Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Csend van. Olyan igazi könyvtári csend, amit végre valahára senki és semmi nem basz szét. Agyam zsibongása is kezd csillapodni, aminek annyira nem örülök, de Lorinért meg kell tennem. Lorinért mindent meg kell tennem, holott tudom, amióta eljött otthonról, hogy megkeressen és a testvérem legyen, sokkal erősebb, mint én valaha leszek. Nem mondtam el neki még, mert fogalmam sincs mégis hogyan kellene ezt tálalni a haldokló húgodnak. Eddig nem volt híre annak, hogy bármi baj lenne; nem is mondták, és nem is láttam. Mert Will tudja - tudnia kell -, hogy bizony a legilimencia legmagasabb foka áll a rendelkezésemre, amit ki is használok, így nem tudnak eltitkolni előlem semmit. Úgy járkálok a fejében mindegyiknek, ahogy nekem van kedvem, és ahogy én akarom, teljesen mindegy, hogy ki az. Mert már nem számít. Régen számított, hogy az életemben lévő fontos embereknek megadjam a kellő privát szférát, de ez ma már semmit nem jelent. Ha nem akarom hallani, akkor nem hallom őket, de ez nagyon ritkán fordul elő, mert mindent tudni akarok, és ha olyan az alkalom, akkor ki is akarom használni.
Kapucnimat kicsit hátra tolom, amikor kitekintek az ablakon, és éppen újra hatalmas filozofálásokba kezdenék, amikor hallok egy huppanást, majd beszédet. Hangos beszédet. Szemöldök ráncolva fordulok a hangforrás irányába, hogy kifejezzem nem tetszésemet, de amikor meglátom, hogy az egyik DÖK-ös az, akkor visszanyelem a nagyon szépen és szofisztikáltan megfogalmazott "takarodj a kurva anyádba" mondatomat. Várok pár pillanatot, abban a reményben, hogy hátha jön valaki, aki segít a lánynak, és nem nekem kell hősködnöm, hiába vagyok prefektus, de... ja, legnagyobb bánatomra senki nem jön erre. Hatalmasat sóhajtva csapom be a könyvet, amit ott hagyok és kászálódom le a párkányomról - igen, az enyém -, hogy a lány mellé guggoljak.
- Szarul nézel ki - konstatálom a tényt valószínűleg leginkább magamnak. - Vizet? - ha ennyiből nem érti meg, komolyan elsétálok és küldök valakit, akinek több türelme van ehhez. Szemeimet dörzsölve várom a választ, mert hopika, talán a hirtelen mozdulatok annyira még nem tesznek jót a fejemnek, és a látásomnak. Hogy egyáltalán megtartsam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Szeretem, ha valaki azt teszi, amit mondok és ez nem a hatalmasságról, vagy a másik lealázásáról szól. Egyszerűen arról, hogy magának is, de legfőképpen nekem mennyire megkönnyíti azt, hogy nem kell faszfejkednem egy tök idegen sráccal, hogy tegye azt, amit kérek tőle. Jöhetnék itt a baromságokkal, mert a vendég az első, mindig a vendégnek van igaza, de ezek alapvetően akkora pusztulat faszságok, hogy hányhatnékom van tőlük, és egyszerűen szeretem, mert megkönnyíti. És lehet ő tényleg türelmes típusnak írja le magát, de ha most hagyja ezt, akkor később baszhatja az egészet, mert így is fog maradni. Ő lesz az, aki nem szívja el a cigit soha, aki nem tud megállni inni egy kortyot, aki nem tud élni majd, mert ezek a gyökerek nem hagyják. Nem megmentem, félreértés ne essék, engem csupán annyi vezérel, hogyha a sok okoska bejön, akkor lássák, hogy ül, és én hadd derüljek jót az önző és gusztustalan gondolataikon. Mert ilyen gondolataik lesznek, ami engem feldob, még akkor is, ha anyaggal nem tud szolgálni új ismerősöm.
Csak megemelem szemöldököm, hogy ez a védjegye, de nem válaszolok. Ha valakinek ez a védjegye, akkor valamit nagyon elcseszhetett az életében. És itt alapvetően nem a türelmességgel van a gond, hanem azzal, hogy nem elég, hogy türelmes, de még jámbor is mellé. Akár egy bárány. Aha, ez lesz a megfelelő erre. Mosolyom szélesebb lesz, ahogy helyet foglal az asztalnál, és elégedetten emelem a csészét ajkaimhoz, hogy jókorát kortyoljak belőle. Fejemet az ég felé emelem, miután cigarettám utolsó slukkját is a tüdőmben tudhatom,  majd kifújom a füstöt, ami a gomolygó levegőbuborék felé veszi az irányt. Gyönyörű, és mennyire büszke vagyok rá, hogy eljutottam eddig, te szent Merlin!
- Valóban meg kell - bólintok egyet, miközben a csikk porrá lesz kezemben. - De ha te megcsinálod, akkor ők mi a faszt csinálnak? - egy egyszerű kérdés, amire meglepően kíváncsian várom a választ. Meglep, hogy ebben az elb*szott világban vannak még ilyen emberek. Azért csinálja meg, mert meg kell, mert a többiek nem hajlandóak rá, vagy egyszerűen nem akarják. Mi ez, ha nem jámborság?
- Nagyon helyes - megiszom kávém maradékát. Magamban jót derülök a srác készségességén. Tényleg lefoglal és legalább nem kell nyomot hagynom Franknek, hogy tudja itt jártam, de ő nem volt itt, úgyhogy kapja be. - Kajás vagyok - jelentem ki a tényt, de fejemben már végig pörgött az összes pizza lehetősége, amit kérni fogok, amint belép az egyik hülye. - És te itt maradsz - érdekes, hogy tényleg éhes vagyok, de na, én is ember vagyok - vagy valami olyan féle -, és az illatok engem is felhívtak keringőre. Legalábbis a gyomromat mindenképpen.
- Elég annyit mondanod neki, hogy itt járt a mestere és tudni fogja - vigyorodom el szélesen. Bár megbeszéltük, hogy soha többet nem hív így, még poénból sem, az első alkalom után, de most biztos vagyok abban, hogy érteni fogja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → Fő utcza

Felnevet, mégis valahogy egy megkönnyebbüléshez hasonló hang is kijátszik ebből a nevetésből. Megkönnyebbült? Mégis mitől? Ja, igen, hogy nem haltam meg? Végül is nem kell tudnia, hogy de, meghaltam három percre, mert úgysem számít már, nemde? Elködösült tekintetemet emelem fel válaszára.
- Miért? Úgy érzed hatott, csak azért mert dobálóztál? - emelem meg egyik szemöldököm, és most rajtam a sor, hogy egy enyhe kuncogást megengedjek magamnak. Inkább fájdalmamban, mintsem örömömben. Lüktet a felrepedt ajkam, lüktet a szemöldököm, fájnak a bordáim, és a mai napi adag kezd kimenni a szervezetemből. Lehet felkeresem Willt, hogyha lehetséges lásson már el fájdalomcsillapítóval, mert az én nyugtató adagom véges, meg alapból a pszichiáterem írja fel, akinek meg kezd gyanús lenni, hogy a két havi adag elfogyott két hét alatt. Még szerencsém volt, kiadta a receptet szó nélkül, még a kamu sem kellet, miszerint "elhagytam", és sajnos tudom, hogy alapból sem jönne be. Szóval kellene nekem Will, hogy segédkezet nyújtson a legújabb hobbimhoz.
- Meglepődnék, ha odáig sikerült volna hajszolnod - gyújtom meg a számban lévő cigarettát. Hátrébb lépek, hogy aztán egy láthatatlan fal kerüljön kettőnk közé, mely olyan vékony, mint a hajszál, mintha nem is lenne, így tisztán hallom mit mondd, mégsem dohányzok az arcába. Néha vállon veregetném magam, hogy mégis mennyire figyelmes vagyok még azokkal is, akik ott rúgnak belém, ahol tudnak. - Plusz talán van pár lány, akiknek szükségük lehet még rám. Ki tudja? - teszem fel a költői kérdést. Beleszívok a cigarettába, de az ízétől a hányinger kerülget meg hirtelen. - Kösz - kacsintok rá szemtelen a nőre. Nem tudom, hogy kéne viselkednem, elképzelésem sincs róla. Próbálom magam visszafogni, nem ordítani, nem kiadni magamból mindent, ami fáj, ami bánt ezzel az egésszel kapcsolatban. Mert felesleges. Már megtörtént. Mit erőlködjek?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Prefektusi kötelességemnek éreztem, hogy megálljak és megkérdezzem jól van-e, esetleg intézkedjek, ha úgy alakul. Ha! Nem. Ez egyáltalán nem igaz, egyszerűen - ezek szerint - még én sem vagyok olyan szívtelen, hogy elmenjek egy olyan ember mellett, aki tényleg nagyon szarul néz ki. Ráadásul iskolatársam. Lány. Fiatal. És DÖK-ös. Túl sok minden jött össze most ahhoz, hogy tényleg elsétáljak mellette, akármennyire nem szeretem ezeket a szituációkat. Bármikor jöhet valami túlbuzgó fogyatékos, aki kiveszi a kezem alól, és talán ez lenne a legjobb, de ha eddig nem jött, én már semmiben nem is reménykedem.
Megilletődve hőkölök kicsit hátra, amikor megszólal. Be van tépve? Mi baja van ennek? Navinés csak nem nyúl ilyen szerekhez, ámbár ezután a megszólalás után a tököm sem tudja, hogy mit higgyen. Sitykás? Merlinre mondom, valaki jöjjön és vegye át, mert nem bírom idegileg, főleg, hogy folytatja, én pedig automatikusan felemelem a kezemet felé, hogy rendben, majd térdemre támaszkodva igyekszem lassan felállni, nehogy megint megszédüljek. Amikor megint megszólal, bocsánatot kér, én pedig ott állok felette, mint egy rendes barom, és legszívesebben felszívódnék. Erre mégis mit mondasz? Ráncolt szemöldökkel nézem a lányt egy darabig, latolgatom magamban a lehetőségeimet, de nemigen látok kiutat ebből, mert a könyvtár még magához képest is kihalt ma. Szóljak a könyvtárosnak? Az lenne a legegyszerűbb... Amikor elkezd felállni, automatikusan megfogom felkarját, hogy támaszt adjak neki, és amikor látom, hogy viszonylag stabil lábakon áll már, el is engedem. Pár másodpercig nézem még őt, mielőtt megszólalnék.
- Akkor kell valami? Mert esküszöm kurva sápadt vagy - lépek egyet hátrébb, hogy jobban meg tudjam nézni magamnak. El kellene vinnem a gyengélkedőre? Óha, micsoda lehetőség! Ez eddig hogy nem jutott eszembe?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Egy szavam nem volt ahhoz, hogy mindketten itt hagytak a picsába, csak egy vállvonással néztem utánuk. De azért a lófasznak is van ám vége, és már lassan öt perce hoppon vagyok hagyva. Mégis mi a tökömet kell eddig csinálni fent a két lánynak?
Kényeskedve kelek fel a kanapéról, könyvemet a dohányzóasztalra teszem közben, majd elindulok a lépcső felé. Az első pár fokról kiabálok fel, nem feltétlen kedves hangon a két gráciának.
- Mi a tököm van?! - lépegetek feljebb lassan, mert azért igyekszem magam annyira moderálni, amennyire csak lehet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Már éppen leszarva a magánszférát rohannék fel és rontanék be a szobába, ahol éppen vannak, amikor Cath jelenik meg a lépcső tetején, és túlságosan pörög. - Mégis miféle dolga? - emelem meg egyik szemöldököm, ahogy engedelmesen mozdulok felé, amikor magához ölel. - De jól van? Ugye nincs rosszul?! - emelkedik meg egy pillanat alatt hangom, tekintetem Cath-ről az emelet felé villan folyamatosan.
- Nem? - vigyorodom el, ahogy visszanézek rá. - Ezt orvosoljuk akkor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Mit rejtegetsz előlem Payne? - kezdem el csavargatni egyik tincsét, mert nem vagyok ostoba. Valami rejteget előlem, és olyan bomba biztos okklumenciával, hogy Sárközinek a büszke tekintete garantált.
- Dehogyis! - nézek rá hitetlenkedve. - A feleségem vagy baszod! Nem adlak senkinek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bólintok neki egyet, mert tudom, hogy tudja ő is. Rejteget valamit és kár érte, úgyis meg fogom tudni előbb vagy utóbb. Annyi szent, hogyha Lorin szarul lenne, akkor elmondaná, de...
- Nemtom - vonok vállat. - De én megnézem Lorint - kapaszkodom fel rögtön a második lépcsőfokra, miközben jobbommal a korlátot markolom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szemeim kikerekednek, amikor felkiált, de amikor hátra fordulok és szemben találom magam a félmeztelen Cath-tel, akkor még inkább.
- Mégis mi a fasz bajod van? - döntöm csípőmet a korlátnak, ahogy felé fordulok. - Tetoválás? Neked? - még szemöldököm is megemelkedik, mert elképzelésem sincs mégis hogy jut ilyen eszébe.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Megszeppenve nézem, ahogy oldalra fordul, majd mutogatja az oldalát. Fejemet elfordítva nézek fel az emeletre, majd vissza Cath-re.
- Ami illik hozzád - hunyom le szemeimet, ahogy lelépek hozzá közvetlen közel. - Hozzád csak én illek Payne - vigyorodom el szemtelenül, miközben lenézek rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Somolyogva fogadom, ahogy hozzám bújik, akár egy macska, és csak megforgatom a szemeimet.
- De meztelen lehet csak - nevetek fel, miközben füle mögé tűrök egy tincset, ami az így is lazán fogott konytból még inkább kikandikál.
- Kávét emlegettél az előbb, nem? - emelkedik meg egyik szemöldököm kérdőn. - Akkor mit pornózol?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Ujjait ujjaim közé fonja, én pedig még egy utolsó pillantást vetek az emelet felé, mert azért csak-csak meg kéne néznem a húgomat, de Cath zavartalan húz magával a konyha felé, én pedig követem.
- Biztos minden rendben Lorinnal? - lépek be a konyhába kétkedve. - Aha, csak azt - véletlenül sem fogok ránézni Cath felsőtestére. Mondom, véletlenül sem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Talán fel kéne állnom és elmennem a picsába, mert egyelőre a két barom, aki bejött és meg is látták, hogy Balázs az új haverom, azoknak a gondolatai nem voltak kielégítőek számomra. Valami nagyobb volumenű kimenetelre számítottam, de egyelőre ezzel kitörölhetem a seggem. Mélyet sóhajtva döntöm hátra a fejemet a széktámlának ismét. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha Frank itt lenne, elmennénk valahova és berúgnánk. Ez a nap lenne a legtökéletesebb az eddigi szarokhoz képest, de nyilvánvaló, hogy Frank pont ma nincs itt, amikor a legnagyobb szükségem lenne az elesettségére.
- Cseles - pillantok elismerően az immár előttem ülőre, még biccentek is egyet felé. Talán mégsem annyira jámbor, mint amilyennek tűnik vagy mutatja magát, egyszerűen taktikus, és én ezt annyira szeretem, hogy szavakba sem tudom önteni. Szeretem, ha valaki taktikus, ha nem kiszámítható, és Balázs eddig kiszámíthatónak hatott, de meglepett, így meg is cáfolta az egészet. Talán annyira mégsem lesz unalmas ez a nap, mint amilyennek ígérkezik, és talán - hatalmas talán -, még jól is fogom magam érezni. Balázs eddig nem tűnt valami nagy számnak, de felkeltette az érdeklődésem, ami manapság nagyon ritka, főleg, ha egy férfi egyedről beszélünk. Változnak az idők, ezt szokták mondani, nem?
- Leszarom - vonok vállat semlegesen, mert valóban nem érdekel, hogy rajta kívül még ki ülne ide. Ő lett a szerencsés, mert a többi gyökér idegesítő, és csak az jár a fejükben, hogy melyik munkát tudnák lepasszolni Balázsnak, amitől áll a szőr a hátamon. Ennél gusztustalanabb viselkedés a világon nincs. - Furcsa magamat egy mondatban hallani a kedves szóval - hunyorítok pár pillanatig. - De kösz - lábamat felhúzva ülök fel rendesen a széken, akár egy ember, hogy normálisabb körülmények között tudjuk folytatni a beszélgetést. Bólintok egyet, mert bizony én vagyok Arie mestere, hiába nem hívhat így, mert okádok tőle, de ez akkor is így van, és ha minden jól megy, akkor előbb is fog levizsgázni, mint én. Ah, olyan büszke vagyok rá. Milyen hamar felnőnek, bassza meg!
Szememmel követem Balázst csak, amíg elmegy kiönteni magának egy kávét, majd visszatér hozzám. Amint leül kapom el egy kollégáját, hogy leadjam a magam rendelését, majd kérdő pillantással forduljak felé. Nem fogok helyette rendelni, nem vagyok az apja, így azért ezt talán meg tudja oldani egyedül. Érzem a szúrós tekintetet, amit kapok a pincértől, de engem ez csak még jobban feldob, így már mosolyogva várom Balázs válaszát.
- Lökjed már - sürgetem meg kicsit. - Úgyis én fizetek, mit szűzieskedsz? - nézek rá értetlen egy pillanatra, majd ha leadja a rendelést, vagy nem, mittudomén, a pincért útjára eresztem, és még mindig vigyorogva nézek rá.
- Elnézem - rakom rá jobb lábamat bal térdemre. - Denis vagyok - turkálom ki a fellazult zsebből cigarettámat és dobom az asztalra zavartalan. Mennyivel kényelmesebb, hogy nem nyomja még a vesémet is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Felmutatja a gyűrűt, én pedig egy megkönnyebbült sóhajjal támasztom csípőmet a pultnak. Szemeimet lehunyom, fejemet előre ejtem, amíg Cath beszél. Kezeimet keresztbe fonom. Nem nézek fel, amikor válaszolok.
- Én már nem vagyok elég, Payne? - sandítok oldalra, miközben csinálja a kávét és húzza vissza a felsőjét. Meg is sértődhetnék.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Megértően és elismerően bólintok egyet a válaszon, mert így van. Emiatt nem kezdhetek el vitatkozni, mert az elég nagy képmutatás lenne. Mindig kell egy B terv mellém, és ez pontosan így van. Ezért szerelmes belém, de ezért szeret ki belőlem szépen lassan. Ilyen ez.
- Kutyát? - húzom el a számat. - Itt van Niamey meg Cortez. Ők nem elegek? - veszem ki Cath kezéből a poharat, hogy zavartalan igyak belőle, majd ne adjam vissza a poharat.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Közös program Lorin és Jason között? Szemöldökömet ráncolva boncolgatom magamban ezt a mondatot, de nem reagálok semmit, mert valószínűnek tartom, hogy minden az arcomra van írva ezzel kapcsolatban. Cath pedig tudja ez mit jelent.
- Egyértelműen Cortez - bólintok egy határozottat. Én tényleg elhiszem, amit mondok, mert Cortez mostanában olyan, mint egy bújós macska. Nem annyira bújós, mint Cath, de azért közelít.
- Kutya - sóhajtok egy mélyet. - Istenem - teszem le a poharat a pultra, hogy megdörzsöljem szemeimet. - Mondjuk egy máltai selyemkutya?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Attól függ ki az első? - emelem meg egyik szemöldököm Cath felé pillantva. Hirtelen ötlettől vezérelve rántom magamhoz karjánál fogva, majd megfordítom, hogy hátát nyomja nekem. Mellkasát fogom át karommal. - Okosan válaszolj - mosolygok szemtelenül, és ha nem is látja, tuti kihallatszik a hangomból.
Telefonomat kihalászom zsebemből, beírom a keresőbe, majd Cath hasánál kezdem el lapozgatni a képeket. - Ilyen - közlöm vele, amit már amúgy is lát. Egy máltai selyemkutyát még én is eltudnék képzelni Lorin mellett, bármennyire sem szeretném, de ha ő ezt szeretné, akkor megkapja.
- Mindig az vagyok, mert nem... - alsó ajkamba harapok, mielőtt befejezném a mondatot. Mert nem vettem be a mai pörgetős adagomat. Nem kell tudnia. Még nem. - Mert nem aludtam az éjjel valami jól.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Valami A betűs? - mindkét szemöldököm az eget verdesi, ahogy húzza az agyam, de hiába, mert tudom válaszát, és megkönnyebbülök. Egy hatalmas kő esik le a szívemről. - Akkor nem veszem el tőled - dörzsölöm arcomat hajának párszor, hogy végül én is a kutyára tudjak koncentrálni, amint Payne abbahagyja a sikonyálást és a fura "jajdecuki" hangok kiadását.
- Elég szexi, amikor Albertnek hívsz - suttogom fülébe, miközben ujjaim automatikusan járnak a telefon képernyőjén, hogy még több képet lásson. Mosolyogva fogadom a puszit, még arcomat is arra nyomom egy pillanatra.
- Jól jött volna - nevetek fel halkan. Telefonomat a pultra dobom, majd kikotrom zsebemből cigarettámat.
- Szóval a tetoválás Payne... - nem felejtettem ám el a témát. Ó, de még mennyire nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Apámnak köszönd - vonom meg vállamat lazán. Nem mintha bármelyik nevembe is lett volna beleszólásom a megszületésemnél, de az Albertet biztos nem választottam volt. Kösz, Einstein, jövök neked egyel.
- Hülye vagy - nevetek fel halkan. Államat vállára támasztom, szemeimet behunyom, de még így sem eresztem el félkarom szorításából. Mostanában rászokott erre és egyáltalán nem tetszik, mert valamiféle kapcsolatban vagyok. Ez megcsalásnak számít?
- Ami a miénk... - ismétlem meg suttogva ezt a pár szót. Pilláimat kinyitom, blázomat számba teszem, ahogy felemelem a fejemet. - Biztos vagy te ebben? - gyújtom meg cigarettámat figyelmen kívül hagyva a kérdést.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Szerintem tényleg értékelné - felnevetek a helyzeten. El tudom képzelni apám arcát, majd anyámét, amikor apám elmeséli neki, hogy mégis mi történt, mit mondott a menye neki. Minden pénzt megérne mindkét arc, már csak ezért is bevállalnám.
Összeborzolom a haját, amikor kinyújtja rám a nyelvét. Elengedem, kissé eltolom magamtól, hogy kisurranjak alóla, és elinduljak hátra. Kilépve a teraszra huppanok le az egyik babzsákfotelbe.
- Tényleg hülye vagy - nevetek fel a tetoválás ötletére. Édes istenem, hogy jut ekkora baromság az eszébe? - Ezen nem kell elgondolkodni. Ez így lett volna.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Hogy nem totál hülye? A gondolat sem merült fel bennem, így megemelkedett szemöldökkel nézek vissza a srácra. Oké, én elhiszek mindent, így csak egy halkat kuncogva, fonom keresztbe ismét kezeimet, amikor a pincér is végre eltakarodik. Nem esett le neki valami korán, de a lényeg, hogy megtörtént, én pedig ugyebár sehova nem sietek. Talán felrontok megkukkantani Franket, hátha van ekkora mázlim és éppen valami csajjal van. Úristen, mennyire jó lenne! Fejemet kissé megrázva vetem el a gondolatot, mert jelenleg az előttem ülő sokkal érdekesebbnek bizonyul, mint kellemetlen helyzetbe hozni Franket, és ha már elértem, hogy leüljön, csak nem hagyom hoppon. Gátlástalan megtenném, de tényleg felkeltette az érdeklődésemet, akár egy új könyv.
- Hírnév? - őszintén felnevetek. Mégis miféle hírnév? - Te egy nagyon vicces gyerek vagy - konstatálom még mindig nevetve a dolgot, de eskü igyekszem moderálni magam. Eszembe sem jutott, hogy nekem van olyanom, mint hírnév. Nem tagadom, sokan ismerik a nevemet, de az, hogy hírnevem legyen enyhe túlzásnak érzem. Soha nem vágytam figyelemre, egyszerűen megtaláltak az emberek, akiknek nem tetszett a stílusom, mégis a közelemben akartak maradni, és az a legszomorúbb, hogy nem egy ilyen van a közelemben, leginkább alsóbb évesek. Valahogy nem értik meg, hogy a könyveim társaságán kívül nagyon kevés ember közelségét vagyok hajlandó elviselni.
- Örülök, hogy megkönnyítettem - pöckölök ki egy szálat a dobozból, majd Balázs elé hajítom. - Csak nyugodtan, megérdemled - intek felé egyet, hogy gyújtson rá, mert ráfér. Láttam, amikor a cigaretta felét elnyomta és jött is, hogy kiszolgáljon, a parasztok meg simán cseverészve tovább szívták. Szórakoztassam én őt? Hah, tényleg vicces srác ez a Balázs.
- Vérfarkas vagy, nem? - gyújtom meg a szálat, mélyet szívok belőle, majd pár másodpercig bent tartom, hogy a plafon felé fújjam a füstöt. - Szerintem neked több mesélni valód lenne, mint nekem - hogy tolakodó lennék? Lehetséges. Amióta a feneke érintette a velem szemben lévő széket matatok az agyában, szóval igen, mondhatjuk, hogy tolakodó vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Soha nem gondoltam volna, hogy tényleg érdekesebb a srác, mint amilyennek tűnik, de legnagyobb megdöbbenésemre lepett meg. Érdekes dolog ez a vérfarkas-kór. Minden teliholdkor elhagyod önmagad és konkrétan egy állattá válsz. A legviccesebb az egészben, hogy nekem ehhez nem kell telihold, elég, ha felbasszák az agyamat és máris ott a baj. Annyi különbséggel talán, hogy Balázsnak fájdalmasabb a történet, nekem maximum eltörik pár csontom, aminek a fájdalmát majdnem mindennaposként köszöntöm.
Morgok egyet arra, hogy elkényeztetem, ez csak egy cigaretta, és nem azért ül itt, mert én annyira jó fej lennék, egyszerűen érdekel hogy éli meg a vérfarkas létet. Eddig csak az vezérelt, hogy jót kacarásszak magamban a kollégái gondolatain, de most már kezd érdekesebbé válni a helyzet, és az istenért sem hagyom ezt kárba veszni. Túlságosan érdekes. Emésztem a hallottakat, nem tudom hány perc telhet el szótlanul, mire megszólalok, de ugye; nem sietek sehova.
- Miből gondolod ezt? - cigarettámat szám szegletébe dugom, és csak hagyom lógni. Kíváncsian várom a választ. - Rólam folyamatosan mennek a pletykák - vonok vállat semlegesen. Hát nem így van? A legutóbbi Edictumot leszámítva amennyire vissza tudok emlékezni az összesben benne voltam, és leginkább olyan fals hírekkel, mint felcsináltam Payne-t, megkértem a kezét ez miatt kockacukorral, Cath és én testvérek vagyunk, Lorin a barátnőm, és napestig sorolhatnám, de nincs kedvem, és tényleg kurva sok is van, így legyen elég ennyi. Túl sok az olyan információ rólam, ami hamis, bezzeg, ami igaz lenne, azt meg senki nem hiszi el. Közöltem egy alsóbb évessel, hogy moderálja a gondolatait a lányról, aki tetszik neki, mert gusztustalan, ez meg nézett rám, mint egy hülye, amikor közöltem vele, hogy legilimentor vagyok és szinte látom magam előtt én is meztelenül a lányt. Hangosan felröhögök, amikor majdnem megfullad az első szívástól, de következő mondatára megkeményednek vonásaim.
- Arie nem mondott semmit - hangom talán erélyesebb, mint kellene, hogy legyen, amikor feljön a téma. Nem mondana el ilyet, csak azért mert ő tudja. Annak mégis mi a fasz értelme lenne? - Belelátok a fejedbe - és ismét témánál vagyunk. Mélyet szívok cigarettámból, arra várva, hogy a jómadár ismét megszólaljon, és hála égnek nem is kell sokáig várnom, mert egész hamar belezd a csiripelésbe.
Előredőlök, figyelmesen hallgatom, talán csüngök is minden szaván, amikor belekezd a lényegbe. Vagyis nem kezd bele a lényegbe, én meg ülök előtte kikerekedett szemekkel, hogy mégis mi az anyám van, amiért nem beszél értelmesen a dologról?
- Értem, hogy feszélyez a téma - csippentem ujjaim közé a blázt, hogy ne egy füstfelhőn keresztül kelljen beszélgetnünk. Micsoda kedves gesztus. - Azt magyarázd el, miért? - nem értem, és meghalnék azért - drámai túlzás, kösz -, hogy őszinte választ kapjak anélkül, hogy megint agyának legmélyebb zugaiba kelljen bebotorkálnom, mint egy kuruzsló. Megtehetném, de annyira nem érdekes, mert attól még, hogy én turkálok, az emberi érzelmek nem látszanak. Én meg látni akarom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Félszemű Kukorica Pizzéria

Vérfarkas kór. Egy olyan dolog, ami mindig minden körülmények között felkelti az érdeklődésem. Mindegy, hogy totálisan be vagyok ütve, vagy éppen ki, mindegy, hogy szétverték a fejem, és éppen varrják össze a hátamat; mindig érdekel. Mert ez egy ilyen dolog. És nem feltétlen maga a kór érdekel, egyszerűen az, hogy a különböző személyiségű és típusú emberek, hogy élik meg a teliholdkori átváltozást kivétel nélkül. Mert ugye, mindenki máshogy fogja fel, valaki örül neki, valaki pedig teljes szívéből gyűlöli az egészet, ahogy az előttem ülő is, aki végre nem fullad meg az elvett cigarettától.
- Akkor előtte gondolkozz - vonom meg vállaimat kissé. Cigarettámat szám szegletébe dugom. Bólintok egyet felé, mert tény és való, hogy egy faluban nemigen tud titkot tartani az ember. Ez pont olyan, mint amikor az emberek azt hitték meghaltam - majdnem, de nem, szóval kapjátok be -, és Cath a temetésemre ment Olaszországban. Ilyenek ezek a pletykák. Az emberek látnak valamit, összeállítanak egy történetet köré, amit valósnak hisznek, elmondják másoknak és bumm! Robban minden, mintha igaz lenne, vagy mintha lenne valóság alapja annak, amit csak kitaláltak. Balázs ezt egyelőre megúszta, ahogy kiveszem szavaiból, de ha az emberek megtudják, hogy vérfarkas, ott bizony kő kövön nem marad. Jönnek majd a hírek, miszerint megölt ki tudja hány embert, vérfarkassá tett egy tucatnyi embert, talán már falkája is van, mert mennyire elvetemültek a vérfarkasok.
Tévedsz, haver, nem akaratlan keltem a védelmére, egyszerűen hányok az alaptalan vádaskodásoktól, és az csak tetézi ezt, ha egy olyan emberről szólnak, aki közel áll hozzám. Kimondanám hangosan, de felesleges, nincs köze ahhoz, hogy én milyen kapcsolatot ápolok a hely tulajdonosával.
- Azt elhiszem - húzom gonosz vigyorra számat. Mindenki utálja, én meg imádom, és csak akkor nem használom, amikor már szégyellem. Hogy ilyen mikor van? Körülbelül soha, de ezt az embereknek nem kell tudnia, ahogy azt sem mondom el mindenkinek, hogy legilimentor vagyok. Ráadásul már bejegyzett és a vizsgáról kéne diskurálnom Sárközivel. Kegyetlen volt. Szó szerint. A vizsga gondolatától elkomolyodok, ahogy eszembe jut Cath, ahogy ott ül, vérzik, és én nem tehetek semmit.
- Az csak vicces lenne, nem érdekes - vonom meg vállaimat, megpróbálva ismét felvenni a beszélgetés ritmusát, de Cath véráztatta arca és ruhája csak-csak lelki szemeim elé kerül. Megindul a srác nyelve, én pedig cigarettámat kivéve a számból, kezemet az asztal szélén megtámasztva hallgatom. Túl sok sérelem, de nem a lényegről. Akkor ezt elengedem szerintem.
- Megértem - biccentek egy aprót felé. - Ők semmivel nem fognak megszopatni, mert félnek tőlem - mutatok a konyha felé könnyedén. - Szóval utálod a mágiát, és a mágusokat, azon túl pedig a vérfarkas létedet is. Miért? - még fejemet is oldalra biccentem kicsit. Hányadszor kérdezem ezt meg? Nem tudom, de mindig a miértre a válasz a legfontosabb. Most sincs ez másképp, mert érdekel, miért vélekedik így az egészről, miért ennyire ellenszenves ezzel.