Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

William
- mainly as Magda Flaviu -

Undorítóan kiszélesedik a mosolya, nagyon elégedett Will látható vergődésével, mert elege volt a fölösleges drámából, amit ez a kettő leművelt. Ideje helyrerakni őket, mindkettőt a legeffektívebb módszerekkel.
Ahelyett, hogy konkrétan a bizonygatásra válaszolna, megjelenik mellette kézügyben a levegőben egy ív papír, hivatalos dokumentum, amit Will felé nyújt. Türelmesen megvárja, hogy átvegye a veje, csak azután paskolja meg a vállát anyai melegséggel.
- Az már az ő döntése, hogy akar-e beszélni veled. Mindenesetre végre tettél valami hasznosat is, és ha minden jól megy, tisztán, felesleges komplikációk nélkül elválhattok, kedvesem. Az a hirtelen természeted csak jó volt valamire. - Ezzel ellép Will mellett, és hagyja, hogy amaz átfussa a laboreredményeket pár héttel ez előttről. Hadd ülepedjen az az egyre erősödő, szörnyű gyanú, hogy valójában milyen következményekkel járhat az a tegnap esti gyomorszájon ütés. Vitathatatlanul számára ez egy hasznos fordulat.
- Jó utat vissza, William! - Azzal magára hagyja a mostanra esélyesen megdöbbent vejét az újonnan a nyakába szakasztott hírrel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -
Black all the way

- Találtam még egy gyöngyszemet. Első csók. Aha, ha egy egész regényt kellett írjon róla, biztos mai napig várja, hogy megtörténjen. - Lehet, hogy a terhesség velejárója a szarkazmus exponenciális felcsavarása is, ki tudja.
Ha már úgyis úgy alakult, hogy ő és Médi is a pécsi egyetemen folytatják tovább az útjukat, időszerű volt visszatalálni egymáshoz. Az egyik leköltözött ide, a másik menekülne a hisztériás férje útjából. Will idegesítően érzékeny és ideges néha, mióta nem iszik. Mit néha? Sokszor. Most is úgy hagyta ott, hogy "Majd jövök, ha lenyugodtál." és bevágta az ajtót.
- Van valami konkrét, amit keresel? Nyolcadági unokatestvérnek jelentéktelen ajándék, agytágító irodalom tízéves gyerekeknek a szirupos fajtából? Elmesélhetnénk a saját kis iskolai sztorijainkat is. - Bőven izgalmas történetek születtek a tanoda falai között eddig is, regény-sorozatot indíthatnának a drámákból és a rengeteg születéstörténetből.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

- Még mindig áll az ajánlatom, hogy ezen bármikor szívesen segítek. - Júlia érdekes hatást gyakorol a határaira, maradjunk ennyiben. Régebben biztos nem tett volna ilyen megjegyzéseket, de változnak az idők és a felfogások.
- Borzalmas, hogy ezekért fizetnek is az emberek. - Hát még, ha ismerné a töményebb kaliberű irodalmi termékeket, tényleg elgondolkodna, miért nem művelik mintsem papírra vetik az ilyesmit?
- Most csak szimplán hisztériás, mert a kedvemre kell tegyen. Imádom zsarolni. - Szórakozott félmosolyra húzódik a szája széle, miközben hátat fordít a romantikának és remélhetőleg Médivel együtt baktatnak át a feketemágiás könyvekhez.
- Nekromancia... Merlin segíts, inkább nem. Hogy szelídítsünk inferust? Tessék? Könyörgöm, ezt az olyanoknak találták ki, akik mindenáron kárt akarnak tenni önmagukban? - Meglehetősen látványos a megbotránkozása, aztán minden átmenet nélkül: - Érdekel? - Specifikusabb segítség volna, ha grafikával kapcsolatban keresnének, de az lehet, Médi tűréshatárán esik kívül.
- Mire is mentél tovább? - Magántanulóként kicsit leesett a térképről egy évvel ez előtt, így a legtöbb évfolyamtársa további terveivel kapcsolatban is információhiányban szenved. A magánélete közben elzúgott egy elég kérdőjeles irányba, nem hiába halogatja, hogy válaszoljon.
- Tipikus vaskalapos aranyvérű mese lenne és abból már írt párat a történelmünk. Nem tudnék túl sok újat mutatni a nap alatt. - És nem is akar. Will dolgai túl sötétek, persze ha regényszerűen prezentálják, biztos megtalálnák a célközönséget. - Inkább mesélj, mikor hívsz meg az esküvőtökre Damiennel? Nem idegesít halálra mindkét család, hogy igyekezzetek? - Jó, náluk más volt. Médi valószínűleg nem gyűjtött be egy bónusz magzatot, ami felgyorsítsa a jegyben járást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

- Jó, nem bántom őket, csak a legtöbb olyan idealizált számomra. A valóságban senki nem csókolózik öt percen keresztül, hacsak nem egyéni rekordot akar dönteni valami bizarr oknál fogva. - Nem vitathatja, néha tényleg vicces és kislányos nevetésre sarkalló egy-két jelenet, de ahhoz épp nagyon sok dopaminnal kell ellássa az agyát.
- Mert... tanulja csak meg, hogy a boldog házasság titka a boldog feleség. Ezt Damien is nagyon hamar el fogja sajátítani. - Megegyeztek Willel, hogy annyira nem beszélnek a gyerekről, bár a férje már egészen nyíltan áll a témához. Inkább őt fogja el a fojtogató pánik egyre többször, ahogy közeledik a kilenc hónap vége, nehogy egy újabb, halott csecsemővel kelljen szembesülnie. A keze szinte reflexből mozdulna kitapogatni, ott van-e még a kis dudor, de félúton rajtakapja saját magát az önkénytelenségén, és visszaereszti a kezét az oldala mellé. Teljesen kapóra jön, hogy elborultabbnál elborultabb szalagcímeket találnak.
- Micsoda? Egy kerti törpét? Ne... Ez olyan, mint hogy nem gondolunk bele, hogy sikerültek a félóriások. Egyszerűen nem. - Vizuális alkat és megvannak a tűréshatárok, de Médi ezzel rendesen feldobta a labdát. Kerti törpét? Örülnie kellene, hogy Will megölni szereti őket?
- Óh... - Nem mondja, hogy sajnálja; hasonló helyzetben az rajta sem segítene, egy sajnálkozás legfeljebb akkor működik, ha tényleg igényli a másik fél, de Médi inkább erősen csalódottnak tűnik, és valószínűleg az egyetlen dolog, ami felvidítaná, az aurorképzés volna. - Jövőre felvesznek. Szinte látom, hogy újrapróbálod. Nem az a feladós fajta vagy. - Régen nem érdekelte volna az sem, ha a barátnői a fejük tetejére állnak. Azóta átértékelte az emberi kapcsolatok fontosságát és noha Médivel nem egymás csípőjéhez ragasztva nőttek fel, ennyi bajtársiasság elfér az asztalukon, ami még nem nyáltól csöpögő, felesleges gesztus.
- Akar a dementor. Nézz rá a férjemre, szerinted kinek kell elkormányozni már most is nagyrészt a házasságunkat? Ha ráhagynék mindent, jövőre el kellene tűnnünk a térképről, mert képtelen összeszedni magát. Kénytelen vagyok családfő lenni, ha már neki derogál. - Láthatóan mérges Willre, de nem teljesen elutasító az indokai iránt. Az igazság az, hogy egyikük sem alkalmas túl sok mindenre, csak Will még rosszabbul kezel sok dolgot, mint ő, és agresszióval próbálja megoldani a gondjait. Segítek: nem túl sikeresen.
A kitagadásra csak vigyorogva megrázza a fejét, hogy hülyeség. Radetzky Anton unokáját kitagadni? Remek vicc, sosem fog bekövetkezni. De úgy tűnik, a házasságuk a Felagund-unokával sem egyhamar. Komolyabbra rendeződik az arckifejezése.
- Az attól függ, melyik oldalát akarod látni? A szövetségesem a szalonokban, tudja, mikor hallgasson és bízza rám magát. Azzal is tisztában van, mit kell letennünk az asztalra aranyvérűekként. Ha arra vagy kíváncsi, milyen a légkör otthon... akkor a 'változó' szót használnám. Nem titok, hogy nem szerelemből házasodtunk, de megtanultuk szeretni egymást... valamennyire. De nálatok... - Tűnődve oldalra dönti a fejét, mint aki őszintén fontolóra veszi Médi helyzetét. - ... nem ilyen egyszerű a helyzet azért. Én és Will a családjaink férgeseinek számítunk. Te akkor is reflektorfényben vagy, ha nem akarod, Radetzky Anton unokájaként. Az egyetlen, amit mondhatok, hogy nagyon alaposan fontold meg, tényleg férjhez mész-e Damienhez, mert az a szerződés jó néhány évre íródik, minimum a nagyapád mandátumának lejártáig plusz két év. Andrássy Amália sosem engedné, hogy kudarcba fulladjon egy ilyen házasság... már, ha ő volt a segítőtök ebben. Ő volt? - Amália őket sem hagyta elválni és mostanság küldött egy kifejezetten szivélyes hangvételű levelet, melyben kifejezte elégedettségét az újabb terhesség hírére. Tehát Magda elmondta neki a fejleményeket, ő pedig forgathatta a szemét. Paraziták, mind.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

Aww, lehet, hogy Médi elrendezett házassága mégsem totális érdekkapcsolat? Még a legjobb variánsok közé tartozik, ha a férjed a barátod is.
- Na! Azért a nekrofília egy nem kívánatos zóna. Oda ne barangoljunk inkább. - Nem is kell ide inferus, ha félhalottat akarna az ember, elég egy félvámpírral találkoznia.
- Bocsánatot kért, vagy nem is érti, mi ezzel a gond? - Gyerekként még nem is annyira érdekli az embereket, ha a fejük felett cselekednek a felnőttek, de minél jobban kitágul a világuk és belenőnek a döntésképességbe, annál idegesítőbb, ha ezt a jogot kiveszik a kezükből. Neki csak az elrendezett házassága ér fel hasonló élménnyel, mert nem igazán dönthetett a szorult helyzetéből kifolyólag.
Válogatás közben felfelé rándul azért a szája széle, de nem veszi komolyan a könnyed megjegyzést. Médi attól aktívabb, semhogy naphosszat a vászon előtt görnyedjen.
- Ezen igazán ne múljon a dolog: ha bármikor eleged van, vagy szimplán kedved támad, van egy rakás extra alapanyagom és a fényviszonyok mindig jók a stúdióban. - Talán az egyetlen dolog, amit tényleg megköszönhet az apjának, az a pazar mágikus tükörfal a házukban.
- Néhányszor megpróbáltam. Mostanra inkább úgy döntöttem, hogy megnevelem. - Tényleg próbált lelépni, elég sokszor, ami azt illeti, mostanra viszont már ő is bőven része a toxikus, kodependens kapcsolatuknak, így kár felhúzni már a nyúlcipőt.
Médi esete viszont kicsit más, az elhangzottak alapján neki igenis jó viszonya van Damiennel és ez a házasság lehet, kikezdené az egészet. Elgondolkodóan dől neki finoman a könyvespolcnak a lányt fixírozva. Nem mondhatja, hogy nem alaptalan gondolatokat dédelget a barátnője, de ezt nem teszi szóvá egyelőre.
- A végén még tényleg a szavadon foglak. Megnézném az arcod, ha egy reggel beállítanék gyerekestől a lakásodba. - Hupsz? Persze ez bármit jelenthet. Gyorsan felzárkózik Médi mellé, mielőtt még teret engedhetne a saját zavarának, a kávéra pedig egyetértően bólint.
- Leszögeztétek valaha, mit vártok ettől a házasságtól? Úgy értem, csak te és ő, leültetek valaha tárgyalni? A családok csak egy ideig lesznek aktívan a képben, főleg addig, míg az első gyereketek meg nem születik. Habár... nem tudom, a ti családjaitok mennyire rigorózusok ebben, de... aranyvér. Nem csodálnám, ha ott hallgatóznának a hálótok ajtaján a nászéjszakán. Az enyéim abszolút vaskalaposak ilyen szempontból. - Ezért is hangozhat ennyire rosszul szinte minden, amit a házassága kapcsán kiejt a száján. Menet közben összébb húzza magán a szvetterét- jó idő van, igen, de szeptember, és nincs kedve ispotályba menni úgy... semmiért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

Erre nem lehet többet, mint fejet rázni, tényleg. A tőlük idősebbekben ez valami népi betegség, hogy azt hiszik, ahelyett, hogy elmagyaráznák az álláspontjukat, le kell nyomják az ember torkán a döntésüket. Aztán majd kapkodnak a mellkasukhoz, ha a fiatal felnőttek meghozzák a saját döntéseiket. Milyen meglepő, hogy nem bólogató jánosokat neveltek.
- Hosszútávon szeretném megtartani, csak ennyi. Ne is mondd, baj van az ízlésemmel. Már ő is mondta. - De tehet róla? Mániákusan ragaszkodik ehhez a toxikus emberhez, pedig elválhatott volna tőle már néhányszor. Senki más nem bírná ki a mentálgimnasztikás húzásaikat, csak ők egymáséit.
A véletlen kis utalása ellenére olyan ártatlanul néz Médire, aztán még meg is rántja a vállát amolyan "Ki tudja?" stílusban, mintha semmi se hangzott volna el. Inkább hagyja, hogy a dolgok más irányba terelődjenek, és továbbléphessenek, hátha elfelejtődik a kis megjegyzés. Néhány perc múlva már javában az utcán sétálnak a többi pécsi között.
- Minél előbb beszélsz vele, annál jobb. Hat éve még az volt a legnagyobb bajunk, hogy ne haljunk meg a menzesztől. Most meg már egész családalapítás van a terítéken. Gondoljátok végig, komolyan. Az ilyenekből utána nehéz kitáncolni, főleg, hogy a családok összefonódnak üzletileg is általában. És, ha minden kötél szakad, a nyitott házasság is opció lehet. - Náluk működött hellyel-közzel, legalábbis amíg berúgták a motort, csak addig volt némi köhécselés.
- Neheeem haha. - Isten ments, bele is halt volna a kínosságba.- Még idejében kiütötte magát. Egy idő után már nem pakoltam józanító főzetet az italába, hogy az este végén aludjon. Ennyire nem vagyok kötelességtudó azért. - És akkoriban csak a "Legyen meg" kedvéért mászott volna rá Willre.
Szíve szerint egészen kávéig inkább a kötelező házasság részleteiről számolt volna be, de Médi csak nem hagyja azt a gyerek-dolgot elsiklani. Szusszant egy nagyot, kinyújtja a kezét a lány felé várakozón, közben lepillantva Médi jobbjára, majd vissza Médire. Ha megkapja azt a jobbot, rávezeti a kabát alatt trükkösen eltüntetett hasára- érezni, ahogy dudorodik, mintha valaki odarakott volna mondjuk egy paradicsomot, vagy hasonló méretű tárgyat, de határozottan nem háj.
- A múltkori óta nem nagyon beszélünk róla Willel, de... lehet, hogy az első évet élből passziváltatom is majd, még nem tudom. Ha majd nem bírom cérnával, átugrok hozzád bőgni. Majd szinkronban bőgök a fiammal. - Csak, hogy tisztázzák, mit is hoz majd a postás kb húsz hét múlva.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

- És az ő részéről? - Bizony, otthagyja lógni a levegőben a kérdést. Mert hogy ebbe Damiennek is lesz beleszólása; az egy dolog, hogy Médi nem száll fel erre a vonatra, de mint tudjuk, kettőn áll a vásár. Ahogy egy sikeres nászéjszaka is, ehem...
- Azóta sokat fejlődött ezen a téren, mentségére legyen mondva. - A házaséletük csak az elején döcögött ilyen szempontból, de egyébként stabil teljesítményt nyújtanak, ha épp nem akarják átharapni egymás torkát.
A kávézó ajtajában nem állja meg kuncogás nélkül, Médi annyira lelkesnek tűnik a gyerek gondolatától.
- Félidőnél van. Még azért nőnie kell, de már azon van, hogy eltüntesse a bokám. - Na igen, ez még odébb van, de már attól is sokkal jobban érzi magát, hogy nem kell az ispotályban feküdnie, mint valami leszázalékolt háziasszonynak, mint múltkor. Csak az a mosoly elég hamar lehervad az arcáról, nagyjából egyidőben az "Én biztos rettegnék"-kel. A kasszánál a saját kávéját koffeinmentesből kéri, jó sok tejszínhabbal, és csak akkor vált a kedves semmiségekből ("Nagyon jól néz ki", "Óh, még extra karamellát is kérhetnék bele? Neem, az túl sok már... ugye?") ismét komolyabb tónusba, mikor leültek egy szabad asztalhoz az ablak mellett.
- Engem is megrémít... hogy mi van, ha megint... szóval igen. - Egyre többször jut eszébe a gondolat, nem mondja, hogy nem voltak emiatt álmatlan éjszakái.
- De két család is folyton rajtam tartja a szemét, szóval ne aggódjunk! Berendezkedtél már teljesen itt? - Tereljük el azt a témát, tereljük csak, hiszen tényleg érdekli Médi új, önállósodott élete. És sokkal pezsdítőbb jó dolgokról hallani, mint depresszív képet festeni a lehetséges rossz terhességi kimenetelekről.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

Annyira jó, hogy nem lát bele Médi fejébe, mert valószínűleg elkezdene nagyon sokat és nagyon lemondóan sóhajtozni. Veszélyes játék ez, ki szeret bele kibe először- az a vesztes rendszerint, mert onnantól már konkrétan fáj, ha a tervek mégsem úgy sikerülnek, ahogy azt remélték.
Helyette hagyja, hogy a nevetés kicsit felrázza a hangulatát és elterelje a gondolatait, s még arra sem rest, hogy megfogja Médi kezét, és megszorítsa kicsit hálája jeléül.
- Fogd be csak őt a munkára, és majd közösen felügyeljük. - Szinte látja maga előtt, hogy Will húzná a száját és megpróbálná elküldeni Médit a fenébe az utasításokkal együtt, de a gyerek, az egy elég erős ütőkártya mindenkor. Megpróbálná tényleg olyan kényelmessé tenni a terhessége utolsó heteit, amennyire lehetséges ilyenkor. Abban pedig kezd egyre jobban nem kételkedni, hogy ezúttal máshogy alakulnak majd a dolgok. Itt van Seth, Médi és még sokan mások fűtve a lelkesedéstől, hogy gyermek érkezik közéjük, még ha "csak" a baráti kör tagjaként is, nem vér szerinti családtagként. Sosem gondolta, hogy egy baba ekkora erővel bír már a születése előtt, és hogy ezt valaha meg fogja tapasztalni.
- Ikea? Úristen, ha emlegeted, húsgombócot akar majd enni. - A gyerek, kizárólag a gyerek, nem ő, dehogy! A fia ilyen torkos, ő vigyáz a vonalaira (kivéve, amikor épp csontsoványra fogy vagy kikerekedik a további egy főtől a testében).
- Jó, most már tényleg nálad kell töltsek egy napot legalább. - Miféle szomszéd? Ejnye Médi, miben töröd a fejed? Látszik, ahogy felfelé araszol a két szája széle a füle felé, és a pillantása túl cinkossá válik.
- Mielőtt férjhez mész, kövess el minden ocsmányságot, amit akarsz. És egy édeshármas, barátném, na az pont ilyesmi. Lehet, még Daminak is tetszene a dolog. - Nem titok, hogy náluk pont ez indította be a gépezet működését, szóval akár Médiék életében hozhat egy jó kis fordulatot.
- De sajnos vagy nem sajnos, a férjemen kívül már mással nem megy. Szóval meghagyom neked ezt a sármosnak hangzó, minisztériumi úriembert. De akkor ezek szerint már elkezdted kifaggatni, ha ennyi mindent tudsz róla? - A szemöldöke fel-alá liftezik, már csak a szarvai kellene kibújjanak a koponyájából.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

Csak megrázza a fejét, mert mindketten tudják, hogy ez nem egy jó ötlet. Addig örül, amíg Médi inkább Will vérét szívja és vice versa. A barátság régebben alkoholt és szexet jelentett volna, most meg már "csak" szex lenne. Nem, nem tetszik a gondolat.
- Évekig nem ettem semmiféle cukrosat, erre amikor terhes lettem, a gumicukor és a Nutella váltak a fő kedvenceimmé. Ez biztos nem én vagyok. - Teljes meggyőződéssel állítja, hogy a gyerek az, a gyerek édesszájú és mivel az anyján keresztül táplálkozik, néha Adélnak is a Nutella után kell nyúlnia, hogy megnyugodjon az úton levő csemetéje.
Most is olyan lelkesen rakja bele a két kis zacskó cukrot a kávéjába, mintha hónapok óta nem evett volna semmi édeset, pedig múlt héten Will hozott neki csokoládés fánkot a pékségből.
- Csak megalapozom a felnőtt életünket. - Jól megkavarja a kávéját beszéd közben. - Egyébként is, te nem érdemled meg, hogy néha áthágd a szabályokat? - Lendületes-határozottan mutat a kanállal egyenest Médi mellkasára. - Itt vagy hat éve ebben az eljegyzésben és nem próbáltál elszökni, pedig megtehetted volna, amint tizenhétté válsz és megvan a hoppanálási vizsgád, nem? Mégis kitartasz. Jó, megvannak a magad indokai, amiket tiszteletben tartunk, de senkinek sem árt, ha néha elfelejtjük, honnan jövünk. Így éltem túl a házasságom első évét. - Meg gyógyszerekkel, de főleg Elias ágyában. Szép is volt, amíg tartott, de a végén a drámai szóváltásuk annyira nem hiányzott a nagyterem közepén. Azóta meg Willre van teljesen ráfüggve.
- Hogy is mondjam... - Látszik az arcán az elgondolkodás. - Van abban valami izgató, hogy nem hajt fejet és nem lesni akarja az óhajaimat, hanem harcolunk. Sosem unalmas. - A kis késes-kötözős hobbikról meg inkább nem ejt szót, főleg, mert a szomszéd férfi témája még mindig zöldebb és érdekesebb.
- Fura az előjátékotok, mit ne mondjak. Lehet, csak azt várja, hogy letámadd és elnyomd a tiltakozását. Valamiért ezek megbolondulnak a határozott nőkért, akik félresöprik a tiltakozást. - Nem, Adél, a legtöbb kapcsolat konszenzuson alapul. Ti vagytok egyedien behuzalozva Willel.
- Van barátnője? Felesége? Láttál gyűrűt az ujján, vagy bármi erre utalót? - Ezért veszélyes, ha összeülnek a nők: két óra alatt egy körözési listán is felkutatják az áldozatukat, hát még ha boszorkányok is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -

- El fogod kapatni, látom a szemeden. És az engedély megadva. - Feltett és innentől nem titkolt szándéka, hogy elkényeztesse a gyerekét, és úgy érzi, ebben Willel, sőt mindkét családdal egy követ fújnak majd. Annyira várta mindenki ezt a kisfiút, hogy képtelenség lesz nem határokat átlépve szeretni. Hogy ez a majdani viselkedésére hogyan fog kihatni, nos, lehet, tényleg sűrűn fog bejárni a gyerek aktuális iskolájába tanár-diák értekezletekre.
Addig is inkább Médivel törődik és túlontúl beleártja magát a lány szerelmi életébe, még ha ez a másiknak lehet, már kínos is.
- Természetesen fogok. Ha kettőnk közül én vagyok a feslett, te vagy az ellenpólusom. Ezért is működünk. - Arra, hogy Willt ez nem zavarta volna, elvigyorodik. - Nehogy azt hidd. Undorítóan féltékeny tud lenni akár a saját öccsére is, pedig Nathaniellel tényleg csak beszélgettem. Annyira nem vagyok ostoba, hogy bevonjam a képletbe az öccsét; felesleges feszültséget szülne. De valahányszor értesül róla, hogy megint Nate-tel cseverésztem, szinte a falat kaparja. Estherrel legalább nem rendezett ekkora jelenetet, de óh, ne tudd meg, mennyire át tud kattanni nemérdekelből enyémvagyba. Nagyon mulatságos. - Látszik rajta, hogy ott a komiszság az arcán, tehát tört már szándékosan is borsot Will orra alá. A Jeremys húzás éppenséggel még abból a korszakukból van, amikor mindketten a maguk dolgával foglalkoztak, de Jeremy jelenlétét is megtorolta egy undok húzással egy adott ponton.
A jókedve láthatóan ráfagy az arcára, és ehhez elég volt a falhoz csapkodást említeni. Noha nem tart tovább egy-két másodpercnél az egész, ha Médi szemfüles, elkaphatta a beállt változást, majd azt, hogyan hígul vissza Adél arckifejezése szívélyes jókedvbe.
- Szerencsére ilyesmi még nem történt, de megvannak a magunk is játszmái. - Persze, hogy nem történt, csak gyomorszájon ütötték, utána pedig egy hónap kerüléssel honorálta Willnek ezt a húzást. A gyereket kockáztatta a férje, és bármikor újból meglépné ezt, vagy súlyosabb dolgokat is, mint mondjuk a válás, ha ezzel megvédheti a babát.
- Mon dieu, Médi! Ahhoz képest, hogy az előbb hallani sem akartál ilyesmiről, hamar áttértünk a konkrétumokra. - Esze ágában sincs védekezni, megérdemli azt a kis pöckölést, mert kisördögként ül Médi vállán és nagyon-nagyon szeretné a rosszba belevinni. Nem csoda, ha olyan elégedetten nevetgél a képzeletbeli jeleneten.
- De már látszik, úgy hogy nem boronálhatsz össze vele. - Nyelvet ölt, mint valami óvodás. Tényleg látszik már a hasa, előkerültek a taktikai ruhák. Egy jó szabás megelőzi, hogy még pár hétig legfeljebb testhez simuló ruhában köszönjön vissza a fia a nagyvilágra.
- És amúgy is, tudjuk, hogy ez badarság. - A jókedve átformálódik visszafogott mosollyá, miközben Médit bámulja. - Tudod, mi a rossz oldala annak, ha kevert vérű valaki? Sosem tudod, hogy önmagadért szeretnek-e, vagy a természetes mágiád okozta a szimpátiát? És, ha félvéla lennék, mint a nagynénéim, még rosszabb volna a kétség... vagy inkább egyértelműbb az eredmény. Én legfeljebb fennakadó szemeket produkálok, de az apám, vagy a nagyanyám... Galina Romanova képes lenne egy egész szobányi embert a hatása alá vonni a puszta jelenlétével, és megkérni őket, hogy ugorjanak ki az ablakon a kedvéért. - Határozottan eltűnt a jókedv az arcáról.
- Annak ellenére, hogy szeretek negyedvéla lenni, bármi, amit visszacsatolásként kapsz egy kapcsolatban, a te esetedben tényleg neked szól majd, a személyednek. Én néha mai napig megkérdőjelezem, hogy Will miért maradt mellettem. De szerencsére, csak néha. - Hogy oldja az esetleges feszültséget, megpaskolja barátnője kezét, miközben felhajtja az itala maradékát.
- Van még valami a mai listánkon? - Az egész napját szabaddá tette, szóval akár, de csak akár mégis felugorhatna körbenézni Médinél, de ez attól függ, hova ígérkezett el a barátnője a nap további részében.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Machay-kúria
- As Magdalena Flaviu -

A lánya az anyósánál van, épp beszámol a terhessége előrehaladásáról és jelenlegi állapotáról. Mindig meglepődik, hogy Adél milyen mély imádattal viseltet Galina iránt, de ilyenkor kifejezetten hasznos. Szembesülnie kellett azzal a szomorú ténnyel, hogy nem lesz ebből válás és abortusz, helyette a lánya már bőven beleélte magát az anyaságba, és legnagyobb pechére Madlen mögé állt. Ezt nehezen nyelte le a büszkesége néhány héttel ez előtt.
Azóta elcsitultak a kedélyek, viszont az a helyzet állt elő, hogy ha már marad minden a régiben, kénytelen elsimítani Williammel is a viszonyukat. Ezért gyűltek össze ma egy családi ebédre, többek között. A tágas nappaliban ott áll a rum és a poharak a kis asztalon, ő maga a kandallónak támaszkodik a szokásos, kedves mosolyától kísérve.
- Örülök, hogy ennyire összecsiszolódtatok a szülői teendőkre való felkészülésben. - Nem mintha nem ő adta volna ki William útját jó néhány hete azzal, hogy legalább egy hasznos dolgot tett: hátha elintézte a kéretlen magzat ügyét. Mint azt a példa mutatja, mégsem végzett jó munkát a veje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Machay-kúria
- As Magdalena Flaviu -

El nem tudja képzelni, hogyan tudta végül ez a látszólag gerinctelen férfi behálózni a lányát. Persze, ha őszintén meg akarja válaszolni ezt a kérdést, maga is tudja, hogy Adél ostoba, nem lehetett Williamnek túl nehéz dolga. Egy önállótlan, figyeleméhes, hisztériás kislányt olyan könnyű elcsábítani, mint szűz lányt a bűnbe vinni a megfelelő szavakkal. S lám, csak nem szabadultak meg ettől a bonyolult, angliai családtól. Őszintén nem tudja, örüljön-e vagy bosszankodjon ezen a ponton, de Ilya azt mondta, maradjon hát minden a régiben, ő pedig ne vitatkozott onnantól.
A "fiú" szóra láthatóan kiszélesedik a mosolya, és a buzgó bólintás csak megerősíti, hogy azt hallotta, amit akart.
- Pompás, remek! A névvel igazán ráértek, hiszen annyi tradíciót kell számba venni a te és a mi családunkban is, ami meghosszabbítja a folyamatot. Minden szépen beérik idejében, emiatt ne fájjon a fejetek. - A nyájassága már-már hányingerkeltő. Egy fiú a lehető legkiválóbb hír! Legnagyobb sajnálatára Dominikot és a feleségét nem tudta még szétrobbantani, és mintha a fia megbokrosodott volna, nem érti meg, hogy egy meddő házasság senkinek nem gyümölcsöző. És ő még azt gondolta, Adéllal lesznek igazi gondok, erre Dominikot képtelenség észhez téríteni, hogy váljon végre el attól a semmirekellő lánytól. Az Eszterházy családdal amúgy is nehézkesen értettek szólt, Szilveszter túl progresszív az ízlésüknek. Oda inkább Ilya simulékony modora kellett, mintsem az ő tapogatózó, majd parancsoló stílusa.
- Beszéltetek már róla, mikor jösztök le Hévízre? Rögtön a szülés megkezdődése is teljesen rendben van, már elkezdtük a szobákat előkészíteni. - Magda fejében fel sem merült a gondolata a helyváltoztatásnak, hiszen az egy szem gyermeke az unokáját fogja világra hozni. Hol másutt szülné meg a babát, mint Hévízen, a család ősi fészkében?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Machay-klinika, az Estherrel való találkozás után -

Úgy három órája hozta be az anyja a klinikára, ahol rögtön privát szobát kapott és egy elsőkörös kivizsgálást. A stressz a vérnyomása megemelkedését eredményezte, de azóta lenyomták sikeresen, az anyja pedig kivételesen anyához méltóan szinte őrt áll az ágya mellett. Most is csak annyi időre mozdult el, hogy igyon egy kávét. No ne essünk tévedésbe, itt a hangsúly még mindig főleg a babán és annak egészségén van, így amint kiderült, hogy azzal semmi gond nem lesz, mindjárt rózsásabban látta Magda is a világot. Már az érkezéskor értesítette mind Madlent, mind Willt smsben, hogy Adél a klinikán van és épp kivizsgálják, így ha bármelyikük úgy dönt, hogy meglátogatja a lányt idebent, akkor a recepción felengedik őket.
Adél maga félálomból kezd ébredezni még eléggé nyomott kedélyállapotban, de mindent összevetve már jobb bőrben van, mint három órával ez előtt. Nehézkesen ugyan, de végül felhúzódzkodik az ágyban és a visszatérő Magda segítségével több párna kerül a háta mögé, hogy kényelmesen üljön, valamint egy pohár víz a kezébe. Őszintén, fogalma sincs, mihez kezdjen ezzel az egésszel, de az émelygés még így is rájön egy-egy tizedmásodpercre, ha eszébe jut mindaz, amit a mai napon megtudott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Magda a szokásos sugárzó mosolyát használja most már jó néhány hónapja ismét, ha találkozik a vejével. A csicsergős üdvözlés után meglapogatja Will vállát és elköszön egy időre azzal, hogy Ilyával kell beszélnie, ez által hagyja a nehéz csendet megtelepedni a fiatalok között.
Ő maga láthatóan sápadt, mi több, nem néz Will szemébe, hanem következetesen félre, az éjjeliszekrény irányába.
- Nincs semmi különös, csak felment a vérnyomásom. - Dehogy nincs, szeretne kikelni magából, de épp hogy megnyugodott, megnyugtatták és nem volna túl célszerű visszakerülni a zaklatott állapotába. Így hát hirtelen nem is tudja, mit mondjon… vagy de, egyvalamit biztos tud.
- Jártam a nagyanyádnál. Nem lesz ház. - Egyelőre még készül lélekben, hogy most egy olyan beszélgetés következik, amit lehetőleg sosem akarna megejteni, mert nem biztos, hogy nem az üvöltésével fogja megkoronázni. Abban sem biztos, hogy egy helyiségben akar tartózkodni most Willel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Ösztönösen húzza arrébb a lábát valami undorral vegyes haraggal a lelkében, és ehhez elég pusztán közelebb tudnia Willt a kelleténél. Sajnos nincs abban a mobilis állapotban, hogy arrébb másszon olyan könnyedén, vagy egyenesen le az ágyról, az inkább egy pingvin gurulására hasonlítana most.
Will szavait követően beáll a csend közöttük, és valószínűleg a férjének nem fog feltűnni egy kis ideig, hogy csak nekiveselkedik, kinyitja a száját, de hang az csak sokadik próbálkozásra jön ki a torkán, mert megint megrohanták a délelőtt emlékei.
- A szüleid háza. -  De igazán nem is ez a lényeg. A szája széle szinte gyermeki módon remeg meg, mint aki tényleg mindjárt elbőgi magát.
- Will… Beszéltem Nate-tel… Nem akarsz nekem elmondani néhány dolgot? Amiről… tudnom kellene? -

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Rándul egyet a lába, amint Will hozzáér, és akár akarja, akár nem, a szája széle most már megállíthatatlanul remeg az idegtől, főleg amikor Will végre a szemébe néz.
- Nate-é a ház… és megmutatta, mit műveltél velük a padláson… - Ezen a ponton képtelen egyelőre újabb szavak formálására, de látni az arcán az iszonyt és az újabb, kezdődő zaklatottságot, ami egyre jobban erősödik benne. Az alapvető ideggyengesége különösen fogékonnyá teszi a kiborulásra, jelenleg ennek határán egyensúlyoz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Kérdéses, felfogta-e, amit Will mondott, mert elsőre semmi reakciót nem mutat. Másodjára is csak pislogni kezd, mint aki nem hisz a szemének, de aztán csak sikerül kipréselnie magából a nagyon határozott, cincogó választ:
- Nem. Itt akarok maradni… Vagy valahol máshol. Időre van szükségem. - És ez jól tudja, a hirtelen természetű férjének nem fog tetszeni.
- Miért csináltad? - Azt nem is próbálja megérteni, hogy volt gyomra hozzá, mert ennyi idő elteltével, ha csak félig-meddig is, de annyit megtanult a férjéről, hogy nem feltétlen úgy van behuzalozva az agya, mint egy átlagos embernek, így a hogyan kérdés lehet, nonszensz és megválaszolatlan maradna örökké.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- MINDEGY, HOGY KÉSZ VAGYOK-E, MERT MÁR MINDEN NAPVILÁGRA KERÜLT! - Ő is kiabálni kezd, újból. Odakint a folyosón most már felfigyelnek a zajra, de ők ezt aligha tudatosítják magukban, mennyire hangosak.
- Mit ne? Miről nincs fogalmam? Mindig ezt csinálod, mindenről hallgatsz, és találjam ki, épp mitől akarsz MEGBOLONDULNI! - A végszóra, amit szintén majdhogynem sikítozva közöl, már benyit az egyik ápoló, szinte földbe gyökerezett arccal nézve végig a kettősükön, ahogy egymásra meredve állnak és ülnek a szoba szinte két végében. Odakint már összegyűlt 3-4 bámészkodó, akik közül legalább még egy ápoló, és kisvártatva szintén megjelenik az ajtóban, hogy aztán Will és Adél közé álljon, és halk, nyugodt szavakkal megkérje előbbit, hogy lehetőleg távozzon. Idézem "Jobb lesz most a kismamát egy kicsit hagyni, hogy lenyugodjon." . Nem erőszakos, de eléggé határozott ember ahhoz, hogy az esetlegesen izgága férjet feltartsa, szükség esetén lefogja. Naponta találkoznak cifraságokkal, néha-néha agresszívebb szülőkkel is, emiatt sem akadnak fenn a jeleneten brazil szappanoperába illő szájtátásokkal.
Ha Will hajlandó engedni a szolid tessékelésnek, odakint még azt is felajánlják neki, hogy hoznak egy teát, vagy bármit, ha az segít. Mivel az itt dolgozók nem tudják, mi történik, az első feltételezésük az, hogy Adél hormonjai érzékennyé tették őt és veszekedés robbant ki közöttük valószínűleg egy csacsiság miatt, így a Willre kilőtt pillantások javarészt empatikus, másik fele semleges.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Júlia
- Rózsafa | Február vége

Ez egy hosszas és idegőrlő keresgélés volt kezdve onnan, hogy az anyjával megejtett egy roppant kínos beszélgetést Júlia munkaviszonyáról, a múltbéli "feladatáról", és hogy tanonc-e még a Sárkányölőben. Utóbbi volt a legfontosabb napirendi pontja, mert az már félig azt jelentené, hogy a lány él. Azután az este után Júlia eltűnt a térképről, majdhogynem literálisan. Hiába kereste a megszokott online platformjaikon, nem találta, a profiljaihoz vagy nem lépett be jó ideje, vagy szó szerint el is tüntette őket. Bagolyra nem válaszolt, a hívás nem ment át, és már lassan kezdett kifogyni az ötletekből, mikor végre elszánta magát: ha Mohamed nem megy a hegyhez, ideje a hegynek Mohamedhez mennie Lucienestől.
Rózsafa olyan, mint bármelyik magyarországi apróbb település: sok a natúr térfigyelő kamera, és kevés a felújított ház, ahogy az utak minősége is nem kicsit megkérdőjelezhető. Az pedig különösen szembeszökő, ha egy fiatal, nem odavalósi anyuka csak úgy besétál a mindennapjaikba a mellkasára erősített kisgyerekkel, különösen jól öltözötten, és megáll az egyik ház előtt csengetni.
Adél egy abszolút nem Rózsafára illő jelenség, ez persze nem akadályozta meg a házhoz jövetelben. Megunta ezt a kergetőzést és a találgatást, és úgy érezte, ideje rendet tenni a történtekkel kapcsolatban, megnézni magának, hogy tényleg életben van-e az egykori barátnője? Addig fogja nyomni a rozoga csengőt, amíg fel nem veri az összes élőt és holtat vele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Sokkal hamarabb támad mozgolódás, mint hitte. Őszintén azt gondolta, hogy akár egy órán keresztül idekint fog ácsorogni és várni, hátha feltűnik a kócos lobonc és valami bicskanyitogató szarkazmust vág hozzá, ahogy szokta, ehhez képest a pizsamában előbukkanó Júlia látványa új, de a vele érkező határtalan megkönnyebbülés is. Mint valami hirtelen támadt hullám, úgy söpör végig rajta az érzés a gyűszűnyi bűntudata mellett.
Életben hagyták.
- Nincs. - Biccent megerősítően, hogy minden rendben, és belép a kapun. Lucien a szokásos baba-csodálkozó arcát virítja Júliára, és megpróbál magyarázni neki valamit két-három gagyogással, de végül úgy dönt, hogy az anyjához bújni most sokkal érdekesebb és biztonságosabb. Új neki a környezet, ez se nem Hévíz, a nagyszüleinél, sem a Krise-birtok, sem Médi.
Odabent szembefordul Júliával, de látni rajta, hogy keresi a szavakat, hogyan kezdjen bele.
- Élsz... - Zseniális kezdés, le a kalappal, a szavak mestere, hölgyeim és uraim! - Úgy értem... - Megrázza a fejét, mintha megpróbálná a kényelmetlenségét lerázni. - ... örülök, hogy élsz. - Nem épp a legszebben váltak el, de nem is kívánta a lánynak a legrosszabbakat akkor és ott. Azt tette, amit helyesnek gondolt: előtérbe helyezte a gyereke jólétét Júliával szemben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Úgy érzi, legördült egy hatalmas kő a lelkiismeretéről azzal, hogy Júlia él, mozog, és viszonylag egészségesnek tűnik. Nyilván nem lát bele a mindennapjaiba, maximum azt jegyzi meg gondolatban, hogy nézett már ki sokkal kipihentebbnek a lány, de egyébiránt egészségesnek tűnik, és ez a legfontosabb.
Nagyon idegen az élethelyzet, mégis megmosolyogtatja, hogy Júlia próbál alapvető figyelmességeket megugrani.
- Leginkább a melleimet szereti, de azon fél órája túlestünk, úgy hogy nemsokára le fog billenni a feje és elnyomja a tejkóma. - De a gesztus kedves, mindenképpen értékeli.
Az intésnek megfelelően követte Júliát a nappaliba, odabent pedig leül a kanapéra a már nagyokat pislogó gyerekkel együtt.
- Próbáltalak keresni... Sajnálom, ami történt. - Ami persze édeskevés, de legalább felnyitotta a szemét, hogy Will olyan területekre kalandozott, amit épeszű ember elkerülne, ha sokáig akar élni. Nem, nincs konkrét bizonyítéka, igen, a paranoid gondolkodásmódja felnagyít szinte mindent, és a puszta tény, hogy Maeve elsimította a fenyegetést csak így, plusz, hogy úgy gondolja, közel lehet a rejtélyes pálcához is, neki elég meggyőző érv, hogy ne akarjon a közelében maradni, ergo Will visszakövethető közelében sem nagyon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem feszegeti tovább, hogy miért nem lehetett elérni Júliát, mert a nap végén ez abszolút lényegtelen: az a fontos, hogy egy darabban, élve és lélegezve megúszta a házukban történt... incidenst.
- Tudom. Ahogy azt is, hogy ... több sebből vérzik, ami történt. Nem azért jöttem, hogy felemlegessem, hanem tényleg tudni akartam, hogy megúsztad. De nem mertem rákérdezni Willnél. - Ha volna benne igazi szégyenérzet, lesütné a szemét akár, vagy félrenézne, ehhez képest mostanra megszokta, hogy az emberek szemébe nézzen ilyen alkalmakkor. Már nem dacos, nem lázadó, hanem elszánt, hogy szembenézzen a következményekkel.
- Meg azért is, mert ha már közreműködtél közvetetten a megcsinálásában, - Itt megsimogatja Lucien immáron bóbiskoló fejét, csöppet sem leplezett utalással a Magda-Júlia anyagi kapcsolatra. - szerettem volna bemutatni neked, de egyelőre nem túl... kommunikatív. Majd úgy három év múlva talán hasznosabb társaság lesz. - Egyelőre pont elég, hogy Lucien az ő ragaszkodó, pici fia, aki imádja a szüleit és a környezetét.
- Elmondod, mi történt? - Júliától nem fél megkérdezni, Willnél valamiért rettegett volna ezt felhozni, tartván a rossz hírektől, hogy Júlia hullája valahol egy gödör alján rohad mondjuk, vagy egyéb, nem túl szívderítő módon szabadultak meg tőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem bírtam rákérdezni. - Most először látszik a vívódás az arcán. Rövid szünet után hozzáteszi: - Féltem, hogy kimondja, hogy megölt téged. - A hangja egészen csendes, nem szabadkozik, csak halkan rettegő. Azt jelentette volna, hogy tényleg bűntárssá válik egy gyilkosságban.
- Előbb meséld el, mi történt. - Majd az anyjára is rátérnek, hogyne, de most azt akarja tudni, mi történt Júlia, Will és Maeve között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bólint. Igen, érti. Maeve pont az a fajta arctalan és megfoghatatlan fenyegetés jelenleg az agyában, amiről egykor csak képzelgett az idegen pálca megjelenésével. Hogy egy napon majd nem csak ketten lesznek az életükben, hanem egy ismeretlen valaki, aki elragadhatja tőle Willt és tönkreteheti az ingoványos talajon mozgó, de még létező boldogságát.
- Biztos vagyok benne, hogy valamiben mesterkednek együtt, de inkább nem akarok tudni róla. - Hála Maeve egykori hipnózisának, elkerül minden olyan alkalmat, amikor tényleges részleteket tudhatna meg a Will és Maeve között húzódó ügyletekről.
- Éppen ezért... válunk el. - Nos igen, előbb vagy utóbb ide is kilyukadtak volna. - Beadtuk a papírokat. Pár hónap és véglegesedik minden. - Ettől még nem engedi el Willt, de a hivatalos részt tekintve nem akar egyelőre hozzákapcsolódni. Túl rizikós, és egy razziát már megélt, nem kell több.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem, aláírtuk a papírokat. Elköltöztem néhány hétre, amíg új helyet talál magának, aztán visszamegyek a házba. Az nálam marad. - Addig Budapesten lesz, mert Médi épphogy férjhez ment, őt nem akarta ebbe most belevonni, a szüleihez sem akar folyton visszafutni, és a Krise-család végleg kiesik az egyenletéből. A külföldi nagynéniket is kihúzhatta a listáról; nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy elszökne a gyerekükkel.
De akkor jó, térjenek át a relevánsabbnak ítélt témára.
- Az elején haragudtam. - Lucien már nagyban alszik az anyja mellkasára bukva, a kis feje rábukik Adél szíve tájékára, a szuszogása nyugodt, édes. - Aztán jobban elgondolkodtam és nem annyira te voltál a gond, mint az anyám. Tőled egyenesen várható egy ilyen döntés, mert sosem voltál az az érzelgős erkölcscsősz, aki visszautasítana egy ilyen ajánlatot. Az anyám meg jól tud embereket megvesztegetni, ez tény. - Kibírhatatlan Magda életfelfogása ilyen szempontból.
- Ez persze nem jelenti, hogy repestem az örömtől, mert mindent más megvilágításba helyez. Például, hogy a minimális barátságunkban volt-e őszinteség, vagy csak az anyám pénze? - Erre pedig most ő igazán kíváncsi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem tagadom, hogy az nem volt rossz. Visszafogtad és kezelted... Ettől még most megreccsentünk, Júlia, de ismerlek már annyira, hogy azt feltételezzem, ez neked nem nyom sokat a latba. - Tényleg volt annyira naiv, hogy elhiggye, egy adott ponton túl Júliával megkedvelték egymást, és mióta kitudódott a Magdás fiaskó, ott a bizalmatlanság gyökere.
- De engedd el. A nap végén ennek már annyira nincs jelentősége, főleg, hogy hónapok óta nincs már különösebben kontaktod sem vele. Az is csoda, hogy tőlem nem búcsúztál el hamarabb. - Csak egy Imperio és egy Crucio kellett hozzá, hogy Júlia végleg kilibbenjen a képzeletbeli ajtaján.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Will
- Április -
ELME

A cipőjének sarka szinte bántóan koppan a kőpadlón minden egyes lépéssel, amit megtesz. Ütemesen követi a gyógyítót, miközben a szabályok sora egyre csak gyűl: nem szabad felizgatni, vigyázzon rá, mit mond és hogyan, szorítkozzon pozitív dolgokra, ne adjon a kezébe idegen tárgyakat, amiket később hasznosíthat. Mentálisan kicsekkol egy-egy pillanatra, majd vissza.
Azóta a nap óta az élete nem kis túlzással felfordult: vele van a limitált számú baráti köre, de a családja megoszlik, mi több, inkább ő van ellenük. Nem nyíltan, ó, ez sosem zajlik nyílt és kezelhető pályán, nem. Dominik látogatása mellbevágásként érte, ahogy a fenyegetése is. Őrjöngött, zokogott, sírt utána, felhívta az anyját, aki ugyan nagyon óvatosan fogalmazott, de nem nevezte rossz döntésnek az idősebbik gyermeke javaslatát: mi lenne, ha Lucient egy ideig Dominik és Zsófia nevelnék? Amíg lecsendesedik a felkavarodott állóvíz- és itt nyomta ki a telefont, hogy torkaszakadtából üvöltsön. Jó, hogy Médi és Lucien épp sétáltak a városban és nem kellett végighallgassák az összeomlását. Azóta nem csak periodikusan, de naponta beveszi a nyugtató főzetet, másként görcsös sírás kínozná és durva hangulati hullámzások.
Az öltözéke, mint mindig, makulátlan és kifogástalan, a haja összefonva, a sminkje minimális, a külseje egy érett, húszas éveiben járó nőé is lehetne... ha nem nézne ki tizenhatnak a véla tulajdonságai miatt. A testvérével ellentétben, aki tizenhat évesen már magas és erős arcvonásokkal bíró ember volt, ő szinte gyereknek tűnik a smink és a megfelelő ruhaválasztás hiányában.
A gyógyító végül megáll az egyik szoba ajtaja előtt, emlékezteti sokadjára a szabályzatra, és hogy limitált idő áll rendelkezésére, aztán lenyomja a kilincset.