Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Oké - forgattam meg a szemeimet.
Neked lehet, hogy nem, de azoknak, akiknek az állatkáiból sóbálvány-tömböket kreálsz, szinte száz százalék, hogy igen - már hozzászoktam, hogy nem mindenki vevő Aladár huncutságaira, de ez a tanár - akinek még a nevét se tudom -, megérthetné, hogyha meg is nevelem, azt, hogy párosodni akarjék, nem tudom kiűzni belőle, nem vagyok én sámán. Vagy ha igen, miért nem szóltak nekem eddig erről? Hol van a bizonyíték, hogy nekem ilyen képességeim vannak?
- Ez nem nevelés kérdése, hanem inkább az ösztönöké - fakadtam ki egy kicsit hevesebben, mint azt várhatta. Otthon viszont azt tanították nekem, hogyha valami igazságtalanság ér, ne legyek rest, nyugodtan fejtsem ki a véleményemet, ígyhát én ezt is tettem, az már más kérdés, hogy ez mennyire legyezte a hiúságát - az újdonsült jövevénynek. Szívesen csicseregtem volna még, de meghallva a katonás vezényszót: Elég a mellébeszélésből -, elment a kedvem a csacsogástól.
Drágaságom? Ki beszélt itt mellé? Te ennyire nem látod a fától az erdőt? - a homlokomon kissé megszaladtak a ráncok, a gyomromban is feltámadt az idegesség szele, az igazat megvallva, nem láttam a helyzet megoldását. Az meg, hogy folyton azt kérdezgette, mi történhetett a kutyámmal, csak továbbfokozta a pánikot, mi a testemben, úgy keringett, mint az a folyékony kötőszövet, amit vérnek nevezünk.
- Valószínű, átok érhette, sóbálvánnyá változott szegény - törtem meg a hosszas csöndet, ha már ennyire kíváncsi arra, hogy vágom-e milyen rontással tiport Aladár gyenge kis érzelmi világába, hát tudom. De hogy hogy kell megszüntetni? Arról fogalmam sincsen. Félénken tekintgettem feléje, hogy mondjon már valamit, de ő meg se szólalt.
- Most komolyan még az se hatja meg, hogy egész évben segítenék magának szorgalmikat javítani? - elkeseredett tekintetemből még az elmebetegek is le tudták volna olvasni, hogy iszonyatosan kétségbe vagyok esve és belülről azt kiabálom, hogy segítsen már valaki, légyszi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Támadjalak meg vele, mi? Még csak az kellene, hogy már se Aladárhoz, se hozzád ne tudjak beszélni, még viccnek is rossz - a nemtetszésemnek jelet is adva, csóváltam meg a fejemet, hogy ez bizony nem kóser, én ezt nem akarom.
- Tanár úr, hogy kérhet ilyet tőlem? Köztünk akkora különbségek vannak, és a végén még, amennyire neheztel rám, képes lenne és azt mondaná, hogy én szánt-szándékkal átkoztam meg Önt, szó sem lehet róla - adtam tudtára a merlini felismerést, miszerint, ha fene fenét is eszik, én aztán elő nem veszem a pálcámat, hogy megvádoljanak azzal, hogy ártást küldtem egy nálam sokkal idősebb, pozícióban és rangban is feljebb lévő nevelőre. Ebből bizony nem fogok enni. Forró a kása, de nem fogom megkóstolni.
- Hogy mondhat ilyen jelzőket egy kisdiákra? Úgy hiszem, maga is volt hasonló élethelyzetben, vagy talán tévedek? - húztam fel a szemöldökeimet és csípőre tettem a kezeim. Időközben azért megtettem pár lépést hátrafelé, hogyha netán úgy hozná a sors, hogy megöl, még el tudjak menekülni, ugyanis nem tudtam, hogy mire számítsak.
- Kérem, változtassa vissza a kutyámat és engedje meg, hogy a hálókörletembe fáradhassak, azt hiszem, már jócskán elmúlt éjfél - foglaltam össze pár szóban azt, amire a legjobban vágytam. Persze, pont úgy nézett ki, mint akit ez rendkívül foglalkoztatott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Vadőrlak és környéke

- Hiába félsz a betegségektől, te még ázottan is túl megnyerő külsejű vagy - válaszoltam az aggodalmaira miután kitántorgott a fürdőszobából. Persze, ebbe a mondatba tagadhatatlanul belefoglaltam azt is, hogy többek között az én tetszésemet is sikerült elnyernie. Most mit titkoljam? Előbb vagy utóbb úgyis rájött volna.
A kötény való igaz, jól állt rajtam, de hogy az egész életemet egy konyhában töltsem? Azt nem igazán tudtam elképzelni.
- Haha, milyen kis viccesek vagyunk, és neked vajon hol van? - sejtelmesen fordultam feléje, kicsit közelebb is léptem hozzá, íriszeimet az ő íriszeibe fúrva, pár pillanat erejéig alaposabban szemügyre vettem szemének bogárkáit. Igazán szépek voltak, olyanok, amiket még sokáig tudtam volna kémlelgetni, de most nem ennek volt az ideje, hanem más dolgoknak. Szomorú vagy sem, épp főzni készültünk.
- Bizony érti, és azt is érzi, hogy kit szeretek és kit nem, szóval vigyázz - finoman megérintettem a vállait majd a kezeim lejjebb csúsztak, akaratlanul is felfedezték hátának vonalait. Nem akartam így reagálni, de már rég nem az agyam irányította a dolgokat, mozdulataim, ösztönszerűek voltak.
- Hát rengeteg zöldség van itt. Például, te is - nevettem el magam, szájam sarkában egy csinos gödörke éktelenkedett, vonásaim a fiú közelében szinte teljesen megszelídültek. A kissé csapongó, szeszélyes, vad kislányka egyre jobban kezdett feloldódni.
- Kezdd mondjuk a sárgarépával - ismét közelebb léptem hozzá, hogy a szükséges dolgokat odavigyem, hiszen ezt így szokás. Hogyan is kényszeríthetném munkára, ha nem adok neki eszközöket?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Rendkívül megörültem, mikor láttam, hogy Várffy-Zoller tanár úr mégiscsak jobb belátásra bírja magát és egy Finite bűbájjal megszünteti az Aladár fejére nehézkedő súlyos átkot. Már épp hálálkodni kezdtem volna, mikor vonásai ismét megkeményedtek és újra azt a megvető hangnemet véltem felfedezni, amit a beszélgetésünk elején tapasztalhattam meg saját magammal szemben. Kicsit elfintorodtam, de azért végighallgattam, amiket mond, hiszen egy ilyen elsős kisdiák, mint amilyen én vagyok, mégis mi a merlini szakállkát tudna csinálni egy ilyen helyzetben? Hát semmit. Szépen tűr és nyel. Én is pontosan ezeket produkáltam. Egy pillanatra meg is dermedtem, hogy akkor most megszégyenültem, hogy nem tudom, mi ezeknek a sóbálvány-átkoknak a feloldása, s hogy sokkal jobban kellett volna teljesítenem, a rangban és korban is idősebb tanár előtt, de aztán sikerült lenyugtatnom magam, s ahogy a pozitív gondolatok partot értek a fejemben, köszörültem egyet a torkomon és szólásra emeltem ajkaim:
- Megértettem. Azért örülök, hogy megismerhettem, tartalmas időtöltés volt - mindezekre felszegtem fejemet és íriszieimet az ő íriszeibe fúrva némi elégedettség érzés is átjárta a testemet. Nem azért, mert olyan jól sikerült megoldanom a helyzetet, hanem azért, mert az ember a hibáiból is tanulhat, és előttem még mindig ott van a fejlődés lehetősége. Ha kicsit több időt és energiát szánok mindezekre, akkor a jövőben biztos pozitív irányba billen majd a mérleg nyelve, és akkor ismét összetalálkozhatunk a tanár úrral, és majd nem kell alulmaradnom. Legalábbis remélem.
- Jó éjszakát magának is - motyogtam csak úgy magam elé, ahogy távolodó léptei egyre inkább messzebbre csalták őt, a zegzugos folyosók útvesztőiben.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő