Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Széles mosoly kerül ajkaimra, ahogy hallgatom a férfi magyarázkodását. Magyarázkodását? Nem is tudom minek nevezzem azt, ahogy próbál az arcomba hazudni éppen miért nem foglalkozott az üggyel. Lehunyt szemekkel, már kissé visszafogottabb mosollyal bólogatok, mint egy jól beidomított kutya, minden szavára kiélezve figyelve. Nos, ez egy sokkal hosszabb menet lesz, mint amire számítottam, így kényelmesen dőlök hátra a székben, miközben kinyitom barnáimat. Jobb kezemet pihentetem a karfán, míg balom ujjai kopognak a falapon. Kívülről valószínűleg úgy tűnhet, mintha ízlelgetném Bodócs szavait, de belül egészen más zajlik le. A büntetés.
- Ne nyúlj hozzá. Ez az ügy mostantól Egervári Zalán keze alá tartozik, az én felügyeletemmel - dörren hangom a helyiségben, ami talán egyre csak kisebbnek hat, ahogy a beszélgetés halad előre. - Ahogy láttam napok óta az asztalod szélén hever - amint Bodócs rám pillant, már pedig bizton állíthatom, hogy így történik, egyáltalán nem vidám tekintetemmel és arcommal találhatja szemben magát. Fáradtan sóhajtok egy mélyet, ajkaimra kerül egy féloldalas mosoly, ahogy felállok helyemről és az ajtó melletti kis asztalhoz sétálok.
- Szeretném, ha tudnád, hogy az Orsós akta már nálam van, hogy befejezettnek nyilvánítsam én is, külön kérésre. Hogy fejezhetted be ma? - hangom nyugodtsága meglepő lehet az eddigiek után, mégsem érzem azt, hogy ideges lennék. Egyelőre. Ki nem állhatom, hogyha az arcomba hazudnak, annak ellenére, hogy én is éppen azt teszem. Nincs nálam az akta, azt sem tudom miről van szó, még az aktát sem láttam az asztalán, miért is tettem volna? De nem kockáztathatjuk meg, hogy az ajtó mellett álló tanonc, akinek így is elég nehéz lehet - visszagondolva csupán azokra az időkre, amikor még én voltam tanonc -, nincs szüksége arra, hogy még jobban lealázzák. Mert ez már csak így megy egy hierarchikus rendszerben. Nincs választásod, meg kell másznod a ranglétrát azért, hogy lehess valaki. Komótosan bontok ki egy üveg vizet, majd töltök meg két poharat az egyiket Zalán felé nyújtva. Ha elveszi, rámosolygok, amennyiben nem, úgy vállat vonva teszem vissza az asztalra. Lassan lépkedve, közben a vizet kortyolgatva ülök vissza a székre.
- Úgy érzem túltárgyaltuk a dolgot - teszem le a poharat az asztalra. - Légy szíves csukd be magad után az ajtót, ha távozol Bodócs - barnáimmal az elém letett aktákat kezdem fürkészni ismét, amíg barátunk készül a távozásra, azonban még felpillantok. - És mielőtt elfelejtem: ha legközelebb kiskorút érintő ügyet kapsz, prioritást élvez. Ha nem vagy biztos benne, hogy miként kellene vele foglalkoznod, akkor hozd elém és megbeszéljük - fejemet az akták felé fordítva nyilvánítom befejezettnek a beszélgetést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Rezzenéstelen arccal viselem, ahogy konkrétan rám csapja az ajtót. Mehet itt a méregetés, hogy kinek nagyobb, csak felesleges. Nem tud mit tenni az ellen, hogy valamilyen oknál fogva nekem adták a pozíciót, így az elfogadáson túl nincs más választása. Lehet játszani a durcás és hisztis kisfiút, de ő is tudja, hogy ez hosszútávon nemhogy nekem, de neki főleg nem kifizetődő. Vannak kötelezettségeink, amiket el kell látnunk. Ezek valószínűleg nem tűnnének fel, ha ugyanolyan asztalnál ülnék továbbra is, mint nemrég még, de változtak a dolgok. Akkor még nem érdekelt, hogy ki hogyan végzi a munkáját, mert nem az én felelősségem volt ezzel foglalkozni, amíg én rendesen megcsináltam a rám eső részt, a többi pedig egyszerűen nem érdekelt. No de most? Minden felelőssége az ügyeknek az én vállamon pihen, mindössze annyi a különbség elődöm és köztem, hogy a szankciók, amiket egy-egy mulasztásért kapni fognak az aurorok, nem elnézőek és kedvesek.
Aprót kortyolok a vízből, barnáimat emelem Zalánra. Hangosan nevetek fel a kérdésre, ami teljesen jogos. - Megkértelek, hogy tegezz. Annyira tényleg nem vagyok öreg - dörzsölöm meg arcomat kedvesen mosolyogva a srácra. Ujjaimat a pohár körül tartva dőlök hátra és mosolyogva fürkészem a benne lévő vizet, mintha valami isteni szikrát várnék tőle, ami megsúgja a legjobb választ erre. Valószínűleg az nem létezik, így végül aprót vonok vállaimon, mielőtt megszólalnék.
- Szemfüles srác vagy te - bólintok egy aprót. - Nálad van, jól mondom? Már napokkal ezelőtt befejezett ügy - kérdő tekintetemet emelem rá, intek végül, hogyha szeretne, nyugodtan üljön le, de felőlem ácsoroghat is. - Legilimentor vagyok egyébként. A gondolataid olyan hangosak voltak, amíg itt volt Bodócs, féltem, hogy még ő is meghallja, pedig nincs ilyen képessége - vigyorodom el szélesen Zalánra. Sok minden van, amit nem tud még rólam, de ahogy az idő halad majd előre, és kitart mellettem, ez változni fog. Akaratlan fog megtudni rólam információkat, ahogy én is őróla. Ez így működik, ha valaki együtt dolgozik egy másik emberrel, de ehhez még sok időnek kell eltelnie. Egyelőre bőven elég, hogy ennyit tud, a többiről majd később beszélünk. - De ne aggódj, nem néztem bele a fejedbe. Sok olyan dolog van, ami elárulhatja egy emberről, hogy hazudik, Bodócson az összes látszott, szóval aprócskán ugyan, de belekukkantottam a fejébe - vonom meg vállaimat kissé nemtörődöm stílusban, pedig mindketten tudjuk, hogy ez mekkora vétség. Nos, ha ennyi volt a vezetői pozícióban való tetszelgésem, akkor simán megérte.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

- Maradjunk a kornál - mosolyodom el kedvesen, amint nevetésem mérséklődik kissé. Ennyire fiatal lenne? Mármint annyira frissen került ki az akadémiáról, hogy még ilyen szinten benne vannak az ott tanítottak? Jobban visszagondolva azokra az időkre, amikor még én rontottam ott a levegőt, a vasmarokkal irányítani mindent elv működött akkor is. Nos, ezek szerint ez nem változott, ámbár jobban megnézve a már előttem ülő srácot, ennek nem örülök. Vajon mi az oka annak, hogy parancsot követő robotokat akarnak belőlünk nevelni? Nálam nem jött össze, hiszen ugyanolyan vagyok most is, mint amikor az akadémián kellett, csak annyi szerencsém volt, hogy a képességem az oktatók körében köztudott lett, így, ha akartak sem tudtak volna kitenni. Ezt hívják úgy, hogy mázli? Nem is tudom. Olyan képmutatónak hangzik az, hogy csak a képességem miatt tartottak meg. Jól teljesítettem mindenben, én így teljesen tudatában vagyok a képességeimmel, amikkel kitűnhetek.
- Tőlem kérdezed? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn. Elnéző mosollyal ajkaimon kortyolok egy aprót. - Te hol állnál neki? Mondd el, szerinted mi lenne a legjobb első lépés és meglátjuk mennyire reális - hátra dőlök a széken, a fenekem már kezd elzsibbadni, de ha már fogadtam a srácot, aki igencsak érdekes információkkal jött be hozzám, az a minimum, hogy türelmesen várom ennek a végkimenetelét. Mindezt úgy, hogy lehetőségeimhez mérten még segítsem is valahogy az ügy előrehaladását, hiszen bevállaltam a felügyeletét. Tanoncként az ember első ügye, amit megkap, örök életében elkíséri, és Merlin a tanúm, mindent megadtam volna, hogy az én első ügyem is droggal kapcsolatos legyen. Nemigen jött be, de talán amiatt vagyok most ott ahol. Szeretném ezt hinni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Annyi jár a fejemben csupán, hogy vajon jó ötlet-e? Bár lényegében már mindegy, hiszen a levelet elküldtem, de a kételyek ugyanúgy bennem vannak, mint mielőtt megtettem volna. Soha nem voltam annak a hívője, hogy az újságírókat is belevonjuk az ügyekbe, mégis jobb így, hogy valóban első kézből tudnak meg olyan információkat a lapok, amik valósak, ahelyett, hogy mennek a találgatások, majd pár óra múlva már az érintett család háza előtt tobzódnak a firkászok. Egyik opció rosszabb, mint a másik. Két nap telt el azóta, hogy Zalán elkapott és elém tárta a három különbözőnek vélt ügyet. Két nap telt el és én még csak tegnap vettem rá magam arra, hogy elküldjem a levelet a nőnek. Itt az esélye arra, hogy bizonyítson, és ha már ő hasznot szeretne ebből húzni, akkor nekem is azom legyen belőle. Hiába beszélünk itt az igazságról, az ember nem mehet el amellett, hogy egy újságíróról beszélünk. Még akkor sem, ha meglepően magas az igazságérzete.
Vállam felett, kissé megemelt hanggal hívom be azt, aki kopog. Automatikusan karórámra nézek, elismerősen bólintok egyet. Percre pontosan érkezett a nő, majd szivaromat kivéve a számból fordulok felé teljesen, hogy arcomra üljön ki a döbbenet. - Helló. Bocs, de éppen bújócskát játszol? - emelkedik meg szemöldököm kérdőn, miközben a faszéket húzom ki és foglalok helyet, intve a nőnek is, hogy tegyen így ő is nyugodtan.
- Inkább ne is válaszolj - csóválom meg fejemet gyorsan, mielőtt nagyon belemennénk a részletekbe, amik cseppet sem érdekelnek egyébként. Ha neki ez így megfelel, nekem aztán teljesen mindegy milyen külsővel flangál a város utcáin. A lényeg nem ez.
- Mint fir... - felszisszenve harapom el a szót, szemeimet is összeszorítom pár tizedmásodperc erejéig. - Bocs, szóval elölről. Mint újságíró, véletlen nem hallottál egy Tündérpor nevezetű drogról? Elég új keletű a dolog - nincs időnk arra, hogy bevezessem a szaftosabb részletekre, valamint köze sincs hozzá. Majd ha az ügy elér egy olyan mértékig, amikor egyre több ember tud már róla, akkor esetleg beszélhetünk a részletekről, de egyelőre, inkognitóban a legkönnyebb dolgozni. Legalábbis Zalánnak és nekem. Most, hogy a nő miért csinálta ezt a külsejével, még mindig rejtély, de nem az én tisztem efölött ítélkezni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy magamat látom az előttem álló srácban. Rohadtul nem, mert míg neki valószínűleg hatalmas erőfeszítésbe tellett, hogy elém kerülhessen - vagy elődöm elé, ki tudja mióta próbálkozik - addig nekem ki volt nyalva a seggem. Az elején élveztem a rivaldafényt, sőt szinte már vágytam azt, de ahogy az idő telt, ahogy egyre több hullával kellett kontaktot teremtenem ez a dicsőség ment át abba, hogy csak egyszerűen hagyjanak békén inkább. Nem volt átmenet, nem voltak könnyebb, majd fokozatosan nehezebb ügyeim. Bedobtak a mély vízbe állandó felügyelet mellett, mintha valami bűnöző lennék, aki a szabadságáért cserébe segít kideríteni az igazságot. Ez mára mérséklődött, de nem lett jobb. Cseppet sem.
Barnáim figyelik a fiút, miközben felvázolja nekem a szerinte megfelelő teendőket. Arcom rezzenéstelen, amíg beszél, nincs elismerő hümmögés vagy bólintás, faarccal hallgatom végig szerinte mit kellene tennünk. Ahogy a végére ér nem szólalok meg rögtön, mindössze tenyerembe támasztom államat, kissé előre dőlök, pillantásom az aktákat fürkészi.
- Biztos vagyok abban, hogy nem ismerik egymást - szólalok meg kis idő múltán. Hangom kedves, inkább elmerengő mintsem kioktató, mert nem is áll szándékomban ezt tenni, így folytatom. - Túl nagy a korkülönbség köztük, és ők csak - elméletileg - fogyasztók, így a terjesztőn keresztül lehet köztük ismeretség maximum, de azt kötve hiszem - ahhoz túl óvatosak az ilyenek, valamint benne van a pakliban, hogy nem a terjesztő az, aki elő is állítja ezt, hanem egy egyszerű terjesztő. Túl sok szálon futhat ez az ügy ahhoz, hogy előző tervemet kövessük, miszerint mint háttér ember fogom csak támogatni Zalánt. Nem engedhetem el egyedül sehova, mégis csak egy tanonc. Jó lenne, ha a halála nem az én lelkemen száradna, valami drogos miatt.
- Jók a meglátásaid. A srác kikérdezését teljes egészében rád bízom - pillanatnyi hatásszünetet tartok csupán mielőtt folytatnám mondandómat. - Honnan lehetsz biztos abban, hogy a férfi valóban csak fogyasztó és nem terjesztő is? - érdeklődő tekintetemet emelem a pakkról Zalánra, jobb kezembe fogom poharamat, hogy aprót kortyoljak, miközben felállok és a már megbontott üveg vízért megyek, amit az asztalra teszek. - Két napot adok a srác kikérdezésére és arra, hogy összeszedd a férfinak szánt kérdéseidet. Oda együtt megyünk. Két nap múlva hozd elém a jelentést a srác vallomásáról, délután pedig nyakon csípjük a férfit - ülök vissza helyemre, majd barnáimat emelem a srácra. - Elég lesz két nap?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Fél szemöldököm emelkedik meg, amikor közli, hogy vigyáz a jó hírnevére. Van olyanja? Ezek szerint mindenképpen, de kettőnk közül jelenleg az én hírnevem forog kockán, amiért köztudottan egy újságíró libbent be az irodámba pár perccel ezelőtt. Nem mintha lenne titkolnivalóm az itt dolgozó aurorok előtt, ha valaki rákérdez, el fogom mondani az igazat. Miért ne tenném? Ahhoz, hogy egy ügy sikeresnek legyen mondható, sajnos olykor olyan eszközökhöz kell nyúlnunk, amikhez nem feltétlen nyúlnánk alapvető esetben. Éppen ezért ül most előttem a nő, akinek segítségét soha nem jutott volna eszembe kérni, teljesen mindegy, hogy firkásznak vagy újságírónak hívom.
- Mugli partidrog - ismétlem meg a szót, miközben hátra dőlök, jobb lábamat teszem bal térdemre. Ajkaim közé fogom szivaromat, mélyet szívok belőle, a sűrű füst távozik pillanatokon belül, pár másodpercre eltakarva előlem Elektra arcát. Amikor ismét láthatjuk egymást, míg a nő arcán a kíváncsiság éled fel szinte mint egy gyermekén, addig az én tekintetem teljesen elsötétül a kérdést meghallva. Csak rápillantok a nőre, egyebekben az asztalon heverő papírokat szuggerálom, mintha érdekesek lennének. Pár jelentés csupán, amiket tüzetesebben kellene átnéznem, mindössze még nem vitt rá a lélek, hogy megtegyem. Arcomat dörzsölöm meg fáradtan, miközben a nőre emelem barnáimat.
- Nincs - rezzenéstelen arccal, minden árulkodó jel nélkül hazudok Elektra szemébe. Ugyanolyan rezzenéstelen arccal folytatom, mindössze egy féloldalas mosoly kerül fel ajkaimra mellé. - Viszont eljött az ideje annak, hogy hasznomra lehess és te is megkapd azt amire annyira vágysz - hangom gunyoros, és nem is igyekszem elrejteni mégis mennyire nem tetszik nekem ez az egész. - Nem küldhetek a nyakukra egy komplett egységet, mert akkor már elbuktam, viszont nagyobb figyelmet érdemel az ügy ahhoz, hogy ezt megengedhessem magamnak. Biztos van valami feláldozhatód, aki tudna szerezni nekem mintát - mélyet szívok szivaromból, mielőtt folytatnám. - Aurori védelmet nem tudok biztosítani ehhez, túl nagy lenne a lebukás esélye - fűzöm még hozzá, majd a szivart könnyed mozdulattal teszem a hamutál szélére. Összekulcsolt ujjaimra támasztom államat, miközben előre dőlök és a nő arcát kezdem el fürkészni. - Számíthatok rád?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Elismerően bólintok párat. Vág az esze a srácnak, így a gondolat, ami csak-csak felütötte a fejét, hogy a nyakamba szakadt egy tanonc, akivel semmit nem fogok tudni kezdeni, úgy foszlik szerte a beszélgetés előrehaladtával, mintha soha nem is létezett volna. A meglátásai összeszedettek, logikusan felépítettek, és bár tudom, hogy türelmetlen, mégis az elején kezdi, nem pedig a közepébe szeretne beletenyerelni. Kedvelem.
- Pontosan ezért lehet terjesztő, ha nem fogyaszthatja - mosolyodom el szélesen. - Szépen összeszedted - ezen mondat után komolyodom el azonnal, a mosoly is eltűnik arcomról, ahogy elkapom Zalán pillantását. - Arra szeretnélek megkérni, hogy a továbbiakban is tartsd meg ezt az összeszedettséget. Nem tudom garantálni a biztonságodat, az ilyen ügyek kiismerhetetlenek - racionalitást és kis aggodalmat sugárzó tekintetemet veszem el róla, az ajtó felé pillantok, mielőtt folytatnám. - Ha pálcát kell rántanod, ne legyél rest megtenni - szögezem le még az elején. Nem tudhatom előre, évek tapasztalatával a hátam mögött sem, hogy egy ilyen ügy mégis merre tart. Nap, mint nap változhatnak benne a prioritások, és így, hogy Zalánnal az oldalamon állunk neki ennek, több aggodalom van bennem, mint az egészséges lenne. Mint mondtam, nem az én lelkemen kellene száradnia a halálának, ha valami balul sül el, mert hiába tűnik rátermettnek, terepen még nem volt kivéve a szavaiból. Most viszont, bármennyire nem akarja a közepébe rakom bele, különben nem haladunk előre és soha nem tanulja meg.
- Ne foglalkozz a lezárásra váróakkal. Add át őket egy másik tanoncnak, te csak ezzel foglalkozz - tolom elé a három aktát, miután összerendeztem őket, szélesen mosolyogva, ahogy elhangzik az Orsós ügy. - Két napot adok mindenre, ami azt jelenti, hogy csütörtök délután az irodám ajtaján kopogsz és kész tények elé állítasz. Világos? - a kérdés költői, nemigen van más választása, mint bólintani rá, felállni és elkezdeni cselekedni. Két napnak mindenképpen elégnek kell lennie. Sután intek felé egyet, hogy távozhat, hisz én már fejben teljesen máshol vagyok. Két embert is fel kell keresnem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Vannak olyan információk, amiket nem szükségszerű megosztani másokkal. Az, hogy van-e összefüggés az ügyek között pontosan ilyen információ, és Elekrának nincs szüksége arra, hogy tudjon róla. Mielőtt nagyon félreértenénk a dolgot, nem azért nem kötöm az orrára az ügyek közötti összefüggéseket, mert őt védeném. Nem bizony. A saját seggem biztonsága éppen elég nyomós érv arra, hogy ne járjon a szám. Amint úgy érzem, hogy az ügy azt diktálja, tudjon róla, mert lényegi segítséget nyújthat nekem továbbra is, mindenképpen elfogom neki mondani, de addig, be kell érnie azzal, amit eddig tud.
Fél szemöldököm emelkedik meg a nő határozott hangját meghallva. Elégedett mosoly kerül fel ajkaimra akaratlan, miközben biccentek egyet felé. Hamar megbeszéltük. Az ilyen kijelentések vihetik előre az amúgy eléggé ingatag lábakon álló kapcsolatunkat, ami nemhogy egyelőre bizalmon nem, de nagyjából semmi máson sem áll. Legalábbis részemről nem, mert ennél sokkal több kell ahhoz, hogy valaki elnyerhesse a bizalmamat. Sajnos nem elég egy csomag drogot megszerezni és elém hozni, és lehet mondani, hogy sokat várok mindenkitől, főleg azoktól, akik mindössze segíteni szeretnének nekem, de nem tudok ezzel egyetérteni. Ha nem tudják megugrani az elvárásaimat, akkor nincs miről beszélnünk, és egyértelmű, hogy nem lehetnek a hasznomra, viszont így, hogy Elektra hangjából egyértelműen érződik a határozottsággal keveredő elszántság, sokkal könnyebb dolgom lesz, mint elsőre gondoltam volna.
- Vedd elintézettnek. Holnap, a délelőtt folyamán, jöhetsz is érte - aprót bólintok is szavaim mellé, mintegy megerősítésként, majd kedvesen elmosolyodom a nőre. - Ennyit szerettem volna, köszönöm, hogy befáradtál - mosolyomat kitartom, amíg a nő távozik. Fáradtan dőlök hátra székemben, megdörzsölöm szemeimet, miközben mélyeket sóhajtozok, mint valami összetört szívű tini. Ki gondolta volna, hogy egy droggal összekapcsolható ügy ennyire bonyolult is lehet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Nem telt egy húsz perc azóta, hogy Elektra elhagyta az irodát, így kissé bosszúsan figyelek az ajtó felé, amikor az ismét nyílik. Feltételezhetném, hogy a nő hagyott itt valamit, de amit eddig láttam belőle, aligha enged meg magának ilyesfajta szétszórtságot. Barnáim villanak az ajtóra, majd a belépő fekete hajzuhatagra. Éppen szólalnék meg, hogy nagyon gyorsan takarodás van, mert dolgoznom kell, amikor a feketeséghez társul hang is. Arcomra kerül egy mosoly, majd intek neki, hogy foglaljon helyet, többre esélyem sincs, mivel a srác azonnal belevág a közepébe. Vele ellentétben én helyet foglalok, összekulcsolt ujjaimra támasztom államat, tekintetemet le nem veszem az elém tolt aktáról, miközben hallgatom a fiút. Megemelkedik a szemöldököm, ahogy kiderül a részlet, mely szerint hiába a srácnál találták meg a drogot, nem ő vette. Akkor mégis…? Fel sem kell tennem a kérdést, mert jön a válasz pár másodperc múlva. Remek, két gyerek - ha nem több - van már a történetben. Ráncolom a szemöldökömet, fáradtan dörzsölöm meg a szemem, miközben halk nevetést engedek meg magamnak az elejtett megjegyzésre. Türelmesen várom meg, amíg befejezi, s míg Zalán ontja magából az információkat, amikért elküldtem, hátradőlök a széken, lehunyt szemekkel igyekszem minél előbb a helyükre rakni az apró darabokat.
- Lényegretörő - bólintok egyet még mindig lehunyt szemekkel. - Megmutattad a srácnak a férfi fényképét, akihez menni fogunk? - van személyleírásunk, de így sem tudjuk ki lehet az, mert nem az iskolába jár, annak közelében sem dolgozhat, hiszen egy, a kastélyban tanuló diák biztosan nevet is tudott volna mondani a külalak mellé. Sóhajom hangzik egyszerre fáradtnak és gondterheltnek, ahogy barnáim esnek a papírkupacra jobb könyököm mellett. - Ha az iskola melletti erdőben találkoztak, akkor csak olyan lehet, akinek kötöttsége van az iskolához. Senki nem jön el egy kis mágusvárosba drogot terjeszteni, amikor vannak nálunk jóval nagyobbak is. Valami kapcsolat van a terjesztő és az iskola között - de ha nem diák, ha nem itt dolgozó, akkor mégis milyen kapcsolat lehet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Az ember azt hinné, hogy egyszerű ügyek közé tartozik elkapni egy droggal kereskedő mágust. Ja, én is ezt hittem, egészen addig, amíg Zalán be nem állított ezzel a remek üggyel, ami jelenleg mindennel és mindenkivel is összefügg. Fáradtan dörzsölöm meg szemeimet, mert így csak egyhelyben toporgunk. Nem kaptunk a két kölyköktől lényegi információt, hiszen az, hogy egyszer látták a városban, aligha segít nekem bármiben is. Valami kapcsolatnak kell lennie az iskola és a terjesztő között… Aha, a kérdés továbbra is az, hogy mégis mi?
- Ez egy nagyon jó megközelítési pont - bólintok elégedetten Zalán szavaira, mielőtt folytatnám. - Viszont, ha felsőbb évfolyamokon van ismerettsége, akkor azoknál is kellene lennie a porból, mert minimum fogyasztók lennének, nem pedig… - pillantok le az aktára. - 15-16 éves diákoknál kéne találni - sehogy nem áll össze, hiszen Zalán gondolatmenete jó. Nagyon jó, ha őszinte akarok lenni, még logikus is, ami ebben a közegben igen ritkaságszámba megy. Idősebb diákok az ismerősök, de még mindig ott van a kérdés, hogy akkor miért kiskorúaknál találtak eddig csak, mestertanoncoknál miért nem? A minimum az lenne, hogyha nem is fogyasztók, akkor terjesztők, de még így sem áll össze a kép. Hátradőlök a széken, amely megnyekken alattam, jobb kezem ujjaival kezdek dobolni a tömör faasztalon.
- Mmm… - szemöldökömet ráncolom az elhangzottakra, majd felkapom fejemet az előttem állóra. Hitetlenség csillan tekintetemben, mielőtt kitörne belőlem az őszinte nevetés. Mély hangom zengi be az irodát, igyekszem magam visszafogni, vagy legalább egy fokkal halkabbra moderálni magam, de nem olyan egyszerű ez. Szemeimet eltakarom, már csak vállaim rázkódása árul el, hogy még mindig jókedvűen kacarászok, végül megköszörülöm torkomat. - Igen, gondoltam, hogy te sosem tennéd - bólintok egy aprót felé. - Ha családtagról van szó, akkor csak még messzebb kerülünk attól, hogy megtudjuk ki lehet az. Túl sok embert érint már, az utolsó reményünk az a férfi, akihez ma megyünk - elhúzom számat, bár nem látványosan. Az asztalra támaszkodva állok fel, kerülöm meg azt, majd lépkedek az ajtó melletti kis asztalhoz, hogy az azon lévő whiskyből töltsek két pohárba. Az egyiket nyújtom Zalán felé, miközben derekamat támasztom íróasztalomnak Zalán mellett.
- Szerinted képes lennél kikérdezni a férfit is? - látom benne a fejlődés- és tudásvágyat. Ki akar emelkedni, próbálkozik, ám eddig, aligha kapott ezekre esélyt. Ha nem is én vagyok a világ legjobb főnöke a többiek szemében, legalább Zalánnak adjam meg a lehetőséget.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Egyetértően bólogatok szavaira, mert valóban így van. Idősebbek, akik szinte már reflexszerűen játsszák ki a rendszert, de így csak csalódott leszek, mert nincs meg a kapcsolódási pont, ami előrlendíthetne minket az ügyben. régen volt már az, hogy ennyire összetett üggyel foglalkozzak, agyam mégis hálás azért, hogy leterhelem, mert így legalább nem feltétlen a képességemre kell támaszkodjak. Anélkül lehetek hasznos, és végre nem úgy néznek majd rám, mint egy hímes tojásra, akit mindig védeni kell, nehogy véletlen megsérüljön. Évekkel ezelőtt volt az utolsó éles bevetésem, emlékeim sem nagyon vannak róla, de most, hogy Zalán előállt ezzel, visszatérhetek a neves aurorok közé, ahogy akkoriban is köztük voltam.
- Ne fecséreld az idődet ilyesmire, koncentrálj arra, ami előtted van. Ha nagyon megakadunk, akkor felőlem előkaphatsz pár aktát, de addig… - bökök a férfi képére az aktában. - Foglalkozzunk azzal, ami kézzelfogható - kortyolok egy aprót a whiskyből, miközben a neki szántat teszem le magam mellé. Ha nem, hát nem. Mondjuk valószínűleg soha többet nem fog előfordulni, hogy főnökeként adok neki lehetőséget a munkaidőben való ivásra, ráadásul a saját whiskymből, de ő tudja, amit pedig tiszteletben tartok, még annak ellenére is, hogy néha olyan, mint egy gyermek. Az előző, önfeledt nevetésem is pontosan erre utaló jel lehet.
- Akkor a tied a megtiszteltetés - húzom meg a poharat, hogy az italt eltüntessem belőle. Leteszem a poharat Zalán érintetlene mellé, majd ismét a székemhez sétálok, aminek támlájáról kapom le kabátomat. Komótosan állok neki öltözködni, mosolyogva pillantok Zalánra. - Felesleges. Ha szerinted azok a jó kérdések, amikre mérvadó válaszokat kaphatunk, akkor elhiszem neked. Nem fogom minden betűdet leellenőrizni, bízz magadban kicsit jobban - őszinte mosolyom virít arcomon, ahogy becsukom az aktát, majd hónom alá csapom azt. - Mivel nem leszek mindig melletted, úgy kell eljárnod, ahogy te látod megfelelőnek - veregetem meg vállát, miközben ellépkedek mellette, hogy elhagyjam az irodát és mehessünk a férfihoz, akit terveim szerint elég rendesen megizzasztunk majd.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Fejemet a széktámlának támasztva szuggerálom a plafont, mielőtt visszatérnék ahhoz, hogy aláírjam az elém letett megszámlálhatatlan engedélykérést. Barnáimat hunyom le pár pillanatra, mielőtt szusszanva visszatérnék a papírmunkához. A legrosszabb a vezetői pozícióban, hogy mindenben tőled várják a megoldást, még akkor is, ha lényegében semmi közöd hozzá, az engedélyeket nekem kell kiadnom, mindenhol ott kell lennem, ha nem indokolt, akkor is. Fárasztó ez, mégis teljes mellbedobással jelenek meg mindenhol, mint a kirendeltség vezetője, mert nem véletlen kaptam meg én a pozíciót. Sokat nyomhat a latban, hogyha csak arra gondolok, hogy a teendőim végeztével felkelek az asztaltól és hazasétálok, nem az üres ház fog várni, hanem Gerda, aki egyetlen mosolyával űz el mindent a fejemből.
Megrebbenő szemöldökkel pillantok fel az előttem heverő jelentésből. Megemelt hanggal invitálom beljebb az érkezőt, majd kedves mosolyt küldök a belépő nő felé, amint végre arc is társul a kopogáshoz. - Szia - biccentek aprót felé. Gyakorlott mozdulatokkal rendezem össze a papírhalmot, majd rakom arrébb, hogy ne legyenek útban, míg Elektra pakol. Elismerés kerül arcomra azonnal, ahogy elém pakolja a szerzett port, majd egy kést, amire akaratlan csillannak meg barnáim. Milyen kedves, baráti gesztus az illetőtől. A zacskó tetejét megfogva emelem szemmagasságba azt, majd sandítok vissza a nőre.
- Reméltem, hogy túléled - öntöm szavakba is elismerésemet. - Nem mondom, több is, mint amire számítottam - mosolyodom el szélesen, miközben az előttem lévő székre mutatok, hogyha szeretne, nyugodtan foglaljon helyet. Ujjaimat kulcsolom össze, azokra támasztom államat, ahogy a nőt fürkészem kellemes mosollyal ajkaimon.
- Fel kell tennem egy kérdést arról, akivel találkoztál - mosolyom töretlen, ámbár hangom kicsit keményebben és komolyabban hangzik fel kettőnk között. - Nagyjából mennyi idős volt? - ez fontos, mert így tényleg behatárolhatjuk legalább a korosztályt, akik előszeretettel terjesztik a port, amit a fiatalok az egekig emelnek manapság.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Amennyiben sikerül, mindig öröm egy olyan napot tartani, mikor sehova nem kell mennem, csak a napfényes irodám kényelmét élvezni egy halom papírmunka mellett. Most sincs ez másképpen: az asztal rogyásig tele van ellenőrizendő jelentésekkel, aláírni valókkal, validálásra váró javaslatokkal csapatbeosztásokhoz egy bizonyos rajtaütéshez. Az élet nem áll meg. Az egyetlen dolog, ami életben tart, hogy tudom, hogyha hazaérek, Gerda ott fog várni. Legalábbis nagyon ebben reménykedem. Automatikusan forgatnám meg a gyűrűmet, ami lehetetlennek bizonyul: nincs a helyén. Lekerült, mikor Gerda igent mondott - ezért mosolyogva szólok ki az ajtó túloldalán állónak, hogy fáradjon be. Megvárom, míg az ajtó nyelve kattan a zárba, csak akkor vagyok hajlandó felpillantani.
- Homokföldi Réka, igaz? - emelem meg az egyik papírt, ami alatt remélhetőleg az aktája van, és ellenőrzöm le a nevet. - Ombozi Zlatan, örvendek - biccentek egyet felé. Az aktája tetejéről kerül le a másik pakk, hogy zavartalanul tudjam átfutni a benne lévő sorokat, amik nem bizonyulnak hasznosnak. Számat elhúzva tolom is félre, felkönyökölök az asztalra, laza ökölbe szorított kezeimre támasztom államat.
- Foglaljon helyet, kérem, és meséljen a gyengeségeiről és erősségeiről. Remélhetőleg ennek köszönhetően könnyebben tudom beosztani magát valakihez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Ujjaim dobolnak ütemesen a nemrég elém lerakott aktán. Majdnem üres, mindössze egy értelmetlen jelentés és egy meglepő eredménnyel rendelkező toxikológiai vizsgálat eredménye van benne. Meredten nézem az ajtót, és külső szemmel feltételezhető lenne, hogy mindössze bambulok magam elé, de erről nincs szó: a gondolataim járnak fel s alá, valami megoldást keresve.
A baglyot csak pár órája küldtem ki akkor, kicsivel rá mégis hallottam már a beszélgetésfoszlányokat beszűrődni a tömör faajtón, léptek zaja, végül már az irodámban állt a delikvens. Dwayne Warrent megelőzte a híre, éppen ezért van rá szükségem. Még ha pitével is állított be, ami legalább finom. Az utolsó falatot lenyelve pillantok fel rá.
- A lényeg, hogy valamiért kértek toxikológiai vizsgálatot a halott gyermek kivizsgálására, és láss csodát, valóban méreg volt a szervezetében. Nem tudjuk hogy lehetséges, hogy a nő túlélte, erre még rá kell jönnünk, de a lényeg, hogy úgy hallottam van közöd a családhoz. Férjezetten Adele Krise, születésekor Machay - pillantok a papírra, majd vissza. - A nőt megmérgezték, a gyermek alapvetően is veszélyeztetett volt, így nem lett volna különös, hogy holtan születik, de erősen kérték a vizsgálatot. Van ötleted, miért?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Aprókat bólintok. Vannak esetek, mikor nagyon jól jön, hogyha valakinek van kapcsolata a családdal. Ez is egy ilyen eset - minden kellemetlenséget leszámítva. Szar érzés ilyen rossz eseményekről beszélnünk, főleg, mert a velem szemben ülő még érintett is benne valamennyire, de a munkánk része, és én tudom, hogy Dwayne nagyon sokat segíthet az ügyben.
- Megvan a pasi - bólintok. Ujjam mozdul a papírhalmon. - Ő az elsődleges gyanúsítottunk - jelentem ki kis szünet után. - És ki kell hallgatnunk a lányt. Vajon mennyire lesz kínkeserves egyik-másik kihallgatás? - vakarom meg tarkómat.
Sokkal jobban erőltették azt a vizsgálatot, mint indokolt lett volna, mikor alapvetően is veszélyeztetett volt a gyermek. Van egy olyan érzésem, hogy sokkal többet tudnak, mint a helyszínen elmondtak - és így csak még nehezebb. A lányon áll vagy bukik az egész. A vallomásától mindenképpen. Ha valóban a férje tette, akkor Krise a hátralévő életét valószínűleg börtönben tölti, felfüggesztett esélye nélkül, míg, ha más... szemeimet dörzsölöm meg.
- Szeretnélek megkérni, hogy te vezényeld le a lány kihallgatását. Családtag vagy, hátha neked könnyebben megnyílik, és bízik is benned valamennyire, ezt előnyünkre fordíthatjuk - mozdulnak ujjaim ismét. - Mivel rokoni kapcsolatban álltok, ezért jelen kell lennem, de remélem ez nem okoz gondot. Senkinek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Halvány mosollyal hallgatom a lelkesedését. Voltak idők, mikor én is így álltam neki a napnak, de rá kell jönnöm, hogy már öreg vagyok ehhez. Így csak intek, hogy foglaljon helyet, majd vágok bele a közepébe, mert nem szívesen fecsérelném a drága újoncunk lelkesedését. Bólintva pillantok mondandója végén a kartonba, amit a kezembe nyomtak pár perccel ezelőtt és futom át ismételten.
- És maga szerint is ezek az erősségei és gyengesége? - sandítok fel a papírhalomról egyetlen pillanatra, majd vissza lefelé. Akkor hagyom abba az olvasást, mikor folytatja és lassan pillantok fel rá. A mosoly tűnik el arcomról, összekulcsolt ujjaimra támasztom államat, miközben hallgatom. Fejem minimálisan biccen félre a végére, halkat hümmentek. Ez vagy nincs benne a pakkban, amit kaptam, vagy csak átsiklottam felette. Bármelyik is legyen, botor hiba.
- Értem - szólalok meg kis idő múltán. - Mondja csak, Réka, hogy ismerte fel a képességét? - gerincem mentén szalad végig a hideg borzongás, ahogy eszembe jut, én hogy tapasztaltam meg először az enyémet. Hangom nyugodt és kellemes, barna tekintetemben türelem és várakozás ül, ahogy a lány arcára pillantok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Auror kirendeltség

Megvonom vállaimat.
- Ha tudnék jobbat, nem rukkolnék elő ezzel - vallom be. - Valakivel muszáj lesz, különben baszhatja, hogy kiderül ki volt az, aki elvette tőle - kortyolok a kávéból, majd szusszanok halkat. Ebből a tányérdobálásból kiindulva lehet tényleg az a legjobb, ha ketten vagyunk bent. És nagyjából ezzel meg is kaptam arra a kérdésre a választ, hogy mennyire lesz kínkeserves. Nagyon. Alapból sem félvállról venném a lányt, hiszen Machay, majd lett belőle Krise, és ha szabad kimondanom, amit mindenki tud: egyik rosszabb, mint a másik.
- Behívjuk. Utólagos engedelmeddel, már kiküldtem a baglyot - minél gyorsabban haladunk, annál hamarabb lehetünk túl a körökön, amik csak megnehezítik mindenkinek az életét. Főleg az érintetteknek. Kíváncsi leszek a férj mennyire lesz megviselt, hogy a fia halva született.
Lassan pillantok el Dwayne mellett, a tömör faajtót szuggerálom.
- Nem gondoltam volna, hogy mi kapjuk meg az ügyet, csak azért, mert itt élnek hivatalosan.