Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Sokszor mondják, hogy az élet egyszer felvisz, máskor leejt és Maja ezt pontosan érezte az elmúlt tanévben. Nem csak időnként, de volt, hogy egyik nap még a fellegekben járt, a következőn meg azt hitte két úthenger is áthalad rajta. Utóbbi időszakokat sosem szerette, próbált optimista maradni, amit úgy szeret és viszonylag sikerülni is szokott. Érezte, tudta, hogy Lewy nincs és nem volt túl jó passzban, aminek ő sem örült, és bármit megtett volna, hogy ne így legyen, de egyelőre csak ott lenni tudott, ennél tovább nem értek a kacsói. Most az optimizmusán felül nagy izgalommal és lelkesedéssel azonban újra szurkolóba készül váltani ezt erősítve. Kivételesen nem is egyedül, hanem az egyik ház és évfolyamtársa, Viki társaságában. Ő is hajtó a navine csapatában, az elmúlt tanévben már kiszurkolt nekik egy győzelmet és tudja, hogy ügyeskedik a Kornai lány a seprűn. Kicsit ilyenkor hiányzik neki a kapitányi szerepkör, hogy azzal a pár emberrel olyan jól elvolt, pedig nem is szereti a sok emberes dolgokat. A múltkori pályán történtek után pedig Lucáék ellen kicsit megingott abban, hogy mennyire megy neki más csapatokba a beilleszkedés.
- Nem-nem, a másik arra!
Már a csuklójukon a karszalaggal kapja el Viki kezét, akit elirányítottak a nagyobb tömeg után majdnem, de ők nem arra mennek. Maja legalább itt már ismeri a járást. Maga után vonja a navinést, miközben szemei már a pályát figyelik, kik vannak már kint. Illetve hát egy embert keres a legjobban, a vőlegényét.
- Voltál már kupameccsen? Vagy ez az első? Mennyire ismered a csapatot amúgy?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kivételesen nagyon nem ment az ártatlan és értetlen tekintet egyszeri fenntartása, ugyanis sikerült pontosan felfognia Lewy reagálását, bár azért kivárta, hogy lett ilyen vicces. De azzal egyidejűleg, ahogy beszélt, Maja csak felhúzta magán a takarót, hogy már csak a feje búbja látszódjon ki, miközben elnyújtottan vinnyogott kicsit. Aztán mikor már a szavak jöttek kilesett alóla kicsit zavarban ahogy ebbe belegondolt úgy jobban.
- Ahjjjjjjjjjjjj….nem, nem, nem….nem így, nem, nem, mármint mikor megjöttem kellett volna.
Végül kifújta a bent tartott levegőt, aztán inkább csak nyugton maradt. Legalábbis viszonylag, a kis táncszemléltetés egy amolyan kivételként be lett iktatva, de ezzel se akart túlzásba esni, nem a nagy pattogás híve pillanatnyilag, sokkal-sokkal jobb dolga van annál. Apró nevetéssel rázta meg a fejét, hogy esze ágában sincs ilyet elkövetni, viszont nagyon kíváncsi lett.
- Pediiiig biztos menő szobáskoreográfiát lehetne csinálni lustáknak. Mármint így… mindegy.
Nagyon szépen pillogott a kutakodás és a doboz érkezése pillanataiban, aztán azzal együtt borult vissza a puha ágyikóba. Pillanatnyilag az sem zavarta, hogy a haja mindenfelé volt, és ő maga is húzta, ahogy éppen rosszul ráfeküdt. Egy pillanatra meg is emelkedett a csípőjével és a felsőtestével, aztán teljes figyelmét a vőlegényének szentelte. Igazából itt ő a szülinapod, nem Majának kéne bármit kapni, de tuuudja, hogy vannak, amik nem képezik vita tárgyát. Vagyis például az előkerült gyűrű ilyen. Már a teaházban tisztázták, hogy ez mindenképpen jön. Bár azt nem, hogy Maja lát, a kis ékszer meg győz. De így van bizony.
- Ú nagyon-nagyon. Csoda szép, tiarááááás. - nyünnyögte, ahogy az ujjával meg is tapizta. Eközben a lengyelre pillantott, majd vissza az ékszerre, csak olyan biztosítéknak, hogy azért még minden a helyén van. Még mindig nehéz volt azért teljesen elhinnie, hogy ez a minden jó van neki. Ő már attól nagyon boldog volt, hogy itt szuszoghat mellette. Aztán egy kicsit rövidebb csók kíséretében takaróstól felcsücsült és rávigyorgott a száját harapdálva, nyújtva felé a kezét.
- Felhúzod?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

Szerencsére nincs nagy baj, és elég hamar túllép Maja az ijedelmén, a szavak nélkül is érzékelte, hogy nincs itt ártó szándék. Ez azért elég nagy megkönnyebbülés, meg meg is könnyíti a dolgát legalább. Pár pillantással jelzi, hogy nincs harag, aztán nagyot fújtatva hagyja félbe a pakolászást, hogy a jelmezeket figyelje, amire a megjegyzés érkezett. Igyekszik úgy tenni, mint aki értette a hasonlatot, pedig amúgy halvány lila füstje sincs hol játszhat az a Chanel, és miért fontos, hogy ötös a mezszáma.
- Ühhüm, ja, persze, olyan. Ő a 626-os kísérleti lény, nem pedig izé.
Nevetett, esze ágában sem volt komolyan javítani, csak hátha így be lehet azonosítani. Bár arra a navinés lány egyáltalán nem gondolt hogy a Stitch megnevezés soookkal könnyebbé tette volna az életüket. Neki túl evidens, hogy ez is ő. Közben a seprűkre pillogott ő is, de csak azon gondolkodott eközben, hogy reményei szerint semmit nem tört össze, bár elég stram példányok azért. Végül elfogadta a segítő kezet, amivel térdelésig keverte magát.
- Köszönöm. Ugye? Szörnyű mit meg nem engednek maguknak... - porolta le magát közben amennyire lehetett. Igazság szerint a lába csak egy egészen kicsit szúrt, de azért érezte, hogy jobb lesz neki valami fásli később, ha már ilyet taknyolt ügyességében. Közben figyelte ahogy az idegen a jelmezeket szemlélve mellé telepszik, ezen elmosolyodott. A kérdésre meg hitetlenül rázta a fejét.
- Micsoda kérdés ez! Nem csak tudok, szeretek is. - Míg válaszolt persze nem lépett át a tényen, hogy mit ajánlott fel. Kicsit értetlenül pislogott, hiszen ilyet se hallott még. Mármint nem ismeretlentől, mert voltak már körülötte meredek húzások. Végül kiszélesedett vigyorrá a mosolya, majd bólogatva préselte össze ajkait és a Stitches jelmez után nyúlt. Ezt nem hagyhatja itt magára, hát érték és még elviszik még repked.
- A bokám azért köszöni, túléli, de benne lennék, ah, szeretném, jó lenne. De... ezt nem akarom csak úgy itt hagyni. Mi van ha lenyúlják a... pockok - nézett kétségbeesetten a férfire.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Annak ellenére, hogy idegen ország, idegen hely és tömeg is van, tényleg olyan kivételes esemény az ilyen, ami Majába kellő erőt és bátorságot önt mindig. Szerencsére a korai időszak óta már egészen jól kitapasztalta, hogy kerülheti el, amit nem szeret. Például a beszélgetést az idős bácsikkal, kihez tartozik ő és kinek szurkol, meg miért. Vagy a pattogó lányokkal, akik vegyes visszajelzéseket küldtek felé. Meg kell hagyni, van, amit még mindig nem szeret úgy. Most azonban az egy kis plusz boldogság neki, hogy nem egyedül érkezett, így azért mégis nagyobb buli ez, nem? Rá is néz a lányra, miközben a kezét szorongatva ér el lassan a helyükre, ahonnan elég pazarul be lehet látni a pályát.
- Én is így voltam, amíg el nem kerültem a Viperákhoz. Szóval ismerős - mosolyodott el közben. A napszemüvegét feltolta a fejére, aztán lecsücsült, várva Vikit maga mellé. Egy kicsit elszakad tőle, ahogy meglátta felbukkanni a hazaiakat, és egészen elvigyorodott a hajtóhármast figyelve. Nagyjából ekkor kapta meg a kérdést is. - Tényleg, te gondolkodtál már, hogyan tovább a kviddiccsel? Vagy csak hobbi lesz?
- Hááááát, őőő, annyira talán nem. - De. Valójában nagyon is, ha azt nézzük, hogy mióta az első meccsre kitotyogott, mint barátnő, szinte az összes hazain megjelent, még azon is, ami hét közben volt. Ejnye, Maja. Viszont azt nem tudta megállapítani, hogy mihez képest sok vagy kevés ez. Lehetett volna, néha szeretne is, több meccsen kint, vagy éppen edzésen, de így se kevés, amit itt végéig izgul.
- A hazaiaknak, ők jönnek ott oldalt éppen, látod? Az a kettő, aki ott beszélget a terelő páros, a magányosan ácsorgó az őrző, előttünk a furán menő a fogójuk, elég vicces alak. Éééés ott jönnek a hajtók, na ők nagyon-nagyon-nagyon jók. - Hallható volt a hangján, hogy nem csak úgy egyszerűen képben van, de egészen izgatott lett, mikor elért a mondandója végéhez. Aztán a kezére pillantva piszkálgatta a gyűrűjét, végül a táskáját az ölébe húzva dőlt hátra. Várva a kezdést, ami úgy nézett ki éppen meg is történik, hiszen mindenki megérkezett.
- Remélem sikerül nekik, innen már csak a döntő van vissza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nagyokat pislogva bukkant elő a takaró alól, és amikor Lewy suttogni kezdett neki csak összehúzta magát. Inkább nem szólt semmit, összecsukta a száját, mielőtt mééég jobban bármibe belekeveredik, akkor is, ha ezen a kedvese igen jót szórakozott. Bármennyire tisztában van ezzel, ő mindig képes újra és újra zavarba jönni, vagy egyszerűen csak elveszni a dolgokban. Ez nem olyan, amit ki lehet nőni, vagy el lehet hagyni. Egyszerűen belé van kódolva és ezzel együtt kell élni. Aztán fellélegezve pillogott minden felé, még el is mosolyodott, hogy jól van az úgy, nem tervezett ettől lelkileg összeomlani, de azért mégsem úgy értette és ennek muszáj volt hangot adni. Nem hanghatást, azon átlépett, mielőtt visszatér.
- Helyes, mert szerintem is. Különben már elég régen csináltam egyedül koreográfiát vagy bármit, a legtöbbet betanítják, mert túl sok a kötelező elem és így néha elég uncsi is jelenleg. Szóval a kreativitásom csak várja, hogy hopp, előhívják.
Mormogta végül végig, kicsit el is terelve a saját gondolatait más irányba. Nem nagyon akart idáig belegondolni, de rá kellett jönnie, hogy jórészt csak ez a hobbija volt, ami neki inkább magát az életét tette ki, ezt szerette, ezt imádta. Nem volt más opció vagy más személy. Most pedig rájött, hogy igazából egész más az, az szenvedély és életforma. Az meg, amit ragaszkodás és szeretet címen valóban adni tud, mindet borítja adagonként a mellette fekvőre. A gyűrűt figyelve kezdett visszatérni a kalandozásból, majd fel is ült átmenetileg.
- Tényleg? Pedig azt hittem magadnak vetted… - megforgatta a szemeit, de a nevetést visszafojtotta végül. A tekintete a kezeiken ragadt még oldalra billentette a buksiját, és úgy vigyorodott el.
- Olyan nagy és értékes dolog, amire vigyáznom kellene, egyelőre nincs raktáron több, ugye? - Aggodalmasnak hathat a kérdése, az is. Ismerve magát erre a kijelentésre azért elég sok rémkép csúszott elé, annak kapcsán mi van, ha elhagyja, leesik, elfelejti valahol visszavenni és ott felejti. Totál káosz tud lenni, borzasztó. Ennek ellenére, vagy pont emiatt, különös figyelmet szentel most is pár percig neki. Aztán arrébb araszol, még összeütközik a lábuk aztán vigyorogva fekszik rá szerencsétlenre, hogy átkarolva szuszogjon tovább csak úgy.
- Azért Stitch is kényelmes, de ííígy jobb. - Kicsit motyogott, de a nevetést visszatartva meg sem moccant.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Ahogy a megeredő nyelvére féket tett és a gondolatai között lavírozott, úgy a szobában nézett körbe újra és újra. Igazából öltözködésnél már ezt-azt megnézett, de még mindig furcsa volt neki. Az évek alatt elégszer került új helyre ahhoz, hogy a szobáit csak részletekben sajátítsa ki. Van egy-egy falrész, ami tele van nála képekkel, emlékekkel. Meg dobozok és ládikák, ugyan ezen célra. De mind készen arra, hogy megint tovább álljon velük valamerre. Tudta, hogy nem ez az egyetlen otthona Lewynek, mégis ő úgy tekintett rá, hiszen pontosan olyan sajátosnak látta. Azon kívül pedig megosztott vele, ami olyan hidegrázósan, de kellemesen fura volt. Ezt a helyet már örökre a buksijába véste ma, és nem csak azért, amit látott.
- Nem úgy értettem, csak azért azt hiszem mindketten tudjuk, hogy a figyelmem néha naaaagyon véges, és a drága vagy amúgy értékes dolgokra meg szeretnék vigyázni. A kettő meg ütheti egymást.
Lebiggyesztett ajkakkal figyelte a saját magára tekergetett takarót, de aztán mosolyogva pillogott és kényelmesedett el a vőlegényén. Nem, egy percig sem érdekelte, hogy ennek örül, vagy nem, vagy esetleg zavarja-e. Csak ez így jó és pont.
- Hát, valóban, ő puha, meg sokkal-sokkal kékebb, meg jó nagyok a fülei is. És durvábban vicsorog, meg van olyan kis farkincája. Bár a haja ugyan úgy tud össze-vissza állni, az mondjuk ari. - Természetesen mindeközben kicsit felemelte a fejét, hogy a kékekbe bámulva magyarázhasson, még a mellkasát simizve kicsit összevonta a szemöldökét. Már persze a számára költői értelmet kapott kérdésre.
- Kéne? - Mert ami azt illeti, számára a további lustálkodás - az evési kényszert is leküzdve - nagyon szimpatikusnak tűnt. Az öltözködés meg, magához képest is alul volt… takarva, pedig nem szokott túlzásba esni otthon sem. Aztán végül a szomorú kiskutya tekintetével nyomott egy csókot a kockákra és leküzdötte magát róla, meg az ágyról, hogy közelebb piszkálva a táskáját úgy tegyen, mint aki ezzel most nagyon foglalkozik. - Hááát jó, ha azt mondod, apu.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Mindazok ellenére, hogy valóban tisztában voltak mindketten azzal, Majától a legtöbb esetben mi várható, sokkal nyugodtabb volt így a navinés lelke. Ő nagyon rosszul érezné magát, és biztosan tiszta lelkibeteg lenne, ha bármit, amit kapott, elhagyna, elfelejtene, elveszítene vagy valaki elvenné tőle. Soha nem volt a drága holmik híve, ha őszinte akar lenni, a legértékesebb dolgai otthon voltak és valahogy a mindannapjaihoz kötődtek, nem volt bennük semmi extra. Nem is vágyott másra. Most meg azért teljesen máshogy kell állni ehhez, ha szépen fel akarja venni a fonalat. Szereti Lewyt, akkor is szeretné, ha nem lenne befutott sztár, mert őt ez nem érdekli. Bár azt nem tudhatja, akkor is ilyen lenne-e.
- Jó, de Stitch ilyen… máshogy elvetemült. Tuuudom, hogy te se vagy semmi, de érted, na. Nem szereted a fogorvosokat? – Ez egy komoly kérdés, mármint tényleg érdekelte, még a fejét is oldalra billentette, ahogy kérdezte. Közben viszont már ahhoz gyűjtötte az erőt, hogy feltápászkodjon, vagy legalábbis elkezdjen. Bár elég látványos „én bizony nem akarom ezt” produkciót nyújtott mellé. Egy pár pillanatig csak grimaszolt, de mire lehajolt volna, hogy előhúzza a kiszemelt fehérneműt, már érezte a kart magán, vigyorogva nézett a kedvesére, aztán beharapva ajkait borult vissza az ágyba engedelmesen.
- Nem iiiis. - Részben valós tiltakozás volt ez a részéről, mert egyáltalán nem érezte úgy, hogy olyan nagyon rossz dolgot tenne, másrészt érezte mennyire komoly ez, így csak viselte a dolgot, közben átkarolta, hogy hozzábújhasson. - Szeretlek, édes vagy.
Susogta, miközben kicsit elhúzódott, hogy egyik kezével megkeresse a lengyel arcát, aztán miután végigsimított rajta egész közel húzódjon, végül egy vigyorgós kör után összeérintette a nózijukat, majd mielőtt bandzsit és átmegy teljesen abnormálisba inkább megcsókolta.
- Ééés te vagy a szülinapos, szóóval szeretném tudni mit szeretnél még csinálni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Fontolgatta már, hogy ideje megint összecsukni a száját és inkább visszatérni a hallgatáshoz, ami hónapokkal ezelőtt még nagyon jó és hasznos barátja volt, de nem sikerült tökéletesen. Bár legalább a kis szörnyike kivesézéséről letett. Szereti azt a kis kékséget, de be kell vallania, hogy Lewyt sokkal, de sokkal jobban, így vélhetően előbb vagy utóbb átcsapott volna a dolog, valami egészen bizarr dicsérgetésbe részéről, az pedig most várhatott, igazán.
- Csúnyák, hogy ilyenek. Én mondjuk egyik orvost se kedvelem, mindegyik olyan csúnyán tud nézni, ráadásul tökre nem hiszik el az embernek, amit mond. Meg elég félelmetesek is.
Miközben beszélt akaratlanul is a drága fogait vizslatta, már amennyit látott belőle, de aztán a tekintete talált magának más érdekességet helyette. Hogy még a fogakon is így le tud ragadni, az művészet. Bár ezen kívül komolyan gondolta, amit eldünnyögött. Igazság szerint tényleg nagyon nem csípi az orvosokat, a gyógyítókat se. Mindkét világban barbárnak és agresszívnak érzékelte őket eddig. Mikor az anyja muszájból elrángatja egyikhez vagy másikhoz, meg ugye a versenyigazolásokhoz is kell, elviseli, de semmi több, ha lehet.
Közben elég gyorsan változnak a hol itt, hol ott viszonyok, ami azért elég mókás és őt kellően szórakoztatja. Még az ellenkezés is, hát, ha nem akar az lenni, akkor nem. Ettől még Maja nem fog nagy problémázás közepette ellenkezni. Kicsit eligazgatta a haját a csók előtt, aztán inkább megérdeklődte mi legyen.
- Háááát, nagyon vonzó kisajátítani az ágyadat is, de igazából most én is ennék. - Őszintének mindig őszinte, így most is, látványosan megsimizte a takarón át a pociját, aztán felülve pillogott a táskája felé, hogy na akkor ennek még egyszer neki kéne futni. Az ágy szélére csúszva előhalászta az előbb kinézett bugyit, meg kihúzott egy pólót.
- Ühhüm, fél pillanat és mehetünk. - Viszonylag gyorsan véghez vitte ezt a sok ruhafelhúzást, aztán a haját felkötve battyogott Lewyhez, hogy átkarolja, majd elindult kifelé, bár egyelőre eléggé vakon volt. A kezére pillogott, hiszen bármennyire is próbálta természetesnek venni, azért még új volt, hogy ott virított az a gyűrű. Egyébként se viszi túlzásba, ha nincs alkalom az ékszereket, de egyre több állandó kiegészítője lesz most már, amiket meg büszkén visel.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Tulajdonképpen nagyon csinos fogai vannak a kviddicses szupersztárnak, szóval nem is nagyon érti az orvosokat. Mááármint oké, ezek ajánlgatnak mindent, mint a fogszabályzó és társaik. Közben Maja persze fejben kicsit eltévedt és billegtetve a fejét hümmögött még, magában énekelte, hogy ’mossad meg a fogad reggel és este, hogy ne lyukadjon ki, kár lenne érte. 3 perc az egész, látod nem komoly, mindenkinek jár a Hollywood mosoly! Sőt, a végét már majdnem érthetően motyogta, el is nevette magát közben. De ez nem tartott sokáig lebiggyesztett ajkakkal csúszott közelebb és lehelt csókot az ajkaira, még bele is borzongott a ténybe, nem akart volna ilyennek sokszor tanúja lenni, pedig ismeri a kviddicset, elééég jól.
- Azt nagyon jól tették.
Közben erőt vett magán és a programot hallgatva rá is szánta magát a mozgásra, meg a ruhakeresésre és végül az öltözésre is. Hogy mik vannak! Lassan sietett (már ha létezik ilyen), aztán kiküzdötte a haját a felső alól, összekötötte és minden rendben is volt. Kibotorkált kissé bizonytalanul Lewy mögött, mert amúgy is béna tájékozódó, nem még idegen helyen és sötétben. Aztán a konyhába érve kis idő után talált magának egy szimpatikus helyet és lecsüccsenve nézte végig a pakolászást.
- ú, ezt itt. - Azzal a lendületével le is lopott egy epret a tortáról a lehető legnagyobb vigyorral, és igyekezett a tejszínhabbal nem leenni magát közben. Ez már túl sok koncentrációt igényelt. Szerencsétlen torta a végét járta a kés után, de ezt cseppet sem sajnálta, ez volt a sorsa.
- Meeg talán valamit inni, de ráér, előbb kóóóstold meg. - Azzal az egyik tányért meg villát felé tolta, hogy na, ugyan már, hajrá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Eléggé sűrű napot tervezett ma be magának Maja, de ha valamit nagyon szeretne, nos, az még a lustizási kényszerét is igen hamar képes felülírni. Lewy már a csapattal van, hiszen késő délután nagy meccs várható, amire az egyik háztársával együtt készül kimenni. Ez is valami új, ami azt illeti remekül megvolt egyedül is, meg az első alkalmak óta viszonylag az idegeneket is elviselte. Ők pedig, hát megszólítgatták, bár nem mondhatná, hogy mindig értette is, mit kérdeznek, de ha igen, akkor még néha válaszolni is sikerült valamit. Ennyit a nyelvtudásról. Most azonban sokkal fontosabb feladata van, méghozzá a legjobb barátnőjével kapcsolatban.
Lettinek már előre üzent és megbeszélték, hogy bizony ez most nem volna jó "otthon" megejteni, mert hát milyen meglepi az, ami kiszimatolható? Kicsit korábban érkezett a megbeszéltnél, izgult is, mert elég égen látta már Riri nővérét. Mondjuk jó, úgy néz ki mint Vivi, őt meg majdnem minden nap látja, mikor erre jár, de az mégsem ugyan az! Az ikrek pedig, a kislány határozottan az anyukájára ütött. Nagyon imádnivaló, szeret a két kicsivel foglalkozni Maja. Ririvel gyakran énekelnek nekik, meg játszanak velük. Aranyosak. Még ezeken gondolkozik a kardigánját a széktámlára teríti, majd egy eldugott sarokba kuporodik, hogy a bejárattól látszódjon azét, merre van, de ne legyenek középpontban, mert azt nagyon nem kedveli. A kínálatot nézegetve várakozik a szőkeségre, miközben azon gondolkodik mi lenne a tökéletes ajándék Ririnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az elképzeléstől is próbál mereven elzárkózni, hogy esetleg valami nagyon-nagyon-nagyon komoly történik egyszer odafent a magasban. Olyan, amihez kevés egy csúnyán nézős doktor néni vagy éppen bácsi; esetleg a varázsvilág legtöbb csodája is. Ez elborzasztó és marhára lehangoló is, ami most biztosan nem a legjobb lenne. Próbál ó lelkes maradni, de egyre több olyan jut néha eszébe, amitől inkább megrémül, mintsem örül, hogy hopp, ilyen is van. Bár most talán a helyzetnek, vagy az igyekvésnek hála, a koncentrációja nem tud erre kiterjedni, így minden porcikájában boldogan lépeget mezítláb a padlón egészen a konyháig. Egy tanácstalan sóhaj kíséretében ráncolta össze a homlokát és pillogott Lewyre. A kacsíntásra szélesen elvigyorodott a fogait is megvillantva, csak aztán kezdett bele.
- Hátőőőizé. Epret már csóriztam. Kóla, pezsgő? De azt csak saját felelősségre adhatsz, mert aludni akkor tuti nem fogok, és akkor te se tudsz.
Milyen kis okod okfejtések hagyják el néha Maja száját, az az igazán meglepő. Bár előbbi felpörgeti, utóbbival még mindig nem tudja hányadán áll. Olyan ritkán van ilyenekhez köze alapesetben. Bár Lotti meg mindig azt mondja, hogy egyszer mindent el kell kezdeni. Sosem érti igazán. Látványosan bizergálja az asztalt aztán végül, ha nagyon kell, rábök a kólára. Amúgy is, ha Lewy csak eszik, így a jó.
- Boldog születésnapot még egyszer.
Közben mosolyogva figyelte, ahogy megérkezik mellé, majd segítve magukon emelkedett meg, hogy az ölébe ülve lóbálhassa a lábait. Közelebb húzta a másik tányért és a villát, aztán az első falat után rábökte volna az egyik fél eprecskét, ha az nem csúszkált volna arrébb minden alkalommal. Kezdte feladni ezt az együnk szépen villával dolgot, végül nem zavartatta magát és kézzel megfogta, aztán hám, elpusztult. Lenyalta az ujjáról a tejszínt aztán a drágára pillogott, mert büszke volt magára. Azt mondjuk csak remélte nem lélekkímélő dicséret ez. Hitte, hogy nem az. Szeretettel készült, az meg finom dolog, ugye?
- Szeretsz itt lenni Münchenben? Vagy hiányzik Lengyelország? Mármint... hol a legjobb lenni? - Nem csak üres fecsegésnek szánja, tényleg érdekli Maját a dolog. Jól körülnéz, kíváncsi, vannak dolgok, amiket nem igazán tud még, pedig szeretne Róla. Ő nem különösebben volt soha röghöz kötve, mindig volt egy hely, ami az "otthon" jelentést kapta, de... de itt mintha több is lenne, közben meg egy igazi se?