Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Csendben hallgatja a szavakat, amik az agyának csapódnak. Nem tudja, miért olyan kurva nehéz ez: kedvelik egymást, és mégsem a lánnyal van, mert ott van Bálint, aki ki tudja hány lányt dugott már meg Viola mellett. Igaza van, és tudja, hogy az van. Mindketten tudják. Szemeit dörzsöli meg, hogy kicsit átgondolja mit mondjon, mert most nem az a helyzet van, amikor kimondhatja azt, ami először eszébe jut.
- Ha mindez miattam van, akkor meg kell értened, hogy Bálint a barátom - nem mondd mást, pedig ő is ki tudna kelni magából, de még mennyire. Ám nem ostoba, nem fog rontani a helyzeten, amikor Viola már láthatóan alig áll a lábán. Erősebben tartja, mert ha itt esik össze előtte, akkor nem tudja mit kezdjen a helyzettel, pedig könnyített. Jön egy gyógyító és megoldja. De mi lesz akkor, ha kikerül innen és… és csak ő lesz mellette?
Úgy tesz, mint aki nem érzékeli az ellökésére való próbálkozást. Könnyed arckifejezést ölt fel, mert mindene arra koncentrál, hogy tartsa a karjai között vergődő lányt - ám a következő lökés olyan erővel jön, tényleg sikerül neki. Elengedi, és ellép tőle, arcán már aggodalom tükröződik.
- Nem szánlak, aggódom - jelenti ki határozottan. - Viola, nézz rám - kéri kicsit közelebb lépve, keze nyúl ki Nana felé lassan, hogy megérinthesse.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Fejét ingatja meg. Nem olyan könnyű választani egy lány és az egyik legjobb haverod között, még ha egyértelműnek is tűnik. Sokan a barátot választanák, sokan a lány felé mennének, és akkor van ő, aki a kettő között toporog és hagyja, hogy egyre több szilánk kerüljön meztelen talpa alá.
Mikor végre megfogja a kezét és gyengén, mint a harmat, még rá is szorít óvatosan lép még egyet közelebb és húzza magához. Másik keze siklik hátára és öleli, fejére hajtja fejét és a mozdulat közben néz körbe, hogy valakinek tud-e szólni esetleg, aki kompetensebb lehet egy ilyen helyzet megoldására, mert őszintén, kurvára nem tudja mit csinál. Amikor nem talál senkit, halkan vesz egy mély levegőt és csak öleli tovább a lányt. Az már nem rossz, hogy nem akarja bántani, ugye? Vagy az, hogy nem hiszi azt, ő akarja megtenni.
- Nem tudom mennyire hallasz, de figyelj… - simít végig tincsein, ahogy öleli magához folyamatosan. Egy pillanatra sem engedi el a rázkódó testet. - Elherdált évekből, magányból, csendekből úgy lobban fel, hogy örökké tartson, A Szabadság rabja a bilincset várta, mely átölel, Megfakult színekből, céltalan percekből úgy lobbant fel, hogy örökké tartson, Mindentől távol, a tegnaptól-mától a szívemben - soha nem gondolta volna, hogy valaha Ossian dalszöveget fog félig énekelni, félig szavalni egy lánynak, akinek éppen a kezei között van rohama. - Talán majd nem felejtik néhány dalom, talán majd megmarad pár gondolatom, A Halál sötét csendjét nem rettegem, ha Te ott leszel velem, Nem mondtam rajtad kívül senkinek sem, miért is mondtam volna nem éreztem, Utolsó szavam legyen a "szerelem", ha Te ott leszel velem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Sok vitája volt már arról, hogy vajon a zene tényleg bír-e gyógyító hatással? És senki nem tudja meggyőzni afelől, hogy ne így lenne. Mert így van. A zene minden emberben egy közös pont, még a legnagyobb ellenségeddel is.
Oldalra nézve figyel fel a mellette álló lányra, aki egy üvegcsét nyújt felé. Szótlan veszi el, csak egy köszönömöt tátog hálás mosollyal, miközben ugyanúgy tartja Nanát. Vajon, ha már lecsillapodtak a kedélyek, megkérdezheti tőle, hogy van-e valami leírás, ilyenkor mit csináljon? Valami kis súgó az ilyen alkalmakra, hogy ne kukaként álljon és kezdjen el random dalszövegeket mormolni, mert egyszer átélt egy kisebb rohamot mellette - ezek szerint - és abból táplálkozik. A vonatot várva Violához beszélni kellett, ezt használja fel most is, hátha bejön, de be kell látnia, a bájital jobb ötlet.
A fiola kupakja pattan le a kis üvegcséről és kicsit eltávolodva Nanától nyomja a kezébe. Ha kell, megemeli a kezét, segít neki tartani is azt a szart, csak igya meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Fejét rázza meg lassan. Mondaná, hogy nem kell mindjárt jobbnak lennie, de az nagyon szarul hangozna. Örülne, ha a lány jobban lenne, de nem akarja, hogy sürgetve érezze magát. Csak simogatja végül a haját csendben, és amikor Nana úgy mozdul, segít neki leülni a padra, ő meg egy kicsit totyorog még, hogy mit tegyen. Üljön le vagy tényleg menjen el? De ha a másodikat választja, nem köpi szembe magát? Azt mondta neki, hogyha csak barátok is, ne legyen egyedül a szarban, most meg képes lenne elsétálni? Sóhajt és készülne leülni, amikor közeledő lépteket hall meg. Arra kapja a fejét, és csak reméli, hogy a magas, szőke, brutálisan szép férfi nem feléjük tart.
- Ne tedd - fordul vissza Viola felé, majd automatikusan lép egy aprót hátrébb, ahogy a férfi ér közelebb. Fejét hajtja le, véletlen se kelljen ránéznie.

- Viola, végy egy mély levegőt és nézz rám - Mihailnak ugyan már nem kellene itt lennie, de szerencséjére közbejött egy kis papírmunka az intézménnyel, így a futótűzként terjedő hír hozzá is eljutott. A Lívia nevű lány azonnal gyógyítót keresett, ám mivel ő közölte, erre semmi szükség, maga indult el megkeresni a lányt és közbeavatkozni. A fiúval nem foglalkozik, jelenleg a páciense az első, aki magába roskadva ül a padon és félő, a hangok ismét ócsárolják. Leguggol elé, kezei közé fogja a kissé nyirkos és hideg kezeket, majd húzza el száját. Zakóját veszi le magáról és lendíti azt Viola hátára. - Semmi baj - közli egyszerűen. A fiúra néz kíváncsian, ám az feltűnően kerüli a szemkontaktust. Neki így is jó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Végignézi, ahogy a magas pasi tizedmásodpercek alatt viszi véghez azt, ami neki hosszú percek óta nem sikerült. Valami amúgy sem normális ezzel a faszival, így nem veszi magára, hogy neki ilyen jól megy. Meg valószínűleg pszichiáter… biccent a bemutatkozásra, éppen csak ránéz, hogy ne legyen bunkó, és már ismét a földet pásztázza. Lassan lép egyet hátra, hogy a következő pillanatban, csendben hagyja el az ELME területét, immár pálcájával a zsebében. El kellett jönnie, fogalma sincs mi történt az elmúlt percekben - egyedül kell lennie ahhoz, hogy számot vessen magával, a helyzettel, de legfőképpen Nanával.

Ismét a srácra néz, rámosolyog a bemutatásra, és azonnal fordul is vissza Violához. A hideg kezekre markol rá kicsit erősebben, amikor a lány száját elhagyja a hazugság, amolyan jelzés, hogy neki nem kell és felesleges is hazudnia, mert úgyis tudja. Vagy rájön.
- Gyere, bemegyünk - nem kéri Violát, hanem határozottan öleli körül vállánál és kezdi el bevezetni. Szerencsére sokkal magasabb is erősebb is a lánynál, így az ellenállás is felesleges. Minél előbb be kell vinnie, mielőtt a hangok felbukkannak megint, amíg a bájital hatni kezd.
- Lívia mondta, hogy lehozta neked a vésztartalékot, azt pótlom - vezeti be az épületbe. - Szeretnél arról beszélni, mi történt vagy tegyük át holnapra?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Hagyján, hogy majdnem elalszik a folyosón, de mikor Lafayette felkelti, még meg is szédül. A teremben szándékozik folytatni ezt a tevékenységet, és egyelőre az sem zavarná, ha Kakasi maga ébresztgetné. Bár az ébredés ijesztő lenne, de el tudja fogadni - ám nincs erre lehetősége, mert Kakasi úgy robban be, mint vulkán a falura.
- NEM ALUDTAM! - pattan fel helyéről, majd húzza össze szemeit, ahogy a patrónus vágódik ki szemei elé. Válaszolna, de a levitás lány megelőzi, megint megtenné, de Lafi már folytatja. Vállát vonja meg, hogy ő akkor ennyi volt, nem fog küzdeni. A padra vetett táskáját húzza magához közelebb és fekteti rá állát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → A kastély → Tantermek

Satnya intéssel reagál Kakasinak, mert figyelmét sokkal jobban leköti a körülötte tébláboló patrónus.
- Személyiségtől és egyéni képességtől - szólal meg gondolkodás nélkül. Tekintetét nem veszi le a páváról. - Úgy értem, ha valakinek visszahúzódó személyisége van kicsi az esély arra, hogy egy ragadozó állat legyen a patrónusa - toldja meg egy kicsit egyértelműbben mire is gondolt pontosan, bár nem biztos a válasz helyességében - és nem is feltétlen érdekli, hogy helyes-e. Ötletel, ahogy Kakasi kérte tőle. - De persze lehetséges, hogy az legyen neki, csak... nem annyira - fejezi be végül, ahogy elszakítja tekintetét a patrónusról és Kakasira néz valami válaszféle reményében.