Elvégre ebben a korban a barátság nagyjából úgy működik, hogy magad elé engeded a másikat a csúszdán, ő pedig elhív téged hintázni, kiderül, hogy mind a ketten szeretitek a fagyit, és kész. Irigylésre méltó a gyermeki egyszerűség. Semmit sem bonyolítanak túl. Nincsenek érdekből köttetett barátságok, senkit sem érdekel a haj vagy bőrszíned, ha lehet veled fogócskázni, akkor jó vagy.
Vannak persze szerényebbek is, Minának is volt hasonló korszaka, aztán kinőtte, majd visszaesett, majd megint kinőtte. Reméljük most már megáll ennél, hiszen neki magának is sokkal egyszerűbb az élete úgy, hogy nem rágja folyton a saját körmeit, mielőtt annyit mondana, hogy kakukk.
- A legtöbb gyerek itt az Előkészítőbe jár. Azok a nők ott a padon, nem a szülők, hanem kollégiumi felügyelők, akikkel kijöttek játszani. A szüleik messze laknak innen, és ők csak a szünetekben találkoznak.
Miközben beszél, fejével nők egy csoportja felé biccent. Olyan, mintha anyukák lennének, ám igazából csak elosztották maguk között a gyerekeket, akikre aznap ők figyelnek. Mindenkinek van három, maximum négy gyereke, akiket felügyelnek. Tény, hogy olyanok, mint az anyukák, hiszen ugyanúgy dorgálják a kicsiket, ha rosszat tettek. Ő maga is csak azért tudja, mert az ő lánya is volt kollégista az iskolában.
- Előkészítős vagy, vagy Bagolyköves?
Teszi fel a következő kérdést. Ha a kislány nem játszik a többiekkel, akkor legalább ne üljön itt egyedül, mert az látszik rajta, hogy egyedül van, és elveszettnek is tűnik. Sosem könnyű újnak lenni valahol, ezzel ő maga is tisztában van, de azt is tudja, hogy a beszélgetés sokat segít ezen.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. május 12. 21:36 Ugrás a poszthoz

Kriszti

- És gondolod, hogy ennek örülnek?
Érdeklődik nyugodtan, bújkáló mosollyal. A legtöbb gyerek fegyelmezett még a játékban is, pont azért, mert látják. Ha nem lennének itt a nevelők, valószínűleg sokkal érdekesebben alakulna a játék. Itt persze nem kell arra gondolni, hogy véres verekedésbe, és bandázásba hajolna a dolog, de sokkal hangosabbak és élénkebbek lennének a kölykök, és bizony az is előfordulna, hogy verekednének. Így viszont, hogy a padon ott ülnek azok, akik felelnek értük, sokkal nagyobb a kockázat. Nem sokan szeretnék, ha otthon azt kellene hallaniuk, hogy rosszul viselkednek, páran pedig attól félnek, hogy visszaviszik őket a mugli árvaházba, ahol nem érezték jól magukat, a „furcsaságuk” miatt.
Egy hosszú pillanatig el is időzik a tekintete egy kislányon, aki csendesebben hintázik, kicsit még távol a többiektől, de már egy másik lánnyal beszélgetve. Ez nagyon nagy fejlődés, hiszen amikor idekerült, csak a sarokba húzódva hallgatott. Nem volt könnyű gyerekkora szegénykének, de még talán győzhetnek a szép emlékek.
- Hogyhogy? Nem érzed jól magad az előkészítőben?
Voltak páran, akik megelőzték a korukat, mások nem voltak egy hullámhosszon a saját kortársaikkal, de az ritka, hogy valaki év közben váltson, és nem csak iskolát, de évfolyamot is ugorjon. A kérdésére kuncog egy kicsit, és bólint is.
- Olyasmi. Pszichológus. És önismeretet is tanítok.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. május 16. 21:54 Ugrás a poszthoz

Kriszti

- Apukád nagyon sokat dolgozik?
Érezhető, hogy nem érzi jól magát a jelenlegi helyzettől. Az anyukája pedig említve se volt eddig. Az esetek nagy többségében az anya már nincs az élők sorában, ezt pedig nem jó bolygatni, ha a másik fél el akarja mondani, hogy mi történt, akkor majd elmondja. Sok esetben egy idő után a gyerekek maguktól megnyílnak. Nem egy gyerekkel töltött hosszú órákat, ahol gyöngyöt fűztek vagy szineztek, mire végre megszólalt. Az eleje mindig döcögős, aztán történik valami, a gyerek elkezd bízni a másikban, és elkezdenek beszélgetni.
- Minden érdekel, vagy vannak kifejezetten kedvelt témák?
Még tanulás alapján is le lehet szűrni, hogy a gyerek nagy valószínűséggel melyik házba megy. Azok például, akik a művészetekhez húznak, és elméletben jobban mozognak nagy eséllyel levitások lesznek. Azok, akik a gyakorlati részt jobban, és valamennyire az elméletet, rellonosak, a csapongók, de gyakorlatiasak eridonosak, míg a természettel, állatokkal és emberekkel kapcsolatos tanulmányokat leginkább kedvelők navinések. Ez is csak egy kis érdekesség, amit megfigyelt, ez sincs kőbe vésve.
- Nagyon szép eredményeid vannak. A lányom, Mina levitás, de például a gyakorlati tárgyakkal nagyon megszenved. Nem az ő terepe.
A tesztek miatt nevetnie kell, és megrázza a fejét.
- Nem, eszemben sincs. Önismereten számos tesztet mutatok meg, főleg a felsőbb évfolyamokban. A tesztek hasznosak, hogy az ember jobban megismerje magát, szeretem őket, de nem szeretem kényszeríteni az embereket arra, hogy megcsinálják őket. Nem lenne őszinte az eredmény. Inkább beszélgetnie szeretek. Nagyon sok minden leszűrhető abból, több is, mint egy tesztből.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. május 20. 08:06 Ugrás a poszthoz

Kriszti

- Óóó szegény, akkor bizony jó sok munkája van.
Senkinek sem könnyű, aki a hivatali munka fizikai részét választotta. A varázsbaj valahol félúton van a szellemi és a fizikai között, sok emberrel kell együttműködni, és bizony nagyon bonyolult lények tudnak lenni ilyen eseteknél a muglik és a varázslók is. Így hát nem csoda, hogy ez a szegény kislány ilyen nagyon várja az apukáját. Emlékszik ő maga is azokra az időkre, amikor Dwayne nem tudott időben odaérni. Mina pedig nagyon csalódott volt. Megértette, hogy apunak dolgoznia kell, de mégis, érezhetően összetört a szíve. Sean egyelőre ettől még nem szenved, de tart tőle, hogy fog, ha csak a férfi nem megy nyugdíjba. Auror révén jelentős korkedvezménye van, de azt is tudja, hogy ő tényleg és megmásíthatatlanul auror, aki élvezi, amit csinál. Csak reménykedik, hogy más oka nem lesz a késésének. Arra nem igazán szeretne gondolni, hogy a férfi esetleg nem ér oda soha. Borzalmas gondolat, még ha bele is kell kalkulálni az életbe.
- Háztartástan? Akkor apukádnak sokat tudsz segíteni.
Rásandít a képre, de nem szól. Az összetépett képek sokkal inkább jelentenek válást, mint halált. A csúnya búcsúk eredménye. Az, hogy a kislánynál van, összeragasztva, arra engedi következtetni a nőt, hogy ő még húz hozzájuk, de talán fordítva nem így van.
- Köszönöm.
Feleli ő is arra, hogy szép nevet adott Minának. Körülbelül ez minden, amit a lány a származása miatt kapott. Semmi örökség, sem nagyszülők, sem dédszülők, holott élnek még, nagyon is. Zójánk a tulajdon édesanyját alig pár hete látta egy magazinban. Tökéletesen fiatalon, megigézően tekintett az őt bámuló lányára. Valószínűleg másokra is hatással van a kép, csak nem feltétlenül olyan szívet facsaróan, ahogy a nőre.
- És hogy képesek fizetni érte?
Replikázik még a kérdésre nevetve, kicsit megrázva a fejét.
- Persze, megvan a maga tudományos oldala a dolognak, de én nem szeretem ezeket a kötöttségeket, amiket a legtöbben csinálnak. Például azokat, akik hozzám jönnek, nem fektetem le a kanapéra, hogy akkor most meséljenek, sőt sokan nem is szeretnek irodában beszélgetni. Van például olyan, akivel hajnalban, futás közben beszélgetek.
- Mondjuk az egy igazán érdekes beszélgetés volt, amikor a hölgy megkereste, hogy ő akkor tud kibontakozni, ha futnak közben, és ki kell adnia magából. Főhősünk pedig nem volt az a sportos jellem, ám látta, hogy tényleg kell a segítség, így hát elment vele, sőt, egy ideje már kifejezetten élvezi is, és várja, hogy futhasson kicsit.
- Van egy olyan halvány sejtésem, hogy a férfi a távolban azt várja, hogy észrevedd.
Mutat egy feléjük közeledő alak felé, aki integet. Az biztos, hogy nem neki,  és mivel a közelükben nincs más, így csak erre tud tippelni, és reméli, hogy nem téved.  
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. augusztus 2. 17:20 Ugrás a poszthoz

Grace, te kedves

A nagyobbik a barátnőivel csatangol, a kisebbik meg az apjánál van. Ez az időszak a ház rendberakásáról, a takarításról szól, arról, hogy történetünk egyik főhősnője, nevezetesen Mácsai Zója, ezek mellett egy kicsit kikapcsoljon, és a bevásárlás után egy kicsit mászkáljon a faluban, színházjegyet és könyvet vegyen. Anyagilag egyre stabilabb, amiben nagyon nagy szerepe van Dwayne segítőkészségének is, így mostanában megengedhet magának ilyen luxusokat. Ez pedig, valljuk be, kellett is neki.
A jó időnek köszönhetően egy feltűnően kanárisárga, ujjatlan egyberuhát húzott, ami ceruzaszoknyájával a térde fölé ér, hozzá fekete kiegészítőket választott a szép kontrasztért. A haját lazán feltűzte, hiszen most már olyan hosszú, hogy ha egyenesítő főzetet ken rá, akkor a csípője alá ér, és azt nem szeretné, hogy melegítse.
- Hm?
Épp belemerülve tanulmányoz egy két éveseknek szóló könyvet, amit nem tud nem pszichológus szemmel nézni, amikor megszólítják, így egy kis fáziskéséssel pillant csak fel a rá köszönőre. Ám azonnal széles mosolyra húzódnak ajkai.
- Nézzenek oda, Ms Green, milyen jó önt látni.
Becsukja a könyvet, amivel minimálisan sem ért egyet, és helyezi vissza a polcra. Nem, ezt biztos, hogy nem fogja Seannak adni.
- Próbálok valami használható könyvet keresni a gyerekeimnek. Mina már mindent kiolvasott otthon, épp csak a szakkönyveimet nem. Ezt viszont el szeretném kerülni, mert még a végén bemagyaráz magának egy csomó mindent.
Sajnos nem tudta sosem nem pszichológusként szemlélni a gyerekeit, és igen, bár inkább kerttervezőnek tanult volna tovább, akkor nem aggódott volna ennyit azon, hogy a lányára ennyire vigyázzon. Sean sokkal akaratosabb, egy az egyben Warren, ami miatt kicsit sem aggódik, hiszen tudja, hogy szívós kissrác.
- Na és ön, hölgyem? Mi szél hozta ebbe a kis üzletbe?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2016. augusztus 8. 22:52 Ugrás a poszthoz

Grace

- Kifejezetten üdítő a környezetváltozás.
Íme egy ember, aki minden bukása után felemelkedik. Ebben mind a ketten hasonlítanak, talán azt leszámítva, hogy Grace még a múltat is képes lezárni. Zójánknak ez a képessége nincs meg, főleg akkor, ha Mr. Warren is a képben van. Olyankor szeretett lánykánk képes a legmélyebbre süllyedni, ott eltölteni egy hosszabb önsajnálati periódust, majd jön valaki, például Grace, Kriszta vagy egy hasonlóan erős jellemű, általában nőnemű ember a környezetéből, aki jól beolvas neki, akkor feltápászkodik, összeszedi magát, nem képes kikerülni a csapdát, és megint elmerül. Ez pedig így megy újra és újra és újra. Kész csoda, hogy még életben van, és kész csoda, hogy ezek a nők még mindig ott vannak neki. Ami pedig a legnagyobb csoda, hogy ennek a nőnek vannak használható tanácsai olyan emberek számára, akik hozzá fordulnak hasonló vagy súlyosabb dolgokkal. Ez pedig akár ijesztő is lehetne.
- Igen, határozottan büntiben a helye.
Húzza el a száját. és már pakolja is vissza oda, ahonnan felvette. Hihetetlen, hogy ma már mit ki nem találnak az egészen kicsi kölyköknek is, komolyan, mintha minden gyereket valami kimiosott agyú zombivá akarnának tenni.
- Azt szeretném, ha az a gyerek végre lazítana. Fogalmam sincs, hogy minek örülne. A lányregényeket nem tudja olvasni, az ifjúságiak egy nagy részétől kiakad, a tankönyveket bújja, de látom, hogy sokszor a sírás kerülgeti, mert hajtja magát. Nem tudom, mit tehetnék.
Tudom, hogy nagy rajta a nyomás, a Levitába került, olyan erősen gondolt rá a beosztásnál, hogy a süvegnek esélye se volt mást mondani. És Zója valahol mélyen ettől félt. Mi van, ha a gyerek nem levitás? Nagyon úgy néz ki, hogy nem az, hiszen nem tud úgy teljesíteni, mint a legtöbbjük, és hiába kreatív, mégsem tud beilleszkedni. Talán jobb lett volna, ha a navinét dobja ki neki a gép, talán nem görcsölne ennyit. Talán lenne még egy kicsit gyerek.
- Elhagyod a fedélzetet?
Kérdezi, miután az útikönyvre emelt tekintetét visszaemeli a nőre. Tudja, hogy az ikrek most Grace édesanyjánál vannak, és azt is, hogy nagy valószínűség szerint, ez volt a legbölcsebb döntés, amit hozhatott.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. január 10. 20:42 Ugrás a poszthoz

Kira, Valentin

A mai nap egy igazán egyszerű, nyugodt nap az életében, ugyanis szabadságon van. Kiderült, hogy amióta Sean betöltötte a negyedik hónapos kort, azóta nem volt úgy igazán szabadságon. Valahogy mindig meg tudta oldani, hogy ott legyen, minden órát leadott, még csak tanársegédje sincs, pedig nem hülyeség a poszt. Előbb kellett volna gondolkoznia. A következő tanévben mindenképpen nagyobb hangsúlyt kíván majd erre fektetni. Meg arra is, hogy a munkába való belekattanás ellen járjon el rendszeresebben a saját pszichológusához – igen, van neki olyan, de hát ez érthető is –, illetve, hogy sokkal jobban figyeljen oda a szabadságai eloszlatására. Most is például pont nem olyankor küldték szabadságra, amikor kellene, hanem egy teljesen átlagos napon, amikor amúgy is ellett volna fent, meghallgatta volna az arra járókat, és megpróbált volna segíteni. Tény, hogy a mai napon nem lett volna sem órája, sem előre leegyeztetett időpontja, de azért mégiscsak furcsa, hogy nincs ott, hogy nem kell sietnie, vagy gyorsan összedobnia valami ebédet, mert jön a gyereksereg korgó hassal.
Kosárkájával – melyben mélykék szalag van fűzve dísz gyanánt – a bal alkarján sétálgat a sorok között, hogy megvegyen mindent, amit csak hiánycikként könyvelt el otthon. Jobban szeret itt vásárolni, mint a boltokban, mert valahogy jobban elhiszi, hogy valódi, amit vesz. Elég furcsa dolgokat tesznek bele az előre csomagolt értelekbe, és nem szeretné, ha a gyerekei valamelyik miatt betegednének meg, ráadásul Ráhel és Franci is rendszeresen ott esznek, szóval az sincs kizárva, hogy esetleg velük történik valami. Na meg aztán támogassuk a hazait. Ebbe a nyugodt elmélkedésbe jön a kiabálás, mely nem is történik olyan messze tőle, sőt, ami azt illeti, épp a mellette lévő lép félre a kiabáló nő elől, kis híján elsodorva őt is. Felpillant, ismerős a nő, még ismerősebb a pálca, a pálcát tartó kéz és maga az arc is, melyet ezer éve nem látott így eltorzulni.
- Valentin!
Gondolkodás nélkül lép a nő és a pálca közé, mert nem nagyon kellene, hogy itt baj történjen, bőven elég a jelenet is, hiszen már szinte mindenki őket nézi. A pillanatnyi szünetben pedig végre van annyi ideje, hogy felfogja, nem szerencsés éppen neki a férfi pálcája elé állnia, mert azért eléggé hasonlít a nővérére, a férfi második felségére, na nem annyira, mint a lánya, de azért jobb nem kísérteni a sorsot. Így hát, jobb ötlet híján, finoman ráküldi mágiáját a férfira, épp csak annyira, hogy le akarja ereszteni a pálcáját, és ne akarja megölni a nőt.

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. január 20. 20:51 Ugrás a poszthoz

Valentin, Kira

Valóban nem túl bölcs dolog egy harcra kész pálca elé vetni magunkat, főleg azért nem, hogy ismeretleneket védjünk. A helyzet azonban kettős, mivel ezzel a tettel nem csak a nőt, de a férfit is védi. Az ő pozíciójában nem engedheti meg magának, hogy így viselkedjen, ennek túl gyorsan híre menne. Meg aztán nem ártana neki Valentin, főleg úgy nem, hogy a mágiájával megtorpanásra kényszeríti. Nem sokszor van haszna ennek a vacaknak, de most kifejezetten jókor jön. Biccent a nő felé, aki megköszöni, de nem tűnik úgy, hogy nagyon meghatotta a dolog. Furcsák az emberek. Azért nagyon reméli, hogy nem arra vágyott, hogy fényes nappal rátámadjanak az utcán. Az minden feltételezésével ellentétes lenne, ami nagy csalódottságot váltana ki belőle.
- Túl sok szabadságom van, és az úr?
Kérdezi, elfogadva a kezét. Jól esik belékarolni, hiszen ez a nemes szokás már egészen kikopóban van. Sajnálatos módon. Ő maga imádja az intellektuális és tisztelettudó férfiakat, és Valentin nagyon nagy lovag tud lenni, ha éppen úgy kell viselkednie, mert az hoz neki hasznot. Persze közöttük más a viszony. Egyrészt a nővére volt férje, ami nem szerencsés kavarodási pont, másrészt Valentin már bele lett kényszerítve egy Mácsaival kötetett házasságba, vagyis tudja, hogy milyen az, harmadszor pedig egyszerűen a szikra közelében sem járnak, bár valószínűleg mindenki jobban járt volna, ha ők házasodnak össze, talán még most is ott lennének.
- Sajnálom, hogy vélamágiát használtam rajtad. Nem jellemző rám, tudod, hogy mennyire utálom, de nem akartam, hogy hülyeséget csinálj.
Legalább ő felismeri, nagy valószínűség szerint a házassága első napjaiban kapott belőle éppen eleget. Utálom az ártalmas mágiát, és a sajátom pont az egyike, hiszen hatása alatt gyakorlatilag az ember méltósága utolsó morzsáit is elvesztheti, megalázott és megsemmisült, összeroppantott kupaccá kicsinyedhet.
- Miért aggódik érted a környezeted, Kedvesem?
Hallottam én is pár információmorzsát, illetve beszélgettem Francival, tudom, hogy valami nagyon nincs rendbe vele, és aggódom, hogy ez az előbbi jelenet is egy apró szelete volt a nagy egésznek.  
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. február 26. 23:41 Ugrás a poszthoz

Lányocskám

Nem hitte volna, hogy eljutnak idáig, és hogy ilyen nyugodtan zajlik viszonylag a dolog. Az mondjuk jobb volt, hogy beszélt a férfivel még az elején, hogy amikor a lánya megkereste, már nem érte annyira váratlanul a dolog. Persze ez nem tudja nem hideg zuhanyként érni az embert, ám mégis, egészen jól viselte, megértette, hogy senki sem akar neki rosszat, és hogy ez egy lehetőség mindenkinek. Végül is, ha bármi történik Ráhellel, akkor hiába Zója az, aki a gondját viseli, ő nem intézkedhet, csak az apja, aki ki tudja mikor merre van. Hasznos érvek vezettek addig, hogy végül most itt álljanak, a dolog végén.
- Elég ijesztő a gondolat azért, de köszönöm.
Kicsit gátlástalannak érzi magát azért, mert így tett, végül is egy apáról beszélünk, legyen bármilyen is, de az talán még ijesztőbb, hogy nem nagyon tanúsított ellenállást, mintha szívességet tennének neki. Persze ezt a meglátását nem osztotta meg és nem is fogja megosztani Ráhellel, éppen elég ez neki, még ha most örül is, azért ez kettős. A szelfihez azonnal beáll, már annyira hozzászokott a dologhoz, hogy szinte érzéke van hozzá, hogy egy pillanat alatt a legjobb pózt és mosolyt vegye fel.
- Mostanában túlságosan belemerültök ebbe. Mina is, Franci is, csodálom, hogy Sean és Nóri nem űzik még az instagramot és nem tweetelnek a reggelijükről. "Anya nem hozott a boltból banánt. Hashtag AzÉletIgazságtalan".
Nem, egyáltalán nem lenne meglepve, ha a kiskölykök pár évük ellenére már nyomatnák az ilyen üzeneteket, de szerencsére még nem tart ott a világ.
- Hihetetlen, most, hogy vége, azt hiszed elkezdhetsz káromkodni? Édes lányom, most már törvényesen moshatom ki a szádat.
Pimasz mosollyal pillant rá, neki magának nem szokása káromkodni, a gyerekei tudnak, van nekik apjuk, akiktől eltanulják, és bár Mina finomkodó gyermek, aki csak ritkán használja, Seannak ha valami megtetszik, akkor minden második mondatába belecsempészi, mert apa is mondja és milyen vicces. Nem, nem az, bár roppant humoros egy pár évestől ilyeneket hallani, mégsem bíztatja.
- Megértette, és ez már jó, innen elindulhat a javulás. Attól még, hogy most hozzám tartozol, remélem, hogy idővel sikerül jó viszonyt kialakítanod vele. Korán lett szülő, fel kellett nőnie, és talán majd most, a mostani helyzet segít ezen is. Reméljük.
Követem a helyünkre, a mai pincérlány már előre int nekünk. Előny, ha itt dolgozik az ember gyereke is.
- Legyen vulkán süti, azzal nem lehet befürödni, maximum, ha nem ugrik elég magasra a töltelék. Én biztosan kérek egy pirosat és egy extra tejeskávét, tejszínhabbal, te?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 9. 18:46 Ugrás a poszthoz

Majcsi

Javíthatna vizsgákat is, jó tanár módjára, vaaaagy, elvihetné a kölyköket a játszótérre. Igen az utóbbi mellett döntött, így a vizsgalapokat összepakolva elzárta őket a szekrényébe, majd a két lurkót felöltöztetve - ami egy érdekes vállalkozás két négyévesnél -, és egy kabátot felkapva indultak neki hármasban a játszótérnek. Hogy ő hogyan lett ennyire könnyedén kész? A válasz egyszerű. Még mielőtt a gyerekeket játszóterezésre invitálta volna, felöltözött, így amikor a kérdés elhangzott, már teljes harci díszben, bepakolt hátizsákkal állt a lurkók előtt. Kínos lett volna, ha ezek után azt mondják, nem akarnak menni.
- Tessék. Homokozó készlet.
Esztinek nyújtja át a készletet, mert tudja, hogy a kislány sokkal igazságosabban bánik az eszközök elosztásánál, mint Sean, és azt is tudja, hogy amióta a kislány itt van, jó hatással van a fiára. Ez első fél órában nem is nagyon kell beleszólni a játékba, olyankor még élvezik, csak utána jön majd a hintázni akarok meg a segíts a csúszdánál eset. Közben egy kisfiú és az anyukája a pad felé igyekeznek, felvéve a táskát pedig haza indulnak. Követi a tekintetével a párost, így sikerül kiszúrnia Maját is. Egy hosszú percig viaskodik azzal, hogy oda merjen - e menni hozzá, végül aztán csak rápillant a két lurkóra, akik nagyon jól elvannak, és úgy dönt, nem lesz baj, ha kicsit a lánykával is foglalkozik. Az a vizsga olyan kellemetlenül ért véget.
- Szia Maja!
Kedvesen és óvatosan közelíti meg a kislányt, nem kellene, hogy elfusson előle, mert még a végén elterjedne, hogy szabadidejében kislányokat zaklat a játszótéren. Kicsi falu ez.
- Hogy vagy?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 9. 19:46 Ugrás a poszthoz

Maja

- Ne sajnáld, kérlek. Megesik, hogy egy - egy kérdés érzékenyen érinti a diákokat.
Őt magát annyira nem zavarta az eset, inkább az, hogy hiába szaladt a lányka után, ő gyorsabb volt, így nem tudott azonnal segíteni, már ha egyáltalán tud. Majd elválik. Viszont ahogy Maja leül, úgy ül le ő is a badra a táskát a szélére akasztva. Nincs benne semmi érték, csak innivaló, némi keksz és banán, ha hirtelen megéheznének, illetve egy könyv, amire valószínűleg nem nagyon lesz szüksége. A szokás hatalma.
- Igyekszem semleges kérdéseket feltenni a vizsgákon, de nem könnyű úgy csinálni, hogy minden diákomat védjek.
Emlékszik rá, amikor összeállította a vizsgakérdéssort sokáig gondolkozott azon, hogy a pozitív családi képet kérdezze-e vagy inkább a negatívat. Mivel azonban a feldobott érme írás lett, így a negatív nyert.
- A kisfiú, Sean az én fiam, a kislány, Eszter, ő a húgom lánya. Ő most dolgozik, így ilyenkor én vigyázok rájuk. Egy ideje már beköltöztek hozzánk, és láthatóan jót tesz a fiamnak, hogy van más vele egykorú is a környezetében.
Eddig elég nehezen türte a sok tinit és felnőttet, akik egyszerre nyúzták és akiket zavart a jelenléte, mert éppen aludt vagy játszott, és csak mert hangosabban beszéltek, a felnőtteket nézte és amikor veszekedtek megijedt és sírt, és aztán persze egyből mindenki feszültebb lett. Most, hogy Eszti is itt van, már más a helyzet, sokkal jobban elvan, eljátszik és már nem olyan erőszakos, aminek Zója is kifejezetten örül.
- Szeretnél beszélni róla? Kötetlenül mindentől. Az unikornisos cipőmre esküszöm, hogy nem jut vissza senkihez.
Megkocogtatja az unikornist aminek erre felvillan a szarva. Nem szokása ilyeneket venni, de ez egyszerűen annyira megtetszett neki, hogy nem hagyhatta ott.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 9. 21:40 Ugrás a poszthoz

Maja

Azt, hogy nem akart gondot okozni egy bólintással veszi tudomásul. Sejti, hogy nem ez volt a cél, akkor nem így nézett volna ki. Ennyire senki sem jó színésznő, róla pedig nem is feltételez semmi rosszat.
- Nem okoztál gondot.
Végül szóban is kifejti a gondolatát, mert nem akar kukán ülni mellette és csak bólogatni. Van helyzet, amikor ez kell, máskor meg az, hogy szóban is megerősítsék az embert. Úgy érzi, hogy most az utóbbi sokkal többet ér.
- Igen, fiatalodik a falu lakossága, egyre több friss házas és kisgyerekes választja otthonának, ami nagyon jó. Éppen mikor kezdett eltűnni ez a réteg, jött egy hatalmas bevánsorlás.
Kezdte félteni a falut. Szerette, de kezdett idősekből állni csak, több szomszédja is elkültözött néhány év leforgása alatt, házaik pedig vagy üresen állnak, vagy néluk idősebbek lakják. Ez persze nem baj, már, hogy az idősebb réteg, de valahogy jobb érzés a saját korosztályával találkozni, vagy tudni, hogy a gyermeke itt talál játszópajtást.
- Nem úgy tűnik, mintha jó lenne.
Ezt egy könnyű észrevétel, akkor is, ha az ember nem pszichológus. Általában a semmi, sosem semmi, és a mindegy nagyon nem az, ezen kívül a jó ez így azt jelenti, hogy nagyon nem okés a dolog.
- Miért lennél problémája a többieknek? Mi az, amit te elveszel a többiektől?
Elvégre egy közel nagykorú gyerekről beszélünk, aki épp csak annyit szeretett volna, hogy legyen teljes a családja, hogy megismerje az apját. Csak rá kell nézni, nem úgy néz ki, mint aki innentől apát, vagyont és mindent ki akarna sajátítani.
- A többiek látják, hogy fájdalmat okoznak neked?
Kérdezi váratlanul, tekintetét a gyerekekről Majára emelve. Egy érdekes gondolat kezd megfogalmazódni benne.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 11. 19:39 Ugrás a poszthoz

Majácska

- Ezen kívül a boltokban is egyre több a fiatal. Ami szintén nem egy utolsó szempont, de minden gyorsabb és ők még tudnak mosolyogni. Mármint, persze az ember életében elég sok minden történik, olyanok, amik hátráltatják, vagy nehezítik az életét, de a fiatalok még könnyebben túllendülnek ezen, és ezért a kiszolgálás is vidámabb.
Ő maga szívesen meghallgatja az embereket, de tudja, hogy nem mindenki van így. Sokan elkedvetlenednek, mert a kiszolgáló – akár önhibáján kívül is –, de rossz légkört teremt. Itt viszont egyre kevesebb idősnek kell dolgoznia, a helyüket átveszik a fiatalok, engedve, hogy ők pihenjenek. Akár reggel megy bevásárolni, akár este, nem számít, mindig örülnek neki, és ez nagyon fontos a számára.
- Bele se merek gondolni, hogy ez milyen lehet, hogy őszinte legyek. Nagyon nagy teher megismerni is egy testvért, akit korábban nem ismertünk, és felbukkant a semmiből, az viszont, hogy végig szem előtt voltak és egyik pillanatról a másikra ismerősökből testvérekké válnak, őszintén csodálom, hogy ilyen kitartó vagy. Erős jellemet mutat, még ha te a mostani állapotodat gyengeségnek is fogod fel, egyáltalán nem az, sőt, talán több is, mint amit egy ember normál esetben elbír.
A válasza hallgatása közben előveszi az egyik üveget a táskából, áfonyás tea, olyan, mint a drog neki mostanában, annyit fogyaszt belőle, és újra meg újra képes kancsókat elfogyasztani. Akár éjjel is kész felkelni és készíteni. Az pedig, hogy a lányka kezében van a szívószálas pohár, arra kényszerítette, hogy ő is igyon, és valamit tartson a kezében.
- Mi lenne, ha erre a kapcsolatra koncentrálnál? Te tettél egy hatalmas gesztust, legyőzted önmagad és a szokásaidat, eléjük álltál, holott ez az egész helyzet nem a te sarad, ha fogalmazhatunk úgy, halvány gondolat se voltál akkor még, az, hogy az élet, az életed megfogant sem a te bűnöd, sőt, senkié sem. Az, aki ezért téged hibáztat, nem lesz építője a jellemednek, a fejlődésedet korlátozza csak.
Miközben beszél, muszáj a kezeit használnia, így az üvegét maga mellé téve, két kezével mutogatja a fejlődő jellemet, majd azt, amikor hirtelen valami, mintha elvágná, kezd el fojtani és csökkenteni a lendületét, míg végül a keze visszahullik az ölébe, de csak addig, míg újra fel nem emelkedik kissé. Persze nem kell azt gondolni, hogy ő most valami őrült módon mutogat, csak szeret szemléltetni.
- Viszont a bátyád nyit feléd, örül. Ebből a viszonzott kapcsolatból kellene a helyzet miatt elvesztett energiáidat bepótolni. Koncentrálj arra, hogy vele megismerkedj, hogy újabb és újabb szinteket ugorjatok a kapcsolatotokban, hogy a pozitív visszacsatolást te magad is pozitívan tud felhasználni.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 23. 21:51 Ugrás a poszthoz

Majcsika

- Az elkerülés egy természetes emberi reakció. Nem szeretjük az elutasítást, a kényelmetlen helyzeteket és azt sem, ha nem kívánt személyek vagyunk. Igyekszünk ezeket elkerülni, mert nagyon nagy hatással vannak a lelkiállapotunkra, ami kihat az egész napunkra, hetünkre, sőt, ha tíz év múlva eszünkbe jut, akkor az akkori lelkiállapotunkra is. Viszont te mégis megtetted, odaálltál eléjük, ez pedig bátorság, hiszen maradhattál volna a takaród biztonságában is. Senki sem ítélt volna el miatta.
Sokan nem tették volna meg. Kíváncsinak lehet, hogy kíváncsiak lettek volna a többiekre, ám igazából nem biztos, hogy közeledtek volna hozzájuk. A tekintetük találkozásakor elmosolyodik, ám a lány leveszi róla a tekintetét. Bátorkodik hát egy kicsit közelebb csusszanni hozzá, és a lány felé eső karjával átölelni, és kicsit magához vonni. Az érintés nagyon fontos egy ember életében, és veszélyes érzelmi ingadozáskor ez halmozottan igazzá válik.
- Célszerű lenne, nem agyalni a dolgon és nem negatív gondolatokkal megtölteni azt. Benji kedves volt, érdeklődött, beengedett a családja életébe, ami a legprivátabb dolgok egyike. Ez nem elutasítás, még ha csak egy egyszerű kedves gesztus is volt, akkor is nagyon szép és nagyon lélekemelő, hogy ő nyitott feléd, nem?
Pillant le a kislányra, aki mellette ül. Nem is olyan kicsi technikailag hamarosan felnőtt korba lép, mégis olyan gyermeki, ártatlan és tiszta, hogy az ember nem tud nem gyermekként gondolni rá. Ez a kor jobb is. Bár most megtapasztalhatta, hogy a dolgok nem csak bájosak és vidámak, mégis jobb ez az ártatlan kor. Ha tehetné, ő is visszatérne ebbe, és valószínűleg sosem jönne ki innen.
- Egyensúlyban van a jó és a rossz vagy valamelyik felé billen a mérleg?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. május 31. 23:02 Ugrás a poszthoz

Cameron

Azt hiszem, mostanra már igazi menyaszörny lázban kellene égnie, de mégsem érzi, hogy itt lenne a helye. Talán a hat - nyolc szakítás, amit az elmúlt hónapban eszközöltek Mr. Warrennel, elvette a kedvét attól, hogy a finishben nekiálljon pattogni. Már nem sok kell ahhoz, hogy egy új gyűrű kerüljön az ujjára, egy olyan, amit amúgy ő fog elkészíttetni, mert pontosan tudja, hogy a férfi nem lenne hajlandó még egy "vacakért" pénzt kiadni. A mostani, nem csúnya darab, ami az ujján van, így is akciós volt, amiből még volt pofájuk alkudni is. És nem, egy pillanatig se bánta meg, hogy így tettek, és igen, egy auror fizetéséből bőven telne jobbra, de ő maga sem akarta ezt.
Szabadságot azonban így is, úgy is kell kivennie, bár nem akart, de annyi minden halmozódott fel itt a szervezkedés miatt, hogy már egyszerűen nem tűrhette tovább, cselekednie kellett. Első körben elment a hosszú listával, amit reggel írt, és megvette a hiányzó tételeket, majd pedig bevállalta azt, hogy eljön ma ide. Napközben van, így úgy sejti, hogy Adam nincs itt.
- Jó napot, Cameron!
Szerencsére az első kupacot előbb hazavitte, bőven elég lesz most ezt is hazacipelni, mert akkor már a rokonságot is bevállalta.
- Több rendelésért is jöttem. Javítás, újrarúnázás volt. Révay Lili és Révay Franciska, Mácsai Ráhel, Warren Mina, Oravecz Tatiana. Elméletileg mindegyiküknél három dolog lett behozva, de többet sajnos nem tudok.
Főként azért nem, mert sietett, és ráborította a tejet, ami egy pillanat alatt szétáztatta a jegyzetet, de arra emlékezett, hogy mindenkinél három valami volt felírva. Szóval nekik megvan, csak Zója szétszórt kicsit.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. május 31. 23:39 Ugrás a poszthoz

Cameron

Lepillant a szétszerelt rádióra, és halvány mosoly kúszik az arcára, egy régi kedves emlék. Mostanában már eljutott arra a szintre, hogy ne érdekelje a múlt azon része, ami elromlott. Csak a jó. Nem fogja a szép emlékeket beárnyékolni a rossz, és csak kedvesen fog visszaemlékezni a családjára. Valószínűleg ez a rengeteg "Anyád miért nincs itt", illetve "Miért nem anyád fizeti?" kérdés okán merült fel benne. Elég sokszor került ez elő, elég sokszor gondolkozott el azon, hogy miért is nem, és elég sokszor állapította meg azt, hogy ennek nem kellene így lennie. Egy szó, mint száz, csak a szép emlékek lesznek majd, és kész.
- MEK?
Kérdezi, de egyből meg is bánja, mivel a kecske is ezt a hangot adja ki, így maximum dilinyósnak nézhetik. "Hallottad a pszichológust? Rámekegett egy volt diákra!" Nem, ezt nem biztos, hogy kellene, ám szerencsére az agya még a helyén van.
- Mármint Műszaki kar? A lányom is oda jár, elektromágikus kommunikációra.
Mondjuk Mina nem teljesen gondolta meg, hogy mit is jelent a műszaki kar, de egyelőre küzd, hogy bebizonyítsa, jól döntött. Persze ettől függetlenül nézi már most a többi kart, és hogy miként mehetne át valami olyanra, ami közelebb áll hozzá, de a nő maga nem szól bele, hagyja kibontakozni.
- Révay Lili és Révay Franciska. Az övék lehet egybe van becsomagolva, mert egyszerre hozták be.
Csak a többi gyerek jött külön, de végül is Mina és Ráhel nem töltik minden estélyüket együtt, szóval maximum Ráhel meg Bella tudtak volna összebeszélni, de ők meg láthatóan nem tették. Mintha morognának valami miatt egymásra, de lehet, hogy csak én érzem úgy, hogy lemaradtam valamiről.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. június 4. 11:48 Ugrás a poszthoz

Cameron

- Amikor Minát felvették, mi is viccelődtünk hasonlóakkal, de aztán inkább hagytuk, mielőtt tényleg Amerikáig menekül.
Egy kicsit tartott is tőle, hogy a lány talál valami megoldást arra, hogy elmenjen, és tudta, hogy ha ott bajba kerülne, akkor mindenképpen segített volna neki, de ha neki segít, akkor itthon lenne minden csőd. Most éppen, hogy jól állnak. Nem a legjobban, de jól. Nagy könnyebbség, hogy van még kereső a háztartásában, mert olyan rossz érzés, hogy a Dwayne-től kapott gyerektartással is sakkozik folyamatosan. Ráadásul a férfinek hivatalosan Minára már nem is kellene adnia, mégis megteszi. Zójánk sejti, hogy a férfi ezt tudja, mégis hálás érte, hogy nem szól egy szót sem.
- Igen, de jól áll.
Tényleg jól néz ki, ahogy a kütyük között ül. Amikor belépett, akkor is épp el volt foglalva, így nem is köszönt azonnal. Jó az, ha az ember megtalálja a hivatását, és ő maga tart is tőle rendesen, hogy Mina leginkább, a „nem volt jobb ötletem” kategóriájú egyetemista. Nem kaphatta meg azt, amire vágyott, így beéri bármivel. Sajnálja, hogy nem válthatta valóra, de a részéről nem egy végleges nem volt, pusztán csak egy átmeneti, időszakos csúsztatása a dolognak. Csak addig, amíg elrendeződik minden, és már stabilan tudja támogatni a lányát.
- Huh, imádom, hogy minden egyszerre romlik el. De igen, ahogy számolom, megvan minden. Már csak azt hiszem egy hordárt kell kerítenem.
Persze annyira nem vészes a dolog, pusztán csak maga a szám volt nagy. Ezek a dobozok igazából bőven elférnek abban a masszív bevásárlókosárban, amit erre a célra magával hozott. Imádja ezt a kosarat, az az igazi, régi, jól kidolgozott. Ezt a fajtát még egy életre tervezték, nem úgy, mint a mostaniakat, amik talán, ha két évet kibírnak.
- Mennyivel tartozom?
Kérdezi, miközben nekiáll szépen, logikusan összeállítani a csomagot, és a legnagyobbtól a legkisebbig belehelyezi őket a már említett kosárba.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 17:40 Ugrás a poszthoz

Dwayne
Kinézetem

Hiába van a lista tetején nagy piros betűkkel írva, hogy "Bevásárlólista", alatta meg, hogy: "ha ezt el tudod olvasni, be kell vásárolnod", mégsem hat meg senkit az üzenet, így hát kénytelen ő elmenni, bevásárolni. A gyerekek Tatival moziba mentek, Ráhel még mindig nem tért haza, Mina meg elutazott valami fesztiválra, így egyedül kénytelen elcsattogni a boltig, megvenni, ami kell, majd a csíkos bevásárlótáskát jól megpakolva, fagyival a kezében bandukol visszafelé a házhoz, amikor megpillantja őt.
- Dwayne?
Fogalma sincs, hogy mit keres itt, ilyenkor nem szokott jönni, Seanért még annyira sem, ők ketten pedig éppen nem beszélgetnek egymással, úgyhogy nem igazán tudja, hogy mit szeretne itt a férfi. Aztán meg az is igaz, hogy semmi köze sincs hozzá, de hát nem tudja megállni, hogy ne beszéljen vele. Meg aztán hátha már nem is olyan mérges, vagy esetleg tényleg, mint barátok, tudnak egymás mellett létezni, békében. Még akkor is, ha ő nem tud rá csak, mint barát tekinteni.
Közelebb lépve hozzá, kérdő tekintettel pillant rá. Igyekszik persze megtartani az illő távolságot, nem akar ő veszekedni, csak nem érti, hogy mégis mit keres itt, és talán elmondhatjuk azt, hogy féltékeny. Határozottan féltékeny.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 18:10 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Hát te?
Kérdezi csodálkozva, nem kerülte el a figyelmét a tekintete, és valljuk be, még jól is esett neki, nem is emlékszik rá, hogy Dwayne mikor nézett rá így, pedig minden alkalommal azért tölt rengeteg időt készülődéssel, mert ha esetleg, talán összefutnak, ne akarjon menekülni, vagy átnézni rajta, inkább élvezze a látványt. Furcsa is a tette, de nem zavarja, szinte kivirul egy pillanat alatt, és az sem érdekli nehéz a táska, amit cipel, vagy, hogy furcsán - bár alapesetben teljesen megszokott módon - néz ki a kiálló zöldség a táska hátsó részéből.
- Sean ma moziba van, nem tudod elvinni őt.
Nagy valószínűséggel nem is ezért van itt, de ez az egyetlen irányvonal jut eszébe, hogy kiderítse, mit is keres itt igazából a férfi. Hogy tényleg felkészült-e a válaszra, melyben egy esetleges új nő megléte is megjelenik? Nem, egyáltalán nem, de össze kell szednie magát. Egy ilyen pillantás után, mintha az önbizalma is megnőtt volna. A kiállása, a csábítás önkéntelen és tudatos testi jelei is tökéletesen megvannak, és hihetetlenül könnyedén adják magukat. Ó pedig ha tudnád, te szerencsétlen, hogy mennyire kár ez az egész színjáték.
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 21:09 Ugrás a poszthoz

Dwayne

~ Mivaaan? ~
- Megbeszéltétek. Értem.
Bólint, mint aki el is hiszi, de nem, nem hiszi. Tudja, hogy a férfi szokott inni, tudja, hogy nem is keveset, igen, sejti, hogy ezt más problémának, esetleg függésnek nevezné, de akkor sem szokott ilyen lenni. Szemei egy kissé összébb húzódnak, gyanúsan méregeti a férfit. Vajon, eljutott-e arra a pontra, hogy rendszeresen más szert is beenged a szervezetébe, vajon unatkozik-e ennyire, vagy unja-e ennyire az életét, mert bizony a munkájával ez már összeférhetetlen lesz.
~ Ez most komoly, Warren? ~
Látja a tekintetét, nem hülye, látja, hogy a mellét nézi, és ő még teszi is magát neki, éppen annyira nyomja ki, hogy ne legyen feltűnő a szándékosság, de érezhetően előtérbe kerüljenek.
- Akkor hogyhogy erre jártál, úgy tudtam, már csak miatta jársz erre.
Ők ugyebár most éppen fasírtban vannak, legalábbis Zójánk így értelmezte a legutóbbi jelenetet, amikor találkoztak. Olyan, mint egy kanos tizenéves, aki bárkire rávetné magát. Olyan, mintha a férfi fejben és vágyakban visszatért volna arra a szintre, mint amikor megismerkedtek. Ha nem tudná, hogy lehetetlen, még a végén azt meghatódna, hogy az ő életében is ekkora törést okozott az esküvő elmaradása. Azonban, sajnos, sokkal jobban kell attól félnie, hogy a férfi határozottan valamely tudatmódosító hatása alá került. Így viszont, elég nehéz ugyanakkora nyugalommal rábízni Seant, mint eddig. Főleg, hogy az eddigi alkalmak sem éppen a nyugalom jegyében teltek. Tudja, hogy a férfi szereti a fiukat, mégis fél, hogy Sean valahogy fennakad, meghal, megnyomorodik testileg vagy lelkileg, csak mert az apja nem volt éppen annyira jelen, mint kellene. Az ajkait megnyalva figyeli őt, keresi az árulkodó jeleket, és feljegyzi, amit eddig lát.
- Persze, lehet, hogy valaki más miatt jöttél ma.
Utoljára módosította:Dr. Mácsai Zója, 2017. július 12. 21:14
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 21:46 Ugrás a poszthoz

Dwayne

~ Mi a ... mi? ~
Az agya olyan, mintha egy - egy pillanatra nem kapna szikrát, aztán meg túl hirtelen indulna be. Túl sok az információ, túl sok a hülyeség. Az a tipikus nagybetűs baromság.
~ Aurori? Mi vagy te tizenhét éves hülyegyerek? ~
Óóó, ha tudná, hogy mennyire, mennyire nagyon jól tudja. De nem, egyszerűen ő teljesen más vonalat érez egyre erősebbnek. A férfi közelebb lép hozzá, de még nincs elég közel, hogy érezze a leheletét. Pontosan tudja, hogy milyen szokott lenni. Tesz hát ő is egy lépést felé, egy nagyobb lépést talán, mint szokott.
- Hatalmas szerencséje van a minisztériumnak veled, Dwayne. Hiszen te bátor vagy és erős.
Még egy lépést tesz felé, ujjaival végigsimít az alkarján, nem igazán néz oda, hiszen ez az egész a játékról szól. Valami nem stimmel, érzi, és bár látja a cipőt, látja a tetoválás hiányát, de az agya most ezeket a részleteket nem jelzi vörös vészvillogóval, ezek azok a dolgok, amiket majd csak akkor fog fel, amikor már ez az alak messze lesz, vagy talán akkor sem. Talán csak akkor, ha majd találkozik az igazi Dwayne-nel. A kisugárzása nem tetszik neki, valahogy nem érzi azt a biztonságot, azt a vonzalmat ez iránt a férfi iránt, mint kellene. Tudja jól, hogy a vélamágia, ami összeköti őket sosem szűnik meg, hogy ő maga tudja kontrollálni az erejét, képes szinte teljesen elfojtani, de arra nem képes, hogy a férfi iránt érzett vágyát csökkentse vagy növelje, az mindig kínzóvá válik. Szempillái szinte súrolják a férfi arcát, ahogy a kezükről felpillant kékjeivel a férfi kékjeibe.
- Egyetlen dologtól félsz csupán Dwayne, tőlem, pedig hidd el, nem akarlak bántani, sosem lennék rá képes.  
Nem akar tovább a közelében maradni, de most arra se lenne képes, hogy csak úgy elmenjen, előbb meg akarja tapasztalni a válaszreakcióját. Azt már érzi, hogy alkoholt nem fogyasztott. De akkor mi lehet ez? Bájital, bűbáj? De hát ki adna neki olyat, amelytől szinte rágerjed? Óóó... ésszerű békítési eljárás lenne, de nem vall a férfire, egyáltalán nem. Hiszen Mr. Kensington éppen az ilyen mágia ellen van. Pedig ő az egyetlen, aki eszébe jut, miközben az ismerős és mégis ismeretlen szempárba néz. Képes lenne erre Adam? És ha igen, miért tenné?
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 22:18 Ugrás a poszthoz

Dwayne

- Te most randira hívsz?
Húsz év után ez lenne az első alkalom, hogy nem a vélamágia miatt, hanem mert a férfi akarja, randevúra hívja. Ez egy részről eléri belül, hogy csöpögős nő legyen, az a fajta, aki a barátnőinek, ha megkérdezik, hogy milyen, azt tudja mondani, hogy "olyan cuki", másrészről hatalmas szirénázó és ugráló felkiáltójeleket is megjelenít az agyában. Ösztönösen pillant le megint a férfi karjára, és most már tudja, hogy mi nem stimmel, hiányzik a karjáról Mina neve. Akárhányszor együtt vannak, ahhoz a területhez valahogy hozzá kell érnie. Most is megtette, csak nem tűnt fel neki, hogy hiányzik onnan a lány neve. Nem emeli fel a tekintetét, de érzi, hogy ez baj, érzi, hogy a vonásai megkeményednek. Pókerarc, a tanításnak hála, többnyire eléggé jól sikerül.
- Talán. Elvégre, jövő szerdán lesz az évfordulónk.
Hogy milyen, azt viszont nem mondja meg, alapból se hiszi, hogy a férfi emlékszik az első találkozásuk dátumára,  általában az év ezen szakában élik a legjobb pillanataikat, és ez után következik a kifejezetten utálkozó időszakuk. Talán a férfi is rájött volna erre? Nem, az ki van zárva.
- Nem akarom veszélyeztetni a bevetésed, még a végén elszalasztod életed fogását, vagy ilyesmi. A tetoválás még mindig zavarja, de nem biztos, hogy kellene, hiszen lehet, hogy összevesztek, és most éppen ez a "bosszú", fene se tudja már, hogy Warrenéknél mi az aktuális tényállás, főleg, hogy Mina rá haragszik, az elmaradt esküvő miatt. Zavarban érzi magát, nem a jólesőben, hanem a kínosban, és nem tudja igazából megmagyarázni a frusztrációja okát. Egyedül van otthon, magához invitálhatná a férfit, amilyen állapotban van, bármit megtehetne vele, de megígérte Adamnek, hogy nem fogja megtenni. Vicces, hogy ehhez az ígérethez most milyen könnyen tud ragaszkodni. Mégis, ha már ilyen hosszan itt van a közelében, egy búcsúcsók igazán belefér.
Utoljára módosította:Dr. Mácsai Zója, 2017. július 12. 22:55
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 12. 23:35 Ugrás a poszthoz

Dwayne

Úgy reagál erre a kijelentésre, mint minden férfi, vagyis fogalma sincs, hogy miről van szó. Pedig az első alkalom különleges, neki meg aztán főleg az volt, hiszen bár házas volt, de csak papíron, csak fogadásból, mégis, a férfi volt az, akivel először került intim viszonyba. Előtte senkivel, nem is vágyott rá, mert nem akart egy felelőtlen kis hülye lenni, aki fűvel - fával, mert azt hiszi, hogy nincs következménye. Tény, hogy ő meg az alapképzés után azonnal teherbe esett, de legalább nem vált az iskola legnagyobb ribizlijei közé. Az ilyen gyerek ma már talán csak fogalom.
Már éppen megtörténne a csók, ám a másik fél egy pillanat alatt eltűnik, pedig már majdnem érezte a férfi ajkait. Egy pillanatig csak áll ott, abban a megmerevedett pózban, majd hirtelen pislog kettőt, és kiegyenesedik.
~ Eltűnt? Komolyan képes volt ezek után dehoppanálni?!?! ~
Csodálkozva néz maga elé, majd zavartan sarkon fordul, és lassú, vontatott léptekkel elindul a ház irányába. A válla már szinte teljesen elzsibbadt, de ha most átcseréli a másik vállára a táskát, akkor biztos, hogy leejti, és nem szeretné az összes tojást összetörni benne. Pár dolgot hazafelé összeszed, amit furcsáll: A tetoválás eltűnését, amelyről úgy gondolta, hogy az egyik legfontosabb kötelék kifejezése, hiszen az első gyermekük neve. A kisfiús zavart, melyhez nem társult az alkohol okozta agresszió. Feltételezhetően más szer hatása alatt állt. Az ajkai közelében nem érzett se dohány, se alkoholszagot, sőt, az általános dohányillat, mely körüllengi is elmaradt. Volt valami kába zavar és vágy a tekintetében, mellyel amúgy gyakorlatilag felfalta. Az első hetek óta ilyet nem tapasztalt, pedig azóta is eljátszotta már párszor, hogy a férfi ingében sétálgat, melyet nem gombolt össze, és mely épp csak sejtetni engedi így a melleit. A menekülést viszont nem tartja furcsának, Dwayne remek módon ért ahhoz, hogy elfusson a románcok elől. Viszont számos olyan - szándékosan elejtett - mondata volt, melyek miatt ki kellett volna gúnyolnia, ám nem tette.
Hazaérve leteszi a csomagját az étkezőasztalra, ám nem pakol ki, hanem az irodájába lép, és egy friss kartont vesz elő, melyre felvezeti Dwayne nevét, zárójelben egy kérdőjelet mellétéve. Valami biztos nem stimmel vele, de nem tudja, hogy mi. Viszont ezeket le kell jegyeznie. Magyarázatot kell találnia, arra, hogy mit is szed és mennyire veszélyes ez. Félti a férfit, félti Seant, félti Minát. Nem akarja a mai jelenetet nagydobra verni, kutatni akar, és amit leír, itt biztonságban van.  
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. július 15. 15:22 Ugrás a poszthoz

Mr. Warren
Végzős bál, később
Kinézet

Semmi, de semmi kedve nem volt ehhez, aztán a húga beállított a szobájába egy olyan ruhával, amire nem tudott nemet mondani. Mivel pedig ilyesmit nem igazán lehet máshol felhúzni, máris átfordult, és szinte már várta, hogy eljöjjön ez a mai este. Jó dolog, hogy Tati, amikor távozott közös otthonukból, minden ruháját elhozta, és az is, hogy a magasságukon kívül egészen megegyeznek. Tati pici, így ez a ruha is úgy ér földig, hogy nem húzott magas sarkú cipőt, de ezt nem is bánja, hiszen valószínűleg egész este mászkálnia kell, ellenőrizve, hogy senki se essen teherbe, vagy meg se kísérelje azt. Bár ahány feltételezett, és tényleges terhes emberke van ebben az iskolában, lassan arra kell vigyáznia, hogy a kismamák ne vedeljenek túl sokat.
- Lassabban, Mr. Wesparoso!
Kapja el most is az egyik kisdiákot, aki éppen olyan lendülettel indul meg a puncs felé, kezében túl feltűnően töltve a vizespalackot, hogy azt lehetetlen nem vodkának tekinteni. Kinyújtja érte a kezét, a másodéves pedig szégyellősen nyújtja át azt. Komolyan, egy tizenöt éves gyereket küldenek, vagy a kissrác szeretett volna ennyire menő lenni? Nem is érti. Az üveget mindenesetre a feneketlen táskájába ejti, ami olyan pici, hogy el tudja rejteni a ruhája titkos zsebében. Ez az öltözék egyszerűen csodálatos. Nem nagyon csinál amúgy feltűnően semmit, egyrészt nem akar rosszfej lenni, másrészt ő is volt ennyi idős, harmadrészt meg van itt olyan, akinek az az életcélja, hogy minél több diákot kapjon el, nem fogja előlük elszedni a lehetőséget, ő maga inkább csak sétálgat a maga kis italát szorongatva.
Bogolyfalva - Dr. Mácsai Zója összes RPG hozzászólása (82 darab)

Oldalak: « 1 [2] 3 » Fel