- Mire van szükséged Ilda? Mit ajánljak fel neked? -Húzza komisz mosolyra ajkait, elvégre ha Ildának nem kell a segítsége, szolgálata, mégis mi kell neki? Fut az agya, megjelenik előtte egy két olyan kép amit nem szívesen osztana meg a lánnyal. Aztán veszi a fáradtságot és elhessegeti, mert ennél több, mint képzelgés, úgy sem lehet.
- Ó, milyen szépeket mondasz nekem, a végén elolvadok és kenyérre kell kenjél, nehogy a cipőd talpára ragadjak. -Valahogy valami Humor Herold kerülhetett a reggelijébe, mert ezt nem tudja abbahagyni. Elvégre Ilda adja alá a lovat, ő meg miért ne ülné meg? Közben manók hada szállja meg a konyhát, de ahogy észre veszi a két diákot óvatosabbra veszik a figurát. Összeszedik amire szükségük van, majd távozóra veszik a dolgot. Amúgy miért is tettek ilyen dolgot? Elvégre Cesare és Ilda szállta meg a főhadiszállásukat, nem fordítva történt. Mindegy, az olasz nem fogja keresni ennek az okát. Az ő bajuk, mármint a manóké, Cesare mossa kezeit. Elvégre a tiszta kéz az egészség alapja.
- Mikor is? Ja igen, május 40. Koraszülött voltam, így már december 13-án megszülettem, de májusra vártak. -Amíg Ilda nem fogja azt mondani, hogy elég, ő nem fogja abbahagyni. Jobban érzi magát, sőt ahogy észre veszi a lányka is vidámabb. Nem az a búskomorság ül az arcán ami egyébként szokott, hanem a mosoly, vigyor kúszik a helyére. Legszívesebben naponta adagolna neki vidámságot, nevetést. Biztosan jobban érezné magát. És azért titkon reméli nem valami félresikerült tortát kap. Bár annak is szívből örülne, lévén, hogy a kastélyban nem sok barátot szerzett magának aki csak úgy tortát sütne neki.
- Megfogok halni, segítség. Miért mérgeztél meg? Ennyire utálsz engem?Színpadiasan köhögni kezd, a torkát fogja és szemeit forgatja. Őszintén reméli erre nem volt képes Ilda, ha mégis majd Livnek felel erről. Reméli szép szertartást kap és gyufásdobozban fogják tartani a hamvait, hogy legyen vele sok baj és csak port kelljen törölni róla. Muszáj befejeznie a színészkedést, mert megkapja a krémet, vagyis ami maradt belőle, a kajáért pedig feladja színészi karrierjét.
Nem válaszol a kérdésre, sejtelmes mosolyra húzza ajkait és az inge gombjait kezdi kigombolni. Szépen lassan, egyesével, úgy mintha még sosem szakított volna össze inget, mert útban volt. Addig nem fog leállni amíg Ilda nem mondja és ha valaki benyit, hogy mit csinálnak itt, majd előadja, hogy a lány leöntötte és vizes ruhába nem fog járkálni. Mindenre van magyarázata, csupán elő kell álljon vele.
Szúrós szemekkel néz rá, hisz neki ígérte a krémet, most pedig megakarja enni?! Hol itt az igazság? Gyorsan végig gondolva, belapátolja, nehogy más döntés szülessen és vissza kéne adni a tálkát. Az felérné egy fél halállal.
- Milyen plafon? Repedés? Semmit se hallok. És nem hiszed el? Olasz vagyok, szóval a véremben van a főzés iránt elkötelezettség. -Ez az, Cesare ekkora bakot mostanában nem lőttél. Nagy francokat van a te véredben a főzés iránt elkötelezettség, de még szendvics séf minden esetre lehetsz. Elvégre abból lekörözhetetlen tudománnyal rendelkezel, hála a manónak aki otthon van. És enni nagyon jól tudsz, bizonyítják a különböző családi vacsorák és Liv üres hűtője a faluban. Amúgy ebből másszál ki barátom anélkül, hogy a nyakadig érne és hálát kéne adjál az Istennek, hogy nem hullámzik.
- Hova szeretnéd most pakolásként? Szívesen felkenem bárhova. -Vigyorodik el, megvillantva tökéletes fogsorát. Megint futott az agya, miközben Ilda elvette előle a tálat és megmosta. Hát, abból többet nem ehet, de még mindig nem lakott jól. Most már saját konyhára kell dolgozzon vagy mi? Áh, végül is lehet megeheti a piskótát, csak sülne már meg. És falhatná fel, persze Ilda nem nézné csak úgy végig. Bottal ütné el a közeléből Cesaret.
- Milyen krém kell a piskótához? -Végre komoly, így komoly választ vár. Sőt, tényleg segíthet neki, de csak ha megfelelő információval látják el. Ilda, kapd össze magad, a végén Cesare veled főzni fog, történelmi pillanat!