Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Stockholm, Häxholmen -

Inkább beharapja a szája szélét ahelyett, hogy válaszoljon, de hát az e nélkül a végén az egy női név. Balázs viszont már eléggé idegesnek tűnik ahhoz, hogy ezt most kezdje fejtegetni, meg aztán őt is jobban érdekli, hogy mégis mi a szösz ez az egész, min húzta fel ennyire magát.
- Nem dugtam le a nyelvem senki torkán - vág aztán mégis egészen hevesen Balázs szavába, hiszen tényleg nem tett ilyet. Most már neki is kezd fogytán lenni a türelme, főleg attól, hogy a férfival mintha nem lehetne normálisan beszélni, hiszen itt tereli a témát, kifogásokat talál, aztán meg olyasmit állít, ami valójában nem is igaz.
- Miért akarnék visszamenni? Azért jöttem haza, mert nem találtalak, pedig azt hittem, hogy csak nézelődsz vagy éppen szóba álltál valakivel, aztán meg hiába kerestelek. Most meg tényleg nem értem, mi bajod. Nem vagyunk egy pár, nem fogadtunk hűséget, elfogadtam, hogy barátok vagyunk és... nem tudom, szórakozunk. Talán. Ettől függetlenül meg egy barom vagy. Most mondtam, hogy nem akarnék tőle soha semmit, és ha ez a bajod, ő csókolt meg, én meg leráztam, amin megsértődött. Húsz perccel később meg már Märthe után loholt, úgyhogy valószínűleg hamar túlteszi magát ezen, te meg itt duzzogsz, mint valami óvodás... de tudod mit, menj ha nem hiszel nekem - válaszolja. Még mindig ideges, a hangja pedig éles, de nem fog ő ezen tovább vitatkozni. Inkább elsétál az ágyig és megszabadul a ruhájától, hogy belebújjon az elnyűtt pólóba, amiben a napokban aludt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Stockholm, Häxholmen -

- Nem kiabálok - mondja felemelve a hangját, mielőtt még ráeszmélne, hogy ha technikailag még nem is kiabál, azért valójában nem áll olyan messze tőle, Tenyerét a homlokának nyomja, ahogy elhallgatva, tanácstalanul áll egy pillanatig még az ajtóban, majd úgy dönt, inkább átöltözik legalább. Kényelmesebb lesz az az elnyűtt póló, mint ez a ruha.
- És miből gondolod, hogy én meg azt tenném? - kérdezi, már csak félhangosan, amint belebújt a pólóba, a ruhát meg csak úgy ott hagyja a padlón. Most az érdekli a legkevésbé, hogy esetleg összegyűrődne vagy ragadna rá néhány porszem, inkább csak lehuppan az ágyra, jobb lábát maga alá húzva, a balt meg lelógatva továbbra is az ágyról, hogy talpa a padlót érje.
- Milyen kalandba, Balázs? Ha most megint Mátéról beszélsz, az tizenöt éve volt, és elvette a nővéremet. Itt a vége. Nem léphetnénk túl ezen? Most itt vagyunk, és nincs Máté, és nincs Sigge, se Laura, se Hédi, se senki más, csak mi ketten, és arra kértelek, hogy maradj. Mit nem értesz ezen? - kérdezi meg. Enyhén megremeg a hangja az utolsó kérdésnél, és már veszekedni sincs kedve. Lemondó sóhajjal nyugtázza, hogy akkor ez most nem ment át a másiknak, és inkább lefoglalja azzal magát, hogy mégiscsak felkel és felveszi a ruhát, hogy berakja a szekrénybe, mintha az lenne a legfontosabb dolog ebben a pillanatban a világon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Stockholm, Häxholmen -

- Ne forgasd ki a szavaimat - vág vissza, részéről egyelőre ezzel le is zárva ezt, mert úgy véli, határozottan igaza van. Megtehetné, abból kiindulva, amit eddig egyáltalán megbeszéltek, semmi akadálya a dolognak, éppen csak nem teszi, és ezt próbálta eddig is közölni. Nyilvánvalóan rosszul fogalmazhatott, de lényegtelen. Majd hülye lesz egyébként is veszekedni itt, miközben Balázs közölte, hogy neki ez a kapcsolat nevű akármi nem megy. Mégis mit akar most akkor? Dettit már sikerült nem csak felidegesítenie, de összezavarnia is, ami csak még tovább fokozza már amúgy is a feszültséget. Sikerül megszabadulnia közben a ruhától, amit berakni a szekrénybe hirtelen a világ legfontosabb dolgának tűnik, miközben arra vár, hogy becsapódjon egy ajtó, amint Balázs eltűnt mögötte valami olyasmin hisztizve, amit csak az ő képzeletében igaz. Válla fölött meglepetten pillant hátra, amikor mégsem ez történik, és bár a ruha már régen a helyén van, nem fordul meg azonnal. Szája szélét rágcsálva latolgatja inkább, hogy erre mit is válaszolhatna, hiszen már elmondta, hogy nincs, és most Balázs fejét leordítani lenne jobb csak vagy éppenséggel leharapni.
- Ezt mondtam az előbb is, te hülye barom... állat - vágja hozzá végül cseppet sem kedvesen, még ha nem is kiabál éppenséggel. - Szerinted mi a francért hívtalak el? Komolyan... és ez a "semmi bajom, csak hirtelen sürgős lett, ami eddig nem volt az" baromság is... - folytatja hangosabban, ujjával rajzolva idézőjelet a levegőbe, majd megdörzsöli a homlokát. - Legalább ne nézz hülyének, ennyire azért nem vagyok az. Mit akarsz tulajdonképpen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Stockholm, Häxholmen -

- Látom, a következtetés remekül megy - jegyzi meg csípősen, közben pedig végre becsukja a szekrényajtót és mindkét kezét a háta mögé téve nekidől. Így kisebbnek tűnik az esélye, hogy nekiesne a férfi mellkasának, hogy addig püfölje, amíg el nem száll a harag. Választ vár, helyette azonban egy kérdést kap, amire tulajdonképpen ő sem tudja a választ hirtelen. Gondolkodni pedig nem marad ideje, Balázs ugyanis hevesen megcsókolja. Az első pillanatban csak felhúzza magát ettől, mintha ugyan megoldás lenne mindenre ez az egész, de aztán mégsem kell sok idő, hogy megadja magát és pont olyan hévvel reagáljon. Végtére is ezt akarta, hogy maradjon, még ha nem is éppen így képzelte ezt az estét.

- Nem tudom - szólal meg végül, fejét a férfi mellkasán nyugtatva, mintha össze se vesztek volna egy órával korábban. Az az utolsó kérdés kattog a fejében, amire már nem hagyta válaszolni a másik, noha akkor is ugyanezt mondta volna jó eséllyel, hogy időt nyerjen némi töprengésre. - Azt biztosan nem, hogy féltékenykedj és elrohanj valami hülye indokkal. Ha nem akarnék veled lenni, nem mondtam volna, hogy csatlakozz... és nem akartam volna, hogy maradj... de te mit akarsz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Bogoly Burger

- Nem lenne első eset - jegyzi meg komoly arcot vágva, hiszen még láttak is ilyet. Az mondjuk nem mindennapos, hogy valaki az állati alakjában maradjon rendkívül hosszú ideig, mint valaki házikedvence, de példa erre is volt már, amennyire a mágiatörténet órákon elhangzottakra még emlékszik.  
- Csak aztán meg ne kérd a kezemet, mert arra még szükségem van, nem adom - válaszolja nevetve. Az ilyen szófordulatokon egyébként is jól tud szórakozni, amikor elképzeli, hogy nézne ki az a valami szó szerint. Valami igazán furcsa beidegződés ez nála, hogy szó szerint hajlamos értelmezni elsőre jelképes, másként értett dolgokat, de kiskora óta legalább addig eljutott, hogy már nem csak bambán pislog, hogy ezt vagy azt éppen miért mondják neki, hanem elszórakoztatja magát.
- Akkor jó - hagyja helyben a választ, majd felveti az első eszébe jutó lehetőséget, de máris nemleges válasz érkezik. Igaz, valami belül azt mondatja vele is, még ha nem is ad hangot a gondolatnak, hogy nem örülne nagyon, ha a férfit lángra lobbantaná egy magyar mennydörgő vagy bármilyen másik fajta sárkány, már a miheztartás végett. Megvonja aztán a vállát, noha arról nem tett le, hogy hozzon egy szórólapot legalább. Talán majd talál benne mégis valami érdekeset és neki tetszőt a másik, ki tudja. Nem túl nagy örömére hamarosan azonban éppen a nővérének kell ide betenni a lábát.
- Az ő bajuk - jegyzi meg mellékesen Máté és Hédi kapcsolatára, őt igazán nem érdekli már, hogy elválnak-e, nem-e, mit akarnak kezdeni magukkal és a házasságukkal, aminél egy döglött halban is több élet van. Nincs is kifogása, hogy távozzanak, megissza az utolsó korty üdítőjét is, majd az üres poharat menetközben a kukába dobja. A tálcát meg csak elrakják az asztalról, mert azt bizony ott hagyja.
- Nem, ma már csak a disszertációmat írnám, mert a témavezetőm ki fog nyírni, ha nem adom le hétvégéig a következő fejezetet. Kösz az ebédet - válaszolja, aztán el is köszön egyelőre, majd este még jó eséllyel úgyis ott köt ki a Mennydörgő utca 22-ben, mint ahogy utóbb elég gyakran, amennyiben valami másként nem alakul.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Magyar Mágiaügyi Minisztérium

A bagolyban ígért időponthoz képest még korán is érkezik. Ez azonban nem csoda, sokkal inkább szokása, mert kevés dolgot utál jobban a késésnél. Haját kócos kontyba fogta a feje tetején, a tincsek ezerfele igyekeznek szabadulni a hajgumi alól, de csak kevés jár belőlük sikerrel. Detti ezúttal is a tőle megszokott módon farmert visel, ezúttal szürkét, és egy fekete-fehér kockás inget egy ujjatlan, testhezálló fekete felső fölött. A kellemesen felmelegedő idővel magyarázható, hogy bakancs helyett már csak sportcipőt húzott ezúttal. Az iroda ajtaja elé érve nem is húzza az időt fölöslegesen. Határozottan kopogtat az ajtón, jó hangosan, háromszor, majd megismétli még egyszer a műveletet, aztán a kilincset is lenyomja. Előre egyeztettek, mikor lesz jó, így ő a maga részéről csak ehhez tartja magát. Talán mégsem találja szembe magát semmivel, amivel nem kellene, ha ilyen előzékenyen előre kommunikált, nem csak berontott szó nélkül, mintha csak otthon érezné itt magát.
- Romberg - szólítja a nevén köszönés helyett a férfit, akire inkább emlékszik a Svédországban töltött évekből, semmint itthonról, noha megvan valahol a fejében a tény, hogy Martin már akkor idekerült mestertanoncként, amikor ő még éppen a VAV előtt állt még. Utána pedig Stockholmban találkoztak a későbbiekben, bár azt nem mondhatja el, hogy különösebben összebarátkoztak volna valaha is, inkább csak ismerősök. Becsukja maga mögött az ajtót, és egyből a téma közepébe is vág, közben kényelmesen elhelyezkedve, mintha csak kínálták volna hellyel is. Bal lábát keresztbe rakja a jobbon, hátra dőlve, olyan magabiztosságot árasztva, mintha legalább a paradicsom kulcsát jött volna átnyújtani.  - Van neked egy ajánlatom, szerintem érdekelni fog.