Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Még mindig hihetetlen, olyan,  mintha a fehér folyosókat nem is jártam volna tényleg végig, csak megint álmodtam volna. Közben pedig megkaptam a ruháim, amiben az első nap bevittek. Csak álltam ott és bámultam ki a fejemből pár percig, mielőtt ténylegesen vettem volna a fáradtságot rá, hogy a fekete pólóba és farmerba nyűjjem magam.
Nem sokáig maradtak rajtam. A teljesen elhagyatott lakásnak, amin az állott szagán is érződött, hogy több, mint egy éve nem tette be ide a lábát senki, legalább annyi előnye volt, hogy még mindig benne tárolódtak a cuccaim. Szinte pánikszerűen rángattam le magamról a rossz érzést keltő darabokat, majd szórtam őket egy kukászsákba. Nem hiszem, hogy bárki arra számított, hogy ez a nap ilyen lesz. Beszórtam a ruhák  nagy részét egy sporttáskába, majd tettem egy rövid kitérőt a közeli benzinkúton, ahol két liter benzint vettem magamnak. A ház udvarán kirázva a fekete kupacba a cuccokat megloccsantottam a benzinnel, majd kicsit odébb sétálva gyújtottam rá, hogy a cigit három slukk után egy mozdulattal rápöccintsem. Tiszta lap.
Felkaptam a sporttáskám a küszöbről, majd mire felfoghattam volna, mit is csinálok pontosan, a vonaton ültem, ami az egyetlen hely felé tartott, ahová soha nem akartam visszatérni. Ironikus, nem?
Lassult a szerelvény, én pedig felsóhajtva rántottam egyet a kabátomon, majd utolsóként elhagytam a szerelvényt, kelletlenül dobva ki a táskám a peronra.
- Vissza a pokolba - pillantottam körbe, mielőtt kiszúrtam volna az emberem. Lassan kiült egy vérszegény mosoly az arcomra. - Hát te?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Olyan szürreális volt az egész ide út. Annyi mindent megtettem volna anno azért, hogy eltakarodhassak innen végre. Minden egyes aljamelót elvállaltam, csak hogy meglegyen a pénzem, majd visszacuccoltam Pestre, aztán az akadémiára jártam, ami tök jó volt. Könnyen ment, olyan ösztönösen, volt már előzetes tapasztalatom és tényleg jó voltam abban, amit csináltam. Erre. Most megint itt vagyok és a néni tök kiakadva bámult rám, ahogy a táskám nagy puffanással dobtam le a peronra. Vele ellentétben én nem őrizgettem benne nippeket, szóval nem is vigyáztam rá úgy, mintha hímes tojás lenne. Leginkább semmire nem vigyáztam úgy - kivéve ha szerződés kötött -, még akkor se, ha illett volna.
- Szerintem téged is épp elég volt kiperkálniuk - vigyorodtam el szélesen, mert ha valami lehet tudni Mitzingerről, az az, hogy nem igazán adja olcsón a bőrét. Hacsak nincs rá nagyon jó indoka. Kezet ráztam vele, inkább afféle szorítás volt, a szabad kezemmel megszorongatva finoman a vállát. Örültem neki, hogy itt volt, ha már egyszer szívok, akkor olyan emberekkel tegyem, akikért hajlandó is vagyok rá.
- Furcsa, leginkább. Még mindig kicsit nehezemre esik elhinni, hogy egy év telt el... repül az idő, hm? És veled mi van? Milyen ezen a szeméttelepen? - körbe is pillantottam sokatmondóan, mielőtt felkaptam volna a táskámat, hogy beljebb húzzam a vágányról. Még csak az kellett volna, hogy a vonat feltrancsírozza minden hozott ingóságom.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Tudtam, hogy Bence nem egy könnyű eset, nem is olcsó, semmi ilyesmi, ami a legtöbb embernek gond lenne. Nekem nem az, az én ügyem anno pro bono vállalta el és ezért hálás is voltam. Ugyanakkor jött nekem ennyivel, ha egyszer vállaltam, hogy én ülök és nem neki kell. Mert ugye én ilyen rendes gyerek vagyok.
- Azt hittem a cigarettát elhagytad és itthon nem szívod - böktem az állammal a csikk felé a földön. Nem mintha rám tartozott volna, csak egy puszta megállapítás olt, hogy bizony kint mintha azt mondta volna, hogy otthon tisztes ember, aki nem gyújt rá. Na de Boss!
- Akkor legalább részben nem annyira szar, mint amennyire lehetne - vontam meg a vállamat, mert ha hagyják dolgozni, legalább közben nem zaklatják, vagy valami ilyesmi. Engem nem mindig hagytak és ez rendszerint fel is húzott elég alaposan.
Végül felém nyújtott egy borítékot, amit ugyan kétkedő arccal, de átvettem tőle és belepillantottam, hogy mégis mik lapulnak benne. Ilyen szép látvány sem tudom, mikor ért utoljára.
- "Szerezz nőt", ezt úgy mondod, mintha Bogolyfalva erre alkalmas hely lenne. Már van bordély is? - nevettem el magam kivételesen, holott azt hiszem, hogy tudtam erre a választ. - Ugye tudod, hogy nem vagyok fáradt? Volt egy évem pihenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Ha az életkörülményeidet akarom firtatni, elég, ha a hajadra nézek. Gyanítom, hogy nem a fényviszonyok vagy a divat teszi - jegyeztem meg kissé talán epésen, de ismert már, hogy én ezt csak puszta szeretetből teszem és semmi meglepő nincsen benne, sem hátsó szándék. Csak tény, hogy az élete stresszes volt, amire a szervezete így válaszolt. Nagy cucc.
- Ne? Olyan optimista vagy - jegyeztem meg szarkasztikusan, miközben a kabátom zsebébe csúsztattam a borítékot, mint ahogyan azt a legtöbb, valamire való ismerősöm is tette volna. Ha valamiben jó vagy, ne csináld ingyen. Én hallgatni is nagyon jól tudtam.
- Mert itt nincsen senki, aki jelenthetne, neked kell rájönnöd, mi is a helyzet. Gondolom - forgattam kicsit a szemeim, mielőtt még vontam volna egyet a vállamon, felvéve nem sokkal később a táskám pántját, mert így ismét mind a két kezem szabad volt.
A bordélyt illetően volt már tapasztalatom, ez az egész falu néha olyan tudott lenni, arról nem is beszélve, mik történtek az iskolában. Nem, semmi komoly, ha azt nem vesszük, hogy egy tisztességes lányt találni valódi kihívás.
- Azt hiszem, vannak sejtéseim - húztam el a számat, a tekintetem a kastély irányába szegezve, rendesen érezve is a felbuzgó ellenszenvet. Nem akartam én kiállhatatlan lenni, de ez a hely... hát. - Van itt más is, akit ismerhetek, vagy most csak seggarcok vannak a hivatalban? Megint?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

Nem, én Bencével ellentétben még nem őszültem. Legalábbis, annyira nem, hogy szembetűnő legyen, az egyetlen, amit tényleg aláírok, hogy az éles fényben a borostámba látható volt pár belevegyült szál. De ennél többet nem vagyok hajlandó elismerni, mert aljas rágalom, a hajam teljes mértékben flawless. Makulátlan.
- Igaza van - nevettem el magam, de aztán csak visszafojtottam a vigyorgást. Mitzinger nem volt rossz gyerek, bármennyire is próbálta meg eladni magát annak. Szíve is volt, meg minden, csak legtöbbször szar emberek tették rá a kezük, így inkább nem dicsekedett vele.
- Majd belehalsz - kontrázta rá. Soha nem kerülte a munkát, ha bármit is próbálnak rábizonyítani, ezt akkor sem sikerült, mert kint a szarhalomban is mindig csinálta, amit kellett. Akkor is, ha senki nem kérte tőle. ű
- Kösz, főnök, rendes tőled - bólintottam párat, az útlevélre pillantva. Kicsit jót tett volna már a levegőváltozás, túl sokáig ültem a seggemen, asszem. Az sem segített sokat, hogy ebbe a szarhalomba tessékeltek vissza.
- Oh, KGB. Igen, őt ismerem. Szép. És halad valamerre, vagy csak lamentál? - kérdeztem vissza, felvonva a szemöldökömet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Vannak olyan napok, amikor csak szeretnéd, ha már vége lenne. Vagy egy aszteroida belecsapódna a bolygóba és felrobbanna az egész. Nos, Bogolyfalván minden második nap ilyen. És akkor még lehet, hogy finom is voltam. A munkatársak egy része az, akit egyszerre bíznál meg az életeddel, ugyanakkor egy hörcsögöt is csak félve adnál a kezükbe. A másik részük lame, pocakos aktakukac, aki már túl van a menopauzán, meg a klimaxon, meg mindenen, amin lehet és csak várja a halált.
Így a hivatalból kilépve mindig is az volt az első, hogy rágyújtottam egy cigarettára, aztán csak utána vittem az edzőcuccom, hogy ténylegesen nekiálljak dolgozni. Már, hogy magamon, nem ügyeken, az már túlzás lenne.
Ma viszont utána úgy éreztem, hogy tudnék enni valamit, ami undorítóan édes és mégis finom, szóval last-minute látogatást tettem a cukrászdába, hogy keressek valamit, amit el tudnék nassolni. Már ki is kértem, mikor megjelent ez a fura csaj és fogta magát, majd elemelte a tányérom. Oldalra döntöttem kicsit a fejem, meg is akadva, hogy ilyenkor mi a f.sz van.
- Tessék? - kérdeztem kissé fennakadva, majd összefontam a karjaim a mellkasom előtt. - Azért épp az előbb fizettem.
Azzal elemeltem a kávémat is, amit még a süti mellé rendeltem magamnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Számítottam rá, hogy jön egy ilyen mininő és elveszi a sütimet? Nem. Vissza tudnám szerezni könnyedén, minden erőfeszítés nélkül? Igen. Vissza is fogom? Nem, valószínűleg nem.
Csak ácsorgott előttem a csaj és mutogatott a villával össze meg vissza, nekem meg összeszűkültek a szemeim és az egyetlen, ami így eszembejutott hirtelen az volt, hogy: te nő, mi a szarról beszélsz?
- Nem ezen volt a hangsúly, az ára nem érdekelt - legyintettem le. Nem azért, mert annyira el lennék engedve anyagilag, de nem én fizettem, hanem Bence, szóval végül is ugyanott tartunk, mintha tényleg nagyon jól állna a bankszámlám. - A vonalaim jól vannak, nincs szükségük segítségre.
Aztán a nő le is ült, én meg apró sóhajjal néztem a még pultban raboskodó sütikre. Végül az egyik kávés szeletre böktem, hogy jó, akkor legyen az és mindenki akadjon le rólam az anyjába.
A nő végül felém tolt egy rakás érmét, én meg felhorkanva toltam vissza elé, mielőtt leültem volna vele szemben.
- Ez valami új ismerkedési trükk, amit nem ismerek? - kérdeztem rezzenéstelen vonásokkal, mielőtt még levágtam volna egy kis részt a sütimből és betoltam volna az arcomba. - Hagyd csak, annyira nem fontos. Miért ilyenkor jössz ide, mikor már alig van valami?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Honvágy, eh? - kérdeztem vissza kis vigyorral. Azért mikor kint voltunk is néha feljött, hogy mennyire jó lenne egy zuhany, vagy egy bögre kávé, de aztán elég hamar el is engedtük a dolgot, mert attól, hogy ilyeneken gondolkozol, semmi nem lesz jobb és nem is csöppensz haza hirtelen. A másik legrosszabb ebben, mikor tényleg haza kerülsz és már hirtelen nem is érted, miért akartál ott lenni.
- Nem akarom tudni, akkor nálad a több micsoda - vetettem egy kétkedő pillantást a boríték tartalmára, de aztán csak a zsebembe csúsztattam, mielőtt jön valami véragresszív kisnyugdíjas és megfújja, hogy márpedig az az ő juttatása, mert nem jött az Erzsébet-utalvány és tuti én loptam el. Not today, nénik.
- Jaj de jó... nő-ügy? - érdeklődtem, mert nem nagyon tudom elképzelni, hogy mi másért akarna valaki ezen a szartelepen üdülni. Mert ha lehetne választani, hogy itt akarok, vagy visszamegyek fél évre a sittre, nagyon erősen megfontolnám, hogy melyikkel is járok jobban. Ott legalább jó a kaja. Én a táskám cipelve követtem őt, a másik kezem lazán zsebre is vágva, majd kicsit felszusszantam. - És amúgy merre laksz most?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Fura egy nap ez a mai, ebben már biztos vagyok. Én nem szoktam még vissza abba a helyzetbe, hogy ebben a faluban ilyen fura alakok vannak. Meg elveszik a sütid. Meg beszólnak a kinézetedre. Vagyis, asszem, ez valami olyasmi akart lenni, de a f.sz se érti. Ez az akklimatizálódás dolog nekem nem nagy erősségem asszem.
- Akkor jó, mert annak elég szar - nevettem el magam kicsit, mielőtt még a kávémba kortyoltam volna. Szerettem, itt nem is volt olyan rossz, bár asszem, hogy egy cukor nem ártott volna bele... de már mindegy. A tekintetem a sütire vándorolt, ahogy felém fordította, meg a tényre, hogy milyen istentelen tempóban fogyasztotta, majd inkább megráztam a fejem. - Isten ments, hogy egy nő és a sütije közé álljak...
Mert ugye kettő nagyon veszélyes faja van ennek a nemnek, mégpedig az éhes és a ciklusának azon szakaszán járó példányok. Megérzik a félelmet. Inkább a kávés sütibe kóstoltam, ami nem is volt annyira rossz, mint amire elsőre számítottam.
- Oh... az más, akkor lehet én is kiborultam volna - húztam el a szám kicsit. Mekkora szar lehet, mikor szeretnél valamit és napok óta nincs. - Öm... nem igazán. Maximum ebédszünetben, amikor sokan vannak; vagy mikor végeztem, de akkor másra nincs nagyon időm, szóval... Bukta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Nem tudom melyik hangzik rosszabbul... - állapítottam meg rámutatva a tényre, hogy amúgy a dokik nem igen tesznek érte, hogy az egészséges életmód szimpatikusabb legyen. Gondolom, ha a nőknek azt mondaná, fényesebb lesz tőle a hajuk és simább a bőrük, akkor nagyobb lelkesedéssel rágcsálnák a spenótot. - Gondolom jó. Majd kipróbálom máskor.
Amúgy sem igazán szoktam az édességeken függeni, szóval valahogy nem hiányzik az érzés, hogy kipróbáljam, még csak a szemem sem rebbent rá így utólag. Szégyen, gondolom.
- Csak a feeling miatt, nem igazán érzem, hogy bármikor, bármilyen hatása lenne rám - állapítottam meg kissé elgondolkozva, majd vontam egyet a vállamon, miközben a bögrébe kortyoltam. Aki azt mondja, hogy egy pohár kólától fél éjjel nem alszik is nagy kamugép lehet. Vagy csak placebo.
Végül csak sikerült bemutatkoznia, én egy kicsit felnevetve emelkedtem meg, hogy kezet tudjak vele fogni rendesen.
- Ward. És nem vagyok benne biztos, hogy tudok neked hinni... Olyan nagyon rutinosnak tűntél azzal a tányér-elemeléssel - közöltem tudálékos arccal bólintva pár kisebbet, majd csak megráztam a fejem. - Megesik, legalább már sikerült megkóstolnod a sütit.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

Volt valami megfoghatatlan ebben a nőben. Egyszerre volt visszafogott és professzionális és közben vicces és komolytalan. Nem vagyok benne biztos, hogy egészséges az ilyen gyors váltás a kettő között, de nem én fogok pálcát törni más morális és pszichés dolgai fölött. Ahhoz előbb büszkén körbe kellene mutogassam a papírom, hogy újra szabadlábon. Inkább nem.
- Majd igyekszem észben tartani - vontam össze a szemöldökeim kicsit, mint aki tényleg agyal ezen, de közben meg már körülbelül kint is volt a másik fülemen a gondolat. A munkám nem teszi lehetővé, hogy mindent megjegyezzek, mert szétrobbanna tőle a memóriám. Kinek jó az?
- Öm... tudom? Neked meg nagyon kicsi. - Most ez mi volt? Kissé zavarodottan is néztem a nőre, mert nem értettem, ezt miért kellett megjegyezni, de ha már ő is, akkor én is? Mekkora kezem legyen? - Nagymama, mekkorák a füleid!
Ward, hallgass el. Ahogy a mellékelt ábra mutatja, Lia mostanság túl sok időt töltött nálunk és amilyen rendesek Mitzingerék, ugye engem is bevontak a teadélutánba, így ültünk a nappaliban négyen, kínos csendben az asztal körül, míg Lia csacsogott és újabb csészével töltött inni. Nem tudom Gabe, Bence vagy Martina feje volt bizarabb.
- Remélem, csak kislányoktól. Máskülönben nem elég vagány, hogy kenterbe verje a sütiket. - A kijelentésén még el is nevettem magamat. Nem is tudom, hogy az enyémmel mit csinált Bence, de mivel megint a kormánynak dolgozom, gondolom valamit varázsolt. Az az ember bizarr. - Ne húzd már fel magad, nem áll jól. Inkább edd a sütit, mielőtt Aladdin megjön a repülő szőnyegen!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Duh, semmi. Ez csak... vicc. Nem ismered a Piroska és a farkas című mesét? - érdeklődtem, miközben megmasszíroztam kicsit az orrnyergemet. Nem indult ez olyan jól, annyira már nem is volt vicces, inkább csak felszusszantam, hogy ez van, jobb is, ha gyorsan elengedjük a dolgot. Mint mikor letéped a leukoplastot. Ha sokat szarozol, csak jobban fáj.  - Kislányom? Vicces vagy. Nincs kislányom.
A szép ebben csak az, hogy nem nevettem. Szerettem volna. Jól esett volna, de nem jött ki a számon. Ott volt az a sok-sok elb.szott kapcsolat, a terhes-wannabe sonja, én meg elmúltam 30 és még azt sem mondhatom, hogy lenne valakim. Összességében ez elég szomorú. Inkább a kávémba kortyoltam, mielőtt sírva fakadok.
- Helyes, így sosem leszel híres tolvaj - grimaszoltam, bár jobb is volt így, épp elég a szar alak ebben a világban, nem kell még plusz, hogy aztán csak szívjunk. Kicsit kényszeresnek tűnt, ahogy azzal a szalvétával küzdött.
- Mikor mosolyogsz. Azt hittem, egyértelmű - vontam fel a szemöldökömet, kissé értetlenül is, mert szerintem nagyon is az. De hát, ugye nem mindenkinek egészséges az önbizalma, ezzel meg nem lehet mit csinálni. - Egye fene, meggyőztél.
Azzal el is martam a süticafatkát, ami meg kell, hogy jegyezzem, nagyon finom volt, tényleg. Damn.
- Nincs ám repülőszőnyegem. Szóval még Aladdinból is csak a csóró verzió vagyok.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

- Nem sértődtem meg. - Ezt nem ártott leszögezni, mert tényleg nem így történt. Nem voltam sértett, nem is bántódtam meg, egész egyszerűen eszembe jutottak nem túl kellemes dolgok is. Ettől pedig úgy éreztem magam, mint akinek a gyomrát egy egészen apró gombócba gyűrték. Ez nem feltétlenül kellemes. Amúgy minden a legnagyobb rendben volt. - Olyan elítélő vagy, a szerzők sosem szögezték le, hogy Piroska csak és kizárólag lány lehet.
Kicsit komorabb volt a hangulatom, ezt még a két asztallal arrébb ülő, sanda szemeket meregető kiscsaj is meg tudta volna állapítani. Na, nem mintha azzal kilettünk volna a vízből.
- Néha. Meg amúgy a... haverom keresztlányával. - Talán ez a legjobb kifejezés arra, hogy mi nekem Lia. Bence finoman szólva is... nem volt egyszerű eset, mikor el kellett magyarázni, hogy ki is ő nekem.
Nem mondták még rám, hogy kedves. Kicsit le is döbbentem, ez pedig látványosan ki is ült az arcomra, ahogyan a homlokomon elmélyedtek azok a ráncok egy pár pillanatra. Nem igazán értettem, ezt miből gondolja, honnan is jött neki a sugallat. Hajtogatni kezdett, amit figyelemmel is kísértem, de inkább csak ismét a kávémba kortyoltam.
- Még lehet, ez tény - bólintottam párat, mielőtt oldalra billentettem volna kicsit a fejemet. Nem tudom, hogy honnét szereznék egy olyat, meg egyáltalán minek, de biztosan tudnék, ha akarnék.
- Most hajtogattál nekem egy nyulat? - tisztáztam le a dolgot, a tekintetemet a kis szalvéta figurára szegezve, ami az asztalon ücsörgött. Egyre inkább szürreálisnak hatott számomra ez a kis találka, akárhogy is néztem a dolgokat. - Akkor azt hiszem, ideje lenne menni.
Még fel is sóhajtottam, ahogy eltoltam a kávém maradékát, majd a pultra csúsztattam, mielőtt kifelé indultam volna. Aztán kinyitottam az ajtót és félreállva előre tessékeltem. - Látlak még?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Mert ez a legaljább mind közül, azt hittem, ez már leesett - forgattam meg a szemeimet. Ha kicsit is üldözési-mániám lenne, biztosan azt állítanám, hogy direkt választották ezt a helyet. Pedig van az ország átellenes felében is elég iroda, hivatal, kirendeltség, ahová letehettek volna minket és mégis itt voltunk.
- Mennyire jövedelmező egy Margit nénitől Gabe-exnejig skálán? - kérdeztem, széles vigyorral a pofámon, mert  bármennyire is szerettem volna együttérezni a munkatársammal, most valahogy nem sikerült. Máskor sem, ha őszinték akarunk lenni, de legalább megpróbáltam. Ez is nagy haladás másokhoz képest.
Közben lassan távolodtunk az állomástól és ha nem vett volna körbe ennyi ház, kicsit melegebb van és tűz a nap, egészen ismerős a helyzet. Néha még bevillant, legtöbbször olyan esetekben, mikor ténylegesen nem vágytam, vagy számítottam rá.
- Jaj, mondd hogy nem egy újabb hülye p.csa... - fakadtam ki kissé hangosabban a kelleténél. Az az előző nő egy pszichopata volt, nem is értem, Kreßler hogy hihetett el neki bármit. Bencével mi azt sem tettük, amit kérdez. Ez asszem afféle közös vonás volt, sok más egyébbel együtt.
- Örülj, hogy Totó nem lakik az ágyad alatt. Kész luxus - pillantottam körbe, de a hely nem lett szebb, csak zsúfoltabb. Jelen helyzetben mondjuk éppen épületekkel, emberből már kevesebbet láttam. - Szentimentális lettél, Dorothy? Ki gondolta volna. Nekem is hiányoztál. Majd csak kibírjuk... valahogy. Nem lehetne elcserélni egy hónap Afganisztánra?
Ez afféle utolsó, kissé kétségbeesett üzleti ajánlat volt, ahogy a falura meredtem, látványos ellenérzésekkel az arcomon. Ez a pokol.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Vendéglátó negyed → Czukorvarázs Cukrászda

JAJ
#WW | sütitolvaj


//köff//

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Kellett egy kis idő távol a társaslakástól. Nem mintha nem szeretnék ott lakni, imádom a lakótársaimat - na, nem mindet -, de van, mikor csak szeretném, ha egy megszállott stalkerrel és a volt felettesemmel laknék együtt, akik még azt is tudják rólam, amit nem kéne. Mint, hogy a hátamon hány anyajegy van. Szerintem ezt még anyám se tudja rólam. Na, ez a ciki.
De most egy kicsit kimozdultam, rávettem magam, hogy tegyek egy sétát és ez jól van így, összekaptam magam. Egyedül vagyok, van időm gondolkozni és egy kicsit lehiggadni, mert ugyan ki járna ilyenkor a tavacska közelében?
Amint a mellékelt ábra mutatja, egy dobbermann. Például. Csak, hogy így hirtelen kitaláljak egy vicces sztorit. Ja, nem. Szóval sétáltam kis nyugodtan, erre jött ez a debella lény felém, nekem meg talán a szívem is megállt volna egy pillanatra, ha nem húztam volna már le egy évet afganisztánban. Majd a sitten. Szóval, ahelyett, hogy fejhangon sikítva elfutottam volna, álltam ott, kezemben a cigi, meredtem ki a fejemből, miközben a kutya nekem rontott és majdnem megborított.
- Holy shit! - tántorodtam meg kicsit, de még időben visszanyertem az egyensúlyomat, miközben az ajkaim közé biggyesztettem a szálat, nehogy megégesse magát a kutya. Ariel ki is tagadna. - Hé, kiscsaj, ez normális nála?
Még mutogattam is le a kutyára, aki nem sokkal később visszakocogott a gazdájához.
- Ő mindig ilyen?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

Két hetente egyszer valaki főz. Ez a megállapodás a társasház lakói között - kivételt képez az emelet zord ura - született, nem is olyan régen. Akkor, mikor összeültünk és már a negyedik féle gyorsékaját toltuk az arcunkba, és még csak szerda volt. Miután tegnap este sorsot húztunk és az enyém lett a legrövidebb szál, kis morgás után írtam össze az összetevőket. Szóval itt vagyok, belerángattam magam a terepgatyámba, meg a bakancsomba, a fekete pólómba és felvettem a napszemüvegemet is. Itt a jó idő, ideje kihasználni, vagy valami.
Szóval vettem egy rakás zöldséget, meg csirkét, rizs már volt otthon. Azt megbeszéltük, hogy a lányok majd úgy tudják, hogy megint rendelve lett. Mert ugye kinek hiányzik, hogy lebukjunk és utána menjen a vinnyogás, hogy miért nem csinálunk ilyet gyakrabban a házban.
Éppen az epret válogattam, mikor az ananász nekiindult és majdnem ráesett szerencsétlen lányra.
- Óvatosan! Még a végén meg fog ölni egy gyümölcs. Nocsak. Most senki süteményét nem csórod el? - kérdeztem a szemöldökömet felvonva a nőn.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

A nő rendesen önveszélyesnek látszott azzal az ananásszal. Nem mintha ez az én problémám lenne, a trópusi éghajlatokon biztos napi szinten halnak meg emberek abban, hogy gyümölcsök és kókuszok esnek a fejükre. De ez nem az az éghajlat és még ismerem is a nőt, így nem tudtam szó nélkül elmenni a jelenség mellett. Még bocsánatot is kért, mire kicsit felszaladt a szemöldököm egészen magasra.
- Nem engem, téged. Én sok mindent túléltem, nem tartok tőle, hogy pont egy ilyen kis természet nyújtotta édesség vet véget az életemnek. - Figyeltem, ahogy a nő próbálja kezelni a csődjeit, látványosan kevés sikerrel, mert bár nem tervezett mindent feldúlni, mégis sikerült neki. - Oh, hogy ezt külön nekem tartogattad? Micsoda kitüntető figyelem.
Ő odébb lépett a gyümölccsel együtt, nem tudom, hogy milyen indíttatásban, de nem is zavartattam magamat miatta, inkább még pár szem szép epret szedtem ki a ládából, belehelyezve a kis kosárkába, ami ki lett helyezve a számára. Mert ugye mennyivel esztétikusabb így, mint zacskóban és még a plasztik szennyezés sem probléma. Nem, mintha Aranyhajt, vagy Dorothyt érdekelné, miből zabálják ki a gyümölcsöt.
- Nem mentem senkivel, akármilyen szomorú is. De szőnyeget elkezdtem nézegetni. Még folyamatban van a válogatás - vontam meg a vállamat, villantva rá egy szép mosolyt, majd a vásárolt dolgait vettem alaposabban szemügyre. - Keresel még valamit, vagy minden megvan? Segítsek hazavinni? Mármint, elég sok cuccod van, bántaná a lelkem, ha hagynám, hogy egyedül cipekedj. Szép a cukkini három standdal odébb.
Miért beszélek össze-vissza?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Kis tavacska

Nem készültem fel orv kutyatámadásokra, de azt hiszem, hogy ezzel a legtöbb ember így van, mikor kimozdul otthonról. Kivéve talán Ariel, de neki az egész élete a kutyák körül forog, nem csodálom, hogy megkattant. Nem, mintha mondanék erre bármit is, csendben tűröm a dolgot, a nagydarab ebet is csak letessékeltem magamról, hogy szép vagy, meg minden, de húzz már odébb. Ez csak akkor akaródzott neki, mikor a kiscsaj visszahívta magához, amire meglepő módon elég gyorsan reagált.
- Oh, hogy ehhez is szimata van? Erőfölényekhez? - vontam fel a szemöldökömet, miközben alaposabban is szemügyre vettem magamnak a kiscsajt. Ismerős volt valahonnan, de meg nem tudtam volna mondani,hogy honnan és az ilyen rettenetesen fel tud húzni. Szomorú.
- Ja, nem gond, csak kutya, nincs bajom az állatokkal, régebben nekem is volt egy. Ilyen nagy, barna. Csak hát, az öregedés nem igen segített rajta sem - vontam meg a vállamat, Buddy jó rég nem volt már a közelemben, de azt hiszem, ezt a traumát sikerült feldolgozni. Sok másikat nem, ez már bizony részletkérdés.
Inkább a kutyákat figyeltem, majd ismét a szőke csajszit, mielőtt még zsebre vágott kézzel tettem volna egy lépést közelebb.
- Én téged ismerlek valahonnan, az lehetséges? - kérdeztem felvonva a szemöldökömet egészen magasra, de tényleg csak érdekelt, hogy ki lehet ő. Nem rossz az arc és névmemóriám, de semmi.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Piactér

- Az epreimet csak a testemen keresztül, a-a. Mit mondok otthon a gyerekeknek? - kérdeztem teljesen felháborodva, mert hát, hogy magyaráznám én meg a bevásárlás hiányát Bencééknek? Jó vagyok az álcázásban, a lopakodásban, meg egy rakás más dologban, de van, amit nem tudtam volna kimagyarázni nekik és asszem, hogy ez is abba tartozik.
Kicsit furcsa volt ez az egész, mármint, persze, emlékezett arra, hogy mit mondtam, de a kínos eloldalgás helyett inkább megpróbált beszélgetni velem. Mint említettem, furcsa.
- Kicsit. De annyira összességében nem is fontos, lesz még olyan, ami érdekel - vontam meg a vállam, mert az az isten még nem született, hogy én bemenjek egy rajzfilmre, egyedül. Voltam már és nagyon rossz ötlet volt. Legalább a helyi szinglianyuknak tetszett. Meg a mese is. - Persze, ez egyértelmű. Különben honnan tudnám, hogy varázslatos?
Mármint, hogy repül. Vagy ilyesmi. Jaj, de rossz vagyok ebben, nem is értem, miért nem ütöttem még el magamat... Párszor.
Inkább megkérdeztem, hogy megvan-e mindene, a válasz pedig nemleges volt, ami azért pozitívum, mert nekem sem volt még karfiolom és az isten se tudja, mit tett volna velem Dorothy, ha nem viszek haza fehér brokkolit, mikor külön megkért rá. Nem lett volna élő ember, aki kimos ebből.
- Pár standdal odébb póréhagyma tutira van. Azzal találkoztam. - Fizettem ki időközben én is az epreimet, majd a kosaramba pakoltam, óvatosan, nehogy valami baja legyen, megnyomódjon, vagy ilyesmi.  Kicsit mutogattam aztán abba az irányba, amerre a társaslakás volt.
- Hja, annyira én sem. És... amúgy mi újság veled? Hogy vagy? - kérdeztem, miközben elindultam a póréhagymás stand felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Boglyas tér → Magyar Mágus Vasutak - Bogolyfalva Vasútállomása

- Ew, azokat nem szeretem! - húztam el a szám azonnal, mert a politikus olyan állatfaj, amit nem jól kezelek. A bátyámmal sem véletlenül nem estem túlzásokba kommunikáció terén, mióta hasonló pályába kezdett, szerintem most le is tagadna. Hát micsoda gáz, ha az egyik öcséd kvibli, a másik meg... én.
Gabe meg külön állatfaj rendesen, ha nem likvidálja magát az életből, talán még viheti is valamire, de erre az évek során egyre kevesebb esélyt látok.
- Nem akarom tudni.
Rövidre zártam, akkor még arról nem is kérdeztem, hogy mi van Grünwalddal. Mert ugye neki meg az a kis speckó skillje volt egy időben, hogy gecire elfelejtett minket és még csak meg sem próbált úgy tenni, mint aki ismer, helyette inkább... dekkolt az utcán?
- Azt hittem már sosem kérdezed meg - kaptam a szívemhez érzelmesen, mert hát, mi másra vágyhat az ember így túl a harmincon? Nincs is jobb, mint összeköltözni a legjobb barijával. Még bólogattam is, a krokodil könnyek viszont nem akartak jönni. Shit.
Azt hiszem, mind a ketten kicsit drámaiak tudtunk lenni, de ha nem most, akkor mikor volt itt az ideje? Ugyan már. Szinte láttam magam előtt a teátrális napnyugtát, amibe belesétáltunk.
- Nincs mit tenni, Bence. Innentől megint csak mi vagyunk, a világ ellen. - Ezzel a végszóval és egy csomó kérdéssel hagytam, hogy hazakísérjen és nekiálljak az itteni életem kezdetének. Épp ideje volt már.

//   //