Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Róza? Erik vagyok.
Próbálok teljesen higgadt hangon beszélni, bár eddig egészen biztos voltam benne, hogy az újra és újra kezdeményezett hívásokkal egyre nő az esélye az agyvérzésnek is, mely kibontakozni készült a fejemben, de a következő pillanatban, mármint igen, attól a szótól, valahogy minden megállt bennem. De régen is éreztem én ezt. Mondjuk az nem volt ennyire kellemes. Az igazság az, hogy a hangomon érződik, mennyire próbálom visszafojtani a nevetésemet.
- Ígérem, hogy nem…hogy nem küldelek el a halál faszára.
Én és ez a kifejezés? Ez önmagában is erős, de hát ki kellett mondanom, és igen, az öklöm megint a számban van, hogy ne nevessem el magam.
- Rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Az kellemetlen lett volna, örülök, hogy gyorsabban elértelek, minthogy egy perben találkozzunk viszont, annál azért tudok kreatívabb lenni.
Még el is molyodom, de, ahogy rájövök, hogy mit csinálok, újra megkeményítem az arcomat, és zsebre dugom a szabad kezem, hogy az irodába járkálva tereljem a gondolataimat, és nagyon elfoglaltnak tűnjek, ha valaki be akarna nyitni.
- Úgy tűnik rossz számot hívtam, akit szerettem volna, sikkasztással vádolt, de úgy tűnik a felesége kopasztja. Már közel kétmillió galleont szedett el tőle, és  már nem sok maradt a számláján. Gyerekkori barát. Mind a kettő.
Ami azért erős, mert hát ha ők barátok, meg házastársak, akkor ugye milyen környék is az enyém. Elit. Ez a legcsúnyább az egészben. Ilyen a fene nagy gazdagok világa. Ocsmány egy hely.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Furák. Egy válás közepén vannak, három éve. Néha kibékülnek, nagy a szerelem, aztán egy újabb csontváz, és borul minden. Egyiket sem kell félteni. Azért gondolta, hogy én vagyok, mert most éppen szerelem van, de nyilván előkerült már valami.
Mert elég esélyesen ennek köszönhető, hogy én kerültem újra a középpontba.
- Nélküle nem, én csak tájékoztathatom, hogy hol a pénze. És amúgy, te hogy vagy? Most, hogy kiderült, hogy nem vagyok igazi zaklató.
Aminek mondjuk örülök, nem igazán lenne kedvem rendőrségre járni amiatt, hogy nem zaklattam, mert a mai világban nem nagyon hiszem, hogy ezt be tudnám bizonyítani. Így is volt egy majdnem perem, mert egy nő felmondott, aztán kiderült, hogy terhes, és vissza akart jönni, de addigra már betöltötték a helyét. Ő simán elment, zárás közepén, és mégis én voltam a rohadék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Persze, persze, sikerülni fog.
Maximum a pénz miatt kibékülnek, visszaszerzi, aztán újra válni kezdenek. Azért nagyon remélem, hogy a húgom nem azért nem ébredt fel, mert ott is ennyire hullámzó. Nem. Bízom benne, teljes mértékben.
- Ne vigyelek el reggel? Gyorsabban leérnél, és tudnál pihenni, ha nem te vezetsz.
Fejlődőképes vagyok, mert nem teszem hozzá, hogy azzal a tragaccsal amúgy se illene ilyen távokat megtenni, hát a pizzériától a Holdfény közepéig egy kalandtúra volt.
- Igen, persze. Az egyik diák bevállalta ma meg holnap a délutáni felügyeletet. Szóval megvan.
Megvagyunk, mondanám, de azt nem kérdezte, hogy én hogy vagyok, csak a gyerek. Pedig kérdezhetett volna engem is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De te nő vagy, és éjszaka lesz. Miért nem ő van ott? Vagy egy férfi.
Nem igazán tetszik ez nekem, mert ha nem akar gebaszt  akkor osszon be férfit. Félreértés ne essék, nem vele van bajom, egyszerűen a helyzettel.
- De ha baj van, hívj engem is, segítek.
Ami alapvető, ahogy, az is, hogy ma éjjel nem fogok mélyen aludni, hátha tényleg hív. Ez így nem jó. Nincs jó érzésem ezzel kapcsolatban.
- Majd, valamikor. Egyelőre egyik sem győzött meg.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez igaz.
Nem vitatkozom vele, hiszen nincs miért, mert valóban nagyon kevés ember felel meg az elvárásaimnak.
- Vagy csak túl tökéletes választás lettél volna.
Érzem, hogy valami megváltozott a hangszínében, így úgy határozok, hogy kimondok valamit, ami szintén tény, de eddig nem tettem, vagy nem ennyire lényegretörően, mert utaltam neki rá. de van olyan, hogy pusztán csak utalni nem elég.
- Így gondolom. Aki volt, azt sok esetben nem Tala érdekelte.
Sőt, a legkevesebb, ami előtérbe került, az Tala volt. Mindenki, aki érdeklődött, egyfajta perverz felhívást látott abban, hogy én bébiszittert keresek. És nem, tényleg nem magamnak keresem, hanem a gyereknek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Te voltál az egyetlen, akit megkérdeztem, hogy nem akarod-e. Még az ágyig is eljutottál.
Csak hát ugye, mint tudjuk, nem maradt benne, pedig majdnem meg lett győzve a lebegő ággyal a maradásról. Jót tett volna mindkettőnknek, ezt nem is tagadom, de nyilván nem is hangoztatom. Én Talát mondom mindig, de tudjuk, hogy valahol, mélyen az is benne van, hogy nekem is jót tett volna.
- A barátomat?
Egy pillanatra összezavarodva nézek magam elé, nem tudom hirtelen, hogy kire gondol, lassan esik le, hogy mi mért is beszélünk jelenleg egymással, azért, mert eltévesztettem a számot, amit hívni akartam.
- Fel kellene. Igen. Ebben igazad van.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Amikor találkoztunk, a háznál. Elmondtam a preferenciákat, hogy azt terveztem, hogy megkérdezem Barnabás választását, és reménykedtem benne, hogy nem a húga meg az exe lesznek azok, akiket küld. Aztán akkor is, amikor nálam voltál.
Tényleg mondtam neki. Sőt, emlékeim szerint meg is kérdeztem, hogy nem szeretné-e. Hogy tanulhat mellette és eljárhat a menhelyre, ha el akar. Szóval voltak lehetőségei, csak nem élt velük. Inkább a segítségét ajánlotta fel.
- Igen, az lenne a leghelyesebb. De ha mégis jó lenne egy fuvar, csak szólj. A kocsimban hátradönthető az ülés, Tala is jókat aludt már benne, te is tudnál pihenni.
Mondjuk a gyerek éppen egyik árvaházból a másikba lett volna átirányítva, csak éppen megtaláltak engem, és helyette hozzám került. Hosszú volt az út hazáig, és talán félt is, de amikor megnyugodott, végre elnyomta az álom, az addigi lapos pislogások helyett.
- Elvállalnád, ha megkérdezném?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Még sosem csináltam ilyet.
Elég sok mindent nem csináltam még. Nem kértem meg senkit, hogy költözzön hozzám, nem neveltem gyereket, nem éltem az én ízlésemnek túlontúl falusi helyen, és még sosem voltam szülőértekezleten. Hogy miért nem? Mert dolgozom.
- Nem szeretek veszíteni.
Nem tudok, de az más kérdés, egyelőre megpróbálom jobb színben feltüntetni magam, mint amilyen valójában vagyok. Mert tudom, hogy számos embernek nem tetszik, ahogy működöm, de nekem ideális. Ritkán vannak kellemetlen pillanataim, és a céljaimmal haladok. Más nem is kell.
- Szükségem lenne rád.
Mondom ki végül, mert hát erre van szüksége nem? Hogy kimondjam.
- Ott lakhatnál, ehetnél, spórolhatnál, mert adnék fizetést. Nekem arra van szükségem, hogy Talát jó kezekben tudjam, hogy biztos pontot tudjak neki biztosítani. Legyen, aki elindítja reggel, aki érte megy, tanul vele. Tudom, hogy kihívás, de neki most egy megértő és érzékeny emberre van. szüksége. Nem olyanra, mint én.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Olyasmi.
Nem tudom, hogy parancsolgatás-e, megmondom, hogy mit szeretném, ha teljesítenének, és úgy is lesz. Szeretem a tiszta, egyes utat, mindenfelé törvénytelenség távol áll tőlem.
- Nem, de nyitva hagytam a helyzetet, ha meggondolnád magad. Ez ilyen egyszerű.
Valójában az ő következtetése a helyes, de nem, ezt nem fogom neki elmondani. Azért nekem is van gagyi a fejemben, tudom, hogy mi a helyes. Csak a szavak nem szoktak az én oldalamra állni.
- Beszéljük meg. Neked mikor lenne ideális?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- A holnap este, hét után? Menjünk el vacsorázni, meghívlak. Valahol Pécsett, és akkor nem kell sokat utaznod hazáig.
Igen, az tökéletes lesz, holnap még úgyis van, aki vigyázzon Talára, és ahogy nézem, négy után már nincs beírva semmi a naptáramba, vagyis kényelmesen leérhetek Pécsre.
- Találkozzunk a főtéren?
Emlékszem, hogy onnan befelé, a színház irányába sok étterem van, kellemes a hangulat, vagyis tökéletes ahhoz, hogy megvacsorázzunk, és megbeszéljük azt a bizonyos kompromisszumot, amit állítani szeretne abban az esetben, ha ő lesz az, aki végül hozzánk költözik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Rajongóim? Nem hinném, hogy lennének rajongóim.
A “kisütős dolgokra” elhúzom a számat, ez most olyan, hogy vehetnék én mirelit pizzát is, hogy időt spóroljak, de inkább állok sorba és várom meg a pizzériában megrendelt pizzákat, mint, hogy olyat egyek. Rendben, rossz példa, mert valójában ott Barnabás személye is pozitívum, de akkor mondjuk a bárkát, ott is inkább kivárom a sort és az ételt, vagy rendelem házhoz, mint, hogy a fagyasztóból elővett, előre kész izékat egyem. Van egy szint, ami alá nem szeretnék menni.
- Maradjuk a vacsoránál, kérlek. Ha már ennyire kellemetlen voltam a mai napon. Rendben? Ígérem, legközelebb főzhetsz.
Biztos, hogy nem, nekem olyanokat nem tesz a testembe, de erről nem kell tudnia. Ahogy arról sem, hogy már a Király utcai éttermeket böngészem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Legyen.
Remélem van valami háziállata, aminek oda tudom majd csusztatni ezeket a förmedvényeket, mert nem akarok illetlen lenni vele. Tényleg nem tud főzni? Akkor ezen bizony el kell gondolkoznunk. Nem baj, majd eljár ez főzőtanfolyamra, megoldjuk. Mindent meg lehet tanulni, ő meg állandóan tanul, szóval nem lehet olyan béna.
- Hallgatlak.
Húzom ki magam egy kicsit, és érzem, ahogy feszültebbé válok. Nem voltam még vacsorázni se, de máris ajánlata van. Ez nem igazán tetszik, de legyen, tudni akarom, hogy honnan indulunk, honnan kell ezt a szerződést megfelelőre csiszolni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Megegyeztünk.
Ez már most sokkal jobban hangzik, mint az eredeti tervei, így ezzel már nem tudok vitatkozni. Nyilván nyugodtabb lennék, ha én vinném, vagy, ha nem menne éjszakai ügyeletbe, de az élet nem kívánságműsor, így is sokkal jobban állunk, mint hittem, hogy fogunk.
- Este hét megfelelő? Ha igen, küld át a címed, és ott leszek.
Lassan viszont mennem kell, látom, ahogy a titkárom belép, és az órájára bök, amire bólintok egyet. Ő kilép, én pedig kissé elengedem a megfeszült vonásaimat.
- Mennem kell, várnak rám.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem felejtem.
Na, pontosan ez az, ami nekem kell, valaki,aki tudja, hogy mégis miket kell még elintézni. Emellett pedig fontos, hogy mindent tudjon, és összehangoljon, hogy biztos ponttá váljon. Véleményem szerint nem kérek sokat, ellenben nem is kertelek, őszinte vagyok. Kivéve a menüt. Talán ennem kéne előtte. Nem, az illetlenség lenne.
- Akkor holnap, Széplaki Hannaróza.
Elmosolyodom a teljes nevünk kimondására, majd bontom a vonalat, hogy aztán felkelve a doki jó számát írjam be, majd induljak át a másik helyiségbe, miközben hívom. Érdekes egy holnapunk lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Gyorsabban érkezem Pécsre, mint tervezem, így van lehetőségem megfelelő parkolót találni, valamit körbenézni kicsit a környéken. Határeset. A közelben több bevásárlásra alkalmas hely is van, emellett a buszközlekedés is megfelelő az egyetem irányába. Posta, könyvesbolt. Igen, most magamat próbálom megnyugtatni. Végül amint meghallom a hetet ütő harangokat, felcsengetek. Enni akartam, de végül nem volt rá időm, és amikor meg adott volt a lehetőség, nem éltem vele. Mert valahol nem tartottam tisztességesnek. Egyszer kibírom. Eldöntöttem, hogy egyszer túl fogom élni.
- Erik vagyok.
Körbepillantok a környéken megint, mielőtt beengedne, és úgy szeretnék belekötni a helybe, de konkrétan még a törvényszék is a szomszédban van. Így hogyan? Sóhajtva konstatálom, hogy ebbe nem tudok belekötni. Talán valami másba. Indokok kellenek, érvek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Nem rohanok, inkább nyugodt ember benyomását szeretném kelteni, így szépen, lassan haladok felé, és kiül az arcomra a mosoly is, ami azt sugallja, hogy minden rendben van. Valójában számos dolog miatt vagyok ideges, főleg azért, mert idejét sem tudom annak, hogy én vacsora céljából mikor mentem fel egy nő lakására. De, tudom, soha. A feleségem és én gyerekkorunkban ismerkedtünk meg, a Tanodában együtt jártunk már, aztán összeházasodtunk. Semmikor sem volt okom ilyet tenni, és bár most is Tala miatt vagyok itt főként, azért mégiscsak más érzéseket is előhív az élmény.
- Szia,  virágot a virágnak. Ugyan nem rózsa, de gyönyörű tulipánok. Tala választotta őket, és a titkuk, hogy hagymásak, a papír alatt cserépben vannak.
Mondjuk nem kellett volna ezt mind közölnöm vele itt kint, de ha már átadom, fontos, hogy jól fogja meg, és ne ejtse el.
- Nem menekültem el, készen állok mindenre, ami a kompromisszumhoz kell.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Érzem, ahogy teljesen elönt a zavar az ölelésétől, és sután visszaölelek, ami nem is sikerül teljesen, mert mire én mozdulok, ő már szinte ki is ugrik belőle. Viszont ezek szerint tökéletes a választás, és azért ez egy kis megnyugtatással tölt el. Mi a fene bajom van? Szinte bizsereg a testem, mert hozzámért.
- Nem, a legutóbb akkor módosítottam rajta, amikor megvettük a bogolyfalvi házat. Kellett volna?
Evégre igaz, ami igaz, nem tudhatom, hogy mi vár itt engem, túl azon, hogy kisütős ételeket fogok enni. Nem érzem, pedig belépve beleszagolok a levegőbe, de biztos vagyok benne, hogy ügyes kis trükkel rejtette el a jeleket, és majd most, hogy megnyugszom, akkor teszi elém azt.
- Ez izgalmasan hangzik. Körbevezetsz?
Rendben, tehát itt sem találhatok olyan okot, amire azt mondanám, hogy na ezért költözz hozzánk. Különben is, a konyha mérete nem nyert, hát mindenféle mirelitben gondolkozik. És még csodálkozik, hogy olykor elájul, alapos orvosi kivizsgálás kellene neki, most már biztos.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez egy új konyha lesz. Mintha egy idegen országban ennék.
Ettem már becsülettel olyan dolgokat, amiket nem akartam, elég csak a sushira gondolni. Gyűlölöm, szívből. Gusztustalan, undorító, taszító az állaga, és nem, sosem. A lazacot szeretem, a rizst is, a zöldségeket is, de az algalap, az valami ocsmány. A cipőmből kilépve, engedelmesen követem arra a három lépésre, amit alatt két helyiséget is megismerünk, vagyis egyet, a mosdó és a wc egybe van. Romantikus reggelekhez.
- Kellemes. Kevésbé bohókás, mint hittem, hogy lesz. Az általam kínált ágy jobb.
Ezt nem hagyhatom ki, hát egy lebegő ágy, amit imádott. Láttam a szemén, hogy mennyire imádott. Azt nem lehet csak úgy kihagyni, és ő mégis, minden alkalommal arra törekszik, hogy nemet mondjon.
- Szóval itt készült…az… a vacsora.
Ha Szépítek, mert különben nagy baj lesz, nagyon nagy baj lesz. Idő előtt sértem meg a kisütőseivel együtt.
- Nappalid nincs? Ha átjönnek hozzád, hol ülnek le?
Kérdezem, miközben a terasz felé tekintek. Igen, tökéletes gondolat, hogy ott együnk, és bólintok is egyet hozzá.
- Kellemesnek hangzik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ez kedves tőled.
Pedig még olyan inget is vettem, amitől, ha úgy adódik, képes vagyok megválni. Áldozatok, amiket meghozunk azért, akit meg akarunk nyerni magunknak. A párnák ls a földön csacsogás kettősénél hümmögök, és nagyon erősen visszatartom azt, amit ki szeretnék mondani. A lényeg, hogy én nem hiszem, hogy valaha is az a földön csacsogós ember leszek. Egyszerűen nem látom magam előtt, de pont ezért is lenne jó Talának, ő biztos, hogy nagyon élvezné ezt.
- A nők kreatívak.
Mondom végül nyugodtan, nem bántón, őszintén. Tényleg így gondolom. Ők a nem létező helyekből is palotát tudnak varázsolni, ők és a kreatív melegek. Mi, férfiak meg oda ülünk, ahova tesznek minket, és erősen dolgozunk azon, hogy ne kelljen nagyon sokat menni lefelé és felfelé.
- Köszönöm, és igen, még vezetek. Bármit, ami illik az alkalomhoz. Segítsek?
Úgysem fogja engedni, de azért megkérdezem, miközben felpillantok rá, és egy pillanatra ott marad rajta a tekintetem. A város esti fényei igen jól állnak neki, eddig észre se vettem, hogy milyen szép, telt ajkai vannak. Igazán vonzó.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Fel. Éppen békültek. Bocsánatot nem kért, csak mondta, hogy később visszahív.
Mondjuk, én nem biztos, hogy békültem volna. Ekkora összegnél inkább a kertbe ásom el a másikat, minthogy újra meghódítsam. Hát könyörgöm, elvette minden pénzét szinte, ő meg újra össze akar jönni vele, hogy aztán megint szétmenjenek. Ha nem a húgom orvosa lenne, átirányítanám egy másik bankba, de hát még az se működne, mert minden varázsbank az én fennhatóságom alatt van.
- Köszönöm.
Elveszem a poharat, és leteszem, miután észrevétlenül, de megszagolom. Ó igen, meg kell szagolnom mindent, hogy tudjam rendben van. Nem tudom, hogy miért, amióta az eszemet tudom, mindent megszagolok. Az alma pedig rendben van.
- Igen. Egy kicsit aggódom, de igen, reggel óta nem volt időm enni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Dínók?
Hosszan nézem a tányért, majd felpillantok rá. Kisütős. És barbár is. Szerencsétlen a tányéromon növényevő volt, most meg hirtelen húsból alkotják meg, én meg leharaphatóm a fejét.
- Ennyire rosszul nézek ki?
Nem is tudom, hogy mit vártam, de azt hiszem, nem ezt. Előre kész lasagne, vagy valami hasonló, amit csak bedobsz és kész. De ez, ez rosszabb.
- És segítesz enni? Mert nem biztos, hogy van olyan jó kéz és szem koordinációm, hogy kivitelezni tudjam.
Nem az a baj, hogy nem bízok benne, hanem az, hogy tudja, hogy kell nekem, és ezért most bármit megtehet. Ez a szörnyű ebben. Én pedig bele fogok menni, ha ez kell ahhoz, hogy megkapjam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem akarok vitatkozni, de én mondtam, hogy egy éjszakás műszak után együnk étteremben.
Azért ez egy kis győzelem, még ha nem is segít azon, hogy normális étel helyett ezt kell elfogyasztanom. Elhúzom a számat a kritikára, és ez csak szélesedik, amikor Tala szóba kerül.
- Szóval, ha engedem, hogy bekösd a szemem, mert megbízom benned, akkor elvállalod Talát?
Valamiért nem tetszik nekem ez a szembekötés. Még a végén mém leszek egy ilyen helyzetben, vagy háttérkép. Nem tetszik ez nekem, bízom benne, de…van egy de.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Én próbálkozom.
Az a nagy helyzet, hogy ha neveltek egyféle módon, majd tapasztalsz még valamit, ami rossz, akkor nem nagyon vagy biztos abban, hogy le tudod vetkőzni azt, aki vagy, és tessék, ennek bizony meg is van az eredménye, hiszen érezhetően rosszul esik neki az, ahogy reagálok az amúgy nagyon kedves ötletére.
- Ezt nekem csináltad?
Nem mostanában tett értem bárki ilyesmit, és ezért nem tudok elég hálás lenni neki, nem is biztos, hogy jól reagálom le, amikor felkelve odalépek mellé, és leguggolva puszit nyomok az arcára.
- Köszönöm. Tartozom egy bocsánatkéréssel és egy magyarázattal.
Visszaülve a helyemre, kezembe veszem a villát, egy picit megforgatom az ujjaim között, de nem kezdek el enni, nem akarok illetlen lenni vele.
- Tizenhét éves voltam, amikor elvettem a gyerekkori legjobb barátomat, Karint. Én választottam őt, de a lehetőségeim nem voltak tágak. Azon a szinten sok opció volt, de nem mozdultam el. Karinnal jól megértettük egymást. Nyolc évig mind a ketten a tanulmányainkra koncentráltunk, majd a hivatásunkra, aztán egy évig a családalapítással próbálkoztunk, sikertelenül. A kapcsolatunk kissé hullámzóvá vált. A tizedik házassági évfordulónkat szűk családi körben ültük meg, első nap az ő családja, második nap az enyém. A bankban volt egy kisebb fennakadás, az édesapám kérdezte, hogy jöjjön-e, de azt mondtam, megoldom, kezdjék el, sietek. Végül közel egy órát késtem.
Egy kicsit megfeszülnek az ujjaim a késésre, oka van annak, hogy sehonnan sem kések el, ahogy a szembekötésnek is. A múltam miatt, képtelen vagyok.
- A házban szokatlanul nagy volt a csend, ez nem volt jellemző. Az étkezőben voltak, az arcuk az asztalon. Ahogy beléptem, a húgom szemét láttam meg, ahogy engem néz. Akkor kezdte volna a Bagolykövet, izgult a beosztása miatt. Hiába érkeztek ki gyorsan, nem tudtak segíteni rajtuk. A szüleim és a feleségem meghaltak, a húgom évek óta kómában fekszik, mert nem tudom őt elengedni, idén végzett volna. A mai napig nem tudják, hogy ki tette, csak annyit intéztek, hogy ismeretlen személy ellen adtak ki körözést, és részvétet nyilvánítottak. Nagyon sok rossz szokásom van, tudom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csendben figyelem, és érzem, hogy minden reakciója őszinte, hogy nem akarna ártani nekem, és jobban meg kellene bíznom benne. Csak megriadtam. Tényleg megriadtam attól, hogy nem látom, hogy mit tenne velem, nem ő, hanem bárki más, aki akár arra kényszeríti, hogy ártson nekem, és akkor ez a szegény, védtelen lány végleg összetörik. És Talára gondoltam, arra, hogy megint egyedül maradna, és azt nem szeretném.
- Négy évig egyedül voltam, csak dolgoztam, fürödtem, aludtam, néha ettem, mindig máshol, nem voltak megszokott helyeim. Aztán megkaptam Talát, és élet költözött az egyedüllétbe, de én nem tudok megadni neki mindent, és magamnak sem adok eleget. Ezért gondoltam rád, te vidám vagy, életigenlő, amire mind a kettőnknek nagyon nagy szüksége van, és ezért nem lenne jó más, mert benned látok valami olyat, amit másokban nem.
Ami azt jelenti, hogy eleve nem megfelelő senki, aki jelentkezik, mert mindenkiben találtam már valamilyen indokot arra, hogy miért nem lehetne alkalmas. A kést is a kezembe veszem, és levágok egy részt a gombából, majd a számba veszem, és megrágom.
- Mennyei az íze, még sosem ettem ennyire jól elkészített töltött gombát. Kérlek, Róza, légy önmagad, ne érezd azt, hogy most valami meghalt, de tudnod kellett, hogy megértsd, miért félek nem látni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Csak bólintok arra, hogy szeretne egy kicsit bemenni, egyedül lenni, és nem is tartóztatom fel  hiszen olyan sebezhető. Talán nem ez volt a megfelelő időpont arra, hogy mindezt elmondjam? Talán, de ki tudja, hogy mikor lett volna rá lehetőségem, és akkorra lehet  hogy okafogyottá vált volna az egész.
- Róza, én…
Nagy lendülettel indulok el befelé, csak azzal nem számolok, hogy ő közben elindult vissza, és nekiütközöm. Még szerencse, hogy nagyon jók a reflexeim, így elkapva magamhoz húzom, nehogy elessen.
- Rendben vagy?
Amikor bement, nem úgy nézett ki, és fék, hogy ez az ütközés sem segített, hiszen ezek után riasztó lehet a pillanat, ahogy ott tartom a karjaim között.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- De nem tudtad, és nem is kellett. Ez valójában üdítő volt. Jó olyannal beszélgetni, aki nem a múltamból indul ki, vagy nem arról akar többet tudni, mint amennyit mondani akarok. És hiába tudtam ezt, mégsem tudtam elengedni magam, amit sajnálok.
Tényleg sajnálom, mert okkal van a gondolataimban ez a lány. Ő annyira felszabadult és életvidám, holott az ő élete se volt mentes a tragédiáktól. Annyira szeretném, ha Atala ugyanilyen felnőtt lehetne, de azt is tudom, hogy mellettem erre esélye sincs. Sok mindenre rájöttem azóta, hogy nálam van a kislány, és tudom, hogy érte sok mindent meg kell tennem, és meg is akarok tenni.  
- Gyere, együnk. Úgy tűnik, hogy életben maradok.
Észre se vettem, hogy mennyire intim helyzetbe sodródtunk, csak azt éreztem, hogy rendben vagyunk, hogy közelebbről megszemlélve  a nagy szemeit, észrevettem, hogy mennyire szép barna az árnyalatuk, hogy mennyire jól esik belenézni. Hogy milyen puha a bőre, mennyire különlegesen finom az illata. Dolgok, amik nekem is hiányoznak, és amit egészen addig nem realizáltam, amíg most ez a közelség meg nem történt. Kifelé előreengedem, miközben rendezem a vonásaimat, és visszaülök a vacsorám elé.
- Adj egy falatot belőlük, megeszem őket. Csak ne a fejét, inkább nem is tudom, a lábát. Meg egy krumplit. Legyen ez a béke jele.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Ebben egészen biztos vagyok.
Tényleg tudom, a szívem mélyén tudom, hogy nem bántana, de az agyam rögtön kikapcsol, és átvált pánikmódba. Van az a mese, egyszer azt vetítették az ispotályban, amiben a kislány, meg végül is mindenki agyában öt érzelem manó. Azt hiszem, manó dolgozik azon, hogy reagálj a külvilágra. És abban volt undor meg harag, meg a zöld irritáló, ha és ott volt pánik. Egyszerűen a reakcióm most őt idézi fel nekem. Nem volt szép, ahogy viselkedtem. Ahogy az sem, ahogy a következő pillanatot megélem, mert, ahogy visszafordul, és még közelebb kerülünk egymáshoz, ahogy szinte összeér az orrunk, ajkaimat akaratlan nyalom meg lopva, hogy kellőképp nedvesek legyenek a csókhoz. Csókhoz? Miket gondolok?!
- És még így is téged akarlak.
Pillantok fel rá, és érzem, ahogy még mindig a zavarom hatása alatt vagyok, hiszen az előbbi jelenet, és a most kimondott mondat, mind a kettő nagyon félreérthető. Kicsit megköszörülöm a torkom, és kezembe veszem a poharat.
- Tala boldog gyerek lehetne, ha melletted nőhetne fel, még úgy is, hogy dínók fejét harapja le. Más állatban is van ez a barbár étel, vagy csak azokat alázzák, akik amúgy is kihaltak már?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Mondjuk legalább nem kutya.
Van kutyám, egy gyönyörű pireneusi, hát pont nem a tányéromon felvágva szeretném viszontlátni. Mármint a formáját, de érthető, azt hiszem.
- Nem tudom, hogy miért nem tudom átélni az emberek lelkesedését az állat formájú dolgok iránt, pedig nem vagyok vegetáriánus. Szeretem a csirkét.
Mást nem nagyon eszek, ritkán, ha egy összejövetelen nem kínálnak mást. De alapjáraton a csirke az, amiben gondolkozom. Illetve az olyan tökéletes fogások, mint amik előttem vannak. Érdeklődve pillantok fel, de azért még beveszek egy nagyobb falatot a számba, hogy amíg beszél, fogyasszak.
- De ha nagyon fáradt vagy, ott alszol. Nem kell ebből makacsságot csinálni. Megmarad az albérleted, viszont nem kockáztatod az életed.
Nem teheti meg, hogy csak mert makacs, ezért hülyeséget csinál, és újra ott találom magam, hogy valakit, akit kedvelek, temetnem kell. Szusszanva nyúlok megint a pohár után, és iszok egy kortyot belőle.
- És ha nekem lenne rád szükségem, azt is vállalnád?