Nehogy megfertőzzünk valamivel.

És az is, hogy félős vagy.

A varangy rúgná meg már az egészet. Dühös, feldúlt, haragos, már kétszer majdnem felkente a falra a büfés srácot. Miért nem képes megérteni ő, hogy nem kér semmit arról a nyamvadt kocsiról? A végén már szánalomból lerakott pár galleont a kocsira. Ezzel szerencsére megváltotta a további kérdezősködést és azt, hogy ténylegesen felkenje a falra szegény srácot. Amúgy ő nem bántotta, csupán útban volt és majdnem tökéletes alany lett a dühe levezetéséhez. Inkább megemberelte magát és úgy döntött semmi értelme bántani, hisz a munkáját végzi. A diákok etetése pedig elég jól fizet, ahogy tapasztalta.
Annyira próbálta elhúzni a leszállást a vonatról amennyire csak lehetséges volt. Már a felügyelő tanár kellett letessékelje, bár próbálta elmagyarázni, hogy neki semmi keresnivalója sincs itt. Nem tágított a professzor, így leszállt. Miközben dúl fúlt mérgében, mert hála a drága nővérének nem abban a házban lesz ahova beadta a kérvényét. Liv beleszólt, intézkedett, szokás szerint. Valójában értékelné a nővérétől kapott gondoskodást, ha nem terjedt volna ki arra, hogy figyelembe se veszi az akaratát.
Navine. Mi a fészkes fene az a Navine? Csak a Rellonról rendelkezik megfelelő információkkal, hiszen azt a kérvényt oda küldte. Már az a pitypang színű sárga se áll jól neki, hova tette a nővére azt a megfelelő színérzékelőjét? Vagy azt gondolja, hogy bébicsőszre van szüksége? Erősen el van tévelyedve, de amint találkoznak Cesare elmeséli mi is az ábra. Na meg mi az a hülyeség, hogy ő prefektus lesz? Dehogy lesz, levágja majd Liv asztalára és akassza arra a felelősséget akire akarja. Őt hagyja ki ebből, mert már így is elég mindenbe beleszólt.
Mivel már a nagy tömeg elvonult, nagyjából fogalma sincs arról merre is menjen. Így nyugodt szívvel foglal helyet a fogadócsarnokban. Ignorálja az árusokat, semmire nincs szüksége innen. Egyszerűen csak nyugalomra vágyik, ám ezt addig nem fogja megkapni amíg meg nem érkezik nővére. Nézelődik, várakozik, reménykedik, hogy ennél rosszabb úgy sem lehet. Elvégre még tető sincs a feje felett, ágya sincs. Ezek után bármi jöhet, megbirkózik vele.

Nem tetszik öreg lenni...

Mi az, hogy ez van? Nem vagy öreg és kész. Még nem, csak tervezzük.

Ramholcz Kirill - 2016.09.30. 21:40


A víz kiver tőlük, egy életen át leszek a bébicsőszük.

Ha elégette saját magát, téged nem fog Adrian.

Sziasztok

Zelei Viktória - 2016.10.01. 21:21


Kész haszon, hszt nem tud írni?

Azt gondoltam neked írt hszt, de lehet külön karija is.

Még mindig nem barátkozott meg a helyzetével, az ágyával vagy azzal a jelvénnyel. Hiába próbálja elveszíteni, elpakolni, valami csoda folytán mégis visszakerül hozzá. Vajon nyomkövető bűbájjal látta el a nővére a biztonság kedvéért? Fogalma nincs hogyan ellenőrizhetné ezt. Bár azért nem mondott le róla, hogy megtegye. Valamilyen úton módon úgy is sikerül. Csak idő kérdése.
Valójában szépen lassan már azt se tudja mit csináljon. A társas interakcióit nagyjából lekorlátozta a vezetékneve, így barangolásra adja a fejét. Sőt, még kabátot is vesz. Arra az esetre az idő csaló lenne, nehogy összeszedjen valami megfázást félét. Elvből elkerüli a gyengélkedőt, Liv kísérleti nyúlja nem szeretne lenni. Inkább kimúlna valami sötét sarokban, mint, hogy rajta próbálgassa anyai ösztöneit. Semmi baj nincs velük, amíg nem akar olyan személyeken kiteljesedni akik nem viselik valami szívesen.
Nagyjából fogalma sincs merre járkálhat, mert térképet senki se nyomott a kezébe. De a cukrászda felírat eléggé felkeltette kíváncsiságát. Na meg a hasa sem az utolsó részvevő az egészben. Ezért széles vigyorral az arcán tér be.  A vendégeken végig néz, felméri a kínálatot, a lányoknál egy hangyányival többet időz. Aztán a pulthoz sétál, válogat, gondolkodik. Kisebb noszogatásra, amit a pincérnőtől kap, eldönti mit is akar. Már csak azon gondolkodik, hogy hova üljön le. Eléggé színes a felhozatal a cukrászda vendégeit illetően, mert legtöbben társaságban vannak. Ott meg nem akar zavarni, akármennyire is társaságra vágyik. Végül kisebb keresgélés után sikerül kiszúrni egy hölgyet, aki valamiféle magazint olvasgatva iszogat valamit. Csak nem fogja leharapni a fejét, ha megszólítja.
- Szép napot. Szabad ez a hely? -
Illedelmesen köszön, mosolyog, és vár. Remélhetőleg igenlő választ kap, amennyiben igen, helyet foglal a hölggyel szemben. Ha valami csoda folytán mégsem engedi meg, hogy csatlakozzon, valószínűleg vissza fog sétálni a pulthoz és kér valahol egyszemélyes asztalt. Ha meg nincs, pechje van és valaki árgus szemekkel fogja végig nézni ahogy elfogyassza a megrendelt süteményeit.

Megosztom veletek az e hónapi blogunkat, csemegézettek: katt

Ide nem érte, hála az égnek.

Karina véletlenül nem te tartottad oda?

Alíz  

Értünk mindent Karina, szereted ha elporolnak.

Megsúghatod nekem, megígérem nem árulom el senkinek se.

Tudjuk és a végén az Edictumba látod viszont.

Emailbe is elfogadom, ha ennyire akarod közölni.

Lehet kérek majd egy interjút Karinától ezzel a címmel  a Navine blogba.

Nincs szükségem a popijára, beszélgetni akarok vele, ennyire meglepő lenne?

Sziasztok

Jajj, szóval a lányoktól félted a popiját, oké

Én is elporolhatlak Abigail, minden jogom meg van hozzá.

Csak 25 árnyalata van?

Na már nehogy én kéne járjak utána Abigail

A diliseket nem szeretem.

Szia

Én szeretet nélkül is tudok büntetni vagy bármit megtenni.

Lehetsz szadista. mint én, Abigail.

Mit szeretnél Hajna?

Mrs. Jeges majd megkeresem, remélem nem fagyok majd meg.  

Hálás köszönetem Karina.

Éhes. Farkaséhes. Ó, jajj, lehet egyáltalán farkaséhes ha nem is vérfarkas? Azt hiszem nem, így ez a kijelentés hibás volt születése óta. Szóval csak simán éhes, úgy, mint aki óráról szabadult. Sőt, a talárját már rég a szobában hagyta. Tett oda egy kitérőt, mert utálja ha rajta van az a lepedő. Még ha nem is fehér, neki attól lepedő. Igaz még sosem használta akként, mert a manók mindig cserélnek ágyneműt és elrendeznek mindent. Hanem ki tudja milyen lenne Mr. Belmonte szobája.
Hiába vágtat be a drága háza konyhájára, az kong az ürességtől. Nagyterembe nincs értelme menni, hiszen a könyveket, lapokat, pergameneket sosem kedvelte, étvágya, gusztusa sincs hozzá. Így utolsó mentsvárként gondol arra, hogy meglátogatja a földszinti konyhát. Ott általában van mit enni, hanem kérni kell a manóktól és lesz mit enni.
Kissé vissza vett a tempójából, ráérős léptekkel halad miközben feltűri kék ingének ujjait. Végig simít világos színű nadrágján, láthatatlan szöszök után kutatva. Hiába na, még mindig figyel a kinézetére és ez sosem fog változni. Még ha ezt az átkozott prefektusságot is a nyakába akasztotta Liv, vannak olyan dolgok amiktől nem tud szabadulni.
Fura, semmilyen zaj nem szűrődik ki a konyhából. A végén éhen fog halni, mekkora veszteség lenne a világ számára. Sóhajt egyet, mintha ettől valami javulna, majd belép. Orrát megcsapja a frissen sült tészta illata, már menne és falná be, de a jó modor, amit még mindig nem felejtett el, nem engedi. Meglátja a lányt, a varázsturmix okozta károkat és legszívesebben lenyalogatná a krémet a lányról. Persze már megint közbe szól a nevelés, így nem teszi meg. Miközben a lány felé halad, kezébe vesz egy konyhai törlőt, hátha szükség lesz rá.
- Igazán finom, tökéletesen használható arcpakolásként is. -
Vigyorogva mondja mialatt a mutatóujjával egy keveset letöröl a lány arcáról és megkóstolja. Hűha, ez egészen jó! Kár lenne csak úgy veszni hagyni, de átnyújtja a törlőt, ha szükséges. Hanem szívesen folytatná amit az előbb elkezdett, mert így nem megy kárba, legalább kerül valami a gyomrába és esetleg szerezhet egy új barátot. Vajon mi történik?

Majuu Ráhelke

Nem hallja meg azt a megjegyzést amit Ilda az anyjának szán, de a kedves mama orrára kötné, hogy egyszerűen csodálatos a lánya és a krém tökéletes, csak a varázsturmix tehet az egészről. Következő alkalomkor valószínű kézzel fogja elkészíteni, így el lehet kerülni ezt az apró balesetet.
- Bocsánat, elnézést, felajánlhatom szolgálataimat? -
Komolyan gondolja, hogy amiért megijesztett, amúgy nem volt szándékos, cserébe szívesen segít neki. Az már egészen más tál tészta, hogy ő segítség alatt evésre gondol, Ilda pedig sejti-e, nem tudni. Óvatlanul végig járatja a tekintetét a rellonos mestertanoncon, aki igazán szép és van benne valami kellemes báj ami megfogja az ember fiát.
- Nincs is itt még a születésnapom, de igazán figyelmes vagy Ilda. -
Veszi viccesre a figurát, hiszen tudja nem az ő születésnapja volt a cél. De attól jó ízzel fogyasztotta el a kóstolót amit kapott és még örült is neki. Jól sikerült, semmi baja nincs tőle, akkor meg minek kell akadékoskodni? És csak nem mérgezte meg, hisz szerencsétlenség lett volna a világ számára ha eltávozik innen. Ha mégis megtörténik, visszatér kopogószellemként.
- Tudod ha olyan lány lennél aki vakolatot ken az arcára, biztosan nem kóstolom meg. És nem hiszem megmérgeztél, ugye? -
Segítene a törlésben, de mire meggondolja a dolgot, a lány már meg is oldotta. Nagy vigyor kúszik az arcára, hisz övé lehet amit nem kaphat meg a sütemény. Engedelmesen kerít egy széket, leül és várja a sült galambot. Na jó, most megteszi az a csokoládés krém is.
- Rám kenheted, ha utána lenyalogatod. -
Vigyorodik el, ezt nem tudta kihagyni. Sőt, ha kihagyta volna, nem is ő lett volna. Azért figyelmes, nehogy a lány ennél nagyobb bajba kerüljön, mint ez a krém támadás. Megmossa az arcát, a kezét, megtörli és magában óriási piros pontot ír fel Ildának amiért a konyhai törlőkendő nincs tele festékkel. Ő sosem volt az a típus aki nyalogatná a vakolatot. Inkább maradjanak meg annál a kőművesek, neki nem kell az a hely.
- Annak készültem, szendvics séf leszek. -
Persze, ő és a főzés. Ő és a konyha lángolás meg hasonlók. Ezért volt otthon manójuk, nehogy egy óvatlan pillanatban Cesare a családra gyújtsa a házat. Széles vigyor csúszik az ajkaira mikor meglátja a tálat, a krém maradékát és a kanalát. Éppen, hogy nem tapsol örömében. Ennyire könnyen megoldani az evést. Vagyis az előételt, mert ez neki nem lesz elég.
- Köszönöm kérdésed, egészségem rendben van, remélem a tiéd is. Megkóstolnám azt a piskótát, segítek is ha kell valamit.
Hála a tyúkoknak, hogy nem fáj a foga. Hogy emlegethet Ilda ilyet mosolyogva? Áh, mindegy elnézi neki ha kap piskótát. Közben nézelődik, hátha kap még valami ehetőt, mert azt a krém maradékot elég hamar bekanalazta és azért dolgozik benne a jótétlélek, a segítség. Szóval beáll kuktának ha Ilda igényli.

Jól Majus, te?

Szia Hajna.