Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Sejtettem - neveti el magát, és szélesebbre tárja az ajtót, bár egyelőre csak eddig jut, mert közben érkezik a kiegészítés is. - Hát... köszönöm. - Nagyon rossz az ilyenekben, mindenesetre széles vigyora árulkodik arról, hogy örül ám, mégpedig nagyon. Nem szereti ha megajándékozzák, a meglepetéseket meg pláne nem, de ennek örül. Azárt na, van akinek és aminek mindig örül. - Gyere be, csak ne nézz szét. - Na nem mintha nem láthatott volna már nagyobb rendetlenséget itt ennél, de mégis, azért kicsit rosszul érzi magát. Odébb lép, hogy beférjen mellette, majd bezárja az ajtót, a konyhaszekrényekhez indul. - Az az igazság, hogy egyetlen vázám sincs itthon.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hát hogyne - bőszen bólogat, hogy máshogy nem is tehetett volna. Még meg sem jött, de már kezdik. Ezt már szereti. - Köszönöm, tényleg, nem kellett volna. - Mert tényleg nem, már az is meglepi, hogy emlékszik rá, hogy ma ünnepel. Rémlik, hogy valamikor a régmultban volt szó róla, de tényleg nem hitte volna, hogy emlékezni fog.
- Tudtam én, tudtam. Ha lehet a tévét ne rúgd fel, amúgy másért nem kár. - Mert bizony ott hever a nappali közepén még dobozostul egy tv, a szüleitől kapta, de nem akarta azzal terhelni de Balázst se Kristófot, hogy be is szereljék. Tudja, hogy akad itt néhány férfiember, akik elég hálásak neki ahhoz, hogy összerakják.
- Hallod, néha elfelejtem hogy boszorkány vagyok - ismét nevet, a saját kínján, majd mikor végre megtalálja a pálcáját valóban pohárból lesz váza.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Majd megnézem később - és teszi is oda a többi mellé. Egyetlen egy ajándékot nyitott ki, a bátyjától kapott borítékot, minden más ajándékzacskókban hever a kartondoboz mellett. - Az összerakáshoz el kélne némi segítség, lehet majd szólok Ákosnak is. - Egy segítőkész férfinál csak kettő lehet jobb, ez tény. Kezelni tudja, de fogalma sincs, hogy melyik csatlakozó melyik lyukba való. Arra is büszke, hogy a csavarhúzót meg tudja különböztetni a villáskulcstól.
- Mindig? - somolyogva pillant rá a pult mögül, de nem firtatja tovább , inkább elhelyezi a csodás csokrot a vízben. - Főztem is, de van torta. Melyikkel kezdenéd?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Majd éjszakázom veled. - Ennél jobb válasz nem érkezhet, legalábbis Rebeka szerint, mert tudja, hogy úgyis az lenne a vége, hogy mindketten elaludnának. - Hogyne, fullextrás cucc. Úgy voltak vele, hogyha már beköltözésnél nem hagytam hogy segítsenek akkor most ebbe ölik a pénzt - vonja meg vállait. Nem akarta mondani, hogy felesleges volt, mert nincs szüksége rá, így legalább nagy képernyőn nézheti majd a sorozatait.
Mosolyogva bólint, hogy persze, eddig is itt volt. Mert tényleg, akár hajnal kettőkor is, ha szüksége volt rá. - Nálam mindent lehet, nem az anyád vagyok. Na de akkor brokkoli krémelves vagy oldalas krumplipürével? - Mert igen, egyfélét főzni snassz lett volna, és mikor beállítottak a meglepetésvendégek hasznára vált, hogy sokat főzött és többfélét.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Kávét főzzek vagy kólát keressek? - Mert ezek nélkül biztosan nem bírják ki, kell a koffein meg a cukor. - Hagyd, ráér máskor - legyint, hogy nem kell az most nekik. Neki legalábbis biztos nem, majd átjön máskor aztán összerakja. Legalább még egy alkalom, amikor találkozhatnak.
- Neked nem - forgatja meg szürke szemeit mosolyogva. Bár amúgy sem titkolja, hogy hány éves, egyelőre elég fiatal, hogy ne szégyellje. - A zöldség nem  mérgező, de úgy legyen. - De kérésének megfelelően szed, melegít, aztán elé pakolja. - Jó étvágyat. Míg eszel engem vár a mosatlan - pislog a mosogató felé, úgy véli, nem kell felügyelet ahhoz, hogy egyen, Rebeka meg haladna addig, legalább ennyit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Nálam minden is - neveti el magát, keres poharat meg a kólát, aztán leteszi azt is a pultra, öntsön csak magának. Érezze szépen otthon magát, ha eddig nem tette volna.
- Nem a lányod vagyok - nyújtja ki nyelvét kislányosan. Ha most lenne tizennyolc még simán beleférne, hogy a lánya legyen. Kicsit megijeszti a gondolat, de csak gondolati szinten játszik el vele, arcára nem ül ki csak a kislányos őrület.
- Örülök, ha ízlik. - Kipakol a medencéből, vizet enged, még jó, hogy a ruhája ujját nem kell feltűrnie. Már lassan rendszer lesz belőle, hogyha találkoznak akkor esznek, ő meg mosogat, mintha muszáj lenne. - Milyen napod volt?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Anyám kicsapongó nőszemély volt, de azért nem ennyire - ingatja a fejét mosolyogva. Mert lássuk be, ő igazából csak egy életlen baleset eredménye, nem igazán kellett volna megszületnie, de hát csak sikerült neki. - Hát az tényleg nem valami izgi. - Néha hátrapillant a válla felett, hogy ne tűnjön nagyon bunkónak, de alapvetően inkább a koszos tányérokkal foglalkozik. - Kívánni kötelező, hát hogyne - bólogat szorgalmasan. Azt nem mondaná meg persze, hogy mit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pedig biztos örültek volna. - Balázs biztosan, az anyja... hát nos neki sem lett volna más választása. Bár egyelőre azért furcsa lett volna bemutatni, mert mit mondott volna? Hogy közeli barát? A bátyja úgysem tudta volna tartani a száját. - Nem tudom, egy része már a tortám előtt teljesült. Nagynéni leszek - fordul hátra vigyorogva. Nem egészen így tervezte elmesélni, de ha már témába jött hát nem fogja tovább húzni. Úgy örül, mintha legalább neki születne gyereke, mert nagyon kedveli a Balázs menyasszonyát, és úgy véli, megérdemlik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Igen, kisfiú, ha minden igaz. És ráadásul terveznek hazaköltözni, ide, Bogolyfalvára. - Ha nem hoztak volna semmit, csak azt jelnették volna be, Rebekának akkor is ez lett volna a legboldogabb születésnapja, ebben egészen biztos. - Az már nem rajtam áll - vonja meg vállait, mert tényleg, ahhoz két ember kell, nem csak ő. - A poharad tarts meg, hátha iszol még - a tányért meg már veszi is ki a kezéből, hogy ugyanarra a sorsra juttassa, mint a többi hasonlót.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Köszönjük, köszönjük. Alig várom. - Mert tényleg, ez egészen más lesz, mint másoké. Már csak azt kéne kideríteni, hogy vele mi van, mert a problémái nem szűntek meg, és kicsit aggódik, hogy ez esetleg kihatással lehet majd a jövőbeli terveire. - Van ami egyedül nem megy. - Sejtelmes, de mégis, annyira egyértelmű, hogy annál egyértelműbb nem lehetne. - Ugyan, te sosem zavarsz. Mármint nem marasztallak, ha mennél, csak na. - Az utolsó tányér is a csurgatóba kerül, kihúzza a dugót, aztán derekát nekitámasztja a mosogatónak, úgy pislog a férfire.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Alexander, a tervek szerint. - Aztán lehet, hogy lány lesz, vagy meggondolják magukat és választanak valami mást. De jelenleg ez a befutó, és a családnak is nagyon tetszik.
- Hát persze, csak a sütim kell - csóválja fejét rosszallón, ám szemében ott a vidámság, látszik, hogy nem gondolja ám ezt az egészet komolyan. Furcsa, hogy a múltkoriak után ennyire közel állnak most egymáshoz, elfogja valami belső feszültség, nem tudja megmagyarázni, hogy miért. Mindenesetre igyekszik, hogy ne látszódjon rajta, keres egy lapos tányért, aztán vég egy szelet tortát, majd Edu kezébe nyomja egy villa kíséretében. - Tessék, tessék. Sima csokitorta, semmi extra.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Sajnos nem valószínű, tudod, olyan nevet akarnak, ami mindkét országban elmegy. - Bár neki aztán mindegy, lehetne Béluska is, akkor is ugyanolyan rajongással nézne rá, de megérti, hogyha már ilyen multikulti környezetben nő fel majd, akkor olyan nevet szándékoznak adni neki, ami itt és ott is megállja a helyét.
- Tudod ki hiszi el. - Szemtelenkedik itt, mert nem bírná megállni úgysem, hogy ne tegye. Így könnyebb, ha szurkálódhat. - Ha finom, akkor anyukám érdeme. Mondjuk ha nem, akkor is. - Levadász magának is egy poharat, hogy aztán megtöltse az undorító cukros löttyel. Leginkább azért teszi mindezt, hogy csináljon valamit, nem azért, mert különösebben rákívánkozna az üdítőre. De azért jót fog tenni, ha felpörög kicsit. Ő tipikusan az, akit egy pohár kóla után nem lehet lelőni, annyira beüt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Jelenleg Londonban, ugye a lány családja angol. - Nem is érti Rebeka, mit akar ez a két jómadár itthon, mikor kint is meglenne minden segítségük, de hát a bátyja mégiscsak otthonosabban mozog itthon, a barátnője, vagyis a menyasszonya most már, egészen beleszeretett az országba.
Szélesedik a mosolya, aprót bólint is, hogy persze, azért hisz neki. Melengeti a szívét, na. - Anya is mostanra jön bele, tudod ahogy öregszik egyre több az ideje ilyenekkel szöszölni. - Emlékszik még gyerekkorában a rondábbnál rondább, de annál finomabb sütikre. Sose volt egy rossz szavuk se, mindig rosszullétig ették magukat. - Mondhatjuk. Ráadásul felmondtam a színházban, így nem kell éjszaka egyedül járkálnom. - A rémálmok még mindig kísértik, de azért már sokkal jobb, mint volt. És így, hogy nem kell kísértenie a sorsot határozottan javul a lelkiállapota.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Pedig lehetnél. - Mert szerinte tortát sütni nem egy nagy művészet, és Eduban megvan a kellő kitartás, ha akarja és ha nem lustul be. De persze ehhez a csillagok szerencsés együttállása kell. - Bajom nem lett volna, csak a gondolat mégis... - aprót sóhajt, továbbra is a pultnak támaszkodva. Addig nem akarja ott hangyi a konyhát míg az utolsó tortás tányért is el nem mosogatta. Legyen szépen minden tiszta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Értettem, értettem - tartja maga elé karjait védekezően, de közben nevet, hogy lássa, semmi nem komoly. Mert tényleg, köztük talán semmi sem komoly, és ez itt a baj. Hogy az sem az, ami szeretné ha az lenne. - Ugyan. Ami volt, elmúlt, most minden rendben és ez a lényeg. - Olyan hihetően mosolyog, hogy az ember egészen elhiszi, hogy nincs semmi baj. És bár testileg talán már tényleg, a néha-néha csuklójába nyilalló fájdalmon kívül, de a lelki sebek nem forrnak be ilyen hamar.
Amint a férfi befejezi az evést elveszi tőle a tányért, őt meg elküldi, hogy üljön le valahova. Azt már rábízza, hogy a konyhai székek egyikét vagy a kanapét választja-e.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Férfiak - forgatja meg szemeit, mert tényleg, ez az agresszió csak rájuk jellemző. Na nem mintha Rebeka nem herélné ki szívesen ezeket a kedves úriembereket, de na.
Mosogat, sétál, leül, aztán odahajol és nemes egyszerűséggel szájon csókolja a mellette ülőt. Annyiszor eljátszott már a gondolattal, hogy mi lenne, ha egy random beszélgetés random pillanatában megtenné, hogy most hogy tényleg megtette egészen elfelejt idegesnek lenni. Csak egy bocsánatkérő vigyort villant, mielőtt mintha mi sem történt volna válaszolna a kérdésre. - Dehogynem, bármikor.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Az nem lepi meg, hogy meglepődik, elvégre ő is biztosan meglepődne, ha egy kérdésre így felelnélek. Vár, hogy most ott lesz hagyva, ki lesz osztva, vagy csak szimplán az ő taktikája lesz követve, miszerint nem beszélnek róla, látja is, ahogy Edu menni készül. Arra azonban nem számít, hogy megcsókolják. És még azt hitte, hogy ő lesz a meglepő. De hát csókot illik viszonozni. - Valami szép helyet válassz - bólogat, ő egy centit sem tágít, jó helyen van ám ott is. Közel, egészen közel. Tanácstalan, hogy most mi legyen, nem voltak további tervei vagy elképzelései, csak megtette amit hirtelen jónak látott, aztán csókolom. A következményekkel sosem számol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Szinte bújik, ahogy finoman magához húzza, ez is már amolyan szokásukká lett. Csak mégis, ez a mozdulat, ez a pillanat más. Jobb lesz ez így, megmaradni a biztonságos talajon. Tudja, hogy hülyeséget csinált, és örül, hogy a férfi egyáltalán még itt van. Ott bujkál benne a remény, hogy talán tényleg van esély, ugyanakkor az a fele, aki retteg a csalódástól erősebb, próbálja belésulykolni, hogy ismét csak egy összetört szív lesz a vége, legyen most bármennyire boldog. - Nem is tudom, mire vágyom. Neked mi a vágyad?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Finom fintorba húzódnak vonásai a horgászat hallatán, majd halkan elneveti magát. Ő meg a halak nem éppen jó barátok. - Végülis... csak hagyj egész nap olvasni. De akár lemehetnénk a Balatonhoz is. - Vízpartnak éppen vízpart, csak épp kicsivel több lehetőséggel. Meg úgy amúgy is, messze a halaktól. - Itt alszol velem? - csapong a témák közt, mert a gondolatai sem tudnak rendszerben maradni. Állandóan új és új dolgokra gondol, egyre több és több minden vetődik fel benne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Na látod. - Úgyis híján van mostanában a balatoni élményeknek, mert bár gyerekkora nagy részét ott töltötte régen járt már arra felé. Esetleg talán a szüleit is meglátogathatják majd, ha úgy jön ki a lépés, de erről egyelőre nem akar szót ejteni.
Fülig szalad a szája, abszolút reménytelenként élte meg e helyzetet, szóval most még boldogabb, mint amúgy lenne. - Az ágyam kényelmesebb, mint a kanapé - jegyzi meg éppen csak úgy mellékesen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Veszprémi vagyok, szerintem ezzel megválaszoltam a kérdést - szélesedik vigyorrá mosolya. Nagyon büszke rá, hogy veszprémi lány, szereti a várost és mai napig szívesen járna haza, ha lenne elég ideje.
- Talán nem találsz elég szórakoztatónak? - visszatér a szokásos csipkelődő él a hangjába, ami eddig is annyira jellemző volt. - Majd holnap délelőtt munkára foglak, hagyd mára. - Még azt sem találta ki, hogy a nappaliban vagy a hálószobában szeretné inkább látni, ígyis-úgyis szükség lesz némi átrendezésre, de erre aludna még egyet. - Már kétszer előadtuk, harmadjára kijár mindkettőnknek a kényelem. - Mert bár mindkét esetben ő volt az, aki gyakorlatilag Edut használta kispárnaként, azért neki sem volt ám olyan nagy élmény ülve aludni egy keskeny kanapén.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Hát úgy Veszprém környékén - válaszolja meg a hülye kérdést hülye módon. Mert hát mint tudjuk, hülye kérdésre hülye válasz jár. - Csak utaltál rá - nyújtja ki a nyelvét ismét, mielőtt ő is elnevetné magát. Lassan de biztosan szakadnak azok a gátak és törnek azok a falak. Bólogat, hogy rendben, tegye csak át, ha akarja, őt nem különösebben érdekli, hogy hol henyél még másnapig.
- Lehet hogy én is öregszem? - Sosem volt az az éjszakázós típus, sokkal inkább a pacsirta fajta. Korán reggel már képes kukorékolni, olyan időpontokban, hogy az ember csak néz, hogy most mégis miért nem alszik.
Végre előnyére válik, hogy a jó kinézet miatt ágyán két ágyneműt tart felhúzva. Rövid, egyre fáradtabb beszélgetés után bekuckózva-összebújva alszik el előbb a vörös, arcán széles, boldog mosollyal. Még álmában is mosolyog.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Hát kellett neked ilyen nagyra nőni – vonja meg jókedvűen vállait, mintha csak valamelyik porontyával beszélgetne. Nekik szokott ilyeneket mondani, hogy már kész égimeszelők, meg hogy a legutóbbi találkozásuk óta is mennyit nőttek már, és ha így folytatják akkor Rebekának kisszék kell majd ahhoz, hogy puszit adjon nekik. De erre legalább leül mellé Edu, és ettől a hirtelen közelségtől gyomrában felébrednek a hülye pillangók. Utálja őket, mert mindig olyan rosszul jönnek, és arra utalnak, hogy nem tudja kordában tartani az érzelmeit, hogy hiába beszélné le magát a férfiról nem képes parancsolnia szívének. Pedig szeretne, de még mennyire! De hát így maradtak a pillangók és a csendes epekedés és vágyakozás, hogy ugyan végre vegye már tényleg észre.
- Mintha nem láttalak volna már elégszer – sóhajt fejcsóválva. Sosem fogja megérteni a férfiakban ezt a fajta kis magamutogatást, hogy miért akarják elhitetni, hogy ők a legjobbak, hogy mi mindenre képesek. Nem, ezt egyszerűen nem lesz képes megérteni talán sosem. – Jaj a lakásban szoktam elhagyni őket, a létező legfurább helyekről kerülnek elő. – Rendszerint összefogja a szennyesruhával, szóval talál mosás közben, de talált már horgolótűt a hűtőben és a fehérneműi közt is. Bár, ha belegondolunk, hogy milyen Rebeka, ezen igazából meg sem kellene, hogy lepődjünk. – Remélem azért nem törted el. – Nem keresi elő, miután már eltette, de őszintén kicsit kezd aggódni, hogy vajon miféle bajok származhattak ebből a találkozásból. Mármint na, nem azért de lássuk be, hogy Edu tömege meg ez a kis nyiszlett horgolótű nem feltétlen kompatibilisek egymással.
Bólogat, hogy eddig világos, kap majd papírokat, amiket nem ártana elolvasni. Ezzel nem lesz gond, olvasni éppen tud és szeret is, a memóriájával sincsenek gondok, szóval valószínűleg a tartalmára is egészen pontosan fog emlékezni. – Szeretném azt hinni, hogy mindent értek. Mármint na, olvasgattam meg ilyenek, de biztos feltudsz tenni néhány keresztkérdést, amivel bebizonyíthatom, hogy amúgy tök felkészületlen vagyok – neveti el magát. Mert igen, ez szerinte vicces szituáció. Nem kimondottan veszi komolyan ezt az egészet, még most, amíg nincs nagy tétje nem. – Átváltoztatástanból tök jó voltam, de ha gondolod gyakorolhatunk is – vonja meg vállait amolyan minden mindegy alapon. Nem akar ő dönteni, meg akarja ezt hagyni a férfinak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Azt hittem anyukád kirakott az esőre, mert annyira rosszgyerek voltál, de végül is, a leves sem rossz. – Állandóan kötekedik, és mindezt kifejezetten élvezi. Ez az ő furcsa, kissé elcseszett módja arra, hogy kimutassa valaki felé, hogy igenis nagyon szereti. Szegény Balázs is, meddig, de meddig hallgathatta, ahogy a kishúga állandóan a vérét szívja. Bár a köztük lévő testvéri kapcsolat igazából túl erős ahhoz, hogy az ilyen kis kölcsönös szurkálódásoktól megadja magát.
- És lehet, hogy igazuk van – méri végig a férfit félrebillentett fejjel, mielőtt ajkai huncut vigyorra húzódnának. Ő kifejezetten jobban szereti emberként, mint állatként, elvégre nincsenek furcsa ferde hajlamai. Bár tény és való, hogy amíg kutyaként bújik, addig legalább nem szúrja el szavakkal az egész helyzetet.
Ahogy elhangzik a mondat, hogy szereti, ha a füle tövét vakargatják, Rebeka keze már rendül is, hogy finom mozdulatokkal megcirógassa az említett területet. Túl magas a labda ahhoz, hogy ne csapjon le rá. Kis ártatlan pislogás mellé, és egészen úgy néz ki, mintha nem azért ért volna a férfihoz, mert vágyik rá, hogy minél többször megtegye, hanem ettől úgy tűnik, mintha csak egy kihagyhatatlan ziccert húzna be. Nagy játékos, ez tény, habár béna színész és rosszul hazudik. Ennyire azért még futja a tehetségéből.
- Mert van belőlük tizenkettő, és nem tudom mind a tizenkettőt a nyakamba akasztani. Ha meg kikötném valahova, az nem lenne túl praktikus – magyarázza, mintha csak tényleg magyarázatra szorulna a helyzet. Persze mindketten tudják, hogy felesleges szavak ezek, de az előbbi kis közjáték után talán egy kicsit zavarban van, és ezt beszéddel igyekszik leplezni. – Nem te vagy nagy, a horgolótű kicsi és nyeszlett – vágja rá azonnal, mintha komolyan tartania kellene attól, hogy most aztán jól megsértette. Nem szoktak egymás ilyen jellegű beszólásain megsértődni, épp ezért olyan kellemes az együtt töltött idő.
Szorgosan bólogat, hogy ezt éri. Mostanában gyakran álmodik ilyeneket, mindig más állat bőrébe bújva. Legutóbb papagáj volt, előtte ponty, a legelső alkalommal törpesün. Fogalma sincs, hogy ezzel üzenni akar-e az élet, vagy szimplán fel kellene keresnie egy szakembert az idióta álmaival. – Ha nagyon szekálni akarsz kérdezhetsz. – Fél, hogy elbukik, hogy rosszul válaszol, de végülis, egy próbát talán megérhet. Hátha nem pont valami olyanba sikerül beletenyerelnie, amiről fogalma sincs. Nagyon kíváncsi, és nagyon kitartó, mégis, a szorgalom valahogy nem adta magát ehhez a kettőhöz.
- Szegény egér – csóválja a fejét szomorúan. Sosem szerette az ilyen transzformációkat, mindig mindent szorgalmasan megcsinált, de attól még sajnálta az állatokat, akiket kitett ennek. A kavicsból békára azonban nem mond nemet, bár alaposan át kell túrnia a táskáját, hogy megtalálja pálcáját, de amint megvan, keres egy szimpatikus követ, Edu térdére helyezi, majd teljességgel átszellemült arccal elvégzi a transzformációt. Néhány pillanattal később egy igen csúnya, de tökéletesen béka formájú kis lény ugrik le a férfi lábáról, egyenesen bele a tóba. – Lehetett volna szebb, de tudjuk be annak, hogy vagy öt éve nem csináltam ilyesmit – neveti el magát. Végtére is az átváltozás sikeres, és a kis kavicsbékája mostantól boldog életet él majd a többiekkel a nádasban.
Szorgosan bólogat továbbra is, a bájital része megvan. Természetesen mielőtt belevágott felkutatta a könyvtárban fellelhető szakirodalom nagyrészét, és átnyálazott belőlük néhányat. – Kezdd a nehezebbel, a könnyebb maradjon másodjára. – Ez tűnik logikus választásnak, elvégre ha a nehezén túlesnek, akkor már nagy baj nem lehet. Vagy mégis?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Kitalálta, hogy festeni fog. Annyira nem tud mit kezdeni magával, annyira üresnek és sivárnak tűnik az élete, hogy már minden kósza gondolatot, ami jó ötletnek tűnik - ismétlem, tűnik - megragad. Eddig nem járt sok sikerrel, de nem adja fel, addig próbálkozik a tutorial videók alapjan, míg a kép legalább hasonlítani nem kezd. Ehhez azonban szüksége van egy újabb vászonra, amihez el kell mennie a boltba. Rossz ötlet.
- Megtennéd, hogy befogod? - röviden, tömören, hasonló stílusban. Ma nincs jó kedve, nem fog itt anyáskodva aranyoskodni. És csak hogy eleget tegyen a kérésnek megragadja kiszemelt áldozatát, azt az egy utolsó vásznat. Megvan amiért jött, már itt sincs.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

Pisloghat rá akárhogy, nem különösebben hatja meg. Immunis rá, mint a szemfirgatásra, nyelvnyújtásra, szarkasztikus beszólásokra. Határozottan sokat segít, hogy gyerekekkel dolgozik.
- Én meg időben bejöttem, hogy megvegyem. Míg te kinézted magadnak én cselekedtem, így jártál. - Persze, amúgy szívesen adná, elvégre neki nincs rá égetően nagy szüksége. De az a stílus amivel rárontott, nos... ennyi van benne, hogy kiáll az igazáért.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Bogolyfalva (RT téma)

- Ettől még nem az én hibám, hogy lassú vagy. - Nem kívánja lereagálni, hogy kihez hasonlítjak, ahogy nem kiván engedi sem. Bár tudja, hogy okosabb lenne, de a kétszázas vérnyomás és a vörös köd a szemei előtt valahogy nem teszik lehetővé, hogy lemondjon szerzeményéről. - Fogadd el, hogy nem kaphatsz meg mindent - villant angyali mosolyt, ám tekintetében ott ül az "és ha lehet, baszd meg" csillogás. Néha egészen ijesztő, hogy a szürke szempár mennyi mindent képes elmondani

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Mint az enyémet. – Komolyan, pontosan érzi min kellett átmennie szegény asszonynak, míg felnevelte Edut. Bár mi tagadás, az ő szüleinek sem volt éppen egyszerű dolga vele, hát még a bátyjával. Igazi rosszcsont gyerekek voltak, Rebeka meg olyan flegma kamasz, hogy kész csoda, nem rakták ki otthonról. Mondjuk valószínűleg azért, mert az év nagy részét iskolában töltötte és nem otthon.
- Használsz rá valami különleges sampont? – Néha igazán nem érti, hogy honnan jön belőle ennyi hülyeség, de kicsit olyan, mintha megnyitnának egy csapot, amit aztán nem tud elzárni. És csak zubog és zubog belőle a végeláthatatlan baromság, amin a végén már ő is csak nevet kínjában. De nem ez az egyetlen totális őrültség, amit elkövet, az, hogy megcirógatja a másik fültövét, mintha csak valóban kutya volna túlmutat szavain. Kész őrült ma délután és köszöni szépen, élvezi.
- Ne kötekedj már állandóan! – Most nem mindegy, hogy kicsi vagy nagy? Nem kell állandóan emlékeztetni arra, hogy hajlamos igencsak ellent mondani saját magának is, nem még másoknak. Ő már csak ilyen, megtestesíti a két lábon járó ellentmondást.
- A mandragóra levélre gondolsz? – Legjobb technika, hogy leplezze bizonytalanságát. Úgy tesz, mintha ő lenne az okosabb, és ezért kérdezne vissza, és nem azért, mert igazából nincs képben. Na jó, erős túlzás, hogy nincs képben, mert azért de, nagyjából tudja mi merre hány méter – anélkül nem is vágott volna bele – de na. Jobb ez így.
- Nem tehetek róla, hogy sajnálom őket, na. – Nála nagyobb állatbarátot nehéz találni. Mármint, ha mondjuk talál egy tíz centis pókot, akkor szüksége van erős férfi beavatkozásra, de nem fél sem az egerektől, sem a kígyóktól, békáktól, ilyesmiktől. – Kipróbálhatod, de szerintem béka marad – neveti el magát. Tudna mit mondani, lecsaphatná ezt a labdát is, de nem, az már sok lenne talán.
- Akkor megnyugodtam. – Érez némi elfogultságot, de hát kérlek, erről nem ő tehet. Meg egyébként is, ez némi örömmel tölti el, még ha nem is kéne, hogy ennek örüljön.
Bólogat, hogy ismeri, gyógynövénytanból ugyan nem volt nagyon penge, de ezt a szintet még meg tudja ütni. Figyelmesen hallgat, érzi a kis elidőzést ahogy a tevékenységeket sorolja. – Szerintem menni fog. Remélem. Mi a könnyebb része? – Itt az ideje, hogy ezt is megtudja.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Nem, hát persze, hogy nem – hagyja rá némi éllel a hangjában. Nem megy bele azért minden parttalan vitába, tudja jól, hogy melyik szituációkból sülhetnek ki vicces civódások, és ez épp nem az. Már így is túlragozták talán egy kissé.
- Ami ráadásul még irtóra büdös is a flakonban, tudom, tudom. – A bátyja is valami hasonló förmedvénnyel keni magát, mégis, a bőre olyan puha, mint egy kisbabáé, a haja olyan selymes és fényes, mint egy samponreklámban. Ő meg mindenféle csodát ígérő balzsamot, pakolást, ápolót meg ki tudja még mit magára ken, aztán mégsem elégedett sosem önmagával. Ki érti ezt? A természet igazságtalan rendje.
- Most úgy érzem, magam, mint valami vizsgán, ahol meg fogok bukni. – Az agya olyan hirtelen lesz olyan üres, hogy még önmaga is meglepődik, hogy képes ilyet produkálni. Szeretné néha szántszándékkal megtenni ugyanezt, de olyankor persze sosem sikerül. Miért is sikerülne? Az túl egyszerű lenne. Most viszont semmi nem jut eszébe, úgyhogy csak pislog Edmundra, mint hal a szatyorban. Az bosszantja fel igazán, hogy tudja, hogy tudja, de egyszerűen képtelen az agyát munkára bírni. Elégedetlenül sóhajt, majd hátra dől két könyökére, arcát a nap felé fordítja, hogy legalább ennyi jó legyen most.
- Az hogy az előbb kaptam egy kis rövidzárlatot, még nem jelenti azt, hogy ne tudnálak követni. Fejben itt vagyok, tudok figyelni rád, menni fog ez. – Kicsit talán sértettebben hagyják el a szavak a száját, mint azt szeretné. Mármint na, rosszul esik neki a feltételezés, hogy nem nézi ki belőle, hogy ennyi információt nem tud fejben tartani. Emberekkel dolgozik, szép lenne, ha képtelen lenne figyelni másokra, megjegyezni, amit mondanak, majd később emlékezni rá. Ebben jó, ha már másban nem is.