Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Nem tudom. Gondoltam, hogy ez így megy. Tudod, hogy visszaadod, amit ő okozott. Eléggé labilis vagy miatta.
Van az, amikor nem feltétlenül kellene túl őszintének lennem, de hát ő is megmondta, hogy hatással van rá az, ahogy a férfi nyilatkozik, és azóta teljesen máshogy él. Mondjuk ki, rosszabbul.
- Szerintem maradj itt pár napot. Mondd, hogy beteg vagy, pihenj egy kicsit, és ha már megnyugodott minden körülötted, akkor gondold át, hogy mit szeretnél, ne hozz felelőtlen döntéseket, mert az csak nehezíti majd az életedet. Mit szólsz? Szerintem Barni örülne, ha Bonnie és Bogi biztos kezekben lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Az biztos, hogy én nagyon rosszul fogadtam volna, ha mondjuk bedobok egy nevet, és Barni nem foglalkozik vele.
Bár ugye ez eszembe se jutott, de így belegondolva, simán lehetett volna ebből sértődés. De mi ugye eleve más irányból indultunk az első és a második alkalommal is, és most, ahogy a gyűrűmre pillantok, egyszerűen tudom, hogy helyesen mentünk végig az úton. Például, most már nem is látom rajta, hogy ideges lenne miattam, és nem is kiabál velem, ami furcsa, de egy kicsit hiányzik. Jó, nem szeretném újra, de azért valahogy hiányzik. Ah, nagyon nehéz dolog nőnek lenni.
- Nem félsz attól, hogy megint bemegy hozzád?
Mert azért az rendesen magánterületsértés volt, és ha egyszer megtette, lehet, hogy másodszor is megteszi. Szokták mondani, hogy aki egyszer megcsalt, azt másodszor is megteszi.Kérdés közben feloldom a mobilomat, és gyorsan egy rövid üzenetet pötyögök be, ami egyáltalán nem zavarja meg azt, hogy a másikra figyeljek, mégis fontosnak érzem, hogy azonnal elmondjam, még akkor is, ha nem élőszóban, hanem így. “Köszönöm, hogy vagy nekem, úgy, ahogy vagy, mindennel” Egy röpke mosolyt megengedek, Barni arcát látva a kijelzőn, de gyorsan vissza is fordulok a teámhoz és Rózához.
- Mondanám, hogy hozzánk is jöhetsz bármikor, de veszélyes a környék, Rónaky-s.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

- Puszilgat? Hát, ha te is szoktad, az akkor ilyen kölcsönös akarás, ha meg nem, de mondjuk jól esik, akkor, élvezd. Ha meg nem esik jól, akkor húzz be egyet neki.
Bár nem hiszem, hogy ez utóbbit megtenné, de olyan furcsa amúgy is ez az egész helyzet, és még mindig azon gondolkozom, hogy milyen durva az az összeg, amit ezért a titokért Erik fizetett volna. Ez nem normális, nagyon nem.
- Jól van, de ha szeretnél beszélgetni, én ugyan nem vagyok nagy szakértője a témának, de szívesen meghallgatlak, és megpróbálok segíteni.
Maximum katasztrófát idézek elő, amit nyilván jobb lenne nem abszolválni, még csak elméleti szinten sem. Ember tervez, ugyebár. Egyáltalán nem bánom, hogy elmondtam neki az igazat, mert nagyon erősen ki volt akadva.
- Csak vigyázz magadra.
Felkelve mellé lépek, hogy megöleljem, és egy nagy adag nyugalmat és szeretetet próbáljak meg átadni neki. Sajnos én tényleg nem segíthetek máshogy. Nem kívánom, hogy több tapasztalatom legyen, de például bölcsebb nagyon szívesen lennék, de remélem, azért valamennyire tudtam jót is tenni.
- Megkeresem az uram és parancsolóm, lassan úgyis ágyba kell dugni a srácokat. Írj, ha van valami, rendben?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Fontos, hogy először elhatározzuk, hogy milyen növényeket szeretnénk a csokrunkba. Nyugodtan vázoljátok fel a magatokkal hozott füzetbe.
Az utolsó napon már senkinek sincs kedve az iskolapadban ülnie, így hát egyeztetve  a bogolyfalvi tanáccsal, engedélyt kaptunk rá, hogy az őszi nagy munkálatok megkezdése előtt, a még virágzó növényekből, a végzős előkészítősök közreműködésével csokrokat készítsünk. A csokrok ajándékok lesznek a tanároknak, akik az itt töltött évek alatt elkísérték őket az úton, és akiktől ma délután végleg elbúcsúznak. A legtöbben a bagolykőben folytatják, páran azonban külföldi tanodák felé veszik az irányt, így szerettem volna, ha ezen az utolsó napon egy kicsit együtt is tudnak lenni. Az oktatókat felosztottuk, így mindenki tudja, hogy kinek készít csokrot, így senki se fog kimaradni. A köszönőlevelet még a hét elején megcsináltuk, ahogy az ajándékokat is beszereztem.
- Mindenképpen legyen benne zöld is, az fogja össze igazán a lényeget.
Mivel mindenki szorgalmasan dolgozik, így én az egyik padra telepedve magam elé húzom a könyvemet és a kávémat, és egy-egy tesztkérdést megválaszolok két felpillantás között, valamint, hogy ha valaki kérdezni szeretne. Jövőhéten végre megcsinálom ezt a vizsgát, és ha minden jól megy, több ilyen utálatos tananyagom nem lesz. Nagyon szeretnék tanító lenni, de nagyon nehezen viselem azt, amikor megmondják, hogy mit kell gondolnom arról, amiről elvileg szabadon gondolkozhatok. Ilyen a világon nincsen. Sóhajtva pillantok fel, majd megint vissza, de azért szemmel tartva a kis bagázst.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Mivel Kriszti gyönyörűen énekel, és nagyon szereti is az énekkart, egyértelmű volt, hogy Domcának ő készíti a csokrot, azonban ettől az egyszerű feladattól annyira bestresszelt, hogy végül inkább kérdezett. Párszor, párat, én pedig türelmesen válaszoltam meg mindet, hogy megnyugodjon. Tényleg ügyes kislány, de nem elég magabiztos, és hiába próbáltuk kicsit előhozni belőle az önállóságot, nem sikerült annyira, mint szerettük volna. Viszont, nem rossz, én csak egy éve vagyok velük, de nagyon sokat fejlődtek. Egy újabb kérdés, én pedig mosolyogva nyújtom a kezem, hogy két virágot kicseréljek, mert valóban nem állt össze a kép.
- Persze. Ők az előkészítő végzősei, jövőre már a tanodákban kezdik meg az évet. Ma lesz a tanévzáró, ahol virággal és egy kis ajándékkal búcsúztatják a tanáraikat, nevelőiket. Én még gyakorló tanár vagyok, az osztályfőnökük mellett.
Felemelem az ölemben tartott könyvet, ami éppen egy komolyabb vizsgára készít fel a tárgyból. Elvileg ez kellene, hogy a Bibliám legyen, de ha ez olyan, mint az, akkor a hírekben sorra jelennének meg az olyan események, hogy keresztények égettek Bibliákat. Borzalmasan szörnyűségesen utálnivaló egy könyv ez.
- Bánki Anna vagyok.
Nyújtom felé a kezem a bemutatkozással együtt.
- A vizsgaidőszakra sikerült ideérned? És akkor rögtön másodikosként kezdesz, vagy előbb jársz egy évet az elsőben is, és most még ismerkedsz a hellyel?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Tetszik a neved. Manapság olyan krikszkraksz neveket tudnak adni a gyerekeknek a szülők. Nekem eszembe nem jutna a gyerekeimet minél különlegesebb nevekkel illetni.
Sőt, egészen biztos vagyok benne, hogy ha lenne gyerekem, akkor a hagyományos módok közül választanék egyet. A fiú vagy az apja vagy a nagyapjai után kapja a nevét, a lány meg elsősorban a nagymamák, másodsorban utánam. De mivel mind a kettőnk anyukájának szép neve van, így nem kellene Annázni a kicsit.
- Ez nagyon rendes tőlük. Annakidején én magántanuló voltam harmadikig. Negyedikben szerettem volna bejárni, és akkor kellett szintfelmérőket is írnom, hogy biztos alkalmas vagyok-e rá. Azóta nem izgultam egyik vizsgámon sem annyira, mint akkor.
De szerencsére sikeresen vettem az akadályt, pedig nem mondhatom, hogy életem kiemelkedő és örömteli időszaka volt, de a siker mindenképpen lendített azon, aki most vagyok, és ennek sosem tudok majd eléggé hálás lenni.
- Igen, van egy szintező vizsgánk az egyetemen. Mivel szerettem volna sok gyakorlatot szerezni, ezért levelezőn csinálom, és hétközben az előkészítőben vagyok önkéntes, így a legjobb helyen alapozom meg a karrierem, és reménykedem benne, hogy alkalmaznak majd, ha végeztem. De ez a vizsga nem igazán szimpatikus, kicsit olyan, mintha meg akarná mondani, hogy hogyan kell tanítani. Mindenki azt mondja, hogy csak legyek túl rajta, de nem szeretem az ennyire direkten megparancsolós dolgokat.
A vállaimat is megvonom, és helyette egy korty kávét iszom, hogy feledtessem is azt a keserűséget, amit ez az egész mindig a számban hagy. Ez a vizsga legyen meg, és esküszöm, még hallgatni is megtanulok.
- Melyik házba jársz?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Az a jó a Bagolykőben, hogy a legtöbb tanár türelmes és tényleg azt szeretné, hogy megfelelően fejlődjenek a diákok.
Azt nem mondhatom, hogy mindenki, mert nyilván, mint mindenhol, azért ott is fel-felbukkannak olyan személyek, akiknek nagyon keserű volt a fiatalkoruk, volt olyan tanáruk, aki miatt megkeseredtek, és éppen ezért elmentek tanárnak, hogy ők is visszaadjanak egy jó részt abból, amit kaptak. Vagy többet, a sérelmeket remekül tudjuk felnagyítani.
- Mindig azzal nyugtatom magam, hogy emberek sokkal nagyobb kínokat is túlélnek, mint egy vizsga, ami nem tetszik, és amihez jó képet kell vágnom. Azért tanulok, hogy tanár legyek, hogy kisgyerekeket tanítsak, ami csodálatos hivatás. A kamaszokkal nehezen bírok, de a kicsiket nagyon szeretem.
Az utolsó mondatnál lehalkítom a hajam, hogy a srácok ne hallják, és rákacsintok a lányra. Tényleg a kicsiket szeretem, és tetszik az, amiben megegyeztünk Barnival. Ha hivatalosan is tanár leszek, akkor én viszem a piciket, ő pedig átveszi őket, amikor már nagyok. Azt még nem tisztáztuk le, hogy az utolsó egy vagy két évet szeretné-e így, de imádom az ötletet, ami plusz motivációt ad arra, hogy tényleg tanuljak, vágjak jó képet hozzá, és csináljam meg rendesen ezt a vizsgát.
- Nem, szerintem nem. Vannak személyiségjegyek, amik azért kiütköznek, az eridonosokat például nagyon könnyen meg lehet különböztetni a többiektől, ők hangosak és mindig mennek előre, mintha tüntetésen kéne a rendőrsorfalon átgázolniuk. De jószándékúak, csak nem ismerik a mértékletességet. A sógornőm ilyen például, imádom, de néha frászt kapok a tetteitől. A bátyám rellonos, tőle is frászt tudok kapni, mert az ő cselekedetei meg gondolkodása távol áll tőlem, máshogy látjuk a világot, és az ő kissé rideg precizitása és vélekedése szembe megy az én álmodozó énemmel.
Nos, igen, ezt majd, ha úgy dönt, hogy sárkánytant is tanul, meg fogja tapasztalni, főleg, ha Denis is úgy dönt, hogy végre hazajön. Hónapokkal ezelőtt közölte, hogy elmegy az imádott sárkányaihoz a Danvers gyerekkel, és lássuk be, az utolsó beszélgetésünk nem volt a legszebb.
- Szintén Navine. Imádtam minden pillanatát, a navine csodálatos ház, a légköre, a gondolkodásmód, minden, szépen nő fel ott az ember, és olyan jó gondolkodással lesz megáldva, hogy arra szavak sincsenek. Hidd el, én egy navinéshez mentem feleségül, és életem legjobb döntése volt.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Elmosolyodom a megkönnyebbülésére, tudom, hogy mennyire jól esik egy ilyen nagy sóhaj. Én az esküvőm utáni reggelen sóhajtottam akkorát, amekkorát most ő. Egész végig nem vettem észre, hogy mennyire feszült vagyok, hogy hónapokig mennyire feszült voltam, de ott és akkor reggel, végre mindent ki tudtam adni magamból, ami bennem volt.
- Igen, nekem is nagyon fontos volt, hogy milyen emberek tanítottak, hogyan álltak hozzám, mert nem voltam egyszerű eset, de nagyon segítőkész volt mindenki. Egy jótanács, ha a sárkányok nem érdekelnek jobban, mint más mágikus lény, akkor a sárkánytant ne vedd fel. A bátyám az oktató, és bár most kiküldetésen van, szerintem hamarosan hazatér. Ő egy szadista.
Az év húga választáson, nem biztos, hogy az ilyen kijelentéseimmel elvinném az első helyezettnek járó díjat, mondjuk leginkább úgy vélem, hogy be se kerülnék, mert nem igazán kedves az, ahogy nyilatkozom róla, habár teljesen igaz. Én magam például vegyesen vagyok vele, egyfelől szeretném, ha hazajönne, hogy lássam, rendben van, másfelől meg szeretek házas lenni, szeretem Barnabást, és nem kifejezetten szeretném, ha konfrontálódnia kellene vele, pedig kelleni fog. Ezt mondjuk egyáltalán nem várom, nem akarom, hogy olyat tegyen vagy mondjon, ami szakadékot képez majd közénk, de a bátyámról van szó, olyat fog mondani vagy tenni, már most tudom.
- Igen, és mindig van habos kakaó, meg puha plédek a közelben, Ezek amúgy nagyon erősen az életed részeivé tudnak válni, én például, ahogy beköszönt az ősz, veszem elő a plédet meg a tökéletes kakaó receptet, hogy ezek társaságában kuckózzak be. Ebből a társaságból is biztosan tudom, hogy kerülnek majd ki navinések. Anasztázia és Péter biztosan, de szerintem Atala is, úgyhogy egészen biztosan lesznek olyanok, akiknek majd te fogsz tudni segíteni, ha nagyon elveszettek lennének odafent.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

- Ha jó vagy belőle, vagy érdekelnek, akkor nem akarlak lebeszélni róla, mert az biztos, hogy rengeteg tudást kapsz, csak ismerem őt, tudom, hogy nem mindig a legkedvesebb.
Tud az lenni, nekem elhiheti a világ, Denis Brightmore tud szépen nézni, és ebből merítek én magam is erőt, nem mintha olyan nagyon jól menne. Csak tudnom kell, hogy mikor jön haza, és abban a pillanatban úgy rátapadni Barnira, hogy esélye se legyen kettesben maradni vele. Nem akarok a férjem nélkül élni, és nem tartom olyan embernek, aki ne tudná megvédeni magát, de a bátyámat tartom annyira elvetemültnek, hogy ne tudja a megfelelő kontrollt tartani, és félek, hogy az a szakadék kettőnk között olyan mély lesz, amit nem lehet betemetni már.
- Szerintem ez már egy nagyon jó alap. Vész esetén dobd be, hogy üdvözlöm, de ha már rám is fújni fog, akkor jelzek majd valahogy, hogy mégse dicsekedj el az ismeretségünkkel.
Vidáman mosolygok, mert túl azon, amit félek, tudom, hogy mindennél jobban szeret engem, hogy bár nagyon rosszul kommunikál és gondolkozik, valóban a javamat akarja. Csak kár, hogy nem jól akarja a javamat
- Én úgy tudom, hogy nincsenek. Minden háznak más és más a sajátossága. Azt tudom, hogy az Eridonban olyan hatalmas nagy fotelek vannak, amikben aludni is tudsz kényelmesen, meg akár egyszerre ketten is bele tudtok ülni. Ilyen elsüppesztősök. A Rellon meg nagy kandillóval és nagyon puha szőnyegekkel rendelkezik. A Levita… hát azt nem tudom, még ki kell derítenem, hogy vajon nekik mijük van, ami másoknak nincs.
- Mindenkinek az szerintem, mert hirtelen jön egy nagyobb szintugrás. Egyik nap még vidáman kergetőzöl az udvaron, és azt mondják, hogy ebéd után alvás jön, másnap már negyvenöt percekre le vagy kötve, padban ülsz, írni tanulsz, számolni, olvasni, majd jönnek a nehezebb tárgyak, a nagyobb tananyagok, aztán eljön az utolsó napod az előkészítőbe, és tudod, hogy nyáron megkapod a pálcád, ami az elején jó móka lesz, de ahogy elkezdődik a tanév, kérik, hogy varázsolj, ami megint vízválasztó. Elsőben még nem tudod azonnal, hogy miben vagy jó. Van, aki az állatokkal brillírozik, más a repülésben, megint más a bájitalokban. Persze lehetsz mindenben jó, de lesz valami, ami kiemelkedik.
A kezeimmel mutatom a szinteket, muszáj gesztikulálnom, ami régebben ennyire vehemensen nem volt szokásom, szerintem ez is az oktatással jött.
- Régebben én nagyon sok minden szerettem volna lenni, mert nem találtam az utamat. Szerettem volna ékszertervező lenni, meg gyógyító, aztán háztartásbeli, feleség és anya, aztán jógaoktató, majd menhelyi dolgozó, aztán megint háztartásbeli, aki mesekönyveket ír. Végül tényleg írtam egy mesekönyvet, és miközben írtam, rájöttem, hogy tanár szeretnék lenni, olyan, aki megkönnyíti az átmenetet az óvoda és az iskola között. Szóval, ha nem találsz rá az utadra azonnal, akkor sincs baj, mert jönni fog az.
A gondolatok végén már mosolygok, a karkötőmet simogatom, hirtelen bele se gondolva, hogy a mágikus összekapcsolódásuk lévén, mit okozok ezzel Barnabásnak, ugyanis könnyen lehet, hogy mostanra annyit bizsergett a csuklója, hogy már elzsibbadt a keze.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Boglyas tér

Örülök neki, hogy nem rettent el, de abban is biztos vagyok, hogy Denis lényéhez kell a kitartás. Én sokszor küzdök vele, pedig a bátyám és imádom, és emlékszem arra, ahogy Barni az esküvőnkön azt mondta, hogy Denis örökké a családom lesz, mégis, úgy érzem, ha megtudja a házasságunkat, akkor ez kérdésessé válik majd. Szeretem a bátyám, de ő egyszerűen néha túl makacs ember nekem, és félek a találkozástól. Talán éppen ezért óvok másokat is, rájuk vetítem ki a saját félelmemet. Túl kellene lennem azon, hogy elmondom neki, férjhez mentem, saját döntésemből, szeretem a férjemet, vele akarok lenni, és szeretném, ha megértené, hogy nem kívánok özvegy lenni. Nehéz dolog a húgának lenni, annyi szent. De tudom, hogy az se könnyebb, ha valaki az én bátyám.
- Pontosan, a haboskakaó a legjobb dolgok egyike.
Tetszik nekem  a lány, tökéletes navinés alkat, kedves, szimpatikus, olyan, akinek nagyon jó kisugárzása van, és ezt nagyon tudom értékelni. Szeretek olyan emberek mellett lenni, akiknek az egész lénye pozitív, nincs bennük keserűség, vagy, ha van is, nem akarják átragasztani másokra. Nyilván, bennem is szokott lenni, adott helyzetek vagy tények miatt, de nem szeretem én sem azt, ha mások hangulata miattam válik rosszabbá, folyton azon dolgozom, hogy akik a közelemben vannak, jót kapjanak. Persze ez néha nem sikerül, de alapvetően úgy vélem, hogy mi Navinések azért születtünk a világra, hogy egy kicsit tompítsuk a túláradó vagy éppen energiákat, emellett pedig jóságot adjunk át.
- Rá fogsz lelni, az iskola és az ottani lehetőségek, a tanárok, a háztársak rá fognak vezetni mindenre, amiben kételyt érzel. Én, amikor levizsgáztam, úgy jöttem ki onnan, hogy rendben volt az életem nagyon sok tekintetben.
Ami nagyon pozitív volt. Nyilván, ezt követően volt egy összeomlás, ahogy a Barnival való kapcsolatunk egyik pillanatról a másikra zátonyra futott, és el kellett mennem erről a helyről, hogy rendeződjenek a gondolataim, de ott is volt bennem tudatosság, és építettem mindarra, amit a tanáraimtól és az iskolától kaptam.
- Ha valahol elakadsz, és szeretnél beszélgetni, keress meg nyugodtan, persze, ahogy elkezdődik a tanév, jönnek a barátok is, csak tényleg, ha úgy érzed, hogy szívesen meghallgatnád, hogy mit gondolok, akkot tényleg.
Ajánlom fel neki, lassan búcsúzóul, mert látom, ahogy a diákok gyülekezni kezdenek, és az órámra pillantva látom, hogy lassan a tanóra végére érünk, és még nagyon sok dolgunk lesz ma, hiszen elő is kell készülni ahhoz a bizonyos búcsúhoz.
- Örülök, hogy megismertelek Emma, és remélem, hogy találkozunk hamarosan, de most sajnos mennem kell. Nagyon örültem neked.
Kezet nyújtok búcsúzóul, hogy aztán összeszedelőzködve, összeszedjem a csapatot, és visszainduljunk az előkészítőbe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Nagyon sokat nevettem a mai estén, jó volt vígjátékra beülni, mostanában túl sok komoly darab volt ebben a színházban, és értem én a művészetet, de jelen pillanatban sokkal jobban értékelem, hogy nem túl jó testfelépítésű férfiak vetkőztek. Nem, nem sztriptíz bárban voltam, hanem színházban. Egy-egy pillanat még felsejlik előttem, ahogy a hideg éjszakában lépkedek, ahogy felsejlik a fény is pizzériában, vagyis az én férjecském még mindig dolgozik. Mondanám, hogy nem szép dolog tőle, de most éppen kapóra jön, hogy egy kicsit megvicceljem. Tudom már, hogy milyen szélesre lehet nyitni maximum az ajtót, hogy be tudjak rajta jutni feltűnés nélkül. A cipőimet az ajtóba hagyva, óvatosan osonok beljebb, remélve, hogy egyedül van, és az ajtófélfának támaszkodva lebiggyesztett ajkakkal, kislányos hangon szólalok meg, egy-egy gombot kigombolva.
- Igazgató úr, kérem, csak egy kis fizetésemelést adjon, és cserébe ígérem, nem leszek hálátlan.
Nagyon nehezen bírom ki nevetés nélkül, de persze azért megpróbálkozom, elvégre na, állítólag csábítani mindenki tud, és Barni szerint nagy játékos vagyok. Hát tessék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Ember olyan gyorsan nem rántotta még össze magán a felsőjét mint, én, noha éppen csak finom utalásnyi testfelületet láthattak, de azért láthatják. Nagy játékos, mi? Az egész családja tudja, hogy mennyire leégettem már magam az anyukája előtt, és most a leendő partnerek is.
- Friss házasok vagyunk.
Valójában lassan egy éve házasok vagyunk, csak úgy suhan az idő, ugyebár, és annyi minden van az életünkben, hogy szeretek így hivatkozni még. Viszont azt mondják, hogy fontos a magabiztosság, szóval nagy lendülettel lépek oda feléjük, kinyújtva a kezem.
- Bánki Anna, általában teljesen vállalható feleség. Tényleg, remélem, hogy nem úgy ítélik meg, hogy én milyen vagyok. Ő túl normális, ezért sodort mellé az élet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Tekintve, hogy az urak társaságában töltöd az estét, mindenképpen.
Válaszolok játékosan, elbűvölő mosollyal, hálásan pillantva rájuk, amiért nem menekültek el azonnal. Csendesen megvárom, amíg kikíséri őket, és csak akkor nyögök fel hangosan és fájdalmasan, amikor már tudom, hogy csak ketten vagyunk.
- De, olvastam az üzenetedet, viszont ismerlek, Bánki Barnabás, és biztos voltam benne, hogy miután kitárgyaltad magad, még visszajöttél dolgozni, mivel úgysem voltam otthon.
A székbe rogyva, teljesen megsemmisülten nézek magam elé, mostanra, hogy végiggondoltam a jelenetet, az alapozó alatt is átütően paradicsompiros lett a fejem.
- Nem tudom, hogy most szégyenkezzek-e, vagy legyek elégedett, amiért egy férfi, aki nem a férjem, felfalt a szemével.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Ott nem vetkőztem, azt neked tartogattam. De nyugi, egy kicsit még gyakorlok, és sosem lesznek anyagi gondjaink.
Isten mentsen meg, inkább vagyok az a visszafogott Bánki alkat, mint az ide nekem az oroszlánt is Brightmore, szóval nem, célszerűbb inkább nem elszegényedni.
- Szóval így születnek a cafkák. Ezentúl nem csendesen élvezzük egymás társaságát, hanem eljössz velem vásárolni.
Most viszont, hogy csak ketten vagyunk, azért megengedek magamnak annyit, hogy a blézert levegyem.
- Vicces, egy csomó nem szép férfi tök pucérra vetkőzött a színpadon. Ismertem a történetet, de látni, hát az valami egészen elképesztő volt. Még most is fáj a testem, annyit nevettem. A környezetemben a nők meg megőrültek, sikítoztak, szóval még többet nevettem. És a te estéd, amíg az őrült nejed be nem robbant a képbe?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Botonddal vásároljak? Ez nem is rossz ötlet, kiváló melegítői vannak.
Mondjuk azokból tényleg nem látszana ki semmim. Tényleg nem hülyeség, ezt el is teszem egy tervnek a fejemben.
- Ismerem a termékeiket. Én is tudok hasonlókat csinálni. Ízlik, de nem a legjobb ára van, ha engem kérdezel, és nem biztos, hogy előnyös lenne a saját termékeinkre az, ha egy drágább, de népszerű is helyet kap.
Elmosolyodom azon, hogy kiütötte őket, mert unalmasnak találta, tudtam én, hogy a nagypapás pulcsik elégetésével visszafiatalodik, és lám, meg is tette, én pedig imádom érte. Közelebb húzom a poharamat, és apró kortyot iszok ennek örömére.
- Büszke vagyok rád, hogy nem adod el magad akárkinek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Hazel, a nő, aki miatt a feleséged áramvonalasból jóllakott óvodások fog avanzsálni.
Már lett is egy kis hájacskám a csípőmön, amit le kéne dolgozni. Nem, véletlenül sem mellre szívom a kalóriákat.
- Szóval egy partnerkapcsolat, de csak adott rendezvénytípusokra. Hazelnek is, nekünk is jó.
Szeretem, hogy általa egy kicsit az üzleti gondolkodást is megtapasztalom, és tényleg közösnek mondunk mindent, holott ez az ő érdeme, és én is azért szoktam rá, mert ő így használja.
- Ha Hazelt megneszelik, több rendezvény lesz itt. Azt a hátsó termet, ami ezer éve le van zárva, használhatnánk zártkörű rendezvényekhez.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- A férje sincs itt, a gyerekek sem. Voltam arra a múltkor az osztállyal, amikor Bogolyfalváról tanultunk, elég nagy már a gaz.
Eddig eszembe se jutott, de most, hogy így mondja, már emlékszem rá, hogy el is csodálkoztam rajta.
- Írtál már neki?
Pillantok fel rá kérdőn, aztán elnevetem magam egy kicsit.
- Lopták a hirtelen esküvőt, de már most szólok, hogy nem kell visszalopni a különélést. De amúgy komolyan, szerinted az idegeivel játszik? Én látom magam előtt, ahogy Erik a vállára csapja, és hazaviszi, úgy szokott villogni a szeme. Nem értem, pedig szeretik egymást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

- Ki a világba, természtesen. Azt mondják, hogy egy bagoly mindig megtalálja a címzettet. Kivéve, amikor nem, de akkor visszajönnek, de ha meg sem próbálod, nincs nyeremény.
Nagyon bölcs lettem mi? Komolyan, néha olyan vagyok, mint egy felnőtt, csak úgy szívom magamba a bölcsességet. Jó, azért a nagy gesztikulációk is jelen vannak, meg a fantázia, de alsósokat tanítok, az még belefér.
- Ja, én se tudom, hogy hogyan kell nőies játékokat játszani, és te sem tudod, hogy hogyan pengesd egy nő idegszálait.
Még egyetértően is bólogatok, ahogy elkezdek körbefordulni a székkel, de mire visszaérkezek, már pimasz kis mosoly ül az ajkaimon. Dehogynem tudja, könyvet lehetne írni belőle. Majd, ha megunom a gyerekkönyveket, belőle merítkezem. Jó szokásomhoz híven, a pultra támaszkodva emelkedem a levegőbe, hogy puszit adjak az ajkaira.
- Csupa izgalmat Bánki Barnabás, csupa izgalmat.
Alsó ajkamba harapva, kuncogva ereszkedem a földre, hogy összeszedjem azért a blézeremet, majd a kezem kinyújtva felé invitáljam, hogy tényleg térjünk haza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Az, hogy felrobbanok, az enyhe kifejezés. Sosem éreztem magam ennyire mérgesnek, sőt, szerintem soha nem is veszekedtem még, pedig igazán nehezített pályán mozogtam, tekintve, hogy Denis a bátyám. Próbáltam nyugtatni magam, hogy az nem úgy van, hát megbeszélné velem ezt, elvégre még a lakcímünk is közös. De amikor az új kollégáim, mert ilyen szempontból újak, gratuláltak, akkor azért valami elpattant, és olyan tempóban zúgtam végig az előkészítőn, mint a villám. Az új titkárnő szegény szerintem még szeretett volna állítani, ahogy elhaladtam mellette, de csak felemeltem a kezem, és berobbantam az amúgy nyitott ajtón.
- Nem szeretnél nekem elmondani valamit?!
Jó, most legalább körbenéztem, hogy van-e bent más, de a hangom nem vittem lejjebb. Láttam, hogy mások hogyan csinálják, és forrongok is. Nőből vagyok  hát csak tudom, hogyan kell veszekedni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Annyira utálom, amikor teljesen semlegesen kezel. Kettő darab mondat, ennyit kellett volna szólnia hozzám, ám nem, tényleg nem, semmi, én meg állok ott, mint valami szerencsétlenség, és bambán bólogatok valami hülye.
- Pont annyira tiszteltelek meg, amennyire te engem.
Ezt az oldalamat még én sem nagyon ismerem, sőt, éppen ezért érzem, hogy a mondat végén egy kicsit elcsuklik a hangom, de azért állom a tekintetét, pedig nagyon közel vagyok hozzá, hogy idegből elbőgjem magam.
- Óvónő, ez most komoly? Miért? Miért én?  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Én jelen lettem volna, de van ez az egyetem nevű dolog.
Reflektálok idegből arra, amit mond, és nem, nem tudom felfogni ilyen felfokozott állapotban, hogy nem korhol. Az egyetem nekem egy trigger pont, annyira utálom, annyira nem értek egyet nagyon sok mindennel, hogy azt elmondani nem tudom.
- Lemerültem, de mindegy is lett volna, mert már az ajtóban ezzel fogadtak, és elkezdtek az ötleteikkel bombázni, én meg csak álltam ott, mint egy rendes hülye, és hát nyilván nekem tudnom kellett volna, hogy elveszik tőlem azokat, akik miatt bejárok a hülye egyetemre, hát mégiscsak a férjem az igazgató, de nyilván, ez csak másoknak természetes.
Bánatosan leülök arra a székre, jól jellemez mindent az, hogy az asztal másik oldalán helyezkedik el most is.
- És én miért lennék az?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Némán nézem őt, ahogy beszél, de nyilván egy ilyen felfokozott állapotban az embernek nem az jön át, hogy a leginkább alkalmasnak gondolja a másik, hanem az, hogy megbukott. A mostani időszak amúgy is stresszes volt, sokkal nehezebb vizsgáim voltak, mint eddig bármikor, de végig az lebegett a szemem előtt, hogy már csak egy kicsi kell, és végre taníthatok, fizetést kaphatok, és nem érzem majd azt, hogy eltartanak.
- Ez most úgy hangzott, mintha tanárnak alkalmatlan lennék.
Fáradtan sóhajtok, ahogy nézem őt, tudom, hogy nem rajta kellene ezt levezetnem, és most mégis, ahogy itt ülök, annyira haragszom rá, annyira utálom, hogy ebben a hülye helyzetben vagyok. Megingatom kicsit a fejem, és kitekintek az ablakon, majd vissza rá.
- Úgysincs más lehetőségem, mint úgy cselekedni, ahogy szeretnéd. De arra ne kényszeríts, hogy az egyetemen ezt is elvégezzem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Nem akarok másik lehetőséget. Mert akkor még ennyit se találkoznánk.
Nekem fontosak a kis pillanatok is, egy mosoly a folyosón, egy-két mondat, amíg lefő a kávé, ezekbe kapaszkodom, hiszen olyan sokat van távol. Sokkal jobban vágyom a vele töltött időre, mint amennyi jut, de nem akarom, hogy boldogtalan legyen, vagy, hogy elhagyjon, mert úgy érzi, én az vagyok.
- Egy év múlva végzek, hajlandó vagy alkalmazni úgy is, hogy nem óvónői a képesítésem? Rendesen, fizetésért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Mert nem akarok már egyetemre járni, gyűlölöm az egészet.
Irigylem azokat az embereket, akik szeretnek, akik élvezik a tanulást, engem frusztrál a “lehet, hogy a gyakorlatban más van, de az elméletet kérdeztem” típusú oktatás. Azt nem mondom, hogy a jövőben ne mennék el különböző párnapos képzésekre, de soha többet egyetem.
- Jóóó.
Felelem duzzogva, mert azért tudom, hogy igaza van, de utálom, ha igaza van, mert mindig igaza van, én meg tök hülyének érzem magam mellette.
- Van két csoporttársam, akiknek zűrös a gyakorlóhelyük. Ha kellenek. Két fiú.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Nem lenne meg a képesítésem arra, hogy óvónő legyek. Tanár leszek. Ahhoz, hogy tudjak bánni a kicsikkel, képeztetnem kéne magam még, nem? Vannak ilyen tanfolyamaim, amiket azért csináltam meg, hogy tudjak segíteni Archie-nál meg most is elmentem Boglárka miatt pár rövid tanfolyamra, de nem hiszem, hogy azok számítanak.
Szerintem meg ez egy logikus kérdés és probléma. Vannak fenntartásaim azzal kapcsolatban, hogy kicsi gyerekekkel vagyok egész nap, mert ők nagyon mások, mint az elsősök, és másokkal ellentétben, nekem olyan csekély a varázserőm, hogy szinte nincs is. Sok szempontból igen selejtesre sikerültem.
- Nem tudom. Igen. Elfáradtam.
Érzem, ahogy nyom a mellkasom, érzem a keserűséget a számban, amit a sikertelenség okoz, és összességében tényleg fáradt vagyok, és csalódott, de ezt inkább nem is mondom neki.
- Kell tudnom még valamit?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Ezt néha nyomatékosíthatnád.
Mert nem igazán így jött le nekem, és tudom, hogy túl érzékenyen reagáltam erre, de úgy szeretem a tanítást és a kicsiket, annyira láttam magam előtt az egészet, és annyira vártam is, erre most fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni az ovisokkal. Mindent, de tényleg mindent át kell terveznem.
- Remek. Egy élmény volt, igazgató úr.
Kelek fel a székről, hogy magam előtt összefont kezekkel, megereszkedett vállakkal nézzek rá. Annyira fel voltam paprikázva, olyan sok mindent szerettem volna elmondani neki, és egyetlen pillanat alatt teljesen legyőzött.
- Megyek, kitalálom, hogy mit kezdek ezzel az évvel. Majd beszélünk.
Ennél többet nem tehetek, így megfordulva kisétálok, hogy tényleg megpróbáljam kihozni a maximumot.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Az év eleji megrázkódtatásból, mely szerint az ovisokkal kell lennem, az elmúlt hónapok teljesen kigyógyítottak, és bár kifejezetten szeretek tanítani, mégsem vágyom vissza. Helyette rengeteg kreatív dolgot megtanultam, amit a kicsikkel lehet csinálni, sőt mondókákat és énekeket is tudok. Néha azon kapom magam, hogy otthon, amikor takarítok vagy főzök is ezeket énekelgetem. Magyarul. Nem egy könnyű nyelv, nagyon sokat kell dolgozni azon, hogy ne legyen akcentusom, de meg akartam csinálni. Tudjátok, hogy milyen nehéz név a Barnabás? Nagyon, de megtanultam minden érzelmi állapotban rontás nélkül kimondani. Innentől pedig nem volt megállás, mindenhogyan is mondtam, és többet és jobban. Az évfordulónkon magyarul írtam le, hogy mit érzek, ami nem volt könnyű, de sikerült. Hogy idén mivel tetézem a dolgot, azt nem tudom.
A tanári szobába a mostanában kissé nyugtalanul izgő-mozgó Boglárkával az ölemben éppen az elkövetkezendő heteket próbálom összeszerkeszteni, amikor nyílik az ajtó, és mintha a gondolataimban olvasna, belép rajta Frida. Még a kis majdnem három évesem is olyan csodálattal néz fel, mintha értené, hogy én miért kaptam fel a fejem, majd kék szemei rám siklanak, és érdeklődve figyel.
- Frida, de jó, hogy látlak, kérdezhetek egy rövidet? Mennyire vagy mostanság elfoglalt?
Nyilván ez az egésznek az alapja, utána millió meg egy kérdésem úgyis lesz még hozzá, de valahol el kell kezdeni, és ha nagyon az, akkor ez egy hamvába hullt ötlet, ugyebár.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Igen, mostanában már jó pár elsősnél fiatalabb gyereket tartanak otthon, sokan kiélvezik még, hogy nincsenek otthon a nagyobb tesók.
Lassan mi is készülhetünk az összevont csoportokra, persze egészen addig, amíg ez nem szükségszerű, nem szervezkedünk, mindenki a maga korosztályával szeret a legjobban lenni.
- Nyáron lesz felügyelet azoknak a gyerekeknek, akikkel nem tudnak otthon maradni a szülők a munkájuk miatt, és arra gondoltam, hogy elkezdenék összeállítani pár tematikus napot, vagy akár pár olyan napot, amikor egy-két dologra fektetünk nagyobb hangsúlyt. És arra gondoltam, hogy ha lenne kedved és időd, akkor a te tudásoddal és jellemeddel szerintem meg tudnád velük szerettetni a zenét. Főleg az ovisok lesznek érintettek, talán pár bölcsis, még folyik az igényfelmérés.
A nagyobbak közül egy elsős és egy másodikos szülei szóltak, hogy élnének a lehetőséggel, nálunk viszont többségében olyan szülők vannak, akik szülés után mennek vissza dolgozni, és a nyárra még nincs elég szabadságuk, és, aki ismeri Barnit tudja, hogy nála mindig az a fontos, hogy megteremtse a békét a lehetőségek maximális kihasználásával.
- Nem tudom, hogy lenne-e időd és kedved hozzá?
Abban biztos vagyok, hogy összeállítani simán össze tud mindent, ami egy ilyen alkalomhoz kell.
- Meg, gondoltam olyanra is, hogy mi készítünk hangszereket, például poharakból meg kavicsokból és akkor ahhoz megtanítani egy dalt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

Elmosolyodom és kicsit megemelkedik a bal szemöldököm is arra, hogy ovisokkal még nem volt dolga, de mindent el kell kezdeni egyszer. Jó, hogy vannak olyan tanárok ebben az intézményben, akik nem rögtön berúgják az igazgatói ajtót. Én megtettem, és nem feltétlenül vagyok erre.
- Én kevésbé lelkesen reagáltam ezt le annakidején, de megszerethető a dolog, tényleg. Én legalábbis nagyon megszerettem őket.
Pedig nem hittem volna, hogy azok után, hogy annyit idegeskedtem az egyetemen, hogy végre taníthassak, rendesen, fizetésért, majd letesznek az ovisokhoz, valaha is megszokom, de így lett. Minden bennem élő anyai vágyat és ösztönt kiadhatok náluk, és ez nagyon jó érzéssel tölt el.
- Azt hiszem, ezt a részt teljesen rád bíznám, hiszen már csak azzal is, hogy felvetettem, lenne-e kedved, kész programot tettél össze a lanttal és Orpheus-szal. Máris sok kérdésem van, de nem teszem fel őket, mert ott leszek a foglalkozásokon én is, és majd ott mindent meghallgatok, és tanulok és egy kicsit én is.
Pedig ilyenkor mindig bennem van az, hogy meséljen a beszélő, mindenről, amit témába hozott. Ez a múlt hozadéka, mivel sokáig nem ismertem a világot, még a mai napig képes vagyok rácsodálkozni a dolgokra. A kedvencem az, amikor a toast kenyér kiugrik a pirítósból. Szinte mozdulatlanul állok, figyelem, és amikor megtörténik, megpróbálom elkapni. Szerintem vicces, de amikor Barni egyszer rajtakapott, nagyon furcsán nézett rám.
- Mindenben segítek, mi lenne, ha összeraknál egy tervet, és utána azzal dolgoznánk, hogy óvodásra könnyítsük? Én mindig ezt csinálom, próbálom finomítani a dolgokat, amiket terveznék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jobb oldali szárny

- Azt, hogy mesés lenne.
Felelem őszinte örömmel és lelkesedéssel. Nem könnyű terep ez és nem, nagyon nem szerettem, amikor Barni kitalálta, hogy elveszi a diákjaimat és ad helyettük kicsiket, de nagyon megszerettem azt a rengeteg őszinte szeretetet és rácsodálkozást, amiből ők álltak. Már elképzelni se tudom, hogy máshogy legyen, és őszinte boldogság jár át minden reggel, amikor felkelek, hogy dolgozni jöjjek.
- Van otthon egy háromévesem, aki lassan négy lesz, és tudom, hogy ő még kisebb, de néha rajta gyakorlom az ötleteimet, hogy mennyire tetszik vagy nem tetszik neki, mert már a reakciójából is ki szoktam szűrni, hogy nagyon béna vagyok-e.
A legnagyobb kritikusomnak is mondhatnám Bogárkát, de ahhoz a szerephez túl kedves, akkor már inkább Bonnie az, aki jól meg tud kritizálni, de ő is csak azért, mert olyan ártatlanul őszinte tud lenni. A lényeg a lényeg, hogy én sokkal nagyobb biztonságban érzem magam, ha letesztelhetek dolgokat.
- Csodás lenne a történet leírása, akkor át tudnám olvasni, de már most úgy vagyok vele, hogy ez csodálatos lesz. Köszönöm Frida, hogy segítesz nekem.