Igen Yar, nagyon jó, meghalasztották a fél bagázsunkat, kellemes. Kiva még él szerencsére, bár még bármi lehet...

Pacsi Robi, a mieink még élnek... *pacsit ad*

Nagyon édesek, olyan harmonikus a viszonyuk...

Kiva jóban van a gurkókkal, az első edzésén is leteperte az egyik a seprűről és zuhant egy egészséges 3 métert.... Nagyon jó volt.

Úúú, én a legutolsót kérem. *.* Jóéjt, lassan megyek én is, csak még előtte kapsz hsz-t...

Szia Véda.

Robi

Annyiszor, de annyiszor elhatároztam már magamban, hogy reggelente korábban kelek és lemegyek futni; formában kéne maradni, ha már egyszer kapitány vagyok. Na, ebből annyi maradt, hogy délben kelek és fertőzöm magam a kávéval. Legalább már nem cigizek, arról szerencsére leszoktam otthon, anyám kettőbe elhasított volna, ha a kicsi mellett rágyújtok. Szóval örök hála, öcsikém!
Ha már a csapatnál tartunk, össze kéne egy kicsit rázni a srácokat. Alig ismerem őket és szerintem az érzés kölcsönös lehet, ez alól persze Emy kivétel, őt kellőképpen régóta ismerem. Egyszer majd csinálunk egy nagy gyűlést valahol és leülünk dumcsizni.
Komolyan mondom, csak gondolnom kellett erre a dologra és máris megjelenik az egyik csapattagunk. Ő a mi kis agytröszt hajtónk, Robi, ő szokta kidolgozni a hajtók támadásait, értékes ember. Nélküle és Leonie nélkül nem tudom hogy tudnám vezetni a csapatot, sokkal tartozok nekik.
-Magának is, katona! - mondom egy mosoly kíséretében. Vidámabb lettem a társaságtól, amit igazából nem gondoltam volna. De ha már így alakult, akkor fogadjuk örömmel a jó dolgokat.
Mintha nem lenne minden rendben a sráccal, kicsit idegesnek látszik, vagy nem tudom mi lehet vele. Mindenesetre eléggé furcsa.
-Eléggé szétziláltnak tűnsz. Van valami baj? - a jó modorom meg az aggódásom a felszínre törnek és beszéltetnek. Ez az!
-Ó, értem. Tudom milyen érzés. Egyébként javaslom hogy a zöld kancsóból tölts magadnak, erős mint a lórúgás.
Közben a kezemben lévő bögrére mutatok, aztán pedig felmutatom a hüvelyk ujjamat, hogy nagyon tuti a dolog.

Ebben a 4 órában feszülten figyeltem hogy mi lesz a meccsünkkel, nem igazán értem rá.
Sharlotte, majd holnap írok, most nincs már rá kapacitásom.

Amúgy sziasztok!

Bocsi, elfelejtettem... xD

Tudjuk Zoé, csitt.

Azért megszólalhatsz, de én tudom, hogy mi ezzel kapcsolatban a véleményed.

Ohh, megértelek ne aggódj, néha engem is elragad a hév és az érzelmek.

Én is téged. <3

Azt a cicaharcos úristenit, mire kell nekem idejönnöm...?

Jóó, nem kell beszólni, mondtam hogy miket csinálok, na... xd

Amúgy sziasztok.

Helyes, helyes, ne tessék beszólni, nagyon gépelek.

Ez nagyon aranyos volt Endre...

Legyen igazad Zoé, mondjuk amennyit készülök rá... megérdemelném hogy megbukjak mindegyik hátralévőn. XD

Az emelt angolt viszonylag könnyen vettem, másból pedig nem kívánok emeltezni, teljesen felesleges lenne...

Rédeyová tanárúrová!

A közepektől nem félek, a matek para egy kicsit de a két humán nem izgat. xD

Húha, általánosban csak e fölött volt az átlagom, középsuliban meg alig karcolom meg a 4et. xD De valahogy nem ez a legfontosabb, van egy csomó felesleges tárgy ami belemegy az átlagba.

Biosz meg filozófia van ami teljesen fogyatékossá tesz, ja meg a spanyol órák. Mondjuk szerintem a saját ágyamban nem alszok olyan jókat mint spanyolokon. *-* Szóval azt megtartanám, már csak ezért is.. A jegyeim amúgy szarok belőle, 3as vagyok... xD

Mira, úgy érzem van valami baj az adatlapoddal... ezt írja ki:

"Regisztrált: Holnap, 20:54" xD

Oké, akkor nem csak nálam áll fent a probléma, nagyszerű, azt hittem meggyagyultam mikor megláttam...

Robi

-Szerintem a piros kancsóban lévő is erős lehet. - mondom gyorsan Robi mondata után. Kicsit romboljuk a Rellonos öntudatot, úgy nézem van neki elég, most egy kicsivel kevesebb nem fog neki ártani.
Kapok magam mellé egy szomszédot, a csapattársam a mellettem lévő fotelben helyezkedik el. Bár úgy nézem, hogy még mindig van egy kis baj a rendszerrel, Robi még mindig kicsit akadozva közlekedik, de talán már nem olyan vészes.
- Szét csapatni magamat? Nem, nem annyira az én stílusom. - mondom nevetve - Ritkán van olyan társaságom, akivel lehetne csapatni. De ha nagyon szeretnéd, egyszer majd kipróbálhatjuk. - kacsintok egyet a mondatom mellé, remélem nem veszi zokon. Úgyis akartam csinálni egy csapat bulit vagy valami hasonló elvetemült dolgot.
Annak a fotelnek a háttámláján, amiben éppen ülök, van egy nagy pokrócnak tűnő valami, szépen megfogom és az egyik kezemmel az ölembe húzom. Normálisan fel vagyok öltözve és a kávé is kellőképpen meleg a kezemben, mégis rám jött egy kicsit a hidegrázás. Nagyon remélem, hogy nem fázok meg, már csak a meccsek miatt is, rossz lenne úgy visszatérni ide, hogy a manduláim szeretnének külön életet élni meccs közben.
A pokrócot megpróbálom félkézzel szétteríteni, közben vigyázok, hogy ne borítsam magamra a forró kávét. Aha, na mintha arról lennék híres, hogy nem teszek kárt magamban és a környezetemben. Egy óvatlan mozdulattal az ölembe borítom a kávét, amiből persze még a pléd is kap egy keveset, de a folyadék nagy része a hasamon és a combomon landolt. Felszisszenek a fájdalomtól, amit a forró ital okozott.
-Ezt komolyan mondom nem hiszem el! Tudsz valami bűbájt Robi?
Kicsit nehéz megszólalnom, de kierőszakolom magamból a szavakat, hogy segítséget kérjek. Egyre jobban éget és a tetejében még jobban árad szét, mert a ruháim már nem képesek ennyi nedvességet befogadni.

Wihíííí, helló mindenki, mi a nagy harci helyzet errefelé?

Várom hogy végre kapjak reagot 2 játékomra meg nekem is írnom kéne egyet, de ajj, annyira nincs ötletem. o.o'

Amúgy sziasztok.

Hát, majdcsak kitalálok valamit a saját fejemmel is, de köszönöm...

Most éppen az új telefonomat piszkálom, tök jó.

Sony Xperia P, szóval elég okos kis dög...

Bocsi, nem akartam megzavarni a lelki harmóniátokat a játékokkal...

CSak ma kezdtem el használni, mert eddig bajok voltak a sim-kártyával, mert ugye ebbe picike kell és nem a normális... Tegnap már futottam egy felesleges kört a T-mobile-nál és anyu ma elintézte ééééés tudom használni. *.*

Jaja, skype-on itthagytam egyik barátomat és fél óra múlva másztam vissza, szegény meg már izélt hogy merre vagyok... Nagy a hatalma a ketyerének.

Persze hogy igen. A régi telón 45-ös volt. Most csak 2-es.

Lotte nem kell megint agyakat kiszedni a helyükről...

Amúgy hellóóóóó mindenkinek.

Nyááá, nálunk az előbb volt.

A köntösnél és a melltartónál nem hasznosabb... xD