Elegánsan vakarja meg figyelés közben az oldalát, mivel a póló címkéje birizgálja a bőrét. Kitépni nem akarja, azzal csak mindig lyukat alkot a ruhadarabjaira, az ollót meg nem leli már egy ideje. De nem bolhás kutyaként kezd el vakarózni, hamar el is húzza onnan a kezét, egy felsőigazítás után. A lány kijelentésére széles békavigyor terül el arcán, majd végül eltűnteti, és sejtelmes kifejezést varázsol oda.
- Lehet van, lehet nincs. Sose tudniiii. – tartja az arcát, mintha komoly lenne a dolog. Persze, nincs itt semmi had, de még sereg se, bár, ha akarná, és lenne olyan dolog, akkor biztos szerezne embereket a mókázásra. Azonban még sosem gondolt olyanra, hogy csoportosan kövessen el bármit is, ez még várat magára, addig is, magányos harcos lesz, ameddig bírja. És az, erejét, és kitartását nézve elég soká ér véget.
- Van zöld is, nem sok. Napsütésre ilyenkor jó a sötét. De tényleg szép.– ért egyet a színnel, és a rejtett utalással is, már ha volt benne egyáltalán. Nem biztos benne, ezért nem is kezd a másik vonalba bele. Arra ismét csak bólogat, amikor a lány egyetért vele. Nem csak hülyeséget tud beszélni, ez ezzel is bizonyult, no meg azzal is, hogy hallott már véletlen pár ilyet. Minden hajszála az égnek meredt..
- Akkor kell tégla zsebekbe, és nem visz sehova. Hasznos. – mintha ezt amúgy bárki megcsinálná. Neki nincs rá szüksége, megoldja, és a súlya is elegendő ahhoz, hogy a földön tartsa magát. A nyelvismerete dicséretére mosolyt villant, bár ő annyira nem dicséri, mivel még csiszolható bőven, nagyon is.
- Hasznos, hasznos. Amúgy köszönöm. Az anyanyelvem az kettő, francia és angol, bár inkább francia. Az picikét jobb. – kicsi kora óta kettőre tanította anyja, de valahogy a francia jobban megragadt neki, és egyszerűbben ment. Sosem tudna rá válaszolni, hogy miért.
- Jóóó, mehetünk. Nekem nem gond, örömmel megyek. – egyezik bele a dologba, amúgy sem kell nagyon győzködni ilyen téren. A kinyújtott kezecskét meglátva kapcsol, hogy bizony ez tényleg kimaradt az egészből, de még mindig nem késő.
- Áááh! Üdv, Zora. Julien vagyok. – fog vele végül kezet.
*biccent felé*
*ez álmodó volt*
