Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Második emelet → Elemi mágia terasza

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Szenvedett. Pokolian szenvedett a kedvese nélkül. Az első napokban meglátogatták régi barátai, az evés zavar, a rémálmok, a paranoia. Egy hét alatt a saját árnyékává változott. Rettegett attól, hogy az elemi mágiája elszabadul, vagy éppen elapad, nem lett volna meglepve egyik reakción sem ekkora érzelmi megterhelés után. De úgy tűnt, sikerült olyan kapcsolatot építenie a benne buzgó tűzzel, hogy az ahelyett, hogy megpróbálná megölni, inkább megpróbálja megmenteni az életét. Nem, persze, nem nyújtott kirobbanóan jó teljesítményt az óráin, de megvolt a kontroll, képes volt uralkodni önmagán, és a legnehezebb, legtöbb koncentrációt igénylő gyakorlatok kivételével mindent képes volt végrehajtani. Elképesztő hálát érzett ezekben a napokban ezért, és azért is, hogy Flynn mindig ott volt az életében, és pontosan tudta, mikor van szükségre arra a mértékű szeretetre, amire elképesztően szüksége volt.
Most sem néz ki jobban, ahogy végig vonszolja magát a fél falun, hogy elérjen a megbeszélt találkozóhelyre. Muszáj látnia. Muszáj beszélniük. Valaminek történnie kell. Ugyanazt látja Zsombor arcán, amit érez, és ez ijesztő. Leül mellé, nem túl közel, nem túl távol, abba a bizonytalan távolságba, amikor az ember maga sem tudja, mit akar. Ha lehetne, odabújna, megölelné, és azt mondaná, hogy nem lesz semmi baj, de ezzel már elkéstek. Baj van. A kérdés csak az, hogyan oldják meg.
Egyelőre nem szól, csak nézi a göndört. Tekintetében szomorúság és a kétségbeesés dominál, szemei alatt húzódó karikával már-már ijesztő látványt nyújt. De nem szól, csak néz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Alaposan átgondolta, eltervezte mi mindent fog mondani, csak aztán a valóság néha átalakítja az ember terveit. Több forgatókönyvet is gyártott, megpróbált felkészülni minden eshetőségre, de voltak olyan opciók, ami ellen a szíve túl hevesen tiltakozott. Nem akarja elveszíteni Zsombort.
Aprót bólint a göndör kijelentésére, valóban odalett a bizalom - Sára részéről legalábbis biztosan. De azt is érezte, hogy ez a dolog nem végleges. Nem törte össze annyira, mint amennyire inkább feldühítette. Bántotta a dolog, persze, kicsit talán elárulva érezte magát, de hiányzott valami. Valami sokkal elemibb fájdalom, ami azt éreztette volna vele, hogy ennek itt és most tényleg vége.
- Az emberek ritkán akarják bántani azokat, akiket szeretnek. Mégis sokszor sikerül. - Tudja, hogy ő sem volt tökéletes. Hogy ő is okozott fájdalmat, talán többet is, mint képzelni tudná. Most először mer Zsombor szemébe nézni, mióta itt ülnek egymás mellett. Látni és érezni akar mindent.
- Azt hiszem... - kezdi lassan, habozva, mintha maga sem lenne biztos abban, amit mondani akar. - Bocsánatot kell kérnem, amiért akkor úgy elrohantam. Meg amiért olyan... csúnya dolgokat vágtam a fejedhez. Ne haragudj rám. - Valahol el kell kezdeni ugyebár. - De te is nagyon csúnya dolgokat vágtál hozzám. Ami őszintén, még mindig bánt. De nem kell bocsánatot kérned, ne érts félre. Az, hogy nem bíztál bennem, sokkal rosszabb.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Bal oldali szárny

Túl keveset foglalkozott mostanában a tánccal, élete értelmével, amiért annyi mindent feláldozott. De érthető, hogy az élet hozta váratlan kihívások másra helyezték a hangsúlyokat: meg kellett küzdenie a benne tomboló tűzzel, ott volt a felnőtté válás és függetlenedés kiakasztó kihívásokkal teli útja, és hát persze Zsombor. Főként Zsombor.
Szóval egy kicsit meglepte, mikor Podlovicsék megkeresték a felkéréssel, de nem habozott sokáig igent mondani. Végülis egész gyerekkorában arról álmodott, hogy prímabalerina lesz, és ha egyszer kiöregszik a szakmából, akkor tanítani fog. Hogy nyit majd egy kis stúdiót, talán a házuk mellett, a garázs helyén, és kislányokból farag táncosnőket. Első lépésnek tökéletesen megteszi ez. Nem arról van szó, hogy megbánta volna továbbtanulási döntését, mert élvezte a botanikus képzés minden percét, de az igazi szenvedélye mégiscsak a tánc volt, és nem a növények.
Ahogy beérnek, eddig viselt tornacipőjét spicc-cipőre cseréli, maga mellé dobott táskájából pedig egy kis hangszórót húz elő, hogy elindítsa rajta a szívének olyan kedves gyakorlásra szolgáló zenei darabokat. Egyszerűen tökéletesek, hogy az alapoktól átrágja magát az ember minden mozdulaton.
- Szuper, hogy ennyire pontosan nyomon követed magad. De én az alapoktól szeretném látni, hogy hol tartunk. Kezdjük a láb pozíciókkal, utána megnézzük a karpozíciókat. - Szépen mindent sorjában. Ha már itt hibázik, a későbbiekben is fog, és inkább az alapokat rakják rendbe, onnan már könnyebb lesz a bonyolultabb figurákat tökéletesíteni.