Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

Unatkoztam. Az utóbbi időben pedig ha ilyen galádság történt velem, már nem tudtam lefoglalni magamat egy beszélgetős délutánnal, sem pedig gumicukorral. Na jó, igazából megettem egy nagy zacskóval, biztos ez lehet az oka annak, hogy délutánra túlpörögtem. De elegem lett már a tanulásból, uncsi volt és kellett valami, ami nem csak a vércukorszintet, hanem az adrenalint is röpteti. Ilyenkor gyakran Lucához fordultam segítségül, ő azonban valamilyen buta okból a fejébe vette, hogy tanulni fog, pedig szinte már mindenből levizsgázott, tudom, mert Vince mondta nekem. Valószínűleg ez csak egy olcsó kifogás volt azért, hogy kettesben lehessenek, de akkor is rosszul esett. Az utóbbi időben ki nem állhattam a romantikus szerelmes párokat és bármerre mentem, csak olyanokat láttam. Fúj. De volt egy hely, ahol nem igazán lehetett romantikázni. Egy hely, ahol észrevétlenül lehet egy kis balhét csinálni, nem nagyot, csak épp annyit, hogy a lebukás veszélyétől fentebb szökjön az adrenalin. Egyedül nem volt annyira érdekes, úgyhogy amint a terv megszületett a fejemben abban a pillanatban lerohantam a klubhelyiségbe megfelelő alanyt találni a rosszalkodáshoz. Azonban, vizsgaidőszak lévén alig volt ott valaki, már kezdtem volna feladni, amikor megláttam egy ismerős arcot. Ábel. Igaz, hogy még csak elsős volt és nem volt az a kifejezetten rossz gyerek, úgy voltam vele, hogy egyszer mindent el kell kezdeni. A kezdetekben én is féltem a lebukástól, meg a büntetőmunkától de remek tanárom volt.
  - Szia Ábel. Eljössz velem könyvtárba?
Nem vártam meg a választ, megfogtam a kezét és felrántottam a fotelből, majd gyors léptekkel száguldottam vele, mint a kisvasút az erdei ösvényen, csak rajtunk nem ültek kiránduló gyerekek.
  - Van ott sok-sok-sok-sok-sok könyv. Érted?
Magyaráztam félig hátra, miközben még mindig húztam magammal. Igazából gőzöm nincs hova siettünk, talán az izgalom siettetett. Amint beléptünk rögtön megtorpantam az ajtóban és számba vettem a jelenlévőket. Sokan voltak, de délután révén már elég sokan feladták. Intettem egyet Tilda néninek, majd kézen fogtam a bajtársamat és bevezettem az egyik hosszú sorba.
  - Hogy mit csinálunk? Rosszalkodni fogunk.
Gonoszul felkuncogtam és mint egy rossz manó dörzsöltem össze a tenyeremet.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Bár még messze volt a napnyugta, attól függetlenül én lent ültem a bejárati csarnok lépcsősorának alján, és vártam. Nagyon régen nem találkoztunk normálisan Ricsivel, mert nem akart zavarni, nem akarta, hogy egész éjjel miatta legyen fent és reggel meg ne tudjak felkelni és levizsgázni. Nagyon értékeltem volna, ha az iskolaelső címre hajtok, így viszont csak mérges voltam rá, mert megfosztott attól, hogy együtt legyünk. Amúgy is kevés időnk volt együtt, hiszen gyakorlatilag csak éjszaka volt ember és a vizsgaidőszak azt a pár órát is elvette tőlem, éppen ezért gyűlöltem. Szerencsére azonban már itt volt a vége, mindent letudtam, már csak egy vizsga eredményére várok. Jobb dolgom tehát nem volt, mint megvárni amíg szépen lemegy a nap, Ricsi aranyba borul, lábai lesznek, felöltözik és feljön hozzám, ez már igazán semmiség. Csak az a baj, hogy engem elég türelmetlen fából faragtak. A lábam folyamatosan járt, ahogy a kezem is. Kettő perc után eluntam magamat és dúdolni kezdtem egy dallamot, közben piszkáltam a hajamat, nézegettem a körmömet és forgattam a gyűrűmet az ujjamon, de csak nem akart sötétebb lenni és nem akart kinyílni a tölgyfaajtó. Ám, ahogy erre gondoltam, varázsütésre megnyílt az ajtó én felpattantam, már csillogott a szemem, már készültem szaladni, de akkor megláttam az egyik háztársamat, úgyhogy duzzogó képpel leültem és a cipőmet kezdtem bámulni. Igyekeztem nagyon sértődöttnek látszani, haragudtam az időre, kár, hogy ő nem nagyon törődött velem, csak lassan vonszolta magát tovább. Óvatosan követtem a tekintetemmel a fiút, arra is gyorsan rájöttem, hogy ki volt. Új fiú, csak nem rég jött hozzánk és még a nevét is tudtam, de közelebbről nem ismertem.
  - Szia Bende!
Köszöntem neki, amikor elhaladt mellettem. Láthatólag a pontokat ment megnézni, úgyhogy elfordítottam a fejemet, gyűlöltem a pontjelzőt, mert a Navinét a harmadik helyre tette. Persze, fogalmam sem volt róla, hogy működik, de akkor is utáltam.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → OFF csevegő

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Első emelet → Könyvtár

- Azért, mert unatkozom.
Válaszoltam, és lezseren megvontam a vállamat, tisztára, mint egy nagylány. Pedig valójában elég bizonytalan voltam, már ami a rosszalkodást illeti. Bűntudatom volt, mert a szüleim nem erre tanítottak, viszont az izgalom már nagyon hiányzott és ez a kettős érzés tombolt bennem, egészen addig amíg meg nem találtam a Bájitaltan könyvet, amiből korábban tanultam. Nagyon nem szerettem ezt a tantárgyat, mert olyan volt, mintha valami altatódalt énekelne, rögtön lecsukódott tőle a szemem, szóval száraz volt és uncsi. Először ezen állok bosszút, az már szent.
  - Nem, nem. Tilda észre sem fog minket venni, folyton csak olvass. Úgyhogy válassz egy tankönyvet, lehetőleg olyan tárgyból amit nagyon nem szeretsz.
Biztattam, legalábbis próbáltam és ezzel saját magamat is igyekeztem meggyőzni arról, hogy ez annyira nem rossz dolog, inkább huncut dolog és ha valaki rájön a turpisságra, könnyű szerrel helyre tudja hozni a dolgot, még nem is kell magát annyira megerőltetnie.
  - Ha megvan a választott könyv, akkor gyere ahhoz a hátsó asztalhoz. Hozhatsz többet is.
A szemem izgatottan csillogott. Levettem még két másik példányt a Bájitaltan tankönyvből, meg egyet Sötét Varázslatok Kivédéséből és elindultam az asztal felé, reménykedve abban, hogy Ábel elég bátor lesz és ő is választ pár könyvet, amit kidekorálhatunk. Amint odaértem az asztalhoz leraktam a könyveket és előszedtem a zsebemből a színes, csillogós, illatos tollaimat. Volt minden színű, sőt, még néhány meg is volt bűvölve, hogy változtassa a színét, vagy világítson a sötétben. Felcsaptam a könyvet az első oldalon és a nyelvemet kinyújtva kezdem el belefirkálni a könyvbe, lehetőleg úgy, hogy olvashatatlan legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Nyugati szárny → Földszint → Bejárati csarnok

Fáradtan sóhajtottam fel, miközben a tenyeremre fektettem a fejemet. Annyira lassan vánszorgott az idő, mint egy fél lábú szinte magatehetetlen kígyó, na jó, ez rossz hasonlat volt, mivel a kígyónak nincsen lába, de mindegy, a lényeg az, hogy lassan telt az idő. Én meg nem voltam az a türelmes lány, mondhatni fél perc alatt képes voltam halálközeli állapotba tornászni magamat, ha szenvedésről volt szó. Így ez most sem volt másképp s bár társaságom lett volna, nem volt kedvem Bende után menni, így hát csak távolról pillantottam rá, de nem túl feltűnően, félő volt, hogy esetleg megjegyzi, vagy félreérti vagy valami.
  - Öööö...
Először le sem esett, hogy hozzám beszél, mert unalmamban megpróbáltam elérni a nyelvemmel az orromat, ebbe egészen bele is feledkeztem, szóval ha felém nézett, valószínűleg elkapta az akció egyik-másik mozzanatát. Bandzsítottam, koncentráltam és addig nem is válaszoltam ameddig nem sikerült a művelet. De mivel veszettül tehetséges lány vagyok, így viszonylag gyorsan sikerült megnyalni az orromat. A következő szint a könyököm lenne, de mivel hallhatóan valami beszélgetésfélében vagyok, így gyorsan leállítom magamat.
   - Hát ja,  de nem voltunk valami ügyesek, mert megelőzött minket a Rellon és az Eridon. De jövőre jobbak leszünk. Viszont kviddicsben másodikok lettünk, úgyhogy ez tök jó meg minden.
Én magam egyikhez sem tettem hozzá, ami elég ciki, főleg, hogy ilyen gyászos lett az eredmény, de jövőre már nem fogok kegyelmezni, hanem belevágok és akkor talán tanulok is valamit.
  - Milyen hangok?
Kár volt megkérdezni, abban a pillanatban és is meghallottam. Felpattantam és próbáltam ráfókuszálni a hang forrására, de sehol nem volt semmi. Így kicsivel közelebb léptem Bendéhez.
  - Ugye nem te csinálod azért, hogy direkt megijessz?
Ki tudja, végül is nem ismerem annyira.