Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Már lassan másfél hét telt el, ha nem több, s azóta azt hiszem, sikerült tisztáznom a gondolataimat Leilával és Borival kapcsolatban. Teljesen fölösleges lett volna az, hogy olyasmin agyaljak, ami úgy sem lehetséges - ezt ő is megmondta - amúgy is tudtam, hogy mindig mással kavar, a barátságunk meg sokkal fontosabb lett volna annál, mint hogy elrontsuk. Ez viszont már megtörtént, csúfosan estünk egymásnak legutóbb, s még mindig nem tudtam túltenni magam a történteken. Annak ellenére, hogy úgy éreztem, Bori a jó döntés, mert vele jól alakulnak a dolgaim, attól még nem tudtam kitörölni emlékezetemből Leila szavait, amik mély sebet ejtettek rajtam. Emiatt pedig nagyon beszélni se akartam vele, mert nem láttam az értelmét, legalábbis egyelőre még nem. Időre volt szükségem, ezért sem kerestem Leilát, ehelyett minden időmet Borival töltöttem, s rá fordítottam az energiámat, már csak azért is, mert napról napra úgy éreztem, hogy egyre jobban szeretem.
Már csak ezért se tudtam neki nemet mondani, amikor meglengetett előttem egy meghívót, mondván, hogy az egyik barátnőjének a barátnőjének lesz a titkos szülinapi bulija, s mint utóbb kiderült, Mae-ről volt szó, arról a dán lányról, akit még meg kellett győznöm a Star Wars szépségeiről. Éppen ezért a születésnapjára egy Star Warsos pólót vettem, meg a három alapfilmet egy dvd csomagban, ezeket kötöttem át egy masnival, s így vágtunk neki Borival a bulinak.
Egy kicsit talán késve értünk oda, már elég sokan mozgolódtak a parton, így kicsit nehéz is volt kiszúrni a lányt, de amint sikerült, Borit kézenfogva céloztam be Marinát.
- Sziasztok…helló szia - köszöntem mindenkinek menet közben, a srácoknak pacsival, a lányoknak egy intéssel, majd odaérve a dán lányhoz, rámosolyogtam.
- Nagyon Boldog Születésnapot! - s már toltam is a kezébe a csomagot. Bori is felköszöntötte Őt, de már ki is szúrta az egyik barátnőjét az ételes pultnál, így elszakadt tőlem, én meg maradtam ott, s megpróbáltam vadászni magamnak egy pohár italt, vagy valami töményet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Annyi fajta italtól roskadozott a pulttá avanzsálódott asztal, hogy magam sem tudtam eldönteni, mit is igyak. Kapjak fel egy dobozos sört, igyak egy kis bort, esetleg bekeverjek valami töményet naranccsal vagy kólával. Ötletem sem volt, meg annyira túl sokat nem is akartam inni, így végül csak egy sörre esett a választásom, azt kaptam fel, majd fel is pöccintettem a tetejét és meg is kóstoltam a habzó csodát. Egész jó volt, sőt, jobb volt, mint amilyenekkel eddig találkoztam, el is kezdtem forgatni a dobozt, hogy lássam, hol is gyártották. Valami dán szöveg volt rajta, ebből is lejött, hogy ez bizony nem kőbányai málnás. Közben eszembe jutott Bori, hogy neki is vihetnék valami italt, el is tekintettem az ételes pult irányába, láttam is, ahogy ott ácsorog, s fecserészik az egyik barátnőjével. Nem tudtam, melyik lehet, ezt a lányt még nem láttam a társaságában, de Borinak elég sok ismerőse akadt, így nem csodáltam, hogy voltak olyan barátai, akiket még nem ismertem. Gondoltam rá, hogy odalépek hozzá, s megkérdezem, mit inna, de aztán az is megfordult a fejemben, hogy keverhetnék neki egy vodka-narancsot, mert arról tudom, hogy szereti. Már épp nyúltam volna az üveg után, amikor meghallottam a nevemet, s ahogy felkaptam a fejem, megláttam Leilát.
Nagyon meglepett a jelenléte, egy kicsit le is sokkolt, mert rá egyáltalán nem számítottam. A veszekedésünk óta nem is találkoztunk, azóta nem beszéltünk egymással, s ha őszinte akarok lenni, nem is akartam vele beszélni, mert még mindig bántott az, ami történt. - Nem hiszem, hogy beszélnünk kellene, ami fontos volt, azt épp elmondtad múltkor - vetettem oda ridegen a szavakat, s próbáltam róla elterelni a figyelmem, így elkaptam a vodkásüveg nyakát, meg odahúztam egy poharat, s neki álltam, hogy keverjek Borinak valami finomat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Megjegyzésére ráemeltem a tekintetem, de csak egy lesújtó pillantást tudhatott magáénak, ami röviden és tömören mindenről is árulkodott. Hogy én…mert hát ő nem. Ez az érzés még mindig ott dübörgött a mellkasomban, hiába teltek el napok, vagy hetek, szavai még mindig ott visszhangzottak fülem membránján, s még mindig ugyanúgy fájtak. De most inkább fel sem hoztam már, hogy ugyanarról vitázzunk, mint ott a moziteremben, hogy próbáljam megérteni a hülye indokait. Igazán beszélni se akartam vele, mert a jelenléte még mindig felkavart, pedig nem akartam ezt érezni, mert köszönöm szépen, jól elvoltam Borival, nagyon is. Ő szeretett és közel engedett magához, s éppen ezért én is jól éreztem magam vele. Apropó, Bori. Merre is járt? Pillantásommal kerestem, egyúttal Leila közelségétől akartam szabadulni, el is fordultam..volna, ha nem ordítja telibe a fejemet. - Na mi van? - kissé tapló mód reagáltam, de ennyi azt hiszem belefért a múltkori után. Kissé flegma tartással fordultam vissza irányába, mert nem tudtam, hogy most majd mégis mivel jön elő. Bori említésére azonban kitágult a pupillám, de mielőtt még befejezte volna, amibe belekezdett, már ott is termett mellettem a szőke, Merlin áldja nevét, a legjobbkor.
Rámosolyogtam, és ösztönösen húzódtam hozzá közelebb, ahogy belém karolt, majd egyikükről másikukra szökött pillantásom. Bori semmit sem tudott a csókról, nem mondtam el neki, talán ezért is volt ennyire kedves Leilával, meg persze azért, mert úgy tudta, hogy mi nagyon jó barátok vagyunk. Voltunk. Hogy most mi volt, azt nem tudtam, ellenben Leila kontrájára azonnal odakatam a pillantásom, s meglepetten pislogtam, ahogy a nyitott kapcsolat szóba került. Először azt hittem, hogy kinyögi neki majd a csókot, s erre akar utalni, de az döbbentett csak le igazán, mikor Boriról és csávókról kezdett el beszélni. Értetlenül kaptam Borira a tekintetem, majd vissza Leilára, s hazudnék, ha nem lepte volna el az agyamat a dühös köd, mert azt hittem, hogy a barna most csak szórakozik velünk.  - Mi van? Miről beszélsz? - értetlenül néztem először Leilára, aztán meg Borira, pechemre lemaradtam arról a pillantásról, amit Leila felé küldött, s nem tűnt fel, hogy a barna igen csak meglepte ezzel a barátnőmet. Fogalma sem volt róla, hogy Leila ott dolgozik, azonban egy mosolyt erőltetve igyekezett leplezni az érzéseket.- Nem értem, hogy miről beszélsz, nem jártam a pubban, biztosan összekeversz valakivel - tette az ártatlan értetlent, s a karomon is végig simított. - Megyünk Ádám? Odaát van pár finom falat - próbált menekülni, de engem rohadtul zavart ez a helyzet. Nem azért, mert nem hittem Borinak, sokkal inkább azért, mert dühített, hogy Leila össze akart ugrasztani minket.- Miért csinálod ezt? Miért hozol fel ilyen baromságokat Boriról? Csak velem jár és együtt vagyunk és leszünk is - jelentettem ki határozottan Leilának, nem tudva még az igazat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

- Na, Leila, állj már le! - hangosan csattantam fel, amikor meghallottam, hogy milyen stílusban szólt Borihoz. Persze, jól ismertem Leilát, s tudtam, hogy szabad szájú, s könnyen dühbe jön, viszont azt nem gondoltam volna, hogy majd így fog beszélni a barátnőmmel. De mindez semmiség sem volt ahhoz, ami ezután következett. Leila ugyanis lökdösni kezdte Borit, s a végén már úgy kellett közéjük ugranom, hogy ne essen neki a földre huppant szőkének.

- Héhéhé, ebből elég! - idegesen villantak a szemeim, hátrapillantottam Borira, hogy lássam, jól van-e, de arra már nem volt időm, hogy fel is segítsem onnan, mert Leila szája be sem állt. Az egész rohadtul dühítő volt, de nem csak azért, mert ilyen stílusban beszélt, hanem azért is, mert láttam a tekintetét, és már jól ismertem Őt.  Éppen ezért is bizonytalanított el, s míg először nem akartam elhinni mindazt, amit mondott Boriról, most mégis felütötte bennem fejét a bizonytalanság, hisz miért is hazudna? Oké, hogy összevesztünk legutóbb, de ezt csak nem tenné.

S miközben az agytekervényeim pörögtek, Bori meg felegyenesedett a földről s bosszúsan porolta le magáról a koszt, addig a tekintetem még mindig Leila pillantását fürkészte, s közben hallottam és figyeltem, ahogy azt mondja, hogy nem hazudik. - Igaz ez, amit Leila mond? - már én is a szőke felé fordultam, akinek talán csak most rebbent meg először a pillantása, mióta a barna sarokba szorította. Érezhette, hogy szorul a hurok a torkán, mert ide-oda kapta a pillantását. - Hát…de ez egy félreértés, igen, találkoztam egy sráccal ott, de nem történt semmi, mi csak beszélgettünk - hazudta, de ez éppen elég volt nekem.

- Semmi? Miért találkozgatsz te mással?

- Én..én

- Jó, nem is érdekel, telibe szarom most már ezt az egészet - szakadt ki belőlem idegesen,  s mikor Bori a karom után nyúlt, dühösen rántottam el.
- Hagyj békén…és Te is…menjetek mindketten a jó francba - vágtam oda dühösen immár Leilának, majd kiszakadva kettősükből, dühösen indultam meg a part felé, felkapva egy üveget.

- Egy kis sz…keverő k…va vagy! Azt hiszed, hogy most majd felfigyel rád Ádám? Annyira naiv vagy, ha azt hiszed? Ne is álmodj róla…- mondta dühösen Bori, s mivel hirtelen nem tudta, mit is kéne tennie, sarkon fordulva indult meg a másik irányba.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Napok óta nem volt hírem Leiláról, ez pedig nagyon is aggasztott, hisz legutóbb olyan állapotban találtam rá, és olyan környezetben, amiből egyértelművé vált számomra az, hogy baj van. Azonban hiába akartam segíteni rajta, szakemberhez nem vihettem, mert akkor kicsapják a suliból. De legalább vette volna fel a kurva telefonját...lényeg, hogy nem értem őt el, valamivel pedig le kellett kötnöm a gondolataimat, ezért is jött kapóra, hogy úgy döntöttem, lemegyek Sárával kidekorálni a pizzériát. Jó fej csaj volt, még a szakkörön haverkodtunk össze, így nem okozott nehézséget az, hogy pár órát eltöltsek a társaságában.
- Hm, az klassz – feleltem nemes egyszerűséggel, jobb is volt az, hogy nem szabályoztak minket, annak sosem volt jó vége.
- Tökre igazad van, szerintem legyen valami lightosabb verzió, legfeljebb ha lenne esti buli a felnőtteknek, akkor arra majd külön dekorálunk – mert hát azt nem tudtam, hogy tervezett-e Barnabás partit. - Hú, tök jók ezek a fekete, meg ezüst sablonok – mutattam dobozában a keményebb papírlapokra, amik közt aztán feltűnt néhány narancssárga lap is.  - Ezekből vághatnánk ki kis papírtököket, a feketéből, fehérből és pirosból meg lehetne denevéreket, szellemformát vagy vámpírt – egészen belelkesedtem, vagyis hát próbáltam jól érezni magam, talán ezért is pörögtem kicsit jobban a kelleténél.
- Amúgy mi a helyzet veled? Mióta nincs rajzszakkör, azóta nem is igen láttalak – kezdeményeztem a beszélgetést, közben letelepedtem az egyik félreeső asztalhoz, hogy neki kezdjünk a dekorálásnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Akkor innen ez a dekormánia , el tudom képzelni - nevettem, igaz nekem nem voltak tesóim, de szobatársaim igen, sokan voltunk, és ha épp betévedt egy csaj a szobánkba, akkor inkább az ment, amit mi találtunk ki. Szóval ha átérezni nem is, de megérteni meg tudtam a helyzetét. Sári egész beszédes volt, ez mondjuk nem zavart, sokkal jobb volt annál, mint hogy fogóval kéne kihúzni belőle a szavakat. - Hallod Sári, nagyon kreatív vagy, tetszik ez a nyalókás ötlet! - ügyesen rajzolt a szakkörön, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen téren is megállja a helyét, tetszettek az ötletek. - Ennek tuti, hogy örülni fognak a kölykök, biztos vagyok benne - erősítettem meg , közben el is vettem egy nyalókát, és próbáltam úgy bebugyolálni a fehér szalvétával, ahogyan azt a lány mutatta. - Áh, ne legyél már buta, te te vagy, ő meg ő, mit foglalkozol vele? Szerintem járj el, meg szórakozz, ilyesmi, itt van az ideje, amúgy se láttalak még mondjuk buliban - jegyeztem meg, mert ez így volt igaz, sose láttam semerre partizni a lányt. - Ha ez vigasztal, nekem itt is Saci vagy - tettem hozzá, majd vigyorogva felmutattam a bebugyolált szellemnyalókámat.
- Na milyen lett? - közben vettem egy újat, és nekikezdtem egy második készítésének is. - Áh, semmi jó. Az egyik legjobb barátommal vannak zűrök, de hiába akarok neki segíteni, nem engedi, és már nem tudom, hogy mit kéne tennem. Az utóbbi időben mintha a föld nyelte volna el, aggódom érte - meséltem sóhajtva, de nem is nagyon akartam többet Leiláról beszélni, mert voltak olyan dolgok, amik nem tartoztak másra. Nem akartam, hogy kitudódjon a drogfogyasztása. - És pasifronton mi a helyzet? - fel-le emelgettem a szemöldököm, ahogy mosolyogva rákérdeztem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Mi az, hogy kivel Sári? Hát mondjuk bárkivel, barátnőid csak vannak, ők nem járnak el bulizni? - egy kicsit meglepett, mert a vele egykorú lányokat már lehetett látni különböző partikon, viszont úgy tűnt, hogy a Bontovich leányzó nagyon is visszafogott. - Ne már…- megcsóváltam a fejem, nem ismertem, csak hírből a bratyóját, de ez azért elég smucig dolog volt tőle.
- Na figyelj, ha máskor buliznál, szólj, aztán jössz velünk. Mi elég sokszor járunk, mert Geri haverom sok meghívást kap, tudod, neki még több haverja van, mint nekem - meséltem mosolyogva, mondjuk nem tudom mennyire volt menő az, hogy nekem fele annyi barátom volt, mint neki, talán ezzel nem kellett volna hencegnem.
- Ha tökéletes, akkor még csinálok párat - vigyorogtam büszkén, kreatívnak kreatív voltam, de a kézügyességem kimerült abban, hogy évente párszor megépítettem legóból a Csillagrombolót. Már csak emiatt is jól esett a dicséret, igaz, az enyém még mindig nem nézett ki olyan jól, mint Sárié, de tovább próbálkoztam, újabb nyalóka halmot húztam magam elé, hogy azokat is bebugyoláljam.  - Jah, hát igen, jó lenne - sóhajtottam, tényleg nem akartam nagyon mutatni, de azért megviselt az, ami Leilával történt az elmúlt időszakban. És hogy ne is kelljen róla többet mesélnem, meg úgy összességében arról, hogy eddig minden csajom dobott, inkább tereltem a témát, meg amúgy is, így legalább még jobban megismerhettem Sárit. A kérdésem mondjuk úgy, hogy nagyon meglepte, láttam, ahogy elvörösödik és kissé, mintha zavarba is jönne.
- Ja, jól van, csak kérdeztem, nyugi. Azért mert nem bulizol, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne pasid, tök csinos vagy - jegyeztem meg, mert hát az volt, mint oly sokan az évfolyamáról.
- Lehet, hogy épp ezért el kéne kezdened élni, nem? Kár volna a legjobb éveidet a tesód árnyékában leélni. Szívesen elviszlek bulizni, ha van kedved? - kérdőn néztem rá, közben felmutattam a legújabb nyalókát, amit megspékeltem, és a fehér köré feketéből hajtottam galléros köpenyt, tollal pedig vámpírfogakat rajzoltam a figurának. - Bella, akarsz vámpír lenni, megharapjalak? - elváltoztatott hangon utánoztam egy filmbéli vámpírcsávót, miközben mozgattam a nyalókát, mintha egy báb lenne, de a végét már elröhögtem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Szemem sarkából láttam, hogy megvonja a vállait, a nagy nyalókaöltöztetés közben azért figyeltem rá, nehogy úgy érezze, hogy nem érdekel, amit mond, mert ez nem volt így.  - Áh, van ilyen. Volt egy időszakom, amikor engem se tudtak kirángatni a haverok a szobából, mert volt fontosabb dolgom is, mint hogy bulizzak - igaz, azt már nem meséltem el, hogy ez a nagyon fontos dolog az volt, hogy vártam a legókészletem, hogy összerakhassam, és hogy tulajdonképp egy kocka vagyok. Legalábbis voltam, de az utóbbi időben azért igyekeztem a társadalom aktív tagja lenni, amihez nagy köze volt Leilának is.
- Hé, azért nem hinném, hogy olyan sokkal lennék idősebb nálad - fel sem tűnt, hogy Sára kiskorú lenne, s talán még én se barátkoztam meg a gondolattal, hogy már lassan húsz lettem, néha olyan érzésem támadt, mintha még mindig csak tizenhét lennék. Győzködni mondjuk nem akartam, ő tudja, csak felajánlottam a lehetőséget, de aztán úgy tűnt, mintha mégis csak érdekelné a dolog.
- Persze, mondtam már, ha szeretnéd, eljöhetsz velünk buliba, vigyázunk rád - egy mosollyal biztattam, ezután jött a minivámpíros bábjáték, meg a röhögés, mert nem tudtam ezt se kibírni nevetés nélkül. - Tényleg? Tetszem? - fel-le mozgattam a szemöldököm, miközben rámosolyogtam, majd szemügyre vettem a legyártott szellemeket. - Jó kérdés, de szerintem talán ez tényleg elég lesz és kezdhetünk dekorálni - elég szép kis kupacot csináltunk, nem gondoltam, hogy ilyen sok gyerek lenne a faluban, aztán ki tudja. - Muti - közelebb hajoltam, hogy lássam a batyuját, mikor előkerült az a cucc. - Bahh, de durva - meg is fogtam a cuccot, úgy ragadt, mintha igazi pókháló lenne. - Ez nagyon komoly, csinálhatnámk rá a fekete sablonból pókokat. Hoztál ollót? - kérdeztem, miközben tollat ragadva már el is kezdtem rajzolgatni a sablon segítségével a színes papírokra, hogy előkészítsem az anyagot további felhasználásra. - Most pénteken megyünk egy koncertre, este hétkor kezdődik a Pub-an lesz. Jössz velünk? - felpillantottam rá, s közben átnyújtottam az átrajzolt sablont is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Elmosolyodtam azon, ahogyan a kérdésemre reagált, helyes volt így a zavarában. - Most miért? Mondhatod nyugodtan, abból még baj nem lehet - felelte nevetve, s hozzátette. - Te tetszel nekem - mondtam mosolyogva, aztán tovább nevettem, mikor Sára azt mondta, hogy direkt csinálja. - Mit? Nem is csinálok semmit, max a szellemeket - nevetve felmutattam egy nyalókát. Éreztem rajta, hogy ez a téma nagyon távol áll tőle, meg nagyon terelte is a témát, mintha kényelmetlenül érezte volna magát, hogy ilyesmiről kell beszélnie.
- Hé, nyugi - emeltem fel védelmemre a kezeimet - Tényleg nem direkt csináltam, nem élvezkedni akartam a zavarodon, egyszerűen csak kíváncsi voltam, és tényleg érdekelt, ennyi. De tudomásul veszem, hogy neked ez a téma tabu, és nem is kívánsz nyilatkozni, vettem a lapot kapitány - mosolyogva még szalutáltam is előtte, eszem ágában se volt, hogy megrontsam, de azért megfordult a fejemben pár dolog, mielőtt kiderült, hogy még ennyire ártatlan. Mert hát csak erre tudtam következtetni ezután a beszélgetés után. - Ó nem gond, nézzenek, de azt hiszem, úgy kevésbé lenne érdekes ez a tevékenység, ha varázslattal csinálnánk. A kézművességnek ez a szépsége, pálca nélkül mindent magad - mondtam, és elkezdtem kivágni a sablonok alapján a tök-és vámpír figurákat.
- Figyelj, bejuttatunk, ne aggódj. Amúgy is, ez csak egy koncert, meghallgatjuk őket, aztán meg hazakísérünk, nem lesz bajod - nyugtattam a lányt, hogy ne parázzon már ennyire. - Na gyere, tegyük fel ezeket, hogy legyen, húzzam én a zsinórt, te aggatod, vagy fordítva? Kéne valami létra is - néztem körbe, hátha van valahol egy háromfokú. - Egyébként, ne érts félre, de kicsit fura, hogy így téged ennyire nem érdekelnek a srácok. Ismerem pár évfolyamtársnőd, és hát…hogy is mondjam, elég máshogy viselkednek, ha érted mire gondolok - eszem ágában sem volt neki beszólni, csak tényleg nem értettem, mitől ennyire visszafogott. Lehet, hogy tényleg ennyire elnyomták őt a testvérei vagy a szülei?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Dehogy szórakozom - jó, azért egész megmosolyogtató volt Sára zavara, de eszem ágában sem volt direkt szórakozni vele, sőt, inkább meglepett az, hogy ennyire zavarba tud jönni, ebből is látszott, hogy még milyen éretlen csajszi. Emiatt az is meglepett, hogy a koncertet leokézta, de örültem is neki, hogy végre hozott egy felszabadult döntést a tesója nélkül.
- Előtte? Hm, tényleg, oké! - elég okos csaj volt, a jó ötletet alkalmaztuk is, elkezdtem a kihúzott zsinórra felaggatni a díszeket, közben hallgattam Sárát, aztán rápillantottam, mikor a kérdését nekem szegezte. - Mondjuk , amúgy meg inkább csak azt hiányolom, hogy nem vagy úgy laza, érted. Szóval, hogy ha bókot kapsz, akkor azonnal zavarba jössz, pedig ez nem baj, ha megdicsérnek, örülj neki! - próbáltam kicsit rávezetni, hogy mit is hiányolok belőle, mert az, hogy hogyan is öltözködött, egész más téma volt.
- Na, komoly? Ki az, mesélj! - persze, hogy felkeltette az érdeklődésemet, mert eddig nem úgy tűnt, mintha érdekelnék a srácok, most meg rögtön kinyögte, hogy azért akad valaki. - Jó, hát figyelj, Miksával nem nehéz rosszban lenni, szerintem a fél sulival nem jön ki jól. Ha ebből indulsz ki…szerintem ne a bátyád határozza meg azt, hogy kivel akarsz lenni - adtam a jótanácsot, így gondoltam helyesnek, szegényt már így is agyonkorlátozták.
- Jó értelek amúgy, és ez tök normális az elején. Ezért is kezdj el gyakorolni, például a tükör előtt, én úgy szoktam - mosolyogva elárultam a titkom, mert hogy bizony néha a csajozós dumákat a tükör előtt gyakoroltam jedi jelmezben. - De a lényeg akkor az, hogy tetszem neked - vigyorogva azért csak piszkálni kezdtem, közben követtem , kezemben a felakasztandó díszekkel.
-  Ide mit szólsz, innen odáig kihúznánk ?- mutattam a pult feletti részt, és még azt is bevállaltam, hogy én másszak fel a létrára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Ahogy az lenni szokott, a sors mindig a legrosszabbkor vág közbe, és teszi tönkre az ember életét. Leilát elveszítettem, onnantól kezdve pedig rohadtul nem érdekelt a suli, koncentrálni sem tudtam, és úgy éreztem, hogy megfulladok ebben a városban. Hátam mögött hagyva a sulit, el is utaztam, anyámat kísértem a fotózásaira, szükségem volt arra, hogy kikapcsoljon az agyam és valahol máshol legyek, távol attól a helytől, ami folyton Leilára emlékeztetett. Az iskolától persze kaptam egy figyelmeztetést, miszerint jó lenne, ha összekapnám magam, mert a sorozatos bukásokat nem tolerálják, s még egy esélyem maradt. Ki gondolta volna, nem igaz? Mindenesetre úgy döntöttem, adok még egy esélyt az iskolának, így a vizsgaidőszak végeztével visszajöttem, egy kicsit talán sikerült túllendülnöm a történteken, de Leila mindig is hiányozni fog, vele egy darabot veszítettem. Az életnek viszont mennie kell tovább, hamarosan vége a szünetnek, jön az évnyitó, és még be kellene szereznem pár holmit a sulihoz. Nem beszélve arról, hogy közeleg anya születésnapja is, viszont fogalmam sincs, hogy mit is kéne adnom neki. Emiatt kezdtem el ténferegni a piacon, míg meg nem akadt a tekintetem egy tetovált lányon. Jó, őt nyilván nem vihetem haza anyának, nem is azért akadt meg rajta a szemem, hanem mert ilyen sokféle tetoválást még nem láttam. Elő is húztam a fényképezőmet, s a távolból lőttem róla egy képet, aztán egy kicsit közelebb sétáltam, mire feltűnt, hogy árul is valamit.
- Szia, bocsi, az előbb lőttem rólad egy képet, ha nem gond, felhasználhatom a portfóliómban? - kérdeztem a lányt egy barátságos mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Szia - köszöntem ismét mosolyogva, szerencsére egész jól reagált, mert volt már olyanban részem, amikor meg akartak csapkodni, mert félreértettek.
- Fotós vagyok, vagyis olyasmi és portfóliót készítek magamnak, hogy később dolgozhassak, ahhoz kéne pár fotó, téged meg már rögtön kiszúrtalak, mert tök jók a tetkóid! - tény, ritkán látni ilyen motívumokat, ez egyáltalán nem volt jellemző ezen a környéken.
- Persze, csak ha nem bánod, meg is tudom mutatni, ez digitális - böktem rá a kamerára, s már toltam is elé, hogy lássa azt a képet, amit a távolból lőttem róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Szia - és még egy kör, ezen már el is nevetem magam, az biztos, hogy köszönésben a maximálisat nyújtottuk.  - Na, miért mondasz ilyet? Nagyon menő, Kaliforniában mindenki így mászkál - enyhe túlzással, de igen, elég sokan varratták magukat a nyugaton, meg mondjuk Londonban is, de tény az, hogy ez a kis város Margit nénivel még nem volt felkészülve erre. A digikészüléket közben úgy tartottam, hogy a fényviszonyok ne rontsák a kép minőségét, így kicsit közelebb lépve hozzá. - Mondjuk az se lenne rossz - nevettem fel, de tény, hogy azért ez az elkapott pillanat tényleg jól sikerült.
-  Az ékszerekről? Persze, szívesen. Hogy szeretnéd, csak az ékszerekről, vagy Te is legyél rajta? - villantottam egy mosolyt, s még mielőtt válaszolt, már lőttem is róla egy képet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Pedig jó lett - vigyorgok a kattintás után, s már a képet csekkolom, ekkor sikerül kikapnia a kezemből a gépet, és mire reagálnék, már lőtt is rólam egy nyitott szájas képet. - Héé, de nyitva volt a szám - röhögve rázom meg a fejem, meglesem a fotót, azért nem gáz annyira, de a tetkós lány jobban mutatott a képeken. - Na oké, akkor lövök ezekről a bigyókról pár képet, aztán előhívatom és majd kirakhatod, vagy át is küldhetem, ha az jobb. Egyébként mik ezek a cuccok? - érdeklődöm, miközben kicsit rendezkedek az asztalnál , leguggolok és próbálok egy közelit lőni az ékszerekről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Pedig éhes vagyok - feleltem nevetve, de sajnos igaz volt, tényleg kezdtem megéhezni, ami egy piacon mondjuk nem csoda, hisz kavarognak az illatok, sütik a lángost és mindenféle finomságot. Most viszont munka van kéremszépen, így vissza is pillantottam az asztalra, aztán meg a gazdájára.
- Nem? Hát mi? - kíváncsian vettem szemügyre és érdeklődve hallgattam a tetovált lányt. - Wow, komolyan? Ez de menő! - na ilyenről se hallottam még, az egyiket balommal kézbe is kaptam, hogy jobban szemügyre vegyem, egyelőre viszont nem láttam benne miniÁdámot, és azt se, hogy mondjuk lézerkarddal rohangál. - Hm, és mondjuk ha ajándékba szeretném valakinek és hozok róla egy fotót, akkor is el tudnád készíteni? - lelkesen pislogtam, mert azt hiszem, hogy megvolt anyának az ajándék. Bár, ezek a furi üveges illóolajok is jól néztek ki. - És ezek itt mire jók? Szerelmi bájital? - pillantottam rá egy mosollyal.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Feljebb vontam a szemöldököm a felajánlásra, aztán el is röhögtem magam. Jó nem voltam finnyás túlzottan, lehet, hogy még el is fogadtam volna a müzli felét, de nem akartam pofátlan lenni, másrészt inkább lángosra vágyakoztam. Előtte azonban volt még némi teendőm, s most hogy sikerült megbeszélnünk a képekkel kapcsolatos dolgokat, neki is állhattam fotózni. Lőttem is pár képet, közelebbről, hogy szépen és élesen látszódjon a portéka, közben két kattintás közt figyeltem, hogy mit mesél a lány.
- Szuper, szerintem akkor sokszorosítok neked a képekből párat, hogy tudj kitenni hirdetést is, hátha többen jönnek majd - meséltem egy mosollyal, s még lőttem pár képet.
- Hát kész is vagyok. És ha ennyire jók ezek az olajok, akkor ebből és hm, mondjuk ebből kérnék egyet. - böktem rá két különböző színű fiolára, majd elkezdtem matatni a dzsekim belső zsebében, keresve a tárcámat.
- Hú amúgy, meddig dolgozol? Mert felvinnélek anyámhoz - néztem rá egy mosollyal, át se gondolva azt, hogy nem fejtettem ki neki a mondandóm lényegét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Előtte mondjuk ennék, mert tényleg éhes vagyok - fűztem még hozzá, félig-meddig már a finom lángosra gondolva, talán emiatt se vettem észre, hogy mit mondtam. - Mi? - értetlen arckifejezéssel néztem aztán a lányt, de ahogy tovább mondta, már kezdett is égni a képem, mert rájöttem, hogy félreérthette a mondandóm.
- Fúúú nem, bocsi! Nem vagyok ennyire tapló, meg semmit se akarok, na ne érts félre, mert egyébként csinos vagy, csak… - hű és itt már kezdett is folyni rólam a víz, minél jobban magyaráztam, annál inkább nyílt meg alattam a föld.  
- Jó, kezdjük elölről - vigyorogtam rá végül zavartan.
- Szóval Ádám vagyok, szia - ismételt köszönés, és nyújtottam is a kezem egy kézfogásra.
- Anyukám fotós, mostanában különleges emberekről készít portrékat és amikor megláttalak, bevillant, hogy wow, hát mennyire örülne már, ha ő is lőhetne rólad néhány fotót. Emiatt gondoltam, ha van kedved így modellt állni, akkor szívesen bemutatnálak neki, meg az ő szülinapjára szeretném azt az ékszert és akkor egyben így ugye látnád is, hogy milyen. Túl sokat beszélek, mi? - kínos vigyort húztam az arcomra, s inkább a tárcámban kezdtem kotorászni, hogy fizessek.
- Tuti? Köszi! De akkor mondjuk egy lángost? Arra meghívhatlak? - ha már tapló voltam, hát legalább ezzel engeszteljem ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Jaaa, húúú bocs, én azt hittem, hogy én voltam túl tapló - mosolyogtam rá, s végre így már fel is engedtem. Azt hiszem, hogy túl komolyan vettem mostanában mindent, mióta megtörténtek a dolgok, s valahogy vissza kellett még lazulnom a való világhoz. - Nem vagyok ám mindig ennyire…merev - fűztem hozzá, közben megráztam a kezét is, mindkét név szimpi volt, viszont a szomszéd Manci miatt úgy döntöttem, hogy inkább Lorázni fogom.
- Ha hiszed, ha nem, ez még engem is meglep, soha nem dumáltam még ennyit - megint csak nevettem, hát mit tehetek róla, hogy most itt szómenésem lett. Fura, biztos a levegő okozta, vagy az időeltolódás.
- Szuper!  - örültem, hogy nem kellett győzködni, bizonyára anya is kiugrik majd a bőréből, mert egy tetovált nőre már hetek óta vadászott, az egyik modellügynökség jelzett is neki, de aztán váratlanul visszamondták, így már ezért is megérte kijönnöm a piacra.
- Tuti? Hát jó, pedig szívesen kajáltam volna veled, de akkor mit szólnál hozzá, ha mondjuk én elmegyek kajálni, meg hazamegyek és előhívatom a fotód, aztán mondjuk délután négy körül találkozunk és akkor hoppanálunk Budanekeresdre? - reméltem, hogy a távolság nem tántorítja majd el ettől a kis kiruccanástól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Még az is lehet, ha éhes vagyok, nehezen tudok gondolkodni - jegyeztem meg egy szemtelen mosollyal, jó is volt tisztázni a félreértést, azt meg el tudtam fogadni, hogy nem éhes, vagy nem kedvelei a piaci ételeket. Nekem sem volt minden a kedvencem, utáltam a belsőségeket, viszont itt a piacon szívesen ettem sült kolbászt, lángost vagy valami jófajta pörköltöt. Már a gondolattól is jobban éheztem, halkan korgott is a gyomrom, a dicséret viszont nem kerülte el a figyelmem, el is mosolyodtam. - Hát ezt most bóknak veszem -  nevettem tovább, majd biccentettem. - Találkozzunk négykor az árnyas sétányon, aztán majd keresünk egy jó helyet, ahonnét elhoppanálhatunk. Akkor majd délután! - integetve mentem tovább, vettem magamnak egy sajtos-tejfölös lángost, megettem, aztán visszamentem a kastélyba, hogy előhívjam a képeket a délutáni találkozóra.