Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Észre sem vette a csalódást újdonsült kísérője szemében. Annyira lefoglalta a forgatag és a tudat, hogy akár még Fanninak is találhat valami kellő ajándékot. Talán történik valami karácsonyi csoda, és Krisztinek hála végre, életében először sikerül önállóan időben beszereznie minden ajándékot.
- Tudod mit? Ha nem találunk ilyet, hivatalosan is kinevezlek társszerzőnek - nevette el magát Kolos is az ötletre. Bár Hajnának köszönhetően majdnem beindította a pergamenüzenetes bizniszét, de végül megtartotta magának. Pedig milyen szép bevétele lehetett volna...
Vigyorral az arcán indult Kriszti után a stand felé. Ott aztán minden kacatot fellelhettek kezdve az ugráló kígyóktól egészen a hóesésben síelő rénszarvas mozgó szobráig.
- Oda nézz! - Lehányta maga mellé a szatyrokat, és két kézzel nyúlt egy nagydarab gyűrű felé. Első ránézésre talán műanyag lehetett, de a piros orrú Rudolf ott balettozott a tetején.
Kolos érintésére még zenélni is kezdett, háttérben a Mikulás nevetésével, azzal a tipikus, félreismerhetetlen Hohoho-val.
- Majd ezzel... - nagyon komolyan fordult Kriszti felé, és fogta meg kesztyűs kezeit. - Megtisztelnél azzal, hogy lennél az üzlettársam a hangulatizé gyártásánál?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Elpirult. Fanni bizony elpirult. Kolost pedig annyira meglepte ennek a ténye, hogy egy pillanatra el is ámult a látványra. Persze nem azért, mert egy lány elpirult a jelenlétében, hisz nem egyszer használta már a megjelenését és kisugárzását más lányokon a falvakban. Inkább az a tény lepte meg, hogy ezt most akarata ellenére érte el. De Merlin legyen a talpán, aki ezek után abbahagyná! Hisz meg kellett jegyeznie, hogy Fanninak bizony igen jól állt a piros szín.
- Abban nem kételkedem - nevette el magát, és a lelke mélyén remélte, hogy valami igen piszkos dologgal hozakodik majd elő.
Magabiztosságából Fanni menekülése billentette ki. Konkrétan az eddigi támasza, és szép lett volna bizony azt mondani, hogy Kolos ennek fényében szépen elhasalt, de hazugság lett volna. Az utolsó pillanatban ugyanis visszanyerte az egyensúlyát, és sikerült ismét két lábbal a földön megállnia.
- Ne aggódj, tartom - lépett a létrához, és fogta meg annak lábait, míg Fanni felmászott rá.
Alulról kicsit másképp festett, mint eddig, és Kolos arcán megjelent egy pimasz vigyor. Pedig ő aztán úriember, igazán nem gondolt semmi rosszra, és ha lehetett volna, még el is nézett volna, de... Azok az ösztönök valahogy nem engedték pillantását másfelé kalandozni.
Kissé megrázta a fejét, és behunyta a szemét. Az úriemberek maradjanak csak úriemberek.
- Kihagytál ott egy foltot - bökött inkább vigyorogva az ablak melletti kis részre.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → A fővároson kívül

Még szép, hogy ő lett volna a főnök! Kolosunk tökéletes tulajdonságai másra nem is igazán engedtek volna következtetni. De volt olyan szerény, hogy inkább egy vigyor mellett csak megvonta a vállát, és ráhagyta Krisztire a dolgot.
- Hógömbös? Keresek neked egyet! - vigyorgott rá a nőre, de persze egyáltalán nem gondolta komolyan. Az ilyen giccsparádénak senki sem örült volna, de játszani velük a vásárban igen vicces volt.
Felnevetett az arckifejezésre, és megvonta a vállát.
- Köszönetem jeléül pedig megajándékoználak egy ilyennel - kacsintott rá jókedvűen, de már rakta is vissza a többi kacat közé.
- Szóval Fanni... Olyan sokszínű személyiség, tudod. Még a szeme is két különböző színből áll - magyarázta Krisztinek, miközben szemét a kihelyezett portékán járatta körbe. - De ő is nőből van, nem igazán tudom, minek örülnének. Viszek én neki virágot meg csokit, de volt már, hogy kidobtak miatta. - Nem volt szép történet, a csaj közölte, hogy biztosan azt akarja, hogy kövér disznó legyen. Mindegy. Csak pár hétig voltak abban a faluban.
- Ehhez mit szólsz? - kapott fel a standról egy művirágot, aminek a közepe zenélt. Neki nem jött be, de virág volt, talán még örülne is neki. Vagy nem. Fogalma sem volt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Déli szárny → Átrium → Színjátszókör próbaterme

Gondolatai, bármennyire is próbálta csukva tartani a szemét vagy másfelé tekintgetni, még mindig a formás hátsó félen időztek. Már épp meg akart szólalni, hogy hagyja a fenébe a foltot, majd arrébb teszi a létrát, mikor megbillent, kapaszkodott, törött, aztán meg esett és minden csupa kék-zöld-sárga-piros folt cikázott Kolos szeme előtt.
Épp csak elengedte a létrát, mikor Fanni telibe rá esett, a létra meg dőlt tovább, pontosan a házra, átszakítva a vékony gipszkarton lapokat. Valami még Fanni előtt a fejére is koppant valami, meg valami sűrű izé folyt le a fejéről. A hátsójára huppant, Fanni meg az ölébe.
Mire kinyitotta a szemét, a festék össze-vissza folyt, a színpad deszkáitól kezdve a díszlet minden zegét-zugát bejárva. Beleértve a kis párost is, akiknek sikerült túlélniuk a világvégét. Kevésbé persze a háznak.
- Fanni... - nyögött fel, ahogyan megpróbált fájdalommentesen felkönyökölni, hogy jobban szemügyre vehesse a helyzetet. - Tudtam én, hogy nagy zseni vagy, de... Gondolod ezt értékelni fogják a nézők is? - mérte végig az átszakított, fehér pöttyökkel és foltokkal tarkított házikót.
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Sok volt a tanulnivaló. A vizsgaidőszak nem kicsit törte le a lelkesedését az egyetem iránt. Ráadásul itt volt ez az egész lopkodós ügy is, amiről még csak nem is mert otthon szólni. Hisz merlinre, mégis ki akarna ellopni egy régi lejátszót?
Otthon voltak, csak egy röpke látogatásra. Az egész lakóautót hazavitték, Szaffi pedig folyton a nyomában volt, mintha ismét ismeretlen terepen lenne. Némiképp az is volt.
Kolos egyre ritkábban járt át a nagyszülői házba. Egyre ritkábban nézett be a nagyapjához, hisz ő is egyre ritkábban ismerte fel a körülötte lévőket. És amíg ő nem volt a közelben és nem látta úgy, megőrizhette az emlékét olyan tisztán, ahogyan még gyerekkorában felnézett rá.
A veszekedés hangja nem volt újdonság, bár mostanában elszokott tőle. Nem is foglalkozott vele igazán, egy tál gyümölcsöt vitt át a konyhába. Nyomott egy puszit a nagymama arcára, mikor megköszönte, és indult volna kifelé, mikor felfigyelt a vita tárgyára. Az ajtóban állt meg, egyik fél sem láthatta, ő azonban tökéletesen hallotta az utolsó mondatot.
- Hogy érted, hogy nincs mit rajta segíteni? - hangja váratlan és kemény volt. Nem igazán tudta, de nem is akarta kontrollálni.
Tett egy pár lépést a szobába, hogy megálljon az anyja előtt. Nem tehette ezt, nem mondhatott le róla!
- Hisz rengeteg új megoldáson dolgoznak már. Megannyi bájitalt készítenek és kísérleti varázslatokat végeznek állatokon, hogy megfigyeljék, hogyan reagál az agy ezekre - kezdett bele hevesen a magyarázkodásba. Erről tanult. Ezért tanult gyógyászatot. Hogy segítsen azokon, akiken azt hiszik, nem lehet. - Nem mondhattok le róla!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Egyik félről kapkodta a fejét a másik felé. Összezavarodott, és az sem segített, hogy két olyan ember vitázott, akik közel állta hozzá. Akik valamiért sosem értettek egyet. Általában apróságokról volt szó, de most... Most még csak azt sem értette, miről beszélnek.
- Merlin szakállára, hisz itt állok előttetek! - kiáltott fel kétségbeesetten. Az anyjára nézett, magyarázatot várt, hisz tőle mindig meglelte. De ezúttal hiába tekintett rá, ő kerülte a pillantását.
A papírért nyúlt, de még mielőtt bármit leolvashatott volna, az anyjánál kötött ki. Bármi is állt rajta, fontos volt. És az anyja nem akarta, hogy tudjon róla. Ez pedig bármilyen különös érzés is volt, felzaklatta. Eddig azt hitte, mindent megbeszélnek.
Üveges tekintettel hallgatta, ahogyan a nővére előadta a tartalmát. A fejét rázta. Lassan, majd egyre határozottabban, ahogyan a végére ért.
- Nem igaz - jelentette ki Tánya szemébe nézve. Nem akarta elhinni, ahogyan azt sem, hogy testvére hazudna neki. Nem is tudta eldönteni, melyik lenne hirtelen rosszabb. - Nem lehet igaz.
Az anyja felé fordult, hogy megcáfolja az elhangzottakat. Hisz ő nem tehette. A saját apja volt. Nagyapáról beszéltek!
- Mondd, hogy nem igaz!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Ha bezárják nagyapát, az azt jelentené, hogy nincs visszaút. Tánya elmondta, de a végső szó az anyjáé. Hisz ő volt az, akire világ életében támaszkodott, és akiben bízott.
- Apával, mi? Mi tudhat ő erről? Fogadok neki is csak valami jó karakter egy regényébe! - Ő sem gondolta komolyan. Kellett valaki, akit okolni tudott. Az anyja nem lehetett. Tánya nem lehetett. Az apja meg...
Könnyek gyűltek a szemébe, ahogyan az anyja próbálta biztosítani őt. Összeszorította az állkapcsát, és dacosan figyelte anyja mozdulatait. Lerázta Tánya kezét az övéről. Nem kellett a sajnálata. Attól csak rosszabb lett volna.
Túl sok szó, túl sok keserű gondolat rohamozta meg. Egyszerre akartak kitörni belőle, de egyiknek sem sikerült. Csendben maradt, összeszorított ököllel sietett ki a nappaliból. A bejáratnál a nagyanyja ácsorgott. Hallgatta a vitát, rémült tekintettel, egy konyharuhával a kezében. Kolos egy pillanatra megállt előtte, majd szorosan magához ölelte.
- Shh, tudom, kincsem, tudom...
- Nem vihetik el, Nagyi! - Apró nő volt, vékony, csupa ránc és csupa jóság. Ha valaki, hát ő tiszta szívéből értette, mit érezhetett most Kolos.
A szemét törölgetve húzódott hátra, és a hátsó szoba felé nézett. Nagyapa szobája volt, az ajtaja folyton zárva, nehogy elszökjön vagy valami őrültséget csináljon. Csend volt bent, még csak zeneszó sem hangzott. Nem tudta, mit csinálhatott bent az öreg. Egyedül. Magányosan. Vajon ott is magányos lesz? Vajon a fejében is ilyen magányos lehet?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Kiöltözött, és belőtte a haját. A tükör előtt állt, és a félrelógó tincset figyelte. Sehogy sem akart a helyére állni, de nem érzett magában elég erőt, hogy a helyére varázsolja.
Az ajtó kopogását követően felkapta a dzsekijét, és minden teketória nélkül indult el az éjszakába Zselykével egy nagyobb mosoly kíséretében.
- Tudok egy nagyon jó helyet, szerintem imádni fogod, és elég jó árban vannak az italok is. - Nem messze volt a játszótértől, ahova anno olyan sokat jártak. Persze azóta más irányba fordult az érdeklődési köre.
Egy kisebb csoport állt az ajtó előtt, úgyhogy Kolos megfogta Zselyke kezét és előreindult. Nem akarta elveszteni szegényt, ha már neki kell bevezetni a nagy betűs élet jobbik felébe.
A bár tele volt színekkel, mindenhol fénycsíkok világították meg a helyet, mégis kellő félhomályt biztosítva a hangulathoz. Először zöld, kék majd lila színek változtak.
- Aha, tudom- vigyorgott szélesen, ahogyan lenézett Zselykére. Tudta, hogy tetszeni fog neki.
- Gyere, kell egy kis welcome drink - indult elvele a pult felé, majd rendelt egy szivárványkoktél összeállítást.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

El akarta terelni a gondolatait, és Zselykének is kellett egy löket, hogy jól érezze magát. Így kettőt egy csapásra alapon tudtak eljönni. Biztos volt benne, hogy Zselykének tetszeni fog a hely, a zene sem volt rossz, és mindig kellően tele volt ahhoz, hogy a tömeg hangulata elragadja az embert.
- Á, ne aggódj, vigyázunk majd, hogy ne igyunk sokat!- kiáltotta vissza a választ, miközben a csapos felől ismét a lányra figyelt. Akart még valamit mondani, de szinte azonnal elfelejtette, amint Zselyke megszabadult a kabátjától.
A látvány kellően letaglózta. Ez bizony nem az a lány volt, akivel együtt jártak homokozni gyerekként. Az a pár év igenis sokat jelentett.
- Igazán jól áll ez a ruha - jegyezte meg végigmérve őt. Sosem rejtette véka alá véleményét, ami a szívén, az a száján volt.
Közben az italok megérkeztek. Minden színből egy feles. Nyolc darab volt összesen. Nem túl erősek, Kolos nem is bírta a piát, hiába az egyetemi élet. Levette legszélső, kék italt, és koccintásra emelte, majd várta, hogy Zselyke is kiválassza a saját színét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Kissé kedvetlenül indult el az estére, de biztos volt benne, hogy ha kimozdul, jobb lesz. Ha nem otthon lesz. Ha nem megy át a nagyszülőkhöz és nem látja az üres szobát, ahol eddig a nagyapját őrizték.
- Na, semmi baj a hajammal - legyintett egyet, ahogyan Zselyke megpróbálta beigazítani azt a tincset, ami otthon sem sikerült neki. Pedig neki mindig sikerült. Most azonban úgy tűnt, nem is neki, de Zselykének mégis engedelmeskedett.
Szélesen vigyorog, ahogyan Zselyke arcát figyelte az ital után. Kezdetnek jó lesz ez, aztán meglátják, mi jön még az este folyamán. A kék édes volt, és üdítő, olyan,mint a friss óceán.
- Vannak sokkal jobb dolgok a kakaónál-  nevetett fel,miközben lefejtette magáról saját kabátját. A rendelés és az első ital fontosabb volt, kellett a kezdőlöket.
Elvette a lila színű italt, és húzta le, miután még megemelte a lány felé. Gyorsan ittak, de ez nem árthatott, majd letáncolják a következőhöz. A zene egyre ütemesebb lett, érezte a mellkasában a basszust, ahogyan lüktetett, és érezte, ahogyan felmelegíti a vérét a harmadik, narancs színű ital is. A negyedik előtt azonban megállt, egy kicsit. Várta, hogy Zselyke megtartsa vele a lépést.
- Na hogy bírod? Jöhet az utolsó? - vigyorgott rá szélesen, és egy kihívó tekintet után felemelte az utolsó poharat is.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Mágusfalvak és városok → Mágusfalvak

Felnevetett, és elismerően bólintott. Figyelte, ahogyan újabbat és újabbat húzott le Zselyke is,követve Kolos tempóját. Egyenként egyik sem volt erős,ám gyorsan egymás után elég jó hatással volt még Kolosra is. Érezte az alkoholt az ereiben, ám Zselyke mozdulatára, és bukdácsolására azonnal nyúlt érte. Volt már tapasztalata.
Nevetve figyelte, ahogyan nagyokat pislogott a leányzó, ő pedig felsegítette, és leszállva a székről, már indult is a táncparkett felé.
- Csak hogy tudd, egy igazi Fred Astaire-rel fogsz most táncolni - fordult hátra vigyorogva,miközben Zselykét vezette be,egészen a tömegközepébe. Ha ez az első ilyen estéje, a legjobb, ha érzi a tömeg lüktetését. Ahogyan a zene ritmusára egyszerre mozognak, fordulnak, nevetnek és adják át magukat a bulinak.
Kolos kézen fogta ismét, megpörgette,mielőtt megálltak volna parketten. Óvatos volt, hisz a zene is erősen lüktetett, a testek melege pedig még egyet ütött az előbbi kis koktélgyűjteményükhöz. Kolos érzékei is tompultak, a körülötte lévő emberek összemosódtak egyetlen masszává, kivéve Zselykét. Magához húzta a lányt. A zene ritmusára mozgott.