Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Február volt az év második hónapja, mely összekötötte a tavaszodó márciust a téli januárral. Jiyun számára az új év mindig új reményeket hozott. A tavasz számára a születést, újrakezdést és feltámadást is jelentette egyben. Tudta, mit szeretne és mit érhet el, tisztában volt képességeivel.
Jelen helyzetben, épp Uborkára próbálta ráadni a kis kabátját, hiszen a rövid szőrű eb megfagyhat, ha csak úgy kivinné a hidegben. Na jó, nem egészen, de jobb neki a kis ruhácskájában. Tény.
Nem értette Jiyun, hogy mégis miért ódzkodott ennyire az eb ettől a borzasztóan cuki kabáttól, amit nem mellesleg egyrészt évek óta hordott -ugyanis otthon is hidegek a telek-, másrészt nem valami idegen kutya holmijába akarta belegyömöszölni őt, így nem értette, hogy mi a lótúró nem tetszett Ubinak. Persze, ha meglágyulna a szíve és kabát nélkül indulna el sétálni, három percen belül vacogna a kutya és természetesen a gazdi kabátja alatt kötne ki, a sétának pedig lőttek.
Na ugye, hogy kell az a kabát?
A Boglyas téren Uborka nyakában csilingelő nyakörve volt hallható, bár halkan. Megbűvölt póráza pedig engedte szabadon rohangálni a zabolázatlan ebet, míg ott marad Jiyun közelében. A lány remélte, egyszer eljutnak arra a szintre, hogy elhagyhatják a pórázt.
Bejárták addigra a fél falut, természetesen Ubinak ez meg se kottyant. Úgy tűnt, mintha gazdája koffeinnel etetné egész nap, mert az eb egy pillanatra sem állt meg. Ellentétben vele, a gazdája addigra egy padra telepedett le, hogy ihasson két kortyot a termoszában elhozott teából és élvezze a délután nyugalmát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

A lehető legjobb választás volt Jiyun részéről  a tér. Itt Uborka kiélhette minden perverzióját a szabadon csatangolással kapcsolatban. Amíg gazdája forró teáját szürcsölgette dideregve, addig ő vígan szaglászott, tobozokat kergetett, megjelölte területét és… menekülőre fogta. Bizony ám, hangos csaholásba kezdett az apró, kolbászra hasonlító eb, amint meglátta a feléje iramodó vizslát. Ez Jiyun figyelmét is felkeltette, azonnal elhajította termoszát s Uborka felé iramodott. Amennyire csak lehetett, próbálta felkapni a magasba. Meg akarta óvni a tacskót, így gondolkodás nélkül áldozta volna fel magát, nem ismerte a másik kutya barátságos szándékát. Szerencsére az ijedelem nagyobb volt, mint a baj. A még mindig ugató Uborkát szorosan magához ölelve csitítgatta simogatások között, ezalatt befutott a vizsla gazdija. Bemutatkozott nekik és Jiyun elgondolkodott, szóvá tegye-e a próráz fontosságát vagy sem. Bár nem történt baj, de ha ne adj isten valamelyik kutya nem úgy reagált volna, ahogy… biztos nem állt volna jót magáért.
- Én Jiyun. Ő Uborka - felelte, addigra a tacsi is megnyugodott és kíváncsian fürkészte a két jövevényt.
- Baj nem volt. Csak legközelebb te ne felejtsd el póráz, mert Uborka nagyon fél te… ő…Brúnód - nem ismerte Brúnó fajtáját, nem találkozott még hasonlóval sem. Itt le is tudta a dorgálós részét a dolognak. Minden jó, ha a vége jó - gondolta.
- Brúnó lenni nagyon szép. Mi fajtája neki? - ült vissza az addig székhelyéül szolgáló padra , ezalatt már Uborka is visszakerült a földre. Kíváncsian megindult felfedező útjára immáron ismét, hogy megszaglászhassa Lili cipőjét, persze fél szemét a vizslán tartotta gyanakvóan. Egyszer úgy is felenged.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

A peronokat vizsgálta, körülötte rengeteg mágus és boszorkány ment fel s alá. Volt, aki porontyait terelgette az iskolai vonatra, voltak diákcsoportok, akik között látott ismerős arcokat, ám túl szégyenlős volt, hogy megszólítsa őket. Csendesen követte hát iskolatársait, majd minden erejét bevetve feltornázta poggyászát és magát az egyik utolsó kocsira. Ahogy haladt befelé, üres boxot keresett magának, hátha felszáll Daeyoung mellé és akkor ülhetnek egymás mellett. Nagyra nyílt szemekkel kereste a leendőbeli ülőhelyét, szerencsére a vonat végében kevesebb ember volt, ezért nem volt túl nagy falat Jiyun számára. Miután végre meglelte a tökéletes ülőhelyet, tekintete az ülések feletti polcra tévedt majd le a kézipoggyászára.Túl picike volt, hogy felérje és csak akkor tudta volna biztonsággal feltenni, ha az ülésekre fellép. Ez nem lett volna helyénvaló, ennek ellenétre mégis megpróbálta fellökdösni táskáját.
Hosszas nyöszörgés és lábujjhegyen állás után végre feltette, habár nem tudta eléggé betolni s a kegyetlen fizika megbüntetni készült Jiyunt a segítségkérés megtagadása miatt. A poggyász leborult. Ji’ már a fejéhez nyúlt, összehúzta magát, minél kisebb legyen az esélye annak, hogy eltalálja bármi is a táskából, persze ez nem következett be. De miért nem?
Felpillantott és egy baromi magas fiú állt mellette. Kettőt pislogott, ahogy igyekezett memóriája nagy könyvében fellapozni a srác nevét, de nem... Nem járt sikerrel.
- Köszönöm - motyogta, majd ujjára pillantott, de szerencsére nem felejtette el gyűrűjét.
- Ha nem vagyok tolakodó, feltennéd nekem a táskám? Nem... én nem érem fel - sütötte le szemeit és odébb állt, hogy Zalánnak elegendő helyet adhasson.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Megrázta fejét, nem volt nála több holmi, amitől egyelőre meg szeretne szabadulni.  Óvatosan kinézett a vonat ablakán, már elindultak, tehát nem volt számára visszaút, ha esetleg meggondolta volna magát.
Leült Zalánnal szemben és mélyen meghajolt előtte, ezzel átadva minden tiszteletét a fiú irányába.
- Hálásan köszönöm. Tényleg nem lenne túl szerencsés egy nagy puklival a fejünkön a gyógyítónál kezdeni - felegyenesedett és halványan elmosolyodott.
- Ke-Keresel valakit? - utánozta a fiú mozdulatait - Nem tudom, hogy tudok-e neked segíteni, de szeretném viszonozni a kedvességed - szoknyáját gyűrte térdein, ahogy a másikra pislogott barna szemeivel. Bár a névmemóriájával nem büszkélkedhetett, viszont az arcokat vonásról-vonásra képes volt felidézni. Ha keresett épp valakit Zalán, talán Jiyun leírás alapján visszaemlékezhet látta-e véletlenül vagy sem. Persze, tényleg csak abban az esetben, ha keresett valakit és nem csak másik ülőhelyre pályázott.
- Mellesleg Jiyunnak hívnak, Song Jiyun. Levita - halvány mosolyra húzódtak pirosló ajkai és félénken odanyújtotta jobb kezét. Elvileg így illett és talán kihúzhatja bakancslistájáról az új személyek megismerését.
- Te is levitás vagy, ugye?