Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Elisabeth Shanes Előkészítő Mágusiskola és Óvoda → Jár a száj - Csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Nem muszáj, csak megkínáltalak – vontam picit a vállamon, aztán kivártam, de mikor a muffinka tovább árválkodott, akkor visszahúztam magamhoz. Ilyenkor jó dolog, hogy a táskámba csinált helyet. Mindegyikbe. Szóval ezekre tényleg igaz a furaság a női táskákkal, tud feneketlen lenni. Mert kis pici, meg fehér, bár erre is jutott Atitch meg Angel, de nem mindenhova, mert Hannah kitépné mindkettőnk haját érte. Viszont így utazhat benne az evős Stitchfigurám, meg haza a muffinok. Ki is vettem a kékséget és a poharamra téve le is fotóztam meg a megrágcsizott muffinommal is. Az vicces, mint amibe éppen harap. Szeretem, ő mindig jön velünk, még egyszer Párizsban a furi csigás kajával is lett képe, de azt én se ettem meg.
- Nem? De szerintem te sooook dolgot tudsz – mondtam neki elvigyorodva, hogy aztán még kicsit visszahúzzam, és nagyon szétpusziljam a szülinapost. Szét is szeretgetném őt, de ahhoz kicsit sok a hely köztünk, meg ez a ruha se túl sokat enged ide meg oda hajolgatni. Tényleg a salátájában fogom végezni, vagy a hajam. Egyik se lenne jó.
- Sejtettem én is, de azért csúnyán nézett, mikor megkérdeztem, mi lesz, ha mondjuk véletlenül bármivel összekenem… tudod, megesik… - néztem rá fel a barnáimmal nagyokat pislogva,. ahogy már visszaültem a popómra. – Ha nem eszed meg, elindulunk sétálni? Vagy még szeretnél valamit naaagyon? Tudod, még tündér vagyok én is, nem csak a pincérek. Naaaa? Biztos nincs semmise?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Bár a muffinos dolog nem aratott sikert, rám nem lehet panasz. Mármint én megpróbáltam javítani a dolgon a lehetőségeimhez mérten. Mindenesetre igyekeztem csak úgy tenni, mintha ez meg se történt volna és én a Stitchem utáni kutatásba ölném az energiám ő meg eldöntheti maga, hogy mit is szeretne. Igaz nem volt soha elfelejtve, de azért most igencsak későn került elő a kék csodám, de még pont időben. A muffinok és a pezsi után azért a sorstalannak ítélt salátával is lett egy képe, mielőtt még megsimizve visszacsúszott volna a táskámba. Már a muffinok társaságában utazhat majd, biztos örül neki.
- Nem marad, csak kivárt - tettem még hozzá, de igazából akkor már jobban érdekelt az a csók, mint a kis lényecskéről való eszmecserénk. Régebben azért nehezen hittem volna el, hogy van bármi, ami ennek a rajongásnak a helyébe léphet vagy erősebb lehet. Aztán bumm.
- Naaagyon sokat.
Elég hosszú ideje biztos voltam már Lewy tudásában és abban, hogy sokkal okosabb, mint bárki a környezetemben. Ez senkinek nem beszólás vagy hasonló, én tényleg így láttam ezt. Nehéz lenne máshogy nyilatkoznom, mikor nekem is csomó sok dolgot ő tanít. Szeretem ezért is.
Hannah nem egyszerű és tudom, hogy komolyan kell őt venni, ha ruhákról van szó. Én nem is vitáztam vele, nem is szeretnék, szóval visszacsúsztam a székemre és jól meg is néztem magunkat a brekivel. Úgy tűnt ügyesek voltunk, mert se hami, se iszi, se más, ami nem illik oda nem díszelgett rajtunk. Megnyugtató.
- Inkább vigyázok rá majd nagyon - mondtam végül, még azt figyeltem, hogy mi lesz a saláta sorsa, bár nem állt jól a szénája. Akkor se, ha az nincs benne. Nem pacikaja ez. Vagy az a szalma? Mindig összezavarja a buksim ez a kettő.
Megvártam a pincért, sőt, még a maradék iszim is megittam, aztán érezve, hogy ebben a ruhában semmi nem működik rendesen felkeltem, még mielőtt bármi történt volna.
- Csak előbb még a por raktározás helyett pisilni kell - jelentettem be, nem mintha erre nagy szükség lenne gondolom, azt se tudom illik-e vagy sem, de a törpe a hasamban és a sok pezsi nem sétibarát. Szóval én elsiettem kicsit, hogy mire visszaérek mehessünk is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Annyira nem furcsi ám - tettem hozzá gyorsan, mielőtt tényleg elszalad a volt rellonos. Nem akartam megijeszteni, senkit nem szeretek riogatni, főleg nem ilyennel. Én nagyon szeretem a brekiimet és ezeket a dolgokat is imádom velük. A néha kidomborodó kis nyomokat a pocimon, vagy éppen a nagyon érdekes pocihullámzást. Mondjuk a kistesó még ennyire nem nagy és aktív, de már néha ő is. Klaranál sokkal később vettem észre, hogy mennyire ott van velünk. Mondjuk azt mondta a néni ez normális, ott nem tudtam, mit is kell érezni, itt már eléggé.
- Hát az ő babájuk is, velük nincs ott végig, de szeretnék, gondolom. Elmondhatják neki mennyire várják, meg ahogy rugizik, olyan, mint aki válaszol - vontam meg picit a vállam, ahogy az ölemben lévő tündérke éppen összenyálazva a fél arcom adott puszit. Mosolyogva simiztem a fejecskéjét, aztán megkerestem neki azt a nyúlánk plüssnyuszit, ami a táskámból szokott kilógni és neki is adtam.
- Nagyon várjuk, jó lesz, sok pici talpacska lesz velem otthon… meg Volttal - tettem gyorsan hozzá, aztán meg a kislányomról a pocis lányra néztem. Szerintem jól állt neki, csinos kismama volt, ő nem is volt akkor, mint egy elefánt, aminek én éreztem magam, mondjuk a nyolcadik hónapban néha, mikor rendesen elég volt, ha Lewy gyorsabban sétált el a kekszemmel, mikor már nem szabadott többet enni és nem értem utol. Kellemetlen.
- Nem tudom… vagyis… nem szeretem mikor nem velem van vagy az apukájával, ő a mi brekink, nekünk kell rá vigyázni, de gondolom anya meg Lewy anyukája jön és vagy ők, vagy Hannah meg Sebby - meséltem, azt tudom hogy hozzánk kötik a párost, mert hát mégiscsak a férjecske legjobb barátai, mindketten, de hogy a pindur keresztszülei is, azt nem annyira sokan.
- De jó, akkor lesz is pajtija a családban. Gratulálok nekik, mi is ezt csináltuk… mármint pont elég pici volt még Kiva meg Benji fia, mi vigyázgattunk rá néha, én előtte is csináltam. Meg ugye Keve picii - gondolkodtam el, mert végülis elég sok baba fordult meg nálunk, még én vártam a miénket. Bár akkor sem attól tartottam, hogyan fog menni majd vele, az is fura pocibizsergés volt, de inkább maga a szülés. Hát nem is lett szebb az elvártnál, de azért még ott azt éreztem meg is halok, utólag lehet ennyire azért nem kellett volna megijedni. De akkor se olyan nagyon jó...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Azt, hogy rá is ráérjek - közöltem nagyon komolyan koncentrálva a kis kékre, mert nem akartam, hogy lezúgjon a szőlős gyerekpezsgőm mellől, vagy kiborítsa itt nekünk. Biztos nem lennék se én, se a kis szörnyi megdicsérve. Idő volt, de sikerült minden képecske én meg boldogan pakolgattam a kis mappámba a telefonon, mert ráér később a posztolgatás. Még pár napja Sebbyt elkísértem egy teázóba, és olyan bubissal is csináltam képet a Stitchemnek, azt is elfelejtettem kitenni. De nem tehetek róla, mindig annyi minden mutatna ott jól.
- Nem csak lehet, ezt is imádom ám, meg sok dolgot. - Sosem tagadtam, hogy nagyon szeretem mennyire okos és jó abban, amit csinál, meg azt is, amilyen ötletei vannak és hogy nem nevet ki a Stitches dolgaimért, pedig megtehetné. Meg nem száműzte a meséim se és engem se. Ezek fontos dolgok. Lassan összepakolgattam a táskámba és a ruhám is megnéztük, nincs-e valami gond, mert akkor aztán jaj nekem lenne, de egyelőre még rendben volt. Én el is szaladtam mosdóba, jobb volt így.
Ez a ruha amúgy nagyon furcsa. Egy helyen lehet kinyitni, elől, középen, aztán mire visszatuszkoltam magam bele, leginkább a popsimnál és a ciciimnél, az egy örökkévalóságnak tűnt. De sikerült. Ki is topogtam vissza az asztal irányába, ahonnan felvettem a táskám és belebújtam a visszakapott kabimba, hogy aztán a férjecske kezeit megkeresve indulhassunk.
- Ühhüm… vagyis igen - javítottam ki magam, mert tudom, nem illik hümmögni csupán, bár nem mindig sikerül ezt betartanom. Kint szerencsére nem volt olyan hideg, vagy én nem fáztam még. Hallottam a cipőim is kopogni, de nem igazán zavart, oldalra nézve néha nekikoccantam a nyuszónak, amire el is vigyorodtam.
- Szeretem a szülinapi sétákat… - mosolyodtam el a földet nézve, aztán meg csak úgy körbe körülöttünk.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nem volt túl apusztikus napunk Klaraval, mivel neki egész délelőtt edzése volt, utána meg valami ebéd és még egy ilyen termes dolog. Ezért is fogtuk magunkat és mivel éppen itt voltak még Levenduláék is, leköltöztünk kicsit a műhomokos környezetű medence mellé. A brekit jól szét meg össze is kentem, mert pont olyan smaciszínű, mint az apu, kapott kalapot is, meg egy csinos bikinit és egy napernyő alatt játszhatott lelkesen a kacsáival. Én meg mellette penciztem és napoztam. Hallgattuk azt is, milyen történeteket mesél nekünk a férjecske anyukája arról, hogy milyen baba is volt Lewy, amin jókat mosolyogtam, aztán délutánra anyáék programja miatt már el is illantak. Kettesben másztunk fel a hotelba, ahol még a jó idő miatt szépen berendeztem az erkélyünket. Van egy pici, sárga és felfújhatós medence, azt jól feltöltöttem langyos vízzel a brekinek és kapott úszópelust is. Abban csapkodott mellettem éppen, mikor meghallottam a Nyuszót. Mire belestem ő már elveszett a fürdőben, így csak kikaptam a pancsis lányt a vízből, betekertem a nyuszis törölközőjébe és még ő nevetgélve adta a nagy puszikat elindultunk a végző apu felé.
- Szerelmeteskeee - sipítottam kicsit, mikor kilépett, aztán jól oda is totyogtam elé a nagy puszimért, meg ugye az a picilánynak is jár.
- Minden rendben van? Elsiettél a puszi elől...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az erkélyen csücsikélve még jókat mosolyogtam azon, amiket ma Levendula mesélt nekünk még a pici lánykám meg leginkább minden élményen ezt tette. Nagyon élvezte a pancsikolást, én meg meg tudom érteni, mert oda meg vissza vagyok én is a legtöbbször. Nem akartam, hogy baja legyen, vigyáztunk is nagyon rá, de azért a vállacskáját és a pofiját lehet hogy megfogta kicsit a nap, de le nem égett. Lehet nem is tud, legalábbis anyáék ezzel nyugtattak, hogy ha apuci színű is, még lehet szerencséje, mint nekem. Mert ugye ami engem illet, olyan vagyok mint egy kakaóval nyakon öntött baba. Barna, kicsit fénylős a naptejtől és határozottan forró. Mondjuk Lewy a fehér, én az ét és akkor a brekinek a tejcsokinak kéne lenni, nem?
- Nagyon elfáradtál? - kérdeztem még a puszi közben, de már el is kezdett mesélni én meg nagyon figyeltem rá picit igazítva a brekikén, mert nyomta a pocim és az úgy nem volt kényelmes. Aztán meg is akadtam, amikor elkezdett valami szerelmesről beszélni, kicsit le is fagytam úgy babástól és mindenestől, amikor rá néztem.
- Ő téged akar elszeretni? - kérdeztem kicsit halkan jobban megölelgetve Klarat, aztán kisebb sóhajjal arrébb is mentem, hogy el tudjon lépni a fürdőajtóból, biztos nem kényelmes az ott. Meg nem tudom, csak muszáj voltam valamit. - Megint az a fura fiú, aki azt mondta a húgod vagyok? Az a terelő?
Lehet, hogy picit jobban belemászok egy-egy szavába néha, mint az normális, vagy hogy nem is szabadna így reagálni, de kinek tetszene, mikor az ő apuciját hirtelen más akarja a szerelmének. És még üldözi is vele. Arról nem beszélve, hogy észre se veszi a gyűrűjét, meg az ohanát se, aki itt van és támogatja. Mert mi azt csináljuk, mindig és mindenben, mert nagyon szeretjük.
- Ühhüm, vagyis inkább én, őt nem annyira mertük kiengedni, csak kacsázott a napernyő alatt, meg szuszizott is néha. Vicces volt, belefeküdt abba a nagyobb kacsába, tudod - mosolyodtam el kicsit, aztán inkább a szabadabb kezemmel a dereka felé nyúltam, hogy közel húzzam magunkhoz. Csak egy ölelést akartam, olyan nagyon finom és ohanásat.
- Pihenjünk a nappaliban? Nézhetünk mesét, vagy játszhatunk valamit, vagy békén is hagyhatunk ám... - nekem mondjuk lehet le kéne zuhiznom és átöltözni, meg a breki is jöhetne velem, de az igazán kis idő.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kicsit húzogattam a szám csücsörítve jobbra meg balra, miközben ingatta a fejét és figyeltem őt nagyon, de végül úgy voltam vele, ha nagyon menne pihenni, akkor biztosan szólna, szóval csak a törcsit magunkhoz szorítottam a brekussal, hogy ne csepegjük szét a szobarészt. Ő még popsitól lefelé kicsit nedves volt, rá fért volna az átöltözés és a friss pelenka is, de egy pár pillanatig még pont ráért.
- Olyan kindermeglepetéses, van benne egy kisebb boojiboo - néztem le, majd a kezemben lévő lányka felé toltam az ajkaim, aki a kezecskéivel az arcomra fogva adott is nekem egy nagy és cuppanós puszit a számra. - Meg egy az ölemben is. Mi se szeretjük... - néztem le a padlóra egy pillanatra, nem volna azért kellemes, ha mégis csak úgy felszednék tőlünk, bárki is. Sikerült azért rákérdeznem, éppen ki az, aki szeretné, ha mi nem lennénk neki, vagy legalábbis nem ilyen közel vagy ohanában, a válasz viszont annyira most már nem volt meglepő. Az a kviddicses nagyon furcsi. Az előző meccs végén is ahelyett, hogy verekedett volna, mint minden normális terelő, a férjecske után toporogva magyarázott neki, meg mosolygált rá. Sőt, mesélte a Macskafogós őrzőjük, hogy még az öltöző felé is követte őket.
Azt hiszem mindenki vidámabban volt attól, hogy Klara lett a téma. Elmeséltem mi is történt ma vele, és a kis válla meg pofija színét leszámítva, ügyesen kikerültük a kísérletezést is a nappal. Lehet nem is olyan problémás, mint apu, de mindenki azt mondogatta, ezt ne is próbálgassam én meg senkinek nem szeretnék rosszat.
- Ööööh... igen, azt hiszem a rózsaszín bőröndben van, amíg megkeresed és összerakod, gyorsan keresünk tiszta pelust meg ruhát meg én lemosom magamról ezt a sok féééényt - néztem végig magamon, mert olyan csillogós voltam a kencitől. Ez amúgy vicces, nézegettem tükörben, jól mutatott, de csúszok is, mint a szappan, meg csak nem kéne bikiniben csücsülni egész késő délután és este. Közben már be is mentem a fürdőbe kihúzva a pelenkázós szekrényt, hogy a brekuska gyorsan meg is legyen. Letörölgettem a lábikóit is, kapott frisset mindenből meg egy csomó-csomó puszit, amikre nagy nevetések voltak a válaszok, aztán a fürdőajtóban letettem és a kezét fogva elsétáltunk apu irányába, ahol ő leült én meg elszaladtam lefürödni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Én tényleg úgy szoktam magam érezni, mint az nagy kindertojás, ilyen speciális hercegnős kiadásban. Mint amelyiknek a sarka rózsaszín. Nálam is tudtuk, hogy bizony megint hercinős tojás vagyok, de pont ezt imádtuk. Mini breki meg a pici breki hamarosan négy talpin fognak majd velünk kalimpálni az ágyikóban a nagy családi délutáni szuszin. Szeretni fogom, nagyon. Jobban, mint az ilyen furi alakokat, továbbra se voltam oda a lányokért, akik csúnyákat szoktak nekem írogatni és jósolgatták, mikor fog Lewy nálam érdekesebbet találni. Nem szerettem, hogy ilyenkor nekem is mindig eszembe jut, hogy bizony találhatna, akkor is, ha nem szokás boojibookból cska úgy kiszeretni. Fura világban élünk, ahol a házasok is másik barátnőznek például. Én sem lennék most, ha nem történnének ilyenek.
- Rendben, és ne ijedj meg! Mármint...semmi, nem is biztos hogy oda tettem, de lehet igen. Nem tudom, de ne ijedj meg - mondogattam még kifelé a fürdőből, igazából csak Krisztus tudja, hogy mit pakoltam abba bele a tsum tsum seregen és a brekus játékain túl. Tudjátok, az, aki éppen nem lézeng a nagy fapluszjelen. Ezért meg a mami most nagyon csúnyán nézne rám, meg Levendula is, pedig szeretem mindkettejüket.
Közben a picilányom kapott friss pelust és csinoska ruhát, ez a kis szürkés szoknya pont elég, meleg van nagyon, ki is topogtunk vele mezítlábasan az apuhoz és egy nagy puszi után a buksijára én is visszasiettem. Be se csuktam az ajtót, otthon se szokásom mindig, talán kéne, nem tudom. Megnyitottam a zuhanyt és a bikinim a szennyeshez dobva gyorsan lemostam magamról a napozós kencit plusz a nap koszát. Aztán kerestem egy bugyit meg egy stitches felsőt, ami inkább top, főleg a pocimmal, ami rendesen kint van belőle, de pont elég lesz most. Mire kiértem, már a pindurka a tenyereit csapkodva kacagott valamin én meg csak lecsücsültem mögé a szőnyegre és eltártam a karjait, ha végzet apuval.
- Én is kapok szeretést? Csókot? - pillogtam Klarara, aki kicsit visszanézett az apucira, aztán el is indult kapaszkodva felém. Közben felpillantottam a szívecskére. - Megvan mind?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Az a bőrönd nagyon furi, tegnap, mikor kinyitottam, kifutott belőle egy kisgyík, amire anya felsikoltott, a breki jól kinevette, Levendula meg rajzolgatta a keresztjét magára. Mindenesetre nem hagytam őket belenézni, biztos, hogy nem tudtak volna mindennek őszintén örülni. Hoztam például a lenyalós új testápolónkat is, nekem az tetszik, és apunak is jót tesz, mert a leégésre pont nagyon baba. Meg finom. Azt hiszem ez most vaníliás, mert azzal akartam kezdeni, és az egyik első íz volt, amit felírtam.
- Ne dobáld magad, nyuszó, nem tesz jót a hátadnak - kiabáltam ki, a hangomra pedig a törpinek is beszélhetnékje támadt. Én csak nagyokat bólintottam meg helyeseltem a meséjére, mert érdekelt, úgy is, hogy nem igazán értem mit akar. Mondjuk én tudok beszélni, de engem se szoktak érteni, a lelkesedésüket viszont szeretem, vagyis Lewyét, más nem szokott az lenni. Meg nem is igen hatna meg.
Még ők építkeztek a szobában én is túlestem a zuhanyon és út közben felkaptam a szekrényről azt a bizonyos testápolót, hogy aztán lecsücsikéljek és várjam Klarat, hogy nekem is jár-e az a nagy szeretet.
- Aaaz mind is megvan mindjárt - vigyorodtam el, ahogy a kezeim közé zártam a picilányt nagy cuppanóst kapva tőle a számra, meg kicsit nyálasat az arcomra utána. Olyan édes volt, még nem annyira volt mindig képben, hova is tegye a kezecskéit, ha ölelés, inkább jött, hogy őt szeressem. Én meg nagyon is szoktam ezt. Utána elengedtem és segítettem neki lecsücsülni, hogy a plüsnyuszikkal kezdjen játszogatni.
- Igen? Mert okos mint az apuci - mosolyogtam rájuk, aztán feltérdelve közelebb csúsztam az asztalhoz, hogy jobban megnézzem a szívecskék a helyükön vannak-e.
- Bekenjelek majd? Megint olyan... paradicsomos a vállad...

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Mert szerinted az lesz? - kérdeztem egészen elhalkulva a fürdőben végül. Képes voltam néha nem túl átgondoltan és nem is illendően kérdezni, de eléggé nem értettem ezt a hangot. Mármint tudom, mennyire nyünny a szülinaptól elkezdve minden, és hogy nem normális dolgokat művel a válla vagy a háta. De ez nem a kor kérdése, csak a kviddics. Fura dolgokra képes a sport az ember életében, nekem nem kell bemutatni. Csak három évet balettoztam egyhuzamban, napi rendszerességgel, ennek pedig jó sok éve, mégis könnyedén, nagy pocival is a nyakamba tudtam emelni a saját lábikóm, még csak meg se kottyant. Bemelegítenem se kell ezekhez és nem ez az egyetlen, amire képes vagyok, azt hiszem kicsit lazák az izületem, vagy mit mondott egyszer a doktornéni. A csuklóm meg a bokám kattoggál is néha, de én már tök megszoktam, néha észre sem veszem, csak megtörténik. Ahogy ácsorogtam a víz alatt, még úgy is hallottam a kislány hangjait, bár nem igen tudtam megfejteni, mi történik. Bár a nevetős dolog lehetett az is, hogy valami nagyon vicceset meséltek neki. Biiiiztos nem attól van, hogy esetleg eltanulta tőlem, hogy apu öregezésére nagyon nevetni szoktam, nem, ez tuti nem valós.
Közben belebújtam ebbe a minimál setbe, de meleg van, most vennék nagykabátot? Meg az egyik csíkos és hosszú zoknim is kézbe fogtam a testápoló mellé, hogy miután leültem és szétszerettem a pici csodabrekink, fel is húzzam. Még ment egyedül, pedig volt olyan, mikor Klara volt odabent, hogy már ez is úgy sikerült, hogy utána kellett szuszognom egy fél órát.
- Pedig így van, igaz, pici szerelem? - fogtam meg a kis kacsókat, ahogy állt előttem a kis pár fogas vigyorával, aztán fogta a nyulait és félrevonult. Én belebújtam a zoknikba, mielőtt feltérdelve apu felé csúsztam volna.
- Deee, nagyon csinos, de nem tűnik olyannak, mai jól is esik - tettem rá óvatosan a kezem a vállára, ami rettenetesen forró volt, hát meg van égve, de semmi meglepetés. Mikor a rózsaszín víznél voltunk, pedig nem a legnagyobb melegbe és nyárba mentünk, még ott is sikerült neki.
- Igazából már négy van, múltkor küldtek egy újat ajándékba, egy fiúnyuszit - gondolkodtam el, aztán benéztem a kanapé meg az asztal alá, meg is lettek innen és onnan, nagy öröm is volt neki. - Hogyan szeretnéd, előbb a kenci, vagy kezdjük el?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Száztíz? Akkor az olyan kilenc, nyolc, hét, hat… - számolgattam visszafelé, én hány éves leszek, de folyton belezavarodtam. Nem vagyok túl penge ezekben, de az biztos, hogy már nekem is meglesz a háromjegyű, szóval nem kellene egyedül hátfájósan keresnie a jó pózt a kanapén, miközben bekapcsoljuk a Lilo és Stitchet. Mert így lesz, ebben biztos vagyok. Akkor már neki is nagyon sok ideje lesz és végig tudjuk csücsülni… vagy feküdni, ha az fáj az egész nagy sorozatot is. Meg jöhetnek a brekik is, mind is, biztos lesz még, aki annyira nem olyan nagy, hogy ne akarjon velünk mozizni. Vagy breki brekik. Ez túúúl messze van, és egyre bonyolultabb.
- A legeslegaranyosabb csoda - vigyorogtam rájuk, mielőtt kényelembe helyeztem volna magam megoldva a nyúlproblémáit is a kicsikének. Néha elszökdöstek, de mivel se hangjuk, se semmi, idő volt meglelni, viszont azért a csillogó szempárért és tapsikolós, visongós örömért mindent megért. Bár ugyan ez szokott lenni, mikor elővesszük a smacis vagy a kacsás kiskönyvet.
- Nem hangzik fincsin - ingattam meg a fejem, aztán egész óvatosan hajoltam a vállához egy kis puszi erejéig, de az ajkaimmal is elég jól éreztem, mennyire forró szegény. Nem lehetett valami jó. Nekem is melegebb volt, meg még a brekinek is a bőre, de mi nem festettünk úgy, mint a főtt paradicsom.
- Iiigen, az apuci nyuszi biztos eddig dolgozott - közöltem széles vigyorral, hogy aztán közelebb is csússzak már zoknisan és testápolóval felszerelkezve. Bólintottam párat, hogy aztán feltérdelve helyezkedjek mellé, majd kicsit mögé, onnan figyelve a tornyot, mielőtt pici pöttyöket nyomtam volna a vaníliás csodából a bőrére, aztán lassan elsimizgettem a tenyeremmel. Most neki is pont olyan illata lett, mint nekem szokott.
- Ugye? Én is szeretem, kényelmes zoookni. A kockákat is megsütötted? - hajoltam kicsit az arca felé a számra harapva, nem mintha azt ne tudná bekenni egyedül, ha igen, de én csak tökre szívesen segítek. Nem tartott sokáig ez sem, óvatosabb voltam a vállainál és a felkarjánál, aztán még egy nagy puszit is adtam az arcára, mielőtt visszapattintottam a tubus tetejét és elkenegettem a kezeimmel a tenyeremen maradt maradékot.
- Szeretnél kezdeni?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Nagyban nézegettem az ujjaim, aztán a férjecskét, aztán megint a kezem, végül csak fújtam egy nagyok. Jó az annyinak, nem is volt olyan fontos. Túl nagy szám ez már, addigra úgyse tudnék számolni, akkor se, ha most igen, akkor minek erőlködjek. A meséhez meg a DVD lejátszóhoz kell érteni, nem ehhez. Bár nem tudom, hogy akkor min lehet majd nézni, de kár lenne a sok CD-ért, tök nagy gyűjteményünk van! És előbb a brekikkel, majd a brekik brekijeivel is meg lehet mindet nézni. Meg majd azoknak is biztos lesz brekije, igazából a százonsok évesen Klara már 80 lesz, asszem, vagy olyasmi, de olyan nagyon nagy korban lesz. Simán lehet, hogy neki is van ugye brekije és annak is brekije, az meg nekünk már nagyon breki brekiének a brekije. Annyira elgondolkodtam, észre se vettem mennyire koncentrálok magam elé.
- Tessék? Ja nyuszi, hát ő, azt hiszem mielőtt eljöttünk pont - próbáltam felidézni az időpontot. Nem vagyok olyan jó ezekben, tökre egybe folynak már a napok, főleg ilyenkor, mikor csak úgy vagyunk, Lewy meg nagyon kviddicsezik, az anyuék meg úgy csinálnak, mintha rám is vigyázni kéne. Csak van egy brekim, meg egy a hasamba. Nem vagyok lehetetlen! Nyomtam közben egy puszit a pofijára, aztán szépen kenegettem a testápolót jól meg is szagizva. Fini.
- Lehet, olyan igazi apukás. Sőt, azt hiszem van neki ilyen izéje, csak levettem, mert anyáék azt mondták rossz a brekinek, megeszi, azt meg nem akarom - magyaráztam nagy hévvel, de csak kimaradt a lényeg. Márhogy szemüveges a nyuszi.
- Úúúúú, kenjük be? Nekem is segített Klara a naptejjel, ügyes ám! - vinnyogtam egész vékonyka hangon, aztán mikor elfeküdt, szétdobtam a lábaim és előre hajolva közelítettem fölé egy puszit adva a mellkasára. A pocimra csúszott közben a kezem, nem akartam én megnyomorgatni a minikénket odabent, de nem szokott panaszkodni. - Kicsi szerelem, segítesz? - szólongattam Klarat, aztán még két ismétlés után fel is nézett nevetve és odamászott mellém. Nyomtam egy picit a kezére, aztán az apura is, és mutattam mit csináljon. Ő inkább csak tapicskolt az apun, de aranyos volt.
- Jó, akkor még a mini befejezi, én kezdek - kentem el a kezemen, ami rajtam maradt vaníliás krém, aztán felülről a negyedik hármas közepét kitoltam óvatosan. Az volt rajta, hogy szeretem az illatod, el is vigyorodtam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Kicsit talán jobban beletört a buksim a számolgatásba, mint kellett volna, de annyira nem is zavart az egész. Mármint kinek kell a számolás? Bőven elég, ha meg tudom mondani van-e elég zoknija a brekinek, vagy összesen hány babunk van, esetleg még azt, hogy mennyi kockája van Lewynek, semmi más nem olyan fontos. Jól megéltem annyi számmal, amennyivel kellett.
- Nem értél rá, kibontottuk mi, de nem volt nagy csomag, ebben nekünk nem jött semmi, csak a nyuszi meg egy levél. De az anyukád segített megérteni, amit nem tudtam benne szót - mondtam még bólogatva is kicsit, ahogy visszaemlékeztem. Írták, hogy örülnek, hogy szeretjük a varrt nyuszókat, meg azt köszönik, hogy meg is mutattuk a neten mennyire és milyen szép meg aranyos a mi brekink. Szóval csak rendesek voltak. Ja meg próbálták megérdeklődni mi lesz az új pindurka neve. Gondolom valami ajándékhoz, de mivel ezt én se tudom, ha akarnék se menne a válaszadás.
- Izéje, tudod, a szemén - magyaráztam, még kenegetve őt, közben kicsit én is elvesztettem a fonalat, még eszembe nem jutott a szó, akkor meg az arcába hajoltam kicsit átkarolva őt, nem érdekelt a nedves testápolós háta, nem árt az senkinek. - Szemüvege!
Lelkes vinnyogással tapsikoltam párat, amire a törpilla is felnézett és hozzám hasonlóan visított bele a beszélgetésünkbe, aztán kezdett beszélni is, amit annyira nem értettünk, de biztos fontos volt, szóval csak bólogatva nyújtottam felé a kezem, így feltérdelt és aput végigtapizva térden mellé csúszott majd a sarkaira ült, mint én és úgy tapicskolt, nagyon édes volt, voltak. Szerettem ezt, boldogság és ohana. Kicsit simiztem a pocim, mert nem élte odabent a lakó a nagy hajolgatást ide vagy oda, de végül húztam egy fakockácskát.
- Akkor én fogok nyerni - vigyorogtam rá szélesen, mielőtt jobban megnéztem volna, amit kihúztam - Szeretem az illatod - tartottam felé, aztán az asztalra tettem és segítettem túljutni rajtam a brekikének, de még előtte csücsörítettem felé egy pusziért, ő meg a tenyereit az arcomhoz emelte és adott is. Még mutogattam neki kicsit a pocimra, mert hát ott a brekitesó, rá is tette a mancsocskáját, de a nyuszii lefoglalták.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Megdicsérték a brekit, meg mondták milyen aranyosak a képeink, amiket a nyuszikkal kitettünk. És… kérdeztek, de nem tudtam válaszolni, így félretettük - vontam meg párszor a vállam kicsit érdektelenül. Nem annyira tartottam fontosnak, jó, igazából teljesen elfelejtettem, és ha most nem jön szóba, lehet eszembe sem jut. De ezt megtartottam inkább magamnak, úgy, ahogy Klara minden plüssöcskét. Halmozta őket, mióta mozgásban van. A szoba különböző pontjairól egy nagy kupacba szokta hordani mind, aztán bemászik közéjük és egész nap, mikor nincs szuszi idő vagy evés, elgügyög nekik. Az egyik nyulat rá szokta ültetni a járáshoz való tologatósára és úgy mennek együtt.
- Az a… az - segítettem ki magunkat még inkább, aztán csak eszembe jutott, és meg is világosodtunk. Aranyos, csak eléggé a nyúlhoz van méretezve, és ilyen szétszedhetős anyáék szerint, nem kéne, hogy bármit lenyeljen belőle a breki. Bár múltkor jó csúnyán néztek rám, mikor megkérdeztem, akkor minek vettek neki gombos szoknyát. Arról is leeshet és hamm, megeheti. Nem a nyuszi a fő veszély itt.
Miközben mindenki fel és meg is világosodott, megjött a felmentőseregem, és a testápolózás végét nagy örömmel segített… hát… elszórakozni, leginkább, de azt iszonyú édesen. Nem tudtam nem végig a pici mancsokat és a lelkes vigyort nézni magammal szemben, aztán mikor végeztünk elkenegettem a karomon a maradékot, majd a combomon még meghúzogattam a tenyerem, mielőtt a fakockákhoz nyúltam volna.
- Nem csináltam semmit se nem - emeltem fel a kezeimet, amivel csúszott a póló is, szóval a pocinak a takarása az végleg felmondta a szolgálatot. Azért ilyen minitopnak még elmegy, minden mást majdnem jól és maradéktalanul takar. - Teeee.
A kezem a pici, vékonyszálú és növögető hajacskába csúszott magam előtt, aki a simításra fel is nézett rám, aztán a nyuszit a hasamnak nyomva elfordult és nekidőlt. Ő még így is kényelmesnek találta az ölemben való fekvést, vagy lehet pont ezért. Kicsit azért reméltem, hogy ő is tudja, hogy a legjobb pajtija csücsül odabent és jön hozzá hamarosan nagyokat játszani. Meg hogy majd szeretik egymást, ahogy én őket.
- Mert csinik - haraptam be az alsó ajkam, aztán a ballommal a pindurka egyik nyusziját táncoltattam a combomon, ahogy térdelve széttoltam a lábikóim két oldalra. Örült is, nem picit, aztán az én köröm jött szóval kicsit kinyújtóztam, hogy az alsóbb sorok egyikéből, oldalról lassan kihúzzak egyet, kicsit azért megingott a dolog.
- Ha kívánhatnék neked… - gondolkodtam el, aztán lefelé néztem a csodácskákra, majd vissza a drágára és csak kicsit elpirulva a számat rágcsiztam. - Ide túl sok minden jó.