Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Igenis sajnálnod kellene - néz már-már durcásan, megjátszott durcásan, a nőre. - Legalább egy kicsit. Bár tudom, nem igazán érezheted át a helyzetem, nem lévén három férfi az életedben, sőt még akkor sem érezhetnéd át, ha lenne, elvégre három nővel mégiscsak teljesen más az élet.
Szegény Aaronnek milyen borzalmas dolgokat kell kiállnia. Hát ez hallatlan. Rögtön szaladok valamiféle férfivédelmi szervezethez... Persze egoista pasasunk sem érzi úgy, hogy bármi panaszra lenne oka, de hát Lenke szinte könyörög azért, hogy felhúzzák, és kicsoda Aaron, hogy nemet mondjon neki?
- Na már most, ha mi ostobák és kőbunkók vagyunk, mégis hogyan lehetünk képesek arra, hogy hülyítsük és kihasználjuk a nőket? Mi ezt nem is érjük fel ésszel, nem? - álcsodálkozik a férfi, kissé elbutítva a tekintetét, hogy a nő lássa rajta, ő aztán tényleg azt sem tudja, hogy ezeket a szavakat eszik-e vagy isszák.
- Ha én kinyitom előtte az ajtót, kihúzom neki a széket, megfőzöm a vacsorát, az nem azt jelenti, hogy ő támaszkodik rám? Márpedig te ezeket nőként elvárnád, nem? Ha már a nő támaszkodik a férfira, miért ne lehetne ez kölcsönös? Nem úgy lenne "egészséges" - ujjaival jelzi a nőtől vett idézet jeleit -, ha egyikük támaszkodhatna a másikukra, a másik pedig tudná, hogy az egyik mindig ott van, ha szüksége van rá? Kölcsönösség. Tudod, mint amikor két részeg hazafelé egymás támogatja - vigyorodik el a végén, hátha el tud evezni a komolyabb vizekről ezzel a felettébb ide nem illő hasonlattal. Elvégre nem akar ő filozófiai mélységű elmecsatát vívni a nővel. Csak egy kicsit kieresztené a gőzt.
Ekkor Lenke megjegyzi, hogy nem hiszi őt valami nagy vadásznak, és bár Aaron csupán cukkolni akarja a fogadással, a nő belemegy. A férfi szemöldökei egész magasra felkúsznak, szája gonosz vigyorba szalad.
- Jó, akkor fogadjunk, hogy egy éven belül sikeresen levadászok egy bizonyos szirént. Bár valójában ezt a fogadást szerintem már most megnyertem, mert imád már most is, de úgy az igazi, ha be is ismeri. Így is áll a fogadás?
Reméli, hogy azzal, hogy egyrészt Lenkét, mint egy fogadás TÁRGYÁT jelöli meg, a nő leszáll a témáról, másrészt, hogy ez visszariasztja majd a fogadástól. Neki ez az egész csak játék, és bármennyire is sötétnek és parasztnak hiszi Lenke, nem igazán lenne ínyére, hogy bármilyen komolyabb módon megbántsa az ő saját szirénjét. Húzni az agyát, és kiakasztani, az egy dolog. Megpróbálni elcsábítani úgy, hogy nem szereti, az meg már egy egészen más szinte a szemétségnek.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Ez még mindig meglehetősen furcsa számomra. Mármint, hogy te pszichológus vagy. Mármint, hogy te megkaptad a pszichológusi diplomádat, és jogcímet arra, hogy másokat elemezz. Nagyon furcsa.
Gondterhelt arccal csóválja a fejét, és most csak félig viccel. A lány számára túlságosan is elítélő, és erőteljes véleményét soha nem is rejti véka alá. Aaron nem tudja elképzelni, hogy Lenke egy férfit is ugyanúgy tudna kezelni, mint egy nőt. Bár azt sem tudhatja, hogy a nő nem-e csak vele ilyen szélsőséges.
- Szóval okosak is vagyunk, meg szánni valóan hülyék is. Kész ellentmondás a férfiember a te szemedben. Így már nem is csodálkozom azon, hogy nincs pasid - bólint, mintha ezzel mindent megértett volna végre. A nő egyszerűen nem érti a férfiakat, számára olyanok, mint a másik bolygóról jött idegenek, és nem is akarja megérteni őket.
Azért Aaron egy mosollyal nyugtázza közben a lány vigyorát is, mert sejteni véli, mi késztette görbülésre az ajkait. Felrémlik előtte az, az őrült ugrás, meg az a bolond nyaralás, és inkább megrázza a fejét. Nem, erre most nem fog gondolni.
- Hé, a tanfolyam vezetője azt állította, hogy megtanít főzni. Ha végzek, neked is főzök valamit - int úgy, mintha király lenne, és megszánná a nőt, ő is kaphat az ő csodálatos remekművéből. - És ezt nem utasíthatod vissza! Ez ajándék. Ha nem akarsz majd beengedni a lakásodba. Eljöhetsz hozzánk, Alíz és Sheza örülni fognak neked.
Talán túl hirtelen az ajánlat, de Aaron viccesnek találna egy ilyen találkozást. Alíz egyáltalán nem olyan, amilyennek Lenke elképzeli - Sheza meg aztán pláne nem -, és Aaron kifejezetten jól szórakozna a felmerülő érdekesebbnél érdekesebb szituációkon.
- De a szirének finomabbak - vonja meg a vállát egy utolsó próbálkozással a srác, de sejti, hogy ebből már nem tudja kihúzni magát. Most már mindenképpen össze kell törnie egy lány szívét. Hacsak... Végül is lehet, hogy pont megismeri élete szerelmét, és a végén még Lenkének köszönheti, hogy összehozta egy csodálatos nővel, akit majd feleségül is vehet, és... Na, jó, nem bírom tovább röhögés nélkül. Ez teljesen elképzelhetetlen. Hé, Aaronről beszélünk!
- És különben is, különleges élmény lenne, ha egy szirén használná ellenem az uszonyát - nevet fel hangosan incselkedőn nézve a lányra. Mazochizmus, mondom én.
- Megyünk? - kerekednek el a szemei. - Mármint te is... Nem tudtam, hogy a nőkre buksz. Bocs, hogy célozgattam, felejtsd el, hogy rád hajtottam! - legyint egyet, aztán valami megfogalmazódik a fejében: - Viszont, te eléggé szadista vagy, ugye tudod? Azt akarod, hogy szedjek fel egy csajt, csak úgy fogadásból. Mondhatnám azt is, hogy te kényszerítesz rá. De mielőtt még azt mondanád, hogy túl sokat nyafogok, legyen, áll az alku. Menjünk most hétvégén, a helyet te mondod, csak, hogy ne csalhassak!

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Jah, hogy ez a legrosszabb. Jó, akkor majd ehhez viszonyítva képzelem el, milyen is lehetsz általában - mondja, és fel sem veszi, hogy éppen leelmebetegezték. Ha Lenke így érzi, hát lelke rajta, Aaront nem különösebben izgatja. - Hm... Én nem így képzeltem a pszichológusi szakmát. Bár tény, hogy te nagyon jó vagy abban, hogy mások szemébe mondd az általad vélt igazságot.
Végül is Aaron is ezért beszélget vele, nem? Igaza is lehet a nőnek, ezért már simán fizetnie kellene. Végül is számára ez a beszélgetés felér egy terápiával, bár talán nem egészen úgy, ahogy a lány képzeli.
- Na, látod, mindenre van magyarázat - nevet fel, és majdnem hozzáteszi, hogy végül is az is tény, hogy elég sokszor mászkál barlangokban is, amikor elrejtett kincsek után kutat. - A végén kiderül, hogy én még le se másztam a fáról. Azóta is ott ülök, fentről figyelem a többieket, és azon mélázom, hogy a többiek vajon miért másztak le, amikor idefentről sokkal szebb a kilátás.
Aaron szerencsére képes magán is nevetni, talán ezért lehet, hogy Lenke ritkán tud igazán fájó pontra tapintani nála. Bár a lánynak nem is sok esélye van, elvégre a férfi mindig hamis képet mutat magáról előtte.
- Kikövetkeztettem - jegyzi meg mindentudó vigyorral. Igazából nem tudja elképzelni, hogy létezik olyan férfi, aki elég jó Lenkének, és olyan pasast sem látott még, aki annyira papucs legyen, hogy kibírja Lenke minden kívánságát és feltételét. És, ha annyira papucs lenne, nem kellene a nőnek, mert nem lenne elég férfi hozzá. Ördögi csapda szirén módra.
- Hát, ha szeretnél nézni, és követni minden mozdulatomat, hát én nem tiltakozom - mondja olyan hangon és nézéssel, mintha valami sokkal erotikusabb dologra gondolna a főzésnél.
- Egy kartörés egy szirénért nem nagy ár - vonja meg a vállát, felidézve azt az esetet. A saját ostobasága miatt majdnem megsérült a lány. Kötelessége volt a nő számára lehető legjobb helyzetet teremteni belőle. Mindent megtett azért, hogy Lenkének ne essen baja. Még olcsón meg is úszta a dolgot.
- Ahhoz képest, hogy gyenge próbálkozás, még mindig itt ülsz velem, pedig elméletileg nem is bírsz engem. De eszed ágában sincs elmenni, vagy elhajtani engem a fenébe. Szerintem egész jól csinálom - mosolyodik el a tőle telhető legszerényebben, aztán belemegy a fogadásba is. - Rendben, ott találkozunk. A többit majd lebeszéljük bagoly útján, most mennem kell - les rá az órájára, aztán feláll, villant még egy fölényes, magabiztos mosolyt a nő felé, aztán zsebre tett kezekkel elsétál.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → "Vigadófreskó" folyosója

Cseppet sincs jó hangulatban, erre még neki is szalad valami vaksi kislány. Tényleg kicsi, kb, mint egy törpe. Aaron morog valamit az orra alatt, de nem igazán szánja káromkodásait a többiek fülének. Ő a maga részéről menne is tovább, és út közben magában szidná tovább a három alacsony alak összes felmenőjét.
De az egyiknek persze be kell szólnia. A prefektus szemöldöke a homlokára szalad, mert egyszerűen el sem hiszi, hogy egy ekkora kis srác provokálja éppen őt. Azt hitte, már éppen eléggé hírhedt arról, hogy nem kedves, sőt, hogy kifejezetten goromba. De ezek szerint még mindig vannak, akik nem hallottak róla.
Gonosz fény villan a szemében, pocsék napját élcelődéssel akarja feldobni. Tekintete végigsvenkel a kislányon, aki előle elbújt a fiú mögé, aztán egyenesen a srác szemébe néz.
- Hallgathatnál a kislányra - int fejével a kicsit továbbsétáló gyerekre. - Sietnetek kellene, mindjárt vacsoraidő, biztosan várnak a konyhán - utal finoman arra, hogy az előtte állók házimanók lehetnek.
De persze itt nem áll meg, elvégre nekimentek, bocsánatot se nagyon kértek, és még nekik áll feljebb. Nem, nem, Aaronnel ezt nem teheti meg senki. Ő szokta ezt megtenni másokkal.
- Oh, várj, most látom, nem is manók vagytok, viszont akkor... - Ijedtséget színlelve végigtapogatja talárja zsebeit, aztán megnyugodva bólint egyet. - Szerencsére megvan még a tárcám.
Ennél nagyobb sértés nem jut eszébe. A koboldokat a varázslók többsége enyves kezűnek tartja. Az arany és a koboldok hírhedten szeretik egymást. Aaron a következményekkel nem gondolva leveszi tekintetét a srácról, és lassan indulna is tovább. A mai szórakozásadagja is megvolt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Ostobaság az egész. Nem kellett volna belemennie a fogadásba. Nem mintha az egész számítana. Felszed egy csajt, aztán búcsút int neki. Nem ez lenne az első eset. De mit bizonyít ezzel? Miért csinálja? Ha sikerül, tovább mélyíti Lenkében az eddig róla kialakult képet, és ezzel a valószínűsíthető utálatot is. Ha nem sikerül, valószínűleg csak lenézést kap. Ő ezzel nem nyerhet.
Mégis itt van, mégis belép a szórakozóhely ajtaján, és mégis kinéz magának egy szőke lányt, aki egyedül ül a bárpultnál. Unott fejjel leül mellé, és nem töpreng tovább az okain. Itt van, elüti valahogy az időd, egyáltalán nem lényeges miért is teszi, amit tesz.
Nem köszön a lánynak, csak rendel egy italt, aztán a poharat kézbe véve felméri a terepet. Nem nagy szám a hely, de azért nem is a legalja. A zene a másik teremben fülsüketítő, de itt a bárpult mellett azért még meg lehet érteni, amit a másik mond. A pultos egyik embertől lép a másikig, láthatóan jó napja van, ha nem is nevezhető teltháznak, de megközelíti. Aaron ránéz a szőkére, aztán végre belekortyol az italba. Az íze kesernyés, marja a torkát, de jólesően átmelegíti. Fekete bőrkabátját leveszi, feldobja maga mellé a pultra, aztán tovább szemlélődik.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nézelődés közben megpillantja Lenkét, de nem jelzi a nőnek, hogy észrevette. Megegyezés szerint külön-külön érkeztek, mert hát elég nehéz lett volna úgy adni az éppen szabad pasit, ha az ember egy Lenkéhez hasonló nővel lejt be a terembe. Senki nem nézte volna a húgának, vagy éppen a nővérének. És, ha a barátnőjének nézik, akkor esélye se lenne, elvégre ki hinné el, hogy van pasi, aki őt meg akarná csalni? A kisugárzása meg olyan, hogy abból az osztozkodás sem könnyen nézhető ki. Egyszóval egyszerűbb volt így, külön megjelenni, még akkor is, ha amúgy nincs köztük semmilyen romantikus érzelem.
Aaron átsandít a szőke lány poharára, és alig láthatóan felsóhajt. Szívesen rendelne a lánynak valami nőiesebb italt, bár valószínűleg ezért a kifejezésért Lenkétől kapna rendesen. Kinézet alapján nem tudja eldönteni, hogy a csaj kényeskedő barbilány vagy vagány lázadó, bár így első blikkre könyvmolynak nem mondaná. A szőke korábbi pillantását elraktározza magának: nem látott benne elutasítást, de különösebb érdeklődést sem. Esetleg egy kis kíváncsiságot.
Aaron hátranyúl a farzsebébe, előránt onnan egy kis pénzt, de "véletlenül" hozzáfog még valamit. Az arany karperec hangosan csendülve esik a földre, bár az általános hangzavarban rajtuk kívül ezt nem sokan hallhatják. Az ékszer gurul-gurul, végül szőke széke alatt áll meg.
Aaron szemét most tényleg a lányra villantja, majd egy bocsánatkérő mosoly kíséretében leugrik a székéről, és lehajol mellette. Felegyenesedve tűnődőn forgatja kezében az ékszert. A homályos világítás ellenére is megcsillan rajta a lámpák fénye. Belsején halványan felizzanak a mágikus jelek. Végül Aaron vállat von, és újra zsebre teszi a karkötőt, aztán a lányra néz:
- Elnézést az előbbiért - mosolyogva mondja ezt, tekintetével a lány szemeit keresve. Aztán újra kezébe veszi az italt.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastélyt körülvevő vidék → Rét

A hátának csapódó golyótól kissé megbillen, de éppen csak annyira, hogy felszaladjon a szemöldöke a homlokra. Nem gondolta volna, hogy a kislány visszaadja neki. De persze így fair. Meg úgy, ha ő sem hagyja ezt megtorlatlanul.
Gonosz vigyorba húzódik a szája, amit persze a lány még nem láthat, hiszen neki háttal áll. Aztán rendbe szedi arcizmait, és csodálkozva, valamint kissé mérgesen indul meg felé.
- Hé, ezt most miért kellett? - kérdezi is már majdnem odaérve méltatlankodó hangon.
Hosszú léptekkel nem is telik neki sok időbe, hogy odaérjen hozzá, és némileg fölé is tornyosuljon. Persze nagyon fenyegető nem akar lenni, de így mókás a dolog.
- Tudod ugye, hogy kölcsönkenyér visszajár? - néz rá félrehajtott fejjel, aztán egy hirtelen mozdulattal elgáncsolja a lányt. Vagy legalábbis megpróbálja. Mindenesetre a gonosz vigyor újfent megjelenik arcán, mert már elég közel ért "prédájához", nem kell színlelnie, hogy nem ő gonoszkodott vele korábban. Ha a lány felvette a kesztyűt, akkor itt bizony valós hócsata fog kibontakozni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → "Vigadófreskó" folyosója

A sértést nem veszi magára. Szülőhazájában ritkán hallott ilyesmit, bár azért előfordult, hogy kénytelen volt mások sértegetéseit hallgatni. De már ott is megtanulta, hogy csak az számít igazán sértésnek, amit a megsértett annak vesz. Rengeteg elegáns módja van annak, hogy egy ilyen beszólást az ember visszadobja, és a másik feje égjen miatta. De ennek alkalmazására most esélye sincs. Ahogy a védekezésre se.
Mivel az ütés eléggé fáj neki, és már csak a "sportszerűség" kedvéért is, szívesen viszonozná az öklöst - még akkor is, ha jelenleg csupán arra képes, hogy összegörnyedve szorítsa a hasát -, de sajnálatára épp ekkor tűnik fel a szerinte legkevésbé tanárnős tanárnő. Mikor mellé ér, és már-már vigasztalón a vállára teszi a kezét, Aaron inkább kiegyenesedik, még, ha sziszegve is a fájdalomtól.  
A tanárnő elküldi őt a gyengélkedőre, Aaron pedig kap az alkalmon, hogy leléphessen a szituációból, mielőtt ő is megütné a bokáját. Azért a nő feje fölött még egy lenéző vigyort megenged magának, aztán már tényleg elhúzza a csíkot. Reméli, hogy az iskola gyógyítója tényleg érti a dolgát, és nem fogja akadályozni a munkáját ez a gyomros, illetve nem lesz maradandó nyoma. Maximum a büszkeségén ejtett foltot. Azért magában még megjegyzi, hogy szépen elveszítette a fejét az imént a koboldsrác. Igen, Aaron büszke arra, hogy mit ki tud hozni egyes emberekből. Szerintem ő azt hiszi, hogy ez egy sport, és ő éppen a világbajnoki címre hajt. A srác a hasfalát dörzsölgetve felkuncog magában, ahogy felidézi a koboldfiú arcát, aztán már vidámabban folytatja útját a gyengélkedő felé.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Nem ül egyből vissza a székre, és mire úgy gondolja, hogy éppen itt az ideje újra helyet foglalni, megszólal mellette a lány. Kissé meglepetten fordul oda, de nem elutasítóan. Miközben bemutatkozik, háttal felül a bárszékre, így nem lesz olyan - talán kissé kényelmetlenül - közel a szőkéhez.
- Aaron vagyok - bólint halvány mosollyal a szája sarkában. Kíváncsi tekintettel végigméri a lányt. Tekintetéből nem sugárzik követelőzés, fáradtság vagy idegesség, csak szimpla érdeklődés. - Scar... - Ízlelgeti a nevet, aztán felnevet: - Úgy érzem, te sem vagy éppen született magyar. Furcsa, hogy betévedve az első helyre, az első, aki megszólít egy magyar bárban, hozzám hasonlóan angol nyelvterületről származik. Vagy netán tévedek?
Felvont szemöldökkel, kérdőn, de derűsen szemléli a lányt. Láthatóan nem fogja zavarba hozni, ha tévedett, de nem is viselkedik fölényes mindentudóan. Végül is teljesen lehetséges, hogy nincs igaza, a lány lehet akár francia is, vagy talán német. A szőkesége miatt inkább utóbbi. Na, meg hát Magyarországon az ember csak előbb belefut osztrákokba, németekbe, mint angolokba. Bár erről Aaronnak csupán elképzelései vannak.
Nem túl vonzó egy olyan pasi, aki nem képes beismerni, ha tévedett. Mint ahogy nőben is különösen idegesítő a beképzelt, fölényeskedő fajta. Ezt tudja Aaron, ahogy azt is, hogy ő bizony ebbe a kategóriába illik. Na, de ilyesmivel nem indul az ember csajozni, nemde?

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Kissé csodálkozó tekintettel, de továbbra is mosolyogva ismeri el, hogy tévedett, magában kicsit jobban bosszankodik miatta, de nem hagyja, hogy ez meglátsszon rajta. A valódi énje - ha valóban az a valódi énje - nem igazán alkalmas arra, hogy elszédítsen vele egy lányt. Már az is csoda, hogy eddig sikeresnek volt mondható, na, meg népszerűnek a nők körében. Persze Bia nem átallott mindig hangot adni efeletti csodálkozásának.
- Ez felettébb érdekes. Becenév, vagy ténylegesen felvett, hivatalosan használt név? - kérdezi, aztán rögtön meg is magyarázza kíváncsiságának okát. - Nem ismerek olyat, aki megváltoztatta volna a nevét, úgyhogy elnézést a kérdését, de kíváncsi vagyok. Én például nem tudnék okot rá, amiért valaha meg akarnám változtatni a nevem.
Kérdőn néz, de nem sürgetően. Ő végül is ráér, és ha nem lesz gazdagabb ezzel az információval, hát ki fogja bírni. Bár azért enyhén valóban érdekeli a lány indokai.
- Nem Angliából, csak angol nyelvterületről, bár talán ez kissé megtévesztően hangzik. - Egy pillanatra elgondolkozik. Ritkán fut bele olyan problémába, hogy nem egészen biztos benne, hogyan érti meg könnyebben egy magyar. Egyszerűbb lett volna, ha egyből azt mondja, hogy amerikai, az angol nyelvterület helyett. Végül megvonja a vállát, elvégre ez nem igazi probléma, de azért elraktározza magának későbbre ezt a fél gondolatot.
- Amerikai vagyok, Salemből jöttem. És hát minden helynek megvan a maga varázsa. A munkám megköveteli, hogy utazzak, költözzek, így nem ragadok le sehol sokáig.
Bár néhány hónapja még úgy gondolta, hogy Magyarország nem is olyan rossz hely a letelepedésre, most mégis egy másik országban él már, egy másik lánnyal. Talán az állandóságot nem neki találták ki.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

~Ekkora mázlit!~ A főnöke behívatta, hogy elmondja neki, mennyire remek munkát végzett a múltkor. Aaron ki nem állhatja az ehhez hasonló pofaviziteket. Különben is, ő mindig a tökéletességre törekszik, amikor dolgozik, ezért nem kell neki külön vállveregetés. És ezek után még új megbízást sem kapott. Mert most épp nincs semmi. Na persze!
Éppen kifelé tartott az épületből, és azon merengett, mit fog tenni a szabadnapjával, amire nincs is szüksége, amikor eszébe jutott Lenke. Mármint, hogy talán meglátogathatná a nőt, és esetleg megpróbálhatná felidgesíteni, mint mindig. Azzal legalább ellenne egy darabig. És közben láthatná Lenkét, mert hát valljuk be, van mit nézni rajta.
Na, szóval ilyesféle gondolatokkal szórakoztatta magát, egészen jelen pillanatig, amikor kilépve az épületből megpillantja Lenkét. Meg is áll a döbbenettől, mert hát kívánsága még ilyen gyorsan sosem teljesült, majd a bőröndöt ráncigáló lányhoz siet.
- Szerintem a gondolataimban való olvasást tiltja a törvény - szól vigyorogva hozzá, mikor már elég közel ér, hogy kiabálás nélkül is hallható legyen a hangja a nő számára. - Bár a vágyaim teljesítését akár elő is írhatná.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A nő láthatóan teljesen ledöbben, mikor észreveszi, ez pedig mulattatja Aaront. Emellett pedig bár feltűnik neki az elejtett bőrönd, nemhogy nem kap utána, de eszébe se jut, hogy netán segíthetne felállítani vagy valami. Ó, nem. Ez köztük amúgy is egy igen régi vita, úgyhogy már csak elvből sem segít összeszedni a holmiját.
- Ezzel arra célzol, hogy te is rám gondoltál? - szélesedik tovább a mosolya, de mivel már-már romantikusan hangozna, hogy éppen egymásra gondoltak, és bumm, össze is futottak, így inkább elüti az egészet egy poénnal. Kell a romantika a fenének! - Bár sejtem, hogy mióta megláttál nem is tudsz másra gondolni.
Vicceskedve felrántja a szemöldökét, aztán végül azért elmondja az igazat: - Teljesen konkrétan rád gondoltam. Meg akartalak látogatni. Tudod, mindig öröm összefutni veled. Hihetetlenül élvezem, ha felbosszanthatlak. És erre megjelensz előttem...
Széttárt karokkal jelzi, hogy ez bizony kívánságának tökéletes teljesítése. Inkább minthogy sorsról vagy végzetről gondolkodjon.
- Nem említettem még? Itt élek. Egy ideje. Egy ideig. Inkább az a meglepő, hogy téged itt talállak. Gondolom hosszú sztori - kezdi, majd rátekint a bőröndre. - Igen, biztosan nagyon hosszú. Ha gondolod, meghívlak egy kávéra, és kiöntheted, ami a szíved nyomja. Bár a pszichológus nem én vagyok kettőnk közül.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Csupán a látványommal felpezsdítem unalmas hétköznapjaid - jegyzi meg önbizalma teljében, aztán elkomolyodik és a nő szemébe néz. - De még milyen nagy hatással.
Pár pillanatig kivár, aztán elkapja a tekintetét, egész kedvesen elmosolyodik, aztán a hajába túr. Ez talán némileg gondolkodóba ejti a lányt arról, hogy Aaron talán mégsem annyira felszínes, mint amilyennek látszik. Legalábbis a srác ezt reméli.
- Régóta sejtem, hogy többet szeretnél tőlem, de hogy pont a fenekemet szeretnéd fogdosni... Azt hittem úrilány vagy, aki az ilyesmit akkor sem vallja be, ha igaz - vigyorodik el ismét és egy pillantással felméri a lány kinézetét, aztán meghívja egy kávéra.
- El kellett jönnöm - mondja, miközben állkapcsán megfeszül a bőr. - Tudod nem való nekem az, hogy sokáig egy helyen legyek - folytatja kicsit enyhültebben. - És persze igazad van, kellett már nőből is a változatosság, ott nem jutott minden ujjamra kettő, csak egy.
Előre mutat, alig száz méternyire látszik is egy kávézó villogó logója, majd nagy sóhajjal kikapja a nő kezéből a bőröndöt.
- Egy dolgot tisztázzunk! Nem a szokásos férfi-nő marhaság miatt, egyszerűen fáj látni a bénázásod - húzza el a száját, aztán elindul a kávézó felé. Biztos benne, hogy a nő jön vele, elvégre most már nála vannak a cuccai.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Teljesen kiszámítható vagyok, most csalódtam magamban - röhög fel a kis szemezős jelenete után, amivel láthatóan sikerült is zavarba ejtenie a lányt, de valamennyire talán magát is.
- Hát, ha nagy kísértést érzel rá, és nem zavar, ha furcsán néznek rád az emberek, felőlem megkísérelhetsz hátsón rúgni - vonja meg a vállát, miközben a szája sarkában egy mosoly rejtőzik. - Elkeserítesz - sóhajt fel. - Néha igazán bálványozhatnál te is.
Persze poénból mondja, de hát... ki tudja, végül is biztos nem lenne rossz, ha néha nem csak ölnék egymást. Vagy többen ne is reménykedjen, inkább gyúrjon rá a szájkaratéra? Végül is abban már otthonosan mozognak.
A múlttal kapcsolatos kérdést gyorsan lerendezi, és kissé megdöbben rajta, hogy Lenke sem boncolgatja tovább a témát. De azért magában hálát ad neki érte.
A kávézó meglelése és a csomagok felszedése után - na, meg egy látványos szemforgatás után, amit a lány önelégült mosolyára ad válaszul - gyorsan oda is érnek az épülethez. Belépve helyet keresnek, majd lepakolnak, és Lenke végre belekezd a történetébe, amit félbeszakít a pincér érkezése.
Önhatalmúlag kér két kapucsínót, meg egy vaníliás és egy kávés süteményt, mindezt angolul, és örül neki, hogy ha a pincér kissé akadozva is, de beszéli a nyelvet. Miután a rendelést elintézte, újra a lány felé fordul.
- Ez itt Csehország - mutat körbe. - Most már tudod hol vagy, de talán kezdjük az elején. Szeretném megérteni a problémát - mosolyodik el Aaron és kivételesen ez csupán ennyi: egy mosoly. Nem gúnyos, nem viccelődő, nem lenéző, nem álca, talán egy cseppet biztató, de semmi több, csak egy mosoly.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Oh, ez egy rejtett bók, vagy vigasztalás, vagy valami hasonló. A lényeg, hogy próbálsz kedves lenni. Ezt értékelem.
Valamiért fütyörészni lenne kedve, de maga sem ismeri az okát. Ha őszintén kellene válaszolnia, valószínűleg nem mondana semmit, vagy témát váltana, elvégre azt, hogy valamilyen szinten fontos neki Lenke véleménye, reakciója, jelenléte, úgysem vallaná be soha.
- Hé, én férfi vagyok! - szól a nőre felháborodottan. - Nem tudsz akkorát rúgni, hogy én hangosan jajveszékeljek. Különben sem rúgnál meg. A szavaid élesebbek a tetteidnél. Ami meg a csodálatodat illeti... fogsz te még könyörögni azért, hogy bálványozhass.
Gonosz mosoly játszik ajkain, de a bőröndöt azért cipeli, kíséri a nőt, és a kávézóban még rendel is helyette. Szerinte teljesen úriemberként viselkedik.
- Ahha... Tudod ez a mese szörnyen átlátszó. Eljössz egy kurzusra, de nem tudod a részleteket? Egy vadidegen országba pottyansz, és nem tudod merre kellene menned? Sőt, semmit nem tudsz? Ennyire nem vagy spontán. Ráadásul pont ott bukkansz fel, ahol dolgozom? - hitetlenkedve felnevet, és még a fejét is csóválja hozzá. - Mindketten jobban járunk, ha már most bevallod, hogy miattam vagy itt. Ki árulta el neked, hogy itt találsz meg? Alíz? Vagy netán valamelyik munkatársam a páciensed?
Az egész történetet nevetségesnek tartja, úgyhogy inkább iszik egy kortyot, aztán sóhajtva megszólal:
- Persze maradhatsz ennél a sztorinál is, nem kell rögtön leleplezned előttem, mennyire hiányoztam, úgyis tudom. De szerintem Alíz szívesen látna, szóval, ha nincs hová menned, jöhetsz hozzánk. De te alszol a kanapén - böki még oda, bár sejti, hogy Alíz ezt nem fogja eltűrni. És, ha Alíz valamit akar, azt Aaron nem hagyhatja figyelmen kívül. Magát azzal áltatja, hogy azért, mert a lányé a lakás, de valójában egyszerűen kedveli a lányt.  A kis vörös olyan neki, mintha a húga lenne, aki kifejezett tehetséggel képes az ujja köré csavarni őt. Ezt tanítania kéne, biztosan rengetegen lennének kíváncsiak a titkára. Vagy írhatna egy könyvet is "Hogyan kezeljük Aaront" címmel. Bestseller lenne.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Értem. Elnézést, ha olyasmit kérdeztem, amivel esetleg régi sebeket idézhettem fel - mondja, és megvillantja a bánatos kiskutya tekintetet. Igazából, mélyen belül nem érzi át a lány helyzetét. Mellette soha nem voltak ott a szülei, számára nem lenne különbség akkor sem, ha elváltak volna. Bár azt nem állhatta volna, ha egyikük magával cipeli csak azért, mert ő le akar lépni. Aaron nem különösebben kötődik a szüleihez. Eleve nem az a ragaszkodó típus, és ennek okait valahol itt kell keresni. Talán Lenke tudna kezdeni ezzel valamit. Persze szigorúan csak pszichológusként.
- Akkor ezek szerint mégiscsak van közös pont - mosolyodik el újfent, majd bólogat a boszorkányos dolgokra. - Van ott egy boszorkányegylet is, akik... hát fogalmam sincs, mit csinálnak. Sosem voltam boszorkány - nevet fel hangosan. A kérdés hallatán int, hogy várjon egy pillanatot, aztán a zsebébe nyúlva újra előveszi a karkötőt.
- Ilyesmiket keresek. A szüleim régészek, őket főként a kulturális és az eszmei érték érdekli. Örülnek már annak is, ha ősi csontokat, anyagfoszlányokat vagy cserépdarabokat találnak a föld alatt - magyarázza, miközben az aranyékszert forgatja az ujjai között. - Én inkább kincsek után kutatok. Olyasmiket keresek meg, amik rég eltűntek vagy talán soha nem is léteztek. Persze ez nem csak ásást, meg barlangokban mászkálást jelent. Sok kincs jelenleg magángyűjtők polcain porosodik. Ilyenkor tárgyalni kell. A megbízóim általában múzeumok vagy akár országok kormányai is lehetnek. De sosem találkozom ilyen fontos emberekkel, az a cég vezetőinek dolga.
Kissé talán túl sokat mond, de azt sem szeretné, ha a lány azt hinné, tolvaj. Az cseppet sem lenne előnyös. Bár vannak nőtípusok, akiknek direkt gyengéik a bűnözők vagy rosszfiús alkatú férfiak.
- Alig múltam húsz - kezdi kissé kitérően a választ, aztán nevetve megvonja a vállát. - Múlt hónapban lettem huszonkettő. De nem érzem magam érettebbnek, mint amikor a tizennyolcat ünnepeltem. Úgy érzem a felnőttséget nem az életkorral együtt adják. De tizenhat éves korom óta dolgozom a cégnél. Igyekeztem minél hamarabb a saját lábamra állni. Egyébként te... mennyi is vagy?
Kissé talán érdekes ez a közbeszúrás, de a lány kérdezte előbb, és ez felkeltette Aaron gyanúját, hogy esetleg még bőven kiskorú, aki azért ült be a bárba, mert felnőtteset játszik. Ebben az esetben jó lesz minél hamarabb leakadni róla.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

Mivel a lány viszonylag könnyedén túllép a múlt felemlegetésén, Aaron is hasonlóan tesz. A boszorkányegylet viszont már más lapra tartozik. A legtöbb mugli valószínűleg ősöreg, hajlott hátú néniket képzel el, akik fekete macskát tartanak, és görbe orrák felett ülő szúrós szemeikkel vizslatnak mindenkit, aki elhalad a házuk előtt.
- Fogalmam sincs. Csak egyszer láttam őket, de akkor is gyerek voltam még. Mentünk az utcán anyámmal. A túloldalon meg egy egész csoportosulás sétált hosszú fekete ruhákban. Mikor megkérdeztem, kik azok, azt a választ kaptam, hogy "A boszorkányok". Igazán meglepődtem, mert a legtöbben fiatalok voltak. De a későbbiekben nem érdeklődtem a dolog iránt, nem igazán nekem való a bűbájosság.
Nevetve megrázza a fejét, mintha képtelen ötlet lenne, hogy bármi köze lenne a salemi boszorkányokhoz, pedig aztán az egész csak duma. Jóval idősebb volt már, amikor az egylettel kapcsolatba került, és igen jól emlékszik onnan egy hosszú, ébenhajú lányra. Igazából másra nem is emlékszik.
A munkájáról is mesélget egy keveset, bár érzi, hogy lassan ideje lenne befogni, elvégre itt egyáltalán nem ő a fontos.
- Köszönöm - mosolyodik el a köszöntésre, és megnyugszik a lány korát illetően. Poharát felemelve koccint Scarral, majd lehajtja maradék italát.
- És amúgy, ha nem titok, mit keres egy ilyen lány egy ilyen helyen? - kérdezi, miközben visszateszi a poharat a pultra, és int, hogy jöhet még egy kör.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Miau? - nyávog rá vicceskedve a lányra a "kihozod belőlem az állatot" mondatrészre reflektálva. Nem tudja elképzelni Lenkét úgy tényleg igazán dühösnek. Mármint elég sokszor felbosszantotta már a lányt, mégpedig szándékosan, de még sosem érezte, hogy úgy igazán haragudna rá. Nem tenném rá a kezem, de ha ez megtörténne, még az is előfordulhatna, hogy Aaron bocsánatot kér. Na, ennyire hihetetlen, hogy a nőből képes lenne kihozni az állatot.
- Semmi ilyesmit nem ismertem el - húzza fel az orrát a srác. - Csupán arra akartam rávilágítani, mennyire gyenge vagy. A szavaid valóban élesebbek, de még így sem elég élesek - vonja meg a vállát, amit egyben a bálványozására vonatkozó tiltakozásra is válaszul szán. Egyszer még úgyis megtörténik... Na, nem mintha ő ezt akarná.
- Úgy teszek, mint, aki elhiszi, jó? - bólint jóindulatúan már a kávézóban ülve, majd kever egyet az italán. - Inkább ötödiknek - nevet fel kijavítva a nőt, de aztán el is magyarázza a helyzetet, elvégre nem akarja, hogy Lenke miatta aludjon valami kétes helyen. Paraszt ő, de azért nem annyira.
- A nemlétező barátnőm nem fog megbántódni szerintem. Alíz pedig egy kedves ismerősöm. Nevezzük a húgomnak, bár nem vér szerinti. Bár már előre kerülget a frász attól, hogy ti összekerüljetek. Még a végén eltanulod tőle a fogásait - húzza el kicsit a száját a srác. - De, ha a vállamon szeretném nyugovóra térni, azért Shezával kell megverekedned. Mielőtt még kombinálnál, ő a macskám. A legtökéletesebb lény a világon.
Irónia nélkül jelenti ezt ki. Lehet, hogy Aaron nem képes rendes kapcsolatot kialakítani az emberekkel, de Sheza az ő istennője.
- Bár nem gondoltam volna, hogy ennyire érdekel, hogy van-e barátnőm - vigyorodik el, mert azért egy ilyen ziccert csak nem hagyhat ki.  

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

A lány morgását hallva felnevet. Még maga is megdöbben mennyire őszintén örömtelinek hallatszik a nevetése. Úgyhogy egy torokköszörülés után, inkább másik szálon folytatja a beszélgetést:
- Nem hiszem, hogy önhitt lennék, így aztán nem sok értelme van csorbítani rajta, de legyen igazad, most kivételesen. Szörnyen kegyetlen tudsz lenni, és minden egyes beszélgetésünk után sajog a szívem a sebektől, amiket ejtesz rajta. Még a végén beperellek érte - mondja teljesen eltúlozva a dolgokat. Aztán a kávézóban végighallgatja a képtelen történetet, és persze nem is hiszi el azt.
- Hát anyámra tényleg nem hasonlítasz, de az egyéb lehetőségeket szerintem túl könnyen veted el - néz a lányra pajkosan, miközben szavaival próbálja provokálni őt. - Ezt inkább hagyjuk, mert a végén még visszavonom a meghívásom. Amire Alíz képes, azt inkább ne tanítsa meg egyetlen nőnemű ismerősömnek se. Az ágyamra, meg az alvásra meg majd még visszatérünk.
Még belegondolni is szörnyű, hogy Lenke hasonló képességekre tesz szert, és onnantól rabszolgájaként tartja őt. Bele is borzong, amikor elképzeli.
- Nyugi, nem kell ennyire aggódni, még szabad a hely mellettem. Ha majd nem lesz az, arról tudni fogsz - nyugtatja meg a lány, miután jót szórakozik Lenke fuldoklási és magyarázkodási jelenetén.
- Mik a terveid most? Hogy fogod megtudni, hova kell menned?
Habár igazán jól szórakozik a lánnyal, de nem is akarja feltartani, ha Lenkének netán mennie kell a kitalált szállodájába, meg a kitalált továbbképzésére.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

Elég jól szórakozik. Igazából attól a pillanattól kezdve, hogy meglátta Lenkét, sokkal jobb lett a napja. Amit persze nem fog beismerni neki, sőt! Ha rákérdezne a nő, csupa olyasmit mondana, amiből egyértelműen kiderülne, mennyire nem esik jól neki, hogy újra találkoztak. Az már más kérdés, hogy a testbeszéde ellentmondana minden egyes szavának. Lévén hazug lenne az összes.
- Hát nem is, mint első, de szerintem második feleségnek remek lennél - dől hátra kicsit, hogy összehúzott szemekkel szemrevételezhesse a nőt, akárha máris az esküvői ruhájában képzelné el.
- De még mennyire, hogy felhasználnád! - néz rá bosszúsan Aaron. Biztos benne, hogy nagyon csúnyán járna, ha a két lányt összeeresztené. De, ha Lenkének nincs hol aludnia...
- A nyugodt alvásodról barátnő nélkül is szívesen gondoskodom - vigyorodik el szemtelenül, egyértelműen arra gondolva.
Amíg Lenke feltúrja a táskáját, Aaron leskelődik. Eléggé kíváncsi mi minden lehet a degeszre tömött tatyókban, elvégre ő magával ennyi cuccot még soha sehova nem vitt. De az asztaltól és Lenkétől nem sok mindent lát, így kíváncsiságát sajnos nem sikerül kielégítenie.
Mikor Lenke már-már diadalittas arccal elé tolja a papírt, Aaron szemöldöke felkúszik a homlokára. Nehezen, de kisilabizálja az írást, aztán megvonja a vállát:
 - Fogalmam sincs. Viszont Alíz lehet, hogy tud róla valamit. Ha hoppanálunk, elég gyorsan hazajuthatunk.
Na, igen, ha már egyszer felvetette, nem enged belőle.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Magyarországi helyszínek → Budapest és környéke

- Oh, nem gondoltam volna, hogy ennyire kalandvágyó vagy - kerekednek el a szemei, elvégre ilyen sztorira nem számított. - Akkor én most lehet, hogy feltartalak.
Bár a mondat kijelentő módban hangzik el, enyhén felviszi a végén a hangsúlyt kérdő színezetet adva neki. Bal szemöldöke is feljebb húzódik a kérdésnek megfelelően, csak, hogy a lány érezze, tényleg választ vár, ez nem egy költői megnyilvánulás volt.
A lány kérdése hallatán felnevet, fejét megrázza, majd továbbra is mosolyogva elhessegeti a feltevést.
- Nem, dehogy, jelenleg nincs barátnőm. Ha lenne, akkor biztosan nem merném veled beszélgetve eltölteni az estém, miközben rá várok. A legtöbb nő féltékeny típus, főleg a szép és vonzó lányokra.
Nem éppen nyílt bók, de nem is rejtett, Scar kifejezetten kellemes társaságnak bizonyult, és ezért Aaron már-már hálás neki. Az este azonban kezd túl hosszúra nyúlni, főleg, ha a lánynak mennie kell, ezért úgy érzi, tennie kell egy próbát:
- Talán ez így most kissé hirtelen jön, de kifejezetten jól érzem magam a társaságodban, és nem szívesen szalasztanálak el egy angliai kiruccanás miatt, szóval... van valamilyen elérhetőséged, amin felvehetem majd veled a kapcsolatot?
 

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bagolykőtől távol → Külföldi helyszínek → Európa

- Folyton ezt mondod, de már te is milyen régóta ismersz... Eszerint te is egy olyan nő vagy, aki hosszabb távon is képes kibírni velem - vigyorodik el, aztán a feleség dologra is rávilágít: - Még nem voltam házas, de tudod, jó, ha az ember először kipróbálja a dolgokat. Aztán meglátja bejön-e neki, észreveszi a hibákat. És akkor a második alkalommal már sokkal tapasztaltabb, így nagyobb valószínűséggel lesz sikeres a vállalkozás.
Mintha egy házasság lehetne ennyire logikus és következetes... Persze Aaron fejében bármi lehetséges. Az is, hogy az egészet nem gondolja komolyan. Néha nehéz elmenni rajta.
Kissé bosszantja, hogy vélhetően nagyon meg fogja még bánni, hogy felajánlotta a lakásukat Lenkének, de aztán igyekszik uralkodni az arcvonásain. Végül is nem tragédia, lehet, hogy Alíz módszerei nem eltanulhatók, mert biztos van, amire csak ő, Alíz képes. Legrosszabb esetben majd menedéket keres Shezánál. Bár a macska rabszolgájának tekinti őt, legalább ezt a szolgaságot Aaron önként vállalta.
- Pedig ismerhetnél. Szeretetteljes, őszinte, becsületes és segítőkész vagyok - forgatja a szemét, aztán inkább segít a lánynak felszedelőzködni, mielőtt alaposan ki lenne cikizve. Megragadja a bőrönd fülét, aminek köszönhetően néhány másodpercig a lány kezét is megfogja. Furcsán jóleső érzés ez, így igyekszik neki gyorsan véget vetni, reméli, hogy Lenke nem nagyon harcol a táskáért. Aztán megindul előre, hogy keressenek egy alkalmas félreeső helyet, ahonnan haza hoppanálhatnak.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Mikor elment, nem gondolta volna, hogy visszajön, azt meg pláne nem, hogy megpróbál letelepedni a környéken, de a szerelem sok mindenre képes, és úgy látszik vannak dolgok, amik még Aaronre is hatnak. Már ide is költözött, nagyrészt be is rendezkedett, és néhány napja arra is rájött, hogy így nem tud tovább élni. Mármint nem a hellyel vagy a letelepedéssel van a gond: egyszerűen nem ért a kutyákhoz. A macskákkal ellentétben ezek a jószágok teljesen hidegen hagyják, érthetetlen is számára, hogy barátnője miért rá hagyta Töpszlit. Nem, nem ez a kutya neve, de Aaron mindig is így hívta - fogalma sincs róla hogyan is nevezik valójában -, és az eb hagyta neki, úgyhogy... Töpszli lett.
Az még nem is lenne baj, hogy nem tudja hogyan bánjon vele, de Sheza ki nem állhatja, és folyamatosan terrorizálja a nyomorú állatot. Márpedig Aaron hercegnőjének akarata a legfontosabb dolog a házban, legalábbis addig, míg barátnője is ide nem költözik, ergo a kutyának mennie kell.
A férfi éppen a karjaiban cipeli a stég felé, ahol nem, nem fogja belefojtani a tóba, bár nem mondom, hogy nem gondolt rá, helyette egy vörös hajzuhatagot keres a tekintetével. Alízt megpillantva gonoszan elvigyorodik, ahogy felrémlik előtte, milyen pompásan egyszerű lenne beletaszítani a lányt a vízbe.
Végül csak mögé áll, és ennyit mond:
 - Leszel a szülinapi ajándékom? Hoztam szalagot is.
Valóban van nála egy kék színű, masniban végződő selyemszalagos hajpánt, bár az a bizonyos nap már legalább két hete volt, de ne akadjunk fenn a részleteken.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Alíz az első ember, akivel Aaron szívesen élt együtt, és bár a lány már rég nem olyan kis naiv ártatlanka, mint első találkozásukkor - remélhetőleg nem Aaronnek köszönhetően -, az alatt a három év alatt, míg a férfi nagyjából hozzá járt haza, ő vált az első igazi családjává is.
Most is jól esik neki, hogy láthatja, bár ezt szavakkal biztosan nem fogja az orrára kötni, de úgy gondolja a lánynak erre nincs is szüksége. Ismerik annyira a másikat, hogy ne kelljen körbeudvarolniuk egymást, hogy tudják mit éreznek most, hogy ennyi idő után viszontláthatják egymást.
Aaron bár felkészült arra, hogy hamarosan egy Alíz fog lógni a nyakában, ez a kutya miatt nem következik be. A férfi hirtelen nem is tudja, hogy ennek örül-e vagy sem. Megszokta a lány érzelemnyilvánításait, de azt nem fogja bevallani, hogy jól is esik neki. A simogatást viszont elirigyli tőle, úgyhogy szabad kezével felügyeskedi a lány hajára a hozott szalagot, és közben suttyomban meg is cirógatja a tincseket.
 - Őhercegnősége otthon van, és ki nem állhatja Töpszlit - emeli meg kicsit a kutyát, hogy egyértelmű legyen, rá gondol. - Ezért egy ideiglenes helyet keresek neki. Gondoltam nálad jó kezekben lesz.
Nem kertel, sőt már adja is át a lánynak az ebet, ő már eleget hurcolászta.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Nem az én kutyám, de jah. Olyannak nézel ki, akinek pont egy kutya hiányzik az életéből. Amúgy meg te tudod a legjobban, hogy nem nagyon vannak barátaim, az ereklyekutató ismerőseimre meg, akik munkából kifolyólag hetekre eltűnnek, pont nem hagyom ezt a szerencsétlent.
Int még az eb felé, de félig-meddig lemondóan. Alíz többi mondanivalójára egy szemforgatással felel. Először úgy gondolja elég is lesz ennyi. Nem fog itt nyálasan hiányoztam-hiányoztál-ot játszani.
 - Igazad van, hiányoztál, ezért szereztem egy kutyát, amit rád sózhatok, csak azért, hogy vethessek rád egy pillantást - a hangja szkeptikus és gúnyos, mint általában, de a tekintete mosolyog. Persze, hogy hiányzott neki a lány. Ő a napfény az életében.
 - Nem tudom - vonja meg a vállát, elvégre a kutya már nem az ő kezében van, most már csak fel kell vennie a nyúlcipőt, de közben lép is egyet hátra, nehogy Alíz felé nyújtós mozdulata csak egy csel legyen, amivel vissza akarja adni Töpszlit. - Pár hét, max egy hónap. A gazdája majd ide költözik, és neki bizonyára szüksége lesz rá.
Abba még nem gondolt bele, hogy a nő mit fog szólni ahhoz, hogy csak így lepasszolta az ebet, de minderre ráér majd akkor gondolni, ha barátnője már eláll és kérdőn felhúzza a szemöldökét.
 - Shezának a nyomába se ér - jelenti ki büszke macskatulajként, miközben lekicsinyelve méri végig a kutyát. - De persze, amúgy aranyos kis izé - legyint rá, hogy a lánynak is igaza legyen.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

Bár Alíz értetlenül tekint rá, Aaron tudja, hogy a cuki pofi már rég ellopta a lány szívét, úgyhogy inkább azon kellene aggódnia hogyan szerzi vissza tőle, mikor az a bizonyos hölgy beállít, és keresni kezdi kedvenc szőrös barátját.
 - Ezek a modern gyerekek - mondja öregesen reszketeggé változtatott hangon fejrázva. - Már nem is találkoznak egymással, folyton csak üzengetnek. Meg amúgy is - vált vissza normál hangra -, te élőben sokkal nagyobb élmény vagy.
Ezt dicséretnek szánja, hiszen őszintén örül a lánynak. Aki éppen arra kíváncsi, hogy az ebet miért nem postázta vissza, ha neki úgyse kell. A kérdésre válaszul először csak gúnyosan felröhög, aztán azért szavakkal is elmagyarázza a dolog lényegét:
 - Mert szerinte elbírok egy olyan felelősségteljes feladattal, mint a kutyatartás. De nem. Amúgy meg éppen költözik, pakol, hurcolászik, Töpszli csak láb alatt lenne. De ezt nem akarja bevallani neki, mert megsértené a kis vakarcs hatalmas lelkét, úgyhogy inkább úgy tesz, mintha engem vizsgáztatna.
És milyen sok mindent el is mond a férfiről, hogy az első adandó alkalommal lazán lepasszolja a feladatot. Na, de Aarontől úgy igazán ez is várható. Persze Alíz is nagyon jól ismeri őt, és mindig sokkal ügyesebben bánt vele, mint bárki más. Az újdonsült tanár úr most is szót fogad a vörösnek, és letelepedik a stég szélére a lány mellé háttal a víznek. Lábait kinyújtja, kezeivel maga mögött támaszkodik le.
 - Sosem tudtam megmaradni sokáig egy helyen - vonja meg a vállát, és talán el is intézné ennyivel, ha nem Alíz kérdezné. - Találtam valakit, aki miatt talán érdemes mégis megpróbálnom. Aztán lehet, hogy két hónap múlva már csak a nyomaimat találod erre, mert ha kell, gyorsan tudok iszkolni.
Ennyi, kész. Egy kis megnyílás, némi őszinteség, és már zárkózik is vissza a gunyoros álarc mögé.
 - És te? Megvolt a barátnőddel a nagy összeborulás és egymásra találás?
Aaron emlékszik a szőkére, de csak nagy vonalakban. Az biztos, hogy a lány sose bírta őt, na, nem mintha adott volna neki okot rá.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Persze hogy - vigyorodik el a lány magabiztosságán, hogy aztán végighallgassa a dorgálásnak hangzó, bár valószínűleg nem annak szánt szavakat.
 - Á, tudom én. Már vártam is mikor hozod elő észbeli hiányosságaimat, a tehetségtelenségemről már nem is beszélve - sóhajt drámaian, és úgy néz a vörös nőszemélyre, mintha teljesen a lelkébe taposott volna. - De azért reméltem, hogy van benned némi tapintat. Most mélységesen csalódtam benned
- teszi a szívére a kezét, még némileg el is fordul.
Azért a valódi szidásra mégiscsak visszatekint a lányra. Van baja elég, és igaza van Alíznak, szeret menekülni. Ha valami hirtelen komollyá válik, ő felkapja a nyúlcipőt. Nem tehet róla, nem hisz a csodákban. Márpedig az, hogy őt szeresse valaki, felér egy valódi csodával.
 - Jobb érzés, ha rosszra számítasz és mégis jó lesz, mintha vársz valami csodálatosra, de végül pofára esel - válaszol kivételesen komolyan a lánynak. - Az tudod fájdalmas, és még az orrod is betörhet. Hát nem néznék ki borzalmasan törött orral? - folytatja aztán elkerekedő szemekkel, megjátszott felháborodva.
És el is tereli a témát Alízra, aki szerencsére kapható a váltásra.
 - Fogalmam sincs, hogy nektek nőknek miért kell mindenen sírnotok - rázza meg a fejét értetlenkedve. - Jah, szerintem se bír. Pedig nekem a néha a neve se jut eszembe. Eskü nem tudom mivel húztam fel - vonja meg végül a vállát.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → A falu határa → Stég

- Jó tanítvány vagy, csak így tovább - vigyorodik el félretéve a megjátszott világfájdalmat. Gondolatban még átfut azon, hogy hogyan lehet az, hogy időnként felbukkan mellette egy-egy nő, aki az életéből mindig hiányzó anyaszerepet betölti, és őt ez sose zavarja. Pedig a saját anyjától kirázza a hideg. Először Bia, aztán Rachel a cégnél és most Alíz. Vajon a megmentendő kisfiút látják benne? Az elég nagy csalódás lenne. Olyan gyámoltalannak tűnik, hogy azt hiszik gondoskodásra szorul? Vagy csak ezekben a nőkben teng túl az anyáskodós hajlam. Igen, biztos ez lesz. Dönti el végül, és gondolataitól sötétre színeződő írisze újra felhőtlen kékre vált.
Közben félig-meddig lemarad Alíz motiváló szövegéről, de a "minden rendben lenne" szlogenből és a mosolyból nagyjából leszűri, miről is lehetett szó. Válaszul kedveskedőn összeborzolja a lány vörös fürtjeit, s mikor visszahúzza a kezét, finoman megsimogatja a feje búbját. Alíz mindig is aranyos lány volt, de a szavai nem elegek ahhoz, hogy az Aaronben mélyben benne lévő sötétséget kiűzzék. Talán soha senki nem lesz rá képes. Aaron nem is akarja, hogy bárki megtegye, mert ez az árny a része, és nélküle nem lenne önmaga.
Figyelmesen szemléli a lányt, miközben ő elmeséli, hogyan is találtak újra egymásra a barátnőjével.
 - Nem kell a nyalizás királylány. Tudjuk, hogy tökéletes vagyok, erre kár is szót pocsékolni - emeli fel állát büszkén a férfi.
A kutya mozgolódására odatekint, de aztán fordul is el tőle. Egyáltalán nem érdekli az eb.
 - De csak majdnem, ez a lényeg. Sheza pedig túlszárnyal mindkettőnket, és, ha az én királynőm azt mondja, hogy a kutyának mennie kell, akkor az úgy is lesz - bólint komolyan a férfi, aki rendes macskarabszolgához méltón teljesíti az úrnő parancsait.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → Bogolyfalva → Fő utcza → "Mindenki Bestiája" Varázslény kiskereskedés

Bár egyetlen varázslénye sincsen, sosem mulasztja el az alkalmat, hogy királynőjének vegyen valami kis apróságot. Egy új játék, valami különlegesen finom falat mindig jól jön, ha a férfiember egy szőrös mancsú női szívet akar megtartani. Főleg, ha olyan vaskarmú uralkodóról van szó, mint amilyen Sheza.
Most is a különféle mozgó és pattogó játékok között válogat, és éppen csak feltekint a belépőre, amikor észreveszi a kis hölgy mosolyát. Kissé feljebb vándorol az egyik szemöldöke, de ajkai kihívó vigyorra húzódnak.
 - Helló - köszön is vissza, és csak ekkor tűnik fel neki a lánnyal érkező kis... valami. - Hát ő meg micsoda?
Rácsodálkozása teljesen őszinte, ilyen lénnyel még nem találkozott, pedig járt már az összes kontinensen, azoknak is az eldugottabb részein. Persze az is igaz, hogy a macskákon kívül kevés lény tud rá bármilyen hatást tenni.

Bagolykő Mágustanoda Fórum → A kastély - Keleti szárny → Első emelet → A szfinx portréja előtt

Éppen délutáni óráira sétál a faluból a kastélyudvaron át, amikor megtörténik. Még ő is érez némi remegést a talpa alatt, elképzelni se tudja, milyen lehet odabent lenni. Meg is fordul a fejében, hogy ezt senki nem élhette túl, mégis a megdőlő torony berepedt falai és az épületrészből az ég felé kanyargó füst láttán önkéntelenül is futni kezd a kastély felé.
Beletelik egy kis időbe mire eltalál a megfelelő helyre, de az utolsó pár száz méteren már elég csak a füle után menni. A csoportosulást meglátva bosszúsan ráncolja a homlokát, de a hátráló nézelődőket figyelve, valamint a parancsoló hangot hallva megörül annak, hogy legalább egy kollégája intézkedik már.
Csak pár lépésnyit kell tolakodnia, hogy a tömeg észrevegye őt - valószínűleg leginkább fekete talárjából sejtve, hogy tanár -, és utat nyissanak neki. Mindenki mást figyelmen kívül hagyva egyenesen a portréhoz megy, pálcáját elővéve halkan mormog, szavait a közelebb lévők sem tudják kivenni, de bármivel is próbálkozik, a szfinx nem jelenik meg, a kép pedig marad a helyén, sértetlenül.
 - A legegyszerűbbnek az tűnik, ha kárt teszünk a festményben, és azon keresztül jutunk be, de úgy érzem, hogy nem ilyen könnyű a dolgunk - mondja, talán leginkább csak magának, miközben tenyerét a vászonra simítja. Semmi kedve nincs egy ilyen remekművet szétbarmolni. Ezen is látszik, hogy nem sokat változott a Bia ügy óta. Ereklyék az emberi élet felett. Itt azonban nem számít. A varázslat, ami átengedi a levitásokat nem csupán egy egyiptomi lény portréjából áll. A tönkretétele nem oldja meg a problémát.
 - Nem igazán ismerem az itteni védőbűbájokat, de... lehetséges lenne kívülről bejutni, teszem azt seprűvel? - fordul a jelen helyzetben legtájékozottabbnak tűnő tanerő, Selwyn professzor felé. - Ha jól tudom, a keleti torony tetején van egy erkély, leszállhatnánk ott.
Persze ki tudja mennyire sérült a torony, és mennyi idejük van minderre, már ha egyáltalán kivitelezhető. Seprűvel sokáig tartana kihozni mindenkit. De, ha nem is sikerül minden levitást megmenteni, a néhány is több, mint a semmi.