Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Szeretted? - látja rajta, hogy ez nem a legkellemesebb téma a számára, de sose volt a tapintatáról híres. Alapjáraton nem érdekelték ezek a dolgok, sose vette fel mások problémáit, és ha néha meg is hallgatta a lelki ügyeket, nem tudott velük mit kezdeni. Azokat se értette igazából, akik csak úgy másokra aggatják őket, nem törődve azzal, az ő vállukon mekkora súly lehet.
Most mégis képes ilyen beszélgetésbe is belemenni, a nyugalom szétáradt benne, mintha nem is ő ült volna itt percekkel ezelőtt. Wardnak csak ilyen hatása van rá. És most még szerencsés is, hogy nem kellett hozzá fizikai kontaktusba lépniük, elég ahhoz, hogy itt van.
Nevetnie kéne, vagy legalább vigyorognia ezen a képtelenségen, csak hogy... nem az. Mindketten tisztában vannak vele, hogy még ha most badarságnak is tűnik, idővel ez be is következhet, mert egyszerűen ilyen a természetük.
- Nem tudom, hogy feltűnt-e, de nem követem a trendeket, ha éhes vagyok, jól lakni akarok, nem kalóriával matekozni - grimaszol egyet. Odafigyel ő, de nem az ételt vonja meg magától, inkább arra összpontosít, hogy a felszedett kalóriákat hogy tegye hasznossá. Edz, sokat, ami már az ilyen insta lányoknak hatalmas törést okoz. Azok csak azért járnak edzőterembe, hogy szelfizhessenek. És áldja is az eget, hogy neki öccsei vannak, mert ha húgai lennének, hamar kiverné ezt belőlük.
- Hát a család? - fordítja felé a fejét, érdeklődve nézi a vonásait. Nem tudja, hogy ebbe a témába szépen belegázolt, ő készpénznek veszi, hogy mindenki mögött állnak valakik, ahogy mögötte is. És ők azok az emberek, akik iránt tényleg táplál érzéseket, még ha nem is lóg minden héten a nyakukon, sűrűn beszélnek. Érdekli, mi van velük, és ha baj van, gondolkodás nélkül terem ott, tojva mindenre, ami épp vele történik akkor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Látja a grimaszt az arcán, de nem szabadkozik, és kezdi motyogni, hogy hagyja a francba. Nem tudja, miért, de tudni akarja, jelen van-e még a csaj, bárki is legyen az. Biccent a választ hallva, elvégre, amire kíváncsi volt, azt meg is tudta, mintha Ward legalább is gondolatolvasó lenne. Nem is feszegeti hát tovább a témát, hisz van még itt jó pár, amit nem ártana megbeszélni. Most, amíg még mindketten vevők rá.
- Szerencsére, nem vagy élhetetlen... én se - azért kicsit viccesnek tartja, hogy míg mások ezt évekig tervezgetik, ők ketten röpke pár perc alatt döntötték el, hogy akkor így lesz. Jó, persze, mások biztos nem ilyen indíttatásból akarnak összebútorozni, de Sonja se tudja azt állítani, hogy csak a saját biztonsága érdekében vág ebbe bele. Ragaszkodik hozzá, nem tudja, hogy érte ezt el a másik, de... képtelen hagyni, hogy csak úgy kicsússzon a kezei közül, és eltűnjön az éterben.
Ő is felül, szép nyugodtan, és a dobozt nemes egyszerűséggel Wardhoz csúsztatja. Megint a vizet nézi, csak egy kicsit, hogy össze tudja szedni magát.
- Régen volt valaki. Egy srác, gyerekek voltunk. Szeretett engem, azt hiszem, én is őt. De már akkor is egy önző dög voltam, tudni akartam, tényleg igazak-e a szavai, és közöltem vele, hogy ha tényleg szeret, átmászik a kerítésen, és hoz nekem egy virágot, egy olyan területről, ahová mi mezei emberek már nem léphettünk. Ő röhögve tette meg, én meg nézhettem végig, ahogy rálép egy aknára és.... - vállat von, nem néz rá, nem akarja, hogy Ward most lássa az arcát. Sebezhető, gyenge és utálja magát, de... úgy érezte, ha valakit, akkor őt be kell ebbe avatni, na meg... megkeményednek a vonásai, elrejt minden érzelmet, amiről az arca árulkodott nem is olyan rég, és úgy pislant az ex-rellonosra.
- Te jösz...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nincs megbotránkozás, sem visszatáncolásra való késztetés benne. Még a családnak is írt, hogy hová küldjék ezentúl a baglyot. Nem fogta bő lére, majd ha hazamegy, beszámol. Engedélyt már rég nem kell kérnie, az a kor már elmúlt, a szülei meg amúgy is megbíznak benne, és a nyakát rátenné, hogy anyja máris többet lát a dolgok mögé, mint amiről ez az egész szól.
- Kész... mehetünk? - pislog még az ex-rellonosra, akit becsempészett magával, hogy ne egyedül kelljen úgy visszajönnie. Ha a másik biccent, el is hagyja a kastélyt vele, meg a rellont is meg mindent. Persze, nem végérvényesen, az órákra ugyanúgy bejár majd, de... lényegesen kevesebbet lesz a falak között, ami jó. Megpróbálta, nem ment neki, vagy ha ment is... csak ennyire.

Legközelebb már a városi levegőt szippantja magába, kivételesen átadva a férfinak az irányítást, lévén most látja először, hol lakik ő. Sonjának egyébként nincsenek nagy igényei, bárki bármit is hisz, nem az a fajta ő. Az utat figyeli közben, nem fog Ward nyakán lógni, és eltévedni nem lenne jó itt. A négy fal között se bírja sokáig, főleg nem egyedül, evidens, hogy majd császkálni fog  a környékbeliek legnagyobb bánatára.
- Laknak itt muglik? - halkan kérdez, ezt azért nem ártana tudni, hisz az elég visszatartó erő.
- Belefogtam valamibe... - vállat von, nem is néz igazából rá, csak pár másodperc múlva, akkor is semmi jót nem sejtető mosoly ül ki az arcára.
- Illúziómágiát fogok tanulni - mintha egyébként nem is lenne közveszélyes, kell ez még neki, úgy van.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Szívfájdalom nélkül hagyja maga mögött a kastélyt, még csak meg se fogalmazódik benne, hogy bárkitől is búcsút kéne vennie, holott például Ricsinek ez kijárna. De nem örökre megy, és nem is a világ végére, majd egyszer megbeszéli vele, ha lesz kedve hozzá.
Az hogy vannak a közelben muglik, azért fintort csal az arcára, de csak egyetlen pillanatra. Biztos benne, hogy majd boldogulni fog itt is, hisz a kastélyról se tudott semmit, mikor először átlépte a küszöbét.
- Tudtam, hogy van eszed - biccent elismerően, mert bár tényleg hót mindegy neki, hosszú távon nem bírná a pálcája és a mágia nélkül, még akkor sem, ha Ward vele van. Varázsló, ezt pedig nem vehetik el tőle, ahogy a férfitól sem.
- Héj, nekem még van ott egy évem, plusz a többi, valamivel el kell ütni az időt - hasba vágja, olyan természetesen, mintha ezt gyakran tenné, pedig nem. És nem is erősen, csak úgy... mert a reflex.
- És nem tudom... hirtelen ötlet volt... - vállat von, nem is gondolkodott el ezen, sem azon, mennyire lesz ez hatással saját magára, majd az idő úgyis megmutatja.
Amint belépnek a házba, Sonja le is dobja a táskáját, majd nyújtózik egy nagyot, a hopponálás kimeríti hamar, ezért sem szokott olyan sokszor. Persze, ha többet tenné, biztos nem lennének ezek a mellékhatások.
- Hol fogok aludni? - teszi fel a legfontosabb kérdést, miután körbepillant, mégse kezd el vaktában ajtókat nyitogatni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Sejtette ő, hogy Ward nem most fogja nehezményezni a fintorgását. Gyakran szokott, tény, de koránt sem amiatt, mint a mai lányok többsége. Ő tényleg csak azt nehezményezi kissé, hogy be van korlátozva. De hát még így is szabadabb, mint amilyen gyerekkorában volt, ennyiért még megéri.
Valahol azért jól esik neki Ward nevetését hallani, benne is valami kellemes melegség árad szét, mait így hirtelenjében nem is tud mire vélni, így nemes egyszerűséggel átugrik fölötte.
- Nem vagyok tervezgetős típus, sem leragadós... tudod - keményebben szólnak a szavak a kelleténél, de ezzel csak biztosítani akarja a másikat, hogy ez sem végleges, hogy nem cövekel le itt, és marad a nyakán örökre, elvégre Wardnak is van élete, és ki tudja, ki lesz benne még az évek során.
Aztán belépnek a házba, Sonja meg kellemesen csalódva néz körbe. Így utólag már be meri vallani magának, hogy semmi jóra nem számított, egy legénylakásról az ember manapság hall mindent. Kicsit bűntudata is lesz, mert olyasmit feltételezett Wardról, mai nem jellemző rá, de nem ismeri őt túl jól, nem tudja, valójában milyen.
- Aha - biccent, aztán be is megy a cuccával együtt, egyedül hagyva a ház tulaját. Órák telnek el, míg rá se néz, kipakol, rendezkedik, lezuhanyzik, aztán alszik... vagyis aludna, ha nem törné meg a békés csendet az ég dörgése. Sonja úgy ül fel az ágyon, mint akit ágyúból lőttek ki, kezeivel megint átkarolja magát, miközben kitekint az ablakon, hogy a villámok cikázását nézze. Utálja ezt, egy idő után már járkálni is kezd, nem csak a szobájában, kint... a konyhában teát főz magának, hátha az majd lenyugtatja, de nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Tényleg nem így tervezte az első éjszakáját. Kivételesen jó benyomást akart kelteni, megmutatni, hogy vele igazából nem olyan nehéz együtt élni, és nem napi huszonnégyben olyan, amilyennek Ward ismeri, de erre mondják azt, hogy ember tervez. A konyhapulton ül, a bögréjét szorongatva és benne lévő folyadékra meredve, így a nappaliból is jól látható. A kérdést elsőre meg se hallja, annyira elmerül a gondolataiban, csak arra kapja fel a fejét, hogy úgy érzi, figyelik.
- Ne haragudj... menj csak vissza... - sóhajt fel, hangja kivételesen kedves, és bűnbánón cseng. Nincs itt rajta kívül senki, nincs aki előtt meg kellene játszania magát, és ez megkönnyíti kicsit a helyzetét.
- Nem vagyok jóban az ilyen jelenségekkel - fejével az ablak felé bök, utalva a kinti spontán viharra.
- Gyerekkoromban is folyton ezt hallottam, vagy a vihar, vagy az emberek és... - vállat von és iszik a teájából, úgyse tudja megmagyarázni, sose tudja.
- Egy darabig még fent leszek, de igyekszem nem kellemetlenséget okozni - tényleg nem várja el Wardtól, hogy itt cövekeljen mellette, a vörös arcáról lerí, hogy mennyire lenne a helyében, hogy mit nem adna csak azért, hogy vissza tudjon feküdni aludni, hisz érzi, mennyire fáradt, de... a félelem nagyobb és az győz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kellemetlenül érzi magát, és nem segít az sem, hogy Ward megértő, ahelyett, hogy rámorranna, vagy elküldené a francba, csak mert nem tud miatta aludni. Furcsán új neki ez, hogy nem csak azért viselkedik így, hogy lenyugtassa, az is újdonságként hat rá, hogy ennyire képes megmutatni magát valaki másnak.
- Nem fogok a torkodnak ugrani... most nem - nyel egyet, mert nem akarja, hogy a tulajnak óvatosnak kelljen lennie a saját házában, már pedig látja, vagyis érzi a távolságtartást. Mindenképp meg akarja nyugtatni, hogy erre jelen pillanatban semmi szükség.
- Nem is magától a vihartól félek... azt szeretem, csak... - megint dörren egyet, Sonja láthatóan rezzen össze, és még az igyekezetet is látni, ahogy próbálja a vonásait rendezni, ami máskor olyan könnyen megy neki.
- ... olyan, mintha ott lennék megint... jönnek a képek, mindig eszembe juttatják, mekkora sz*r alak vagyok - a bögrét nézi, halkan beszél, hisz a stégen már kiküzdötte magából, miért olyan, amilyen, már azt is bőven nehéz volt, nem hogy utána mellékhatásokról diskurálni.
- Maradj - percek telnek el, mire ez elhangzik a szájából, egyenesen Ward szemébe nézve... kéri. Most tényleg kéri, és le is pattan a pultról, hogy aztán a nappaliban lévő kanapén foglalhasson helyet.
- Mit csináljunk? - nem tudja, a másik mivel üti el az idejét, ő jelenleg bármiben benne van, csak hogy elterelje a figyelmét.
Ward meg egészen addig itt volt, és segített neki ebben, míg végre el nem nyomta az álom, ott kint a kanapén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Be kellett jönnie, mert levelet kapott. Hát mi ez már? Ráadásul tapasztalatból tudja, hogy az ilyen levelek sose jelentenek jót. De eltipeg ide is, meglepően jól megy ez neki, bár volt két teljes hónapja, hogy megszokja a sarkakat, na mindegy.
És még meg is váratják, pedig annál jobban semmit nem utál. Meg nem is érti, ha már egyszer behívták, miért kell még sorszámokkal meg adatokkal pepecselni, ez az egész annyira haszontalan, mikor tudják, hogy vélhetően be fog jönni. Ez számára olyan, mint az idézés, nem szeretné, ha úgy rángatnák be, meg hát... nem is igazán hagyná.
Az agya persze megint kikapcsol, újra és újra jönnek a képek, mint mindig, mikor nem tudja lefoglalni valamivel, és a hangulata is egyre csak megy le a béka feneke alá.
Ebből persze mi sem látszik, az arca az a megszokott merevség, amivel mindig találkozni lehet, nagy ritkán mutatkoznak meg rajta érzelmek, mint például ebben a pillanatban, ugyanis a düh elönti.
- Hé öreg, húzzál sorszámot - morran a férfire, aki mit sem törődve a szabályokkal, már haladna be, még fel is pattan, és a vállát megszorítva ösztökéli maradásra, mert ez így nagyon nem pálya, ő meg Sonja.
- Várnak még itt páran, ha nem látnád - sziszegi, igen sziszegi, azzal a villanó tekintettel, ami igazából semmi jót nem sejtet. Se neki, se ennek az idegen szakálas ki a fenének. Hát mégis mit képzel ez magáról?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Bogolyfalvi Hivatal és Művelődési Ház → Bogolyfalva Hivatala

Amúgy sem túl rózsás a kedve, és még tetézik. Sonja ezért utál emberek közé keveredni, helyből átkozná le az összeset, ha nem lenne az a furcsa visszatartó erő, vagy épp Ward. Mivel a srác valahol az akadémián teng, így a rellonos csak a saját erejében bízhat, de hát... ilyen esetekben ez harmatgyenge. Elég csak arra a szerencsétlen eridonosra gondolnia, akit a múltkor is jól helyben hagyott.
És nem, ilyenkor nem az a fajta, aki néz bármit. Kor, külső ezek általában teljesen semlegesek neki, mikor épp nyugtatgatja magát, hogy ne nyúljon a pálcájához. Tudja, ha egyszer nyíltan kifejezné a véleményét az emberei fajt illetően, bezárnák, épp ezért nem is szól. Na de, mikor a férfi csak gúnyosan rámosolyog, aztán visszafordul, az agyát ellepi a vörös köd. Ha már egyszer képes azon a végletekig kiakadni, hogy valaki csak ott áll előtte, és lélegzik, ez már számára kínzó ok is lehetne. Mégis csak egy hivatalos helyen van, moderálnia kellene magát... de az ilyesmi sose ment neki.
Újra rámarkol a férfi vállára, egyetlen pontot szorítva csak meg a lapockája mentén, ami elég kellemetlen lehet, aztán taszít egyet, hogy ismét szembe kerüljön vele.
- Gond van a fülével? Mutogassam? Csoszogjon el oda, és tépjen egy r*hadt számot... - lassan, tagoltan ejti ki a szavakat, de a higgadtság már egyáltalán nem mondható el róla. Egyedül a szeme jelzi ugyan, hogy ebből még komolyabb baj is lehet, nem biztos, hogy csak rá nézve. Pedig azt hitte túl van már ezen, hogy a Roxfortban meggyógyították és kikezelték belőle, de egyre inkább kezd rájönni arra, hogy felesleges köröket futott éveken keresztül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Meg fogják lincselni, tudja nagyon jól, de az a kissrác megkérdezte, hogy tud-e segíteni - nem, Sonja ezt sose fogja megérteni -, és hát... neki csak kicsúszott a száján, hogy hozzon kávét. Nem tehet róla, hogy a törpe tényleg hozott.
A gyerekekkel elvan, amikor találkozik velük. Az öccsei jutnak eszébe róluk, így akarva-akaratlan száműzi vissza a bigyót, ami miatt a legtöbbször robban. Nem akarja, hogy a kölyköknek még csak ennyi közük is legyen ilyesmihez, otthon is nagyon figyel erre.
Most viszont Thomas székén pihen - az igié mindig kényelmesebb -, és kortyol az éltető folyadékból, az óramutató vánszorgását figyelve. A dolgával már kész van. Ez a papírmunka könnyen megy neki, csak unalmas. Újat meg még nem kapott... még.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nem csináltam semmit - emeli fel mindkét kezét mosolyogva, miután lerakta a bögréjét. Úgyis kiürült már, nála a kávé sajnos nem tart sokáig, és sehol nem tudott még vénásan beszerezni, pedig az lenne ám az igazi.
- Elkényeztetsz... de akkor se kapod vissza a helyed - rázza meg a fejét hitetlenül. Ward se kedves vele ennyire, bár nem is várja. Neki ez szokatlan. Hogy sütit, meg kávét hoznak, és eleinte nem is tudott ezzel mit kezdeni. Megköszönni pedig még most se, egyszerűen nem áll a szájára, mert nem nevelték, ezzel szerinte az igazgató is képben lehet, lévén a pszichológusi jelentéseket neki is oda kellett adni. Persze, hogy rábólintott a melóra, ilyen lajstrommal csoda, ha valahol kap munkát.
- Semmi, unatkoztam. Kaptam kávét, a kis fiú berontott ide, teljesen meg volt szeppenve, mikor meglátta, hogy nem Thomas bácsi van... eeee asszem' ő volt beteg - grimaszol, még a szemeit is összeszűkíti, ahogy gondolkodik közben.
- Megyünk erre a fesztivál micsodára? Tudod ami ki van plakátozva, annyit olvastam, hogy kezd érdekelni, de Wardot ettől megkímélem, mert kirúg a házából - kuncogja el magát. Nem, nem akar visszamenni a kastélyba, neki teljesen jó az ingázás, meg a külön lét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hát sikerült neki - vigyorodik el. Persze, a gyerekeknek az a legnagyobb szívfájdalmuk, ha lemaradnak róla. Tudja ő is. Annó Dylan is sírt, életében akkor látta először a kölyköt sírni, mármint úgy igazán, és teljesen bepánikolt, hogy nem tud vele mit kezdeni. Aztán elvitte Gokartozni, és el is felejtette a dolgot. Náluk ez könnyen megy, Sonjánál már kevésbé. Nem tud felejteni, pedig szeretne.
- Arra a virágosra Tihanyban. Még sose voltam ott - meg máshol sem igazán. Pesten is Ricsivel volt először, Wardnak hála meg megtanult metrózni is, de azt nagyon utálja.
Feláll, bezárja az ajtót, majd odasétál a férfi mellé, hogy aztán a vállára hajthassa a fejét. Igen, van valami a levegőben, de még a lány se tudja, micsoda, és az ilyenek csak úgy ösztönösen jönnek neki.
- Már csak el kell indulniuk. De ha nem tudok előbbi időpontot szerezni, nekem az kimarad, vizsgázok - és idén már nem lenne rossz tényleg évet lépni, ha már a tavalyira úgy tojt rá.
- Várod már Charliet, mi? - mosolyogva pislog fel rá, mert naivan azt hiszi, a férfi fejében jelenleg csak a keresztlánya jár.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nem muszáj a virágok... Tihany se.. csak... el innen, mikor voltál távol utoljára? - mert szerinte annak már van egy ideje. A gyerekek pedig nagyok. Franciska biztos vigyázna Lilire, csak hogy apa kiengedhessen kicsit.
Az, hogy mi helyes meg mi nem... Nos,  a lány ezt nem érzi rossznak. Egyszerűen nincs meg benne az a valami, ami miatt el kellene gondolkodnia azon, hogy helyes amit tett-e, s bár ez alapjáraton nagy probléma, jelen pillanatban cseppet sem tartja annak.
- Segítek majd - mert ha már az asszisztense, nem hagyja őt itt a trutyiban. Amúgy sem az a könyvbújós fajta, mindig csak annyit tanul, amennyit épp szükséges, de rendszeresen, így év végén nem kell a könyvtárba költöznie és hasonlók.
- Az biztos, bár nekem öcséim vannak, nem tudom, milyen  a lányokkal - sóhajt fel, mert jól esik neki ez a nyugalom. Ez olyan ritka. Ward képes leállítani, ha robban, viszont ez a férfi meg képes elérni, hogy ne robbanjon, hogy tényleg megkapja azt a nyugit, amit egyébként valaki mástól szokott megvenni. Sztoikus nyugalmában pedig még egy puszit is nyom a férfi nyakára.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Na látod. Van egy csomó hely, amit megnézhetnénk... együtt... én se jártam még szinte sehol - az a baj Sonjával, hogy egy ideig képes csak bizonyos látszatot kelteni. Jelen pillanatban pedig nem is kívánja tagadni, mennyire vonzódik a főnökéhez. Nem akarta ezt, egyszerűen megtörtént.
- Gondolom, azért nehezebb velük - saját magából indul ki természetesen, még ha a múltját nem is vesszük alapul, akkor sem egy könnyű eset, csodaszámba vehető, hogy így el tud csevegni, az meg már valósággal letaglózó, hogy még érdekli is. Azért beszél.
- Talán nem is értené annyira félre - halkabbra fogja, miközben az ajkába harapva néz ki az ablakon, majd fel a férfire. Nincs pír, semmi hasonló, csak mint tényt, közli ezt vele.
- Kedvellek Thomas, nem akartam.... nem így akartam, de... ha gondolod, felmondok, vagy ilyesmi - még a vállát is megvonja, nem vár a férfitól semmit, csak a saját bensőjét könnyíti meg azzal, hogy végre ki is mondja azt, ami már lappang benne egy ideje.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Sejti, hogy nem így kéne, nem ilyen hirtelen, és hogy nem bumm a közepébe, de... Másképp nem tudja. Őszinte, és ha valamiben teljesen biztos, akkor azt kimondja, felesleges körítés nélkül. Vág egy grimaszt, mikor a nevét hallja, sejti, hogy ennek így jó vége nem lesz, még a légkör is komollyá válik, a rellonos meg feszengeni kezd. Mégse érzi, hogy vissza kellene szívnia, vagy azt mondani a másiknak, felejtse el. Ne felejtse.
Kihasználva a kevéske tért, lép a férfi elé, hogy aztán az ablakpárkányra üljön. Már nem érdekli a tér, már nem érdekli, hogy mi zajlik odakint, vélhetően fel se fogja.
- Együtt tudsz velem dolgozni úgy, hogy közben tudod...? És én együtt tudok? - bizonytalan, nem tudja, hogy kell ezt kezelni, csak abban biztos, hogy csúnyán átlépett egy határt, amit még tetéz is azzal, hogy keze önkéntelenül indul meg, és simít végig a férfi arcán. Meglepően lágyan, a lány nem is tudta, hogy képes ilyesmire, mert hogy az a kéz eddig csak maflást adott.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Nem várt választ a kérdésre, azonban amit kapott cseppet sem nyugtatja meg. Ő sem tudja, mi legyen ezek után, mert hiába is tenne úgy, mintha ki se mondta volna, ez akkor is ott lenne közöttük, és nem akar kellemetlen helyzetet, se magának, de főleg nem a férfinek nem. Magát tartja hibásnak, maiért nem tartotta a száját, meg amiért még tetézi is ezt az egyébként is lehetetlen helyzetet.
- Huszonkettő - ad választ a kérdésre, de még ezt is óvatosan teszi. Nézi a férfi szemeit, így nem láthatja az ökölbe szorult kezet. Ő maga kihúzza magát, aztán fészkelődni kezd, mert feszeng, még sose feszengett ilyesmi miatt, mintha minimum halálos ítéletre várna.
- Meg kellene enni azt a sütit, ha már hoztál - motyogja tehetetlenül, csak hogy... változtasson kicsit a légkörön. Meggondolatlanul pattan le, az egyetlen szerencséje, hogy a reflexe kiváló, így át tudja karolni Thomas derekát és megtartani magukat, mielőtt még a hév miatt padlóra zakóznának.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Bizony - motyogja alig hallhatóan némi matekozás után, mert így neki is leesik, hogy a korkülönbség nem kicsi, és az is, hogy ez mennyire nem zavarja. Thomassal mindig is tök jól megértették egymást, egyszerűen fel se merült benne, hogy a férfi mennyivel idősebb nála, nem úgy, mint az a minisztériumos muki.
Sonja számára hirtelen még az idő is megáll. A levegőt is visszafojtja, és várja a kattanást, hisz ez a fizikai kontaktus már túl intim számára, ennyire még soha senki nem volt közel hozzá, hiába szégyennek minősül ez. Nem engedte. Most viszont nem történik semmi. Nincs vörös köd, csak a szikrák, vagyis... valami ilyesmi. Érzi a karokat, és érzi azt is, ez mennyire jól esik neki, hogy mennyire biztonságban van jelenleg, és nem is akarja, hogy ez megszűnjön.
- Tudom - sóhajtva csúsztatja fel a kezeit az oldalán, hogy aztán a nyakát karolhassa át. Igen tudja, épp csak pontosan annyira érdekli ez jelenleg, mint a másikat.
Elmosolyodik, olyan őszintén és lágyan, semmi vészjósló nincs ebben, csak... megkönnyebbülés talán, aztán ráncolni kezdi a homlokát.
- Szabit kell kérnem a főnökömtől - így már könnyebb neki, elviccelni a dolgot, pedig nem az.
- Nem kellenek a levendulák, majd... nézünk egy kis házat közel a vízhez - mert bármennyire is hihetetlen, a rellonos igazából nem is vágyik többre. Nem kell neki wellnes meg giccs, csak egy nyugodt hely, ahol figyelő tekintetek nélkül lehet a férfivel. Na, nem mintha a figyelő tekintetek annyira meghatnák, őt nem érdeklik, csak mi van, ha Thomast igen...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Már a héten sem volt. Sem az órákon, sem dolgozni, mert egyszerűen annyira lehetetlenül rosszul volt, főleg reggelente.
Ma jutott el arra a pontra, hogy megnézesse magát egy orvossal, és leküzdje  a kényszert, hogy beverje annak képét. Igen, kész tortúra volt, de nem hitte volna, hogy a valódi tortúra csak ezután jön.
Naivan azt hitte, hogy csak halálos beteg, vagy valami... álmaiban nem hitte volna, hogy ez megeshet vele, pedig minden adott volt hozzá. És ő volt a hibás, hogy nem gondolkodott, de... nem az a helyzet volt, amit gondosan megterveztek volna előre. Ez az egész kapcsolat minden, csak nem gondosan megtervezett, a rellonos meg retteg attól, hogy ennek most adott szépen egy huszárvágást.
Úgy járja a folyosókat, mint aki a saját akasztására készül, és óvatosan kopog is előtte. Általában is megvan benne az a fajta félsz, hogy egyszer csak valaki mást talál a helyén, de bizonyára ez minden nővel így van, ezek után meg valósággal rettegve nyomja le a kilincset.
- Szia - halkan köszönve lépdel be, nem akarja megzavarni a férfit, amúgy is percek kérdése, és jól feldúlja az életét.
- Csak... a papírokat hoztam, meg ezt... - nyilván, először a felmondó levelet nyújtja oda, mert bármi is lesz ennek a vége, dolgozni úgyse fog tudni... egy ideig biztos nem.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nézd, fogalmam sincs, hogy az ilyet hogy szokták közölni valakivel.. - idegesen túr a hajába, és kezd el járkálni. Ez mutatja azt is, hogy de a helyzet nagyon is vészes.
- Nem erre hajtottam, oké? Még csak meg se fordult a fejemben, hogy kihasználjalak, vagy hogy így használjalak ki... én azt hittem, halálos beteg vagyok, vagy valami - nem hadar, annak ellenére, hogy nagyon feszült, a szavai tiszták és érthetőek.
- És ez az egész dolog se úgy kezdődött, hogy megfontoltak lettünk, na nem mintha erre lehetne fogni bármit is, és annál jobb nem is történhetett, hogy vagy nekem... - felsóhajt, majd nemes egyszerűséggel megáll a férfi előtt és végig a szemébe néz.
- Nem vagyok beteg... igazából semmi bajom... - nagyokat pislog, nyel egyet, mert a szavak nehezen akarnak kibukni belőle.
- Én... babát várok - ennél szebben nem is tudná közölni. Nem, nagyon fél igen, fogalma sincs, mihez kezdjen tény, de akkor se érzi tehernek, így nem mondja azt, hogy terhes.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Most meg leül. Valahogy sehogy se jó ez neki. Nagyon feszült, mert ez egy olyan helyzet, amiben sosem volt még része. Ráadásul még csak tanácsot se tudott kérni senkitől. Ha az otthoniaknak szólt volna, már rég itt dörömbölne a fél pereputty, és levegőt venni nem lenne ideje, valahogy érezte, hogy Thomasnak nem így kéne feldolgoznia a történteket.
Felnyög a kérdés hallatán, mert... egyszerűen ez így jujj. Alapból nehéz neki erről beszélnie, könnyebb lenne, ha a férfi egyből megértené, és kitenné a szűrét, de hogy még pedálozzon is azért, hogy kivágják...
- Emlékszel Balatonra? Vagy Manchesterre? - óvatosan kérdezi, mert így belegondolva, fogalma sincs, mikor történhetett meg, annyiban biztos, hogy a férfi volt a másik jelenlévő mindkét alkalommal, így legalább azon nem kell vacillálnia, ki a szerencsés nyertes.
- Én meg hát, mint kiderült, nőből vagyok... és.. jajj hagy ne kelljen felvilágosító órát tartanom. A te babád várom Thomas... a tiédet - felhúzza a térdeit a székén, majd átkarolja azokat. Ilyenkor mondjuk elég esetlen látszatot kelt, de hát... jelen pillanatban Bambi el is bújhatna mellette.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Utálja ezt a csendet, meg várni, meg most úgy mindent. Még az óra egyenletes kattogása is fülsértőnek hat számára. Egyszerűen ő se tud mit mondani. Sajnálja? Dehogy sajnálja. Igen, nem így.. nem most kellett volna, de ez van. Tenni ellene nem fog semmit, mert egyszerűen képtelen lenne.
- Úgy néz ki, nem eléggé - motyogja, a padlót fixírozva, pedig hányszor látta már. A minták semmit nem változtak. Meg igazából szereti ezt a helyet, jelen pillanatban viszont menekülne innen, meg úgy a férfi közeléből is.
- Nos, ha aláírod azt, akkor végeztünk - köszörüli meg a torkát, és a levélre biccent a fejével, miközben lassan feláll. Hűvösen szólal meg, pedig Merlin a tanúja rá, a férfivel még sose ütött meg ilyen hangnemet, de... azzal az egyetlen mondattal sikerült dűlőre juttatnia a rellonost. Nem mérges, nem okolja, vagy hibáztatja, teljesen megérti, hogy annyi körülötte hemzsegő mellett, abszolút nincs szüksége még egyre. Nem egy egyedülálló anya van a világon, és Sonja gyanítja azt, hogy nem is az utolsó lesz.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Gurulni fogok, akkora hasam lesz addigra, mint egy dinnye... fel fog tűnni - motyogja, mert egyből erre gondolt. Hiába az évek, meg az érdektelenség, ez akkor sem olyan dolog, amivel az ember szívesen játszik.
- És ha kirúgnak? - vonja fel a szemöldökét, bár ezt kétli, de akkor is... Thomas nem fogja elkerülni a csúnya nézést, aztán még reménykedhetnek abban, hogy megússza ezt ennyivel.
Ő meg nem akarja, hogy a férfinek emiatt kellemetlen legyen, valamiért csak magát okolja, mert hülye volt. Már akkor elszúrta, mikor közölte vele, hogy kedveli... valahol érezte is, hogy nem kellene, de aztán meg minden olyan jó volt.
- Veszek még ki szabit - von vállat, addig meg még találkozniuk se kell, ha így neki könnyebb. Óvatosan sétál oda hozzá, és lassan, már-már remegő kezekkel simít végig az arcán.
- Azt kellene mondanom, hogy sajnálom, de...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Elisabeth például... vagy a főnököd, vagy bárki -jó azért bárki nem, de na. Thomas meg is érti hamar, mire céloz Sonja, ez látszik a tekintetén, ahogy az is, az foglalkoztatja most a legkevésbé.
Ha belegondol, tényleg ráér erre csak akkor görcsölni, mikor zsákban kell járnia, de még az sem takarja el teljesen a pocakját.
- Nem azért akarok a feleséged lenni, mert.... muszáj - grimaszol, mert ez már azért nem tetszik neki. Meg amúgy is... még nagyon a kapcsolatuk elején vannak, és a baba is épp elég nagy változás a lánynak, amivel fogalma sincs, hogy fog megbirkózni. Mégis csak van benne valami, amire most már vigyáznia kell.
- Mi lenne? Amíg tudok bejárok, max. előrehozom a vizsgáim, úgyis csak egy évem lenne ezen kívül... az aurorkodásról jó eséllyel úgyis lemondhatok - sóhajt fel, elvégre nem felejtette el, hogy miért van itt egyáltalán Magyarországon, hogy milyen tervei voltak... de talán jobb is így. Átkarolja a férfi derekát, és a mellkasába fúrja a fejét, mert bár még magának is fáj bevallania, szüksége van rá.
- Én csak... nagyon félek... - ami ebben a helyzetben talán érthető is, főleg ha azt vesszük, egyetlen pillanatra se fogalmazódott meg benne az, hogy anya lesz... annyira képtelennek tartotta ezt az egészet, és most bumm...
- És azt hittem, ki fogsz dobni... - ezt már csak megkönnyebbülésében teszi hozzá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Minek? Ohh... - hamar eléri a felismerés, hogy ha másnak nem is, az igazgatónak legalább tudnia kellene róla. Sose beszélt még vele, egyszerűen nem volt oka rá, amúgy meg nem is az a fajta, aki lohol és folyton valaki nyakába csimpaszkodva vészeli át a napokat.
- Nem tudom - tényleg nem tudja. Ő nagyon kedveli Thomast, de egy esküvő akkor is más. Fehér ruha, meg könnyező szülők, meg minden... ehhez ebben a pillanatban egyáltalán nincs energiája. De persze, ő is belátja, hogy ezt kellene tenni.
Nem tudja, hogy mi az, ami megnyugtatja. Thomas szavai, vagy a keze, ami a hátát simogatja, de most még el is hiszi, hogy nem lesz baj ebből, és csak ő kerít neki nagy feneket.
- Beugrunk előtte gyümiért? - ezt már csak félszegen kérdezi meg, elvégre napok óta azon él. De legalább finomokat szerez magának, és mivel egy csomó féle van, nem unja meg. Megfogja Thomas kezét, most már tényleg minden mindegy alapon. Eddig is nehezen viselte, hogy nem érhet hozzá akár mikor, most viszont legalább ez a probléma szűnni látszik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő