Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Ahogy általában Marci akkor is egy rágógumi cigarettával ajka sarkában pillantott végig az udvaron. Gyerekek rohangáltok fel-le, nevettek, fogócskáztak vagy ugróiskolát játszottak. Néha irigyelte az ennyire önfeledten szórakozó társait. Egy rózsaszín ruhás, hosszú hajú kislányon sokáig elidőzött tekintete. Régen ő is hasonló volt. Még megvolt az az épp olyan anyagú szoknyája is. Megrázta fejét és megszívta a rágógumi szálat. Az ismerős műeper íz eléggé kijózanította ahhoz, hogy esze újra ott legyen, ahol lennie kellett. A terven. Merthogy nem magában ült az udvar egyik sarkában, hanem voltak körülötte úgy egy maroknyian. Azok a gyerekek akik feláldozták saját gyerekkorukat, hogy megmenthessék ezt a sok bugyuta felnőttet a valós fenyegetéstől.
- Nagy láb az első óra előtt jelentette, hogy a gnómok újból sárral tömték be a faház ajtajának hézagjait. Ez tűrhetetlen, kijár már nekik a móres! - a felnőttektől ellesett, hivatalosabbnak tűnő szavakkal tűzdelt mondata után tartott egy kicsi szünetet, csak, hogy hallhassa azt a várt elégedetlenséget, amit mindig ilyen hírek után kapni szokott. Aztán hátradőlt, megvetve hátát a csapat által megszállott fakunyhó falán. Ez a kis építmény ideális volt a gyűlésekre, elég nagy volt ahhoz, hogy elférjenek odabenn, mégis túl kicsi ahhoz, hogy akármilyen más nem kívánt kölyök oda tudjon osonni ne adja ég hallgatózni, jobb esetbe csak téblábolni.
- Javaslatokat kérek!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

A kis szünetbe amit hagyott, aztán jöttek is jócskán a nyavalygások, jajgatások, felháborodott morgolódások. Ezt is várta Péntek, így csak bólogatott elégedetten. A kis, vékony hangú kérdés kirítt azonban a többi közül. Fejét Csali felé emelte, aki kívülről pillantott be a szűkös körben ücsörgő társaságra, mint kizárt kutya a gazdáikra. Hát így őrzi ez a mihaszna a helyet? Rászólt volna, de a fiú előbb kapcsolt, hamar újra az őrhelyére fordult, nem őket mustrálni. No, így már mindjárt más.
- A megtorlás nem marad el Lepcses, példát fogunk statuálni, de előbb a vár megerősítésére kell figyelmet fordítanunk - igyekezett mély hangon beszélni és az újonnan tanult statuál szót is hamar elsütötte. A magassága viszonylag nagy előny volt, mert nőtt ő mint a répa, de az igazi vezérek nem csak kiemelkednek társaik közül, hanem a hangjuk és karizmájuk is éppoly kirívó.
Béka ötletére elégedetten horkant. Ez a beszéd, most sem csalódott a lányban.
- Ez működhet - mutatóujját állára emelte, mert így látta a nagyoktól, s előre dőlt.
- Ijeszteni kell őket, mint a madarakat. Gnómijesztők kellenek a vár környékére! Mint a napraforgósba az erőd mögött. Rajzolni kell rá rémisztő arcokat a krétákkal - az jó lehet. Az már egy kipróbált metódus, abból kudarc nem is következhet.
- Azokat raknánk távolra, az egyéb akadályokat meg közelre, de milyen akadályokat is? - pillantott Lepcsesre. Mit számít, amiben taknyolni lehet, az mehet oda. Lepcses következő felvetésére elhúzta száját. Folyamatosan őrizni bennlakó portással lehetne, mint ezt az előkészítőt is, de csak felnőttek privilégiuma ott lenni sötétedés után ahol csak akarnak.
- Apropó sártalanító procedúra... CSALI! - emelte fel hangját kipillantva a viskóból. - Mond, mit csinálsz ma délután drága barátom?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

A padon ül és nézi, ahogy lába a talajt nem súrolva lóg a levegőben. Néhány centi kell már csak ahhoz, hogy ez a probléma orvosolva legyen és sarka leérjen. Különben lábfejjel már megy neki, de úgy nem az igazi. Csalásnak érzi. Pedig így is magasnak számít kortársai körében. Mégis annyira nagyon várja, hogy megnőjön. Mindenki azt mondogatja, hogy nagyra fog, szóval ez egy ígéret a szemében. Ha egy nap megnő akkor magas lesz. Nem lehet, nem talán, hanem pont. Ki van jelentve.
Felpillant, körbenéz. Boit várja, hogy végezzen az iskolával. Hétvége jön, úgyhogy mind a ketten haza tudnak menni. Együtt tudnak enni, aztán a fiú majd mesél valamit. Ezért szereti Marci annyira a pénteket. Máskor nem igazán láthatja testvérért. A buta bentlakásosdi miatt. Ha majd egyszer végre át fogja tenni a lábát a kastély küszöbén, többé nem kell várakoznia a padon. Pár több ideje akkor sem lesz. A bandája együtt nő majd fel vele, akkor pedig ott is felelősséget kell vállalnia értük. Hirtelen nehéznek érzi pici lábait, mintha súlyok fonódnának bokái köré. Homlokára erős ráncok szöknek és az útról tekintete a tér közepén csordogáló szökőkútra siklik.
Ha visszajön mindenképpen el kell majd küldeni néhány embert a gnómcsapdákat ellenőrizni meg mostanában nem ártana, ha taktikát váltanak, mert azok a dögök csak szemtelenebbek lesznek napról napra. Múltkor Csalit jól megrángatták, még a füle mögött is sáros lett. Az a hájpacni Feri meg szobafogságot kapott pedig a héten igenis ő is be volt osztva a faház védelmére. Az egész csak játék, mégis a gyermeknek ezek mind komoly gondok, olyanok, amik miatt néha az egész éjszakát ébren tölti, ha nem talál rájuk kellő időben megoldást. Az ő csapata, az ő felelőssége mindegyik gyerek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Udvar

Óriási ásítást nyom el, rajta aztán nem igazán segített a torna, még mindig nagyon fáradt. Tegnap sokáig fenn maradt a bátyjával, ma pedig igazán korán kelt, hogy a családjával ki tudjanak látogatni a rendezvényre.
A szülei most valamerre a főzőverseny környékén matathatnak, neki viszont sokkal fontosabb dolga van holmi főzőcskézésnél.
- Gnómokkal harcolunk nap mint nap, a tojásvadászat nekünk kutyafüle! - jelenti ki határozottan, a köréje gyűlteknek - mindenkinek szerzünk különleges tojást, ígérem - teszi még hozzá eltökélten. Addig fog keresni amíg mindenkinek lesz. Még Csalinak is. Mert végül is húsvét van.
- A csokitojást mindenki megtarthatja, különlegesből csak egyet, amíg nem lesz mindenkinek, utána annyit vehetsz magadhoz amennyi jólesik, na gyerünk szétszóródni! - azzal integet nagyon komoly fejjel. Eztán a kapucnis pulcsiba burkolózott Péntek kis, rózsaszín művirágokkal díszített kosárkájával elindul, hogy levadássza a tojásokat. Marha komolyan véve az egészet. Itt nem babra megy a játék kérem szépen, hát ígéretet tett most be kell tartania, szóval az egész területet felszántja ő ha kell.
Hajolgat meg bekukucskál a bokrok alá, aztán olyan három perc múlva kiegyenesedik.
- Talált már valaki tojást vagy valamit? - néz körbe csípőre tett kézzel, néhány szál rózsaszín műszalma így kihullik a kis kosárkájából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Folyik a víz, csobogása visszhangzik a gyermek fülében. A szökőkút peremére időnként ráesik pár csepp, az gyűlik-gyűlik, majd ha megdagad, s nem fér, hát cseppenként lecseppen a betonra. Nem hallja a csapódást, de odaképzeli. Azt a magas hangocskát. Ajkával segít is rajta, kiadja ő, csettintve nyelvével. Úgy mélázik csapata gondjait illetően.
Teljesen belemerül, mint ahogy szokott, ha véletlen magára marad. Közben homloka ráncosodik. Ha így folytatja fiatal felnőttként már el fognak mélyülni ott a ráncocskák.
A hang és az érintés a fejbúbra, ami kizökkenti őt. Felcsillannak szemei, a komolyság tovaillan, s helyét gyermeki vigyorgás veszi át.
- Boii! - kiált fel. Általában mélyebb hangja most olyan magas, akár egy csivitelő kismadáré. Azonnal felpattan, hogy testvére karjaiba vesse magát. Arcát belefúrja a fiú illatú pólóba és hosszan öleli.
Habár alig hat napról van szó, úgy érzi egy örökkévalóságig voltak külön, s ha most elengedi Boit hát belehal a magányba.
- Hétfőre rakom, mehetünk! - jelenti ki belemotyogva a pamutba, kislányos vékony cincogással.
- De Boi, tudsz új meséket? - nem engedi el, de elhúzódik annyira, hogy fejét fel tudja emeli a fiúra. A mesék. Amiket annyira szeret hallgatni és amik szinte sohasem egyformák. Nem tudja honnan van Boldizsárnak ennyi de ennyi mese a fejében, de élvezi, hogy szép lassan egyre többet mond el neki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Óriásit ásított tenyere takarásában. Majd egy újabbat elnyomva nyúlt füle mögé dugott cigarettarágójáért és bontotta ki.
- Kéred a felét? - pillantott a mellette baktatóra. A nap lassan lecsúszik az égről, az első narancssárga felhők már ott úszkálnak a horizont alján. Nem csoda, hogy egy hosszú faházasdi után a gyermek kimerült. Elvégre a vezérnek mindig a legnehezebb a dolga, tedd ide, add oda, vedd innen, csupa csupa dirigálás és miegymás. A rágó ilyenkor mindig kicsit magához térítette, a rágás kizökkenti a monoton mormotaságból.
- Nemsokára vége a szünetnek, már csak egy hét van hátra, pedig most kezdődött - sóhajtott az eget tanulmányozva. Az iskolai időszakban nem lehettek kinn folyton a faháznál. Esetleg az iskola udvarán az apró kis viskó amibe be-betudtak húzódni, de az nem volt ugyanaz az élmény.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Átadta a felét, a másikat bedobta a szájába. A füst az övéből is azonnal előbújt, és bár fél szemmel figyelte, hogyan próbálkozott a lány karikát kanyarítani belőle, ő kevésbé fantáziadúsan csak kifújta az orrán keresztül. Amúgy is csak fél adag volt a rágó, fél adag volt füst is, meg hát mégis hova lett volna a komoly vezér imázs, ha nekiállt volna bohóckodni, bár párszor amikor egyedül volt a szobájában próbálkozott vele.
- Mit szólnál ha holnap... - de nem tudta befejezni, mert ő is meghallotta azt, amit Ella. Először társára pillantott majd körbe. Üres volt, sehol egy lélek. Ha itt lett volna Csali biztos, hogy Péntek őt küldte volna előre. Ella viszont más tészta volt, nem közlegény. Összepréselte ajkait mérlegelve az opciókat. A varázsvilágba nem szabadott olyan gondtalanul járkálni minden nem után ami aggasztó zajokat adott ki sötétebb, eldugottabb helyeken. Másfelől ha nem ment oda az lehetett a gyávasága megnyilvánulása is, ami a talizmányját ne adja ég ütné. Ujjai automatikusan ráfonódtak a nyakában lógó medve talizmánra.
- Megnézem - jelentette ki végül óvatosan elindulva a szemetesek felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

A lány szavaira csak biccentett. A nyüszítés hangos volt és elég kétségbeesett, de mégsem látta azt még leguggolva sem, mi adhatta ki. Nyújtogatta a nyakát, aztán hirtelen, megjelent egy csomó szőr meg egy buksi. Valóban egy kutya volt. Az eddig benntartott levegőt végre képes volt kifújni, és bár nem ismerte volna el, kicsit meg is nyugodott, mindaddig, amíg a kutya közelebb nem jött. Eddig takarva volt a dobozoktól az állat farka, viszont amint kijött a gyér fényre, két farkát is sikerült megcsóválnia.
- Ez egy crup - suttogta halkan, meglepődve. Látott már ilyet, de - sohasem láttam még olyat, aminek nincs megcsonkítva a farka - talán még kicsi volt ehhez ez az állat és nem esett át a varázslaton, vagy a gazdája úgy döntött nem viszi majd muglik közé. Mindenesetre határozottan két farka volt.