Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
- Mert az annyira ahw... imádom - vékonyodott el a hangom ahogy meséltem, hogy aztán a számra harapva vigyorogjak csak. Tényleg oda voltam a tárgyért, persze foghatnám Lewyre, de igazából a kviddiccsel már akkor egymásba szerettünk, mikor a bagolykőbe kerültem. Nagyon hamar bele is jöttem, mert egy-két hónap után kapitányi jelvénnyel magamon néztem tükörbe és vettem nagy levegőket a meccs előtt. Hajtónak lenni jó, terelőnek nehéz, de bármelyik is voltam éppen, ott fent más volt. Nem éreztem a viszolygást, a félelmet az emberektől, nem éreztem, hogy kinéznének és furának tartanának. Olyan voltam, mint bárki más, plusz egy kicsit több a megcsillanó jelvénnyel. - Felagund bácsi ijesztő és elég uncsik az órái. Valami négy színezőt befejeztem azokon csak harmadik-negyedikben - bólogattam nagyokat, ahogy visszagondoltam. Az egyik sajnos befejezetlenül eltűnt, mert ellopták és elrepegették a táskám is. Nem is tudom mit vittek még el, de a defszenzoros valamilyen bácsi sosem találta meg. Az ilyeneknek börtön járna! - Igen, nagyon sok rendes ember járt meg jár is oda. Nem voltam nagy sulikedvelő, de a ház néha tud hiányozni, ott voltak jó emlékeim - meséltem mosolyogva is, ahogy elsimogattam a pici, göndörödő fürtöket a brekimen, aki letúrta a sapit. Tudtam, ő is, hogy vissza kell húzni, így nem erőlködött nagyon legalább. Szeretett az ölemben csücsülni és nézelődni, közben meg némi köpködéssel a maga kis nyelvén elmesélte, mit is lát, én meg mindent értettem, azt is, amit nem. - Szerencsére azzal nincs gond. Mindent szeretnek. Testápoló, nagy fürcsizések, még a hajmosást is, pedig szerintem az nagyon ritka! - Komolyan is gondolom, hogy ez a helyzet különleges, mert én se szeretem, ők meg lelkesek, sőt, Klara még Anianak is segíteni akar mindig. Még szerencse hogy szembarát a samponjuk. Még én ezen filóztam és énekelgettem halkan a picibbnek, addig Klara elcsámborgott hóangyalozni. Idáig hallottam a hangját, főleg a nevetést, szóval tudtam, hogy minden rendben van. Meg figyeltem is. Nem szeretem, mikor bárkivel arrébb mennek, akár csak kicsit is, ezért örülök, hogy ilyen pici, de még így is rám nézett, szabad-e menni. Okos kislány. - Anioł - közölte a kezeivel csapkodva maga mellett, hogy megmutassa hogy csinálta én meg el is nevettem magam. - Nagyon szép lett, látom ám. Nem kérsz teát? - kérdeztem meg, ő meg lelkesen bólogatott és elvette a cumisüvegét majd mellém mászott mutogatva Dankának ő is üljön vissza. - Te nem kérsz? Zöldtea, epres - tartottam felé a termoszom, a kupakjából nyugodtan tud inni, ha akar, én a kulacsrészét használom úgyis.
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Undi dolog felnőttnek lenni. Meg dolgozni. Emberekkel találkozni. A hármat együtt csinálni. **napi hazaérős panaszóra off**
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Én akkor is dolgozom Vagyis most éppen szombaton, de volt hogy vasárnap is, itt nem áll meg a világ. De szerintem csak most vagyok ilyen érzékeny, ebben a két hétben nagyon idegölő xD A karácsonyi mindennapos trappolást jobban bírtam xD
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
- A kviddics egy nagyon jó dolog - közöltem el is nevetve magam, ahogy összegeztem az egészet, pedig volt még mit mondanom! Ó, de mennyire. Nem csak az ismerőseim, azaz Lewy barátai miatt, akik az enyémek is lettek, hanem mert volt szerencsém ehhez az élethez. - Ismerem a rajongást, sőt, a sportot is elég jól. Mielőtt ezek a gyönyörűségek megjöttek az életembe, én is játszottam. Hajtó voltam és kapitány is a navinében egy éven át, csak aztán kaptam egy ajánlatot a Visegrádi Viperák csapatától...és ilyenre azt hiszem nem illik nemet mondani. Boldog voltam, láttak valamit, ami azt hittem csak a suliban van bennem - meséltem boldogan, hogy aztán figyelmesen nézzek rá és lassan összerakjam ki Arnold, meg az egész kissé bonyolult szálat. Tudok az ilyen nehezen megérthető családokról egy s mást, bár nem mindig akartam, hogy így legyen. Azt hiszem ma viszont nincs nálam boldogabb, amiért nem kell, hogy remegve görcsöljön a pocim, vajon a brekiim apukásan nagylánosodhatnak-e majd, vagy csak mi maradunk. Mert ez itt nem kérdés, nekünk jó apukánk van, a legjobb. - Áh, azt hiszem értem - bólogattam is mellé. - Én az anyukámmal laktam csak, nekem nincs is édesapám. Vagyis van, de sosem volt, vagyis ő nem akart lenni... mármint, szóval szerintem szerencsés vagy, hogy ilyen családod van, olyan egész. Nem számít a vér - ingattam is meg a fejem. Én tényleg ebben hittem, az egy dolog, az nem pótolja a szeretetet, a törődést és azt az érzést, amitől mindig karácsony van, mikor boldogok körülötted. Ez volt az az ohanadolog, amire vágytam és én a Nyuszó és a picilányok mellett kaptam meg. - Én egyszer majdnem meg is buktam belőle, nagyon nehéz - ingattam csalódottan a fejem. Nem voltam mintatanuló, legalább a sportok kisegítettek, vagy olyan pluszok voltak, ami miatt mégse estem le a süllyesztőbe, ha már okos nem lehetek. - Én is! Mármint, én még néha most is sírni tudnék, néha olyan sok, és összeakad, és a csomók, aztán meg..mert nekem ilyen göndör és nagy, össze meg vissza kócol és...utálok fésülködni - panaszoltam észre se véve, milyen nagy lendülettel, aztán hirtelen csak összepréseltem a szám, majd kicsit zavarban el is nevettem magam. Örültem, hogy ilyen kedves lányba futottunk, aki Klaranak is nagyon szimpatikus volt, nagy szemeket meresztett rá teázás közben is. - Nagyon szívesen - adtam is oda a felajánlott italt, hogy aztán kicsit eligazgassam az ölemben lévő szépségem, aki a kék szemeivel meredt a világra. Az apukájától örökölte, imádtam. - Írtunk bizony, a Mikulásnak is, azaz én, de helyettük is, az én levelem mellé tettem az övükét. Sook játékot, igaz? - néztem a pindurimra, aki egyből ki is túrta a babakocsicsomitartóból a babáját meg az egyik újabb plüssnyulat mutogatni. Mi sehova nem mehetünk felszerelkezés nélkül ám.
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
- Lehetséges, de úgyis elmesélem, mondjuk mikor legutóbb mondtam, hogy Stellának meg nekem is van ugyanolyan Macskarisztokratákos bugyink, azt mondtad ezt inkább nem szeretnéd részletesen tudni - zártam le kicsit elhalkulva, mert a nénire aztán nem tartozott. Neki úgyse mutatnám meg. de Cel. Nem volt annyira meglepő, hogy nincs képben, hát nyilván nem vele beszélget Cel, hanem velem. Mert hozzám szokott átjönni megtervezni dolgokat, megcsinálni a csillámportrékat, mesézni vagy hasonlók. Nem hiszem hogy vele csinálná ezt, mikor én nem vagyok otthon. Leginkább mert ez elég ritka volt, azaz most már megint ritka. Még próbálkoztam ezzel az egyetem dologgal volt ilyen, de azt hiszem tényleg nem az én világom, vannak szép és okos nagylányok, akiknek ez jól fog menni. Anya szerint én is megtalálom majd a minden jó útját, sőt, igazából azt mondta már olyanon vagyok, de mindig lehetnek buckák, de meg kell tanulni kikerülni. Nehéz ez a felnőttes élet. Miért nem kellett Aranyhajnak ennyit kerülgetni? - Akkor már... - vonogattam picit a vállaim beszívva az ajkam, még rá is néztem egész elmosolyodva, ahogy a szám újra nem rágcsálósan volt, majd csak a földre pillogtam kicsit zavartan. Akkor. Ha ez kívánságra működne nem tudom hogy történne, vagyis nem tudom nálunk mi történne, lehet akkor most nem kellett volna ennyire sok rosszba belepróbálkozzak, mert mikor brekisség van meg minik, nincs is ilyenre idő, lehetőség vagy kedv. Tudom ez nem munka, ettől nem leszek okosabb vagy jobb, de én szeretem. De néha megijedek, mint mikor a pici kacsó a rácsok között akart ragadni, de kint volt mielőtt kimondjuk, hogy Kipufogófürdő! A fekete meg barátságos volt. Szaglászott, de nem kapott oda, még csak durván meg sem nyalt senkit, csak olyan ismerkedősen, tetszett, nagy és barátságos szemei voltak, puha bundája. És tudom, hogy a nagyobb tapis babákkal nem bánnak túl szeretetesen, így ő megérdemelné. - Én szeretném - közöltem kicsit billegve Aniaval az ölemben, aki csak tapsikolt, éppen szerintem csak az ugatásnak, de azért örült. - Nincs még neki? - kérdeztem a néni felé fordulva, mert elő szokott fordulni, hogy nem csak úgy kiteszik, hanem beadják a kutyikat, akkor már van nevük, amit vagy szeretnek, vagy legalábbis megszoktak.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
- Micsoda után és miért bántja a popód? - néztem rá nagyon bután, még az arcom is úgy maradt, olyan nagyon értetlenül. Aniacska is jól megnézett, hogy mi bajom lett hirtelen, még a cumi is kiesett a szájából, jó hogy van kis névre szóló lánc rajta, ami megfogja, mielőtt is bekoszosbacisodik. Nem mintha félnénk ettől, de ami azt illeti, azt elmondta minden okos, hogy nem szabad úgy visszaadni. Mindig megmosom én is nekik, ha véletlen leesne. - Pedig a tetők szépek, néztünk múltkor egy babaházat Cellel, aminek olyan volt a cserepe, mintha Ariel uszonyáról mintázták volna. Az a szép zöld, és csillámlott is ám! - Lelkes tudtam lenni mindig, mikor kellett, pláne, ha olyat láttunk, ami csak úgy hívott, hogy gyere és nézz meg. Sok mindennel jártam már így, de most már nagyon nem ám csak erről szól. Mindig rám tör, ha meglátok valamit, hogy vajon a brekiim mikor fognak ilyeneket nézni, szeretni fogják-e. Mint az is sokáig előttem volt, a mancsossal hogy jönnek ki. Nagyon szerencsések vagyunk, mert mindenki imád mindenkit. Talán ezért is ijedtem meg, mi van ha nem ilyen kutyusba botlottunk. De elhárult a baj! - Több név? - néztem Lewyre nagyokat pislogva. Persze, hogy nem hallgat rá, ha Voltnak azt mondanák Tappancs vagy Géza, vagy Rex, tutira nem menne sehova, hát nem ez a neve. Szegény macis kutyát is biztos össze meg vissza zavarták már meg. Néztem egy darabig a kutyusra, aztán kicsit késve ingattam meg a kezem felegyenesedve a guggolásból és dobva picit Anian, hog le ne csússzon a kezemből. - Szerintem kellene neki egy saját, amit úgy megszeret, ami ohanás és nem ilyen rossz emlékes. Ha ezekre nem hallgatott, biztos oka van rá - mondtam kicsit halkan, de aztán ám leesett, hogy egész másra feleltem korábban, mint kérdezett, így még a néni papírozott, én odamentem Lewy mellé aztán csak egy ideig tátogtam mint a halacskák. - Én csak azt mondtam a kutyus előtt, hogy ha a brekik kívánásra is működnének, biztos hogy kibővíteném a levelem a Jézuskának....
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Látjátok, mondom én, nekem is sötéthajú jutott... meg seprűn, és nagyon szeretem. És amúgy is egy csomó dizniprinci is sötéthajú. Erik, Eugén, Aladdin, Shang, Naveen.....
|
|
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Nem, ez nekem tízórai, 3 órával előtte reggeliztem mikor hazaértem a suliból :C az ebéd jön majd egyszeeer
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
- Buta? De ő most akkor nem olyan, mint te csak Stellának? Te se vagy buta - ingattam a fejem, mert ez egyre zavarosabb volt. Persze mondta Cel is néha mikor délután összeültünk, hogy a lakótársai, köztük Gabe is elég fura szerzet, meg alig ismeri a meséket és mindig fintorog rájuk. Lewy sosem csinált ilyet, nem értem én ezt akkor. El is engedtem, inkább a cumit emeltem vissza a minim szájához és csak néztem rá széles mosollyal. Egy nagyobb sóhaj is kint volt a számon, mert szerettem, sőt, imádtam amit látok. - Igen, olyan nagyot, de ilyen szűk babáknak való, nem férne bele egy tsum se, szóval nem is volt annyira jó - mondtam kicsit csalódottan is, mert nem volt valami lenyűgöző. Az már olyan lenne, ha csinálnának egy naaagy kastélyt, amibe beférnek a kis puffiplüsik, mindenkinek lehetne szobája, kis helye az ebédlőasztalnál, sőt, mehetnének a teraszra napozni. Meg nyáron csinálnánk nekik medencét és lenne mini étkészletük is. Én ezt eléggé tudnám szeretni. Ezt lehet később megkérdezem a nyuszót, hogy ilyen miért nincs. - Biztos rosszul tetszettek nekik a nénik meg bácsik, mint maga, mondani - tettem hozzá megsimizgetve a kis feketét. Nem akartam én háborogni, de olyan furán beszélt ez a nő, mintha a kutyának kötelessége lett volna jól érezni magát ebben a pici valamiben, ahova bezárták. Erről beszéltem az előbb, ahogy az az Arieles kastély nem tsum, ez nem mancsos kompatibilis. - Már jöhet is? - néztem rájuk, ahogy mi is felálltunk Aniaval. Nem is annyira figyeltem a többre, a neve biztos meg fog találódni időben, lehet már mikor elindulunk ki, csak úgy tudni fogjuk. De valahogy én is azt éreztem mint Klara. Szerettem volna a kis feketének még egy kicsit megmutatni, milyen sok szeretet járna neki, de egyelőre ezt vissza kellett fogni. Megvártam még a nénike kikerül minket hogy intézzen valamit és akkor léptem Lewy mellé. - Én nem tudom. Lehet fogom, ő majd úgyis tudja jár-e, nem? - néztem rá azt hiszem tanácstalanabbul, mint szerettem volna. - Úgy értem, ha nem ez az idő, mikor a gólyának megint mi adunk munkát, akkor nem ez...
|
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Egervári Léda - 2019.02.19. 21:03Énekelj nekünk Zazával *-* Még meg is kapod a bátyót egy napra cserébe Maja néninek vannak babái? Nekem csak egy plüssállatom van itt, de otthon vannak barbi babáim nekem is Szóval.. van, két kislányom Klara és Ania*-*
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Niko miért nem akarsz sok pifikét? de egyébként igen, Maja az, csak így csendben történik
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
- De ez tökre értelmetlen - néztem egyre értetlenebbül - Stellának se kellenek ilyen hűdenagy dolgok, mondta, én se azért... ugye tudod, hogy ezeket se akartam volna, meg egy csomó színezőt se, nem volt muszáj - néztem rá nag szemekkel, mert egészen elvesztettem a fonalat, közben meg mutogattam a gyűrűim. Én már akkor megmondtam neki, hogy nekem ez nem fontos, sokkal jobban az volt az, hogy szerette volna, ha vele maradok mindig és a végtelenségig is. Hogy majd igent mondja a nagy napon is, ami így is lett. Nem kellett a drága gyűrű vagy hasonló, de ő mégis elment és megvette nekem. Azt a szép, hercegnőset. Meg azt a szépet is, amit a papbácsinál húztunk fel. És a műanyag, pónis is megvan, amit az állatkertben kaptam, aznap, mikor a néni biztosan megmondta, hogy jön az első brekink nem olyan nagyon sokára. Szeretem őket, de azért nem ez a legfontosabb dolog a világon. Gondolom Stellának sem, sosem ezeket mondja, meg senki, mikor beszélgetünk. Pedig neki is van sok dolog, amit szeretne. De az nem pénzbe kerül. Időbe, na azt én is tudom. Duh. És abból az apuknak nincs sok, ezt én is sajnálom. - A tsumoknak van háza? - pislogtam nagyokat, de úgy, hogy még Aniacska is az ölembe, erre megint kipottyant a cumija és mutogatott nyögdécselve Lewyre. - Tatus - mondtam vigyorogva neki, mielőtt megpuszilgatva áttértünk a kutyusra meg én kicsit arra is, hogy a néninek felvessem, mennyire nem ért szerintem a tappancsosokhoz. Butákat mondott, miért ne mondanám meg az igazat? - Majd mi jobban figyelünk - mosolyodtam el bámulva a feketécskére, hogy aztán felegyenesedve fogjam a minimet aki eléggé ficergett. Szeretett volna végigmászni a padlón, ha már Klara szaladgálhat. De én ezt nem tartottam jó ötletnek. - Tudom, a Télapó majd úgyis megnézi a jók listáját és utána minden kiderül, igaz minike - néztem a nagyobbik brekire, hogy aztán figyeljem a papírozást, majd nevetve bólogattam és elkezdtem a címünket pontosítani meg telefonszámot is adtam.
|
|
|
|
|
Maja Bojarska INAKTÍV
méhecske° | mom, the bee°| babygirl° RPG hsz: 1311 Összes hsz: 4929
|
Mindkettő pipa, de a fiókomban nem aktív a lehetőség Beszéltem pár okossal, ők mesélték el, hogy független a frissességtől és attól is, hogy milyen a készülék vagy az android (azom is új és legfrissebb), de lehet, hogy csak pár hét, mire én is tudom majd használni :|
|
|
|
|
|